• Nem Talált Eredményt

A magyar pedagógustársadalom és a pedagógusképzés története Magyarországon II.

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A magyar pedagógustársadalom és a pedagógusképzés története Magyarországon II."

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

Iskolakultúra 2004/6–7

145

A magyar pedagógustársadalom és a pedagógusképzés története

Magyarországon II.

A

II. Országos Nevelésügyi Konferencia keretében szervezett, azonos tárgyú szim- pózium 2002-ben elsõsorban a népiskolai tanítóság helyzetével, életkörülményei- vel, professzionalizációjuk fejlõdéstörténetével foglalkozott. (Lásd Iskolakultúra, 2003. március. 15–68.)

A téma folytatásaként, a III. ONK-n 2003-ban két másik pedagóguscsoport, a közép- iskolai és a polgári iskolai tanárság került a vizsgálódások középpontjába.

Németh Andrása modern középiskolai tanárság kialakulásának folyamatát és szakmá- vá szervezõdését mutatta be az 1850–70-es években, elsõsorban a tanárképzés szerveze- ti és tartalmi változásainak tükrében. Mann Miklóse folyamat következõ állomásait: az 1883-as középiskolai törvénynek a hazai tanárképzésre gyakorolt hatását, illetve a tanár- képzés 1899-es reformját, a képzés szervezeti és tartalmi átalakulását elemezte.

Nagy Péter Tibora magyar pedagógusképzés „harmadik útját” vizsgálta, a népiskolai tanítóságból kiváló „polgári iskolai tanítók”, a pedagógustársadalom „köztes” rétegét al- kotó polgári iskolai tanárság, valamint az ugyancsak külön utakon járó tanítóképzõ inté- zeti tanárság kialakulásának körülményeivel és e pedagóguscsoport szakmai sajátossága- ival foglalkozott.

Ugrai Jánosa sárospataki és a debreceni protestáns professzorok és tanítók 19. század eleji jövedelmi, megélhetési viszonyait tekintette át, s kísérletet tett a kétszáz évvel ez- elõtti pedagógusi pálya „gyakorlati presztízsének” meghatározására.

Kelemen Elemér– a fentiek háttereként – a pedagógustársadalom különbözõ rétegei- nek az oktatási rendszer differenciálásához igazodó elkülönülését és önszervezõdését, a 19. században Magyarországon is kibontakozó tanító- és tanármozgalmak jellegzetessé- geit és a fejlõdés fõbb eseményeit tekintette át.

Úgy véljük, hogy napjaink pedagógusképzési reformtörekvéseinek fényében különö- sen idõszerû, s az egységes tanárképzés koncepcióján túlmutató egységes pedagóguskép- zés szempontjából is érdeklõdésre tarthat számot a modern oktatási rendszer szerkezeté- hez igazodó, differenciált pedagógustevékenység és a képzés 19. századi hazai – össze- hasonlítási és értékelési lehetõségeket is felkínáló – áttekintése és elemzése.

Kelemen Elemér

konferencia

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

hát az eltén vagyok magyar szakos és ö ezt elsősorban az irodalmas része miatt választottam a dolognak mert m hát amikor középiskolás voltam akkor még sokkal inkább az irodalom

Éppen ezért a tantermi előadások és szemináriumok összehangolását csak akkor tartjuk meg- valósíthatónak, ha ezzel kapcsolatban a tanszék oktatói között egyetértés van.

Ennek során avval szembesül, hogy ugyan a valós és fiktív elemek keverednek (a La Conque folyóirat adott számaiban nincs ott az említett szo- nett Ménard-tól, Ruy López de

Feltételezhető az is, hogy a kitöltött szünetek észlelését más jelenségek is befolyásolják, vagyis a hallgató hezitálást jelölt ott, ahol más megakadás fordult

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a