TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS
egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna között PREAMBULUM
A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
1. számú melléklet a 2014. évi LXXXII. törvényhez
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
MAGYARORSZÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok,
AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: az Unió vagy az EU)
és
AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: az EURATOM,
egyrészről, és
UKRAJNA
másrészről
a továbbiakban együttesen: a Felek,
FIGYELEMBE VÉVE a közeli történelmi kapcsolatot és a Felek közötti egyre szorosabb kötelékeket, valamint azon óhajukat, hogy ambiciózus és innovatív módon erősítsék és terjesszék ki kapcsolataikat;
ELKÖTELEZVE MAGUKAT egy közös értékeken, nevezetesen a demokratikus elvek, a jogállamiság, a jó kormányzás, az emberi jogok és alapvető szabadságok – ideértve a nemzeti kisebbségekhez tartózó személyek jogait, a kisebbségekhez tartozó személyek megkülönböztetésének tilalmát, az emberi méltóságot, és a szabad piacgazdaság elvei melletti elkötelezettséget is – tiszteletben tartásán alapuló szoros és tartós kapcsolat mellett, ami megkönnyíti Ukrajna uniós politikákban való részvételét;
FELISMERVE, hogy Ukrajnának, mint európai országnak az Európai Unió (EU) tagállamaival közös a történelme, és hogy azokkal közös értékeket vall, valamint hogy Ukrajna elkötelezett a fenti értékek előmozdítása mellett;
MEGJEGYEZVE, hogy Ukrajna milyen fontosságot tulajdonít európai mivoltának;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy Ukrajnában a közvélemény erőteljesen támogatja az ország európai útját;
MEGERŐSÍTVE, hogy az Európai Unió elismeri Ukrajna európai törekvéseit, és üdvözli európai választását, ideértve azon kötelezettségvállalását is, hogy mélyreható és fenntartható demokráciát és piacgazdaságot hoz létre;
ELISMERVE, hogy azon közös értékek, amelyeken az Európai Unió nyugszik – nevezetesen a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság – e megállapodásnak is alapvető elemei;
ELISMERVE, hogy Ukrajna Európai Unióval való politikai társulása és gazdasági integrációja e megállapodás végrehajtásának előmenetelétől, valamint attól függ majd, hogy Ukrajna mennyire tudja biztosítani a közös értékek tiszteletben tartását, valamint hogyan halad előre politikai, gazdasági és jogi területeken az Unióval való konvergencia terén;
ELKÖTELEZVE MAGUKAT az ENSZ Alapokmányában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) különösen az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában, az 1991. évi madridi és 1992. évi bécsi konferencia záródokumentumában, az új Európáért létrejött 1990. évi Párizsi Chartában, az ENSZ 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és az Európa Tanács emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. évi egyezményében foglalt valamennyi elv és rendelkezés végrehajtása mellett;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy megerősítsék a nemzetközi békét és biztonságot, valamint hatékony többoldalúságot alakítsanak ki és elősegítsék a viták békés rendezését, különösen azáltal, hogy e célból szorosan együttműködnek az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), az EBESZ és az Európa Tanács keretében;
ELKÖTELEZVE MAGUKAT a függetlenség, a szuverenitás, a területi integritás és a határok sérthetetlenségének előmozdítása mellett;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy még jobban közelítsék a közös érdeket képviselő kétoldalú, regionális és nemzetközi kérdésekben kialakított álláspontot, figyelembe véve az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikáját, ideértve a közös biztonság- és védelempolitikát is;
ELKÖTELEZVE MAGUKAT a Felek nemzetközi kötelezettségeinek újbóli megerősítése, a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik terjedése elleni küzdelem, valamint a leszerelés és fegyverzetellenőrzés terén folytatott együttműködés mellett;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy előrevigyék Ukrajnában a reformokat és a közelítési folyamatot, ezzel hozzájáruljanak a fokozatos gazdasági integrációhoz és a politikai társulás elmélyítéséhez;
AZZAL A MEGGYŐZŐDÉSSEL, hogy Ukrajnának végre kell hajtania az e megállapodás hatékony végrehajtásához szükséges politikai, társadalmi-gazdasági, jogi és intézményi reformokat, valamint elkötelezve magukat amellett, hogy határozattan támogatják Ukrajnában a fenti reformokat;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy gazdasági integrációt valósítsanak meg, többek között e megállapodás szerves részeként egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség kialakításával, a Felek Kereskedelmi Világszervezetbeli tagságából fakadó jogoknak és kötelezettségeknek megfelelően, többek között kiterjedt szabályozási közelítés révén;
FELISMERVE, hogy egy ilyen mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség – a jogszabályi közelítés tágabb értelemben vett folyamatához kapcsolódva – elősegíti az Európai
Unió belső piacával való további gazdasági integrációt, az e megállapodásban előirányozottak szerint;
ELKÖTELEZVE MAGUKAT a Felek közötti gazdasági kapcsolatoknak, és mindenekelőtt a kereskedelemnek és befektetésnek kedvező új környezet kialakítása, továbbá a verseny, valamint a gazdasági átalakuláshoz és korszerűsítéshez elengedhetetlen tényezők ösztönzése mellett;
ELKÖTELEZVE MAGUKAT az energiaügyi együttműködés megerősítése mellett a Felek az Energiaközösségről szóló szerződés végrehajtása melletti kötelezettségvállalása alapján;
ELKÖTELEZVE MAGUKAT az energiabiztonság megerősítése, a megfelelő infrastruktúra kifejlesztése, a piacintegráció és az uniós vívmányok kulcsfontosságú elemeihez való szabályozási közelítés fokozása, az energiahatékonyság előmozdítása és megújuló energiaforrások felhasználása, valamint a magas fokú nukleáris biztonság és védettség elérése mellett;
ELKÖTELEZVE MAGUKAT a – szolidaritás, kölcsönös bizalom, közös felelősség és partnerség alapelvei alapján folytatott – párbeszéd fokozása, valamint a bevándorlás, a menekültügy és a határigazgatás területén, átfogó megközelítéssel folytatott együttműködés mellett, figyelembe véve a legális migrációt, valamint az illegális migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelem terén folytatott együttműködést, valamint biztosítva a visszafogadási megállapodás hatékony végrehajtását;
FELISMERVE annak jelentőségét, hogy mielőbb vízummentes utazási rendszert kell bevezetni Ukrajna állampolgárai számára, feltéve, hogy a jól szervezett és biztonságos mobilitás minden feltétele teljesül;
ELKÖTELEZVE MAGUKAT a szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni küzdelem, a tiltott kábítószerek kínálatának és keresletének csökkentése, valamint a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott együttműködés fokozása mellett;
ELKÖTELEZVE MAGUKAT a környezetvédelem területén folytatott együttműködés megerősítése és a fenntartható fejlődés és a zöld gazdaság elvei mellett;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy előmozdítsák az emberek közötti kapcsolatokat;
ELKÖTELEZVE MAGUKAT a határokon átnyúló és régiók közötti együttműködés előmozdítása mellett;
ELKÖTELEZVE MAGUKAT Ukrajna jogszabályainak fokozatos uniós jogszabályokhoz való – az e megállapodásban meghatározottak szerinti – közelítése, és annak hatékony végrehajtása mellett;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy e megállapodás nem sérti, és nyitva hagyja az EU és Ukrajna közötti kapcsolatok jövőbeni alakulását;
MEGERŐSÍTVE, hogy e megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot nem az Európai Unió részeként, hanem különálló szerződő felekként kötelezik mindaddig, amíg az Európai Unió az Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal közösen nem értesíti Ukrajnát arról, hogy az Egyesült Királyság és/vagy Írország az Európai Unió részeként vált kötelezett féllé, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről
szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21.
jegyzőkönyvnek megfelelően. Amennyiben az említett rendelkezések az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra mint az Európai Unió részeire nézve – a 21. jegyzőkönyv 4a. cikkének megfelelően vagy a Szerződésekhez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyv 10. cikkének megfelelően – többé nem kötelezőek, az Európai Unió az Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal közösen haladéktalanul értesíti Ukrajnát a két tagállam helyzetében bekövetkezett változásról, és ez esetben a megállapodás rendelkezései e két tagállamot mint önálló országokat kötelezik. Ugyanezen rendelkezések vonatkoznak Dániára, az említett szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyvnek megfelelően.
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1. cikk Célkitűzések
1. Társulás jön létre egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna között.
2. E társulás célkitűzései a következők:
(a) a Felek közötti fokozatos közelítés előmozdítása közös értékek, valamint szoros és kiváltságos kapcsolatok alapján, valamint Ukrajna uniós politikákhoz való társulásának, valamint programokban és ügynökségekben való részvételének fokozása;
(b) a politikai párbeszéd megfelelő keretének biztosítása valamennyi közös érdeket képviselő területen;
(c) a béke és stabilitás előmozdítása, megőrzése és megerősítése regionális és nemzetközi szinten, az ENSZ Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában meghatározott elvei, valamint az Új Európáért létrejött 1990. évi Párizsi Charta célkitűzéseivel összhangban;
(d) a megerősített gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok feltételeinek megteremtése, amelyeknek köszönhetően Ukrajna fokozatosan integrálódik az EU belső piacába, többek között mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi terület létrehozásával az e megállapodás IV. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) előírtak szerint, valamint Ukrajna azon erőfeszítéseinek támogatása, hogy befejezze a működő piacgazdaságra történő átállást, többek között jogszabályai uniós jogszabályokhoz való fokozatos közelítése révén;
(e) a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén folytatott együttműködés megerősítése a jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése céljából;
(f) egyre szorosabb együttműködés feltételeinek megteremtése egyéb, közös érdeket képviselő területeken.
I. CÍM
ÁLTALÁNOS ALAPELVEK
2. cikk
A demokratikus elvek, emberi jogok és alapvető szabadságok – különösen az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányban és az Új Európáért 1990. évi Párizsi Chartában, és egyéb vonatkozó emberi jogi okmányokban – többek között az ENSZ Emberi Jogokról szóló Egyetemes Nyilatkozatában és az emberi jogokról szóló európai egyezményben – megfogalmazottak szerint, valamint a jogállamiság elvének tiszteletben tartása a Felek bel- és külpolitikájának alapját, és e megállapodás alapvető elemeit képezik. A szuverenitás és területi integritás, a határok sérthetetlensége és a függetlenség elve tiszteletben tartásának előmozdítása, valamint a tömegpusztító fegyverek, kapcsolódó anyagok és hordozóeszközeik terjedésének megakadályozása ugyancsak e megállapodás alapvető elemeit képezi.
3. cikk
A Felek elismerik, hogy a kapcsolatuk alapját a szabad piacgazdaság elvei képezik. A jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás, a korrupció elleni küzdelem, a nemzetközi szervezett bűnözés és a terrorizmus különféle formái elleni küzdelem, a fenntartható fejlődés előmozdítása és a hatékony többoldalúság központi szerepet játszik a Felek közötti kapcsolatok előmozdításában.
II. CÍM
POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS REFORM, POLITIKAI TÁRSULÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KONVERGENCIA A KÜL- ÉS
BIZTONSÁGPOLITIKA TERÜLETÉN
4. cikk
A politikai párbeszéd céljai
1. A Felek továbbfejlesztik és megerősítik politikai párbeszédüket a közös érdeket képviselő valamennyi területen. Ez előmozdítja a fokozatos közelítést kül- és biztonságpolitikai kérdésekben azzal a céllal, hogy Ukrajnát fokozottabban bevonják az európai biztonság területére.
2. A politikai párbeszéd céljai a következők:
(a) a politikai társulás elmélyítése, valamint a politikai és biztonságpolitikai konvergencia és hatékonyság növelése;
(b) a nemzetközi stabilitás és biztonság előmozdítása a hatékony többoldalúság alapján;
(c) a Felek közötti, nemzetközi biztonsággal és válságkezeléssel kapcsolatos együttműködés és párbeszéd megerősítése, különösen a globális és regionális kihívások és fontosabb veszélyek kezelése érdekében;
(d) a Felek közötti eredményorientált és gyakorlati együttműködés támogatása az európai kontinensen a béke, a biztonság és a stabilitás megteremtése érdekében;
(e) a demokratikus elvek, a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok – köztük a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogai, a kisebbségekhez tartozó személyek megkülönböztetés-mentességének elve, valamint a sokszínűség – tiszteletben tartásának megerősítése, valamint hozzájárulás a belpolitikai reformok megszilárdításához;
(f) a Felek között a biztonság és védelem terén folytatott párbeszéd fejlesztése és az együttműködés elmélyítése;
(g) a függetlenség, a szuverenitás, a területi integritás és a határok sérthetetlensége elvének előmozdítása.
5. cikk
A politikai párbeszéd fórumai
1. A Felek rendszeres politikai párbeszéd-találkozókat tartanak csúcstalálkozók formájában.
2. Miniszteri szinten a politikai párbeszédre közös megállapodással, az e megállapodás 460.
cikkében említett Társulási Tanács keretében, valamint a Felek külügyminiszteri szintű rendszeres ülései keretében kerül sor.
3. A politikai párbeszéd további formái:
(a) rendszeres ülések a politikai igazgatók, a politikai és biztonsági bizottság, valamint a szakértők szintjén – többek között egyes régiókról és kérdésekről –, egyrészt az Európai Unió képviselői, másrészt Ukrajna képviselői között;
(b) a Felek közötti diplomáciai és katonai csatornák összességének teljes körű és időben történő igénybevételével, ideértve a harmadik országokkal ápolt megfelelő kapcsolatokat is, valamint az Egyesült Nemzetek, az EBESZ és más nemzetközi fórumok keretén belül;
(c) a Felek közötti rendszeres találkozók a katonai intézmények magas rangú tisztviselőinek és szakértőinek szintjén;
(d) bármilyen más olyan módon – ideértve szakértői szintű találkozókat is – amely hozzájárul e párbeszéd javításához és megerősítéséhez.
4. A Felek közös megállapodással a politikai párbeszéd más eljárásairól és mechanizmusairól is megállapodhatnak, ideértve rendkívüli konzultációkat is.
5. Parlamenti szinten politikai párbeszédre az e megállapodás 467. cikkében említett parlamenti társulási bizottság keretében kerül sor.
6. cikk
Párbeszéd és együttműködés a hazai reformfolyamatot illetően
A Felek együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy belső politikáikat a Felek által közösen osztott elvek – különösen a demokratikus intézmények stabilitása és hatékonysága, a jogállamiság, és – az e megállapodás 14. cikkében említettek szerint különösen az emberi jogok és alapvető szabadások tiszteletben tartása – alapján alakítsák ki.
7. cikk
Kül- és biztonságpolitika
1. A Felek intenzívebbé teszik párbeszédüket és együttműködésüket, és fokozatos konvergenciát mozdítanak elő a kül- és biztonságpolitika terén, beleértve a közös biztonság- és védelempolitikát is, és különösen foglalkoznak a konfliktus-megelőzés és a válságkezelés, a regionális stabilitás, a leszerelés, a non-proliferáció, a fegyverzetellenőrzés és a fegyverkivitel ellenőrzésének kérdéseivel, valamint az űrkutatás területén a megerősített, kölcsönösen előnyös párbeszéddel. Az együttműködés közös értékeken és kölcsönös érdekeken alapszik, és az a célja, hogy fokozza a politikai konvergenciát és hatékonyságot, valamint előmozdítsa a közös politikatervezést. E célból a Felek igénybe veszik a kétoldalú, nemzetközi és regionális fórumokat.
2. Ukrajna, az EU és a tagállamok újból megerősítik elkötelezettségüket a függetlenség, a szuverenitás, a területi integritás és a határok sérthetetlenségének az ENSZ Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában meghatározott elvei tiszteletben tartása, valamint ezen elveknek kétoldalú és többoldalú kapcsolataikban való előmozdítása iránt.
3. A Felek az e megállapodásban előirányozott politikai párbeszéd valamennyi szintjén – ideértve miniszteri szinten is – kellő időben és átfogóan foglalkoznak az ezen elveket érintő kihívásokkal.
8. cikk
Nemzetközi Büntetőbíróság
A Felek együttműködnek a béke és a nemzetközi igazságszolgáltatás előmozdításában a Nemzetközi Büntetőbíróság 1998. évi Római Statútumának és kapcsolódó okmányainak ratifikálása és végrehajtása révén.
9. cikk
Regionális stabilitás
1. A Felek fokozzák a közös szomszédságuk stabilitásának, biztonságának és demokratikus fejlődésének előmozdítására irányuló közös erőfeszítéseiket, és különösen törekszenek arra, hogy együttműködjenek a regionális konfliktusok békés rendezése érdekében.
2. Ezen erőfeszítéseket a nemzetközi béke és biztonság megóvásának az ENSZ Alapokmányában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában és egyéb többoldalú eszközökben lefektetett, mindkettejük által elfogadott elveire fogják alapozni.
10. cikk
Konfliktus-megelőzés, válságkezelés és katonai-technológiai együttműködés
1. A Felek megerősítik a konfliktus-megelőzés és a válságkezelés területén folytatott gyakorlati együttműködést, különösen abból a célból, hogy Ukrajna fokozottabban részt vegyen az EU által vezetett polgári és katonai válságkezelési műveletekben, valamint a kapcsolódó gyakorlatokban és képzésekben, ideértve a közös biztonság- és védelempolitika keretében végrehajtottakat is.
2. Az e területen folytatott együttműködés alapját az EU és Ukrajna közötti, konzultációról és válságkezelési együttműködésről szóló részletes szabályok és megállapodások képezik.
3. A Felek feltérképezik a katonai-technológiai együttműködés lehetőségét. Ukrajna és az Európai Védelmi Ügynökség szoros kapcsolatot alakít ki a katonai kapacitásfejlesztés megvitatására, ideértve a technológiai kérdéseket is.
11. cikk
A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem
1. A Felek úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek, kapcsolódó anyagok és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése. Ezért a Felek megállapodnak abban, hogy a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló, valamint az egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljes mértékű teljesítése és nemzeti végrehajtása révén együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek, kapcsolódó anyagok és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez. A Felek megállapodnak abban, hogy ez a rendelkezés e megállapodás lényeges részét képezi.
2. A felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és közreműködnek a tömegpusztító fegyverek, kapcsolódó anyagok és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben a következők révén:
(a) lépéseket tesznek minden egyéb vonatkozó nemzetközi eszköz aláírására, megerősítésére vagy az ahhoz történő csatlakozásra, az esettől függően;
(b) a nemzeti exportellenőrzési rendszer továbbfejlesztése, a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportjának, brókertevékenységének és tranzitjának hatékony ellenőrzése, beleértve a kettős felhasználású technológiák és áruk esetében
a végfelhasználás ellenőrzését, valamint hatékony szankciók kilátásba helyezése az exportellenőrzés megsértése esetére.
3. A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, amely kíséri és egységes keretbe foglalja ezeket az elemeket.
12. cikk
Leszerelés, fegyverzetellenőrzés, fegyverkivitel-ellenőrzés, valamint az illegális fegyverkereskedelem elleni küzdelem
A Felek továbbfejlesztik a leszerelés területén folytatott együttműködést, ideértve feleslegessé vált kézi- és könnyűfegyver készleteik csökkentését, valamint az elhagyott és fel nem robbant hadianyagok lakosságra és környezetre gyakorolt hatásának kezelését, az e megállapodás V.
címének 6. fejezetében (Környezetvédelem) említettek szerint. A leszerelés területén folytatott együttműködés magában foglalja továbbá a fegyverzetellenőrzést, a fegyverkivitel ellenőrzését, valamint az illegális fegyverkereskedelem – ideértve a kézi- és könnyűfegyvereket is – elleni küzdelmet. A Felek előmozdítják a vonatkozó nemzetközi okmányokhoz való általános csatlakozást és azoknak való megfelelést, valamint arra törekszenek, hogy biztosítsák hatékonyságukat, többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott kapcsolódó határozatok végrehajtásával.
13. cikk
A terrorizmus elleni küzdelem
A Felek a nemzetközi joggal, a nemzetközi emberi jogi normákkal, valamint a menekült- és humanitárius joggal összhangban kétoldalú, regionális és nemzetközi szinten együttműködnek a terrorizmus megelőzésében és az ellene való küzdelemben.
III. CÍM
A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE, SZABADSÁG ÉS BIZTONSÁG
14. cikk
Jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása A jogérvényesülés, szabadság és biztonság területén folytatott együttműködés során a Felek különös jelentőséget tulajdonítanak általánosságban a jogállamiság megszilárdításának és minden szinten az intézmények megerősítésének a közigazgatás területén, és különösen a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás megerősítésének. Az együttműködés célja különösen az igazságszolgáltatás megerősítése, hatékonyságának fejlesztése, függetlenségének és pártatlanságának megvédése, valamint a korrupció leküzdése. Valamennyi, a jogérvényesülés, szabadság és biztonság területén folytatott együttműködést az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása irányítja.
15. cikk
Személyes adatok védelme
A Felek megállapodnak arról, hogy együttműködnek a személyes adatok megfelelő szintű védelmének biztosítása érdekében, összhangban a legmagasabb szintű európai és nemzetközi előírásokkal, ideértve az Európa Tanács vonatkozó jogi aktusait is. A személyes adatok védelmével kapcsolatos együttműködés többek között információ- és szakértőcserét is magában foglalhat.
16. cikk
Együttműködés a migráció, menekültügy és határigazgatás területén
1. A Felek újból megerősítik a területeik közötti migrációs áramlatok közös kezelésének fontosságát, és továbbfejlesztik az átfogó párbeszédet a migrációval kapcsolatos valamennyi kérdésben, ideértve az illegális migrációt, a legális migrációt, az embercsempészetet és emberkereskedelmet, valamint a migrációs problémák felvételét a bevándorlók származási helyének gazdasági és társadalmi fejlesztését célzó nemzeti stratégiákba. E párbeszéd a szolidaritás, a kölcsönös bizalom, a közös felelősség és partnerség alapelvein nyugszik.
2. A vonatkozó hatályos uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban az együttműködés különösen az alábbiakra irányul:
(a) a migráció alapvető okainak kezelése az e területen harmadik országokkal és nemzetközi fórumokon folytatott együttműködés lehetőségeinek aktív kiaknázásával;
(b) az illegális migrációval, az embercsempészettel, az emberkereskedelemmel szembeni hatékony és megelőző politika közös kidolgozása, beleértve az embercsempészettel és emberkereskedelemmel foglalkozó hálózatok elleni küzdelem és az emberkereskedelem áldozatai támogatásának módját is;
(c) átfogó menekültügyi párbeszéd kialakítása, különösen a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. évi ENSZ-egyezmény és a menekültek jogállásáról szóló, 1967. évi jegyzőkönyv, valamint egyéb vonatkozó nemzetközi jogi aktusok gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket illetően, valamint a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartása;
(d) befogadási szabályok, azon személyek jogai és jogállása, akiknek a tartózkodását engedélyezték, a jogszerűen tartózkodó nem állampolgárokkal való tisztességes bánásmód és társadalmi beilleszkedésük;
(e) működési intézkedések továbbfejlesztése a határigazgatás területén;
i. A határigazgatás terén folytatott együttműködés többek között képzést, a bevett gyakorlatok – azok technikai vonatkozásait is ideértve – megosztását, az alkalmazandó szabályokkal összhangban történő információcserét, valamint adott esetben a kapcsolattartó tisztviselők cseréjét foglalhatja magában.
ii. A Felek e téren tett erőfeszítéseikkel az integrált határigazgatás elvének hatékony végrehajtására törekszenek.
(f) az okmánybiztonság megerősítése;
(g) hatékony visszatérési politika kidolgozása, ideértve annak regionális dimenzióit is; és
(h) véleménycsere a bevándorlók informális foglalkoztatásáról.
17. cikk
A munkavállalókkal szembeni bánásmód
1. Az egyes tagállamokban és az Unióban alkalmazandó jogszabályokra, feltételekre és eljárásokra is figyelemmel, a valamely tagállam területén jogszerűen foglalkoztatott ukrán állampolgárokat – a munkafeltételek, a javadalmazás és az elbocsátás tekintetében – a saját állampolgárokkal összehasonlítva nem érheti állampolgárságon alapuló megkülönböztetés.
2. Az Ukrajnában alkalmazandó jogszabályokra, feltételekre és eljárásokra is figyelemmel, Ukrajna az e cikk (1) bekezdésben említett bánásmódban részesíti valamely tagállam Ukrajna területén jogszerűen foglalkoztatott állampolgárát.
18. cikk
A munkavállalók mobilitása
1. Tekintettel a tagállamok munkaerő-piaci helyzetére, valamint jogszabályaikra és a tagállamokban és az EU-ban a munkavállalók mobilitása terén érvényes szabályok betartására is figyelemmel:
(a) a tagállamok által az ukrán munkavállalók számára kétoldalú megállapodások alapján biztosított, meglévő foglalkoztatási lehetőségeket fenn kell tartani és lehetőség szerint bővíteni kell;
(b) a többi tagállam megvizsgálja hasonló megállapodások megkötésének lehetőségét.
2. A Társulási Tanács megvizsgálja egyéb kedvezőbb rendelkezések biztosítását más területeken – ideértve a szakképzéseken való részvételt is – a tagállamokban és az EU-ban hatályos jogszabályoknak, feltételeknek és eljárásoknak megfelelően, figyelembe véve a tagállamok és az EU munkaerő-piaci helyzetét.
19. cikk Személyek mozgása 1. A Felek biztosítják az alábbiak teljes körű végrehajtását:
(a) az Európai Közösség és Ukrajna közötti, 2007. június 18-i visszafogadási megállapodás (az annak 15. cikke által létrehozott vegyes visszafogadási bizottság révén);
(b) az Európai Közösség és Ukrajna közötti, 2007. június 18-i vízumkönnyítési megállapodás (az annak 12. cikke által, a megállapodás igazgatására létrehozott vegyes bizottság révén);
2. A Felek törekednek továbbá arra, hogy megerősítsék a polgárok mobilitását, és előrevigyék a vízumpárbeszédet.
3. A Felek kellő időben fokozatos lépéseket tesznek a vízummentes rendszer felé, feltéve, hogy megvannak a jól irányított és biztonságos mobilitásnak a 2010. november 22-i EU-Ukrajna csúcstalálkozón előterjesztett kétfázisú vízumliberalizációs cselekvési tervben meghatározott feltételei.
20. cikk
Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
A Felek együttműködnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és az ellenük való küzdelem érdekében. E célból a Felek –operatív szinten is – megerősítik az e területen folytatott kétoldalú és nemzetközi együttműködést. A Felek biztosítják a vonatkozó nemzetközi standardok – különösen a Pénzügyi Akciócsoport (FATF) és az azzal egyenértékű, Unió által elfogadott standardok – végrehajtását.
21. cikk
Együttműködés a tiltott kábítószerek, kábítószer-prekurzorok és pszichotróp anyagok elleni küzdelem területén
1. A Felek együttműködnek az illegális kábítószerekkel kapcsolatos kérdésekben olyan közösen elfogadott elvek alapján, amelyek összhangban állnak a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, és figyelembe véve az ENSZ Közgyűlésének huszadik, 1998. júniusi, a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó különleges ülésén jóváhagyott, a drogfogyasztás csökkentésével kapcsolatos iránymutatásokra vonatkozó politikai nyilatkozatot és különleges nyilatkozatot.
2. Ezen együttműködés célja az illegális kábítószerek elleni küzdelem, a tiltott kábítószerek kínálatának, kereskedelmének és keresletének csökkentése, valamint a kábítószerrel való visszaélés egészségügyi és szociális következményeinek a megoldása. Célja továbbá a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítására felhasznált kémiai prekurzorok ilyen célú alkalmazásának hatékonyabb megelőzése.
3. A Felek igénybe veszik a szükséges együttműködési módokat e célok elérése érdekében, valamint biztosítják a szóban forgó kérdések kiegyensúlyozott és integrált megközelítését.
22. cikk
A bűnözés és a korrupció elleni küzdelem.
1. A Felek együttműködnek a szervezett vagy nem szervezett bűncselekményekkel és illegális tevékenységekkel kapcsolatos küzdelemben és azok megelőzésében.
2. Ez az együttműködés többek között az alábbiakat érinti:
(a) emberkereskedelem, valamint fegyverek és tiltott kábítószerek csempészete és kereskedelme;
(b) tiltott árukereskedelem;
(c) gazdasági bűncselekmények, többek között az adózás területén;
(d) korrupció, a magán és állami szférában egyaránt;
(e) okmányhamisítás;
(f) számítógépes bűnözés.
3. A Felek megerősítik az e területen folytatott kétoldalú, regionális és nemzetközi együttműködést, ideértve az Europolt érintő együttműködést is. A Felek tovább fejlesztik együttműködésüket többek között az alábbiak tekintetében:
(a) a bevett gyakorlatok megosztása, többek között a nyomozási technikákkal és bűnügyi kutatással kapcsolatban;
(b) információcsere az alkalmazandó szabályokkal összhangban;
(c) kapacitásfejlesztés, többek között képzés és adott esetben személyzeti csereprogramok;
(d) tanú- ás áldozatvédelemmel kapcsolatos kérdések.
4. A Felek elkötelezettek az ENSZ 2000. évi nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményének és három jegyzőkönyvének, az ENSZ 2003. évi korrupcióellenes egyezményének, valamint egyéb vonatkozó nemzetközi okmányok hatékony végrehajtása mellett.
23. cikk
Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelemben
1. A Felek megállapodnak arról, hogy a nemzetközi joggal, a nemzetközi emberi jogokkal/nemzetközi jog által védett emberi jogokkal, menekültjoggal és humanitárius joggal, valamint a Felek vonatkozó jogszabályaival és szabályozásaival összhangban együttműködnek a terrorcselekmények megelőzése és visszaszorítása terén. A Felek különösen megállapodnak arról, hogy a együttműködnek az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1373.
(2001) sz. határozatának, az Egyesült Nemzetek 2006. évi Globális Terrorizmuselleni Stratégiájának, valamint egyéb vonatkozó ENSZ okmányok, továbbá az alkalmazandó nemzetközi egyezmények és okmányok teljes körű végrehajtása alapján.
2. A Felek mindenekelőtt a következők révén működnek együtt:
(a) a terrorista csoportokról és a támogató hálózataikról folytatott információcsere;
(b) tapasztalat- és információcsere a terrorizmus terén mutatkozó tendenciákról, továbbá a terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott eszközök és módszerek, valamint képzés tekintetében, valamint
(c) tapasztalatcsere a terrorizmus megelőzése tekintetében.
Valamennyi információcsere a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban történik.
24. cikk
Jogi együttműködés
1. A Felek megállapodnak arról, hogy tovább fejlesztik a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést, teljes mértékben kiaknázva a vonatkozó nemzetközi és kétoldalú jogi eszközöket, valamint a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog elve alapján.
2. A Felek megállapodnak arról, hogy tovább könnyítik a polgári ügyekben az EU és Ukrajna között folytatott igazságügyi együttműködést az alkalmazandó többoldalú jogi aktusok alapján, különösen tekintettel a Hágai Nemzetközi Magánjogi Értekezlet egyezményeire a nemzetközi jogi együttműködés és jogviták, valamint a gyermekek védelme területén.
3. A Felek a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében törekednek arra, hogy bővítsék a kölcsönös jogsegélyre és kiadatásra vonatkozó megállapodásokat. Ez adott esetben magában foglalná az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Európa Tanács vonatkozó nemzetközi jogi eszközeihez, valamint az e megállapodás 8. cikkében említett Nemzetközi Büntetőbíróság 1998. évi Római Statútumához való csatlakozást, valamint ezek végrehajtását, illetve a Eurojusttal való szorosabb együttműködést.
IV. CÍM
KERESKEDELEM ÉS KERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS ÜGYEK 1.FEJEZET
N
EMZETI ELBÁNÁS ÉS AZ ÁRUK PIACRA JUTÁSA1.S
ZAKASZK
ÖZÖS RENDELKEZÉSEK25. cikk Célkitűzés
A Felek e megállapodás rendelkezéseivel összhangban és az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: a 1994. évi GATT) XXIV. cikkének megfelelően fokozatosan szabadkereskedelmi térséget hoznak létre egy legfeljebb tíz éves átmeneti időszak alatt, amely e megállapodás hatálybalépésének időpontjával1 veszi kezdetét.
26. cikk
Hatály és alkalmazási kör
1. E fejezet rendelkezései a Felek területéről származó áruk2 kereskedelmére alkalmazandók.
2. E fejezet alkalmazásában a „származó” azt jelenti, hogy megfelel az e megállapodás I.
jegyzőkönyvében (A „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módjairól) szereplő származási szabályoknak.
2.S
ZAKASZV
ÁMOK,
ILLETÉKEK ÉS EGYÉB DÍJAK ELTÖRLÉSE27. cikk
A vámok fogalommeghatározása
E fejezet alkalmazásában a „vám” mindenféle olyan vámot és díjat tartalmaz, amelyet egy áru kivitelére vagy behozatalára, vagy ez utóbbiakkal kapcsolatosan vetnek ki, beleértve a kivitellel vagy behozatallal kapcsolatosan alkalmazott minden különadót vagy pótdíjat is.
Nem minősül „vámnak”:
(a) az e megállapodás 32. cikkének megfelelően kivetett belső adóval megegyező díj;
(b) az e megállapodás IV. címe (Kereskedelmi jogorvoslatok) 2. fejezetének megfelelően kivetett vám;
(c) az e megállapodás 33. cikkének megfelelően kivetett illetékek vagy más díjak.
28. cikk
Áruk osztályozása
A Felek közötti kereskedelemben az áruk osztályozása a Felek saját vámnómenklatúrája szerint történik, összhangban a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló, 1983. évi nemzetközi egyezmény harmonizált rendszerével (a továbbiakban: a HR), valamint annak későbbi módosításaival.
1 E megállapodás I. és II. mellékletében foglalt eltérő rendelkezések hiányában.
2 E megállapodás alkalmazásában „áru”: az 1994. évi GATT szerinti értelemben vett termék, amennyiben a megállapodás másként nem határozza meg.
29. cikk
Az importvámok eltörlése
1. Mindegyik Fél csökkenti vagy eltörli a másik Féltől származó árukra kivetett vámokat a jelen megállapodás I-A. mellékletében található jegyzékeknek (a továbbiakban: a jegyzékek) megfelelően.
Az első albekezdés sérelme nélkül, az ukrán 6309 00 00 vámkód alá tartozó használt ruha és más használt áru tekintetében Ukrajna az e megállapodás I-B. mellékletében foglalt feltételeknek megfelelően törli el az importvámokat.
2. A vám alapértéke, amelyre az e cikk (1) bekezdése szerinti folyamatos csökkentéseket alkalmazni kell, valamennyi áru esetében az e megállapodás I. mellékletében meghatározott mérték.
3. Ha e megállapodás hatályba lépését követően valamelyik Fél bármikor csökkenti a legnagyobb kedvezményes vámtételt, akkor az említett vámtétel alapértékként csak akkor és addig alkalmazandó, ha az alacsonyabb, mint az érintett Fél jegyzékének megfelelően kiszámított vámtétel.
4. E megállapodás hatálybalépését követő öt év elteltével a Felek – bármely Fél kérésére – konzultálnak egymással annak érdekében, hogy felgyorsítsák és szélesebb körben alkalmazzák a közöttük érvényes kereskedelmi vámok eltörlését. Az e megállapodás 465.
cikke szerinti, kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság (a továbbiakban: a Kereskedelmi Bizottság) vonatkozó döntése, hogy egy áru esetében felgyorsítják, vagy szélesebb körben alkalmazzák a vám eltörlését, minden olyan vámtétel vagy szakaszolási kategória helyébe lép, amelyet az adott áru vonatkozásában a Felek jegyzékei szerint határoztak meg.
30. cikk
A fennálló helyzet fenntartása
Egyik Fél sem emelhet bármely fennálló vámot és nem fogadhat el új vámot a másik Fél területéről származó termék tekintetében. Ez azonban nem akadályozza meg azt, hogy bármelyik Fél:
(a) a vámot egyoldalú csökkentést követően olyan szintre emelhesse, amely megfelel a jegyzékben foglalt szintnek; vagy
(b) fenntarthassa vagy emelhesse a vámot a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: a WTO) Vitarendezési Testülete (Dispute Settlement Body, a továbbiakban: a DSB) által engedélyezetteknek megfelelően.
31. cikk Exportvámok
1. A Felek az egymás területére exportált árukra vagy azokkal összefüggésben nem vezetnek be vagy tartanak fenn semmiféle vámot, adót vagy egyéb, azonos hatású intézkedéseket.
2. Az e megállapodás I-C. mellékletében felsorolt, Ukrajna által alkalmazott vámokat, illetve azonos hatású intézkedéseket az e megállapodás I-C. mellékletében szereplő jegyzéknek megfelelően egy átmeneti időszak alatt megszüntetik. Az ukrajnai vámkódok frissítése esetén az e megállapodás I-C. mellékletében szereplő jegyzékben foglalt kötelezettségvállalások az áruleírás megfelelésének alapján továbbra is érvényben maradnak. Ukrajna védintézkedéseket vezethet be az e megállapodás I-D. mellékletében meghatározott exportvámok tekintetében.
Ezek a védintézkedések az e megállapodás I-D. mellékletében szereplő áruk tekintetében megállapított időszak végén hatályukat vesztik.
32. cikk
Exporttámogatások és azonos hatású intézkedések
1. E megállapodás hatálybalépését követően egyik Fél sem tart fenn, vezet be vagy vezet be újra exporttámogatásokat vagy azonos hatású intézkedéseket a másik Fél területére szánt mezőgazdasági árukra.
2. E cikk alkalmazásában az „exporttámogatások” kifejezés jelentése azonos a WTO-megállapodás I. A mellékletében szereplő Mezőgazdasági Megállapodás (a továbbiakban: a Mezőgazdasági Megállapodás) 1. cikke e) pontjában szereplő jelentéssel, beleértve azt az esetet is, ha a Mezőgazdasági Megállapodás említett cikkét módosítják.
33. cikk
Illetékek és egyéb díjak
Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy az 1994. évi GATT VIII. cikkével és annak értelmező megjegyzéseivel összhangban minden díj és bármilyen jellegű illeték – a vámok vagy egyéb, az e megállapodás 27. cikkében említett intézkedések kivételével –, amelyet áruk importjára vagy exportjára, vagy azzal összefüggésben vetnek ki, összegében a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódjon, és ne jelentsen közvetett védelmet a belföldi áruknak, illetve ne minősüljön az import vagy az export fiskális célú megadóztatásának.
3.S
ZAKASZN
EM TARIFÁLIS INTÉZKEDÉSEK34. cikk Nemzeti elbánás
Mindegyik Fél az 1994. évi GATT III. cikke – ideértve annak értelmező megjegyzéseit is – szerint biztosít nemzeti elbánást a másik Fél árui számára. Ebből a célból az 1994. évi GATT III. cikkét és annak értelmező megjegyzéseit ebbe a megállapodásba foglalják és azok ennek szerves részét képezik.
35. cikk
Import- és exportkorlátozások
Egyik Fél sem fogadhat el és tarthat fenn tilalmat vagy korlátozást, illetve bármely, azonos hatású intézkedést a másik Fél bármely árujának behozatala vagy bármely árunak a másik Fél területére irányuló kivitele vagy exportra történő értékesítése esetén, kivéve ha e megállapodás eltérően rendelkezik, vagy összhangban van az 1994. évi GATT XI. cikkével és annak értelmező megjegyzéseivel. Ebből a célból az 1994. évi GATT XI. cikkét és annak értelmező megjegyzéseit ebbe a megállapodásba foglalják és azok ennek szerves részét képezik.
4.S
ZAKASZÁ
RUKKAL KAPCSOLATOS EGYEDI RENDELKEZÉSEK36. cikk Általános kivételek
E megállapodás egyik rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az megakadályozza bármelyik Felet abban, hogy az 1994. évi GATT XX. és XXI. cikkének és értelmező megjegyzéseinek – amelyeket e megállapodásba foglalnak és amelyek ennek szerves részét képezik – megfelelően intézkedéseket fogadjon el vagy hajtson végre.
5.S
ZAKASZI
GAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KOORDINÁCIÓ MÁS ORSZÁGOKKAL37. cikk
Az igazgatási együttműködésre vonatkozó különleges rendelkezések
1. A Felek egyetértenek abban, hogy az igazgatási együttműködés elengedhetetlen az e fejezet alapján biztosított preferenciális elbánás végrehajtásához és ellenőrzéséhez, és hangsúlyozzák elkötelezettségüket az áruk importjához, exportjához és továbbításához, valamint bármely egyéb vámrendszer vagy -eljárás alá helyezéséhez – beleértve a tiltó, korlátozó és ellenőrző intézkedéseket is – kapcsolódó vámügyekben előforduló szabálytalanságok és csalások elleni küzdelem iránt.
2. Amennyiben valamelyik Fél objektív, dokumentált információk alapján megállapítja, hogy a másik Fél e fejezet értelmében mulasztást követett el a közigazgatási együttműködést és/vagy szabálytalanságok, vagy csalás előfordulásának az ellenőrzését illetően, az érintett Fél e cikk szerint ideiglenesen felfüggesztheti az adott termék(ek)re vonatkozó preferenciális elbánást.
3. E cikk alkalmazásában a vámügyekben előforduló szabálytalanságok és csalás kivizsgálására irányuló közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztása többek között a következőket jelenti:
(a) az érintett termék(ek) származó helyzetének igazolására vonatkozó kötelezettségek ismételt elmulasztása;
(b) a származási igazolás utólagos ellenőrzésének végrehajtásával és/vagy eredményeinek közlésével kapcsolatos ismételt elutasítás vagy indokolatlan késedelem;
(c) a szóban forgó preferenciális elbánás megadásával kapcsolatos dokumentumok hitelességének vagy a szolgáltatott információk pontosságának az ellenőrzése céljából a közigazgatási együttműködés keretében végrehajtandó ellenőrzések elvégzésére vonatkozó engedély beszerzésének ismételt megtagadása vagy indokolatlan késedelme.
E cikk alkalmazásában többek között akkor állapítható meg szabálytalanság vagy csalás, ha – kielégítő magyarázat nélkül – a másik Fél szokásos termelési szintjét és exportkapacitását meghaladó, gyors növekedés következik be az áruimportban, és ez szabálytalanságra vagy csalásra utaló objektív információval párosul.
4. Az ideiglenes felfüggesztés alkalmazásának feltételei a következők:
(a) Az a Fél, amely objektív információk alapján megállapította, hogy a másik Fél részéről mulasztás történt a közigazgatási együttműködés és/vagy a szabálytalanságok vagy csalás tekintetében, haladéktalanul értesíti a Kereskedelmi Bizottságot erről a megállapításról és az objektív információkról, továbbá a vonatkozó információk és objektív megállapítások alapján konzultációkat kezd a Kereskedelmi Bizottság keretében valamennyi Fél számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében. A fent említett konzultációs időszak alatt az érintett termék(ek) preferenciális elbánásban részesül.
(b) Amennyiben a Felek az a) pontban említettek szerint konzultációkat kezdtek a Kereskedelmi Bizottság keretében, de a Kereskedelmi Bizottság első ülését követő 3 hónapon belül nem tudtak elfogadható megoldásban megállapodni, az érintett Fél ideiglenesen felfüggesztheti az adott termék(ek)re vonatkozó preferenciális elbánást.
A Kereskedelmi Bizottság haladéktalanul értesítést kap az ilyen ideiglenes felfüggesztésről.
(c) Az e cikk szerinti ideiglenes felfüggesztések az érintett fél pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges mértékre korlátozódnak. Az egyes ideiglenes felfüggesztések nem haladják meg a hat hónapot. Mindemellett az ideiglenes felfüggesztés megújítható. Az ideiglenes felfüggesztésekről az elfogadásukat követően haladéktalanul értesíteni kell a Kereskedelmi Bizottságot. A Kereskedelmi Bizottságon belül időszakonként konzultálni kell róla, különösen a megszüntetése érdekében, mihelyt az alkalmazására vonatkozó feltételek megszűnnek.
5. A Kereskedelmi Bizottság e cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti értesítésével egy időben az érintett Fél hivatalos információforrásaiban értesítést tesz közzé az importőrök számára. Az importőröknek szóló értesítésben közli, hogy az érintett termék vonatkozásában
objektív információk alapján a közigazgatási együttműködés elmulasztását és/vagy szabálytalanságot vagy csalást állapított meg.
38. cikk
Közigazgatási hibák kezelése
Az illetékes hatóságok a preferenciális rendszer kivitelkor történő megfelelő kezelése, és különösen e megállapodás jegyzőkönyvének a „származó termékek” és az igazgatási együttműködés fogalommeghatározását érintő rendelkezéseinek alkalmazása során elkövetett olyan hiba esetén, amelynek hatása van az importvámokra, az ilyen helyzetben érintett Fél felkérheti a Kereskedelmi Bizottságot, hogy vizsgálja meg a probléma megoldását célzó megfelelő intézkedések elfogadásának lehetőségét.
39. cikk
Más országokkal kötött megállapodások
1. E megállapodás nem zárja ki vámuniók, szabadkereskedelmi térségek vagy a határforgalommal kapcsolatos intézkedések fenntartását vagy létrehozását, kivéve, ha azok ellentmondanak az e megállapodásban előírt kereskedelmi intézkedéseknek.
2. A Felek a Kereskedelmi Bizottságban konzultációkat folytatnak a vámuniók vagy szabadkereskedelmi térségek vagy a határforgalommal kapcsolatos rendszerek létrehozására szolgáló megállapodásokról, és amennyiben igénylik, a harmadik országokra vonatkozó kereskedelempolitikájukkal kapcsolatos más fontos kérdésekről. Ilyen konzultációkat folytatnak az EU-Fél és Ukrajna e megállapodásban kinyilvánított kölcsönös érdekei figyelembevételének biztosítására különösen abban az esetben, ha az Európai Unióhoz egy harmadik ország csatlakozik.
2.FEJEZET
K
ERESKEDELMI JOGORVOSLATOK1.S
ZAKASZG
LOBÁLIS VÉDINTÉZKEDÉSEK40. cikk
Általános rendelkezések
1. A Felek megerősítik az 1994. évi GATT XIX. cikke és a WTO-megállapodás 1A.
mellékletében szereplő, védintézkedésekről szóló megállapodás (a továbbiakban: a védintézkedésekről szóló megállapodás) alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket. Az EU-Fél fenntartja a WTO-megállapodás 1A. mellékletében szereplő Mezőgazdasági
Megállapodás (a továbbiakban: a Mezőgazdasági Megállapodás) 5. cikke alapján fennálló jogait és kötelezettségeit az e megállapodás értelmében preferenciális elbánás hatálya alá tartotó mezőgazdasági kereskedelem kivételével.
2. Az e megállapodás IV. cikkének I. fejezetében meghatározott preferenciális származási szabályok (Nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása) erre a szakaszra nem alkalmazandók.
41. cikk
Átláthatóság
1. A védintézkedésekkel kapcsolatos vizsgálatot indító Fél hivatalos értesítést küldve értesíti a másik Felet a vizsgálat megindításáról, amennyiben ez utóbbi Félnek alapvető gazdasági érdekei vannak érintve.
2. E cikk alkalmazását illetően valamely Fél alapvető gazdasági érdekéről akkor van szó, ha a legutóbbi hároméves időszak folyamán az említett Fél abszolút mennyiségben vagy értékben mérve a behozott termék öt legnagyobb szállítója közé tartozott.
3. E megállapodás 40. cikkétől eltérve és a védintézkedésekről szóló megállapodás 3.2.
cikkének sérelme nélkül, a másik Fél kérésére a védintézkedés vizsgálatát megindító, és védintézkedéseket alkalmazni szándékozó Fél haladéktalanul köteles írásban ad hoc tájékoztatást adni a védintézkedéssel kapcsolatos vizsgálat megindítását és a védintézkedések alkalmazását érintő valamennyi vonatkozó információról, valamint adott esetben az előzetes megállapításokról és a vizsgálat végleges megállapításairól, illetve a másik Fél számára fennálló konzultációs lehetőségekről.
42. cikk
Az intézkedések alkalmazása
1. Védintézkedések alkalmazásakor a Felek törekednek arra, hogy ezeket az intézkedéseket oly módon alkalmazzák, hogy azok a kétoldalú kereskedelmet a lehető legkevésbé befolyásolják.
2. E cikk (1) bekezdése alkalmazásátilletően, amennyiben valamely Fél úgy véli, hogy teljesülnek a végleges védintézkedések alkalmazására vonatkozó követelmények, akkor az adott intézkedéseket alkalmazni kívánó Fél értesíti a másik Felet, és lehetőséget biztosít számára kétoldalú konzultációk folytatására. Amennyiben az értesítést követő 30 napon belül nem születik kielégítő megoldás, az importáló Fél elfogadhatja a probléma megoldását szolgáló megfelelő intézkedéseket.
43. cikk Fejlődő ország
Amíg a védintézkedésekről szóló megállapodás 9. cikkének alkalmazását illetően Ukrajna fejlődő országnak3 minősül, az EU-Fél nem fog rá alkalmazni semmiféle védintézkedést egészen addig, amíg az említett megállapodás említett cikkében meghatározott feltételek teljesülnek.
2.S
ZAKASZA
SZEMÉLYGÉPKOCSIKRA VONATKOZÓ VÉDINTÉZKEDÉSEK44. cikk
A személygépkocsikra vonatkozó védintézkedések
1. Az EU-Féltől származó, a 8703 vámtarifaszám alá tartozó és a megállapodás 45. cikkében meghatározott személygépkocsikra 4 (a továbbiakban: a termék) Ukrajna – e szakasz rendelkezéseinek megfelelőn – magasabb importvám formájában védintézkedéseket alkalmazhat, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
(a) ha egy vámnak az e megállapodás szerinti csökkentése vagy eltörlése következtében a terméket Ukrajna területére abszolút értékben vagy a belföldi termeléshez képest olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett importálják, hogy az a hasonló terméket előállító belföldi iparágnak súlyos kárt okoz;
(b) az adott termék behozatalának összes mennyisége (egységekben kifejezve)5 egy adott évben meghaladja a megállapodás II. mellékletében található jegyzékben meghatározott küszöbszintet; és
(c) ha az adott termék behozatalának összes mennyisége (egységekben kifejezve)6 a legutóbbi 12 hónapot átölelő időszakban – amely legkorábban egy hónappal az előtt fejeződhet be, amikor Ukrajna konzultációkra kéri fel az EU-Felet e cikk (5) bekezdésének megfelelően – meghaladja a II. mellékletben található, Ukrajnára érvényes jegyzékben az Ukrajnában az ugyanabban az időszakban a személygépkocsik összes új nyilvántartásba vétele 7 tekintetében megállapított százalékküszöböt.
3 E cikk alkalmazása során a fejlődő ország fogalommeghatározása figyelembe veszi az olyan nemzetközi szervezetek által kibocsátott jegyzékeket, mint például a Világbank, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) vagy a Nemzetközi Valutaalap (a továbbiakban: IMF), stb.
4 A származásnak az e megállapodás „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló I. jegyzőkönyvében meghatározott fogalommeghatározásának megfelelően.
5 Az EU-Féltől származó, a 8703 vámtarifaszám alá tartozó személygépkocsik importjára (egységekben kifejezve) vonatkozó ukrán statisztikáknak megfelelően. Ezeket a statisztikákat Ukrajna igazolni fogja oly módon, hogy rendelkezésre bocsátja az EUR.1 szállítási bizonyítványokat vagy a „származó termékek”
fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló I. jegyzőkönyv V. címében meghatározott eljárásnak megfelelően kiállított számlanyilatkozatokat.
6 Az EU-Féltől származó, a 8703 vámtarifaszám alá tartozó személygépkocsik importjára (egységekben kifejezve) vonatkozó ukrán statisztikáknak megfelelően. Ezeket a statisztikákat Ukrajna igazolni fogja oly módon, hogy rendelkezésre bocsátja az EUR.1 bizonyítványokat vagy a „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló I. jegyzőkönyv V. címében meghatározott eljárásnak megfelelően kiállított számlanyilatkozatokat.
7 A személygépkocsik Ukrajnában történő "első nyilvántartásba vételére" vonatkozóan az ukrajnai állami
2. Az e cikk (1) bekezdése szerinti vám nem haladhatja meg az érvényes legnagyobb kedvezményes vámtétel vagy az e megállapodás hatályba lépésének napját közvetlenül megelőző napon hatályos legnagyobb kedvezményes vámtétel, illetve az e megállapodás II.
mellékletében található, Ukrajnára érvényes jegyzékben meghatározott vámtétel közül a legalacsonyabbat. A vám kizárólag az adott év fennmaradó részére alkalmazható az e megállapodás II. mellékletében meghatározottaknak megfelelően.
3. E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az Ukrajna által az e cikk (1) bekezdése szerint alkalmazott vámokat az e megállapodás II. mellékletében található, Ukrajnára érvényes jegyzéknek megfelelően határozzák meg.
4. A kérdéses termékből álló minden olyan szállítmány, amely a kiegészítő vámtételnek e cikk (1)–(3) bekezdése alapján történő kiszabását megelőzően kötött szerződés alapján már úton volt, mentesül az ilyen kiegészítő vámtétel alól. Az ilyen szállítmányokat ugyanakkor a következő év során be fogják számítani a kérdéses áruk importmennyiségébe, az adott évben az e cikk (1) bekezdésében említett feltételek teljesülésére figyelemmel.
5. Ukrajna minden védintézkedést átlátható módon alkalmaz. E célból Ukrajna a lehető leghamarabb írásban értesíti az EU-Felet az ilyen intézkedés alkalmazására irányuló szándékáról, és rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt, beleértve az adott termék importmennyiségét (egységekben kifejezve), a személygépkocsik bármilyen eredetű importjának összes mennyiségét (egységekben kifejezve) és a személygépkocsik összes új nyilvántartásba vételét Ukrajnában, az e cikk (1) bekezdésében említett időszakban. Ukrajna, egy ilyen intézkedés bevezetését megelőzően a lehető leghamarabb konzultációkra kéri fel az EU-Felet annak érdekében, hogy ezt az információt közösen megvitassák. Ukrajna nem hoz semmiféle intézkedést a konzultációkra való felkérést követő 30 napon belül.
6. Ukrajna csak azt követően alkalmazhat egy védintézkedést, ha az illetékes hatóságai a védintézkedésekről szóló megállapodás 3. cikkének és 4. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően vizsgálatot folytattak, és ebből a célból a védintézkedésekről szóló megállapodás 3. cikkét és 4. cikke (2) bekezdésének c) pontját ebbe a megállapodásba foglalják, és az értelemszerűen ennek részét képezi. Az ilyen vizsgálatnak bizonyítania kell, hogy a vámok a megállapodás szerinti csökkentése vagy eltörlése következtében az árut Ukrajna területére abszolút értékben vagy a belföldi termeléshez képest olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett importálják, hogy az a hasonló árukat előállító belföldi iparágnak súlyos kárt okoz.
7. Az e cikk (6) bekezdésében említett vizsgálat megindításáról Ukrajna haladéktalanul írásban értesíti az EU-Felet.
8. A vizsgálat során Ukrajna köteles megfelelni a védintézkedésekről szóló megállapodás 4.
cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt követelményeknek, és ebből a célból a védintézkedésekről szóló megállapodás 4. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontját ebbe a megállapodásba foglalják, és az értelemszerűen ennek részét képezi.
9. A védintézkedésekről szóló megállapodás 4. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kárral kapcsolatos, meghatározó tényezőket legalább három, egymást követő, 12 hónapos időszak során, vagyis összességében legalább három év vonatkozásában értékelik.
10. A vizsgálatnak az e megállapodás szerinti, megnövekedett kedvezményes importtól eltérő összes olyan ismert tényezőt is értékelnie kell, amely egyidejűleg a hazai iparágnak is kárt okozhat. Egy, az EU-Féltől származó termék megnövekedett importja nem tekintendő a vám
eltörlésének vagy csökkenésének következményeként abban az esetben, ha ugyanannak a terméknek más eredetű importja is hasonló mértékben növekedett.
11. Ukrajna az e cikk (5) bekezdésében említett konzultációk előtt időben írásban értesíti az EU-Felet és valamennyi más érdekelt felet a vizsgálat megállapításairól és indokolással ellátott következtetéseiről annak érdekében, hogy a konzultációk során a vizsgálat nyomán szerzett információkat felülvizsgálhassák és kicserélhessék nézeteiket a javasolt intézkedésekről.
12. Ukrajna gondoskodik arról, hogy a személygépkocsikra vonatkozóan az ilyen intézkedések megalapozásához alkalmazott statisztikai adatok megbízhatóak, megfelelőek és megfelelő időben nyilvánosan elérhetők legyenek. Ukrajna az érintett termék importmennyiségére (egységekben kifejezve), a személygépkocsik bármilyen eredetű importjának összes mennyiségére (egységekben kifejezve) és személygépkocsik Ukrajnában történő új nyilvántartásba vételére vonatkozóan haladéktalanul havi statisztikákat bocsát rendelkezésre.
13. Az (1) bekezdés sérelme nélkül az átmeneti időszakban az e cikk (1) bekezdése a) pontjában és az e cikk (6)–(11) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazandók.
14. Ukrajna e szakasz alapján az első évben nem alkalmaz védintézkedést. Ukrajna e szakasz alapján a 15. évet követően nem alkalmaz vagy tart fenn semmiféle védintézkedést, és e célból nem folytat semmilyen vizsgálatot.
15. E cikk végrehajtása és alkalmazása tekintetében a Kereskedelmi Bizottság megbeszéléseket folytathat és felülvizsgálatot végezhet.
45. cikk
Fogalommeghatározások E szakasz és e megállapodás II. melléklete alkalmazásában:
1. „a termék” : kizárólag az EU-Fél területéről származó, a 8703 vámtarifaszám alá tartozó személygépkocsi, a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módjairól szóló, az e megállapodás I. jegyzőkönyvében megállapított származási szabályoknak megfelelően;
2. „súlyos kár” : a védintézkedésekről szóló megállapodás 4. cikke (1)
bekezdésének a) és b) pontjával összhangban értelmezendő. E célból a 4. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjait
értelemszerűen ebbe a megállapodásba foglalják, és azok ennek részét képezik;
3. „hasonló termék”
: olyan terméket jelent, amely azonos, azaz minden szempontból a kérdéses termékkel megegyező termék, vagy ilyen termék hiányában egy másik olyan termékkel megegyező termék, amelynek jellemző tulajdonságai, annak ellenére, hogy nem egyeznek meg minden szempontból a kérdéses termék jellemző tulajdonságaival, nagy hasonlóságot mutatnak a kérdéses
termékkel;
4. „átmeneti időszak”
: az e megállapodás hatálybalépésének napján kezdődő 10 éves időszak; Az átmeneti időszak további három évvel
meghosszabbodik, ha a 10. év leteltét megelőzően Ukrajna indokolással ellátott kérelmet nyújt be az e megállapodás 465.
cikkében említett Kereskedelmi Bizottságnak, és a Kereskedelmi Bizottság e kérelmet megvitatta;
5. „első év” : az e megállapodás hatálybalépésének napján kezdődő 12 hónapos időszak;
6. „második év” : az e megállapodás hatálybalépésének első évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;
7. „harmadik év” : az e megállapodás hatálybalépésének második évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;
8. „negyedik év” : az e megállapodás hatálybalépésének harmadik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;
9. „ötödik év” : az e megállapodás hatálybalépésének negyedik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;
10. „hatodik év” : az e megállapodás hatálybalépésének ötödik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;
11. „hetedik év” : az e megállapodás hatálybalépésének hatodik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;
12. „nyolcadik év” : az e megállapodás hatálybalépésének hetedik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;
13. „kilencedik év” : az e megállapodás hatálybalépésének nyolcadik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;
14. „tizedik év” : az e megállapodás hatálybalépésének kilencedik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;
15. „tizenegyedik év”
: az e megállapodás hatálybalépésének tizedik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;
16. „tizenkettedik év”
: az e megállapodás hatálybalépésének tizenegyedik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;
17. „tizenharmadik év”
: az e megállapodás hatálybalépésének tizenkettedik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;
18. „tizennegyedik év”
: az e megállapodás hatálybalépésének tizenharmadik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;
19. „tizenötödik év”
: az e megállapodás hatálybalépésének tizennegyedik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;
