A Kelet- és Nyugat-Európa közötti kereskedelem legújabb alakulása

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

típusnál mezőgazdaságilag müvelt terü—

letre vagy talajérték számra vonatkoztat—

ják, a termelőszövetkezeteknél ezenfelül

munkaegységre, míg az egyéni gazdasá—

goknál munkaerőegységre is.

Az üzemstatisztikai adatgyűjtés megin- dítása előtt meghatározzák a felvételre kerülő alapadatokat. Az alapadatokat az arra kijelölt üzemekben hivatalos szemé—

lyek veszik fel vagy a gazdaság vezetője szolgáltatja, ezeket azonban előzetesen oktatásban részesítik.

A begyűjtött adatok feldolgozása köz—

pontilag történik.

Az alapadatokat az üzemek könyvelé—

séből vagy nyilvántartásaiból veszik, ha ilyenek nincsenek, a termelők megkérde- zése vagy becslés alapján állítják be.

A kidolgozott mutatószámok már sok esetben rámutathatnak az üzem bizonyos ágazatainak teljesítőképességére és telje—

sítményeire, azonban teljes értékű követ—

keztete'sek levonására csak az összehason—

lító elemzés ad lehetőséget.

Az elemzés célját tekintve felhasznál—

ható: az üzem helyes szervezésének el—

bírálására, az üzemek teljesítményeinek vizsgálatára, a tervezés célját szolgáló alapmutatók képzésére, üzemek közötti versenyek értékelésére, mezőgazdasági tanácsadásra és modellüzemekkel való összehasonlításra.

Az összehasonlító munkában az üze- meket különböző szempontok szerint lehet, de kell is csoportosítani. így a ter—

mészeti adottságok, tájak, termelőeszkö—

zökkel való ellátottság, üzemtípus, gazda—

sági eredmény stb. szerint. Csak azonos

feltételek mellett gazdálkodó üzemek

hasonlíthatók össze közvetlenül egymás- sal. A különböző viszonyok között mű—

ködő üzemek összehasonlításánál alapul kell venni az eltérő adottságokat kifejező mutatókat és ezek figyelembevételével lehet az üzemi teljesítményeket egybe—

vetni.

Az üzemstatisztikai adatok és mutatók rendszere nemcsak egyes üzemek fejlő- désének vagy üzemcsoportok gazdálkodá—

sának összehasonlítására alkalmas, hanem az üzemi tanácsadás alapját és a csopor—

tos mezőgazdasági szaktanácsadás egyik formáját képezi.

(Ism.: Kemács Sándor)

*

385

A mezőgazdasági munka. termelékenysége világviszonylatban

Slamer, II.: Die Arbeits-produktivitát in der Welt—

agrarwirtschalt. — Agrarwirlschalt. 1957. No. 9.

278—281. p.

A ténylegesen rendelkezésre álló mun—

kaerő. A táblázat ismerteti a világ mező- gazdasági dolgozó népességének számát, teljesítményét a FAO 1953. évi statisztikai adatai alapján. A mezőgazdaságilag hasz- nosítható terület termelékenységének ki—

fejezésére a gabonaegységet' használják.

A mezőgazdasági össznépesség számbavé—

tele eltérő az egyes országokban, ezért a jobb összehasonlíthatóság céljából a tábla a férfi munkaerő számát külön is közli.

A szükséges munkaerő általában.

Blohm'l tapasztalati adatai alapján szá—

mítják a munkaerőszükségletet. Például a teljesen gépesített üzemben a gabonater—

melésnél (csépléssel együtt) hektáronként 55, míg burgonyatermele'snél 336, takar- mánytermelésnél 38, tehenészetben tehe- nenke'nt 177 munkaóra szükséges. A nem gépesített (csak igaerővel rendelkező) gaz—

daság a gabonatermeléshez 155 munka—

órát használ fel hektáronként, ami meg—

felel a nyugat-németországi átlagnak; az amerikai nagy búzatermelő vidékeken — teljes gépesítés mellett —— csak 11 munka—

óra szükséges. Nyugat—Németországban —

a 2,8 millió női munkaerőtől eltekintve —

850 000 fő lenne felszabadítható a mező- gazdaságból, ha végrehajtanák a teljes gépesítést. Dánia például nem rendelke—

zik több munkaerővel, mint amennyi a Blohm—táblázat alapján szükséges; Anglia kevesebbel, Amerika és Kanada pedig csak az 50 százalékával. A legtöbb európai államban —— gépesítés esetén — a mező-—

gazdasági dolgozók 50 százaléka, a föld—

közi—tengeri országokban 80 százaléka más munkában lenne foglalkoztatható, Az egy keresőre jutó kereset növelése ezekben az országokban csak a keresők számának csökkentésével érhető el. A ter—

mésátlagok viszont nehezen növelhetők

1 A különböző mezőgazdasági termékek össze- hasionlitását szolg—áló egyenérték. Az átszámítás aránya, általában az egyes termékek fehérje. illetve keményítő tartalmától (értékétől) függő.

* Blohm—Ricbe—Vogel: Arbeitsleístung und Ar- beitskalkulaiion in der La—nr'lwirtschail't. Stuttgart.

1953. Blohm tapasztalati adatok alapján kidolgozott összehasonlító táblázatai a mezőgazdaság ágazatai—

nál a különböző munkakörülmények mellett szüksé—

ges munkaintenzitásl határozzák meg,

386

STATI SZTIKA! IRODALMI FIGYELO

ott, ahol a gazdálkodás intenzitása már amugyis magas, ilyen például Svédország,

Hollandia, Dánia, Japán, Svájc stb. Azok—

ban az országokban, amelyekben a Blohm

által szükségesnek mondott munkaerő

kevesebbet termel, mint munkaerőnként 250 (; gabonaegység, ott az egy hektárra

jutó hozamérték viszonylag csekély.

A szükséges munkaerő a túlságosan kicsiny birtoknagyságcsoportokba tar—

tozó gazdaságokban. Ahol az alacsony (10 hektár alatti) gazdaságnagyság—

csoportba tartozik a gazdaságok nagyobb hányada, a mezőgazdaságilag hasznosít—

ható terület minden 100 hektárján vi—

szonylag sok munkaerőt foglalkoztatnak

és ezért a munkatermelékenység ala—

lyekben ma még fogattal dolgoznak,

Blohm megállapításai szerint a burgonya-

termeléshez másfélszeres, a cukorrépater—

meléshez kétszeres, a lóheretermeléshez háromszoros, a gabonafélék termeléséhez

három—négyszeres, míg a borsótermelés- hez ötszörös munkaerő kell, a teljesen gépesített üzemhez képest. Ezekre a kis

gazdaságokra általában jellemző, hegy

nagyobb arányú munkaerőfelhasználás mellett viszonylag több tőkét is fektetnek

be, mint a nagyobb gazdaságok, ezeknél

tehát nem helyettesítheti a munkaerő a

tőkét és így a szükséges racionalizálástf

ezekben az üzemnagyságokban nem lehet keresztül vinni. A kisüzemek inkább ag—

rárpolitikai, mint üzbmgazdaságtani prob—

csony. Azokban a gazdaságokban, ame- lémát jelentenek.

_ E u k e (5 ' 6

A mezőgazdaság! dolgozó gy gbgníegvíggmt népesség teljesítmény

Ország ,b ől Összesen 0 (k fé f-

összosen fgríríak 100 hektá- összesen mígkaergrle ronként*

ezer fő mázsa

Belgium ... 412 351 23 131 154

Nyugat—Németország ... 5 097 2 207 36 63 147

Hollandia ... 747 516 32 119 173

Svájc ' . . . . 399 326 18 89 109

Egyesült Kirá _ Sá . 1 112 939 6 217 257

Franciaország ... 7 484 3 780 22 49 97

Ausztria . . . . 1 080 486 26 40 89

Svédország ... 545 492 12 142 158

V Jugoszlávia ... 7 148 3 072 51 10 23

Olaszország ... 7 494 5 945 36 31 39

Kanada ... . ... 830 798 1,4 448 465

USA ... 6 960 5 670 — LG 340 417

Argentína ... 1 537 1 450 I,] 251 266

Japán ... 18 080 8 720 280 11 24

Kínai" ... 131 400 80 000 179 11 17

Szovjetunió (1952)** ... 60 000 29 000 18 30 63

* Csak a mezőgazdaságilag hasznosítható

** Becsült adatok.

területet veve figyelem be,

(Ism.: Tegzes Ottó)

KULKERESKEDELMI STATISZTIKA

A Kelet- és Nyugat-Európa. közötti

kereskedelem legújabb alakulása

L'évolution récente du commerce entre l'Europe orientalc cl Hiurope occidentalc. ——v Bulletin Écono—

mimle pour l'Europe. 1957. No. 2. 39—70. 1).

1956—ban ismét 20 százalékkal növeke—

dett a Kelet— és Nyugat—Európa közötti kereskedelmi forgalom értéke. 1956-ban a Nyugat—Európába irányuló kelet-európai kivitel értéke 1,55 milliárd dollár -——— 1955—

ben l,29 milliárd volt, míg a Kelet—

Európába irányúló nyugat-európai kivi—

telé 1,32 milliárd az előző évi 1,1 milliárd—

dal szemben. Az utóbbi évek során a Kelet- és Nyugat—Európa közötti kereske—

delem gyorsabban emelkedett, mint akár

az egyik vagy a másik terület össz kül—

kereskedelme. 1952-ben a kelet-európai országok külkereskedelmében a Nyugat—

resz-

Európával folytatott kereskedelem