Szolnok közoktatásügye

katona került a véderő rovatába, most pe- dig a trianoni békében megszabott katonai létszámból csak igen kevés juthat egy-egy városra. A napszámosok megnövekedésé—

ről már fentebb szó V( t. Legfeltűnőbb azonban itt is a keresőkn l a nyugdíjasok.

tőkepénzesek csoportjána ' több mint két—

szeresre való megduzzadása. A közszolgá- latban és részben a gazdasági életben is történt kényszerű nyugdíjazások, elbocsá- tások szomorú eredménye mutatkozik ezek- ben a számokban. Ma már a nyugdíjasok egy-egy város életében is olyan nagy szere—

pet játszanak, hogy akárhány más produk—

tív foglalkozási csoportnál is nagyobb szá- mot foglalnak le a Város keresőiből. Hosszú idő fog eltelni, míg a nyugdíjasoknak ez a megduzzadt száma minthogy közöttük sok aránylag fiatalkorú is van —— normális méretekre fog leszállani.

A foglalkozási adatok alapján a népes—

ség társadalmi tagozódását is figyelemmel lehet kísérni, legalább is nagy általánosság- ban. ha az önállókat a polgársággal, a tiszt- viselőket az értelmiséggel, a segédszemély- zetet pedig a munkássággal vesszük egy- értékűnek. Ha az utolsó két népszámlálási év adatait állítjuk így egymás mellé, első pillantásra elég kedvező képet kapunk az

utolsó tíz év fejlődéséről.

Ez adatokból az tűnik ki, hogy Szolnok áros lakosságában a munkásság nagy 'bbséget képvisel. 1920-ban még majdnem áromszor nagyobb számban szerepelt, int a polgárság. A fejlődés az utolsó tíz V alatt az volt. hogy a munkásság aránya '7%-kal ment lejebb ugyanakkor a pol-

Résumé. Les institutions scolaires de Szolnok té développe'es en raison de l'évolutíon de la ctuellement, on y compte 38 écoles; comme voit par le tableau cí—dessons, presoue tous es dienseignement secondaire y sont repré- r un ou deux établissements. Ces derniéres e nombre des éléves des écoles maternelles ( de plus en plus; dans le méznc temps, milen? primaíre prit un développement par- ü á la construction de nouveaux báti- ires. A cause de ltaggruvation de la si- ronomigue, les e'coles dlapprentis ont vu nombre de leurs e'íéves. Les écoles du ont maintenont environ 2.000 éléves

14. A lakosság társadalmi tagozódása 192046]

1930—ig.

Répartition sociale de la population de 1920 d 1930_

Száz lakos közül —— Proportíon pour cent habitanls Év .. , , U, _ tisztviselő (értel— ,

, sereget- miség) — (my

Annee pmdants (Doma f(md ' publ. ft titi—(122505; ag) geois/ emplteííelgije m— auxíl. (ouwiers)

1920 233 88 ! 67'9

1930 26'8 10'0 63'2

gárságé 3'5-del, az értelmisége pedig 1'2-del növekedett. Sajnos azonban az a fejlődési menet, amit e számoknak mutatniok kel- lene, a maga valóságában nem ilyen ked—

vező, amint azt első pillantásra látjuk. A polgárSág megerősödött a munkássággal szemben a számok világánál, ez azonban legfőképen annak tudható be, hogy a nyug—

díjasok, akiket az önállók közé sorozunk amint már többször említettük —— na- gyon megszaporodtak az utolsó tíz év alatt.

Mindenesetre a nyugdíjasok a társadalom olyan elemeihez számíthatók, amelyek bi—

zonyos mértékben függetlenek, de kedve—

zőbb lenne a kép, ha az önálló gazdálko- dók és az önálló iparosok és kereskedők száma növekedett volna meg jelentéke- nyebben. Örvendetes jelenség minden- esetre az értelmiségnek a megszaporodása.

Ma már Szolnokon minden tizedik ember az értelmiséghez számít. A tízszázalékos arány, amit az értelmiségi osztály felmu—

tat, bizonyitja legjobban azt a kulturális eröt. amelyet Szolnok a magyar városok sorában képvisel. Kovács Alajos dr.

Szolnok közoktatásügye.

Les établissements d'enseignement de Szolnok.

(soit 5% de la population). Les trois guarts de ceux-ci sont de Szolnok; 7870 sont catholz'gues romains; %% appartiennent á la classe intellectuelle (en y comprenant les employés dyexploítations agrí- coles et industrielles, etc.)

*

Szolnok egyike az erősebben fejlődő me- gyei városoknak. Közoktatásügyének fej- lődése a háború utáni időben is lépést tar- tott a város általános fejlődésével s manap az alsófokú iskolák mellett úgyszólván va- lamennyi középfokú iskolafajból találunk 1—2 intézetet ebben a tiszaparti városban.

26*

5. szám.

A tanintézetek száma így összesen 38—at tesz. Erről a következő Összeállítás tájé- Nkoztat:

Szolnok mv. tanintézetei 1930,31-ben.

Les établissements d'enseignement de la villa départementale de Szolnok en 1930—31.

A tanintézetek —— Etablissements d'enseiynement:

x_É .!

dáma N

Eu: .E

. . $$$ 19. V:

neme —— dészgnatwn e § % : §

cm,-3 CIE Safó 5 *a

Száma nombre

záma—nombv'e

ill

1. Óvóintézet —— Ecoles mater-

nelles ... 5 12 602

2. Elemi mindennapi iskola —

Ecolesprimaires guotidiennes 16 90 3.704

3. Általános továbbképző tis—

métlő) iskola — Ecoles pri—

maires comple'mentaires . . 4 4 ' 38 4. Gazdasági továbbképző (is—

métlö) iskola —— Ecoles prim.

complémentaires agricoles . 1 2 25

5. Önálló gazdasági népiskola

Ecoles prim. agric. autonomes 1 3 207 6. Tanonoiskola —— Ecoles

d'apprentis ... 3 80 458

7. Polgári iskola —— Ecoles bour-

geoises (prim. supe'rieures) . 2 28 851 8. Középiskola —- Etablissements

d'enseignement secondaire . 2 28 312 9. Felső kereskedelmi iskola ——

Ecole supe'ríeure de commerce 1 10 194 10. Fa- és fémipari szakiskola

Ecole professimmelle d'indus-

trio du bots et de métallurgie 1 10 173 11. Női kereskedelmi szaktan-

folyam —— Cours profession-

nel commercial p. femmes . 1 8 22

12. Állami bábaképzö intézet _

École dlEtat de seges-femmes

félszáz gondozott gyermekkel, később már

három, illetőleg négy s 1927/28-tól kezdve

öt; valamennyi intézet állami; ezzel együtt gyarapodott az óvószemélyzet száma is; leg—

utóbb összesen hét vezető (óvónő és képesí- tett dajka) működött. Jóval erősebb a gon- dozott gyermekek számának a növekedése:

az 1026/27. tanév óta egyenesvonalú itt a

fejlődés; akkor 382 gyermek járt óvodába,

1930/31-ben pedig kerekszámban 600 gyer-

mek; ez a létszám a város óvóköteles gyer—

mekeinek % részét teszi. (Országos átlag- ban 23% az óvodába járó gyermekek száma a 3—5 évesekhez viszonyítva.) A gondozott gyermekek zöme (88%) római katolikus;

említésre méltó még a reformátusok (8%) és az izraeliták (3%) száma.

__ 346 __ , 1932

Ami az elemi oktatást illeti, a háború után számottevő volt a fejlődés. A háború előtt 13 elemi iskola müködött Szolnokon, de a forradalmi idők után már csak 9 iskola 76 tanerővel s így a következő évek során sok volt a pótolni való ezen a téren;

1920/21—ben már 12 iskola működött 90 tan- erővel, 1925/26—tól kezdve pedig 13, 1927/28-

tól 15 s végül 1930/31-től 16. Elsősorban

az állami iskolák száma szaporodott: 3 új állami iskola nyílt meg a háború óta 5 így jelenleg 12 állami iskola működik. Ezen- kívül 1—1 róm. kat. és izraelita, valamint 2 magániskola áll fenn. A tanerők száma a

szanálással kapcsolatban 1925/26-ig 80-ra

apadt, de innen kezdve fokozatosan emelke-

dett; legutóbb —— 1930/31-ben —— 90 tanító látta el az elemi oktatást. A tanulók száma

— mint az elemi oktatás körében mindenütt

—— a születéseknek a háború alatt történt megcsappanása miatt az ,1925/26. tanévig fokozatosan fogyott; a nevezett tanévben alig 3.000 tanuló járt a szolnoki elemi isko—

lákba; innen kezdve évről-évre való gyara—

podással 1930/31-ig kerekszámban 3.700-ra nőtt a tanulók száma. A tanulók vallási megoszlása a következő: 88% róm. kato- likus, 7% református, 1% ág. h. ev., 396 izraelita és 1% egyéb vallású. A róm. kato—

likusok aránya a népességi aránynál (84%l nagyobb, az ág. h. evangélikusoké azzal egyező, a többi vallásokhoz tartozóké ellen- ben kisebb a népességi aránynál.

Az elemi mindennapi iskolai tanulók természetesen kevés kivétellel a 6—11 éve- sek korcsoportjába tartoznak; ezt az adatot összevethetjük az 1930. évi népszámlálás- nak a mindennapi tankötelesekre (6—11 évesek) vonatkozó adatával, leszámítva ter- mészetesen azokat, akik 6. évüket csak a tanév kezdete után töltötték be s a tanulók számánál viszont számításba véve a közép- fokú iskolába járó mindennapi tanköteles tanulókat (mintegy 500). Megállapítható így, hogy a tanköteleskorúak beiskolázása Szolnok területén csaknem hiánytalan, mindössze 2—3%-ra tehető a be nem isko—

lázottak száma, ami oly nagy külterülettel bíró városnál a mai viszonyok közt elég ala- csonynak mondható; ha az 5 év előtti idő—

pontra, azaz az 1925/26. tanévre nézve te—

szünk hasonló számítást, kitünik, hogy ab- ban az időpontban 5—6%—ot tett a be nem

iskolázottak száma; a javulás tehát kétség- telen.

A külterületen lakó ismétlő tankötelesek (12—14 évesek), akik más iskolában nem

5. szám. —347—

, 1932

tanulnak tovább, az ottani elemi iskolákkal kapcsolatos továbbképző iskolákban (köz—

tük 4 általános és 1 gazdasági irányú) nyer—

nek oktatást, míg a belterületen lakók az

1900-ban szervezett önálló gazdasági nép- iskolában.

A tanoncoktatást az általános és szak- irányú fiútanonciskola, a Máv. műhelyi (vas- és fémipari) tanonciskola és a szak- irányú leánytanonciskola látja el. Mindhá- rom intézet állami. A Máv. tanonciskola az 1912/13. tanév óta, a leánytanonciskola pe- dig mindössze öt év óta működik. A keres- kedőtanoncok az általános irányú fiútanonc- iskolába járnak, amelynek eszerint az ipa- rostanoncok mellett kereskedőtanonc-tanu- lói is vannak (27). Az év elején felvett ta- nulók (Összesen 657) között 237 volt olyan, aki előzőleg már polgári iskolába vagy kö- zépiskolába járt. A tanulók száma az utolsó három év alatt jelentékenyen csökkent:

1928/29—ben még 676 tanulója volt a három

tanonciskolának. Az egy év folyamán fel—

szabadult tanoncok száma 227.

A fennálló ke't polgári iskola állami jel—

legű; az egyik a fiúk, a másik a leányok ta- nítását látja el. Az előbbi 1902, az utóbbi

1898 óta áll fenn. Állami jellegét az előbbi 1912—ben, az utóbbi 1902-ben kapta. Mind- két polgári iskola elég népes: 10—10 osztá—

ílyuk van a párhuzamos osztályokkal együtt.

A fiúiskolának 468, a leányiskolának 383

tanulója volt 1930/31-ben. A tanulók száma

1925/26-tól kezdve a háborús születések miatt apadt ugyan, de így is ezidőszerint jóval több gyermek jár polgári iskolába,

mint a háború előtt (pl. 1909/10-ben 507

"volt a tanulók száma).

Középiskola szintén kettő működik a vá—

Iósban. Az egyik a Verseghy Ferenc reál- gimnázium, amely mint magángimnázium ár 1831—ben kezdte működését s 1844—ben zerz'etesi (ferencrendi), 1887—ben pedig ál- ami *gimnáziummá alakult. A másik az

0/31—ben alakult (szintén állami) leány—

" m, amelynek eddigelé az első két osz-

* nyilt meg; 1930/31—ben az I. osztály

felső kereskedelmi iskola 1911-ben társulati jelleggel fiútanulók részére;

; a város vette tulajdonába. Az is-

retében leánytanulók részére 1902

kereskedelmi szaktanfolyam áll

anfolyam ezidőszerint' kétéves.

_ vül az 1927/28. tanév óta még

épfokú, három évfolyamú szakiskola

t

is működik Szolnokon: .az állami fa- és fém—

ipari szakiskola, amelynek különféle (mó- torkezelő, elektromos szerelő és gépkezelő, elektromos ipari, st—abilkazánfűtő és gépke- zelő) tanfolyamai is vannak. Az intézetnek internátusa is van, amelyben a téli hóna—

pokban rendszerint 50-nél több tanuló kap ellátást. Az 1930/31. tanévben 57 tanuló tett

a szakiskolában záróvizsgát. - Az említett szakiskolák fennállása foly- tán a polgari iskolák helyben végzett tanu—

lóinak módjukban áll, hogy középfokú iskolai tanulmányaikat ugyancsak helyben folytathassák s adataink tényleg arról ta—

nuskodnak, hogy a polgári iskola IV. osztá- lyát végzett fiútanulók 1/3 része felső keres—

kedelmi iskolában, illetőleg (kisebb rész- ben) a fa- és fémipari szakiskolában, a pol- gárit végzett leánytanulók % része pedig a női kereskedelmi tanfolyamon tanul tovább.

Végül meg kell emlékeznünk az 1922 óta fennálló állami bábaképző 'intézetről, amely egy évfolyamos szaktanfolyam s 1930/31-ben 5 tanára s 12 tanulója volt.

Adatainkból kitünik, hogy Szolnokon közel 2.000 tanuló (a lakosság 5%—a) jár középfokú iskolába, ideértve a polgári isko—

lákon, középiskolákon és a felső kereske—

delmi iskolákon kivül a tanonciskolákat és a fa- és fémipari szakiskolát is. Adataink

ezeket a tanulókat lakóhely, kor, vallás és a szülők foglalkozása szerint is rész- letezik. Kitünik így, hogy a nevezett ta- nulók % része helybeli lakos, míg 13% a vármegye más községéből, 12% pedig más, vármegyéből való. Korra nézve e tanulók 14 része a 9—11 évesek, 29%-a 12—14 éve- sek, 38%—a a 15—17 évesek és 8%-a a 18 évesek vagyVidősebbek korcsoportjába tar—

tozik. A vallási adatok szerint e tanulók kö- zül 78% róm. katolikus, 11% református, 2% ág. h. evangélikus és 8% izraelita volt.

A népszámlálási (népességi) arányt a róm.

katolikus tanulók nem érték el, a reformá—

tus, az ág. h. evangélikus és különösen az izraelita tanulók ellenben meghaladták azt (a városban ugyanis 5'4% az izraeliták aránya). Ezt nemcsak az egyes felekezetek- hez tartozók különböző foglalkozási viszo- nyai magyarázzák meg, hanem a bevándor- lás és a vidék lakosságának eltérő felekezeti megoszlása.

A szülők foglalkozását tekintve, a közép—

fokú iskolai tanulók összehasonlítva ada- tainkat a népszámlálás adataival—— a követ- kezőképen oszlottak meg a legfőbb foglal—'

kozási csoportok szerint: '

5. szám.

:; m

§ § § ;, § "§?

Gw) § "§, %a: ii § D

.- 53 3 aa Egg Tr § ?,

ggg % % ae ása § .a §?

%s:; szám 1.988 175 478 191 549 327 268

azzá

sas 0/ 1000 87 241 9-6 27—6 165 13-5

4.519 0

(I]

Szám 38.764 5.609 11.973 2.873 5.372 3.692 9.245

% 1000 145 309 T! 139 9'5 238

Anépes seg 1930ban

Az őstermeléshez eszerint jóval kevesebb tanuló tartozik, mint amilyen az őstermelők népességi aránya; az ipar körében is ha- sonló az eset; a kereskedelemhez tartozó

—348— 1932

tanulók száma azonban már nagyobb arányt jelent, mint a népességi arány s a közleke—

désre nézve még jóval inkább áll ez. Az ér- telmiséghez tartozó tanulók aránya is na- gyobb a népszámlálási aránynál. Az értelmi- ség körébe a köztisztviselőket, papokat, ta—

nárokat, tanítókat, katonatiszteket, valamint

az önálló értelmiségieket számítottuk. Ha az értelmiséghez még az egyes gazdasági ágak- ban alkalmazott tényleges tisztviselőket és a nyugdíjas tisztviselőket is felvesszük, meg—

állapíthatjuk, hogy a középfokú iskolai ta- nulóknak kb. % része tartozik ehhez a tár- sadalmi osztályhoz.

Asztalos József dr.

a SZOCIÁLIS STATISZTIKA e

CIII-UUUIDCI-nunnucnln-..n-no-n-n-a-nn...-...-n..-u.n.-..-nun-no...-,-lon-nl-lll-ul-l-nnnnnll

-Az állami gyermekmenhelyek statisztikája 1931-ben.

La statistigue des asiles d'Etat pour enfants en Hongrie en 1931.

Résume'. Dans les 9 asiles d'Etat pour enfants,

le nombre des enfants assiste's oscille annuellement autour de 30.000; en 1931, compte tenu des entrées et des sortíes, il a été de 48.000 ou de 50.000.

45'2% des enfants assistés en 1931 étaíent_nés hors du mai-inge; sur ceux admis dans Pannée, 35'8%

étaient enfants de femmes célíbataites. Des pre—

miers, presgue la moitíé (41'4%) étaient enfants diemployées de ménage; 36'1%, de journaliéres ou d'ouvriéres industrielles et agricoles. Prés de deux tiers (64'1 % ) des enfants légitimes assistés étaíent de parents journaliers ou ouvriers d'índustríe. La plupart des personnes aux soins desguelles les en—

fants étaient confiés, avaient une profession agri- cole. Sur les assisiés morts en 1931, 82'á% avaíent moins diun an.

*

Az állami gyermekmenhelyekről és azok kötelékébe tartozó gondozottakról a Statisztikai Hivatal régebben csupán a lét—

számra, a forgalomra és a tanköteles ko-

rúak számára vonatkozó egynéhány adatot gyüjtött iskolai évenkint a kultúrstatiszti- kai adatgyűjtéssel kapcsolatban. A gyer- mekmenhelyek által szolgáltatandó statisz- tikai anyag az 1926. évvel a szociális sta—

tisztikai adatgyüjtés csoportjába utaltatott és 1928-ig még a régi kérdőíven iskolai évenkint folytattuk az adatgyüjést, de kellő előkészítés és az egyes gyermekmenhelye- ken megtartott helyszíni tárgyalások után, 1929 óta az adatgyűjtés naptári évek sze-

rint történik és szociális természetű adatok számos részletére kiterjedő kutatásával gazdagodott.

A főbb eredmények 1930-ig a Statiszti—

kai Évkönyvekben tétettek közzé, és pedig

az 1926—28. évekről csupán a gondozot- tak létszámának nemi, vallási és anya- nyelvi megoszlását feltüntető adatok kö- zöltettek, 1929-ről és 1930-ról azonban már a bővebb részletezés szerint való adatokat tartalmazzák az évkönyvek.

Az 1929-es esztendő, vagyis éppen ugyanaz, melyben adatgyüjtésünket szélesebb alapokra helyeztük, az akkori népjóléti és munkaügyi mi—

niszternek a gyermekmenhelyek gondozottai lét- számára nagymért—ékben korlátozó rendelkezéseit hozta magával, melyek az év eleji létszámot az év' végére jóval több mint a felével csökkentették (67.407—ről 27.922-re). A létszám azóta immár há—

rom esztendő óta 30.000 körül ingadozik. (1. tábla.) Az 1929. év folyamán beállott nagy létszámbeli hanyatlás után a következő évben az évvégi lét—

szám mintegy gyönge visszahatásképen emelkedett

valamivel, de 1931 folyamán a felvettek száma

megint alatta marad a kiváltak és elhaltak együttes számának.

A leányoknak az összlétszámban való aránya évről-évre romlik, 1929—ben még az éveleji összlét- számnak 48'l%-a, a következő évben 47'9%-a és

1931-ben már csak 47'2% volt leány. Ez a csökke- nés akként állott elő, hogy az újonnan felvettek között is minden évben aránylag kevesebb volt a leány, az évek folyamán kivált és elhalt gondozot—