A SERDULÓKORI TERMÉKENYSÉGRÓL
DR. PONGRÁCZ TIBORNÉ
A serdülőkori termékenység témaköre. a serdülőkorúaktól származó szülések okainak és következményeinek vizsgálata az utóbbi években számos fejlett ipari országban az érdeklődés homlokterébe került. A demogrófusok, orvosok, pszicholó—
gusok részéről megnyilvánuló érdeklődés elsősorban azokban az országokban ta- pasztalható, amelyekben a serdülőkorú női népesség termékenysége kedvezőtlenül
magas.
A kutatók arra a jelenségre keresnek magyarázatot. hogy a társadalmi—
gazdasőgi fejlettség azonos színvonalán ólló országok közül egyes országokban miért magas, másokban — azonos társadalmi—gazdasági hóttér esetén —- miért ala- csony a serdülőkorúak termékenysége. Abból kiindulva, hogy a fiatalkori gyermek- vőllalós negatív tarsadalmi—egészségügyi hatásai miatt kedvezőtlen tarsadalmi—
demogrófíai jelenségnek tekinthető, célszerű és kívánatos, hogy az alacsony ser—
dülőkori termékenységű országok tapasztalatait felhasználva, a többi országban is visszaszorítsák, a lehetséges minimális szintre csökkentsék a serdülőkorúaktól szőr-
mazó születések arányát.
A serdülőkori termékenység nemzetközi alakulását az 1. tábla adatai szem-
léltetik.1
Az első csoportba tartozó országokat — ide tartozik a nyugat— és észak-európai országok egy része. valamint Japán — igen alacsony serdülőkori termékenység jel—
lemezte már az 1970—es évek elején, és azóta a serdülőkori termékenység lrorszóg kivételével tovább csökkent. A második csoportba tartozó nyugat— és észak—európai országokban. továbbá Ausztráliában, Kanadában és az Egyesült Államokban (a fekete bőrű népesség kivételével) a mérsékelt színvonalú serdülőkori termékeny- ség, amely 1971-ben jellemző volt, az évtized végére csökkenést mutatott. A har- madik csoportba kelet- és dél-európai orszógok tartoznak, ide sorolható Magyar—
ország is. E csoportra az jellemző. hogy az 1970—es évek elején még mérsékelt vagy alacsony színvonalú serdülőkori termékenység 1979—1980-ra — egyes országok ese—
tében igen jelentős mértékben megemelkedett. Végül a negyedik csoportba tartoz—
nak az amerikai fekete bőrű tizenéves lányok. akiknél (: termékenységi arányszá—
mok a vizsgált tízéves időszak alatt csökkenést mutatnak ugyan, de a termékenység szinvonala mind 1971-ben. mind 1979—1980-ban olyan kiugróan magas, hogy nem sorolható azokba a csoportokba, amelyekben a változás csökkenő irányú volt. (Lásd
az 1. tábla megfelelő csoportját.)
* A külföldi szakirodalom serdülőnek a 20 éven aluliak korcsoportjót nevezi, s ezen beiül egyes ese- tekben két korábbi kategóriát különböztet meg: az ,.igen fiatal serdülőnek" nevezett 14—17 évesek, illetve
a 18—19 évesek alcsoportját.
4 Statisztikai Szemle
994
DR. PONGRÁCZ TIBORNÉ
1. tábla
A serdülőkori termékenység nemzetközi alakulása
A
14—19 14—17 A _, 15—19
éves éves 14—17 Sgrdu: A éves évesek IOkOÉ' serdü- Elől termé- terme- lőkori nepe?
'*— keny- keny- termé- "59
, sége ség ? kenység termé-
serdülők teljes a teljes "c' ",e' válta— kany-
0'5169 termékenységű serdülő- pesség zása ségé- kori *e'me- 1978 és "el!
___. termé kegxzi' 1980 "523
kenyg'ég 9 1971 és
_ .. 1980
197! '?Zá'c 19730 ———————— _
százalékban (533355
Első csoport
Belgium . . . 164 117 26 22 7 —-29 —23
Dánia . . . 145 84 16 19 5 -—42 —24
Finnország . . . 149 94 18 19 6 —36 -——3
Hollandia 112 46 10 22 3 -—59 —32
lrorszóg . 100 113 23 21 3 13 -19
Olaszország 143 117 28 24 7 -—1 8 -—28
Japán . . . 21 17 2 13 1 —17 -19
Luxem bu rg . 163 82 22 26 5 —-50 -—24
Svájc . 108 48 8 17 3 —55 —27
Második csoport
Anglia 254 157 41 26 8 -—38 —20
Ausztrália 271 145 45 31 7 —47 —33
Auszt'na . 286 179 41 23 1 1 -38 —24
Egyesült Államok (fehér
népesség) . 274 221 71 32 13 —19 —19'
Egyesült Államok (teljes
népesség) . 333 266 101 38 14 —20 —11
Franciaország . 191 125 25 20 6 ——34 —2_1
Izland. 372 289 88 30 12 —22 —15
Ka nado . 208 1140 46 33 8 -33 —21
Német Demokratikus Köz—
tó rsa sóg . 309 253 39 15 13 -18 6
Norvégia. 232 128 29 23 7 —45 —-31
Német Szövetségi Köztór-
saság . . . . 228 102 21 23 7 -55 —-25
Svédország . 170 83 15 19 5 —-51 —14
Új-Zéland 351 194 64 33 9 —-45 —35
Ha rmadik csoport
Cse hszlovó kic . . . . . 222 265 40 15 12 20 -—2
Görögo rszó g . . . 185 269 80 30 12 45 -—2
Lengyelország . 207 225 40 18 10 9 2
Magyarország . . . . 267 342 103 30 18 28 —1
Portugália . . . 162 210 59 28 10 30 —25
Románia . . . . . . . 321 352 100 28 14 9 ——9
Spanyolország 78 133 37 28 5 70 —12
Negyedik csoport Egyesült Államok (fekete
népesség) . 715
515 237 46 23 —28 —22 %,
' A teljes termékenység az egyes korévekre kiszámított termékenységi mutatók összégezését jelenti—
A SERDULÖKORI TERMÉKENYSÉGRÖL 995
Az első két csoportba tartozó országok túlnyomó többségére —— lrország, Japán és Olaszország kivételével — az is jellemző. hogy a serdülőkori termékenység na—
gyobb mértékben csökkent, mint :: propagatív korú teljes női népesség termékeny—
sége. Ezzel szemben a harmadik csoport országai esetében a csökkenő teljes ter-
mékenység emelkedő serdülőkori termékenységgel párosult. A legszélsőségesebb példa Spanyolország. ahol a 14—19 éves serdülők termékenysége 70 százalékkal
emelkedett, míg a női népesség egészében a termékenység 12 százalékkal csök—kent. Hasonló megállapítás tehető Portugália esetében is.
Magyarországon a 20 éven aluli nők termékenysége tíz év alatt 28 százalék- kal emelkedett, mialatt az egész női népességre vetített teljes termékenységi arány 1 százalékkal csökkent. A tábla nem tartalmazza a fiatal, 18 éven aluli serdülők termékenységében bekövetkezett százalékos változást. Magyarországon a 18 éven aluli serdülők termékenysége az előbb említett 28 százalékos arányt jól meghaladó mértékben, 1971 és 1980 között 68 százalékkal emelkedett. Más szóval a 20 éven aluliak nagyobb termékenysége döntően a 14—17 éves korosztály termékenységnö- vekedésére vezethető vissza. Ezt a korosztályt a nemzetközi szakirodalom a serdü- lőkön belül mindig megkülönböztetve kezeli, kiemelve, hogy bár a 20 éven aluli serdülő anyák szülései általában nemkívánatos és megelőzendő események, de a 18 éven aluli fiatal nők esetében a gyermekvállalás különösen nagy veszélyekkel.
az egyénre és a társadalomra nézve még fokozottabban káros következményekkel jár. Magyarországon ugyanakkor éppen ennek a korcsoportnak a termékenysége mutat számottevő emelkedést. és ha megnézzük az 1, tábla harmadik oszlopát. ki- tűnik. hogy a vizsgált 29 ország közül a magyarországi 18 éven aluliak termékeny- ségét csak az Egyesüit Államokban élő fekete bőrű népesség előzi meg. A 18 éven aluli fiatal nők termékenysége az Egyesült Államokban (a fehér és fekete bőrű népességre együttesen vetítve) és Romániában közel azonos a magyarországi adat- tal. A többi országban az igen fiatal serdülők termékenysége lényegesen kisebb.
Az Egyesült Államokra vonatkozó adatok alapján megállapítható, hogy bár a fekete bőrű népesség körében a serdülőkori szülések gyakorisága lényegesen ma- gasabb. mint a társadalom többi csoportjánál, ám a serdülőkori termékenység ko- rántsem tekinthető kizárólag a fekete bőrű népességet érintő — a korábbi biológiai érettséggel, eltérő érték— és normarendszerrel. szokásokkal magyarázható — prob- lémának. Az Egyesült Államok fehér bőrű népességénél is magas az igen fiatalon.
18. életévük betöltése előtt gyermeket szült tinédzserek aránya, 5 csak a fehér bő- rű népesség termékenységi arányait tekintve is a vizsgált országok rangsorának 5.
helyét foglalja el. Az 1. tábla negyedik oszlopa o 18 éven aluli serdülők termékeny- ségi arányát mutatja a teljes serdülő termékenységen belül. Magyarország azon országok csoportjában található (Egyesült Államok, Kanada. Ausztrália, Izland, Gö—
rögország). amelyben az igen fiatal serdülők termékenysége a teljes serdülőkori termékenységnek viszonylag jelentős részét, mintegy 30—38 százalékát jelenti. A fiatal nők teljes termékenységi arányszámait bemutató nemzetközi összehasonlítás egyértelműen bizonyítja, hogy Magyarországon a 18 éven aluli serdülők termékeny- sége kedvezőtlenül magas és az egész női népesség csökkenő termékenységén be—
lüli aránya növekvő tendenciájú.
Hazánkban demográfiai értelemben csak a 18 éven aluli fiatal nőket tekintjük serdülőkorúaknak. A termékenységi adatok nemzetközi Összehasonlító vizsgálatá- ból ugyanis arra a következtetésre jutottunk, hogy a magyarországi 15—19 éves
női népesség teherbeesési és termékenységi magatartása jelentős mértékben eltér
a nyugat—európai (és a dél-európai) országok azonos korú női népességének te—herbeesési és termékenységi magatartásától. Ez elsősorban arra vezethető vissza,
4.
996 DR. PONGRACZ means;
hogy a 18—19 éves női népesség hazánkban nem serdülőkorú demográfiai jellem-
zőket. hanem inkább a felnőtt női népességre érvényes termékenységi magatartás—formát mutat.2 A serdülőkori termékenységi mutatók érvényessége Magyarországon a 15—17 éves korcsoportra korlátozódik. vagyis hazánkban e korcsoport teherbe—
esési és termékenységi magatartás szempontjából azonos az európai országok
többségének 15—19 éves női népességével. Ebből azonban az a következtetés is
levonható. hogy hazánkban a serdülőkor demográfiai szempontból korábban. vagy—is nem a 20., hanem a 18. életévvel zárul le. Anélkül. hogy a magyarországi 15—19 éves női népesség eltérő termékenységi magatartásának okaira részletesen kitér- nénk. utalásszerűen csak annyit említenék meg, hogy a magyarázat alapvetően a magyar népességre jellemző korai házasodási szokásokra vezethető vissza, arra a tényre, hogy a 15—19 éves női népességen belül a házas családi állapotúak aró- nya mind a nyugat—európai országokhoz. mind a hazánkkal szomszédos országok—
hoz képest kiemelkedően magas.
2. tábla
Az ezer megfelelő korú nőre futó éiveszüíetési arányszámok az anya koréve szerint és a teljes termékenységi arányszám alakulása
! ! 5 a ; § ' Ma?
-—14 ; 15 l 16 17 1 18 a 19 15—49 úgy;
. l : : ! l gi
Ev aró'ny—
SZÚm
éves ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületés (ezre- lék)
l ' _ § .
1957 1,2 3,7 l 16.0 l 423 ; 873; '132,8 óó,8 2.27
1958 1.1 3.9 14,6 l 43,5 * 83,5 l, 1329 63,5 í 2,16
1959 1.3 4,5 _ 15,6 41,0 835 1239 60,6 2.07
1960 1.1 4,2 ; 16,2 . 405 l 81.7 1230 589 201
1961 1.2 4.1 14.31 39,8 ; 77,ó ; 122,9 § 5ó,6 1,93
1962 1.3 3.3 11.0 35,6 l 71,0 l 108.6 É 52.5 1,80
1963 12 3.3 10,3 29,5 ? 649 109.(') 53,4 1,81
1964 12 3,6 í 11,6 § 31 ,1 l 64,2 106,6 53,2 1,80
1965 1,1 3,9 12,1 ! 32.9 § 66.1 1080 53,2 1.811
1966 2.2 3.9 139 34,4 * 69,7 116,3 54.5 1.87
1967 1.3 4.5 13,6 37.2 75.2 125.1 57,7 : 2.00
1968 1.2 4.3 13,8 ; 38,3 80,4 127,3 58,7 2,06
1969 1.4 441 14,5 § 35.53 79.11 140,0 58.1 2.03
1970 2.0 5.0 13.1 37,7 77.7 ( 1285 56,6 1.96
1971 2.2 5.7 16,0 37,1 77,1 ! 125,7 55,9 1.92
1972 2.2 6.5 17,0 40,3 73,6 1272 56.9 1.92
1973 2.3 7,1 18.2 412 80,1 1222 5812 1.94
1974 2.5 7.8 21.8 48.11 § 87.8 141.4 69,6 2,30
1975 2,9 9.3 24,6 56.0 100.6 144,1 72.8 2.38
1976 2,5 9,4 28,0 56,9 107.5 149,0 69,0 226
1977 2.6 10,4 27,9 64.1 1033 148,0 67.3 2.18
1978 2,8 10.ő 29,8 62.9 104.7 145,0 64,1 2.08
1979 3.0 10.1 29.13 64,9 104.4 1442 61 ,5 2.03
1980 3.7 99 289 60.1 100,5 136,0 57,6 1.91
1981 26 9.1 26,1 56,2 90,9 131 .5 55.7 1.90
1982 2.9 9.2 24,6 52.4 87,2 124,3 52.2 1.89
1983 2.6 9.3 24,2 47,4 79,9 115,4 49.8 1.81
1984 3.0 9.1 26,1 47.0 77,6 1112 49.13 1.76
1985 2,8 9.7 24,1 472 75,5 109.6 51 ,0 1.85
5 Lásd erről Pongrácz Tiborné: A serdülőkorúak fogamzásgátlási magatartásának és terhességmeg—
szakitósánok nemzetközi és magyarországi jellemzői. Demográfia. 1985. évi 2—3. sz. 199—214. old.
A SERDULOKORI TERMÉKENYSEGRÖL 997
A 2. tábla a 20 éven aluli női népesség, valamint teljes női népesség termé—
kenységének időbeni alakulását tartalmazza.
A tábla jól mutatja, hogy egy hosszabb, közel 30 éves időtartamot tekintve, mind a 20 éven aluli női népesség, mind a teljes női népesség termékenységét erőteljes hullámzás jellemzi. Míg azonban a teljes női népesség termékenységének tő irányzata —— ha ingadozásokkal is — a csökkenő tendencia, addig a 18 éven aluli serdülők termékenységét alapvetően a növekedés jellemzi. 1985—re a 14—16 éves.
igen fiatal anyák termékenységi arányszáma 1957—hez viszonyitva átlagosan 1.8- szeresére (azaz 80 százalékkal) nőtt, a 17 évesek esetében a növekedés kisebb mértékű, mindössze 12 százalékos volt. A termékenység változásának iránya már a 18—19 éves korosztálynál megfordul. és az egész női népességre jellemző trendhez hasonlóan csökkenő tendenciát mutat. s a csökkenés mértéke (16 (,/o) kö- zel azonos a teljes termékenységi arányszám esetében — a vizsgált periódus alatt
— kimutatható csökkenéssel (19 %). A 14—17 éves és a 18—19 éves női népesség
termékenységének alapvetően eltérő alakulása — az előbbi korcsoport esetében számottevő emelkedés. az utóbbinál csökkenés tapasztalható — kiegészíti és ismé—telten alátámasztja azt a korábbi megállapítást, miszerint a 18—19 éves női né—
pesség inkább a feinőtt női népességre jellemző termékenységi magatartást mu- tat. s így a serdülő éietszakasz felső korhatárát a 18. életévnél célszerű megha—
tározni.
A vizsgált közel harminc éves időszak alatt a termékenységi csúcs — mind a teljes női népesség. mind az elemzett korévek esetében — a hetvenes évek máso- dik felére tehető. A termékenységi csúcsot követően valamennyi korévben megkez—
dődött az arányszámok csökkenése, de a csökkenés mértéke a serdülő korosztály- nál — különösen a 14—16 éveseknél — kisebb arányú volt. minta 18—19 évesek vagy a teljes női népesség esetében. Az utóbbi néhány év a serdülőkori termékenység
bizonyos mértékű stagnálását mutatja.
A serdülőkori termékenység kérdéskörének reális értékelése céljából meg kell azonban jegyezni, hogy a fiatalkorú anyáktól származó születések abszolút száma nem tekinthető jelentősnek. 1957—ben 4673 szülés származott 18 éven aluli anyó—
tól és 1985—ben 5975. Az 1970—es évek második felében, a születési hullámhegynél tapasztalható maximum 7053 kiskorú anyátói származó születés volt. A serdülőkori születéseknek az összes szülésen belüli aránya azonban folyamatosan emelkedett:
1957—ben 2.8, 1977-ben ILO. és 1985—ben 4,6 százalék volt.
A magyarországi magas és nem csökkenő tendenciájú serdülőkori termékeny- séget látva fel kell tennünk azt a kérdést, hogy kimutathatók—e hazánkban olyan általánosan ható társadalmi—gazdasági tényezők, amelyek részben vagy egészben megmagyaráznák a 18 éven aluli női népesség e sajátos termékenységi magatar- tását.
Az 1. tábla adataiból kitűnik. hogy a 18 éven aluli női népesség termékeny—
sége az Egyesült Államokban csaknem ugyanolyan magas. mint Magyarországon.
Az Egyesült Államok nagyobb népességszáma miatt azonban abszolút számban ez azt jelenti, hogy évente mintegy 1 millió serdülő esik teherbe, s a terhességek 60 százaléka végződik gyermekszüléssel. Más szóval a serdülőkori teherbeesés az Egyesült Államokban a fiatalok nagyobb tömegét veszélyezteti, s ezért mind a tár- sadalom, mind a szakemberek megkülönböztetett figyelemmel kísérik a kérdést.
Több kutatási program indult az Egyesült Államokban a serdülőkori terhességek és
szülések okainak vizsgálatára, melyek közül az Alan Guttmacher lntézet kutatását
kivánom bemutatni s a megállapításokat, tapasztalatokat a magyarországi hely—zetre átültetni.
998 " -' DR. PONGRACZ TlBORNE
Az Alan Guttmacher Intézet kutatói a serdülőkori termékenységgel összefüggő
faktorokat vizsgálva, 36 ország3 —l— Hong—Kong adatai alapján két függő és 42 füg—getlen változó kapcsolatát elemezték. A függő változókat a 18 éven aluli. illetve a 18—19 éves nők kumulatív korspecifikus születési arónyszámai jelentették. A 42 független változó a vizsgálatba bevont országok demográfiai. egészségügyi. kul- turális, társadalmi, gazdasági viszonyait jellemzi a 3. táblában bemutatott néhány
mutató alapján.WM * §
3' ""b'"
A 18 éven aluli és a 18—19 éves nők kumulatív korspecifikus születési arányszáma
és a független változók közötti korreláció
Korrelóció
18 éven ,
Változó aluli 18-19 eves N*
nők születési arányszámával
Házasság
15—19 éves házas nők aránya . 0.83 0.84 37 A szülői beleegyezés nélküli há-
zasságkötés alsó korhatára . 0.33 -—O,39 24 Gyermekvóllalós A 20 éven aluliak teljes termé—
kenységi arányszáma . . . . 0.06 0.13 -- A termékenységet ösztönző népe-
sedéspolitika . . . . A szülési szabadsággal és az anyagi juttatásokkal kapcsola-
tos liberális politika . . . . 0.45 0.58 28 A családi pótlék és a családok
egyéb anyagi támogatásának aránya az állami költségvetés—
O,25 036 35
ből . . . . . . . . . . -0.19 0.09 17
Az apát megillető pénzbeni tá—
mogatás . . . 0.07 021 31
Fogamzásgátlós Az orális fogamzásgátlót alkai—
mazó házas nők aránya . . . —-0,18 -—0,17 20 A condommal védekező házaspá—
rok aránya . . —-O,63 —O.58 13
A fiatal, nem házas nők fogam—
zásgátlását támogató állami
politika" . . . . . . . . _o,46 _o.44 36
A fogamzásgátlás oktatását tó-
mogató politika" . . . -—O,21 —0,06 37 A togamzásgátlási oktatásban
részt vevőlónytanulókaránya" —0,31 —-O.17 36 A fogamzásgátlósi ismeretek ok—
tatási életkora" . . . l 0.12 0.17 28
(A tábla folytatása a következő oldalon.)
3 Ausztrália, Ausztria, Belgium. Bul ária. Chile, Csehszlovákia, Dánia. Egyesült Államok. Finnország, Franciaország. Görögország. Hollandia, eng—Kong, lrország. izrael. Japán. Jugoszlávia. Kanada, Kuba, Lengyelország, Magyarorszag, Nagy-Britannia (Anglia és Wales együtt, Skócia külön országként). Német Demokratikus Köztársaság. Norvégia. Német Szővetúgi Köztónsasóg. Olaszország. Portugália. Puerto Rico.
Románia. Spanyolország, Svájc, Svédország. Szovjetunió, Szingapur. Toivan és Úi-Zéland.
A SERDULÖKORl TERMEKENYSÉGRÓL
Változó
(Fall/tatás.)
A 15—44 éves nőkre jutó abortu- szok aránya
A terhességmegszakitáshoz nem szükséges a szülői bele- egyezés" .
A művi abortusz költségeinek ál- lami átvállalása" . .
A szexualitással kapcsolatos tár—
sadalmi nyitattsóg*
A szexuális élet megkezdésének életkora" .
A koedukált iskolába járó lány- tanulók aránya"
Az egy orvosra jutó lakosok szá—
ma .
Anyai halandóság . . . . A költségvetés egészségügyi ki- adása egy lakosra . . .
A középiskolás korú női népes- ségből az iskolába járók ará- nya . . . . A 15—19 éves női népességen belül az iskolába járók ará—
nya .
A költségvetés oktatási kiadása egy lakosra
A házasságokra jutó válások aránya
A májzsugorodásban meghaltak aránya . .
A 15—24 éves korcsoportban az öngyilkosságok előfordulási aránya . .
A bevándorlók aránya
A népsűrűség logaritmusa . . Az 500000 lakosnál népesebb
városok aránya . .
A mezőgazdaságban foglalkozta- tottak aránya . . .
Vallásossóg .
Korrelóció
1231?" 18—19 éves N—
JÉ 313332.
Terhességmegszakítás
0,67 0,77 24
0.01 -—0,04 33
0.05 0.26 29
Szexualitás
—0.50 —-O.51 37
0.30 0.24 34
—0.00 —0.04 36
Egészségügy
O,12 0,05 34
0.43 0.51 35
—0,1 3 -0,1 1 19
Oktatás
—0,1 3 —0.27 31
——0,20 —-0.1 2 14
—0.44 —0,38 18
Társadalmi integráció
-0,26 —O.27 19
0.34 0.35 34
—0.17 -0,15 30
-—O.35 —0.28 19
Általános társadalmi viszonyok
-0.18 ] —-O.1 3 35 -—0,1 2 [ —O.32 34
0.60 ' 0.66 34
0.66 ! 0.67 13
(A !óbla folvlafása a következő oldalon)
.1000 DR. PONGRACZ "neem;
(Folytatás) 'Korrelóció
Változó aluli 18—19 éves N*
nők születési ará nyszómával
Foglalkoztatottság A 15—19 éves gazdaságilag ak-
tiv nők aránya . . . O,28 0.11 15 A 15—19 éves gazdaságilag aktív
férfiak aránya . . . . . . 0.11 0.02 15 A gazdaságilag aktiv nők aránya 0.22 0,39 33 A 35—44 éves gazdaságilag aktiv
nők aránya . . . 0.35 0.42 18
A munkanélküliek aránya . . . 0.15 0.16 27 Általános
gazdasági viszonyok Az egy főre jutó bruttó nemzeti
termék . . . . . . . . . ——O,51 -O,61 33 A bruttó hazai termék évi átla-
gos növekedési üteme . . —0,1ó -O,11 28 A jövedelemkategóriák felső 10
százalékába tartozó háztartá-
sok aránya . . . 0.06 0.00 14
A jövedelemkategóriák alsó 20 százalékába tartozó háztartá—
sok aránya . . . . . . . —0.41 --0,14 19
' Az adatok azt mutatják. hogy az egyes változók hány országból álltak rendelkezésre.
" Az adat nem hivatalos statisztikán, hanem kutatói eredményeken alapszik.
A független változók többsége hivatalos statisztikai, népmozgalmi adatokra épül. A független változók egy másik csoportjához azonban —— mint például á val- lással. a szexualitással kapcsolatos kérdések, a fogamzásgátlási politika — a hivo—
talos statisztikából nem álltak rendelkezésre adatok, ezért az ezekre vonatkozó információkat a kutatók az egyes országok családtervezési intézményeitől. család—
politikával foglalkozó állami szervezeteitől és szakembereitől szerezték be az érin- tett országok amerikai követségeinek közreműködésével.
A tábla adatai alapján a befolyásoló tényezők két csoportja határozható meg attól függően. hogy az alacsony vagy a magas serdülőkori termékenység kialaku- lásában játszanak—e szerepet.
A korrelációs együtthatók értelmezése szerint alacsony serdülőkori termékeny- ség azokban az országokban alakul ki, amelyekre az alábbi tényezők (felsorolásuk a korrelációs együtthatók értékének csökkenő sorrendjében) egy része vagy akár
mindegyike jellemző:
— magas az egy főre jutó bruttó nemzeti termék;
— a társadalom nyitott a szexualitás kérdésében;
— az állam erőfeszítéseket tesz, hogy a fiatalkorú, nem házas nők körében emelkedjen
a fogamzásgátlót alkalmazók aránya;
-— a társadalom iövedelemviszonyai viszonylag kiegyenlitettek;
-— az állam jelentős összegeket költ oktatásra;
-— a házasságkötés engedélyhez nem kötött korhatára viszonylag magas;
— serdülő korosztályok számottevő hányada részesül fogamzásgátlással kapcsolatos lelvilágositásban.
A SERDULÖKORI TERMÉKENVSÉGRÖL 1001
A vizsgálat eredményei alapján a magas serdülőkori termékenységnek na—
gyobb a valószínűsége azokban az országokban, amelyekre a következő tényezők egyike-másika vagy akár mindegyike jellemző:
— magas a 15—19 éves korcsoportban a házas nők aránya;
—— magas a terhességmegszakitások száma;
— magas a mezőgazdaságban foglalkoztatott népesség aránya;
— a társadalom értékrendjére a vallás jelentős hatást gyakorol;
— az állam a gyermekes anyákat jelentős támogatásban és különböző kedvezmények—
ben részesíti;
— az egészségügyi viszonyok kedvezőtlenek;
— magas a gazdaságilag aktiv nők aránya;
— a kormány pronataiista népesedéspolitikát folytat;
— magas az alkoholfogyásztás.
Anélkül, hogy a magas amerikai serdülőkori termékenység okainak elemzésé- re részletesen kitérnék, a korrelációs összefüggések alapján megállapítható, hogy az amerikai helyzet kialakulásában a fenti társadalmi—gazdasági tényezőknek csak egy töredéke játszik szerepet. Az Egyesült Államokban mutatkozó magas fiatalkori termékenység elsősorban nem a gazdasági tényezők, hanem a szexualitással és a fiatalkorúak fogamzósgátlásával kapcsolatos tartózkodó társadalmi magatartásra, a vallási normák befolyásoló szerepére, vagyis elsősorban kulturális—tudati tényezők-
re vezethető vissza. _
Ezzel szemben, ha azt vizsgáljuk, hogy a magas serdülőkori termékenységet eredményező tényezők mekkora hányada vonatkoztatható a magyar társadalmi—
demográfiai viszonyokra, megállapíthatjuk, hogy a fent említett faktorok túlnyomó többsége jellemző és igaz a magyar helyzetre. Mint már utaltunk rá, a 15—19 éves női népességen belül a házas családi állapotúak aránya Magyarországon kiugró- an magas. többszöröse a környező. illetve a nyugat-európai országokban tapasztal- ható értékeknek. A terhességmegszakitások gyakorisága ugyancsak magas Magyar- országon: az 1984. évi értékek alapján hazánk mind a száz élveszületésre jutó mű—
vi abortuszok számát (66). mind az ezer 15—49 éves nőre jutó terhességmegszakí—
tások számát (32) tekintve az európai ,,élmezőnyben" foglal helyet. Magyarorszá—
gon a mezőgazdaságban foglalkoztatott népesség aránya az 1984. évi mikrocen—
zus adatai alapján 18,ó százalék, ami nemzetközi mércével mérve ugyancsak ma—
gasnak minősíthető.
Az előbbi tényezőknél nehezebben állapítható meg, hogy milyen szerepet iát- szik a vallás ebben a kérdésben. A nemzetközi összehasonlító vizsgálat arra a megállapításra jut, hogy azokban az országokban. amelyekben az egyházak be—
folyása jelentős, a társadalom a szexuális élettel kapcsolatos kérdések megítélésé—
ben konzervatív, elutasító magatartást tanusít.
Hazánk a szexualitással, és elsősorban a serdülőkoráak szexualitásával kap—
csolatos kérdésekben konzervatív országnak nevezhető, ahol a konzervativizmus gyökerei bizonyosan a vallással mélyen összefüggnek. ismeretes, hogy hazánkban a második világháború előtt a legjelentősebb politikai és gazdasági hatalommal a katolikus egyház rendelkezett. más szóval a katolicizmus államvallásnak volt ne- vezhető. A katolikus egyház jelentős befolyásának hatására a szexualitással, a szexuális élettel kapcsolatos kérdéseket a társadalom tabuként kezelte. A házassá- gon kivüli szüléseket a közvélemény elítélte. Ezt bizonyítja az is, hogy az ilyen kapcsolatokból született gyermeket hivatalosan is törvénytelen származá—
súnak nevezték. A második világháború után, nem függetlenül a katolikus egyház befolyásának csökkenésétől, fokozatosan megváltozott. és azóta is változik a tár- sadalmimagatartás a.szexualitás terén; nyíltabbá vált a nemi élettel összefüggő
1902 ' ' DR. PONGRACZ TIBGRNE
kérdések tárgyalása. A folyamat azonban igen lassú volt, és csak a hetvenes évek elejétől, közepétől mondható, hogy a tömegkommunikációban. az irodalomban. (:
filmekben és a társadalomban általában rendszeressé vált e kérdések nyíltabb fel—
vetése. De ez a nyitottabb légkör a serdülők szexuális kapcsolatainak megítélésé—
re csak korlátozottan jellemző. Mig a fiatalok körében a házasságkötés előtti nemi
élet egyre általánosabbá és "elfogadottabbá válik. a felnőtt társadalom körében
megoszlanak a vélemények a kialakítandó álláspontról és a követendő magatar-tásról. ' *
Társadalmi szinten általában egységes az álláspont a fiatalkori szexuális élet esetleges következményét, a serdülőkori teherbeesést illetően, amennyiben min- denképpen kívánatosnak tekintik a terhesség bekövetkezésének elkerülését. A meg-
előzés módszereiről azonban megoszlanak a vélemények. A konzervativabb állás—
pont hívei elsősorban a fiatalok szexuális életét kívánják korlátozni. abból kiin—
dulva, hogy a serdülőkori terhességekért elsősorban a túl fiatalon megkezdett szexuális élet, a fiatalok szabados erkölcsi magatartása felelős. A modernebb. ra- cionálisabb álláspont képviselői a serdülőkorban megkezdett szexuális életet tény—
ként. többé—kevésbé nem befolyásolható adottságként fogadják el, és a terhessé- gek visszaszorítását a fiatalok szexuális nevelésével. a fogamzásgátlási módszerek széles körű terjesztésével és a megfelelő fogamzásgátlási eszközök biztosításával
kívánják elérni. '
E vélemények megítélése helyett utalni szeretnék az Alan Guttmacher intézet munkatársai kutatásának azon megállapítására, mely szerint az amerikai magas serdülőkori terhességek egyik lényeges oka az. hogy a társadalomban nincs egyet—
értés a fiatal korban megkezdett szexuális élet megítélésében. Vagyis az amerikai és a magyar társadalom egyformán ellentmondásos magatartást tanusít ebben a kérdésben, s míg (: tömegkommunikáció, a film és az irodalom meglehetősen sza- badon, sőt szabodosan tárgyalja és ábrázolja a serdülőkori szexualitás kérdéseit, az érintett szülők. családok többsége vagy elhárítja magától ezt a problémát vagy a való élettel össze nem egyeztethető konzervativ nézeteket hirdet. ilyen összefüg- gésben a szexualitással kapcsolatban hazánkban tapasztalható ellentmondásos.
esetenként konzervatív magatartás (e konzervativ beállítádást számos hazai szocio—
lógiai kutatás is alátámasztja). hozzájárul a jelentős számú serdülőkori terhessé- gek kialakulásához.
A nemzetközi összehasonlító vizsgálat korrelációs együtthatói alapján magas serdülőkori termékenységet indukál, ha egy országban a kormány aktiv pronata—
lista népesedéspolitikát és a gyermekes anyákat széleskörűen támogató szociál- politikát folytot. Mint ismeretes. Magyarországra jellemző mind a születéseket ösz- tönző aktív népesedéspolitika. mind a gyermekes anyák sokoldalú szociálpolitikai támogatása. További befolyásoló tényező a gazdaságilag aktiv nők magas aránya.
Hazánkban az aktív korban levő nők 81 százaléka (beleértve a gyesen levő anyákat is) folytat kereső tevékenységet, s ez az arány világviszonylatban is magasnak te—
kinthető. Az egészségügyi viszonyok befolyásoló hatása a felsoroltak közül az egyet- len olyan tényező, amely hazánkban nem járul hozzá a magas fiatalkori termé- kenység kialakulásához. A magyar egészségügyi viszonyok a fejlett országokéhoz képest ha nem is jónak, de közepes színvonalúnak mondhatók. A korrelációs vizs- gálatban az egészségügyi viszonyok mutatójául az anyai halandóság arányszámát alkalmazták. amelynek értéke Magyarországon kedvezően alacsony. Végül a kuta—
tás eredményei alapján nagyobb valószínűséggel jön létre magas serdülőkori ter—
mékenység azokban az országokban, ahol magas az alkoholfogyasztás. illetve a jelenség számszerű mérésére használt mutató. a májzsugorodásban meghaltak
A SERDÚLÖKOR! TERMEKENYSÉGRÖL 1003
aránya. Magyarország. mint ismeretes. az egy főre jutó alkoholfogyasztás tekinte- tében az európai élmezőnybe tartozik, és a májzsugorodásban meghaltak aránya
is igen magas, tendenciája szignifikánsan emelkedő.
A serdülőkori termékenységet befolyásoló tényezők hatásmechanizmusának matematikai statisztikai elemzése mellett az említett amerikai vizsgálat a nem szám—
szerűsíthető tényezők szerepével is foglalkozott. Ezek közül a serdülők fogamzás- gátlási ismereteinek. kultúrájának jelentőségét kivánom kiemelni. Megállapították.
hogy az Egyesült Államokban tapasztalható magas serdülőkori teherbeesési arány jelentős mértékben éppen a születésszabályozási ismeretek oktatásának esetleges- ségére, a családtervezési hálózat hiányos voltára és ezzel összefüggésben a fogam—
zásgátlót alkalmazó fiatalok alacsony arányára vezethető vissza.
Ha megvizsgáljuk, hogy milyen mértékben megoldott a fiatalok fogamzásgát—
lása Magyarországon. az eredmény korántsem lesz megnyugtató. Mert bár igaz.
hogy az iskolákban 1974 óta folyik a családi életre nevelés tantárgya keretében a fo- gamzásgátlási ismeretek oktatása, a tapasztalatok alapján azonban úgy tűnik, hogy az ismeretek nem kellő hatékonysággal jutnak el az érintett korosztályhoz. Nem rendelkezünk ugyan számszerű adatokkal a serdülő korosztály szexuális magatar—
tásáról és fogamzásgátlási gyakorlatáról. de a szakemberek tapasztalatai alapján nagy valószinűséggel állítható, hogy a fiatalok fogamzásgátlási kultúrája hazánk- ban is meglehetősen alacsony szinvonalú. Különösen igaz ez a hatékony, orális fo—
gamzásgátló eszközök alkalmazásával kapcsolatban. Mivel rendszeresen szedendő hormonális fogamzásgátló kiskorúak számára — kivételes esettől eltekintve — nem rendelhető. így az alkalmazható módszerek köre igen szűk. az alkalmazott. illetve alkalmazható módszerek részben alacsonyabb hatékonyságúak. részben alkalmazá—
suk nagyobb fokú tudatosságot. felkészülést igényel. Vagyis a magyar serdülők fo- gamzásgátlási ismeretszintje és gyakorlata jelentős szerepet játszhat a fiatalkori
szülések és terhességmegszakitások arányának kialakulásában.
Végül a serdülőkori termékenység még egy társadalmi vetületére. a serdülőko- rú anyák etnikai származás szerinti összetételére szeretnék röviden kitérni. A ser- dülőkori szülések problémáját a közvélemény igen gyakran a ,,cigánykéndéssel"
azonosítja. Úgy tűnik, a társadalomban az a felfogás éi, hogy tizenéves kori ter—
hesség elsősorban vagy kizárólag a cigány származású fiatalok körében fordul elő.
s ezáltal a probléma leszűkül a társadalom egy viszonylag kis létszámú csoport—
jára, hiszen a cigányság sajátos hagyományai. népesedési magatartása felveti.
hogy érdemes-e bármit tenni a serdülőkori terhességek csökkentése érdekében.
A felvetett kérdések a népesedésstatisztikai adatok alapján ugyan nem vála- szolhatok meg, de feleletet kapunk a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudo- mányi Kutató Intézetében. 1983—ban a serdülőkori terhesek körében végzett rep—
rezentativ vizsgálatból. A kutatás a terhesség kimenetele és a serdülő családi ál- lapota függvényében a fiatalkori terhességeket az alábbi négy alcsoportra bontva
vizsgálta: '
terhességüket megszakittató hajadonok,
házas családi állapotban gyermeket szült fiatalkorú anyák.
nem házas, de élettársi kapcsolatban élő, terhességüket kihordó fiatalkorú anyák.
sem házasságban, sem élettársi kapcsolatban nem élő. ténylegesen egyedülálló anyák.
Az egyes almintákba tartozók származás szerinti összetételét vizsgálva megál- lapítható volt. hogy a cigány származás egyedül az élettársi kapcsolatból gyerme—
ket vállalók esetében dominált (670/0). A cigány családokból származó fiatal nők
aránya legalacsonyabb a terhességüket megszakittató hajadonok csoportjában1004 DR. PONGRACZ TIBORNE
volt (10 %), valamivel magasabb a gyermek születése előtt házasságra lépő ser—
dülőknél (16 %), de az egyedülálló hajadon serdülőkorú anyák között is csak 26 "Igy
volt a cigány származásúak aránya.Tehát a cigányság mint biológiailag korábban érő, nagyrészt sajátos életmód—
dol. érték- és normarendszerrel bíró etnikai csoport szerepet játszik ugyan a ma- gyarorszagi magas serdülőkori termékenység kialakulásában, de szerepe, hatása koro'ntsem meghatározó. s elsősorban a fiatal korban gyermeket vállaló nők egy sajátos csoportjára. a tizenéves korban élettársi kapcsolatot létesítő lányokra kor-
la'tozódik. "
Összefoglalva megállapítható, hogy a nemzetközi összehasonlító vizsgálat eredményei jól adaptólhotók a magyar társadalmi—demográfiai viszonyokra, s azok a tényezők, amelyek a gazdaságilag fejlett országokban általában a magas serdü—
lőkori termékenység kialakulása irányába hatnak. hazánkban is létezők és társa—
dalmi szinten magyarázzák a magyarországi magas serdülőkori szülések kialaku—
lósót.
TARGYSZÓ: Születésszabólyazós. Termékenység. Életkor.
IRODALOM
Westoll, Ch. — Calot, G. —- Foster, A.: Teenage fertility in developed nations, 1971—1980. International Family Planning Perspectives. 1983. évi 2. sz. 45—49. old.
Jones, E. —— Forrest, ]. — Goldman, N. - Henshow, St. —— Lincoln, R. -— Rosa", ]. — Westo". Ch. ——
Vuli, D.: Teenage pregnancy in developed countries: determinants and policy implications. International Family Planning Perspectives. 1985. évi 2. sz. 53—62. old.
Pongrácz Tiborné: A serdülőkorúok fogamzásgátlósi magatartásának és terhességmegszakitósónak nemzetközi és magyarországi jellemzői. Demogrólia. 1985.Vévi 2—3. sz. 199—214, old.
PE3lOME
nnaAoamocrb nogpocrnoaaro mechara Hacenei-ms : Benrpnu nsnnercn Heőnaro—
npmnno asrconoü nee nana any'rpu coupauiaiouieűcn nnvoamocm scero mencxoro Ha- cener—mn umeer aoapacrammyoo Teunenumo. Ha cpaanurenbnoro aőcnenoeannn, noxaabrsa- ramera mennynaponnoe ABmxenue nnvoaurocm s nonpacmosam Boapacre, npoucre—
nee-r, ura cpeAn 29 pasemux crpan : amomem—m xaarprpuunenra nnonoanrocm mer—rumi!
manome 18 ner Benrpmo onepemaer TOJ'leO nerpmnncxoe mencnoe Hacenenwe Coen"—
HEHHHX LUra'roa Amepmm. B nccnegoaannn oómecraeuno—axauommecxnx npwmu aucoxoü oreuecraennoü nnonosmocm a nonpocrxaaom Boapacre asrap onnpanacr, Ha eusonm anrmyra Anan I'y'rmaxep omocnrenbno sua—reuma " pam rpaxrapoa, onpenenmoumx nnonoamocn a naApocrnoaaM Boapacre. Ha ocnaaanm nonyuennux asrapom -'1UÁ€9d TaTOB momno ycranoams, ura naömonarouwrocn : Benrpnn BMCOKYIO uacrory pomneuuü y menni;—m monome 18 ner Mmmm ysnsars co cneAyiouan mauropamn:
-— BblCOKaH norm aaMym—mx mer-rugna B aospacmoü rpynne 15—19-nen—mx;
— Sonbmoe uncno npexpamenm'r őepeMem—xocm;
—— aucoxoe !; MEMAYHGPOAHOM acnenre uncno aanmux s CeIIbKOM xoasúcrae;
— npeoőneAanue noncepsa'manoro oőmecraennora noseneHr—m a nonosoM Bonpoce;
—— crumynnpymman pamAeHmr aKrMaHaa nemorpammecuan n counanbnas nonwmxa npasmenbcna;
— absconan norm awmanux camernrenm—mx menni,—H;
-- amcoxm? naKaaarenh narpeőnenm amcorann TOM (Benrpns a omowennw Haonwrcn a nepsbix pngax cpeAu eaponeücnwx c-rpan);
-—- Heocaeaemnennocu managemn a oönacrn perynnpoaaHv-s pomaenuü.
Haxoneu, cpenvr OÖLLLECTBBHHHX BCI'IEKTOB "OAPOCTKOBOÖ DROAOBHTOCTH MDMHO HOC—
TöBHTh BOnPOC 0 TOM, ne BOSHHKBIOT RH pal-nme őepeMeHHocm B prry U.I:H'BHCKOI? MOHO—
nemn. Hő OCHOBGHHH npoaeAeHHoro öBIOpOM HCCREAOBBHHH MOMO-lo YCTBHOBHTB, HTO Bon—
A ssaomoxom TERMÉKENYSÉGRÓL 1005
ipoc noApochosmx 6epemeuuocreű, u pomnenuü Mensaa cyswn. Ha npoőnemy U.I:II'BHCKOFO Haceneum. CpeAu mentum, saőepemeueaumx s nonpoctnosom aospacre norm umrauc- Koro Hacenemm oőu—mo mannercn Hnsxoű.
SUMMARY
The fertility of adolescent female population is unfavourably high in Hungary and it shows an upward tendency within the decreasing fertility ot total female population. The comparative analysis adolescent fertility in 29 developed countries points out hat as regards fertility rate under 18 years of age Hungary is preceeded only by the black female popula—
tion in the United States. Analyzing its socio-economic reasons in Hungary the authoress used the statements of the survey carried out by the Alan Guttmacher Institute on the weight and role of factors intluencíng adolescent fertility. The results of the authoress' research painted out that high childbirth rate among females under 18 years of age in Hungary can be attributed to the following factors:
— the high proportion of married women among the adolescents oged 15—19 years;
— the large number of the interruption of gravidity;
-— the high proportion, an international level. of employment in agriculture;
-- the rather conservative attitude of the society in sexuality;
— the active pronatalist population and social policy of the government;
— the high proportion of economically active iemales;
— the high consumption of spirits (Hungary is ranked at the top of the European countries);
— the inadeauate contraceptive knowledge of youth.
Finally, as far as the social relationships ot adolescent fertility are concerned it can be raised whether pregnant adolescents are not primarily from among gipsy youth. Relying on empirical results it can be painted out that the problem of adolescent pregnancy and child- birth cannot be narrowed down to that of gipsy population. Among pregnant adolescents the proportion of females of gipsy origin is usually low.
