NEMZETKÖZI STATISZTIKA
A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK
EGYSÉGES NEMZETKÖZI OSZTÁLYOZÁSA* (l.)
A Gazdasági Tevékenységek Egységes Nemzetközi Osztályozása (ISIC) elséízben 1949—ben jelent meg az Egyesült Nemzetek Szervezete kiadásában. Az ENEZ Statisz- tikai Bizottsága 1956-ban határozatot hozott, mely elrendelte az ISIC felülvizsgálatát az eredeti besorolás alapelveinek és szerkezetének megőrzése mellett. A felülvizsgálat során figyelembe vették az ISIC alkalmazásánál szerzett tapasztalatokat, valamintaz eredeti változat elfogadása (1948) óta a gazdasági tevékenységek tekintetében, be—
következett változásokat. _,
Az ISIC nem foglalkozás vagy árufajta, hanem gazdasági tevékenység szerinti besorolás. A besorolás nem tesz megkülönböztetést a tulajdon jellege, a gazdasági szervezet típusa vagy az üzemeltetés módja szerint. : .
Az ISIC célja az üzemre vonatkozó adatoknak a gazdasági tevékenység faj-tája szerinti besorolása. Az üzem eszmeileg olyan gazdasági egység, amely kizárólagos tu- lajdon vagy ellenőrzés keretében a gazdasági tevékenységnek egy vagy túlnyomóan egy fajtáját űzi, egyetlen fizikai helyen, például egyéni gazdaságban, bányában, gyárban, műhelyben, üzletben vagy hivatalban. Az üzemnek ez az egyszerű meghatá- rozása számos esetben alkalmazható. Valamely vállalat azonban egynél több tevékeny—
séget is folytathat, egynél több helyen is működhet, ennélfogva egynél több üzemegy- ségből is állhat, de lehet, hogy különféle teVékenységeiről vagy telepeiről nem áll mód—
jában adatokat szolgáltatnia. Annak érdekében,_ hogy az ilyen eseteket az alapvető meghatározás adottságainak megőrzése mellett besorolhassuk, az üzemet gyakorlati módon a következőképpen lehet meghatározni: egyetlen egyéni tulajdonos vagy jogi személy által irányított tevékenységek és anyagi eszközök egyesítése az áruk és szol- gáltatások leghomogénebb csoportjának, rendszerint egy helyen, de néha nagyobb területen történő termelése céljából, melyre vonatkozóan önálló adatokat tartanak nyil- ván és ezek a nyilvántartások adatokat tartalmaznak e javak vagy szolgáltatások ter—
meléséről, valamint a gazdasági tevékenységeknek ebben az egyesítésében felhasz—
nált anyagokról, a munkaráfordításokról stb.
Az üzem számos —— kisegítő és műszaki —- üzemegységből állhat.
Az ISIC-nek nem célja a kisegítő vagy technikai egységekre vonatkozólag külön gyűjthető speciális adatok besorolása. A nemzetközi osztályozás egyes csoportjai eh—
hez túl általánosak, bár az ilyen adatok besorolási tervezetének kidolgozására hasz- nos alapot nyújthatnak.
Ha az üzem jellegét meghatározó feltételeknek megfelelő egységek többnyire ki—
segítő funkciót végeznek, az ilyen egységek külön üzemekként kezelendők és ennek megfelelően sorolandók be. Hasznos lehet továbbá, ha az üzemi adatok gyűjtése során a kisegítő egységek egyéb típusait önálló statisztikai egységekként kezeljük (azaz; olyan egységekként, amelyekre vonatkozólag adatokat gyűjtünk, még ha nem is rendelkeznek mindazokkal a jellegzetességekkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy önálló üzemeknek
tekintsük őket).
Erről lehet szó, ha egy nagy kisegítő üzem az anyavállalatnak több üzemét szol—
gálja ki, vagy jelentős távolságra fekszik az üzemtől, amelyet kisZolgál. A kisegítő üzem ilyen esetekben a nemzetközi osztályozásnak ugyanazon fejezetébe sorolandó, mint az az üzem, amelyet főképpen kiszolgál. De az, hogy 'a külön statisztikai egy—
' International Standard Industrial Classification of All Economic Activities. statistical Papers. Series M. No 4. Rev. 1. statistical Office of the United Nations. New York. 1958. c.
kiadvány rövidített fordítása.
NEMZETKÖZI STATISZTIKA 3 2 1
ségnek tekintett kisegítő egységeket ugyanúgy sorolunk be, mint az üzemet; amelyet kiszolgálnak, nem zarja ki, hogy ezeket az egységeket saját tevékenységük szerinti kiegészítő besorolásokkal is lássuk el.
A vállalatot -— amely lehet részvénytársaság, szövetkezet, egyéni cég stb. ——
,szintén statisztikai egységként használják fel —— például pénzügyi adatokra vonatkozó _tudakozódásokban. Az ISIC—nek nem célja, hogy a vállalatokat besorolja gazdasagi tevékenységük szerint. Egy számos különféle gazdasági tevékenységet folytató üzem- ből álló Vállalatnak a tevékenysége a nemzetközi osztályozás sok különböző csoport—
ját fedheti át.
Az ISIC gazdasági tevékenységek kombinációján alapul, azaz a termelt és kezelt árucikkek vagy a nyújtott szolgáltatások és e termelés különböző fokainak kombiná-
ciójan, amint az a tapasztalat szerint a legtöbb országban van.
Minden egyes üzem besorolását a nemzetközi osztályozásnak az üzem főtevékeny- ségét vagy tevékenységeinek csoportját felölelő egyedim csoportja határozza meg.
Az üzem tevékenységét az általa másoknak eladott vagy kezelt termékekből, vagy a másoknak nyújtott szolgáltatásokból kell megállapítani. Eszmeileg egy üzem főtér-mé—
,keit vagy szolgáltatásait a feldolgozó ipar esetében a ,,hozzáadott érték" alapján, az eladott termékek és a nyújtott szolgáltatások, más ágazatok esetében pedig az áru—
kért vagz szolgáltatásokért kapott összeg és az előállítási költségük közötti különbség alapján kell megállapítani. A gyakorlatban azonban ritkán lehetséges egyes termé—
kekre vagy szolgáltatásokra vonatkozólag ilyen értesülés és valamely más kritérium elfogadása válik szükségessé, amelytől remélhető, hogy megközelítőleg ugyanazokat az eredményeket fogja adni. Ezért ajánlatos, hogy az üzem főtevékenységét vagy tevékenységei csoportját a lehetőség szerint az üzem e termékekkel vagy szolgáltatá—
,sokkal kapcsolatos bruttó jövedelmének arányában állapítsák meg. Azokban az ese—
tekben, amelyekben világos, hogy ez az elv nem alkalmazható,'az üzem fontosabb tevékenységeit az ezekben foglalkoztatott személyek aránya alapján kell megállapítani.
*
A gazdasági tevékenység egész területe kilenc osztályra tagozódik. Minden egyes osztály állandó egyjegyű számot kap a feldolgozó ipar kivételéVel, amelykét egyjegyű számot (2-es és 3—as) kap, minthogy e területen nagyszámú önálló főcsoportot külön—
böztetünk meg. Minden egyes osztálynak tíz, kétjegyű számokkal jelölt (főes'oportnak nevezett) alosztálya van. Az első számjegy az osztályt jelöli, míg az első ésa" második számjegy együttesen ezen osztályon belül az alosztályokat, illetve főcsoportokat jelzi.
Minden egyes főcsoport tiz csoportra oszlikí't'ovább. Az így kapott háromjegyű szám a következőképpen olvasandó: az első számjegy az osztályt, az első és a második számjegy együttesen a főcsoportot, végül az első, második és harmadik számjegy
együttesen a csoportot jelöli. , ! '
Az esetben, ha a főcsoport nem oszlik fel csoportokra, a főcsoport jelzését nasz- nálják a háromszámjegyű csoport megjelölésére is oly' módon, hogy a főcsoport jelző—
számához egy O-át adnak hozzá. Például a 73—as főcsoporthoz (Hírközlés) nem Átalá—
._lunk csoportbeosztást, ezért itt 730 lesz a háromjegyű szám. f ) "
AZ OSZTÁLYOK ES FÓCSOPORTOK JEGYZÉKE
*0. osztály. Mezőgazdaság, erdészet vadászat és halászat " A
01 Mezőgazdaság '
02 Erdészet és fakitermelés
03 Vadászat, vadfogás és vadtenyésztés 04 Halászat
.1. osztály. Bányászat és kőfejtés 11 Szénbányászat.
12 Ércbányászat
13 Ásványolaj és földgá
14 Kőfejtés, agyag— és homokbányák
19 Egyéb nemfémes ásványok bányászata és fejtése .2—3. osztály. Feldolgozóípar
20 Élelmiszeripar (italok kivételével) 21 Italgyártás
22 Dohányipar
7 Statisztikai Szemle
322
23
NEMZETKÖZI STATISZTWA
Textilgyártás
' 24, Lábbeli, egyéb ruházati cikkek gyártáSa és ruhakonfekció
25 Fa— és parafatömegcikkek gyártása (a bútorgyártás kivételével) 26 Bútorok és beépített bútorok gyártása
27 Papír—és papírárugyántás ,
28 Nyomdaipar, kiadói tevékenység és rokonszakmák
29 Bőr, valamint bőr- és szőrme termekek gyártása, (a lábbeli és egyéb ruházati , cikkek kivételével)
30 Gumiipar
31 Vegyipari alapanyagok és vegyicikkek gyártása
32 Kőolajipari és széntetmékek gyártása '
33 Nemfémes ásványi termékek gyártása (a kőolajipari és széntexmékek ki—
vételével) _ _,
_34 Fémalapanyagipar
35 Fémipari cikkek gyart-ása (a gépek és járművek kivételével) 36 Gépgyártás (a villamos gépek kivételével)
37 Villamos gépek, berendezéaek, felszerelések és készülékek gyártása , 38 Szállítóeszközök gyártása ,
39 Különböző feldolgozóipari iparágak 4. osztály. Építőipar
40 Építőipar
5. osztály. Villam], gáz, víz és köztisztasági szolgálatnak 51 Villany, gáz és gőz
52 Víz és köztisztasági szolgáltatások 6. osztály. Kereskedelem
61 Nagy— és kiskereskedelem
62 Bankok és egyéb pénzintézatek 83 Biztosítás
64 Ingatlanok
7. osztály. Közlekedés, raktározás és hírköalés 71 Közlekedés
72 Tárolás és raktározás 73 Hírközlés
8. osztály. Szolgáltatások 81 Allami szolgáltatások
82 Kommunális szolgáltatások 83 Uzleti szolgáltatások
84 Szórakoztató szolgáltatások 85 Személyi szolgáltatások
9. osztály Pontosan körül nem határolt tevékenységek 90 Pontosan körül nem határolt tevékenységek
(A Gazdasági Tevékenységek Egységes Nemzetközi Osztályozásának esoportjegy—
zékét a Statisztikai Szemle következő számában közöljük.)
