Dr. F UTÓ JÓ Z S E F főiskolai adjunktus:
A FÖLDRAJZI TEREPGYAKORLATRÓL
A Művelődésügy i Minisztérium 1955-től földrajzbó l is kötelezővé t ett e a pedagógiai főiskolákon a t erepgyakorl at okat . A hároméves kép- zés ker et ében a terepgyakorl a t az első két félév, a négyéves képzés ke- ret ében pedig az első három félév általános természeti földraj z a nya gá t hivat ot t elmélyíteni. Fő feladata , hogy az órán hallott általános f öldr aj zi törvényszerűségeke t a hallgatók a s aj á t megfigyeléseikkel, méréseikke l is igazolják. Tovább á a terepgyakorl ati mu nká val belekóstoljanak az ad at gyűj t ő tudományo s munkába, és megszeressé k azt.
Nagy szerepe van a terepgyakorlat okna k a közösségi szellem kiala- kít ásában is. A t a ná rn ak pedig igen jó alkalom nyílik arra, hogy köze- lebbről is megi s mer j e hallgatói világnézetét, munkabí rását, közösségben való viselkedését stb. Már az eddig elmondottakbó l is világos, hogy a terepgyakorlato k rendkívü l hasznos, ma már elengedhetetle n tartozéka i a főiskolai oktató-nevelő munk ának .
Az első években mi, a terepgyakor latoka t vezető oktatók is bi zony- talano k vol tunk ebben a munká ban , hiszen ismeretle n ú j utakon kellett j ár n unk . Éppen ezért nagyon sok nehézséggel kellett megküzdeni. Ma m á r pár évi gyakorlat áll mögöt tünk, de még most sem m o nd h at j u k azt, hogy terepgyakor latai nko n a rendel kezésünkre álló anyagot és időt a lehet ő legjobban használ ju k ki. J ó n éh á n y évnek kell eltelnie addig, amíg a megfelelő jó módszert ki t u d j u k alakítani.
Ez a m u nk a az eddigi tapasztalato k összefoglalásával hozzá kí ván j árul ni a földraj zi t erepgyakorlato k mi né l használhatób b módszeréne k a kialakításához.
Mi nden t erepgyakorl atna k három részből kell állnia:
I. A t erepgyakor la t előkészítése.
II. A terepgyakor la t végrehaj tása . III. A végzett m un k a értékelése . I. Előkészítés
A t erepgyakorl atr a való előkészítés t ágabb értelembe n má r az el- méleti előadásokkal az év elején megkezdődik . It t i sm ert e tj ü k a hal lga- tókkal az általános természeti f öl dr aj z keret ében azokat a tör vénys zer ű-
155
ségeket, amelyeknek valódiságáról maj d a terepgyakor laton s aj át maguk által mért adat ok segítségével meg fognak győződni. Azokra a t örvény - szerűségekre, amel yekkel a t er epgyakorl at o n részletesen foglalkozunk , m ár az előadás f ol ya má n fel hívo m a figyel met. Pl.: Ha a besugárzás hő- mérsékletemelő , a kisugárzá s hőmérsékl et csökkentő hatását ismertetem , m á r előadás közben felhívom a figyelmet, hogy a nyári terepgyakorl aton ennek bizonyítására a Bükk- fenns íko n napokon keresztül méréseket fo- g un k végezni. A hidrológiába n t aní t ju k , hogy a mészkőbe a víz beszivá- rog, ezért mészkőplat ókon nincsenek források. Itt utalok rá, hogy a Bükk- fennsí kon ezt a törvényszerűséget a terepgyakor lato n s aj át bőrü- kön fogják érezni. Ugyanis a dolinákban végzendő mi krokl imat ikus mé- rések miatt t áb or un ka t a B ükk-f ennsí kr a kel l telepítenünk, ide pedig a vizet még a legkedvezőbb esetben is 2—3 km-rő l háton kell felszállí- tani.
Az előadások folyamán , ha sokszor és az anyag különböző részein hivatkozun k a ter epgyakorlat ra , a hallgatók valósággal vár já k, hogy részt vehessene k ebben a m unk ába n. Az oktatók feladata, hogy a jövő t anára i ne csalódjanak a t erepgyakor latokban.
Ahhoz, hogy megközelítőleg is jó m u n ká t t ud j u n k végezni, megfe- lelő tárgyi adottságokkal kell rendelkezni. M inden tanszéknek megfelelő műs zerpa rkr a v an szüksége a t erepgyakorl ato k lebonyolításához. Minél több a műs zerünk , annál eredményeseb b m u n k á t végezhetünk. Fel tét - l enül szükségesek a m unka te rü le t rő l 50 000-es térképek. Mégpedig leg- alább négy hal lgatókén t 1—1 db. Mindegyik mellé nagyító t és Bézárd- tájoló t is me ll éke lj ünk .
A hidrológiai gyakorlathoz propelleres vízsebességmérő, 50 mét ere s acélmérőszalag, stopperóra, vízhőmérő, kémcsövek kellenek. Jó, ha van hordalékfog ó készülék is.
A morfológia i kőzettani gyakorlatokho z bányászkompasz, geológus kalapácsok, aneroid magasságmérő a legszükségesebbek.
A klimatológia i mérésekhe z 3 db Assmann-fél e hőmérőpár (ezeket száraz, nedves állomási hőmérőpárokkal is helyettesít het jük) , 3 db ma xi - mu m, illetve m i n i m u m hőmérő, különböző mélységekben (0—5—10—20
—40 cm) használ hat ó t alaj hőmérősorozat, 3 db polyméter, 2 db kanalas szélsebességmérő, kis széli ránymutat ó aneroid barométer, esőmérők szükségesek. Jól fel t u d j u k használni a Campbell—Stocke-féle napsugár - zástartam mér őt, harmat mérl eget, ha r ma t po n t meghatározó tükr öt stb.
Higanyos h őmér őknél jobban bevál tak az ellenállás hőmérők . Sok j á r - kálást és m u n k á t t ak ar í t ha t un k meg velük .
Mivel a műszerkészl e t komoly értéket képvisel, gondoskodnunk kell a lehető legtökéletesebb védelmükről. E r re legalkalmasab b a kézitáská - hoz hasonló, fábó l készült hőmérőládikó. B enn e 6—8 hőmérő biztonsá- gosan szállítható. Lényeg, hogy a ládák ne legyenek se túl nagyok, se tú l nehezek. így egy ember még merede k le jt ő n is biztonságosan mozoghat velük.
A g yakor la tr a legalkalmasab b ter e p rendszer in t távol van mi nden emberi településtől, sőt még túristaháztó l is. (Mi a terepgyakorlatokat ál talában a Bükk- fenns íko n szoktuk tartani.) Nagyon ajánlatos, ha a
tanszék felszereli a hallgatóit sá- torlapokkal, hátizsákokkal, főzésre alkalmas edényekkel, háto n vihet ő vízhordó edényekkel, lapátokkal, zsebvillanylámpákkal stb.
A terepgyakorlatok me gt ar t á- sára l egalkalmasabb a vizsgák u t á - ni időszak azért, mer t ekkor már elég meleg van ahhoz, hogy huz a- mosabb ideig" sátorban lakhassunk még a Bükk-fennsí kon is. Másrészt a vizsgák sem a hallgatókat, sem a t anár t nem zavar ják . A gyakorl at időtartama az utazáson kívül leg- alább 4 teljes na p legyen.
A gyakorlat megkezdése előtt pár héttel a vezető tanár 1—2 hal l- gató kíséretében j á r j a be a terepet.
Jelöljék ki a táborhelyet , a mikr o- klimatológiai állomások helyét. A helyszínen készítsenek tervet a klimatológiai, hidrológiai, morfoló - giai és biogeográfia i csoport m u n - káj áról .
A t erepgyakorlato k lebonyolí- tásár a legideálisabb a 20—25 íő körüli létszám. A hallgatókkal a
terepgyakorlat megkezdése előtt előkészítő megbeszéléseket t a r t unk . Itt i sm er t et j ü k meg velük térképről azt a terepet, amelyen négy napig dol- gozni fognak. Részletezzük az elvégzendő feladatokat. Már idehaza a hallgatóka t négyes-ötös csoportokra osztjuk. Ezek lesznek a m un ka - csoportok (hidrológus, klimatológus, kőzettan morfológus, biogeog'ráfus és az ellátó csoport). Az ellátó csoport két t agj a egyben a t ere pgyakor- lat központi adminisztrátora is. Kötelességük, hogy a t erepgyakorla t jegyzőkönyvébe minden mér t adatot bevezessenek. Mindegyik csoport- nak van egy vezetője, akinek á t adj u k a térképet, nagyítót, tájolót. A cso- portokat a vezetőkről nevezzük el.
Az ellátó csoport tagjai közül egyet-egyet felváltva osszunk be más munkacsoportokhoz . Ezáltal őket sem rekeszt jü k ki teljesen a t udom á- nyos munkából.
Az indulás előtti nap kiosztjuk a hallgatókna k az egyéni felszerelést (sátorlap, hátizsák és hideg élelmiszer), a műszereket, a konyhafelszere - lést. Az adminisztrátoro k szerepe má r it t megkezdődik. Beírj ák a jegyző- könyvükbe, hogy ki milyen műszert vett át, és azért ki felelős egészen a visszaérkezésig. Az egy főre j utó csomag súlya meghaladja a 10 kg-ot.
157 Pihenő a cementgyári tónál
II. Terepgyakorlati munka
Ha a t á bor he l yünk re dél kör ül megérkeztünk, rövid pihenő ut án hozzálátunk a mun kafe lt ét el e k megter emt éséhez. A csoport egyik fele a sát rakat veri fel, a másik fele a meteorológiai állomásokat telepíti.
Az ellátó csoport pedig megszervezi a résztvevők ellátását (meleg étel, ivóvíz stb.).
A sátrak fe lv er ésé re különös gondot kell fordítanunk. A sátrak jó rögzítése, körülárkolás a elengedhetet len feltétel. Hiszen egy hé t alatt komoly esőre vag y erős szélviharra is számí thatunk. A sátrak al ját bé- leljük ki jól szénával, szalmával vagy száraz lombbal, hogy a pihenés
Mikroklima állomás a dolinában
benne a lehető legkényel meseb b legyen. Nagyon fontos dolog ez, me rt csak jól kipihent gárdával lehet jó és er edményes munk át végezni. Az admini sztrátorok m i n d j á r t vázlatot is készítene k a táborról, beí rják, melyik sát orban ki lakik.
A mikroklimatológiai állomás telepítésére különös gondot for dít unk . A Bükk-f ennsí ko n legalább 3 állomást tel epí tünk , egyet a dolinána k az alján, egyet a dolina peremén lévő erdőszélen, a harmadikat pedig a leg- közelebbi hegyt etőn . Mi ndháro m állomáson azonos műszereket állítunk fel, m ert csak ebb en az esetben t u d j u k a kívánt összehasonlításokat vég- r ehaj t ani .
Az állomások ál ljanak As zmann- fél e aspirációs pszichrométerből vagy az ezt helyett esít ő száraz-nedve s hőmérőpárból, ma x i m u m és mini- m u m hőmérőből. Mindegyiket állítsuk fel a t al a j felszíne f elett 5 cm-re.
Egy állomási hő mér ő t hel yezzünk el 1,5 m magasságban. Ne fel edkez- zünk meg a h őmé rő k árnyékolásáról. A t al aj hőmérőket 5, 10, 20 és 40 cm mélységben helyezzük el. Állítsunk fel egy csapadékmérőt is. Mind-
egyik helyen mi nden időpontban m é r j ü k a szél sebességét m/ sec- ban kanalas szélsebességmérővel. Az állomásokat ideiglenes kerítéssel kerít- sük körül az állatok elleni védelem céljából.
A biogeográfus és talajtanos, a hidrológus, a morfológus és kőzet- gyűj tő munk ával kapcsolatba n nem szükséges állomásokat telepíteni, és előmunkálatoka t végezni.
Ha ügyesen és jól dolgoznak a hallgatók, estefelé m e gt ar t j u k a rész- letes eligazítást és a következő napr a mindegyik munkacsoport na k meg- határozott fel adatoka t adunk.
Itt már a műszerek használ atá t nem kell i smertetnünk , me r t keze- lését az év folyamán a gyakorlatoko n jól el sajátították a hallgatók. Még
A műszerek leolvasása
előnyösebb helyzetbe n vagyunk , ha az év folyamán pár hónapig ezekkel a hallgatókkal működt e tt ün k a főiskolán egy gyakorló meteorológiai ál- lomást.
Az A/csoport lesz az első napon a klimatológus csoport. F eladat uk 0 órától 24 óráig a 3 állomáson lévő műszerek kezelése és ór ánként i le- olvasása, feljegyzése , ezek továbbítása az adminisztrátorokhoz, aki k az adatokat a központi jegyzőkönyvbe bevezetik. A csoporton belül a pa- rancsnok fel adat a az éjjel-nappali szolgálat beosztása és a leolvasási idők pontos betartása. Ajánlatos, hogy az első két - háro m órában m i is ellen- őrizzük a leolvasásokat, me rt a hibás adatokat visszamenőleg ne m lehet pótolni. A klimatológiai állomások kezelése meglehetősen nagy mu nk á t jelent. Hiszen 24 óra alatt nem kevesebb, mi nt 600 adat leolvasását, rög- zítését és továbbítását jelenti. Ha pedig ehhez hozzávesszük, hogy a do- lina és a hegytető állomás többszáz mé te rr e is lehet egymástól, a szint- különbség pedig a 100 mét er t is elérheti, akkor l át hat j uk , hogy ez a cso- port éppen, hogy el t u dj a látni a feladatát, pihenőre, grafikono k rajzo -
159
lására már nem ju t idő. Ha ellenállási hőmérőn k van, ez a m u nk át na- gyon megkönnyíti, m e r t a kapcsolótábláról közvetlen a sátor előtt leol- v a s ha t j u k az adatokat.
A B/csoport ugyanezen a napon a hidrológus csoport. Nekik nem kell virrasztani, mi nt a klimatológusoknak. Elég, ha haj nal ban kelnek, és ekkor indulnak egésznapos f el adat u k elvégzésére. S zámukra legalkal- mas abb feladat valamelyik, a táborho z közelfekv ő pat ak 4—5 kilométe- res szakaszának a vizsgálata. A m un ká t m i n d j á r t a f orrásnál kezdik a vízhozam, a vízhőmérséklet, sebesség és mederkeresztmet sze t mérések - kel. A mélységet több helyen m é r j ü k , hogy az adatokból keresztszel- vényt is raj zolhassunk .
Szélsebesség mérés az erdőszélen
Ugyanezeket a méréseket 500 m ét er en kén t megismételjük. így a pat ak ment én 4—5 kilométert lefelé haladva, már egynapos m unkával is jó összehasonlító adatot kapnak arra, hogy hogyan növekszik a patak vízhozama és ny ár o n hogyan emelkedik a víz hőmérséklete. A vizsgálat alá vett szakaszon az összes mellékpatako k adatait is jegyeztessük fel.
Az egyes mér őhel yeke n vízmintákat vesznek és azokat a kémiai, vala- mi n t a növény- és állattani tanszék segítségével megvizsgálják. Ez a cso- port estére visszatér a táborba, ahol a vezetőnek beszámol az aznapi mu nk ár ó l és a mé r t adatokat a központi jegyzőköny v számára leadja.
A C/csoport az első napon talajtani és biogeográfiai mu nká t végez.
Feladatuk a t ér képrő l megjelölt terepszakasz bejárása. Kötelességük az előre megjelölt helyeken talajszelvén y készítése. Minden egyes kiásott szelvényt rajzol tas sun k és f ényképeztes sün k le. Azonkívül az egyes szintekből t al a j mi n t ák a t gyűj t senek. A gödörásó helyeket úgy válasszuk ki, hogy több tal aj fél eség megvizsgálására legyen alkalmunk. A be jár t t er eprő l készítsenek vázlatot, és arra jelöljék be a különböző növé ny-
társulásokat. Jó alkalom nyílik a különböző erdők a lj ában a bebocsátott fény megállapítására . Ezt a fényképezésné l használt f é ny m é r ő segítsé- gével, számszerű adatokkal is ki t ud j uk fejezni. Persze arr a fel kell hívni a figyelmet , hogy a fénymérés eket az egyes erdőtipusokná l napsütéses időben is lehetőleg a déli órában végezzék. Ez a részgyakorlat arra is jó, hogy megt anul j ák a fé ny mé rő használatát. Ha erdészház van a kijelölt terepen, vagy a terep közelében, akkor egy vagy két emb er a csoportból keresse fel az erdészt és érdekl ődjö n a ter ül et vadállomány a iránt. A ka- pott adatokat jegyzetfüzetébe jegyezze be.
Ha sík vidéken, erdőtlen terül et eken t a r t j uk a gyakorlat ot, akkor a talaj szelvényeket itt is elkészítik. Az erdőállomány részletezése helyett
Felkészülés a következő napra
a mezőgazdasági k ul t úrá knak területi elosztását jegyezzék be a váz- latba.
Estére a csoport visszatér a táborba, ahol a vezetőne k beszámol a végzett munkáról, és az adatokat a központi jegyzőkönyv számára leadja.
A D/csoport morfológiával és kőzetgyűjtéssel foglalkozik az első nap. Egyik feladata az előre meghatározott hegyoldal lejtőszögének, a 10 vagy 50 méte renkénti megállapítása, a kijelölt t erepen lévő összes horhos (vízmosás) mélységének, hosszúságának a lemérése. Ha karsztos terület en vagyunk, akkor nagyon jó f eladat egy terepszakasz dolináinak, víznyelőinek az összeszámlálása, adatai nak felmérése (szélesség, hosszú- ság, mélység), és azok vázlaton való rögzítése. Alföldön a dolinák helyett pl. egy ha j dan i folyómedret dolgoztatunk fel hasonlóképpen. Szigorúan követeljü k meg a feldolgozott területről a vázlatkészítést és a vázlatokba a mér t adatok bevezetését. A vázlat uk egyik példányát a m é rt adatok- kal együtt a táborb a való esti visszaérkezés után az adminisztrátor okna k kötelesek átadni.
11 161
Az első nap est éj én ismét együtt van a t ábor ban mind a négy cso- port. Az ellátók akkorára m ár megfőzték a vacsorát. Vacsora után kigyul- lad a tábortűz, és a ropogó tűz mellett mindegyik csoport vezetője rövid beszámolót t art (nem számszerű adatokkal) az aznap i munkáról. F őkép- pen azért, hogy a követ kező napon a m á r általuk i smert terepszakaszra kimenő mási k csoport m u n k á j á t segítse.
A n a p utolsó fel vonásakén t a gyakorlatvezető t an á r megt ar tj a az eligazítást a következő na pi munkára. A csoportok együt t maradnak , csak éppen a mu nk af e l a da t u k változik meg. Akik ezen a napon klimato- lógiai m u n k á t végeztek, hol nap hidrológusokká változnak. A biogeográ- fusok a morfol ógusokkal cserélnek feladatot.
Gomolyfelhők a Bükk-fennsík felett
A klimatológiai m u n k a a második napon sem változik meg. To- vábbra is a három tel epí tet t állomás műszereine k az óránkénti leolva- sása lesz a feladat. A mási k három munkacsopor tná l vált ozt athatj uk a feladatot. így a hidrológuso k ott fo ly ta t já k a pat akr ól a felvételi m u n - k á t ahol a B/ csoport az előző napon abbahagyta . Mennek tovább a pa- tak ment én , és 500 m ét e r enk én t f ol y t at j á k az előbb má r felsorolt m é r é - seket. (Mivel a vízhozam, a vízsebesség és a meder keresztmetszet meg - állapításáná l sok a hibaforr ás, ad h at j u k második na p ra azt a feladatot, hogy az előző napon m á r lemér t patakszakaszon a méréseket ellenőrzés végett még egyszer végezzék el.)
A t a l a j - és biogeográfus, valamin t a morfológu s csoportnak ugyanazt a f eladato t adjuk, m i nt előző nap, csak éppen más terepen végzik el a méréseket. Ez a má sodi k napi terepszakasz területile g kapcsolódjon az előzőhöz, mert ebben az esetben a gyakorlat végére a négy csoport össz- m un k áj a ké n t meglehetősen nagy t erület et t ud un k biogeográfiai és m or - fológiai szempontbó l feldolgoztatni a hallgatókkal.
Az esti eligazításoknál minden na p m i nd en csoport f eladat a válto- zik. Így a negyedik nap végére mindegyik hallgató minden munkakör ben dolgozott egy napot. Belekóstolt a széles s kál áj ú általános természeti földrajz legfontosabb gyakorlati munkái ba. Az ilyen módszerrel leveze- tet t terepgyakorlati mu nká na k éppen ez az óriási előnye.
Az esti eligazítások ut á n a tábortűz mell ett hadd szóljon a nóta, a t réf á s játék, az élcelődés. Ezekre is fel tét lenü l szükség van. De arra na- gyon vigyázzunk, hogy a szórakozás ne ny ú l j o n az éjszakába, mert h a j - nalban mi ndenki re megint fárasztó mu nka vár.
Valaki talán f urcs ának t ar t j a, hogy eddig alig esett szó a vezető t a - ná r és a beosztott kart ársak munkájáról. Nos a t anároknak a hátt ér be
Hajnali köd a dolinákban
szorulása szándékos és tudatos. Ha az előadási órákon és a gyakorla- tokon jól előkészítették a hallgatókat, akkor a t anár oknak a terepen már csak az irányí tó szerep jut . A terepgyakorl at on a hallgatók dolgoz- zanak, mi pedig csak ellenőrizzük a mu n ká j uk a t . Mégis jó, sőt ajánlatos, ha a terepgyakorlaton minél több tanár vesz részt. Az volna a helyes, ha egy 20—25 fős, 4 munkacsoporto s terepgyakorlato n legalább négy tanár venne részt. így mindegyik munkacsoportot m i nde nn a p szakember tudná elkísérni a munkat erül et ére . Ebben az esetben olyan méréseket is elvé- geznének, amelyekre a gyakorlatl an hallgatók ne m figyelnek, vagy nem is figyelhetnek fel. Ha szakmai vonalon pr oblé máj u k akad, mi ndj ár t a helyszínen megkaphat nák a választ. A tanszékek személyi ellátottsága ezt ma még ne m engedi meg. így legtöbbször egy, esetleg két t an ár tud a terepgyakorlatokon résztvenni. Ha egy t an ár van velük, az a leghelye- sebb, ha a t ábor ban tartózkodik. Legfeljebb a közelben dolgozó m unka - csoportokat t udj a meglátogatn i ellenőrzésképpen. Ha ketten vannak, ak- kor az egyik t anár mindig mási k munkacsoportta l m enj e n ki egész napra.
11* 163
A sátorbontá s u t á n a munka még közel sem ért véget, csupán nyers adatok, számhalmazok van nak a bi rt okunkban , ezekből a hallgató k nem látj ák , de nem is l á t h a t j á k az összefüggéseket, a törvényszerűségeket.
Pedig a terepgyakorl ato k t ar tá sána k ez a fő célja.
H á t r a van az összegező, az értékel ő munka, amelyet ma j d odahaza fognak a hallgatók elvégezni.
III. A terepgyakorlat értékelése
Az értékelés t al án nehezebb, m i n t maga a t erepgyakor lati munka.
De f elt étl enü l el kell végeztetnünk , m e r t csak így lesz a m u n k á n k ered- ményes és kerek egész. Hogy az értékelést hogyan csináljuk, arról sokat vitatkozt unk, és sokat fogunk még vitatkozni ezutá n is. Az értékel ő m u nk a két fél e legyen. Az egyiket mi nde n hallgat ó készítse el, de csakis azoknak az adat oknak az alapján, ami t maga is mért , vagy a mérés nél ott volt. így ezután mi nden egyéni beszámoló négy r és zt udományá g munkál at aibó l fog ál lni a négy mu n ka n ap n a k megfelelően. T art al maznia kell a vázlatot arról a terepről, ame l yen négy napon át mozogtak. Azután táblázatokba, gr afi konokb a fogl al ják mérésük eredményeit. Minden t áb- lázatból vagy grafikonbó l vonják le az eddig t anul t a k alapján a t ör vén y - szerűségeket.
Az egyéni j elent éseken kívül nagyon hasznos, ha az egész te re p- gyakorl at m u n k áj á t összefoglaló jelentésben örökít j ük meg. E r r e azért is szükség van, m er t az egyéni jelentések a t erepgyakor latoko n végzett m u n k á na k szükségszerűe n csak a negyedrészét tartalmazzák, öss zefog - laló jelentést már csak azért sem kér het ün k a hallgatóktól, m er t maguk nem voltak ott m i n d e n mérésnél, másrészt pedig négy na p alatt akkora adathal maz t g y űj t e ne k össze, hogy ezek összefoglalása túlságosa n nagy fel adato t róna a hall gatókra . (A klimatológiai állomás négy n a p alatt 2400 adatot gyűj t be, a másik há r o m csoport együt tvév e ugyanennyit.) Ezért — vél eményem szerint — az összefoglaló jelentést az admini sztrá - torokkal és a csoportvezetőkkel végeztessü k el (nekik ne m kell egyéni jelentést beadni). Ol yanf ormán , hogy az A) csoport vezetője a négy nap alat t m é r t klimatológiai adatokat összegezi táblázatban , g raf i konban stb., a B) csoport vezetőj e a hidrológiai, a C) csoport vezetője a biogeográfiai, a D) csoport vezetője pedig a morfológiai adatokkal végzi el ugyanezt a m u nk á t . Csoportvezetőkk é má r eredetileg azokat j el öl jük ki, akik a szakon belül a megfelelő tudo mányá g irán t a legnagyobb érdeklődést t anúsí t j ák . így az u t án az egyes csoportvezetők jelentéseiből megszületik az egész t erepgyakor l at összesített jelentése. H a becsülette l és ügyszere- t ett el készítik el, valóságos kis köt etet tesz ki, amely méltó ar ra, hogy a tanszék a köny vt ár áb an megőrizze.
* * *
Az általános rész ut án szeretnék röviden beszámolni az Egri Peda- gógiai Főiskola egyi k terepgyakorlatáról . Beszámolóm kor ánt s em lesz teljes, nem is ez a célkitűzésem. Mindössze apró mozaikokkal akarom be mu t at n i az ott végzett munkát .
1959. má ju s 20—21—22-én a földrajz—rajz-szakos hallgatókkal a Bükk-fenns ík nyugati részén voltunk. A 26 fős létszámú csoport min - den egyes tag ja a legnagyobb igyekezettel dolgozott, és példás rendben és fegyelemmel csinálta végig a nem éppen kedvező időjárási viszonyok között lefolyt gyakorlatot.
A terepgyakorlat időtartama különböző okok miatt a kív án tná l rövi- debb volt. így minden hallgató nem is tudott minden mun k á b a n részt venni. Az indulás előtt a tanszék minden hallgatót ellátott egy sátor- lappal, egy kulaccsal és egy hátizsákkal . Bélapátfalva-Cementgyár meg- állóig vonaton tettük meg az utat. Innen igen lassú menetben a Gyári-tó, a Pa nna ré t, a Katonasírok mellett haladva é rtü nk fel a platóra. A lassú menet oka a hallgatók nagy megterhelése volt. Átlagban 10 kg-nyi cso- magot cipelt mindegyikük.
Sátrainkat a Kerekrét nyugati peremén vertük fel, 825 m tenger- szint feletti magasságban. A tábortól közvetlenül nyugatr a a vegyes- lombos erdővel borított Almád-hegy (858 m) emelkedett. Az e rd ő szélső nagy bükkfái alatt állottak a sátraink. Tőlünk keletre a Ke re krét (egy- általán nem kerek, hane m inkább elnyúlt ellipszis alakú) dolináktól megtűzdelt füves térsége terült el. Éppen a jól fejlett dolinák miatt tele- pítettük ide a huzamosabb itt tartózkodásra csaknem alkalmatlan helyen táborunkat. (Ugyanis a dolinákban és a körülvevő erdőkben végezhet- tük el legeredményesebben a különböző mikroklímatikus vizsgálatain- kat.) Márpedig a dolinák közelében nincsen víz. A Szalajka völgyéből, vagy a Pa nna ré ten levő forrásból láttuk el nagy nehézségek árán a tábort vízzel.
A két mikroklíma állomást közvetlen a tábor közelében állítottuk fel. Hidrológiai mu nk ár a a Szalajka völgyébe jártak le a csoportok.
A biogeográfusok a fennsíkon, a tőlünk 10 km távolságra levő Bálványi g (956 m) ju tottak el. A morfológusok pedig a táborból keletre levő Bélkő (780 m) merede k déli lejtőjén végeztek dőlésszögméréseket. A terep- gyakorlaton részvevők nagy mozgásterületét a mellékelt vázlat muta tja (1. ábra).
Ezek után lássunk néhány részletet az itt végzett munkából .
Pontosan felmértük a Ke re kréten elhelyezkedő négy dolina adatait.
A táborhoz legközelebbi, általunk elnevezett Nagy Dolina mérete i a kö- vetkezők voltak: legnagyobb mélysége 9,65 m,
É—D átmérője 152 m, K—Ny átmérője 131 m.
Az öt méterenkénti, bányászkompasszal végrehajtott mérések segít- ségével a Nagy Dolináról egy É—D keresztmetszetet (2. ábra) és egy K—Ny irány ú keresztmetszetet ra jzoltunk (3. ábra). Ennek a dolinának a legmélyebb pontján helyeztük el az egyik mikroklíma állomásunkat.
Hasonlóképpen dolgoztuk fel a többi három dolinának az adatait is.
A dolinában és az erdőszélen 5 cm magasságban felállított hőmérők- ről má ju s 20-án 14 órától má ju s 21-én 24 óráig a következő adatokat olvastuk le (az ugyanitt felállított nedves hőmérők segítségével a relatív nedvességtartalmat is ki tudtuk számítani):
165
1. ábra. Az 1959. május 20—22-én tartott terepgyakorlat útvonalvázlata.
1. tábor és a mikroklíma állomások helye. 2. A hidrológus munka- csoport menetvonala. 3. A biogeográfus munkacsoport menetvonala.
4. A morfológus munkacsoport menetvonala.
Május 20-án
H ő mé r s é k l e t H ő m é r s é k l et Rel. n e dv . Rel. ne d v . Ó r a a do l i ná b an az er dő sz él e n a d ol i n á b a n az e rd ős zé l en
C° C° % %
14 14,0 14,8 95 82
15 20,6 17,0 96 95
16 19,6 15,1 71 97
17 17,6 13,3 80 99
18 14.8 13,1 80 96
19 13,4 12,3 89 89
20 6,0 10,2 86 100
21 4,4 9,1 100 100
22 4,1 8,8 100 100
23 2,9 8,8 100 100
24 1.2 8,0 100 100
Május 21-én
H őm é rs é k le t H ő m é r s é k l e t Rel. n ed v . Rel. ne d v.
Ór a a d ol i ná ba n az e rdő sz élen a do l i ná b an az e rdő sz él e n
C° C° % %
1 1,4 8,5 100 100
2 1.4 7,4 100 100
3 0,4 7,4 100 100
4 1,0 7,0 100 100
5 3,0 11,0 100 93
6 12,8 15,3 100 9-5
7 17,2 17,2 90 88
8 18,9 18,9 88 89
9 20,2 22,3 83 76
10 17,2 20,3 90 69
11 22,2 23,0 80 62
12 22,2 22,2 80 68
13 20,4 20,9 75 73
14 20.8 21,2 79 75
15 20,5 20,8 75 82
16 16,4 17,2 77 86
17 15,1 14,4 96 100
18 13,4 13,7 100 98
19 10,4 12,2 100 100
20 10,5 11,8 94 94
21 10,8 11,4 94 96
22 11,0 11,8 94 96
23 10,3 11,6 95 94
24 10,7 11.2 88 94
A számadatok még önmagukban ne m mondanak sokat, de ha ezeket graf ikusan is ábrázoljuk (4. ábra), akkor a törvényszerűségek egész sorát olvashatj u k le. Nézzünk néh ány at ezek közül.
1. Az egymástól 100 mé t e r távolságra levő két állomás összehason- lító gr af i kon ja a dolina és az erdőszél közötti nagymé rv ű hőmérséklet- különbségre mutat . A dolinában 0 fokig hűl t le a hőmér séklet 21-én haj na lb an 3 és 4 óra között, ugyanakkor az erdőszélen 7 fokkal volt m e - legebb. Nappal pedig a dolina melegszik fel jobban, m i n t az erdőszél.
167
14 16 1 8 20 11 Ik 2 U <o g 10 12 14 16 1Í 20 22 IK
4. ábra. A hőmérséklet menetgörbéje az erdőszélen és a dolinában.
Ilyen kis távolságon belül a mikroklíma térségek nagy hőmérséklet - különbségeit sehol sem t u d j u k ilyen fra ppá ns a n szemléltetni, mint éppen a dolinákban.
2. A sa ját mérései alapjá n készített grafikonból igazolva látja a hall- gató, hogy a besugárzás a hőmérséklet emelkedésével, a kisugárzás pedig a hőmérséklet csökkenésével jár együtt.
3. Ha a hőmérsékleti grafikon mellé még a relatív nedvességtarta - lom g ra fiko nját is odaállítju k (5. ábra), akkor azonnal láthatjuk, hogy a hirtelen hőmérsékletcsökkenést a telítetté vált levegő milyen nagy- mértékben gátolja. A látens hő felszabadulását és annak hatását a hő- mérsékletr e a mi méré se ink is nagyszerűen igazolták. A 100 százalékos relatív nedvess égtarta lma t minden műszer nélkül is jól lehetett észlelni.
Naplemente után a fűs zálakon megjelentek a harmatcseppek. Napfel- jöttér e a cseppek olya n na gyr a híztak, hogy víz hiá nyába n mi reggel ezt a harmatot használtu k mosdásra. Olyan bőséges volt, hogy a szappan is jól habzott.
A. hirtelen és erős lehűléssel egyidőben vastag köd ülte meg a doli- nákat, amely reggel 5—6 óráig is megmaradt .
4. A 21-én 9 és 14 óra közötti nyugtala n hőmérsékleti görbe a fel- hősödéssel magyarázható.
íme, ilyen döntő fontosságú általános légkörtani törvényszerűségek- ről kapnak kézzelfogható bizonyítékot a hallgatók saját méréseik alapján.
1 (>9 6. ábra. A talajhőmérséklet 5, 10 és 20 cm mélységben.
Nem kevésbé érdekes törvényszerűségre adnak választ a dolinában elhelyezett talajmérők 5, 10, 20 cm mélyen . Másfél napon keresztül a következő hőmérsékleteket mér t ük:
Május 20-án
Ora 5 c m m é l y e n 10 cm m é l y e n 20 cm m é l y e n
C° C c °
14 16,0 15,5 12,0
15 16,0 15,0 12,3
16 17,0 16,0 12,4
17 16.5 16,0 12,3
18 16,0 16,0 12,5
19 15,0 15,9 12,5
20 13,5 15,0 12,8
21 12,5 14,1 12,6
22 11,7 13,5 12,5
23 11,0 13,0 12,4
24 10.0 12,3 12,4
Május 21-én
Ora 5 c m m é l y en 10 c m m é l y e n 20 cm m é l y e n
c° C° C5
1 10,0 12,1 12,1
2 9,5 11,5 12,1
3 9,1 11,1 12,0
4 9,1 11,1 11,5
5 9,0 11.1 11,3
6 9,5 11,0 11,3
7 13,0 11.5 11,2
8 15,8 12,5 11,1
9 18,5 14,0 11,3
10 17,5 15,0 11.3
11 19,0 15,5 11,6
12 20,5 17,0 11,9
13 20,5 18,0 12,0
14 20,0 18,0 12,3
15 19,5 18,0 12,4
16 18,0 17,8 12,6
17 16,5 17,0 12,7
18 16,0 16,5 12,8
19 15,0 15,8 12,9
20 14,0 15,2 13,0
21 13,4 15,0 13,1
22 13,0 14,5 13,0
23 12,5 14,1 13,0
24 12,5 13,8 12,8
Az adatok segítségével rajzolt grafikonból (6. ábra) nyilvánvaló:
1. Minél mély ebb r e hatolunk a talajba, annál kisebb a napi hőinga- dozás. Míg a léghőmérséklet ingadozása 21-én 21,8 fok, 5 cm mély- ségben 11,5 fok, 10 cm mélységben má r csak 7 fok, 20 cm mélyen pedig mindössze 2 fok volt.
2. A na pi max imu mo k és minimumok a léghőmérséklethez viszo- nyítva annál később következnek be a talajba n, minél mélyebben m é r - jük azokat. Péld ául 21-én a léghőmérséklet ma ximuma 12 órakor, 5 cm mélységben 13 órakor, 10 cm-en 13 és 15 óra között, 20 cm mélységben pedig 22 és 23 óra között következett be.
A hidrológus csoport a következő érdekes adatokkal t ér t vissza a Szalajk a völgyéből m á j us 21-én:
Szalajka f or rás vízhozama 0,37 m3/sec sebesség 50 m / m i n . hőmérséklet 9 C°
átlagos mélység 18 cm (7. ábra).
7. ábra. A Szalajka patak keresztmetszete a forrás közelében (kb. 3-szoros mélységi torzítással).
Szalajka patak a vízesés alatt :
vízhozama 0,46 m3/sec., sebesség 70 m / mi n.
hőmérséklet 11 C°
átlagos mélység 12,1 cm (8. ábra).
8. ábra. A Szalajka patak keresztmetszete a vízesések alatt (kb. 3-szoros mélységi torzítással).
Ezek az adatok a végzett mu n ká n a k csak egy részét t üntet i k fel. De már ebből is látszik, hogy a t erepen mennyi értékes megfi gyelésre nyí- lik alkalom.
I R O D A L O M
Aujeszky L.—Berényi D.—Béli B.: Mezőgazdasági meteorológia. Bp. Akadémiai kiadó, 1951.
Aujeszky László: A légkör fizikája. Bp. Akadémiai kiadó, 1957.
Bacsó N.—Kakas J.—Takács L.: Magyarország éghajlata. 1953.
Bulla B.—Kádár L.—Kéz A.—Száva—Kováts J. : Általános természeti f öldrajz.
Tankönyvkiadó, 1952.
Hille A.: Légkörtan. Bp. 1943.
Száva—Kováts J.—Berényi D.: A t a la jme nt i légréteg éghajlata. Bp. 1948.
Szabó László: Általános földrajz. I. kötet. Tankönyvkiadó, 1955.
Udvarhelyi Károly : Földrajzi gyakorlatok. I. rész. Felsőoktatási jegyzetellátó vállalat, 1955.
171
