dermatitis Arnica kontakt Arnika

e6ncv6cvAszart

6s vBNpnor-6cr Ar szEMLE't:- evp.4..

rcl-no.

O r

szig

^o s B

6r-N emik6rtani I ntd

ze

t at6: Horvdth Attila dr. egyetemi tandr)',

Semmelweis Egyete

_,

Altaldnos Orvostudomdnyi Kar, Bdr-

ds

l,{emik6rtani Klinika ffgazgat6: Horvdth Attila dr. egyetemi tandr)',

Virdiyos Klinika (igazgat6: dr. Nagy EvQ' ki)zlemdnye

Arnika kontakt _dermatitis Arnica contact dermatitis

TEMESVARI ERZSE-BET DR." ABLONCZY EVA DR.'. KASZAS NNNAMARIA DR.' NAGY EVA DR." NEMETH ILONA'

OSSZEF'OG As

A

szerzllc poLysensibilisalt beteg'fik anamndzisdt, bullosus lcontakt dermatitis

formdjdban

)jelentkez1

klinikai

tilne- teit, ds

allergol6giai

kivizsgdldsi

adatait

ismertetve, az is-

mert kontakt allergenek (pheiylbutazon,

perubalzsam,

terpentin) mellett, az ismdt

el1trdrbe

keriil1

,,termlsze- tes"

,

^novdnyi aLlergdn, az

Arnic'a

montana

nevii

novd.nyt tartalmaz6 kdszitmdny, aetiol6gi,ai

szereplre

hivjdk

fel

^a

figyelmet.

KulcsszaVak:

Arnica montana - kamilfa- phenylbutazon- terpentin- perubalzriam - kontakt

dermatiX

SUMMARY

The authors describe the anamnesis of ^their

polysensitised

patient,

her symptoms manifest

in

the

fornt

of bullosous contact dermatitis, as

well

as the data of here

allergological

examination.

In addition

to tlte well-known

contact allergens (phenylbutazone, balsam of

^Peru,

turpentine) they call attention to the aetological role of

the newly emerging

,,naturctl" plant allergen,

the

Arnica

montana.

Key words:

Arnica montana- camomile- phenylbutar,one- turpentine-balsam of Peru - c,ontact

dermatitis

Az elmflt

6vtizedekben reneszdnsz|t 616 ,,zold hu116rn"

a mindennapi 61et allerg6njei

m(:llett

az

un, OTC

^kdszit- nr6nyek dsszetev6inek

ezhdnyt kib6vit6sdvel rij

kontakt allerg6nek megjelen6s6t

tette

1ehet6v6.

A nov6nyi

anya-

gok

allergiz6l6 hat6sa nem ismeietlen, csup6n a

vegyi

6s

gy6gyszeripar fejl6ddsdvel a XXJ szLzad utols6 6vtized6ig h6tt6rbe kertilt.

Arnica montana, az

^Asteacepe

(Compositae) csalid tagja. E

nov6nyeket f6szkes- vifr4griaknak

is

^nevezik.

A nov6ny

gy6gynciv6nyk6nt

a koi6pkort6l ismert (Hilde- gard

von

Bingen

1099-L179), kdis6bb a

XVL

szdzadt6I a

ndpi gy6gydszatban

is megjelenjk (3,

6, 29), me116khatr4- sai a

XIX.

^{szdzad mdsodik} fel6b'en mdr szakirodalomban megtal6ihat6k

(23), A novdny

k:ivonata

az ut6bbi

6vek- ben, a term6szetgy6gydszatban (!s

az

OTC kdszitm6nyek kozott is

fellelhet6 (3,

19,

2I,

25, 29),

Kontakt

szenzibili- zdI6 hatdsa a

helyi

kezeldsekber! tiSrtdn6 elterjedds6t kci-

vet6en a kozeljdv6ben

v

n

^gyakran

jelenik

meg, esetleg

mds kontakt kcirnyezetl ailergenekkel

^(balzsam f6ies6gek, ill6o1ajok)

ili. ismert helyileg

hasznillt gy6gy- szer allergenekkel

(pl.

phenyl

2676,

kontakt szenzibilizill6

m6g nem

krjzijlt,

)

^tdrsulva.

^Allergi-

Esetismertet6s

61 6ves n6beteg: anamn6zis6ben diphteria, appendectomia, _{T2 6ve} hypertonia szerepel. Felv6teldt megel6z6en 16 nappal bal csuk16j6t eltiirte, ziz6ddsrlt Phenylbutazon krdmmel 6s ,,Arnica cream"-el (dsszetdtel: drnika-tinktura, parafinos kamilla ds kdrclmvirdg kivo- nat, E vitamin, beta-karotin, valamint muskotdly 6s orvosi zs61ya il- l6olajvlzzel lemoshat6 kr6mben) kezelte. Akezelds 3. napjdn ambu- 16ns orvosi e116tdsra jelentkezve _ba1 oldali distalis radius tor6st d1la-

pitottak meg 6s gipszsint helyeztek fe1. A gipszkiit6s alatt a kijvetke- z6 napon b6r6g6st, viszket6st dszlelve a beteg a gipszet a kotds 2.

napjr4n elt6volitotta. Compartment syndroma i11.,,,gipszal1ergia" fe1- t6telezds6vel sebdszeti osztdlyra hospitalizdci6ra kertilr, ahol helyi kezel6sben rdszesijlt (ege16s, kamillds borogatds), bulldit megnyi- tott6k, az alkar oedema m6rs6kl6d6se ntdn b6rgy6gy6szati szakren- de16be lrdnyitottdk, E napon int6zetiinkbe siirg6ss699el kerUlt felv6- telre.

Fe1v6te1i status: a beteg ba1 karjln a csuk16t61 a h6naljig terjed6, egyenetlen hatdrf ijsszefiigg6 6l6nkvdrcis infiltrdcid (1. iLbra), he- Iyenkdnt vesicula nyomokkai ds m6zsdrga pdrkkel (2. dbra). Jobb szem kijriil, valamint ^a jobb combon, mindk6t bokdn 6s a jobb _alka- ron ekzem6s plakkok figyelhet6k meg.

Allergologiai tesztel6se Magyar sor (40) epicuta.n (ec.) allergen- jeivel phenylbutazon 24-48 6s 72 6rds drtdkel6sben ++, +++, +++

pozitfv reakci6t produkdlt, valamint perubalzsam 6s terpentin 48 6s '12 6ftban ++, 6s ++ pozitiv reakci6t mutatott. Fragrance sor a11er-

g6njei, valamint primin 6s sesquiterpen ec. pr6ba negativ eredm6nyii vo1t. Abeteg 6ita1 haszndlt kr6m ec. tesztel6se 48 6s'72 6r'dban +, ++

er6ss6gii b6neakci6t provokSlt. Kamilla olaj 48 6s 72 6rdban ++ 6s

hazai

irodalomban

L

lIbra

A balkaron a csukl6t6l a h6naljig terjed6 egyenetlen hatdrf 6l6nkvorcis

infiltr6ci6

vesicula nvomokkal

+++ erSss6gii b6reakci6t, drnikh tinctur.a 1:10 (a1koho1) 4g

6sj2

6rdban ++, ++, valamint teljes l:c-ban 48 6.s

j2

_{6r6ban ++ 6s +++}

er5ss6gii b6rreakci6t provokdlt.

A beteg a localis szteroid kezeidsre ttinetnentess6 viilt.

Megllesz616s

A

kornyezetiink

kontakt

al li:rg6nj eine

k szenziblliz|l6

ha- t6sa gyaklan halmozottan, Alkaimank6nt egymds titl€rz6_

kenyit6 tulaj donsdg6t potenclirozva

jelenik

_meg,

A

phenylbutazon

(4-butyll.

_1,2

*diphenyi-

_3,5

-

pyrazo- lidinedion : butazolidin),

pyiazolon vegyiilet, szenzibiliz|-

16 hat6sa hazai irodalomban _1975-16l ismert

(lZ). Az

els6_

sorban rheumatol6giai kezei 6sekre haszn6lt _szer 19 49

-t6I

alkalmazott,

exfoliativ

dermatitis 6s

Lyell

syndroma tiine_

tei

m6r 1910-t6I a szakiroddlomban rnegjel entek (24, 2g).

Kontakt szenzibthz6I6 ha!6sa b6rbetegeken |973-ban

l2%o-os gyakoris6gri

volt,

jd,lenleg

is

szerepel a ,,Magyar sor" kontakt allerg6njei

kozot,

ut6bb 1995-2000 6vekben a kor.rtakt szenzibilizdci6s gyakoris 6

ga

tesztelt b6rbete ge-

ken

I,7 -2,3 Vo.

Halmozott szlnzibilizilci6

els 6s or.ban hdm- hi6nyos

b6rfeliiletek

kezel6rlekor 6rv6nyesril,

pl.:

chroni- cus v6n6s e16gtelens6g, ulcuii cruris eseteiben

(I0,36,4I).

2, dbra

Az infiltr

6ci6 kozeli felv6tele (vesicula nyomok 6s m6zs6rga pdrk)

leggyakoribb

feihaszn6l6si

form6nak (3, 9, 16, Ig,

20.

29). Mds

fajai

az

Arnica longifolia, Arnica

charnissonis 6s sachalinensis szint6n _szerepet kapnak a tinctur.a e16611ft6_

sdban (23), Gy6gyit6 hat6sa a flavonoirJ, sesquiterper.r lac-

ton,

monoterpen 6s polysacharida tartalomtnal magyarZi-

zott (44,

45, 46). Gyullad6scsdkkent6 rulajclons6g6t a ter._

pen, monotelpen, oedema csokkent6 hat6sdt a helenalin 6s 6szterei, az

antimiklobas

(ktilonos tekintettel a Gram po_

zitiv

b

aktlriumokra)

tul aj dons 6g6t az ili 6 ol aj

ok

effektivi ^_ t{sdvaT magyatdzzdk

(3). Analgetikus 6s

tumorsztatikus tulajdons6got is kcizolrek

(3,

11),

Felhaszndl6sa

krdm, tinctura, ill, olaj

formrijdban tor.t6_

nik, N6pi

gy6gylszatban ny6lkah6rtya ttinerekre teakdnt is javasoljdk. Kor6bban hypotoni6ban per os formdban is a1-

kalmaztd.k,

Jelenlegi

indikdci6i Augustin

szerinj.: vdgtag traumdk,

ficam, iziileti panaszok, v6n6s kering6si

el6gte1ens69, sebgy6gyul6s,

ulcus cruris, iziileti

panaszok

(3).

Neuro_, enterotoxikus _6s

abortiv

tulajdonsdga 6vsz6zadok 6ta is_

mert (3, 29,32,33), leveldt

doh6nyk6nt

is

felhaszr"rdltdk (6).

AlIeryizdl6

tulajdons6ga a

XIX,

szlzadban v61t ismerr_

te (16, 23).

A

nciv6ny

XIX,

szdzadi rcneszlnszilt azzal is magyardzzdk,

hogy hire ment, Goethe 6rnika

tinctura

sziver6sit6thasznLlt

(3).

Arnica

montana kontakt derma_

titist

¹ 844- 1971

kozott

35 kozlem6ny

jetolr (1j , ^tg,

^25).

Klinikai

tiineteket bullosus dermatitis form6j6ban is rneg_

figyeltek (23). A

legrdbb konrakr dermaritisr Eur6p6ban

kozoltek, ahol a nov6ny

6shonos

(14, 23).

Lengyeior- szdgban

az

arnica vir6gb61

k6szill infusiok

provok6ltak

kontakt dermatitist (33), Tengerimalac

szenzibtlizill6sta

Arnica montana extractumot

sikeresen haszn6lt6k

(19.

29).

Az ismert kontakt szenzibilizdl6

hat6s miatt

Hebra

1887-ben csak homeopritids felhaszndl6s6t javasolta, _ahol a mai napig

is

a1kalmazz6k, jellemz6en az e16ir6s szerint h6mhi6nyos

b6rfelijletre nem javasolva (8, _{23, 25). A}

szenzibibz1,ci6k

leher6s6g6tb6viti

az a t6ny is hogy a n6_

v6ny parftlm

olajar

is

ad

(25),Iritativ

hat6s6t az i116o1aj

tartaiomnak

tulajdonitj6k, mivel

az a vtzes oldatban nem 6rv6nyestil

(23,25).

A

perubalzsam

ismert

(osiizetett)

kontakt

al1erg6n, seb_

gy6gyul6st el6segit6 hatiisa Jniatt h6mfosztott b6rfelijlete_

ken tort6n6 alkalmazdsa sor6n tapasztalhat6 er6s szenzibi- 1i2616

hatlsa

md.r

a mflt

sdlzacl hatvanas

6v6t6l

ismert.

Allerg6njei 6s mds

nov6ny(:kke1,

nov6nyi

allergenekkel

p otenci6l is an kifej I 6d6 kereii ztre akci

6i az

elm:f,lt 6v tized- ben

j6l feltlrklpezettek (4, 12,39). A

kcimyezerben el6_

fordul6

sz6mos expozici6s iehet6s6g

miatt

aliergi6s b6r- betegek tesztel6s6re anemzd,tkozi 6s a ,,Magyar

sor,'is

al-

kalrtazza

(40, 4.1). Terpentifrnel _6s

ndvdnyi ill6olajokkal

keresztreakci 6t ad (4, _34, 3'l).

Az

arnika 32 faja

talilhat6

meg a

foid

mdrsdkelt

ovi

16- sz6n (23). Az

Arnica

montada s6rga

vir6gi,6vel6

nciv6ny, gy6gynriv6ny, els6sorban

szlliciumdioxidos

mez6kcin n6

600-2800 m-es

magass6gbaln,

Eur6p6ban, Azsi6ban

6s Eszak Amerik 6ban (6, 23 , ZS , ^{29) .}

Gy6gyit6 hat6s6t mdr

lvslpzadok

6ta felhas zn6lj6k, Ar_

nlca

montana

a legf6bb

forj:6sa

az

amica tincturanak, a

F6 allerg6njei a sesquiterpen-

lenalin

ds annak 6szterei

(13, i

ctonok, els6sorban a he-

),

a carablon

(23).

vala-

mtnt

az e csoportba nem sorolhht6, feltehet6en m6s anti_

genit6su

arnicolid D,

passreitetl

{:t)

^eSV

^rij

^{ailergent is}

izo161t az

Arnica

sacha 1,

ami

egy 8,9-epoxythy- moldiester, 6s a sesquiterpen- al nem ad kereszt- reakci6t. Keresztreakci6 azonbari

az

funika 6s

akrizamt6n

virrigok, valamint m6s Composidae csalddba Iartoz6 ni)v6- nyek kcizott (p1.

kamilla,

kciromlvirdg stb.)

ismert, amir

a

sesquitetpen-lactonok keresztrerlktivitdsa rnagyar6z

(I4, i5,

30),

Epicutan tesztel6sre a

tinctura l\o/o-os

oldatilt methyle- thylketonban (23), 0,5Vo 6ter exfractum6t vaselinben (47,

48),

I0-20o/a-os

alkoholos

oldatQt

(9,

11,

26,29)

javasol_

jdk a

szeru6k.

A higit6sok a i'drhat6 toxikus

^reakci6k

me geI 6 z6,s 6t c 6lo zzdk.

Sajdt betegtinknll az

elvdgze|t

epicutan teszt l}Vo-os

cc-t

Fischer

(11) szerint v6lasztottuk meg, a toxikus reak-

ci6k

hiriny6t

a24

6t6s negativ eiedm6nyii

bdnekci6k,

va_

lamint

a 48

6s72

6rdban

folyam[tosan

erdscid6

infiltr6ci6 bizonyitja.

Betegiink kontakt dermatitis fiinet6nek

megjelen6se a

gipszkot6s

aetiologi6jit

vetette n'el,

holott

csak az rsmert phelybutazon 6s a kev6sb6 kcizisfnert drnika kontakt szen-

zibilizdci6 k6s5i

(2

-3

nap) b6n!:akci6j ak6nt jelenrkezert, melyhez _a

kamilla

trildrz6kenys(g

is

feltehet6 en hozz6j6-

lult.

A

szenzibiliz6l6 hatdst

az

elv6[4zett bdrtesztek egydrtel-

miien bizonyitjdk. Az,,arnika ki6m,,

osszetev6i koz.iJ az arnika 6s

kamilla

szenzibilizdci6t tudtuk igazolni,

A kamilla, mint a

Compositaef csaldd

taga

alleryiz6l6 hat6sa a szakirodalomban ismert (2,

5,26,38,

39,

42,43,

48), az utols6 kozlem6ny hazl.nkban, 196i-ben jelent

meg

(22). A kamilla f6zetek

anlriirrir6ns, gyulacl6scsok- kent6 hat6sdt

az

alfa

bisabolol

of;szetev6nek

tulajdonitot- tdk,

Ezen hat6s

miatt a

gy6gyill;zatban

6s

a kozmetiku- mokban is felhaszn6lisra keriilneik a nov6ny Chamomilla

officinaiis, a

Chamaemelum

nobilis ^(Anthemis

nobilis,

Roman chamomille) 6s a Matricaria chamomilla fajok (26,42,43).

Apatch

tesztek

avizsgillt

betegen a n6v6nyi kivonat ko- rdbban haszndlatos koncentrdci6tlan, _esetleg

kamilla

olaj-

jal

tort6nnek

(3,

26)

kiiltjnos tekintettel az

azonnali

kon-

takt reakci6k lehet6s6geire (2).

A

kozos sesquitetpen lacton al,tergdn

miatt

a Composi- tae csal6d nov6nyei

krjzotti

kereriztreaktivit6sra vonatko- z6an a szakirodalomban szdmos adat

van (6, 13,

14, 75, 16, 18,

29,30,32,35,38, 45, 46,48),

Egyriues szenzibili- z6ci6 e keresztreaktivit6s eredm6hye

is

lehetett volna.

Az

a

l6ny

azonban,

hogy

a sesquiterpen

lacion mix

epicutan pr6ba (38) a betegn6l b6rreakci6t _nem

provok6lt

ar:ra utai, hogy a nov6ny ismert allergdnjei

[oziil

^a sesquiterpen lac- tont61

fiiggetlen

allergdn

a felel(js a

b6rriinetek6rt. Ezen ut6bbi kovetkeztetds alapjdn az

,,t\mica

cream"

korijmvi-

169

kivcnat ttillrzekenyit6

hatdsa sem bizonyitott.

A

beteg

tov6bbi allerg6n mentes korny,izet6nek

kialakit6sriban azonban nern elhanyagolhat6 a pelrubalzsam 6s a terpentin kontakt szenzibiliz6ci6 jelenl6te slom, melyek kapcsolata a

balzsamok ill6olaj tartalma kivdltotta

tril6rz6kenys6gi reakci6kban ismert

(4, 21,39).

Tovdbbiakban term6szete_

sen nem szabad

figyelmen kivill

hagynunk a kr6m ossze_

tev6ib6l az E vitamin (tokoferol) szenzIbllizilI6

hatlLst sem, de ezen anyaggal kapcsolatos,

ut6bbi

dvekben meg_

jelent

kozlem6nyek

szerint a b5neakcr6k

intenzilfusa az dltalunk 6sz1e1t b6rtiineteket nem 6rte eI (7, 7

,

^27).

Munk6nkkal egy frjnak

semmik6nt sem mondhat6, de

jelenleg

_{m6g nem}

kozismert

a11erg6n szenzibilizdci6s _{le_}

het6s6g6re

kiv6ntuk felhivni

a

figyelmet,

tekintettel ana,

hogy

a tril6rzdkenys6gi

reakci6k

gyakorisdg6ra a ,,rerme_

szetes any agok" renes z6ns z6y

al

halmozotta n sz6mitanunk

kell.

IRODALOM

7. Aeling J. L., Panagotacos P. J., Andreozzi R. J.: Allergrc conracr

dematitis

to

vitamin

E

aerosol deodorant. Arch. Dermatol.

(1973) _108,5',19.

2.Antin 5., Lahti A., Maibach H. ./.. Contact urt.icaria syndrome cRc ( 1 9e7)

3. Augustin

M,.

Nichtsteroidale Antirheumatika uncl pflanzliche Antiphlogistika. in Korting H.C., Stery W: Therapeutische Ver_

fahren in der Dernatologie, Dermatika und Kosmetika. _{Black_}

well Wissenschafta-Verlag Berlin-Wien (2001) 149-15"1 .

4. Bandnnnn H-J., Dohtt W.; Dte Epicutantestung.Mijnchen. _{Ver_}

lag J. F Bergmann. (1967) 210-212.,2j1-2j3.

5.Beetz D., Cramer H. J., Mehlhor.n C,

H.:

Zur Haufigkeit der Epidermalen Allergie gegentiber Kamille

in

Kamillenhaltisen Arzneimitteln und Kosmetica. Dermatol. Monatsschr, 0971)

I 57 , 505.

6. Benezra C,, Ducontbs G., Sell y., Foussereatt J.; plant Contact Dermatitis. B. C, Decker INC i985. 120-1.21. old. Biberstein H.:

Z:wei Falle von Atnicadermatitis.

Zbl.

Haut, Geschl. Krkh.

(192'7) 24,586.

'/, Brodkin R. H., Bleiberg,/... Sensitiviry ro ropically applied Vita_

min E. Arch Dermarol. (1965) 92,76,

8. Btregel D. M., Lewis B. K., Clternin D. K.,. Horneopdtii4s orvos_

lzis. Springer'. 1996. 12l , o.

9. Cronin 8,.' Contact Dematitis. New yor.k Churchill Livinsstone

( r 980) s07.

70. Cronin

E..

Contact Dermatitis. Churchill Livingstone, _{Edin_}

burgh London and New York ^(198o). 259.

ll.Fislter A. A..

Conract Dermatitis. Lea-Febiger. philadelphia (1986) r74,8s7.

12, Hanur M., Ddnes M., Temestt/tri 8.,. Kontakt allergenek _a mo- dern bioszf6rdban. B6rgy6gy. Vener, Szle. (1975) 51,193-200.

73. Hansel R., Keller K,, Rimpler H,, Schneicler G.,. Drogen (Bancl

4-6).

In:

Hagers Handbuch der pharmazeutischen praxis. _5.

Aufl , Heidelber'g. Spr.irrger-Verlag ( 1993)

74, Ha.usen B. M., Herrntan H. D.,Willulut G.,.The sensitizing capa-

city of

Compositae plants

I.

Occupational cor.rtact clematitis from Arnica longifolia Eaton. Contact Dermatitis (19ig) 4, 3-I0.

15. Hausen B. M., Schulz K. 11.: Chrysanthemum-Allergie. Berufs- dermatosen (1973) 21, 199,

16. Hausen B. M.: A 6-year experience with compositae mix. Am. J.

Contact Dermaritis. (1996) 7, 94-99.

17. Hausen B.M.. Amikaallergie. Der Haurarzt (1980)

jj,

_i0-17.

78, HauserL B . M ,: The sensitizing capacity of Compositae plats Test results and cross-sensitivity

in

Cornpositae-sensitive tients. Dermatologica (1979) I 5

l, l-I1.

79, Hausen B'. M.: Identtfication of the allergens of A. Mintana ru.

L, Contact Dermatitis (19'78) 4,308.

20, Hormculn H. P., Korting H. C.. AlleLgic acute contact clermatitis due to Amica tinctule self-medication. Phytomedicine (1995) 4, 3L5-317.

2I. Jackson E, M.. Natural Ingredients in Cosmetics. Am. J, Contact Dermatitis, (1994) 5, 106-109.

22. Kocsis

A.r

Matricaria inodbra okozta ttii6rz6kenys6gi ^esetek' B6rgy6gy. Vener. Sz1e. (1961) 37,232'234.

23.Lovell R. C.; Plants and thd; skin, Oxford. Blackweil Scientific Publications. (1993), 154-155.

24. MaberLy D, J., Greenhalgh _F.. M.: Jaundice and exfoliative der- matitis due to phenylbutazlne. Br. J, Derm. (1970) 82, 618- 619,

25, Mitchell J,, Rook A.: Botanilcal Dermatology. Vancouver Green- grass (1979) 5, 10-15., 188-189,, 632

26. Mitchell J., Rook A.; Botanfcal Dermatology Vancouver Green- grass. (1979) 186-212.

27. Mitchell _"/,.' Contact urtica from Vitamin E preparation (Vita- min E-Vegetable Oil)'in t

246.

28, Montgomery P. R., Toxic

siblings, Int J. Dermatol . ^(19'7 5) 14 ,

necrolysis due to phenyibu- tazone. Br, J. Dem. (1970)

29. Ott A.; Haut und Pflanzen o.

I,22o.

ustav Fischer Verlag, (1991) 8-10, 30, PaschoudJ.

M.;K

durch Cluysanthemum, Gekreu- tze Uberempfindlichkeits

mit

Alnicatinclur. Hautarzt.

(r9s6) 16,229

Kontakt szenzibiliz{ci6 6s latens kontakt szenzibiliz6ci6 ulcus

cruris postthromboticum eseteiben. B6rgy6gy. Vener. Szle, (1980) 56, 199-206.

3T.Temesvdri 8., Bal6 J. M., Husz 5., Juddk R,, Koh(Lnkct V., Mdszd' ros Cs., Remenyik 8., Szegedi A., Nebenfiihrer L,, Sonzos Zs';

Il-

latanyag aiiergia magyarorszdgi multicentrikus ^v izsgllata. B6r- gy6gy. Vener. Szle. (2001) 2,59-69,

3S,Temesvdri E., Kdrpdti 5., P6nyai Gy., Horvdtlt A.. Sesquiterpen lacton kontakt szenzibiliz6ci6, B6rgy6gy, Vener, Sz1e. (L999) 4, 157 -162.

39.Temesvdri E., So6s Gy., Horvdth A.,' term6szetes anyagok tti16r- z6kenyit6 hatdsa. (2001) Kijzl6s alatt

40. Temesvd.ri E.: ln vivo a11ergo16giai vizsgdlatok. Petrdnyi Gy6z6 6s mtsai szerk.: Klinikai Immunol6gla. Medicina (2000) 904-909 41,.Temesvdri E.; Kontakt ekzema. Petr6nyi Gy6z6 6s mtsai szerk.:

Klinlkai Immunol6gia. Medicina, (2000) 3 1 5-339.

42.Van KetelW. G.,'Allergy to Matricaria chamomilla. Contact Der- matitis. (1987) 1 6, 50-51.

43,Vart Ketel WG..' Allergy to Matricaria chamomilla. Contact Der- matitis. (1982) B, 143.

44.Wagner H., BreuW,,WiLler F, 6s mtsai:In vitro inhibition of ara- chidonate metabolism by some alcamides and alkylated phenols.

Planta Med (1989) 55, 566-567.

45. WilLuhrt G., Herrnmrut H. D,:Zwei Sesquiterpenlaktone aus den Blii-

ten von Amica longifolia, Archiv der Pharmazie. (197 6) 309 , 333 ^,

46.Willuhn G., Kresken J., Merfort L: Amikabliiten: Identit Ats und Reinheitspriifung, Diinnschichtchromatographie der Sesquiter- penlactopne und Flavinoide. Dtsch Apoth

ztg.

⁽¹⁹⁸³⁾ 123, 243r-2434,

4T.Willuhn G.,' Neuere Ergebnlsse der Amikafirschung, Pharmazre in unserer ZeIt (1981) 10,1-7.

4S,Wrangsjo

K.,

Ros A.

M.,

Wahlberg

J, E,:

Contact allergy to Compositae plants in patients with summer exacerbated dermati- tis, Contact Dermatitis, ⁽¹⁹⁹⁰⁾ 22, 148-154,

Erkezett: 2001 . YL ^{21. .}

Kdzl6sre elfosadva: 2001.

YI]'

26.