Vávrovszký, F.: A lakásépítés költségének mintavételi eljárás útján való megállapítása

466

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖX

sük a világkereskedelemben 1913—tól 1955—ig 23,3 százalékról 31,8 százalékra

emelkedett. Jellemző, hogy a fejlett orszá—

gokkal folytatott külkereskedelmük csök—

kenő irányzatú. 1938—ban kivitelüknek

74,6 1955—ben pedig már csak 68,2 száza- léka irányult a gazdaságilag fejlett orszá—

gokba. Ugyanakkor pedig 1938-ban kül- kereskedelmüknek 25,4, 1955-ben pedig 30,8 százalékát bonyolították le egymás

között.

A gazdaságilag elmaradott országok

gyors ipari fejlődésének legkiemelkedőbb

példája India. Indiában a gyapot gyári fel—

dolgozásának aránya az 1896—1898. évi 9 százalékról 1948—1950—ben 80 százalékra

emelkedett, acéltermelése az utolsó két

évtizedben megkétszereződött és 1960—ban az 1956. évi termelés háromszorosát akar-

ják elérni.

A gazdaságilag elmaradott országok együttes ipari termelésének értéke 1937—

l938-ban 4,5 milliárd dollár volt, 1954—

1955—ben pedig meghaladta a 9 milliár- dot. Az egyes iparágak közül a legna- gyobb fejlődést a gépipar érte el, amely 20 év alatt megháromszorozta termelését.

A vegyi ipar termelése is hasonló mér—

tékben emelkedett. A fémkohászat ter- melése 2,5—szeresére nőtt, a nem fémes ásványok bányászata pedig majdnem megnégyszereződött.

A gazdaságilag elmaradott országok fejlődése elsősorban külkereskedelmük

struktúrájának változásában tükröződik

vissza. Behozatalukban növekszik a ter—

melési célokat szolgáló javak részaránya, kivitelükben pedig a nyersanyagok része—

sedésének rohamos csökkenése figyelhető meg. Az országok szerinti megoszlásban a gazdaságilag elmaradott országok egy- más közötti kereskedelmének és a szocia—

lista országokkal folytatott kereskedelmük arányának növekedése a jellemző.

A gazdaságilag elmaradott országok behozatalában a beruházási javak része—

sedési arányának növekedése egyik fő oka külkereskedelmi nehézségeiknek. Az említett nehézségek ellenére várható, hogy ezek az országok a közeljövőben jelentő—

sebb tényezőivé válnak a világpiacnak.

Különösen előnyössé válhat a szocialista

országokkal való kapcsolatuk elmélyítése.

(Ism.: Hajpál Gyula)

Vávrovsky, F.:

A lakásépítés költségének mintavételi

eljárás útján való megállapítása (Metoda vyberového ziístováni nákladú na byto- vou vytstavbu.) -— Statisticky Obzor. 1958. 11. sz.

gin—495. p.

A csehszlovák Állami Statisztikai Hi—

vatal reprezentativ úton határozta meg a lakásépítés költségeit. Alapsokaságnak azokat az állami erőből épített lakóépüle—

teket tekintették, amelyeket 1956-ben vagy 1957-ben adtak át használatra. Fi—

gyelmen kívül hagyták azonban mindazo—

kat az épületeket, amelyekben egyéb ren-

deltetésű, szolgáltató intézmények — pél—

dául üzletek, műhelyek stb. —-— is helyet foglaltak. A kollektív háztartások épüle—

teinek — kollégium, szálloda stb. —— fel—

vételét is mellőzték. A reprezentatív fel- vétel tehát csak az állami, kizárólag lakó- házak adatait tette vizsgálat tárgyává.

A beruházóktól begyűjtött tájékoztató adatok alapján megállapították a fenti módon körülhatárolt lakóépületek tájé- koztató adatait, elsősorban természete-

sen a lakások árát folyóáron. A lakóépü—

letek önköltségét befolyásoló tényezők kö—

zül kiemelték a tervezési típusnak, az építkezés technológiai folyamatának és az építkezés organizációjának megfigyelé—

sét. Az épület—tipusokat a jóváhagyott tí—

pustervek szerint osztályozták, illetőleg a kismértékben eltérő típusokat összevon—

ták és önálló csoportba sorolták az egyedi,

nem tipus építkezéseket. Az építkezés

technológiai folyamatát a felhasznált épí—

tőanyag minősége, illetőleg az előregyár-

tott elemek súlya határozta meg. Végül

megkülönböztették az építkezés tradicio—' nális és szalagszerű szervezetét.

A mintavételt épület—típusok szerint a

véletlen kiválasztás módszerével végez—

ték. Egy—egy típusból ugyancsak véletlen

kiválasztással válogatták ki a különféle

technológiai és organizációs csoportba tartozó épületeket.

A konfidencia határokat a standard

hiba kétszeresében (tr—2) határozták meg, amely 95 százalékos valószínűségi

szintnek felel meg.

A minta nagyságát ennek megfelelően

az i-k típusban az alábbi módon határoz—

ták meg:

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEDG

467

82 O'? Ni

n,- : ————————————

N,- A? 4— tao-É

ahol

ní -— a minta nagysága,

A,——— a konfidencia határok értéke, Ní— az elemek száma,

(ri —- standard hiba.

A lakások átlagos ára az i—k típusban:

Ni

__ ,:1

X.

És ennek a szórása:

Ni _.

_51 kij (xii—Xi)"

?:

0'1 %

N,- le

ahol 7151 íj

XU— az i—ik típusban a j—ik épület la—

kásainak átlagos ára,

X 1. —— az i—ik típusban a lakás átlagos ára,

ki] —— alakások száma az i—ik típusban a j-ik épületben,

Ni ——'— alakások száma az i-ik típusban.

A mintavétel pontossága viszonylag igen magas volt (a hiba típusonként kb.

2 százalékos). (Ism.: Danyi Dezső)

MEZÖGAZDASÁGI STATISZTIKA

Az 1957. évi osztrák mezőgazdasági gép- és felszerelésösszeírás eredményei

(Ergehnisse der Erhebung des Bestramles an land- wirtschaftlichen Muaschinen un—d Geráten im Jahre 1957.) Bearb. im Österreichischen Statistischen Zentrallamt. Wien. 1958. XLVII, 143 p., 1. mell.

A kiadvány három részre tagozódik:

az első az adatgyűjtéssel kapcsolatos kér—

déseket tárgyalja, a második összehason-

lítja az eredményeket az 1953. évi adatok—

kal, a harmadik rész pedig az eredmé- nyeket tartományonként és közigazgatási egységenként feltüntető táblázatokat tar-

talmazza. Ez utóbbi további három fő- csoportot alkot: az első a mezőgazdasági

gépek adatait, a második a traktorüzeme-

ket- nagyságcsoportonként, a harmadik pedig az üzemek villamosenergiával való ellátottságát és a teherautó közlekedés számára alkalmas bekötőutakat tünteti fel.

A mezőgazdasági gép és felszerelés—

összeirás az 1957. június 3—i állapotnak

megfelelően rögzíti az adatokat. Hasonló

összeírást utoljára 1953-ban végeztek. A megfigyelést az osztrák gyakorlatnak megfelelően úgy hajtották végre, hogy az esetek többségében a községházára hív-

ták be a gazdálkodókat és bemondás

alapján, a községi tisztviselő töltötte ki a kérdőívet. A kérdőíveket és a feldolgozási táblákat a község küldte meg a Statisz- tikai Hivatalnak.

93:

A kérdőív 1953—hoz viszonyítva bizonyos

változtatásokon ment keresztül. Az első

oldalon a gazdálkodó összterülete műve- lési ágaként és az igavonó állatok darab-

száma szerepel. Ezeket az adatokat azon—

ban csak azoknak kellett kitölteniök, akiknek 6 LE—nél nagyobb traktorok, il—

letve egy tengelymeghajtású (kerti) trak—

toruk van. Itt szerepel a villamosener—

giával való ellátottságról szóló informá—

ció is. A második oldalon szerepel az 50' gépfajtát felölelő nomenklatúra, me—

lyet minden gazdálkodónak ki kellett töl—

tenie. A kérdőívnek gyakorlatunktól el—

térő jellegzetessége, hogy a parasztgazda—

ságok háztartási gépekkel való ellátott—

ságát is tudakolja.

A továbbiakban a kiadvány országos,

egyes esetekben tartományonkénti adato—

kon keresztül mutatja be a gépállomány változását. 1953-hoz viszonyítva a belső- égésű motorok száma 38 százalékkal, a a dieselmotoroké 3 százalékkal csök—

kent, ugyanakkor az elektromotoroké 22 százalékkal emelkedett. Ez a tendencia fi—

gyelhető meg azonban már 1946—tól kezdve. Mind a traktorok mind pedig az

egyes speciális mezőgazdasági gépek

száma nagymértékben emelkedett.

A parasztgazdaságok háztartási gépek-

kel való ellátottsága igen nagymértékben

fejlődött. Közel 58000 mosógépet hasz-

nálnak, ami az 1953. évinek közel tízen—

négyszerese. Közel hatszorosára emelke—