A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A 2010. november 16., kedd
Tartalomjegyzék
2010. évi CXII. törvény Az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint Szerbia közötti
Stabilizációs és Társulási Megállapodás kihirdetésérõl 24706
MAGYAR KÖZLÖNY 173. szám
II. Törvények
2010. évi CXII. törvény
az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint Szerbia közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodás kihirdetésérõl*
1. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint Szerbia közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodás (a továbbiakban: a Megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyûlés az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint Szerbia közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodást (a továbbiakban: a Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti.
3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvû szövege a következõ:
STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS EGYRÉSZRÕL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ÉS TAGÁLLAMAIK MÁSRÉSZRÕL A SZERB KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT
A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, MÁLTA,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG, A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
* A törvényt az Országgyûlés a 2010. november 8-i ülésnapján fogadta el.
az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerzõdés, valamint az Európai Unióról szóló szerzõdés szerzõdõ felei, a továbbiakban: a tagállamok, és AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG és AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség egyrészrõl, és másrészrõl
A SZERB KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Szerbia, másrészrõl, a továbbiakban együttesen: a felek,
FIGYELEMBE VÉVE a felek közötti szoros kapcsolatokat és közös értékeiket, a felek óhaját, hogy erõsítsék ezeket a kapcsolatokat és viszonosságon és kölcsönös érdeken alapuló, szoros és tartós kapcsolatot hozzanak létre, amelynek lehetõvé kell tennie Szerbia számára, hogy tovább erõsítse és bõvítse a Közösséggel és a tagállamokkal fenntartott kapcsolatait;
FIGYELEMBE VÉVE e megállapodás fontosságát a délkelet-európai országokkal való stabilizációs és társulási folyamatban (SAp), az együttmûködésen alapuló stabil Európa létrehozásában és megerõsítésében (aminek az Európai Unió a fõ támogatója), valamint a Stabilitási Paktum keretében;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió kész Szerbiát a lehetõ legteljesebb mértékben integrálni Európa fõ politikai és gazdasági folyamataiba, valamint potenciális EU-tagjelöltnek tekinteni az Európai Unióról szóló szerzõdés (a továbbiakban: EU-Szerzõdés) és az Európai Tanács által 1993 júniusában meghatározott kritériumok, valamint a stabilizációs és társulási folyamat (SAp) feltételrendszerének teljesítése alapján, e megállapodás – különösen a regionális együttmûködés tekintetében történõ – sikeres végrehajtására is figyelemmel;
FIGYELEMBE VÉVE az európai partnerséget, amely meghatározza azokat a cselekvési prioritásokat, melyek segítik az országnak az Európai Unióhoz való közeledésére tett erõfeszítéseit;
FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét aziránt, hogy minden eszközzel hozzájáruljanak Szerbia és a régió politikai, gazdasági és intézményi stabilizációjához a civil társadalom feljõdése és a demokratizálódás, az intézménykiépítés és a közigazgatás reformja, a regionális kereskedelmi integráció és a fokozott gazdasági együttmûködés révén, valamint számos területen, különösen a jogérvényesülés, szabadság és biztonság terén folytatott együttmûködés, és a nemzet- és regionális biztonság erõsítése révén;
FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét a megállapodás alapját képezõ politikai és gazdasági szabadságok erõsítésére, valamint az emberi jogok és a jogállamiság, többek között a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, valamint a szabad és tisztességes választásokkal rendelkezõ többpártrendszerben megvalósuló demokratikus alapelvek iránti elkötelezettségüket;
FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét az ENSZ-Alapokmány, az EBESZ, különösen az Európai Biztonsági és Együttmûködési Konferencia zárónyilatkozata (a továbbiakban: Helsinki Záróokmány) minden alapelvének és rendelkezésének, a madridi és bécsi konferencia összegzõ dokumentumainak, a Párizsi charta egy új Európáért, valamint a Délkelet-európai Stabilitási Paktum teljes körû végrehajtása iránt annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a térség országainak regionális stabilitásához és együttmûködéséhez;
MEGERÕSÍTVE minden menekült és országon belül lakhelyüket elhagyni kényszerült személy visszatéréshez és tulajdon védelméhez való jogát, valamint a további kapcsolódó emberi jogokat;
FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét a piacgazdaság és a fenntartható fejlõdés elvei iránt, valamint a Közösség készségét, hogy hozzájáruljon a szerbiai gazdasági reformokhoz;
FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét a szabad kereskedelem megvalósítása iránt a WTO tagságból eredõ jogoknak és kötelezettségeknek megfelelõen;
FIGYELEMBE VÉVE a felek óhaját, hogy a kölcsönös érdeklõdésre számot tartó kétoldalú és nemzetközi kérdésekkel – többek között a regionális szempontokkal – kapcsolatos rendszeres politikai párbeszédet az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának (KKBP) figyelembevételével továbbfejlesszék;
FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét a szervezett bûnözés elleni küzdelem, valamint a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos együttmûködés fokozása iránt az Európai Konferencia által 2001. október 20-án kiadott nyilatkozat alapján;
MEGGYÕZÕDVE arról, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) új légkört teremt a felek közötti gazdasági kapcsolatokban, különösen a kereskedelem és a befektetések fejlesztése számára, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a gazdasági szerkezetátalakításhoz és a modernizációhoz;
SZEM ELÕTT TARTVA Szerbia elkötelezettségét aziránt, hogy a fontosabb ágazatokban közelítse jogszabályait a Közösségi jogszabályokhoz, és hogy hatékonyan végrehajtsa azokat;
FIGYELEMMEL arra, hogy a Közösség kész a reform végrehajtásának határozott támogatására és e törekvés érdekében valamennyi rendelkezésre álló együttmûködési, valamint technikai, pénzügyi és gazdasági segítségnyújtási eszköz átfogó, indikatív, többéves alapon történõ felhasználására;
MEGERÕSÍTVE, hogy e megállapodás azon rendelkezései, amelyek az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés (a továbbiakban: EK-Szerzõdés) III. részének IV. címe alá tartoznak, az Egyesült Királyságot és Írországot, mint külön szerzõdõ feleket kötelezik és nem mint az Közösség tagállamait mindaddig, amíg az Egyesült Királyság vagy Írország (megfelelõ esetben) nem értesíti Szerbiát, hogy az EU-Szerzõdéshez és az EK-Szerzõdéshez mellékelt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetérõl szóló jegyzõkönyvnek megfelelõen a rendelkezések a Közösség részeként kötelezik.
Ugyanez vonatkozik Dániára az említett szerzõdésekhez mellékelt, Dánia helyzetérõl szóló jegyzõkönyvnek megfelelõen;
EMLÉKEZTETVE a zágrábi csúcstalálkozóra, amely a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevõ országok és az Európai Unió közötti kapcsolatok továbberõsítésére és fokozott regionális együttmûködésre szólít fel;
EMLÉKEZTETVE arra, hogy a thesszaloniki csúcstalálkozó megerõsítette, hogy a stabilizációs és társulási folyamat szolgál az Európai Uniónak a nyugat-balkáni országokkal fenntartott kapcsolatai politikai kereteként, és hangsúlyozta ezen országok integrációjának lehetõségét az Európai Unióba egyéni reformfolyamataik és teljesítményük alapján, ahogy azt a következõ 2005. decemberi és 2006. decemberi európai tanácsi következtetések is megismételték;
EMLÉKEZTETVE a 2006. december 19-én Bukarestben aláírt Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásra, ami eszközül szolgálhat a régió befektetésvonzó képességének és világgazdaságba való bekapcsolódásának javításához;
EMLÉKEZTETVE az Európai Közösség és a Szerb Köztársaság közötti vízumok kiadásának megkönnyítésérõl szóló megállapodás és az Európai Közösség és Szerb Köztársaság közötti a tartózkodási engedéllyel nem rendelkezõ személyek visszafogadásáról szóló megállapodás 2008. január 1-én történõ hatálybalépésére;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy szorosabb kulturális együttmûködés alakuljon ki és javuljon az információcsere, A KÖVETKEZÕKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1. Cikk
(1) Társulás jön létre egyrészrõl a Közösség és tagállamai, másrészrõl a Szerb Köztársaság között.
(2) A társulás célkitûzései a következõk:
a) a demokrácia és a jogállamiság megszilárdítására irányuló szerb erõfeszítések támogatása;
b) Szerbia politikai, gazdasági és intézményi stabilitásához, valamint a régió stabilizációjához való hozzájárulás;
c) megfelelõ keretrendszer biztosítása a politikai párbeszéd számára, lehetõvé téve a felek közötti szoros politikai kapcsolatok fejlesztését;
d) a gazdasági és nemzetközi együttmûködés fejlesztésére irányuló szerb erõfeszítések támogatása, beleértve jogszabályainak a Közösségéhez való közelítését is;
e) a mûködõ piacgazdaságba történõ átmenet befejezésére irányuló szerb erõfeszítések támogatása;
f) harmónikus gazdasági kapcsolatok elõmozdítása, valamint a Közösség és Szerbia közötti szabadkereskedelmi terület fokozatos kialakítása;
g) regionális együttmûködés elõmozdítása az e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi területen.
I. CÍM
ÁLTALÁNOS ELVEK 2. Cikk
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kihirdetett, és az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló európai egyezményben, a Helsinki Záróokmányban és az Új Európáért Párizsi Chartában meghatározott demokratikus alapelveknek és az emberi jogoknak a tiszteletben tartása, a nemzetközi jog elveinek – beleértve a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetõtörvényszékkel (ICTY) való teljes körû együttmûködést –, a jogállamiságnak és a piacgazdaság alapelveinek a gazdasági együttmûködésrõl szóló bonni EBEÉ konferencia okmányában megfogalmazott tiszteletben tartása képezik a felek bel- és külpolitikájának alapját és e megállapodás alapelemét.
3. Cikk
A felek úgy vélik, hogy a tömegpusztító fegyverek (a továbbiakban: WMD) és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplõk körében való elterjedése jelenti az egyik legkomolyabb fenyegetést a nemzetközi stabilitás és biztonság tekintetében. Ezért a felek megállapodnak abban, hogy a leszerelésrõl és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerzõdések és megállapodások alapján fennálló, valamint egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljes mértékû teljesítése és nemzeti végrehajtása révén együttmûködnek és
közremûködnek a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben. A felek egyetértenek abban, hogy e rendelkezés a megállapodás lényegi eleme, és részét fogja képezni az ezen elemeket kísérõ és erõsítõ politikai párbeszédnek. A felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttmûködnek és közremûködnek a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben a következõk révén:
– lépéseket tesznek minden egyéb vonatkozó nemzetközi eszköz aláírására, megerõsítésére vagy az ahhoz történõ csatlakozásra, az esettõl függõen;
– hatékony nemzeti exportellenõrzési rendszer létrehozása, a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportjának és tranzitjának ellenõrzése, beleértve a kettõs felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenõrzését, valamint hatékony szankciók kilátásba helyezése az exportellenõrzés megsértése esetére. Ezzel a témával kapcsolatban regionális szintû politikai párbeszédet lehet folytatni.
4. Cikk
A szerzõdõ felek megerõsítik, hogy nagy jelentõséget tulajdonítanak a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésének, nevezetesen az ICTY-vel való teljes körû együttmûködésnek.
5. Cikk
A nemzetközi és regionális béke és stabilitás, a jószomszédi kapcsolatok kiépítése, valamint az emberi jogok és a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása központi jelentõségû az Európai Unió Tanácsának 1999. június 21-i következtetéseiben említett stabilizációs és társulási folyamat szempontjából. E megállapodás megkötése és végrehajtása az Európai Unió Tanácsának 1997. április 29-i következtetései keretébe tartozik, és Szerbia egyéni érdemein alapul.
6. Cikk
Szerbia elkötelezi magát aziránt, hogy elõmozdítsa az együttmûködést és a jószomszédi kapcsolatokat a régió többi országával, beleértve a személyek, áruk, tõke és szolgáltatások mozgását érintõ kölcsönös engedményeket, valamint a közös érdekû projektek kialakítását, különösen a határigazgatással, a szervezett bûnözés, a korrupció, a pénzmosás, az illegális migráció és kereskedelem, különösen az ember-, a kézi- és könnyûfegyver-, valamint a tiltott kábítószerkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatosakat. Ez az elkötelezettség alapvetõ tényezõ a felek közötti kapcsolatok és együttmûködés kialakításában, így hozzájárul a regionális stabilitáshoz.
7. Cikk
A felek újólag megerõsítik a terrorizmus elleni küzdelemnek és az ezzel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítésének általuk tulajdonított jelentõségét.
8. Cikk
A társulást fokozatosan, egy legfeljebb hatéves átmeneti idõszak alatt kell megvalósítani. A 119. cikk szerint létrehozott Stabilizációs és Társulási Tanács (a továbbiakban: STT) rendszeresen felülvizsgálja (szabály szerint évente) a megállapodás végrehajtását, valamit Szerbia jogi, közigazgatási, intézményi és gazdasági reformjainak elfogadását és végrehajtását. Erre a felülvizsgálatra a Preambulum figyelembevételével és e megállapodás általános elveinek megfelelõen kerül sor. A felülvizsgálat megfelelõen figyelembe veszi az európai partnerségben lefektetett, ezen megállapodásra alkalmazható prioritásokat, és összhangban áll a stabilizációs és társulási folyamat során létrehozott mechanizmusokkal, nevezetesen a stabilizációs és társulási folyamat eredményeirõl készített jelentéssel. Az STT ezen felülvizsgálat alapján ajánlásokat tesz és döntéseket hozhat. Amennyiben a felülvizsgálat különös nehézségeket tár fel, továbbítani lehet ezeket a megállapodás alapján létrehozott vitarendezési mechanizmusok felé. A teljes körû társulás fokozatosan valósul meg. Legkésõbb e megállapodás hatálybalépését követõ harmadik évben az STT átfogó felülvizsgálatot készít e megállapodás alkalmazásáról. Ezen felülvizsgálat alapján az STT értékeli a Szerbia által elért haladást, és dönthet a társulás következõ szakaszairól. A fent említett felülvizsgálat nem vonatkozik az áruk szabad mozgására, amelyre külön ütemezést határoztak meg a IV. címben.
9. Cikk
Ez a megállapodás teljes mértékben összeegyeztethetõ a vonatkozó WTO-rendelkezésekkel, különösen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (1994. évi GATT) XXIV. cikkével, valamint a szolgáltatások kereskedelmérõl szóló általános megállapodás (GATS) V. cikkével, és azokkal összhangban kerül végrehajtásra.
II. CÍM
POLITIKAI PÁRBESZÉD 10. Cikk
(1) E megállapodás keretében továbbfejlesztik a felek közötti politikai párbeszédet. Ez a Közösség és Szerbia közötti újbóli közeledést kíséri és erõsíti, továbbá hozzájárul a felek közötti, szolidaritáson alapuló szoros kapcsolatok és új együttmûködési formák kialakításához.
(2) A politikai párbeszéd különösen a következõk támogatására irányul:
a) Szerbia teljes mértékû integrációja a demokratikus nemzetek közösségébe és az Európai Unióhoz történõ fokozatos, újbóli közeledés;
b) a felek nemzetközi kérdésekkel – ide értve a KKBP kérdéseket is – kapcsolatos álláspontjainak fokozottabb közelítése, adott esetben információcsere révén is, és különösen azon kérdésekben, amelyek jelentõs befolyást gyakorolhatnak a felekre;
c) regionális együttmûködés és a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése;
d) közös nézetek az európai stabilitásról és biztonságról, beleértve az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának keretébe tartozó területeken való együttmûködést.
11. Cikk
(1) A politikai párbeszédet a Stabilizációs és Társulási Tanács keretében folytatják, amely általában felelõs a felek által elé terjeszthetõ ügyekért.
(2) A felek kérésére a politikai párbeszéd a következõ formában is megvalósulhat:
a) szükség esetén az egyrészrõl Szerbiát, másrészrõl az Európai Unió Tanácsának elnökségét, a Tanács Fõtitkárát/a közös kül- és biztonságpolitika fõképviselõjét és az Európai Közösségek Bizottságát (a továbbiakban: Európai Bizottság) képviselõ magas beosztású tisztviselõk találkozói;
b) a felek közötti diplomáciai csatornák teljes mértékû kihasználása, beleértve a harmadik országokban, az ENSZ-ben, az EBESZ-ben, az Európa Tanácsban és más nemzetközi fórumokon meglévõ kapcsolatokat;
c) a párbeszéd erõsítéséhez, fejlesztéséhez és fokozásához hozzájáruló bármilyen más módon, beleértve a 2003.
június 19. és 20-i, thessaloniki Európai Tanács következtetéseivel elfogadott thesszaloniki cselekvési programban lefektetett módszereket is.
12. Cikk
Parlamenti szintû politikai párbeszédre a 125. cikk alapján létrehozott Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság keretében kerül sor.
13. Cikk
A politikai párbeszéd többoldalú keretek között, valamint regionális párbeszéd formájában a régió más országainak bevonásával, az EU–Nyugat-Balkán Fórum keretein belül is folytatható.
III. CÍM
REGIONÁLIS EGYÜTTMÛKÖDÉS 14. Cikk
Szerbia aktívan támogatja a regionális együttmûködést a nemzetközi és regionális béke és stabilitás, valamint a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése iránti elkötelezettségével összhangban. A Közösség támogatási programjai támogathatják a regionális vagy határokon átnyúló dimenzióval rendelkezõ projekteket a technikai segítségnyújtási programokon keresztül. Amikor Szerbia úgy tervezi, hogy meg kívánja erõsíteni együttmûködését a 15., 16. és
17. cikkekben említett országok valamelyikével, a X. címben megállapított rendelkezések szerint tájékoztatja a Közösséget és a tagállamokat, és konzultál velük.
Szerbia teljes mértékben végrehajtja a Bukarestben 2006. december 19-én aláírt Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást.
15. Cikk
Stabilizációs és társulási megállapodást aláírt más országokkal való együttmûködés
E megállapodás aláírását követõen Szerbia tárgyalásokat kezd azokkal az országokkal, amelyek már aláírtak stabilizációs és társulási megállapodást, abból a célból, hogy regionális együttmûködésre vonatkozó kétoldalú egyezményeket kössenek, amelyek az érintett országok közötti együttmûködés fokozására irányulnak.
Ezen egyezmények fõ elemei a következõk:
a) politikai párbeszéd;
b) szabadkereskedelmi területek létrehozása a vonatkozó WTO-rendelkezésekkel összhangban;
c) kölcsönös engedmények a munkavállalók mozgása, a letelepedés, a szolgáltatásnyújtás, a folyó kifizetések és a tõkemozgás tekintetében, valamint a személyek mozgásával kapcsolatos, e megállapodással azonos szintû egyéb politikák;
d) más területeken való együttmûködésre vonatkozó rendelkezések (függetlenül attól, hogy e megállapodás körébe tartoznak-e), különösen a jogérvényesülés, szabadság és biztonság területén.
Ezek az egyezmények rendelkezéseket tartalmaznak adott esetben a szükséges intézményi mechanizmusok létrehozására.
Ezeket az egyezményeket e megállapodás hatálybalépését követõ két éven belül kötik meg. A Szerbia és az Európai Unió közötti kapcsolatok továbbfejlesztésének feltétele lesz, hogy Szerbia kész legyen ilyen egyezményeket kötni.
Szerbia hasonló tárgyalásokat kezdeményez a régió többi országával, amint ezek az országok stabilizációs és társulási megállapodást írnak alá.
16. Cikk
A stabilizációs és társulási folyamatban érintett többi országgal való együttmûködés
Szerbia regionális együttmûködést folytat a stabilizációs és társulási folyamatban érintett többi állammal az e megállapodás körébe tartozó néhány vagy valamennyi területen, és különösen azokon, amelyek közös érdeket képviselnek. Az ilyen együttmûködésnek mindig összeegyeztethetõnek kell lennie e megállapodás elveivel és célkitûzéseivel.
17. Cikk
A stabilizációs és társulási folyamatban nem résztvevõ, többi EU tagjelölt országgal való együttmûködés
(1) Szerbiának erõsítenie kell együttmûködését az EU-tagjelölt országokkal és regionális együttmûködési egyezményeket kell kötnie velük az e megállapodás hatálya alá tartozó együttmûködési területeken. Az ilyen egyezményeknek arra kell irányulnia, hogy fokozatosan hozzáigazítsák Szerbia és az adott ország kétoldalú kapcsolatait a Közösség és tagállamai, valamint az adott ország közötti kapcsolatok vonatkozó részéhez.
(2) Szerbia tárgyalásokat kezd a Közösséggel vámuniót létesített Törökországgal abból a célból, hogy kölcsönösen elõnyös alapon szabadkereskedelmi terület létrehozásáról szóló megállapodást kössenek a 1994. évi GATT XXIV. cikkének megfelelõen, valamint hogy a GATS V. cikkével összhangban liberalizálják a szolgáltatások letelepedését és nyújtását egymás között az e megállapodásnak megfelelõ mértékben. Ezeket a tárgyalásokat a lehetõ leghamarabb meg kell kezdeni a fent említett megállapodásnak a 18. cikk (1) bekezdésében említett átmeneti idõszak lejárta elõtt történõ megkötése érdekében.
IV. CÍM
AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA 18. Cikk
(1) A Közösség és Szerbia e megállapodás hatálybalépésétõl számított legfeljebb hatéves átmeneti idõszak alatt fokozatosan kétoldalú szabadkereskedelmi területet hoz létre e megállapodás rendelkezéseinek megfelelõen,
valamint az 1994. évi GATT és a WTO rendelkezéseivel összhangban. Ennek során figyelembe veszik az alábbiakban megállapított különös követelményeket.
(2) A felek közötti kereskedelemben az áruk osztályozására a Kombinált Nómenklatúrát kell alkalmazni.
(3) Ezen megállapodásra vonatkozóan a vámok és az azokkal azonos hatású díjak körébe tartozik minden olyan illeték vagy díj, amelyeket egy áru kivitelével vagy behozatalával kapcsolatosan vetnek ki, beleértve a kivitellel vagy behozatallal kapcsolatosan alkalmazott minden adótöbbletet és felárat is, de nem tartalmaz semmiféle:
a) belföldi adónak megfelelõ díjat, amelyet következetesen az 1994. évi GATT III. cikke (2) bekezdésének értelmében alkalmaznak;
b) dömpingellenes vagy kiegyenlítõ intézkedést;
c) a nyújtott szolgáltatás költségeivel arányos illetéket vagy díjat.
(4) Minden termék esetében az alapvám, amely az e megállapodás alapján alkalmazott, egymást követõ vámcsökkentések alapját képezi, a következõ:
a) a 2658/87 tanácsi rendelettel létrehozott Közösségi Közös Vámtarifa, amelyet e megállapodás aláírásának napján erga omnes alkalmaznak;
b) a szerb alkalmazott vámtétel.
(5) Amennyiben a megállapodás aláírását követõen bármely vámcsökkentést erga omnes alapon alkalmaznak, különösen:
a) a WTO-ban folytatott tarifatárgyalásokból, vagy b) Szerbia WTO-csatlakozásából, vagy
c) Szerbia WTO-csatlakozását követõ további csökkentésekbõl következõ csökkentést, akkor a (4) bekezdésben említett alapvám helyébe az ilyen csökkentett vámok lépnek, az ilyen csökkentések alkalmazásának napjától kezdve.
(6) A Közösség és Szerbia ismertetik egymással vonatkozó alapvámjaikat és azok bármilyen változását.
I. FEJEZET IPARI TERMÉKEK 19. Cikk
Fogalommeghatározás
(1) E fejezet rendelkezéseit a Közösségbõl vagy Szerbiából származó, a Kombinált Nómenklatúra 25–97. árucsoportjába tartozó termékekre kell alkalmazni, a WTO mezõgazdasági megállapodása I. mellékletének I. bekezdésének ii. pontjában felsorolt termékek kivételével.
(2) Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerzõdés hatálya alá tartozó termékek felek közötti kereskedelmét az azon szerzõdés rendelkezéseivel összhangban bonyolítják.
20. Cikk
Ipari termékekre vonatkozó közösségi engedmények
(1) A Szerbiából származó ipari termékek Közösségbe történõ behozatalára kivetett vámokat és az azonos hatású díjakat e megállapodás hatálybalépésekor eltörlik.
(2) A Szerbiából származó ipari termékek Közösségbe történõ behozatalára vonatkozó mennyiségi korlátozásokat és az azonos hatású intézkedéseket e megállapodás hatálybalépésekor eltörlik.
21. Cikk
Ipari termékekre vonatkozó szerb engedmények
(1) E megállapodás hatálybalépésekor a Közösségbõl származó, az I. mellékletben felsoroltaktól eltérõ ipari termlékek Szerbiába történõ behozatalára kivetett vámokat eltörlik.
(2) A Közösségbõl származó ipari termékek Szerbiába történõ behozatalára kivetett vámokkal azonos hatású díjakat e megállapodás hatálybalépésekor eltörlik.
(3) A Közösségbõl származó, az I. mellékletben felsorolt ipari termékek Szerbiába történõ behozatalára kivetett vámokat fokozatosan csökkentik és eltörlik az ezen mellékletben található ütemtervnek megfelelõen.
(4) A Közösségbõl származó ipari termékek Szerbiába történõ behozatalának mennyiségi korlátozásait és az azonos hatású intézkedéseket e megállapodás hatálybalépésének napján eltörlik.
22. Cikk
A kivitelre vonatkozó vámok és korlátozások
(1) E megállapodás hatálybalépésekor a Közösség és Szerbia eltöröl minden kiviteli vámot és azonos hatású díjat a köztük folyó kereskedelem vonatkozásában.
(2) E megállapodás hatálybalépésekor a Közösség és Szerbia a közöttük folyó kereskedelemben eltöröl minden, a kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést.
23. Cikk
A vámok gyorsabb csökkentése
Szerbia kijelenti, hogy készen áll a vámoknak a 21. cikkben elõírtnál gyorsabb csökkentésére a Közösséggel folytatott kereskedelemben, ha általános gazdasági helyzete és az érintett gazdasági ágazat helyzete ezt lehetõvé teszi.
A stabilizációs és társulási tanács e tekintetben megvizsgálja a helyzetet és megteszi a vonatkozó ajánlásokat.
II. FEJEZET
MEZÕGAZDASÁG ÉS HALÁSZAT 24. Cikk
Fogalommeghatározás
(1) E fejezet rendelkezéseit a Közösségbõl vagy Szerbiából származó mezõgazdasági és halászati termékek kereskedelmére kell alkalmazni.
(2) A „mezõgazdasági és halászati termékek” kifejezés a Kombinált Nómenklatúra 1–24. árucsoportjában felsorolt termékeket és a WTO mezõgazdasági megállapodása I. melléklete I. bekezdésének ii. pontjában felsorolt termékeket jelenti.
(3) Ez a meghatározás magában foglalja a 3. árucsoport, a 1604 és a 1605 vámtarifaszám, valamint a 0511 91, a 2301 20 és az ex 1902 20 („halat, rákféléket, puhatestû vagy más gerinctelen víziállatot 20 tömegszázaléknál nagyobb arányban tartalmazó töltött tészta”) vámtarifa-alszám alá tartozó halakat és halászati termékeket.
25. Cikk
Feldolgozott mezõgazdasági termékek
A 1. Jegyzõkönyv megállapítja az ott felsorolt feldolgozott mezõgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelmi rendelkezéseket.
26. Cikk
A Szerbiából származó mezõgazdasági termékek behozatalára vonatkozó közösségi engedmények (1) E megállapodás hatálybalépésének napján a Közösség eltöröl minden mennyiségi korlátozást és azonos hatású
intézkedést a Szerbiából származó mezõgazdasági és halászati termékek behozatalára.
(2) E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség eltörli a Szerbiából származó, a Kombinált Nómenklatúra 0102, 0201, 0202, 1701, 1702 és 2204 vámtarifaszáma alá tartozóktól eltérõ mezõgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat és azonos hatású díjakat. A Kombinált Nómenklatúra 7. és 8. árucsoportjába tartozó olyan termékek esetében, amelyhez a közös vámtarifa az értékvámok és egy specifikus vám alkalmazását írja elõ, az eltörlés csak a vám értékvám részét érinti.
(3) E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség a közös vámtarifában megállapítottaknak megfelelõen, az értékvám 20%-ában és a külön vámtétel 20%-ában rögzíti a II. mellékletben meghatározott és Szerbiából származó
„baby beef” termékek Közösségbe irányuló behozatalára alkalmazandó vámokat a vágott súlyban kifejezett 8 700 tonna éves vámkontingens határán belül.
(4) E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség vámmentességet biztosít a Kombinált Nómenklatúra 1701 és 1702 vámtarifaszáma alá tartozó, Szerbiából származó, Közösségbe behozatalra kerülõ termékekre 180 000 tonnás (nettó súly) éves vámkontingens erejéig.
27. Cikk
Mezõgazdasági termékekre vonatkozó szerb engedmények
(1) E megállapodás hatálybalépésének napján Szerbia eltöröl minden mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést a Közösségbõl származó mezõgazdasági és halászati termékek behozatalára.
(2) E megállapodás hatálybalépésének napjától Szerbia:
a) eltörli a IIIa. mellékletben felsorolt, a Közösségbõl származó bizonyos mezõgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat;
b) fokozatosan eltörli a IIIb. mellékletben felsorolt, a Közösségbõl származó bizonyos mezõgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat az egyes termékekre a mellékletben megadott ütemezés szerint;
c) fokozatosan csökkenti a IIIc. és IIId. mellékletben felsorolt, a Közösségbõl származó bizonyos mezõgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat az egyes termékekre ezekben a mellékletekben megadott ütemezés szerint.
28. Cikk
Bor és szeszes ital jegyzõkönyv
A 2. Jegyzõkönyvben említett borokra és szeszes italokra alkalmazandó rendelkezéseket az a jegyzõkönyv állapítja meg.
29. Cikk
Halakra és halászati termékekre vonatkozó közösségi engedmények
(1) E megállapodás hatálybalépésének napján a Közösség eltöröl minden mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést a Szerbiából származó halak és halászati termékek behozatalára.
(2) E megállapodás hatálybalépésétõl a Közösség teljes mértékben eltörli a vámokat és az azonos hatású intézkedéseket a Szerbiából származó, a IV. mellékletben felsoroltaktól eltérõ halakra és halászati termékekre. A IV. mellékletben felsorolt termékekre az ott megállapított rendelkezések vonatkoznak.
30. Cikk
Halakra és halászati termékekre vonatkozó szerb engedmények
(1) E megállapodás hatálybalépésének napján Szerbia eltöröl minden mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést a Közösségbõl származó halak és halászati termékek behozatalára.
(2) E megállapodás hatálybalépésétõl Szerbia teljes mértékben eltörli a vámokat és az azonos hatású intézkedéseket a Közösségbõl származó, az V. mellékletben felsoroltaktól eltérõ halakra és halászati termékekre. Az V. mellékletben felsorolt termékekre az ott megállapított rendelkezések vonatkoznak.
31. Cikk
Felülvizsgálati záradék
Figyelembe véve a felek közötti mezõgazdasági és halászati termékek kereskedelmi volumenét, azok különleges érzékenységét, a mezõgazdaságra és halászatra vonatkozó közösségi közös politika szabályait, a szerb halászati és agrárpolitika szabályait, a mezõgazdaság és a halászat Szerbia gazdaságában betöltött szerepét, a WTO keretén belül a többoldalú kereskedelmi tárgyalások következményeit, valamint Szerbia WTO-hoz való esetleges csatlakozását, a Közösség és Szerbia a stabilizációs és társulási tanácsban legkésõbb három évvel e megállapodás hatálybalépését követõen termékrõl termékre, rendszeres és kölcsönös alapon megvizsgálja a másik fél részére történõ további kedvezmények nyújtásának lehetõségeit a mezõgazdasági és halászati termékek területén a kereskedelem nagyobb fokú liberalizálásának megvalósítása céljából.
32. Cikk
Mezõgazdasági és halászati védzáradék
(1) E megállapodás más rendelkezései, és különösen a 41. cikk ellenére, tekintettel a mezõgazdasági és halászati piacok különleges érzékenységére, ha az egyik féltõl származó termékek behozatala, amelyre a 25., 26., 27., 28., 29. és 30. cikkek alapján nyújtott kedvezmények vonatkoznak, súlyos zavart okoz a másik fél piacai vagy belföldi szabályozó mechanizmusai tekintetében, mindkét fél haladéktalanul konzultációt kezd a megfelelõ megoldás érdekében.
A megoldás megszületéséig az érintett fél meghozhatja az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket.
(2) Amennyiben a Szerbiából származó, a 3. jegyzõkönyv V. mellékletében felsorolt termékek importja mennyiség tekintetében eléri az elõzõ három naptári év átlagának 115%-át, Szerbia és a Közösség öt munkanapon belül konzultációt kezd e termékek Közösségbe irányuló kereskedelmének elemzése és értékelése céljából, és amennyiben szükséges, megfelelõ megoldást keresnek e termékek Közösségbe irányuló importja kereskedelemtorzító hatásának elkerülésére.
Az (1) bekezdés sérelme nélkül amennyiben a Szerbiából származó, a 3. jegyzõkönyv V. mellékletében felsorolt termékek importja mennyiség tekintetében több mint 30%-kal nõ egy naptári éven belül az elõzõ három naptári év átlagához képest, a Közösség felfüggesztheti a növekedést okozó termékekre vonatkozó preferenciális elbánást.
Amennyiben döntés születik a preferenciális elbánás felfüggesztésérõl, a Bizottság öt munkanapon belül bejelenti az intézkedést a Stabilizációs és Társulási Bizottságnak, és konzultációt kezdeményez Szerbiával olyan intézkedésekrõl történõ megállapodás céljából, amelyek a 3. jegyzõkönyv V. mellékletében felsorolt termékek kereskedelemtorzító hatásainak elkerülésére irányulnak. A Közösség visszaállítja a preferenciális elbánást, amint a kereskedelmtorzító hatást megszüntették a megállapított intézkedések hatékony alkalmazása vagy a felek által elfogadott bármilyen más megfelelõ intézkedés által.
A 41. cikk (3)–(6) bekezdéseit értelemszerûen alkalmazni kell az e bekezdés alapján végrehajtott tevékenységek során.
(3) A felek felülvizsgálják a (2) bekezdésben említett mechanizmusok mûködését, legkésõbb a megállapodás hatálybalépésétõl számított 3 éven belül. A Stabilizációs és Társulási Tanács a (2) bekezdésben említett mechanizmusok megfelelõ kiigazításáról.
33. Cikk
A mezõgazdasági és halászati termékekre, valamint bortól és szeszes italoktól különbözõ élelmiszerekre vonatkozó földrajzi jelzés oltalma
(1) Szerbiának oltalmaznia kell a Közösségnek a mezõgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletben rögzített földrajzi jelzéseit e cikk rendelkezéseivel összhangban. Szerbia földrajzi jelzései regisztrálhatók a Közösségben az abban a rendeletben rögzített feltételek mellett.
(2) Szerbia megtiltja területén a Közösségben oltalom alatt álló nevek bármilyen használatát azon hasonló termékek esetében, amelyek nem felelnek meg a földrajzi jelzés specifikációjának. Ez még abban az esetben is érvényes, ha a termék valós földrajzi származási helye kerül feltüntetésre, a kérdéses földrajzi jelzést fordításban alkalmazzák, az elnevezést olyan szavakkal, mint „fajta”, „típus”, „szerû”, „utánzat”, „módszer” vagy egyéb ilyen típusú kifejezésekkel kapcsolatban használják.
(3) Szerbia nem lajstromozhat olyan védjegyet, melynek használata megfelel a (2) bekezdésében leírt helyzeteknek.
(4) Azon védjegyek, amelyek használata megfelel a (2) bekezdésben leírt helyzeteknek, és lajstromozásukra Szerbiában került sor vagy használat révén honosodtak meg, nem használhatók az e megállapodás hatálybalépését követõ ötödik évet követõen. Ugyanakkor ez nem vonatkozik a harmadik országok állampolgárai által birtokolt, Szerbiában lajstromozott és használat által meghonosodott védjegyekre, amennyiben ezek természetüknél fogva nem tévesztik meg semmilyen módon a nyilvánosságot a termékek minõsége, jellege és földrajzi származási helye tekintetében.
(5) Az (1) bekezdéssel összhangban oltalom alatt álló földrajzi jelzéseknek a szerb köznyelvben az ilyen termékek neveként való bármilyen használatát meg kell szüntetni legkésõbb az e megállapodás hatálybalépését követõ öt éven belül.
(6) Szerbia biztosítja, hogy a területérõl exportált termékek az e megállapodás hatálybalépését követõ ötödik évet követõen nem sértik e cikk rendelkezéseit.
(7) Szerbia saját kezdeményezésként, valamint bármely érdekelt fél kérésére biztosítja az (1)–(6) bekezdésekben említett védelmet.
III. FEJEZET
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 34. Cikk
Hatály
E fejezet rendelkezéseit a felek között valamennyi termék kereskedelmére alkalmazni kell, kivéve, ha ez a fejezet vagy az 1. Jegyzõkönyv másként rendelkezik.
35. Cikk
További engedmények
E cím rendelkezései semmiképpen nem sértik a felek valamelyike által egyoldalúan biztosított kedvezõbb intézkedések alkalmazását.
36. Cikk
A fennálló helyzet fenntartása
(1) E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség és Szerbia közötti kereskedelemben nem vezetnek be új behozatali vagy kiviteli vámot, vagy azonos hatású díjat, és nem emelik a már alkalmazott vámokat vagy díjakat.
(2) E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség és Szerbia közötti kereskedelemben nem vezetnek be új, behozatalra vagy kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozást vagy azonos hatású intézkedést, és nem szigorítják a már meglévõ ilyen korlátozásokat vagy intézkedéseket.
(3) A 26., 27., 28., 29. és 30. cikkek alapján nyújtott kedvezmények sérelme nélkül, e cikk (1) és (2) bekezdésének rendelkezései semmilyen módon nem korlátozzák Szerbia és a Közösség halászati és agrárpolitikájának követését, és e politikák alapján bármely intézkedés meghozatalát, amennyiben ez nem érinti a II–V. melléklet és az 1. Jegyzõkönyv szerinti behozatali rendszert.
37. Cikk
A fiskális megkülönböztetés tilalma
(1) A Közösség és Szerbia tartózkodik minden olyan, belsõ fiskális jellegû intézkedéstõl vagy gyakorlattól, és megszüntet minden meglévõ olyan gyakorlatot vagy intézkedést, amely akár közvetett, akár közvetlen megkülönböztetést jelent az egyik fél termékei és a másik fél területérõl származó hasonló termékek között.
(2) A felek valamelyikének területére exportált termékek nem részesülhetnek a közvetett belsõ adók visszatérítésében az azokra közvetve kivetett adók összegét meghaladó mértékben.
38. Cikk Fiskális vámok
A behozatali vámok eltörlésére vonatkozó rendelkezéseket a fiskális jellegû vámokra is alkalmazni kell.
39. Cikk
Vámunió, szabadkereskedelmi területek, határokon átnyúló szabályozás
(1) Ez a megállapodás nem zárja ki vámuniók, szabadkereskedelmi területek vagy határ menti kereskedelmi rendszerek fenntartását vagy létrehozását, kivéve, ha azok változtatnak az e megállapodásban elõírt kereskedelmi rendszereken.
(2) A 18. cikkben meghatározott átmeneti idõszak során ez a megállapodás nem érinti az áruk mozgását szabályozó azon különleges preferenciális megállapodások végrehajtását, amelyeket az Európai Unió egy vagy több tagállama és Szerbia között korábban megkötött határ-megállapodások állapítottak meg, vagy amelyek a III. címben meghatározott, a regionális kereskedelem elõsegítésére Szerbia által megkötött kétoldalú megállapodásokból származnak.
(3) A felek a stabilizációs és társulási tanácsban konzultálnak e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott megállapodásokról, valamint – kérelem alapján – más, harmadik országokkal szembeni kereskedelempolitikájukkal kapcsolatos fõbb kérdésekrõl. Ilyen konzultációkat kell tartani a Közösség és Szerbia e megállapodásban kinyilvánított kölcsönös érdekei figyelembevételének biztosítására különösen abban az esetben, ha az Unióhoz egy harmadik ország csatlakozik.
40. Cikk
Dömping és szubvenció
(1) E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza egyik felet sem abban, hogy e cikk (2) bekezdésének és a 41.
cikknek megfelelõen kereskedelemi védelmi intézkedést hozzanak.
(2) Ha a felek valamelyike megállapítja, hogy a másik féllel folytatott kereskedelemben dömpingre és/vagy kiegyenlítõ szubvenciókra kerül sor, megfelelõ intézkedéseket hozhat az ilyen gyakorlat ellen az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodásnak, vagy a szubvenciókról és a kiegyenlítõ intézkedésekrõl szóló WTO-megállapodásnak, valamint a vonatkozó belsõ jogszabályainak megfelelõen.
41. Cikk
Védintézkedések
(1) A felek között az 1994. évi GATT XIX. cikkének és a védintézkedésekrõl szóló WTO megállapodásnak a rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) E cikk (1) bekezdésének ellenére, amennyiben az egyik fél valamely terméke olyan megnövelt mennyiségben és olyan feltételek mellett kerül behozatalra a másik fél területére, hogy az alábbiakat okozza vagy okozhatja:
a) súlyos kár az importáló fél területén a hasonló vagy azzal közvetlenül versenyzõ termékek belföldi ipara számára, vagy
b) a gazdaság valamely ágazatában komoly zavarok vagy olyan nehézségek, amelyek az importáló fél valamely régiója gazdasági helyzetének nagymértékû romlását idézhetik elõ, az importáló fél megfelelõ kétoldalú védintézkedéseket hozhat az e cikkben megállapított feltételek mellett és eljárásoknak megfelelõen.
(3) A másik féltõl való behozatalra irányuló kétoldalú védintézkedések nem léphetik túl a (2) bekezdésben maghatározottak szerinti, ezen megállapodás alkalmazásából származó probléma orvoslásához szükséges mértéket.
Az elfogadott védintézkedés az az érintett termék esetében e megállapodás alapján nyújtott kedvezmény mértéke növelésének vagy csökkentésnek felfüggesztésébõl áll, a 18. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint az (5) bekezdésében említett, ugyanazon termékre vonatkozó alapvámnak megfelelõ felsõ határ erejéig. Az ilyen intézkedések olyan egyértelmû elemekbõl állnak, amelyek fokozatosan a megszüntetésükhöz vezetnek, legkésõbb a megállapított idõszak végén, továbbá nem lehet ilyen intézkedéseket hozni két évet meghaladó idõtartamra.
Kivételes körülmények esetén az intézkedések legfeljebb további kétéves idõtartamra hosszabbíthatók meg. Nem alkalmaznak védintézkedést olyan termék behozatala esetén, amely korábban ilyen intézkedés hatálya alá esett olyan hosszú idõszak során, amely megegyezik a korábbi intézkedés alkalmazásának idõbeli hatályával, feltéve, hogy a nem alkalmazásra legalább a korábbi intézkedés idõtartamának lejárta után két évvel kerül sor.
(4) Az e cikkben meghatározott esetekben, az itt elõírt intézkedések meghozatala elõtt, vagy azokban az esetekben, amelyekre e cikk (5) bekezdésének b) pontja alkalmazandó, egyrészrõl a Közösség, másrészrõl Szerbia a lehetõ leghamarabb a Stabilizációs és Társulási Tanács rendelkezésére bocsát minden, a helyzet alapos vizsgálatához szükséges lényeges információt annak érdekében, hogy az az érintett felek számára elfogadható megoldást találjon.
(5) Az (1), (2), (3) és (4) bekezdések végrehajtása során a következõ rendelkezéseket kell alkalmazni:
a) Az e cikkben említett helyzetbõl származó problémákat kivizsgálás céljából azonnal a Stabilizációs és Társulási Tanács elé terjesztik, amely bármely, az ilyen problémák megszüntetéséhez szükséges határozatot meghozhat.
Ha a Stabilizációs és Társulási Tanács vagy az exportáló fél nem hozott határozatot a problémák megszüntetésére vagy semmilyen más kielégítõ megoldásra nem jutottak az ügynek a Stabilizációs és Társulási Tanács elé terjesztésétõl számított 30 napon belül, az importáló fél alkalmas intézkedéseket fogadhat el a probléma e cikknek megfelelõ kezelésére. A védintézkedések megválasztásakor elõnyben kell részesíteni azokat, amelyek a legkevésbé zavarják az e megállapodásban meghatározott rendszerek mûködését. Az 1994. évi GATT XIX. cikkének és a védintézkedésrõl szóló WTO-megállapodásnak megfelelõen alkalmazott védintézkedések megtartják az e megállapodás értelmében biztosított preferenciaszintet/- küszöböt.
b) Ahol azonnali intézkedést igénylõ kivételes vagy kritikus körülmények lehetetlenné teszik az elõzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot – az esetnek megfelelõen –, az érintett fél az e cikkben meghatározott helyzetekben haladéktalanul alkalmazhat a helyzet kezeléséhez szükséges ideiglenes intézkedéseket, és errõl haladéktalanul tájékoztatja a másik felet. A védintézkedésekrõl haladéktalanul értesítik a Stabilizációs és Társulási Tanácsot, amely szerv keretében ezek rendszeres konzultáció tárgyát képezik, különösen eltörlésük ütemezésének kialakítása céljából, amint a körülmények azt lehetõvé teszik.
(6) Amennyiben egyrészrõl a Közösség vagy másrészrõl Szerbia az e cikkben említett problémák elõidézésére alkalmas termékek behozatalát olyan közigazgatási eljárásnak veti alá, amelynek célja a kereskedelmi forgalom tendenciájáról való gyors információszolgáltatás, akkor errõl tájékoztatja a másik felet.
42. Cikk Hiányzáradék
(1) Amennyiben e cím rendelkezéseinek betartása a következõk valamelyikéhez vezet:
a) az exportáló fél számára az alapvetõ élelmiszerek vagy más termékek kritikus hiánya vagy ennek veszélye; vagy b) olyan termék harmadik országba történõ újrakivitele, amelyre az exportáló fél mennyiségi kiviteli korlátozásokat,
kiviteli vámokat vagy azonos hatású intézkedéseket vagy díjakat tart fenn, és ahol a fent említett helyzetek jelentõs nehézségeket okoznak vagy okozhatnak az exportáló fél számára, az exportáló fél megfelelõ intézkedéseket hozhat az e cikkben megállapított feltételek mellett és eljárásoknak megfelelõen.
(2) Az intézkedések megválasztásában elõnyben kell részesíteni azokat, amelyek legkevésbé zavarják az e megállapodásban foglalt rendszerek mûködését. Az ilyen intézkedések nem alkalmazhatók olyan módon, amelyek azonos feltételek mellett önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést jelentenek, vagy a kereskedelem
rejtett korlátozását képezik: ezeket az intézkedéseket el kell törölni, amint a körülmények már nem indokolják fenntartásukat.
(3) Az (1) bekezdésben elõírt intézkedések meghozatala elõtt, illetve azokban az esetekben, amelyekre a (4) bekezdést kell alkalmazni, a Közösség vagy Szerbia a lehetõ leghamarabb az Ideiglenes Bizottság rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt annak érdekében, hogy az a felek számára elfogadható megoldást találjon. A felek a Stabilizációs és Társulási Tanácsban bármely, a nehézségek megszüntetéséhez szükséges eszközrõl megállapodhatnak. Ha az ügynek a Stabilizációs és Társulási Tanács elé terjesztésétõl számított 30 napon belül nem jutnak megállapodásra, az exportáló fél e cikk alapján intézkedéseket alkalmazhat az érintett termék kivitelére.
(4) Ha azonnali intézkedést igénylõ rendkívüli és kritikus körülmények lehetetlenné teszik az elõzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot, az esetnek megfelelõen, a Közösség vagy Szerbia haladéktalanul alkalmazhat a helyzet kezeléséhez szükséges óvintézkedéseket, és errõl azonnal tájékoztatja a másik felet.
(5) Az e cikk alapján alkalmazott minden intézkedésrõl haladéktalanul értesítik a Stabilizációs és Társulási Tanácsot, amely szerv keretében ezek rendszeres konzultációk tárgyát képezik, különösen eltörlésük ütemezésének kialakítása céljából, amint a körülmények azt lehetõvé teszik.
43. Cikk
Állami monopóliumok
Bármilyen kereskedelmi jellegû állami monopólium esetében Szerbia biztosítja, hogy az e megállapodás hatálybalépését követõ három év múlva az áruk beszerzési és értékesítési feltételei tekintetében az Európai Unió tagállamai és Szerbia állampolgárai között ne álljon fenn megkülönböztetés.
44. Cikk
Származási szabályok
E megállapodás eltérõ rendelkezése hiányában a 3. Jegyzõkönyv állapítja meg a származási szabályokat az e megállapodásban foglalt rendelkezések alkalmazásához.
45. Cikk
Engedélyezett korlátozások
E megállapodás nem zárja ki a behozatalra, a kivitelre vagy a tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat vagy korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend vagy a közbiztonság; az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme; a mûvészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselõ nemzeti kincsek védelme, vagy a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon védelme, illetve az aranyra és ezüstre vonatkozó szabályok indokolnak. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek az önkényes megkülönböztetés vagy a felek közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.
46. Cikk
Közigazgatási együttmûködés elmulasztása
(1) A felek egyetértenek abban, hogy a közigazgatási együttmûködés elengedhetetlen az e cím alapján biztosított preferenciális elbánás végrehajtásához és ellenõrzéséhez, és hangsúlyozzák elkötelezettségüket a vám- és kapcsolódó ügyekben elõforduló szabálytalanságok és csalások elleni küzdelem iránt.
(2) Amennyiben valamelyik fél objektív információk alapján megállapítja a közigazgatási együttmûködés biztosításának elmulasztását és/vagy az e cím szerinti szabálytalanságokat vagy csalást, az érintett fél e cikk szerint ideiglenesen felfüggesztheti az adott termék(ek)re vonatkozó preferenciális elbánást.
(3) E cikk alkalmazásában a közigazgatási együttmûködés biztosításának elmulasztása többek között a következõket jelenti:
a) az érintett termék(ek) származó helyzetének igazolására vonatkozó kötelezettség betartásának ismételt elmulasztása;
b) a származási igazolás utólagos ellenõrzésével kapcsolatos eredmények alkalmazásának és/vagy közlésének ismételt megtagadása vagy azzal kapcsolatos indokolatlan késés;
c) az adott preferenciális elbánás megadásával kapcsolatos dokumentumok hitelességének vagy információk pontosságának ellenõrzésére irányuló közigazgatási együttmûködési feladatok elvégzésének ismételt megtagadása vagy azzal kapcsolatos indokolatlan késés.
E cikk alkalmazásában szabálytalanságokat vagy csalást lehet megállapítani többek között, ha a másik fél szokásos termelési és exportkapacitását meghaladó mértékben, kielégítõ magyarázat nélkül gyorsan nõ a termékimport, és ehhez a szabálytalanságokra és csalásra utaló objektív információk kapcsolódnak.
(4) Az ideiglenes felfüggesztés alkalmazása a következõ feltételek függvénye:
a) Az a fél, amelyik objektív információk alapján a közigazgatási együttmûködés biztosításának elmulasztását és/vagy szabálytalanságokat vagy csalást állapít meg, haladéktalanul értesíti a stabilizációs és társulási bizottságot errõl a megállapításról, valamint az objektív információkról, és a vonatkozó információk és objektív megállapítások alapján konzultációkat kezd a stabilizációs és társulási bizottság keretében a felek számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében.
b) Amennyiben a felek a fentiek szerint konzultációkat kezdtek a stabilizációs és társulási bizottság keretében, de az értesítéstõl számított három hónapon belül nem tudtak elfogadható megoldásban megállapodni, az érintett fél ideiglenesen felfüggesztheti az adott termék(ek)re vonatkozó preferenciális elbánást. Az ideiglenes felfüggesztésrõl haladéktalanul értesíteni kell a stabilizációs és társulási bizottságot.
c) Az e cikk szerinti ideiglenes felfüggesztéseket az érintett fél pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges minimumra kell korlátozni. Nem haladhatják meg a hat hónapos idõtartamot, ami meghosszabbítható.
Az ideiglenes felfüggesztésekrõl az elfogadásukat követõen haladéktalanul értesíteni kell a stabilizációs és társulási bizottságot. Azokról idõszakonként konzultálni kell a Stabilizációs és Társulási Bizottság keretében, különösen a megszüntetésükrõl, amint az alkalmazásukra vonatkozó feltételek továbbra nem érvényesülnek.
(5) A Stabilizációs és Társulási Bizottság e cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti értesítésével egy idõben az érintett félnek a Hivatalos Lapjában értesítést kell közzétennie az importõrök számára. Az importõröknek szóló értesítésben közölni kell, hogy az érintett termékkel kapcsolatban objektív információk alapján megállapították a közigazgatási együttmûködés biztosításának elmulasztását és/vagy szabálytalanságok vagy csalás elkövetését.
47. Cikk
Az illetékes hatóságok által a preferenciális rendszernek a kivitelkor történõ megfelelõ igazgatása során elkövetett hiba esetén, és különösen a 3. Jegyzõkönyv rendelkezéseinek jelen megállapodásra történõ alkalmazásában, amennyiben ennek a hibának a behozatali vámokat illetõ következményei vannak, az e következményeket elszenvedõ szerzõdõ fél kérheti a Stabilizációs és Társulási Tanácsot, hogy vizsgálja meg a helyzet megoldásához szükséges megfelelõ intézkedések elfogadásának lehetõségeit.
48. Cikk
E megállapodás alkalmazása nem érinti a közösségi jog rendelkezéseinek a Kanári-szigetekre történõ alkalmazását.
V. CÍM
MUNKAVÁLLALÓK MOZGÁSA, LETELEPEDÉS, SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS, TÕKEMOZGÁS I. FEJEZET
A MUNKAVÁLLALÓK MOZGÁSA 49. Cikk
(1) Az egyes tagállamokban alkalmazandó feltételekre és módozatokra is figyelemmel:
a) a tagállamok területén törvényesen foglalkoztatott szerb állampolgárságú munkavállalók tekintetében alkalmazott elbánásnak mentesnek kell lennie az állampolgárságon alapuló minden megkülönböztetéstõl a munkafeltételek, a javadalmazás vagy elbocsátás tekintetében az adott tagállam állampolgáraival szemben alkalmazott elbánáshoz viszonyítva;
b) egy adott tagállam területén törvényesen alkalmazott munkavállaló – a szezonális munkavállalók és az 50. cikk értelmében kétoldalú megállapodás által érintett munkavállalók kivételével, hacsak az ilyen megállapodások másként nem rendelkeznek – legálisan ott tartózkodó házastársa vagy gyermekei a munkavállaló foglalkoztatásának engedélyezett idõtartama alatt hozzáférnek az érintett tagállam munkaerõpiacához.
(2) Szerbia az ott alkalmazandó feltételekre és módozatokra is figyelemmel, az (1) bekezdésben említett elbánást biztosítja a területén törvényesen foglalkoztatott azon munkavállalók számára, akik valamely tagállam állampolgárai, valamint a legálisan Szerbiában tartózkodó házastársuk és gyermekeik számára.
50. Cikk
(1) Tekintettel a tagállamok munkaerõ-piaci helyzetére, valamint a jogszabályaikra és a tagállamokban a munkavállalók mozgása terén hatályban lévõ szabályok betartására is figyelemmel:
a) a tagállamok által a szerb munkavállalók számára kétoldalú megállapodások értelmében biztosított, meglévõ foglalkoztatási lehetõségeket fenn kell tartani és lehetõség szerint bõvíteni kell azokat;
b) a többi tagállam megvizsgálja hasonló megállapodások megkötésének lehetõségét.
(2) Három év elteltével, a Stabilizációs és Társulási Tanács megvizsgálja más fejlesztések, többek között a szakképzésben való részvétel lehetõségének biztosítását a tagállamokban hatályban lévõ szabályoknak és eljárásoknak megfelelõen és tekintettel a tagállamok és a Közösség munkaerõpiaci helyzetére.
51. Cikk
(1) Szabályokat kell megállapítani egy adott tagállam területén törvényesen foglalkoztatott szerb állampolgárságú munkavállalók, valamint a legálisan ott tartózkodó családtagjaik vonatkozásában a társadalombiztosítási rendszerek koordinációjához. E célból a Stabilizációs és Társulási Tanács határozata, amely nem sérti a kétoldalú megállapodásokból eredõ jogokat vagy kötelezettségeket, amennyiben azok kedvezõbb elbánást írnak elõ, a következõ rendelkezéseket tartalmazza:
a) az ilyen munkavállalók által a különbözõ tagállamokban szerzett összes biztosítási, foglalkoztatási vagy tartózkodási idõszakot össze kell adni az öregség, a rokkantság és a halál esetére járó nyugdíjak és járadékok céljából, valamint az ilyen munkavállalók és családtagjaik egészségügyi ellátásának céljából;
b) az öregség, a haláleset, üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés után, illetve az ezekbõl eredõ rokkantság esetén járó nyugdíjak vagy járadékok, a különleges, nem járulékalapú ellátás kivételével, szabadon átutalhatók a folyósító tagállam vagy tagállamok jogszabályai értelmében alkalmazott árfolyamon;
c) az érintett munkavállalók családi támogatást kapnak a fent meghatározott családtagjaik után.
(2) Szerbia az (1) bekezdés b) és c) pontjában említetthez hasonló elbánást biztosítja a területén törvényesen foglalkoztatott azon munkavállalók számára, akik valamely tagállam állampolgárai, valamint a legálisan ott tartózkodó családtagjaik számára.
II. FEJEZET LETELEPEDÉS 52. Cikk
Fogalommeghatározás E megállapodás alkalmazásában:
a) „közösségi vállalat”, illetve „szerb vállalat”: értelemszerûen egy tagállam, illetve Szerbia jogszabályainak megfelelõen alapított vállalat, amelynek alapító okirat szerinti székhelye vagy központi ügyvezetése vagy gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség, illetve Szerbia területén található. Ha azonban egy tagállam vagy Szerbia jogszabályainak megfelelõen letelepedett vállalatnak csak az alapító okirat szerinti székhelye található a Közösségben vagy Szerbiában, a vállalatot közösségi, illetve szerb vállalatnak tekintik, ha annak mûködése tényleges és folytonos kapcsolatban van valamely tagállam, illetve Szerbia gazdaságával;
b) vállalat „leányvállalata”: olyan vállalat, amelynek tényleges irányítását egy másik vállalat végzi;
c) vállalat „fióktelepe”: olyan jogi személyiséggel nem rendelkezõ üzletviteli hely, amely állandó jellegû (például az anyavállalat kiterjesztéseként), ügyvezetéssel bír, és megfelelõ a tárgyi felszereltsége ahhoz, hogy a harmadik felekkel üzleti tárgyalásokba bocsátkozhasson úgy, hogy a harmadik félnek – aki mindazonáltal tudja, hogy szükség esetén jogi kapcsolatba kerül a külföldi székhelyû anyavállalattal – nem kell közvetlenül az anyavállalathoz fordulnia, hanem a kiterjesztést képezõ üzletviteli helyen üzletet köthet;
d) „letelepedés”:
i. az állampolgárok tekintetében gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történõ megkezdésére és olyan vállalkozások, különösen társaságok alapítására vonatkozó jog, amelyeket ténylegesen ellenõriznek.
Az állampolgárok által folytatott önálló vállalkozói tevékenység és üzleti vállalkozás létrehozása nem terjedhet ki a másik fél munkaerõpiacán történõ foglalkoztatásra való törekvésre, illetve nem jár a másik fél munkaerõpiacán való részvételhez való joggal. E fejezet rendelkezései nem vonatkoznak azokra a személyekre, akik nem kizárólagosan önálló vállalkozók;
ii. a közösségi vagy szerb vállalatok tekintetében az arra vonatkozó jog, hogy leányvállalatok vagy fióktelepek létrehozása révén gazdasági tevékenységeket kezdjenek Szerbiában, illetve a Közösségben;
e) „mûködés”: gazdasági tevékenységek folytatása;
f) „gazdasági tevékenységek”: ipari, kereskedelmi és szakmai jellegû, valamint kézmûipari tevékenységek;
g) „közösségi állampolgár” és „szerb állampolgár”: olyan természetes személy, aki valamelyik tagállam, vagy Szerbia állampolgára;
A nemzetközi tengeri közlekedés tekintetében, beleértve a tengeri útszakaszt tartalmazó intermodális mûveleteket, a közösségi állampolgárok, vagy Szerbiának a Közösségen, illetve Szerbián kívül letelepedett állampolgárai, és a Közösségen, illetve Szerbián kívül leletelepedett és a Közösség vagy Szerbia állampolgárai által irányított szállítmányozó vállalatok, szintén részesülnek e fejezet és a III. fejezet rendelkezéseinek elõnyeibõl, amennyiben a hajóik abban a tagállamban, illetve Szerbiában vannak lajstromozva, saját jogszabályaiknak megfelelõen;
h) „pénzügyi szolgáltatások”: a VI. mellékletben meghatározott tevékenységek. A Stabilizációs és Társulási Tanács kiterjesztheti vagy módosíthatja a melléklet hatókörét.
53. Cikk
(1) Szerbia elõsegíti, hogy közösségi vállalkozások és állampolgárok tevékenységet kezdjenek a területén. E célból e megállapodás hatálybalépésekor Szerbia nem biztosít:
a) a közösségi társaságok Szerbia területén történõ letelepedése tekintetében kedvezõtlenebb elbánást a saját társaságai, vagy bármely más harmadik ország társaságai számára biztosítottnál – amelyik a kedvezõbb;
b) a Szerbia területén letelepedett közösségi társaságok leányvállalatai és fióktelepei mûködésének tekintetében kedvezõtlenebb elbánást a saját társaságai vagy fióktelepei, illetve bármely más harmadik ország társaságainak leányvállalata vagy fióktelepe számára biztosítottnál – amelyik a kedvezõbb.
(2) E megállapodás hatálybalépésétõl a Közösség és tagállamai:
a) a szerb társaságok letelepedése tekintetében a tagállamok által a saját társaságaik, illetve bármely más harmadik ország társaságai számára biztosítottnál – amelyik a kedvezõbb – nem biztosítanak kedvezõtlenebb elbánást;
b) a területükön letelepedett szerb társaságok leányvállalatai és fióktelepei mûködésének tekintetében a tagállamok által a saját társaságaik vagy fióktelepeik, illetve bármely más harmadik ország társaságainak leányvállalata vagy fióktelepe számára biztosítottnál – amelyik a kedvezõbb – nem biztosítanak kedvezõtlenebb elbánást.
(3) A felek nem fogadnak el olyan új rendelkezést vagy intézkedést, amely megkülönböztetéshez vezet bármely fél vállalatának területükön való letelepedése vagy a letelepedést követõ mûködése tekintetében a saját társaságaikhoz viszonyítva.
(4) E megállapodás hatálybalépését követõ négy év elteltével a stabilizációs és társulási tanács részletes szabályokat határoz mega annak érdekében, hogy a fenti rendelkezéseket kiterjesszék a közösség és Szerbia állampolgárainak letelepedésére, hogy egyéni vállalkozóként kezdjenek gazdasági tevékenységet.
(5) E cikk rendelkezéseinek ellenére:
a) e megállapodás hatálybalépésétõl a közösségi társaságok leányvállalatainak és fióktelepeinek jogában áll, hogy ingatlant használjanak és béreljenek Szerbiában;
b) a közösségi társaságok leányvállalatainak és fióktelepeinek az is jogában áll e megállapodás hatálybalépésétõl kezdve, hogy a szerb társaságokhoz hasonlóan ingatlantulajdon-jogot szerezzenek és élvezzenek, valamint a közjavak/általános érdekû javak tekintetében ugyanolyan jogokat élvezzenek, mint a szerb társaságok, amennyiben ezek a jogok szükségesek azon gazdasági tevékenységek elvégzéséhez, amelyek miatt letelepedtek;
c) e megállapodás hatálybalépését követõ negyedik évben a stabilizációs és társulási tanács megvizsgálja a b) pontban felsorolt jogok közösségi vállalatok fióktelepeire való kiterjesztésének lehetõségét.
54. Cikk
(1) Az 56. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a VI. mellékletben meghatározott pénzügyi szolgáltatások kivételével, a felek szabályozhatják a társaságok és állampolgárok területükön való letelepedését és mûködését, amennyiben ezek a szabályozások a saját társaságaikhoz és állampolgáraikhoz képest nem jelentenek megkülönböztetést a másik fél társaságaival és állampolgáraival szemben.
(2) A pénzügyi szolgáltatások tekintetében e megállapodás bármely más rendelkezésétõl függetlenül, a szerzõdõ feleket nem akadályozzák abban, hogy prudenciális megfontolásokból intézkedéseket hozzanak, beleértve a befektetõk, betétesek, biztosítottak vagy olyan személyek védelmére, akiknek egy pénzügyi szolgáltató letéteményesi
kötelezettséggel tartozik, illetve a pénzügyi rendszer integritásának és stabilitásának biztosítására. Az ilyen intézkedések nem használhatók fel a szerzõdõ fél e megállapodás szerinti kötelezettségeinek megkerülésére.
(3) A megállapodásban semmi nem értelmezendõ úgy, hogy egy szerzõdõ féltõl megkívánja az egyéni ügyfelek ügyeivel és számláival kapcsolatos információk, illetve a közigazgatási intézmények birtokában lévõ más bizalmas vagy tulajdonosi információk nyilvánosságra hozatalát.
55. Cikk
(1) Az európai közös légtér (a továbbiakban: EKLT) létrehozásáról szóló többoldalú megállapodás bármely rendelkezésének sérelme nélkül, e fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók légi közlekedési szolgáltatásokra, a belvízi közlekedési szolgáltatásokra és a tengeri kabotázsszolgáltatásokra.
(2) A stabilizációs és társulási tanács javaslatokat tehet az (1) bekezdés alá tartozó területekkel kapcsolatos letelepedés és mûködés fejlesztésére vonatkozóan.
56. Cikk
(1) Az 53. és 54. cikk rendelkezései nem zárják ki, hogy a felek bizonyos szabályokat alkalmazzanak a másik fél területükön be nem jegyzett társaságainak fióktelepei letelepedésére és mûködésére vonatkozóan, amelyeket az ilyen fióktelepek és a területükön bejegyzett társaságok fióktelepei közötti jogi vagy technikai különbségek indokolnak, illetve prudenciális okokból, pénzügyi szolgáltatások tekintetében.
(2) Az elbánás tekintetében alkalmazott különbség nem haladhatja meg az ilyen jogi vagy technikai különbségek miatt, illetve a pénzügyi szolgáltatások tekintetében prudenciális okokból szükséges mértéket.
57. Cikk
Annak érdekében, hogy a közösségi állampolgárok és a szerb állampolgárok könnyebben kezdhessenek és folytathassanak szabályozott szakmai tevékenységet Szerbiában, illetve a Közösségben, a Stabilizációs és Társulási Tanács megvizsgálja, milyen lépések szükségesek a képesítések kölcsönös elismeréséhez. E célból megteheti a szükséges intézkedéseket.
58. Cikk
(1) Szerbia területén letelepedett közösségi társaság, illetve a Közösségben letelepedett szerb társaság jogosult arra, hogy a letelepedés szerinti befogadó területén hatályban lévõ jogszabályoknak megfelelõen, a Szerb Köztársaság, illetve a Közösség területén alkalmazzon, illetve leányvállalatai vagy fióktelepei által foglalkoztasson olyan a munkavállalókat, akik tagállami, illetve szerb állampolgárok, feltéve, hogy ezek a munkavállalók a (2) bekezdésben meghatározott kulcsfontosságú személyzethez tartoznak, és a társaságok, leányvállalatok vagy fióktelepek kizárólagos alkalmazásában állnak. Az ilyen munkavállalók tartózkodási és munkavállalási engedélyei csak az ilyen jellegû foglalkoztatás idõtartamára vonatkoznak.
(2) A fent említett társaságok – a továbbiakban: szervezetek – kulcsfontosságú személyzete „társaságon belül áthelyezettnek” tekintendõ, az e bekezdés c) pontjának meghatározása szerint a következõ kategóriákban, feltéve, hogy a szervezet jogi személy és az érintett személyeket foglalkoztatta, vagy azok annak partnerei voltak (a többségi részvényesek kivételével) legalább az ilyen mozgást közvetlenül megelõzõ egy év során:
a) egy szervezetnél magasabb beosztásban dolgozó személyek, akik fõleg a létesítmény vezetõségét irányítják, elsõsorban az üzlet igazgatósága vagy részvényesei, vagy velük egyenrangú személyek általános felügyelete vagy irányítása alatt állnak, beleértve a következõket:
i. a létesítmény osztályát vagy részlegét irányító személyek;
ii. a felügyeleti, szakmai vagy irányító alkalmazottak munkáját felügyelõ vagy ellenõrzõ személyek;
iii. a felvételre vagy elbocsátásra, illetve a felvétel vagy elbocsátás ajánlására vagy egyéb személyügyi mûveletekre személyes illetékességgel rendelkezõ személyek;
b) egy szervezetnél dolgozó személyek, akik olyan különleges ismeretekkel rendelkeznek, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a létesítmény mûködéséhez, kutatási berendezéseihez, technikáihoz vagy irányításához. Az ilyen ismeretek értékelése tükrözhet – a létesítménysajátos ismeretektõl eltekintve – egy meghatározott technikai tudást igénylõ munka- vagy üzleti területen szerzett magas szintû képesítést, beleértve egy akkreditált szakmai tagságot;
c) egy „társaságon belül áthelyezett” személy a meghatározás szerint az egyik szerzõdõ fél területén található szervezetnél dolgozó természetes személy, akit a gazdasági tevékenység folytatása keretében ideiglenesen
