A dolgozók napi ingavándor-forgalma a párizsi agglomerációban

1048

Ágazat Százalék

Tejipar ... 93

Dohányipar ... 73

Söripar ... 71

Gyapjúipar ... 93

Ruházati ipar . 93 Kötszövóipar 96 Bőripar ... 82

Cípőipar .. 111

Téglaipar . 111 Hajógyártás ... 69

Városígázgyártás (és -elosztás) .. 108

Villamosenergia—ipar ... 97

Mezőgazdaság ... 66

A továbbiakban a tanulmány részlete—

sen leírja az egyes ágazatokra vonatkozó számítások problémáit és azokat a he—

lyenként igen iinom módszereket, ame—

lyek ezek megoldását vagy áthidalását biztosították. Különösen részletes és ér—

dekes a mezőgazdaságra vonatkozó szá—

mítások leírása, minthogy itt a ponto- sabb és bonyolultabb Geary—formulát al—

kaknazták.

Végül a 6. fejezet a termelés egységére jutó bérköltségek összehasonlítását mu—

tatja be a feldolgozóipari ágazatokra

vonatkozóan. E mutatókat fontosnak te—

kintik a nemzetközi versenyképesség

szem—pontjából, s úgy határozzák meg, hogy az egy munkásra jutó bérek indexelt

elosztják a megfelelő termelékenységi indexekkel, a bérindexeket hivatalos va—

lutakurzussal számítva át. Egyes ágaza—

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

tokre vonatkozóan kiszámították a költ—'

ségek fajlagos arányát is, az anyagkölt—

ségeket figyelmen kívül hagyva. Ez lé?

nyegében oly módon történt, hogy a fiai-—

Lagos bérköltségek arányát osztották a

bérhányad (anyagmentes termelésre ve——

tített) arányával. E számítások- eredméw

nyét néhány ágazatra az - alábbi tábla

mutatja. *

A költségek fajlagos aránya

Egy !

?

mun- Munka- Fajla- Fajla- _ kásra terme- gos goa

Ipar! jutó lékeny— Pé? költsé—

bér- ség kóltsé- gok

! költség gek

Gyapjúipar . . . 93 93 102 106

Bőripar ... 116 82 141 107

Cípőipar ... 1 22 l 1 2 109 99 Téglaipar . , . . 128 111 115 78 Hajógyártás . . 1 10 69 159 109

A tanulmány függeléke két további.

problémát elemez, melyekkel Paige es Bombach többször idézett angol—ame—

tikai1 összehasonlítása is szembe került:

a belföldi és külkereskedelmi árak, vala—

mint az országonkénti ,,tenms of trade"

eltévéseinek hatását.

(Ism.: Román Zoltán)—

DEMOGRÁFIA

A DOLGOZÓK NAPI lNGAVÁNDOR-FORGALMA A PÁRIZSI AGGLOMERÁCIÓBAN

(Les déplacements journaliers des tavailleurs dans l'agglomeration parisienne. Enguete effec—

tuée en novembre 1960 pour le compte du Comité National pour l'Etude et l'Amenaeement des horalres de Travail.) Paris. 1961. I. N. S. E. E.

173 p.

Párizs tágabb környékének ingaván-

dor-forgalmáról 1960—ban igen részletes adatfelvételt készítettek. Ennek az adat—

felvételnek főképpen módszertana és

technikája érdekes és tanulságos szá- munkna, de figyelemre méltók konkrét adatai is.

A vizsgálati terület Párizs ún, tágabö

környéke volt, amely a következö ré—

szekből, illetőleg övezetekből tevődik össze:

—— a város közigazgatási területe,

—— a környék belső (városi) övezete,

—- a környék külső (elővárosi) övezete.

Az első kettő alkotja Párizs szűkebb, a három együtt pedig tágabb agglomerá—

cióját.

Párizs ,,tágabb" köinyékét 1960—ban álla—-

pítottak meg, legfőként az 1962—ben

végrehajtott népszámlálás részére. Az 1954. évi népszámlálás szerint ezen a te—

rületen 6,4 millió lakos élt, 3,2 millió

aktív keresőnek ezen a területen volt a

munkahelye.

Az ingavándor—forgalom adatfelvételétz.

és feldolgozását az 1. N. S. E. E. készí—

tette, egyúttal előzőleg koordinálta kü—

lönböző szerveknek a felvétel iránti ige-m nyelt.

A 9 részre tagozódó tanulmány az

ingavándor—forgalom fogalmát úgy hatá-—

rozza meg, mint a lakóhely és a mun-—

kehely közötti naponkénti helyváltozta—

tást.

* Paige, D. —- Bombach, G.: A comparison ot:

national output and productivity of the United Kingdom and the United States. Paris. 1969. _0.

E. E. G. 79 p. ,

STATIS ZTmAI IRODALMI FIGYELÖ

Az adatfelvétel előkészítését, szervezé—

sét és végrehajtását ismertetve bemu—

tatja az alkalmazott kérdőívet. A kérdőív adatokat tartalmazott az összeírt szemé—

lyek korára, nemére, családi állapotára,

a lakó- és munkahely fekvésére, az inga—

útra (közlekedési eszköz, a be— és a

visszautazás időpontja, az otthontól való távollét időtartama, az ingázási távolság, az ingázási költségek stb.), valamint né—

hány, másodlagosnak mondott tényezőre

is (ebédszünet, a házastárs munkakörül—

ményei stb.).

Az adatfelvétel során a nagyobb üze—

mekben a dolgozók kisebb részét (le egé—

szen 1 százalékig), kisebbekben viszont nagyobb részét (fel egészen 100 százalé-—

kig) írták össze Az átlagosan 1 százalé- kot kitevő megke'rdezett dolgozók nem

képviselték a ténylegesen ingázők összes—

ségét. Egyes foglalkozások (háztartási al—

kalmazottak, háztartásbeliek, katonák, papok) a felvételből kimaradtak.

Az adatfelvétel *az 1960. novemberében

dolgozó több mint 3,5'millíó személy kö—

zül mintegy 2740 OOO—re terjedt ki. A ta—

nuknány az utóbbiak 1 százalékának sze—

mélyi, családi és foglalkozási viszonyai—

ról ad kepet, feltüntetve a reprezentáció arányának eltéréseit is az egyes csopor—

tokban.

A felvételből kitűnt, hogy 1954—1960

között az ingázók száma a vizsgált terü- leten mintegy 25 százalékkal emelkedett, mégpedig 800 OOO—ről 1 millióra nőtt, Ebből 800000 fő Párizsba ingázik, 200000

pedig Párizsból kifelé. A vizsgált idő—

szakban Párizs jelentősége némileg csök—

kent. A Párizsban dolgozók száma vi—

szont, akiknek lakó— és munkahelyük

egyaránt Párizsban volt, csökkent (1,2

millió fő).

Megállapítható, hogy a párizsi ember

—— átlagosan — naponta 1 (ma 24 percet

fordít ingautazásra, ebből 40 perc jut jánművekre, ami az átlagos munkaidő 16

százaléka. Akik a déli munkaszünetben otthon ebédelnek, erre külön 34 percet

fordítanak, akik nem, azoknak napi ingá-

zási időráfordítása (menet—jövet) 93 perc.

Az otthontól való átlagos távollét ideje 11 óra. Az ebédszünet átlagos időtartama 1 óra 19 perc, a legelterjedtebb kategória a 2 óra ebédszünet. A keresők fele egy- vagy többféle közlekedési eszközt hasz—

nál, ezek 60 százaléka 15—60 percig uta—

zik rajta, 14 százalékuk több mint 2 órát.

A felvétel adatai szerint a dolgozók 28

százaléka semmilyen közlekedési eszközt (sem köz-, sem magánhasználatút) nem vesz igénybe, három kereső közül 1 metrót használ, 5 közül 1 autóbuszt. A

1049

párizsiak általában messze laknak mun- kahelyüktől, 25 százalékuk 10 kilométer—

nél távolabb. A munkakezdés és befeje—

zés a nap 24 órájának szinte mindegyi-

kében előfordul, mégis túlnyomórészt 8,

illetve 18 óra körül csoportosul.

A keresőknek valamivel több mint egy—

harmad része otthon ebédel, illetve csak 10 százalék fogyasztja el ebédjét vendég—

lőben. Az 5 napos munkahét nem általá—

nos, a vizsgált területen a keresőknek mintegy 40 százalékát érinti. Az ingázás

heti költsége, közhasználatú közlekedési

eszközökön átlagosan 6 új frank, csak a keresők 12 százalékának kerül többe 10 franknál. A keresőknek csak kb. 10 szá-—

zaléka jár be saját gépkocsiján mun- kába. A gépkocsi—tulajdonosoknak csak mintegy 35 százaléka ingázik saját kocsi-

jával, kb. fele közhasználatú közlekedési

eszközzel jár be munkahelyére.

A kérdőív részletes kérdéseket tartal—

maz a vasúti ingázással kapcsolatban. A Párizs—környéki keresők háromnegyed része vonaton jár Párizsba.

A tanulmány egyik legérdekesebb és talán legaktuálisabb része az ingázással töltött idő vizsgálata. Ennek keretében számba vették a munkában töltött időt, az ingázással eltöltött időt (ebből a köz——

használatú közlekedési eszközökön töltött időt) és az otthontól való teljes távollét

idejét.

Megállapítható, hogy Franciaországban

1954—ben az aktív keresőknek 25,5 száza—

léka ingázott, Seine—et—Oise megyében,

tehát Párizs környékén elérte a 45 száza—

lékot. Párizs környékén az ingázás fej—

lődése 1954—1960 között átlagosan évi 6

százalék volt.

A felvételből kitűnik, hogy a vizsgált terület összlakossága sokkal nagyobb

mértékben növekedett, mint Franciaor—

szágé, az aktív népesség kisebb mérték—

ben növekedett, mint a teljes népesség, ami a születések és halálozások kedvező alakulására vezethető vissza.

Ha a szűkebb értelemben vett Párizs egyes kerületeit külön—külön egységnek

tekintjük, akkor a Párizs-környék dol,—

gozóinak 60 százaléka más helyen dol—

gozott, mint ahol lakott. *

Párizs—környék ingaforgalmának össze—

tételét nemek szerint vizsgálva megálla—

píthatjuk, hogy ott sokkal nagyobb az ingázó nők aránya: 1954—ben 40,5 száza—

lék, 1960—ban már csak 38,9 százalék,

viszont nálunk, Budapest környékén

1960—ban 27,9 százalék volt.

(Ism.: Palotás Zoltán)