592
ról van szó, akkor valamennyi termelő célja
tevékenységéből származó jövedelmének növe—lése. Cournot eljut a kooperatív és nem koope—
ratív játék fogalmához, amikor megkülönböz- teti a verseny— és a monopolhelyzetet. A mono-
pólium szerinte úgy működik, mintha több, egymástól független termelő megegyezésre jut-na abban a tekintetben, hogy a jövedelmüket a jövőben egymással kooperálva maximálják.
Egymással versenyben álló termelők között
ilyen megegyezés nem lehetséges. Csupán ter—
melők közötti versenyről van szó; a fogyasz—
tók keresletére vagy magatartására ez a mo—
dell nem tér ki. A verseny tehát csak addig tekinthető játéknak, amíg a kooperáció létre nem jön; a kooperációval létrejövő egyensúly
e szempontból ugyanaz, mint a monopólium.Edgeworth a szerződés (contract) és az újabb
részleges szerződés (re—contract) között tesz különbséget: az előbbi valamennyi érdekelt beleegyezésével létrejövő szerződést jelenti; az utóbbi csupán egyes érdekeltek megegyezésé-vel jön létre, a többiek beleegyezése nélkül.
Az Edgeworth-féle játék szereplői nem terme- lők, hanem potenciális kereskedelmi, illetve cse—
repartnerek, akik vagy megegyeznek, és létre-
jön közöttük a kereskedés a haszon-maximumérdekében, vagy nem. A végső megoldást azon- ban csak valamennyi partner megegyezése je—
lenti. A szerző a továbbiakban részletesebben elemzi a Cournot—modell és az Edgeworth-féle
modell különbségeit. Az egyik lényeges kü-
lönbség mindenesetre abban van, hogy Edge- worth véleménye szerint a megegyezés puszta tényén túlmenően további információkra van szükség a megegyezés inditékaira vonatkozó- lag; enélkül a stratégia nem érthető., Zeuthen a játékelméleti problémát másképp és más oldalról közelíti meg. Vizsgálatának tál'gya a munkabéralku mint kétszemélyes já—
ték a munkavállalókat képviselő szakszervezet
és a munkaadók érdekképviselete között. Sze—
rinte itt nem lehet szó arról, hogy minél na- gyobb várható hasznot osszanak meg egymás—
all, mint a termelők esetében, így igazi ver- senyegyensúly nem is jöhet létre. Zeuthen kü-
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
lönbséget tesz a játék ,,pszichológiai dimen—
ziói" (a szubjektív elvárások) és a "gazdasági
meghatározottság" (a megoldás által kínáltérték) között. A Zeuthen—féle megközelítés egyfajta implicit haszonfüggvényen alapul, amely a két szemben álló fél által mérlegelt
kockázatot veszi figyelembe, amikor is a szem-ben álló felek nem egyének, hanem egyének
aggregátumai. A felek döntéseiben a kockázat mellett a fenyegetettség értékelése játszik sze- repet, és így nem véletlen, hogy Zeuthen köny—vének címe a gazdasági hadviselésre utal.
A játékfolyamat további elemei ugyanis az el—
bocsátással vagy a másik oldalról a sztrájkkal való fenyegetés; elbocsátás és sztrájk, munka—
béremelés stb. mindenesetre valószínűségi té- nyezők. A továbbiakban a szerző elemzi a Zeuthen- és a Nash—modellek hasonlóságát.
Az idézett három előfutár minden vélemény- különbség ellenére abban megegyezik, hogy egyikük sem alkalmaz axiomatikus megoldá-
sokat, de mindegyik az általa vizsgált gazda-
sági szakterületnek megfelelő eszközöket hasz- nálja. A feladatok pontos megoldása, a prob—lémák matematikai formába öntése awNeu—
mann—Morgenstern—szerzöpárosra várt. Ok ép- pen ellentétes oldalról közelítették a problé—
mát: a közgazdaságtant, a gazdasági problé—
mákat matematikai elméletük e gyakorlati al-
kalmazási lehetőségeként, mintegy igazolása—képpen fogták fel. A szerző a továbbiakban
Neumann és Morgenstern piacról vallott fel-
fogását elemzi: a piaci folyamatokat e szerint arésztvevők egymást követő ajánlatai jellemzik. *
Ezekre meghatározott szabályok érvényesek,bár további részleteik többnyire nem módosít—
ják a játék lényegét. A szerző szerint a játék—
elmélet terén az 1970-es évektől kezdve két
vonulat különböztethető meg. Az egyik a Neu—
mann—Morgenstern—féle vonalon halad, mig a másik —— erősebben támaszkodva a közgazda-
sági tartalomra — az egyensúlyi elméletek ol- daláról közelíti a kérdéseket. A további fejte—
getések ennek a részleteit tárgyalják.
( ism; Nyáry Zsigmond)
GAZDASÁGSTATISZTXKA
JANIK. W.:
A MAGÁN—SZEMÉLYGÉPKOCSIK PARKOLA St LEHETÖSEGEI
(Parkmöglichkeiten für private Personenkraftwagen)
— Smn'slische Nachrichten. l99l. !, sz. 57— 59. p.
Ausztriában az 1990. márciusi mikrocenzus kibővített lakáskérdöive a lakásokhoz tartozó garázsokat és parkolóhelyeket is felmérte. Az erre vonatkozó kérdések a következők voltak:
!. tartozik-e a lakáshoz személygépkocsi tárolására al- kalmas garázs, s ha igen, hány?
2. tartozik-e a lakáshoz személygépkocsi tárolására al—
kalmas parkolóhely, s ha igen. hány?
3. rendelkezik-e a vizsgált lakásban e'ló' háztartás sze—
mélygépkocsival, s ha igen, hánnyal?
A felvétel a következő eredményekkel szol—
gált. Az 1990 márciusában lakott 2900000 lakásból ] 188000 lakáshoz, azaz az összes lakás 41 százalékához tartozott garázs, és 453 000 lakáshoz (l6%) parkolóhely. Az összes
lakás 26 százalékához, 762 000 lakáshoz a ga—
rázson kivül parkolóhely is tartozott. A lakások 40 százaléka (! 178 000 lakás) semmilyen gép-
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
,, 593.
kocsitárolási lehetőséggel nem rendelkezett,
míg 81 000 lakás esetében a kérdés megválaszo- latlan maradt. A lakott lakásokból 1 448 000—hez(50%) egy, 388 OOO-hez(13%) kettő, 101000- hez (3%) három vagy ennél több gépkocsi
tartozott, vagyis márciusban az összes lakottlakásban élő háztartás 66 százaléka legalább
egy személygépkoesival rendelkezett.1990—ben az ezer háztartásra jutó személy- gépkocsik száma 668 volt, szemben az 1986.
évi 636—tal, illetve az 1988. évi 654-gye]. Az
ezer háztartásra jutó gépkocsik száma Oberös—terreieh és Voralberg tartományokban volt a
legmagasabb (745), míg Bécsben SIS-ös érték—
kel a legalacsonyabb. Ezen belül az egynél több gépkocsival rendelkező háztartások ará—
nya az 1986. évi 128-ról 169-re nőtt. Igy 1990—
ben a burgenlandi, az alsó—ausztriai és a felső-
ausztriai háztartások mintegy ötödében kettő vagy több személyautó volt.1990—ben a magán-személygépkomik száma elérte a 2 530 OOO-et, az 1986. évi 2 210 OOO-rel
szemben. A felvétel arra is választ keresett,hogy az autók számával párhuzamosan növekvő többes gépkocsibirtoklást hogyan követte atárolóhelyek száma. Eszerint 100 lakásból 48- hoz egy gépkocsi és egy garázshely, míg további 4-hez kettő vagy több garázshely tartozott.
A két autóval rendelkező háztartások 35 szá- zalékának kettő, 36 százalékának egy garázsa volt, míg a három vagy több autós háztartások
22 százalékánál a tárolási lehetőségek és az autók száma megegyezett. Az egy személygép-
kocsival rendelkező háztartások 43 százaléká—hoz egy, 6 százalékához kettő, 4 százalékához
legalább három parkolóhely tartozott. A két gépkocsival rendelkező háztartások közül 28 százaléknak, a három és több gépkOCSival ren—
delkezők közül 41 százaléknak a gépkocsik szá-
mával megegyező számú parkolóhelye volt.Ausztriában a felvétel időpontjában száz
lakott lakásból átlagosan 47—hez tartozott ga-
rázs. Ennél lényegesen kedvezőbb volt az arány Voralbergben és Burgenlandban, míg igen ala- csony a fővárosban, ahol a száz lakásra jutó garázshelyek száma mindössze 11. A parkoló- helyek aránya 23 százalék (Karnten és Salz-burg) és 6 százalék (BéCS) között változott.
Azon lakások esetében, melyekben személy- autóval rendelkező háztartás élt, a garázshe- lyek aránya 73 és 21 százalék között mozgott,
míg a parkolóhelyeké valamennyi tartomány-
ba? nagyjából a lakások számával megegyezővo !.
A családi házak esetében száz lakásra 68 ga—
rázshely jutott. a kétlakásos házaknál ez az arány 59 százalék, a 3—9 lakásos házak eseté- ben 21 százalék, míg az ennél nagyobb lakó—
épületeknél 14 százalék volt. A parkolóhelyek aránya a lakásszám függvényében 81 százalék és 22 százalék között változott.
Az 1919 előtt épült lakásokból Csaknem
minden negyedikhez tartozott garázshely, az1981 után épült lakásoknál viszont ez az arány már elérte a 71 százalékot. A parkolóhelyek
aránya az építési idő függvényében 12—19 szá-
zalék között mozgott. A személygépkocsival rendelkező háztartások lakásai esetében a ga—rázshelyek aránya magasabb, 43-78 százalék
között változott, a parkolóhelyeknél viszont ezzel ellentétben, csökkent. A garázshelyek száma és a lakások komfortfokozata közötterős korreláció áll fenn. A legmagasabb kom-
fortfokozatú lakások esetében a garázshelyekaránya eléri a 65 százalékot, míg a komfort
nélkülieknél csak 19 százalék.(Ism.: Lakatos Judit)
JONES, B.—SAREN, M.:
A KISVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA És INTÉZMENYI KERETEI
(Politics and institutions in small business development.
Comparing Britain and Italy.) —Labaur and Souety. 1990.
3. sz. 287-300. p.
A magántulajdonban levő kisvállalkozások eredményessége országonként nagymértékben eltérő. Megfigyelők szerint Európában az olasz
kisvállalkozások gazdasági sikerei kiemelkej dők. Komplex dinamizmusuk a megfelelő ipari környezetből ered, míg más országok gazda:ságáből hiányzik a kisvállalkozások hasonlo hálózata.
Az eltérő nemzeti sajátosságok ellenére ko-
rábban Nagy—Britanniában is fejlett volt az átfogó, helyhez kötődő kisvállalkozói hálózat, amelynek kiemelkedő példái közétartozott a lancashire-i pamut- vagy a sheHield-i evőeszkoz—gyártás. Kérdés azonban, hogy a Jelenlegi fej—
lett gazdasági körülmények között erdemes
lenne-e felkarolni a szakosodott rugalmas kis-vállalkozói hálózat akár legfejlettebb forma—
ját is. _
A mostani brit gazdaságpolitika gondolko-
dásmód szerint a kisvállalkozásoknak fel kellnőniük nagyvállalkozásokká, hogya foglalkoz-
tatási gondokat enyhítsék. Igy az intezmenyes keretek sem elsősorban a kisvállalkozásokhoz,hanem a nagyvállalati szektorhoz kapcsolod—
nak. Az olasz kisvállalkozások — ezen belul
a megkülönböztetett fontosságú kézmutpar ,—
sikere a helyi kultúrában gyökerez tk, intezmej nyei és hagyományai nem érvényesek a helyi társadalmi környezeten kivül. _ '
A tanulmány célja tisztázni a brit es olasz kisvállalkozások azonosságainak és különb'o—
zöségeinek jegyeit.
Az összehasonlításnál elsősorban a ,,nagy- ság" kritériumát kell figyelembe venni. Nagy-