Janik, W.: A magán-személygépkocsik parkolási lehetőségei

(1)

592 ról van szó, akkor valamennyi termelő célja

tevékenységéből származó jövedelmének növe—

lése. Cournot eljut a kooperatív és nem koope—

ratív játék fogalmához, amikor megkülönböz- teti a verseny— és a monopolhelyzetet. A mono-

pólium szerinte úgy működik, mintha több, egymástól független termelő megegyezésre jut-

na abban a tekintetben, hogy a jövedelmüket a jövőben egymással kooperálva maximálják.

Egymással versenyben álló termelők között

ilyen megegyezés nem lehetséges. Csupán ter—

melők közötti versenyről van szó; a fogyasz—

tók keresletére vagy magatartására ez a mo—

dell nem tér ki. A verseny tehát csak addig tekinthető játéknak, amíg a kooperáció létre nem jön; a kooperációval létrejövő egyensúly

e szempontból ugyanaz, mint a monopólium.

Edgeworth a szerződés (contract) és az újabb

részleges szerződés (re—contract) között tesz különbséget: az előbbi valamennyi érdekelt beleegyezésével létrejövő szerződést jelenti; az utóbbi csupán egyes érdekeltek megegyezésé-

vel jön létre, a többiek beleegyezése nélkül.

Az Edgeworth-féle játék szereplői nem terme- lők, hanem potenciális kereskedelmi, illetve cse—

repartnerek, akik vagy megegyeznek, és létre-

jön közöttük a kereskedés a haszon-maximum

érdekében, vagy nem. A végső megoldást azon- ban csak valamennyi partner megegyezése je—

lenti. A szerző a továbbiakban részletesebben elemzi a Cournot—modell és az Edgeworth-féle

modell különbségeit. Az egyik lényeges kü-

lönbség mindenesetre abban van, hogy Edge- worth véleménye szerint a megegyezés puszta tényén túlmenően további információkra van szükség a megegyezés inditékaira vonatkozó- lag; enélkül a stratégia nem érthető.

, Zeuthen a játékelméleti problémát másképp és más oldalról közelíti meg. Vizsgálatának tál'gya a munkabéralku mint kétszemélyes já—

ték a munkavállalókat képviselő szakszervezet

és a munkaadók érdekképviselete között. Sze—

rinte itt nem lehet szó arról, hogy minél na- gyobb várható hasznot osszanak meg egymás—

all, mint a termelők esetében, így igazi ver- senyegyensúly nem is jöhet létre. Zeuthen kü-

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

lönbséget tesz a játék ,,pszichológiai dimen—

ziói" (a szubjektív elvárások) és a "gazdasági

meghatározottság" (a megoldás által kínált

érték) között. A Zeuthen—féle megközelítés egyfajta implicit haszonfüggvényen alapul, amely a két szemben álló fél által mérlegelt

kockázatot veszi figyelembe, amikor is a szem-

ben álló felek nem egyének, hanem egyének

aggregátumai. A felek döntéseiben a kockázat mellett a fenyegetettség értékelése játszik sze- repet, és így nem véletlen, hogy Zeuthen köny—

vének címe a gazdasági hadviselésre utal.

A játékfolyamat további elemei ugyanis az el—

bocsátással vagy a másik oldalról a sztrájkkal való fenyegetés; elbocsátás és sztrájk, munka—

béremelés stb. mindenesetre valószínűségi té- nyezők. A továbbiakban a szerző elemzi a Zeuthen- és a Nash—modellek hasonlóságát.

Az idézett három előfutár minden vélemény- különbség ellenére abban megegyezik, hogy egyikük sem alkalmaz axiomatikus megoldá-

sokat, de mindegyik az általa vizsgált gazda-

sági szakterületnek megfelelő eszközöket hasz- nálja. A feladatok pontos megoldása, a prob—

lémák matematikai formába öntése awNeu—

mann—Morgenstern—szerzöpárosra várt. Ok ép- pen ellentétes oldalról közelítették a problé—

mát: a közgazdaságtant, a gazdasági problé—

mákat matematikai elméletük e gyakorlati al-

kalmazási lehetőségeként, mintegy igazolása—

képpen fogták fel. A szerző a továbbiakban

Neumann és Morgenstern piacról vallott fel-

fogását elemzi: a piaci folyamatokat e szerint a

résztvevők egymást követő ajánlatai jellemzik. *

Ezekre meghatározott szabályok érvényesek,

bár további részleteik többnyire nem módosít—

ják a játék lényegét. A szerző szerint a játék—

elmélet terén az 1970-es évektől kezdve két

vonulat különböztethető meg. Az egyik a Neu—

mann—Morgenstern—féle vonalon halad, mig a másik —— erősebben támaszkodva a közgazda-

sági tartalomra — az egyensúlyi elméletek ol- daláról közelíti a kérdéseket. A további fejte—

getések ennek a részleteit tárgyalják.

( ism; Nyáry Zsigmond)

GAZDASÁGSTATISZTXKA

JANIK. W.:

A MAGÁN—SZEMÉLYGÉPKOCSIK PARKOLA St LEHETÖSEGEI

(Parkmöglichkeiten für private Personenkraftwagen)

— Smn'slische Nachrichten. l99l. !, sz. 57— 59. p.

Ausztriában az 1990. márciusi mikrocenzus kibővített lakáskérdöive a lakásokhoz tartozó garázsokat és parkolóhelyeket is felmérte. Az erre vonatkozó kérdések a következők voltak:

!. tartozik-e a lakáshoz személygépkocsi tárolására al- kalmas garázs, s ha igen, hány?

2. tartozik-e a lakáshoz személygépkocsi tárolására al—

kalmas parkolóhely, s ha igen. hány?

3. rendelkezik-e a vizsgált lakásban e'ló' háztartás sze—

mélygépkocsival, s ha igen, hánnyal?

A felvétel a következő eredményekkel szol—

gált. Az 1990 márciusában lakott 2900000 lakásból ] 188000 lakáshoz, azaz az összes lakás 41 százalékához tartozott garázs, és 453 000 lakáshoz (l6%) parkolóhely. Az összes

lakás 26 százalékához, 762 000 lakáshoz a ga—

rázson kivül parkolóhely is tartozott. A lakások 40 százaléka (! 178 000 lakás) semmilyen gép-

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

,, 593.

kocsitárolási lehetőséggel nem rendelkezett,

míg 81 000 lakás esetében a kérdés megválaszo- latlan maradt. A lakott lakásokból 1 448 000—

hez(50%) egy, 388 OOO-hez(13%) kettő, 101000- hez (3%) három vagy ennél több gépkocsi

tartozott, vagyis márciusban az összes lakott

lakásban élő háztartás 66 százaléka legalább

egy személygépkoesival rendelkezett.

1990—ben az ezer háztartásra jutó személy- gépkocsik száma 668 volt, szemben az 1986.

évi 636—tal, illetve az 1988. évi 654-gye]. Az

ezer háztartásra jutó gépkocsik száma Oberös—

terreieh és Voralberg tartományokban volt a

legmagasabb (745), míg Bécsben SIS-ös érték—

kel a legalacsonyabb. Ezen belül az egynél több gépkocsival rendelkező háztartások ará—

nya az 1986. évi 128-ról 169-re nőtt. Igy 1990—

ben a burgenlandi, az alsó—ausztriai és a felső-

ausztriai háztartások mintegy ötödében kettő vagy több személyautó volt.

1990—ben a magán-személygépkomik száma elérte a 2 530 OOO-et, az 1986. évi 2 210 OOO-rel

szemben. A felvétel arra is választ keresett,hogy az autók számával párhuzamosan növekvő többes gépkocsibirtoklást hogyan követte a

tárolóhelyek száma. Eszerint 100 lakásból 48- hoz egy gépkocsi és egy garázshely, míg további 4-hez kettő vagy több garázshely tartozott.

A két autóval rendelkező háztartások 35 szá- zalékának kettő, 36 százalékának egy garázsa volt, míg a három vagy több autós háztartások

22 százalékánál a tárolási lehetőségek és az autók száma megegyezett. Az egy személygép-

kocsival rendelkező háztartások 43 százaléká—

hoz egy, 6 százalékához kettő, 4 százalékához

legalább három parkolóhely tartozott. A két gépkocsival rendelkező háztartások közül 28 százaléknak, a három és több gépkOCSival ren—

delkezők közül 41 százaléknak a gépkocsik szá-

mával megegyező számú parkolóhelye volt.

Ausztriában a felvétel időpontjában száz

lakott lakásból átlagosan 47—hez tartozott ga-

rázs. Ennél lényegesen kedvezőbb volt az arány Voralbergben és Burgenlandban, míg igen ala- csony a fővárosban, ahol a száz lakásra jutó garázshelyek száma mindössze 11. A parkoló- helyek aránya 23 százalék (Karnten és Salz-

burg) és 6 százalék (BéCS) között változott.

Azon lakások esetében, melyekben személy- autóval rendelkező háztartás élt, a garázshe- lyek aránya 73 és 21 százalék között mozgott,

míg a parkolóhelyeké valamennyi tartomány-

ba? nagyjából a lakások számával megegyező

vo !.

A családi házak esetében száz lakásra 68 ga—

rázshely jutott. a kétlakásos házaknál ez az arány 59 százalék, a 3—9 lakásos házak eseté- ben 21 százalék, míg az ennél nagyobb lakó—

épületeknél 14 százalék volt. A parkolóhelyek aránya a lakásszám függvényében 81 százalék és 22 százalék között változott.

Az 1919 előtt épült lakásokból Csaknem

minden negyedikhez tartozott garázshely, az

1981 után épült lakásoknál viszont ez az arány már elérte a 71 százalékot. A parkolóhelyek

aránya az építési idő függvényében 12—19 szá-

zalék között mozgott. A személygépkocsival rendelkező háztartások lakásai esetében a ga—

rázshelyek aránya magasabb, 43-78 százalék

között változott, a parkolóhelyeknél viszont ezzel ellentétben, csökkent. A garázshelyek száma és a lakások komfortfokozata között

erős korreláció áll fenn. A legmagasabb kom-

fortfokozatú lakások esetében a garázshelyek

aránya eléri a 65 százalékot, míg a komfort

nélkülieknél csak 19 százalék.

(Ism.: Lakatos Judit)

JONES, B.—SAREN, M.:

A KISVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA És INTÉZMENYI KERETEI

(Politics and institutions in small business development.

Comparing Britain and Italy.) —Labaur and Souety. 1990.

3. sz. 287-300. p.

A magántulajdonban levő kisvállalkozások eredményessége országonként nagymértékben eltérő. Megfigyelők szerint Európában az olasz

kisvállalkozások gazdasági sikerei kiemelkej dők. Komplex dinamizmusuk a megfelelő ipari környezetből ered, míg más országok gazda:

ságáből hiányzik a kisvállalkozások hasonlo hálózata.

Az eltérő nemzeti sajátosságok ellenére ko-

rábban Nagy—Britanniában is fejlett volt az átfogó, helyhez kötődő kisvállalkozói hálózat, amelynek kiemelkedő példái közétartozott a lancashire-i pamut- vagy a sheHield-i evőeszkoz—

gyártás. Kérdés azonban, hogy a Jelenlegi fej—

lett gazdasági körülmények között erdemes

lenne-e felkarolni a szakosodott rugalmas kis-

vállalkozói hálózat akár legfejlettebb forma—

ját is. _

A mostani brit gazdaságpolitika gondolko-

dásmód szerint a kisvállalkozásoknak fel kell

nőniük nagyvállalkozásokká, hogya foglalkoz-

tatási gondokat enyhítsék. Igy az intezmenyes keretek sem elsősorban a kisvállalkozásokhoz,

hanem a nagyvállalati szektorhoz kapcsolod—

nak. Az olasz kisvállalkozások — ezen belul

a megkülönböztetett fontosságú kézmutpar ,—

sikere a helyi kultúrában gyökerez tk, intezmej nyei és hagyományai nem érvényesek a helyi társadalmi környezeten kivül. _ '

A tanulmány célja tisztázni a brit es olasz kisvállalkozások azonosságainak és különb'o—

zöségeinek jegyeit.

Az összehasonlításnál elsősorban a ,,nagy- ság" kritériumát kell figyelembe venni. Nagy-