A műszaki fejlesztés helyzete az ásvány- és az ércbányászatban

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A műszaki fejlesztés helyzete

az ásvány- és az éerányászatban

A hazai természeti erőforrások kiakná—

zása területén lényeges tartalékot jelen—

tenek az ásvány— és az ércbányászat nyersanyagai. Számos iparág alapvető nyers-anyagát szolgáltatják e két iparág termékei. A termelés növelése népgazda—

sági érdek: az említett iparágak növekvő termelése a nyersanyagok importjának

csökkentését, illetve az exportszállítás fo—

kozását teszi lehetővé.

Az ásvány— és az ércbányászat a felsza—

badulás óta, különösen az első ötéves terv időszakábanijelentősen fejlődött. A vas—

érctermelés 1955—ben közel 30 százalékkal volt magasabb mint 1938—ban. az I. osz—

tályú mangánérc termelés pedig mintegy

négy és félszerese (4543 százaléka) az

1938. évinek.

A termelés emelkedésében lényeges sze-

repet játszott, hogy az említett inarágak-

nál ma már összehasonlithatatlannl kor—

szerűbb termelési módszereket alkalmaz- nak mint a felszabadulás előtt.

A geológiai kutató munka

Az ércbányászatban a felszabadulás előtt nem folyt lényeges kutató munka. A

geológiai kutató munka kiterjesztésére csak a felszabadulás után, az ötéves terv

első éveiben került sor, amikor nemcsak

a háború miatt szünetelő kutató munkák indultak meg ismét (Rudabánya, Urkut,

Eplény, Gyöngyösoroszi stb vidékén), ha—

nem új területeken (Zengővárkony, Cser- szegtomaj, Velencehegység stb.) is meg—

kezdődött a kutatás. A fejlődés mértékét mutatja, hogy 1953—ban a vasérckutatás területén —— folyóméterben számítva —-

öt és félszer annyi mélyfúrást végeztek,

mint 1939-ben, a tarkaércbánYászati vá—

gathajtások hossza pedig több mint tíz-

6.

szerese volt az 1938. évinek. Igen jelentős

a fejlődés a kutatási eredmények rögzíté-

sében, amit a rendszeres mintavételezés és mintatérképezés bevezetése tett lehe- tőve'.

Hasonlók az eredmények az ásványbá- nyászati kutatás területén is. Ebben az iparágban kutatás a felszabadulás előtt egyáltalán nem volt, a földtani szolgálat megfigyelése is csak az előfordulási he—

lyekre szorítkozott a mennyiségi és minő—

ségi adatok megállapítása nélkül. Az ás- ványbányászati kutatás az első ötéves terv évei alatt szintén gyors fejlődésnek indult, a kutatások folyóméterben mért terjedelme 1953—ban már több mint ötszö- röse volt az 1950. évinek.

A geológiai kutatómunkák terjedelme 1953. után csökkent. 1955—ben a kutatófú- rások hossza az 1953. évinek csak mint- egy egynegyede volt. Az 1956. évi terv már jelentős emelkedést ír elő.

A korszerű termelési módszerek alkalmazása

Az ércbányászatban fontos kérdés a vá-

gathajtások meggyorsítása. Ezen a téren jelentős eredményt értek el Rudabányán, ahol az ún. hengeres betörőlövést -—

amelynél a robbantó fúrólyukak elhelye—

izése a henger alakját követi —— alkalmaz-

ták. Ennek szélesebb körben való elterje-

dését azonban ma még a fúrókocsik hiá—

nya akadályozza. A fúrás-technológia má—

sik alkalmazott korszerű formája a vízöb—

lítéses fúrás, amely nemcsak a termelé-

kenység emelkedését segítette elő a kézi

fúrás kiküszöböléséVel, hanem a dolgo- zók egészségét támadó szilikózis—veszélyt

is lényegesen csökkentette azzal, hogy a

fúrókalapácson keresztül a fúrófejbe ve—

zetett víz a porképződést meggátolja.

564

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÉ

A robbantástechnika fejlődését segitet—

ték elő a rudabányai sikeres kísérletek.

Itt a szénbányászatban bevált millszekun—

dos robbantást új tömegtermelési mód-

szerekkel kapcsolták össze. Eredménnyel alkalmazzák az ércbányászatban a gyúj- tózsinóros robbantási mód új formáját az

ún. alapzsinóros robbantást, mely egy

alapzsinór segítségével több gyújtózsinór robbantását segíti elő, ugyanakkor nagy előnye még az is, hogy a villamos gyuta- csok gyakori bizonytalanságát kiküszö—

böli.

Rudabányán a pillérfejtés helyett be—

vezetett osztószintes kamrafejtés ered- ményeképpen (több szinten történő fejtés az ún. szeletek részekre bontott lerobban- tása mellett) a teljesítmény a korábbi mű-

szakonkénti 4,6 tonnáról SA tonnára emel—

kedett. Hasonlóan teljesítménynövelő ha—

tása volt a Recsken bevezetett ún. maga—

zinfejtésnek, azaz a haszonanyag tölcsér—

szerű megcsapolásának, amely a régebben alkalmazott módszerrel szemben 382 szá—

zalékkal növelte a termelékenységet. A

nagyteljesitményű fejtési módszerek kö-

zül már nagy sikerrel alkalmazzák a tűz- álló agyag széles területen történő fejtését biztosító frontfejtést a petényi tűzálló agyag-bányában.

A korszerű termelési módszerek kidol-

gozása, alkalmazása terén 'az egyes bá—

nyákban elért eredményeket általánosí—

tani kell. Bár a geológiai adottságok kü—

lönbözősége megnehezíti e módszereknek más bányákban való alkalmazását, feltét—

lenül növelni kell az erőfeszítéseket a kor—

szerű termelési módszerek széleskörű be—

vezetésére.

Gépesilés

Az ásvány— és ércbányászatban az öt- éves terv időszaka alatt a termelés külön—

böző fázisaiban a kézi munkát jelentős mértékben kiszorította a gépi munka,

A termelés előkészítését segíti a ruda- bányai külszíni fejtésnél a vasércet ta- karó földréteg elhordásának gépesítése.

1938—hoz képest a letakarítás mennyisége több mint 40 százalékkal nőtt, ugyanak—

kor mind nagyobb részt képvisel a géppel _megmozgatott földmennyiség az összes

mennyiségen belül,

A leiakurita's gépesítésének alakulása

A gépi A kézi Az

Időszak összes

! letakarítás (%)

' I

1935 ... ,... § —— won 1009

1953 .. ... ! 24,1 75,9 HMM) 1955 . . .. ... 86,2 13,8 100,€) Ebből: 1955. IV. negyedév 90,2 9,B 100.D

Az ásványbányászatban a gépi fúrások

alkalmazása lényegesen növelte a vágat—

hajtások sebességét.

A vágathaitu'sok sebességének alakulása

Átlagos teljesítmény

Munkahely megnevezése MűszakL—n

r _ 1955. I-III.

; 19J4 ben Inegyedévb.

Tiizálló agyag mellékkőzetben 9,5 * 19,8

Nyers bentonit ,, ILO ] 36.5

Nyers kaolin ,, 19,1 ! 21,8

Nyers talkum ,, 21,S ; 32.5—

A jövesztés gépesítésénél elsősorban a fúró- és fejtőkalapácsok fokozott haszná—

lata a jellemző, különösen az ércbányá—

szatban. A jövesztés gépesítésének to—

vábbi feladata, hogy az ásvány— és az érc—

bányászatot a szakmai sajátosságoknak

megfelelő speciális gépekkel lássa el,

Az ásványbányászatban a szállítás a

felszabadulás előtt igen elmaradott volt.

Még 1950—ben is —— az államosításkor ——

az üzemek 90 százaléka vasúttal és csillé—

vel sem volt felszerelve, az üzemi szállí- tás kosarakkal, targoncákkal, illetve sze—

kerekkel történt. Az államosítás óta elért fejlődést mutatja az alábbi tábla.

A suillílórszkiiwk állományának alakulása

, Állomány (db) Megnevezés az ötéves az 1955. év

_ terv elején végén í

Csille ... § 04 172187

Diesel mozdony ... i % § mi

Tehergépkocsi (dömper) ; 3 ! 62

.

Az érc—bányászatban a munkahelyi szál—

lítást segíti elő a hazai gyártású sarabo—

lók, kaparószalagok fokozott munkába—

állitása. Urkúton például kötélpályák fel—

szerelésével, illetve bányamozdonyok üze—

meltetésével mindinkább háttérbe szorul a szállításnál a kézi munka.

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A gépek számának alakulása

' A gépek átlagos száma Megnevezés

1950. 1952. l 1955.

évben 1

Exkavátor ... § —— 1 7 Forgófeies kotró ... —— — 2 Kanalas rakodó ... — ő 14 Saraboló vitla ... —— 7 21 Bányavitla (1 dobos) ... 15 25 41

A gépesítés terén eddig elért jelentős eredmények ellenére még igen sok a ten-

nivaló. Többek között még nagyobb ütem-

ben folytatni kell a legtöbb fizikai mun—

kát igénylő rakodás, munkahelyi és 'égyéb—

szállítás gépesítését. Meg kell szerkeszte—

ni az ásvány- és az ércbányászat számára

szükséges speciális fejtő— és rakodőge'pe—

ket. Gondoskodni kell a gépek alkatrész—

ellátásának biztosításáról. A felesleges

állomási készletek felszámolásával, illetve

csökkentésével elő kell segíteni a jobb

gépkihasználást.

őrlés, ércelőkészítés, minőségjavitás

Az e téren elért eredményekhez tarto- zik a gyöngyösoroszi' érc feldolgozására épült flotáló mű (ércdúsító), a recski üzem bővítése, valamint a hidrociklon alkalma-

zása Urkúton. A gyengébb minőségű vas—

ércek dúsitását fogja elvégezni az épülő rudabányai dúsító. Az ásványi termékek

őrlése azonban még elavult technológiá—

val történik. A szárítóberendezések is re—

konstrukcióra szorulnak. Örlési hibák, il-

letve túlszárítottság miatt az ásványi anyagok nem egyszer veszítettek export—

versenyképességükből.

Az ásványi anyagok szennyeződésének megakadályozása céljából növelni kell a tárolóterületet.

A második ötéves terv jelentős felada- tokat állít az ásvány— és az ércbányászat elé. Az ipar nyersanyaggal való fokozott ellátása megköveteli a műszaki fejlesztés

előtérbehelyezését. —

Herczog György

A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlődése és eredményei Baranya megyében

A felszabadulást követő években Ba—

ranya megye mezőgazdaságára két ténye- ző gyakorolt olyan hatást, mely megvál—

toztatta az egész mezőgazdaság arculatát, ' és új irányt szabott a további fejlődés- nek: a földreform és a termelőszövetkeze- zeti mozgalom.

A gazdasággal

rendelkezők A toldterűlet Birtokkategória megoszlása százalékban

t. ! _wwm—WV

(ka mid) 1935. § 1949. ; 1935. I 1949.

évben

0— 1 833 14,1 1,7 (LO

1——- 5 342 28,0 S,!) 10,()

5—10 13,0 29,5 10,2 27,8

10—20 12,4 23,3 18,8 40,3

20—50 , 5,7 4,8 16,9 20,1

50——- 1,4 0,3 43,5 0.9

!

Összesen 1004) Izom zoo,o 100,0

A földreform során a megye területé—

nek mintegy 34 százalékát vették igénybe és 23 673—an részesültek földjuttatásban.

A földosztás jelentősen megváltoztatta a birtokviszonyokai, a magánkézben levő

nagybirtokok eltűntek, a középparaszti gazdaságok száma és aránya jelentősen megnövekedett.

A földreform előkészítette az utat a

népi, demokratikus állam kialakításához,_

a mezőgazdaság szocialista átalakításához, megteremtette az előfeltételét a termelő—

szövetkezeti mozgalom megindításának.

Természetes, hogy a parasztság, mely"

hosszú évszázadok után először élvezte za- vartalanul a föld birtoklását, mely még nem látta, és nem tapasztalta gyakorlat- ban a kollektív gazdálkodás előnyét és

felsőbbrendűségét, kezdetben bizalmatlan

volt a termelőszövetkezetekkel szemben.

Mégis jó két évvel a szövetkezeti mozga—

lom megindulása után, 1950. végén Bara—

nya megyében már hatezer család 53 736 kat. holdon folytatott szövetkezeti gazdál—

kodást.

Bár az elmúlt öt év alatt a termelőszö- vetkezeti családok száma több mint 70 százalékkal emelkedett, és a termelőszö—

vetkezetek földterülete közel megkétsze—

reződött, a fejlődés azonban nem volt egyenletes és kielégítő.