A számítástechnika államigazgatási alkalmazásának koordinációja külföldön

528

gatási statisztikai adatgyűjtési rendszer to- vábbi összehangolásának, egységesítésének szükségességével. A különböző irányító szer- vek által használt fogalmak egységesítését, különböző katalógusok kiadását, az utólagos adatmódosítások rendszerének kidolgozását szorgalmazták. Felvetették, hogy az össze- írók részére útmutatókat, kézikönyveket len- ne célszerű szerkeszteni és kiadni, továbbá jobb kapcsolat kialakítását javasoiták az ősz—

szeírást végzők és a kérdőíveket szerkesztők között.

Felvetették a Foglalkozások Egységes Osz- tályozási Rendszerének (FEOR) életbelépteté- sével jelentkező probiémákat, a számítógép—

karbantartók, a gépkezelők és az adatrögzí-

tők fizikai állományba átsorolásának szüksé- gességét. Beszéltek lakásgondjaikról, a böl- csődei—óvodai elhelyezésről.

Elismerőleg és megelégedéssel szóltak a fiatalok a kedvező szakmai feltételekről. a jó! sikerült programozói tanfolyamról. Na—

gyon jónak és célszerűnek tartották az Al- kotó ifjúság pályázati rendszert, amely al- kalmas a fiatalok szakmai érdeklődésének ösztönzésére és emellett' eredményesen le- het a pályaműveket hasznosítani a hivatali

munkában.

A fiatalok kérdéseire és javaslataira a szekcióülések elnökei válaszoltak.

Dr. Karner Ottó

A SZÁM lTÁSTECHNlKA ÁLLAMIGAZGATÁSI ALKALMAZÁSÁNAK KOORDlNÁClÓJA KULFULDÖN

DR. KALAS TIBOR

Az igazgatási tevékenységben a koordi—

náció a végrehajtás megszervezése során kialakított munkamegosztás hátrányos követ—

kezményeinek elhárítását szolgálja. Koordi- nációra az igazgatási folyamatban a dönté—

sek végrehajtásának megkezdésétői van szük- ség. így tulajdonképpen a koordináció felté- telezi a célkitűzést, a tervezést és a döntést.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy pél- dául a tervezés és az azt megelőző informá—

ciós tevékenység esetében nem merülhet fel a koordináció igénye. Mindig a célok azok, amelyek meghatározzák a további folyama—

tot. Ha a cél egy adott területre vonatkozó információgyűjtés vagy egy terv elkészítése, úgy ezen belül is szükséges lehet a munka—

megosztás és egyben a koordináció.

A számítástechnika államigazgatási alkal—

mazására vonatkozó célkitűzések és tervek kidolgozásában a külföldi országokban kü—

lönböző mértékű előrehaladás tapasztalható.

Hasonló a helyzet a koordinációs tevékeny- ség területén is. A fejlesztési célok és tervek kidolgozásának fogyatékosságai a koordiná—

ciós tevékenységben is jelentkeznek. A rész—

célok megvalósítása részleges koordinációt eredményez, és csak ott lehet általános koor—

dinációt kifejteni, ahol átfogó fejlesztési cé—

lokkal és tervekkel rendelkeznek.

A számítástechnika államigazgatási alkal—

mazásában előrehaladást elért külföldi orszá—

gokban az államigazgatási számítógép-al- kalmazás koordinációja részlegesen vagy tel- jesen egybeesik a számítógép-alkalmazás ál—

taiános koordinációjával. Ennek oka a célok és tervek részleges vagy teljes egybeesése, ezért a koordinációs struktúrák tárgyalásakor érintenünk kell a számítógép—alkalmazás ál- talános koordinációs struktúráját is.

A koordinációs igény gyakorlati oldalról nézve a számítógép-aikalmazás hatékonysá- gának növelése érdekében keletkezett. A fej—

lett tőkés országok többségénél a munka- megosztás a számítástechnika államigazga- tási alkalmazásának fejlesztésében spontán módon alakult ki, ezért a fejlődés előreha- ladtával egyre nyilvánvalóbbá vált. hogy amennyiben ezt a spontán jellegű munka- megosztást nem koordinálják, úgy csak ala—

csony fokú hatékonyság érhető el. Ez a felis—

merés vezetett a különböző koordinációs struktúrák létrehozásához, de ezek átfogó célok és tervek hiányában többnyire csupán részleges koordinációt eredményeztek. Több országban maga a koordinációs struktúra is nagyobb mértékben differenciálódott, és ez a jelenség már felveti a koordinációs tevé—

kenység koordinálásának szükségességét is.

A szocialista országokban a fejlődés el- lenkező előjelű. A kialakuló körvonalak sze- rint a számítástechnika államigazgatási al- kalmazásának elterjedése a központi szint- ből kiindulva történik. A spontán folyamat még kevésbé indult meg. így lehetőség nyi—

lik a komplex szemlélet érvényesítésére. Az államigazgatási fejlesztési célkitűzések egyre jobban specializálódnak, így az irányítás és ezen belül a koordináció fejlesztésére is ked- vező lehetőségek nyilnak. Ahhoz azonban, hogy ezek a lehetőségek valóra váljanak, meg kell indulni a komplex fejlesztési célok és ten/ek kidolgozásának és végrehajtásá- nak, mivel ezek mind az irányításnak, mind a koordinációnak alapvető feltételei.

Ezek után vizsgáljuk meg a külföldi or—

szágokban kialakult koordinációs struktúrá—

kat és a koordináció területeit. A vizsgálat során a tőkés országokban kialakult gyakor-

lat áttekintésére szorítkozunk, mivel a szoci' alísta országokban az államigazgatási szá- mítógép—alkalmazás koordinálásának funkció—

ja az alkalmazások kezdeti stádiuma követ- keztében még kevésbé alakult ki.

A koordinációs struktúrák több szempont!

ból csoportosíthatók. Az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) által kiadott egyik tanulmányban a következő csoportositást alkalmazzák:1

-— egységes megközelítés (unitary approach),

—— központi kormányzati irányítás (central govern- ment direction),

— részleges koordináció (partial co-ordination).

Az ilyen csoportosításnak azonban az a hibája, hogy az egyes koordinációs struktú—

rák e szempontok szerint kevésbé különülnek el egymástól. Például a központi kormányzati irányítás és koordináció valamennyi, a szó—

mítástechnika alkalmazása szempontjából fejlett országban érvényesül kisebb—nagyobb mértékben. Célszerűbb ezért a csoportosítást az államigazgatás szintjeihez kapcsolni, mivel ily módon jobban elkülönül az egyes orszá—

gok gyakorlata.2

A koordinációs struktúra legmagasabb szintjét a minisztériumok és országos főható—

ságok szintjén találjuk. Ezeknél a szerveknél nem válik külön a számitástechnikai fejlesz- tés koordinációja az egyéb feladatoktól, mi- vel a koordinációt fő funkciójuk kereté- ben Iátják el. Az egyik ilyen központi koor- dináló szerv általában a pénzügyminisztéri- um, illetve a pénzügyi főhatóság. Ez a koor- dinációt általában úgy látja el, hogy a be- szerzések finanszírozását feltételekhez köti.

Ilyen jellegű koordinációnak lehetünk tanúi például Dániában, Svédországban, Finnor- szágban.

Dániában a Pénzügyminisztérium felülvizs- gálja valamennyi állami szerv számítógép—

beszerzési igényét, és költségvetési hozzájá—

rulást csak akkor engedélyez, ha a meglevő számítógép—kapacitással az igényeket nem le- het kielégíteni. Döntés előtt beszerzi a Data- centralen of 1959 elnevezésű számítóközpont véleményét is arra vonatkozóan, hogy nincs—e szabad kapacitás a feladat megoldására.

* Towards central government computer policies.

Data base developments and international dimen- sions. Informatics studies 5. OECD. Paris.

39. old.

2 A koordinációs struktúrákról és feladatokról lásd a hivatkozott OECD-kiadványt és a következő műve—

ket: Aímé, F.: L'informatiaue et l'adminístrration.

Brüsszel. 1973; Computerised data banks in public administration. Trends and policies. lnformatics studies 1.; OECD. Paris. 1971.; Meincke, E.: Integ- rierte Datenverarbeitung in der öffentlichen Verwal- tung unter besonderer Berücksichtigung der Kom- munalverwaltung. Köln. 1970.; Information techno- logy in local government. A survey of the develop—

ment of urban and regional information systems in five European countries. lnformatics studies. 7.

OECD. Paris. 1974.

1973,

6 Statisztikai Szemle

Svédországban sajátos megoldás érvénye- sül az államigazgatási szervek számítógép- használatában. A gépbeszerzés kérdése több központi szerv hatáskörébe tartozik. A 300 000 koronát meg nem haladó beszerzések kérdé- sében a Statskontoret dönt, míg az ezen fe—

lüli értékhatár esetében a Pénzügyminiszté- riumnak van döntő szerepe. A számitógépe- ket tulajdonképpen az Állami Számítógép Alap (State Computer Fund) nevű, a Stats- kontoret irányítása alatt álló hivatal szerzi be, és az államigazgatási szervek ettől veszik' át évi be'r fizetése ellenében.

Finnországban a Pénzügyminisztérium az államigazgatási szervek összes számítógépes beszerzéseit felügyeli.

Más országokban a pénzügyi főhatóság nem játszik ilyen döntő szerepet a számitó—

gép-beszerzések koordinálásában. Az Egye—

sült Államokban például a Költségvetési és Ellátási Hivatal (Office of Management and Budget) csupán elemzi az elfogadott számí- tástechnikai költségvetéseket és programo- kat. Nagy-Britanniában a Pénzügyi Hivatal (Her Majesty's Treasury) a gépbeszerzések—

nél véleményezői, tanácsadói szerepet tölt be.

Olaszországban kezdetben a gépbeszerzések pénzügyi oldala még ennyire sem volt koor- dinálva, az államigazgatási szervek előzetes pénzügyi főhatósági engedély nélkül is dönt—

hettek a gépbeszerzés kérdésében.

A pénzügyi főhatóságon kivül a koordiná—

cióban még sokféle központi államigazgatási szerv vesz részt, Ezek attól függően változnak, hogy az egyes országokban mely főhatóság- nak vannak feladatai az államigazgatás, illetve a számítástechnika alkalmazásának irányitásában. Koordinációs feladatokat lát el az Egyesült Államokban a Nemzeti Szab—

ványügyi Hivatal (National Bureau of Stan- dards) és az Általános Igazgatási Szolgálat (General Service Administration), Nagy-Bri- tanniában (: Közszolgálati Hivatal (Civil Ser- vice Department), az Ellátási Hivatal (Her Majesty's Stationery Office) és a kereskedel—

mi és Ipari Hivatal (Department of Trade and Industry), a Német Szövetségi Köztársaság- ban. Franciaországban és Hollandiában a Belügyminisztérium, Belgiumban a Közszolgá-

lati Minisztérium.

A koordinációban részt vevő központi árl- Iamigazgatási szen/ek többnyire csak egy-egy részcélkitűzés megvalósítása érdekében vé- geznek koordinációs tevékenységet. A haté—

konyabb koordinációra való törekvés egyes országokban tárcaközi koordinációs bizottsá- gok létrehozásához vezetett. Ilyen bizottságok alakultak a Német Szövetségi Köztársaság- ban, Franciaországban és Belgiumban.

A Német Szövetségi Köztársaságban a szö—

vetségi kormányzati szervek számitógép—al—

kalmazásainak koordinációját az Elektroni- kus Adatfeldolgozás Koordinációs és Konzul-

530

tatív Hivatala (Koordinierungs- und Bera- tungsstelle der Bundesregierung für die EDV in der Bundesverwaltung) látja el. mely köz- vetlenül a szövetségi kormány alá rendelve működik. A Hivatalnak a területi és a helyi szintű koordinációban is vannak bizonyos együttműködési kötelezettségei. Franciaor—

szágban két minisztériumközi szervezet is mű—

ködik a számítástechnikai koordináció cél- jából, az Informatikai Választmány és a Mi- nisztériumközi Informatikai Bizottság. Belgi- umban az államigazgatási számítógépek be- szerzését a Gazdasági és Társadalmi Koor- dináció Miniszteri Tanácsa elnevezésű szerv

koordinálja.

A koordinációs struktúrák következő szint- jén az államigazgatás központi szerveinek alárendelten tevékenykedő szervezetek talál—

hatók. Ezek a szervezetek általában előké- szítő. javaslattevő és ellenőrző funkciót töl- tenek be. llyen szervezet Dániában a Munka- ügyi Minisztériumhoz tartozó Államigazga- tási főosztály, Svédországban a már említett Statskontoret. mely a Pénzügyminisztérium irányítása alá tartozik. továbbá az ez alá rendelt Állami Számítástechnikai Alap. a Né- met Szövetségi Köztársaságban a Belügymi- nisztérium alá rendelt Koordinációs Hivatal.

Belgiumban a Közszolgálati Minisztérium irá- nyítása alá tartozó Általános Adminisztrációs Hivatal, Franciaországban a Belügyminiszté- rium Számítástechnikai Bizottsága.

Az államigazgatás központi szervezetében működő koordinációs szervezeten kívül né—

hány országban az államigazgatás területi és helyi szintjén is hoztak létre koordinációs szervezetet. Ennek magyarázatát részben a központi koordináció hiányosságai, részben a területi szinten attól függetlenül is jelentke—

ző koordinációs szükséglet adja. ltt felvető- dik a kérdés, hogy kielégítő központi koordi- náció esetén indokolt-e a területi koordiná- ciós igény felvetődése. Ennél a kérdésnél ab- ból kell kiindulni, hogy a koordinációs igény mindig a munkamegosztás mellett jelentke—

zik. Az államigazgatás területi és helyi szer—

vei (: területi munkamegosztás alapján tevé- kenykednek, így ez már önmagában is szük- ségessé teszi a koordinációt. Az elektronikus adatfeldolgozás új helyzetet teremt a munka—

megosztás területén. Bármilyen megoldást ve—

zetnek be az egyszerű bérmunkától (: közös számítóközpontok üzemeltetéséig, a munka- megosztás hagyományOS formái megváltoz- nak. Új koordinációs igények merülnek fel szerven belüli és szervek közötti viszonylat—

ban is. A központi koordináció feladata alap—

vetően az egész országra kiterjedő kedvezőt- len tendenciák ellensúlyozása. és nem old—

hatja meg a területi és helyi szinten jelent- kező valamennyi koordinációs problémát.

Területi szinten különösen azokban az or—

szágokban merült fel élesen a koordinációs

szervezet létrehozásának igénye, ahol nagyobb területi egységet átfogó adatfeldolgozó köz- pontokat hoztak létre, mint például Dániá- ban, Nagy-Britanniában, a Német Szövetségi

Köztársaságban, Hollandiában.

Dániában a hat területi államigazgatási adatfeldolgozó központ közötti koordinációt egy olyan Koordinációs Bizottság látja el.

amelyben valamennyi központ képviselve van. Nagy-Britanniában a területi koordiná—

ció szerve a Helyi Hatósági Vezetési Szolgá—

lat és Számítógép Bizottság (LAMSAC) el- nevezésű konzultatív szervezet. A Német Szö—

vetségi Köztársaságban a területi koordiná—

ciót a szövetségi államokban létrehozott Mi- nisztériumközi Koordinációs Bizottságok. más- részt maguk a területi adatfeldolgozó köz- pontok látják el, végül Hollandiában a Köz—

ségek Alapja elnevezésű szervezet, valamint a területi adatfeldolgozó központokban szer- vezett Automatizálási Koordinációs Bizottsá—

gok látnak el területi koordinációs feladata- kat.

A vázolt koordinációs szervezetek felada—

tai a következő három főcsoportbo sorolha- tók:

- technikai eszközökhöz (hardware).

— szellemi eszközökhöz (software).

— szervezési feladatokhoz

kapcsolódó koordinációs feladatok.

A számítástechnikai eszközökhöz kapcso- lódó koordinációs feladatok célja a legha- tékonyabb alkalmazást elősegítő államigaz—

gatási számítógépppark kialakítása. Ennek érdekében fontos feladat a számítógéppark differenciáltságának csökkentése, ami a szó—

mítógépek beszerzésének koordinálásával oldható meg. A tőkés országokban azonban ez a tevékenység ellentmondásba kerülhet az államigazgatási szervek önállóságával, így ezen a téren több országban csak részleges koordinációt valósíthatnak meg. Jellemző er- re a helyzetre az a nyilatkozat, amelyet Nagy- Britanniában a Műszaki és Tudományos Kü- lönbizottság (Select Committee on Science and Technology) tett 1971. május 19-én, mely — szerint ,,A helyi hatóságok és az állami ipar szabadon dönthet afelől, hogy milyen számí- tógépet választ ki. Ezt a politikát folytattuk

eddig, és ezt folytatjuk ezután is".3

Néhány országban a számítógép-beszerzés koordinációját úgy oldották meg. hogy a ko- ordináló szervek maguk végzik a beszerzést.

AztEgyesült Államokban az Általános Admi-

nisztratív Szolgálat (General Service Admi—

nistration) vásárolja meg a szövetségi kor—

mány szervei részére mind a gépi eszközö- ket. mind a programokat. Svédországban, mint azt már érintettük, valamennyi gépbe—

3Choosing o council computer. Data System.

1972. évi 1. sz. 22. old.

szerzést az Állami Számítógép Alap végzi, a Német Szövetségi Köztársaságban az Elekt- ronikus Adatfeldolgozás Koordinációs és Kon—

zultatív hivatala lát el hasonló funkciókat a szövetségi hivatalok számítógép-beszerzései tekintetében. Dániában és Belgiumban szin- tén erős központi koordináció érvényesül (:

számítógép-beszerzést illetően. Más orszá- gokban — mint például Nagy—Britanniában, Franciaországban vagy Olaszországban — ezen a téren a központi koordinációs tevé- kenység többnyire csak a tanácsadásig, ja—

vaslattételig terjed. Ezekben az országokban is felismerték azonban a számítógép-beszer—

zés koordinációjának fontos szerepét, ezért mindinkább a koordináció fokozására törek- szenek.

A számítástechnikai eszközökhöz kapcsoló- dó másik koordinációt igénylő terület a szó- mítógép-kapacitás optimális kihasználásának biztosítása. Erre különösen Svédországban, Dániában és a Német Szövetségi Köztársa- ságban fordítanak nagy figyelmet. Svédor- szágban az Adminisztratív Adatfeldolgozás Nemzeti Adatközpontja elnevezésű szervezet az államigazgatási számítóközpontok szabad gépidő-kapacitását bérli, és az egyéb szerve- zeteknél hasznosítja. Dániában új gép be—

szerzésére csak akkor kerülhet sor. ha előze- tesen megvizsgálják, hogy nem elegendő-e az államigazgatási számítóközpontok szabad , kapacitása a tervezett feladat elvégzéséhez.

A Német Szövetségi Köztársaságban a Mi- nisztériumközi Koordinációs Bizottság felado- ta (: feldolgozó kapacitások teljes kihaszná-

lásának biztosítása.

A koordinációt igénylő területek másik cso- portja a műveletekhez, programokhoz kap—

csolódik. Mivel a területi és helyi államigaz- gatási szervek illetékességi területükön lénye- gében azonos feladatokat látnak el, elvileg egy államigazgatási feladatra kidolgozott programot valamennyi azonos hatáskörű ál—

lamigazgatási szerv hasznosíthatna. Ennek feltétele azonban a különböző számítógépe—

ken alkalmazható programnyelvek azonossá- ga és a számítógépek kompatibilitása. Az utóbbi feltételt a számítógép-beszerzés koor- dinációja biztosítja, melyről az előzőkben volt szó. A programnyelvek államigazgatási alkalmazásoknál történő egységesítésében, illetve a programcserék koordinálásában szintén voltak már kezdeményezések.

Az Egyesült Államokban a Nemzeti Szab—

ványügyi Hivatal a COBOL programnyelv ál—

talános használatát szorgalmazza az állam- igazgatási számítógép—alkalmazásoknál. Itt különösen abban az esetben törekednek ún.

kompatibilis programok megírására, ha az államigazgatási szerv számítógépes szolgál- tató céget vesz igénybe a programkészítés- ben. A cég ilyenkor igyekszik a programokat más államigazgatási szervnél is értékesíteni.

6.

A programozás terén jelentkező koordiná- ciós tevékenységhez kapcsolódik az olyan ál- talános programrendszerek kidolgozása. ame- lyek kis változtatással bármeiy államigazga- tási szervnél felhasználhatók.4 Nagy-Britan- niában a Nemzeti Számítóközpont (National Computing Centre) 1969-ben közzétett egy je—

lentést. mely az államigazgatási jellegű prog- ramcsomagok felhasználását elemzi. A jelen- tés szerint az ilyen programcsomagok hasz—

nálata a célszerűség ellenére kevésbé terjedt el az államigazgatási számítógép-alkalma- zásoknál. Ennek okai között a hozzáférhető- ség nehézségeit, a számítógép-állomány dif- ferenciáltságát és a szubjektív tényezőket so-

rolta fel a jelentés.5

A programcsere és a szabványosítás koor- dinációjában azokban az országokban ta- pasztalható előrehaladás, amelyekben terü- leti szinten is létrehoztak koordinációs szer—

vezetet. ilyen feladatokat lát el Dániában a Területi Központok Koordinációs Bizottsága

és Nagy—Britanniában a LAMSAC.

A koordinációs területek harmadik csoport- ja a szervezési feladatok koordinálása. Ezen belül az alábbi főbb feladatcsoportok kü—

lönböztethetők meg:

—- több szervezetet érintő adatfeldolgozó rendsze- rek létrehozásával.

— a központi és a területi. helyi szinten történő adatfeldolgozás összhangjának megteremtésével.

- a személyzeti, oktatási kérdésekkel,

— a kutatások koordinálásával,

-— a tapasztalatok átadásának megszervezésével

kapcsolatos feladatok.

A több szervezetet érintő adatfeldolgozó- rendszerek létrehozásával kapcsolatos koor- dináció szükségessége központi és területi szinten egyaránt felmerült. Központi szinten a több ágazatot érintő, illetve az alapada- tokat tartalmazó nyilvántartások, adatbankok

— mint például a népesség— vagy ingatlan- nyilvántartás létrehozása —. területi szinten pe- dig a több államigazgatási szerv adatfeldol- gozási igényeit kielégítő számítóközpont lét- rehozása teszi szükségessé a koordinációt. A központi szinten jelentkező ilyen jellegű ko- ordinációs igény kielégítése általában min- den országban megoldott, területi szinten azonban csupán néhány országban valósult meg ezen a téren koordináció. Nagy—Bri- tanniában a LAMSAC igyekszik elősegítenia területi koordinációt. A Német Szövetségi Köztársaságban a szövetségi államok Minisz- tériumközi Koordinációs Bizottságai, Hollan- diában pedig a Községek Alapja.

4 Egy ilyen program felépítésének rendszerét irja le a ..Siemens 4004—es a közigazgatási ügyvitel adat—

feldolgozására" (PM Számítóközpont. Budapest. 1970.) c. kiadvány, mely az átköltözések adminisztráciájá- ban. igazolások kiadásában. személyi igazolványok kiállításában stb. használható.

5 Computer application packages in local govern- ment. Manchester. 1969.

532

Nagyon lényeges kérdés a koordináción be- lül a központi és területi szinten történő adatfeldolgozási tevékenység összhangjának megteremtése. Az államigazgatás központi szervei több esetben olyan központi adat—

bankok megteremtését szorgalmazzák, ame- lyek adattartalma a területi adatbankokban is szerepel. Ez a körülmény a párhuzamos- ság csökkentése érdekében feltétlenül szük- ségessé teszi a koordinációs tevékenység fo—

kozását.

Természetesen az ilyen igény ott jelentke—

zik, ahol mind központi, mind területi szinten eljutottak az adatbankok kiépítéséig. Különö—

sen széles körű koordinációt fejt ki ezen a

téren a Német Szövetségi Köztársaságban a két központi koordináló szerv, az Elektroni- kus Adatfeldolgozás Koordinációs és Konzul- tatív Hivatala, valamint a Belügyminisztéri- um Koordinációs Hivatala, Dániában pedig a Munkaügyi Minisztérium Államigazgatási Főosztálya.

A személyzeti, oktatási kérdésekben felme- rülő koordinációs igény a számitástechnikai alkalmazás fejlesztésének egyik fontos felté—

tele. Ebben a vonatkozásban többnyire egy—

séges a külföldi országok gyakorlata, vala- mennyi központi koordinációt kifejtő ország—

ban fokozott figyelmet fordítanak erre a te—

rületre,

A kutatások koordinációja már kevésbé megoldott kérdésnek tekinthető, mint az ok—

tatási, személyzeti koordináció. A szakiroda- lomban bemutatott kutatási eredményekből arra lehet következtetni, hogy a kutatások többsége a gyakorlati számitógép—alkalma- zást végző központokban történik. Az elméleti kutatás még általában kevés eredményt pro—

dukált a számítástechnika államigazgatási al- kalmazását illetően, és ebben a koordináció hiánya is szerepet játszik. A publikációk túl- nyomó többsége gyakorlati szempontból tár—

gyalja a felvetett kérdéseket, és a kutatók többsége is valamilyen formában a gyakor- lati alkalmazásokhoz kapcsolódik. Ezen túl—

menően bizonyos kutatómunkát a koordiná- ciós szervezeteken belül is végeznek, továb—

bá egyre jobban bekapcsolódnak a kutató- sokba az egyetemek és az egyéb kutatóhe- lyek.

A koordinációs szervek feladatainak átte- kintése alapján azonban megállapítható, hogy ezek a szervek a szükségesnél kevesebb figyelmet fordítanak a kutatások koordináció- jára. Csupán néhány szervnél, például a francia Informatikai Választmánynál és a

nyugatnémet Elektronikus Adatfeldolgozás

Koordinációs és Konzultatív Hivatalánál tűz—

tek ki olyan feladatokat, melyeknek célja a kutatás koordinációja.

A tapasztalatok átadásának megszervezé—

sével kapcsolatos koordináciának elsősorban területi és helyi szinten van jelentősége, mi- vel itt fordulnak elő azonos jellegű adatfel—

dolgozási feladatok. Azokban az országok- ban, amelyekben területi szinten is hoztak létre koordinációs szervezetet, az ilyen koor—

dináció megoldására is nagyobb figyelmet szentelnek. A területi szintű koordinációs szer—

vek egyik fő feladata éppen a tapasztalat—

csere, véleménycsere lehetőségeinek biztosí- tása.

A koordinációs struktúra és a koordináció területeinek áttekintése alapján az állapít—

ható meg, hogy az államigazgatási számitó- gép—alkalmazásban előrehaladott külföldi or- szágokban a koordinációs tevékenység álta- lában nem éri el a hatékonyság és a gazda—

ságosság további növeléséhez szükséges szín-

vonalat. ' *

Az elemzés azt mutatta. hogy bár a koor—

dinációs struktúra és a feladatok elég széles körűek, ha országonként végeznénk hasonló vizsgálatot, kitűnne, hogy vagy a struktúra.

vagy a területek vonatkozásában szinte va—

lamennyi országban felvetődnek a koordiná—

ciós problémák. Különösen súlyos problémák

jelentkeztek azokban az országokban, ahol

a számitógép—beszerzés területén tapasztal—

ható a koordináció hiánya. Az ennek követ—

keztében kialakuló differenciált számitógép—

park egyre inkább akadályozza a hatékony- ság és a gazdaságosság növelését, és ugyan—

akkor a differenciáltság mértéke is csak kis- mértékben csökkenthető a koordináció utóla- gos növelésével. Hasonló a helyzet a köz- ponti, területi, illetve helyi szintű adatfeldol- gozás összehangolása területén is. A már ki—

alakult gyakorlati alkalmazást követően ezen a téren is jelentős nehézségekbe ütközik az összhang biztosítása és az integráció növe-

lése.

Az egyéb területeken szükséges koordiná- ció hiányos voltának nincsenek ilyen mélyre—

ható következményei, a koordináció ezeken a

területeken történő fokozása azonban min—

denképpen hozzájárul a hatékonyság és a gazdaságosság növeléséhez. Ez a magyará- zata annak a külföldi szakirodalomban álta- lánosan jelentkező álláspontnak, hogy jelen- leg a számítástechnika államigazgatási al- kalmazásának egyik legnagyobb problémája a koordinációs tevékenység alacsony hatás—

foka. Igy a hatásfok növelése a számítástech—

nika államigazgatási alkalmazása tovább—

fejlődésének egyik alapfeltétele.