Történeti tájökológia II.:
Duna-Tisza köze
Biró Marianna és Molnár Zsolt
MTA Ökológiai Kutatóközpont, Vácrátót Szeged, 2013. február 28.
doktori kurzus
nyugati szikzóna nyugati lápzóna
Duna-Tisza közi hátság központi része, homoki élőhelyek zónája
keleti lápzóna
keleti szikzóna
keleti ártéri zóna nyugati ártéri
zóna
Lápi jellegű élőhelyek – 48, 5 % Szikes jellegű élőhelyek – 24,1%
Ártéri jellegű élőhelyek – 8,4 %
Homoki élőhelyek – 15,4 %
Sztyeppjellegű élőhelyek – 3,6 %
A természetközeli
élőhelyek jellege
A Duna-Tisza köze
18. századi élőhelytérképe
Beszántott területek
A 18. század végén
A 20. század végén
A Duna-Tisza köze
19. századi élőhelytérképe
H i nö v e k e d é s
F e ls z á l ló v íz á r a m lá s t e r ü le te
N a g y á te r e s z t ő k é p e s s é g ű le n c s e + /
+ /
Vízáramlási jelenségek felismerése: Tóth, 1984
Összetett vízáramlási rendszer a Duna-Tisza közén:
Mádlné Szőnyi Judit és mtsai. ábrája (2005)
Az összetett vízáramlási rendszer logikai vázlata a Duna-Tisza közén
nyugati lápzóna
"Vizének nagy része azonban nem a Duna felől jön, hanem a keleti
homokbuckasorból, mely a télen lehullott csapadékot tavasszal a mélyebb síkságra ontja. "
(Moesz Gusztáv 1940)
nyugati szikzóna
„Kiskőrösi határból a
hóolvadáskor … a föld árja kaszáló rétjeinket és
szántóföldjeinket el szokta önteni” (Szabó 2004)
Kiskunmajsa
Kiskunhalas
„ Ez döntené el azt is, hogy az Öttömös határában időnként előforduló sok
belvíz a fent említett homokhátakból kiszivárgó
csapadékvízből,
vagy részben a rajta átfolyó halaskörnyéki belvizekből
áll-e.” (Herke 1934)
1783-84 2000
1783-84 - Area of landscape types (hectares)
grasslands 76%
wetlands wooded- 10%
steppe 4%
agricultural 10%
agricultural 48%
wooded-steppe 2%
wood plantations 29%
wetlands 5%
grasslands 16%
Agrárterületek nagysága
1783-84 2000
Origin of present agricultural landscape
closed grasslands 62%
open sand grasslands
23%
wetlands 4%
vineyards and orchards
2%
arable fields 9%
„ Az Alföld homokos
dombhullámainak nagy területeit vonja be az élesmosófű gyepje (homoki sztyepprét).”
Az élesmosófű széles áthatolhatatlan gyepjei
mindenütt borítják a humusszal kevert, sötét színű homoktalajt.”
„Ezen futóhomok mezőkhöz csatlakoznak a pontusi
területeket olyannyira jellemző árvalányhaj mezők…”
(Anton Kerner 1863)
Nyílt homoki gyepek
1783-ban 190 800 ha - 26.2 %
Nyílt homoki gyepek
2000-ben 17 000 ha - 2.3 % Duna-Tisza közi hátság
Nyílt homoki gyepek kiterjedése 1783-ban 190 800 ha, 26.2 %
Nyílt homoki gyepek 17 000 ha, 2.3 %
18. Századi nyílt homoki gyepek átalakulása
a 20. század végére
Szántóföld - 30%
Tűlevelű ültetvény – 18.6%
Lomboserdő ültetvény - 19%
Vágásterület – 7%
Természetközeli erdő vagy cserjés - 4.2 % Szőlő, gyümölcsös - 6%
Felhagyott szántó – 5.5%
Település: 4%
Egyéb, főleg mezofil gyepek – 1.4%
w ood plantations 45%
arable fileds 30%
vineyards and orchards 6%
settlements 4%
abandoned fields 5%
w ooded steppe 5%
open sand grasslands
4% closed grasslands 1%
A nyílt homoki gyepek közel
44.6 %-a vált faültetvénnyé a Kiskunsági
homokhátság területén Eltűnt a nyílt homoki vegetáció 94-95%-a
18. század vége Erdők és cserjések:
22 000 ha
A 20. század vége:
Faültetvények:
180 000 ha 20. század vége
Természetközeli erdők és cserjések:
15 000 ha
Kiskunsági-homokhátság
Kiskőrös
Pirtó
Pirtói-buckások
Pirtó
Soltvadkert
II. Katonai Felmérés 1860-as évek
„Pirtói-havasok”
„Pirtói-havasok”
„A Pirtói-havasok” ma
1950-es években: 7000 ha mozgó homokfelszín 1805-ben:
150 000
hektár mozgó
homokfelszín
II. Katonai Felmérés 1860-as évek
Fülöpháza
Pusztamérges
Sárga: Nyílt homoki gyepek a 18. században Barna: cserjések, nyárligetek
Halas
Nyílt homoki gyep – 6 % Szántóföld - 11%
Szőlő, gyümölcsös - 6%
Tűlevelű ültetvény - 31%
Lomboserdő ültetvény - 28%
Felhagyott szántó - 11%
Egyéb élőhely – 7%
A nyílt homoki gyepek közel 60%-a vált faültetvénnyé a kiválasztott területen
1956 2005
"a homokok közén imitt-amott nyárfák és fenyőmagot termő gyalog fenyü bokrok
nevekedtek”. (Bedekovich 1799)
II. Katonai Felmérés 1860-as évek
Fa- és cserjefajok:
fehér nyár, szürke nyár, fekete nyár (meghonosodott),
nyír, kocsányos tölgy, galagonya, sóskaborbolya, mogyoró, tatárjuhar, kecskerágó, csepleszmeggy, boróka
Gyors és erőteljes cserjésedés minden buckáson
a 19. század első felében
Zárt erdők a 18. században 29 600 ha
Erdők, ligetek, cserjések, fáskaszálók és fáslegelők
a 18. században Összesen: 48 600 ha
Erdősültség a 18. században:
3,5 %
Kisújszállás: „Cegléd óta füzeken kívül nem volt más fásszárú”
Használatváltozás
A homokmozgás megállt
•Nyílt homoki gyepek spontán cserjésedése
•Nyílt homoki gyepek záródása
Használatfelhagyás
Láprétek és lápok cserjésedése
A „rekitye, nem nyő meg, csak úgy bukrokban marad", Sok volt a csádésokban (értsd zsombékosokban), tüzelőnek vágták. Sokat! (Bényi István, Homokmégy, 2001).
"… és engedtetnek nékiek mind azon puszták határain lévő erdők és Rekettyések, azok lágy fájával, hogy tüzelhessenek"
(1734, in Bárth 1997)
Tényezők Pálfai (1992) Szilágyi és Vörösmarty (1997)
Klimatikus szárazodás 50%
Erdősítés és egyéb 35%
tájhasználat-változás
10%
Rétegvíz-kitermelés 25%
Talajvíz-kitermelés 6% 65%
Szénhidrogén-kitermelés 2%
Csatornák 7%
Talajvízszint-süllyedés
Tanyarendszer kialakulása Buckások benépesedése
cultivated
0 200 400 600 800 1000 1200
1750 1800 1850 1900 1950 2000 2050
Szántóterület nagysága
number of farms
0 20 40 60 80 100 120 140 160 180
1750 1800 1850 1900 1950 2000 2050
Tanyák száma
Tanyarendszer felbomlása
Mozgó homokfelszínek megkötése:
-Homokfásítás (18. század végétől)
-Szőlő- és gyümölcskultúrák létrehozása (19. század végétől) -Szántóföldi művelésbevonás (20. század első fele)
„A buckák felületét mélyen felszántjuk s azután egy fogatos homokgyaluval, ló- vagy ökörfogattal
lehuzatjuk a buckák tetejét a mélyedésekbe…” (Westsik 1927)
Az elmúlt 15 évben elpusztult gyepterületek a
Duna-Tisza közén:
40 074 ha (15%)
= évente 1%
Beszántás 23 500 ha
Beépítés, szeméttelep, földmunkák stb.
7 400 ha Részleges pusztulások 5000 ha Beerdősítés és
beerdősülés
3 500 ha Újonnan kialakított
ipari vízfelületek és halastavak
580 ha
Nagykőrös Dabas
Cegléd
Teljes pusztulás 1985-2000
Kiskunfélegyháza
Nyárlőrinc
Csongrád
Teljes pusztulás 1985-2000
Kiskunhalas Soltvadkert
Kiskunmajsa
Kiskunmajsa
Kiskunhalas Soltvadkert
Kiskunmajsa
Beszántás 1985-2000
Kígyós
Beszántás 1985-2000
Zsana
Puszta mérges
Beszántás 1985-2000
Kocsér
Beszántás 1985-2000
Lajosmizse
Kiskunfélegyháza
Beszántás 1985-2000
Beszántás 1985-2000
Kiskunfélegyháza
Adatforrások
• Katonai Felmérések 1783, 1864, 1883, 1958
• Aktuális élőhelytérképek
(Bagi István 2000, 1:10 000, Nemzeti
Biodiverzitás Monitorozó Rendszer)
• Terepismeret, tájismeret, szóbeli közlések (1994-2005)
Fülöpházi esettanulmány
Nemzeti Biodiverzitás- monitorozó Rendszer
Fülöpháza
5x5 km
Bagi István, 2000
Munkatársak:
Biró Marianna,
Bagi István, NBmR 5x5 km Papp Orsolya
Horváth Ferenc Fülöpháza
1783-2000
1783 1864 1883 1958 2000
Homokbuckák
Szikes tavak
Láprétek és sztyepprétek
1928
2006
1950-es évek
2000
nyílt vízfelület mocsár kaszáló
legelő erdő
szántó tanya település
szőlő, gyümölcsös, kert
Felszínborítási és
tájhasználati típusok Élőhelytípusok
1783
1864
1883
1958
2000
Történeti adatok Terepismeret
Abiotikus háttértényezők Jelenlegi növényzet
Hosszú távú folyamatok
nádas
Vegetációdinamikai folyamatok
1950-es évek
Terepi megfigyelések
Légifotó Felszíngeomorfológia
Aktuális élőhelytérkép
• Adatok lokalizálása
• Összehasonlítása
• Releváns adatok kiválasztása forráskritikával
• Információtartalmának
beépítése
x több 1000
Kreybig-féle talajtérkép
Nádas mocsár Láprét,
zsombéksásos
Egyéb történeti térképek
Szóbeli közlés Csaplár Gyula, 82 éves Korabeli írásos
források
„Azt ott Kapásnak hívtuk. Nádas volt,
széle rét és zsombó.
A zsombóst felszántották.”
1864
1883
1958
? ?
1883
Tartalmi pontosítás
tó rét 1958
„igen vizes, székes rét volt, sok székkáka nőtt ott...”
tó szikes rét
2001
1883 1958 tó rét 1958
„igen vizes, székes rét volt, sok székkáka nőtt ott...”
1883
W
szikes mocsár
Térképek összemetszése Folttörténet térkép
6435 folt
1626 történet típus
Folttörténeti típusok
homoki gyep – homoki gyep – szántó – felhagyott szántó
1626 folttörténet
Kategóriák Összevonása 27 típusba
Mindig láprét (ősgyep)
az elmúlt évtizedekben felszántott láprét
láprét - láprét - szántó - felhagyott szántó
Szárazgyepek
1783
1km
1864
1883
1958
2000
Szántók
1783
1km
1864
1km
1883
1km
1958
1km
2000
1km
Szántók kora térkép
1860-as évektől szántó
Az utóbbi évtizedektől szántó
1950-es évektől szántó
1880-as évektől szántó
Tanyák
1783
1km
1864
1km
1883
1km
1958
1km
2000
1km
fenyvesek akácosok
Tájidegen ültetvények
1783
1km
1864
1km
1883
1km
1958
1km
2000
Regenerálódó felhagyott homoki szántók
Felhagyott szántók
2000 10 évnél idősebb felhagyás 10 évnél fiatalabb felhagyás Tájidegen fafajokkal
cserjésedő régi felhagyás
az összes homoki gyep 40 %-a természetközeli
60 %-a 10 évnél idősebb parlag ezek 25%-án terjed az akác
Vizes élőhelyek
1783
1864
1883
1958
2000
Ősi homoki gyepek
Ősi vizes élőhelyek
Ősiségtérképek
Futóhomok buckások Buckások közötti humuszos homokterületek (alacsonyabb buckások és medencék)
Szántó, szőlő, Gyümölcsös 40%
Ültetvény 45%
Nyílt homoki élőhelyek
Homoki sztyepprétek Vizes élőhelyek és gyepek
Szántó, szőlő, Gyümölcsös
Vizes élőhelyek és gyepek
Nyílt homoki élőhely
8%
Kiszáradt gyepek és vizes élőhelyek Parlagterületek
Tájléptékű folyamatok az elmúlt 200 évben
művelésbe vonás erdősítés
gyephasználat
felhagyások
művelésbe vonás
kiszáradás
Szántóföldek
Mi történt a tájban 1998 és 2008 között?
Az 1980-as évek és 1998 között:
- megszűnt több, mint 40 000 hektár természetközeli gyep és vizes élőhely - 14.5%-os pusztulás
- évente kb. 1 % gyepterület tűnt el a régióban
- legnagyobb mértékű a lápterületek pusztulása volt
Folytatódtak-e ezek a tendenciák?
Tíz év alatt bekövetkezett élőhelypusztulás és tájátalakulás
A Duna-Tisza köze Élőhely-térképezése Program nyolc kvadrátjának ismételt bejárása
Összesen 8875 ha
Főleg nem védett területek változásait monitoroztuk
a mintaterület száma, neve Az első térképező neve
24. Lajosmizse Szollát Gy.
25. Hetényegyháza Aszalós R.
27. Ágasegyháza Körmöczi L.
29. Tázlár Biró M.
32. Kiskunhalas-Imrehegy Csecserits A.
33. Balotaszállás Bagi I.
34. Forráskút Horváth A.
36. Ásotthalom-Ruzsa Körmöczi L.
Melyik élőhely, hány hektárja alakult át?
Ültetvények Az átalakulás irányai:
• tájidegen faültetvényekké
• jellegtelen szárazgyepekké
• agrárterületekké
-50 -40 -30 -20 -10 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
B1 B5 D2 D4 F2 F4 G1 H5 M5 O6 O5 O9 O11 O10 O13 R1 P3 R2 R3 S1 S2 S4 S6 S7 AGR T10 U10 VIZ
% A leginkább pusztuló élőhelyek:
Mocsárrétek Láprétek
Homoki sztyepprétek Kevés változás:
Szikes rétek, nádasok, nyílt homoki gyepek Sásosok, mézpázsitosok, borókás nyárasok
Láprétek, mocsárrétek
homoki sztyepprétek
Természetközeli Zavart féltermészetes Ültetvény erdő Agrár Víz
Féltermészetes élőhelyek
%
Természetközeli élőhelyek
42 ha természetközeli élőhely pusztult el (a vizsgált 8000 ha-on)
3 %-os élőhelypusztulás 10 év alatt = évi 0.3%
1.2 %-os degradálódás
98%-a Natura 2000-es élőhely volt
A Homokhátságra becsülve kb.
2500-3000 ha természetközeli élőhely megszűnése az elmúlt 10 év alatt
-50 -40 -30 -20 -10 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
B1 B5 D2 D4 F2 F4 G1 H5 M5 O6 O5 O9 O11 O10 O13 R1 P3 R2 R3 S1 S2 S4 S6 S7 AGR T10 U10 VIZ
%
Természetközeli Jellegtelen Ültetvény erdő Agrár Víz
Zavart, jellegtelen gyepek
A jellegtelen üde gyepek területe 33%-al csökkent Az átalakulás irányai:
- jellegtelen szárazgyepekké - tájidegen faültetvényekké - agrárterületekké
A jellegtelen száraz gyepek területe 18%-al nőtt (mocsárrétek, jellegtelen üde gyepek kiszáradásából), és 10%-al csökkent / főleg beszántás miatt
Az óparlagok területe 30-40 %-al nőtt főleg a 10 éve még friss felhagyott
szántók felől, és csökkent a beszántások miatt
jellegtelen üde gyepek
jellegtelen száraz gyepek
óparlagok
másodlagos homoki gyepek
Természetközeli
új vízfelületek kb. 5,2 ha - főleg mocsárrétek, zavart üde gyepek, nádasok és szántók helyén
Mesterséges vízfelületek
Vízzáróréteg megsértése
-50 -40 -30 -20 -10 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
B1 B5 D2 D4 F2 F4 G1 H5 M5 O6 O5 O9 O11 O10 O13 R1 P3 R2 R3 S1 S2 S4 S6 S7 AGR T10 U10 VIZ
Láprétek, mocsárrétek
homoki sztyepprétek
Természetközeli Zavart féltermészetes Ültetvény erdő Agrár Víz
Agrárterületek és fiatal parlagok
A fiatal parlagok területe 72 %-al nőtt
és 46 %-al csökkent / főleg beszántás, ültetvény és gyeppé alakulás miatt (összesen 25% körüli növekedés)
az agrárterületek 4-5 %-a és a parlagok 23 %-a vált tájidegen faültetvénnyé
Az átalakulás irányai:
• tájidegen faültetvényekké
• agrár parlag
• jellegtelen szárazgyepekké
-50 -40 -30 -20 -10 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
B1 B5 D2 D4 F2 F4 G1 H5 M5 O6 O5 O9 O11 O10 O13 R1 P3 R2 R3 S1 S2 S4 S6 S7 AGR T10 U10 VIZ
%
Természetközeli Zavart féltermészetes Ültetvény erdő Agrár Víz
Akácosok Spontán tájidegen erdősödés
Fenyő
Faültetvények
Erdészeti tömbökben:
A változás kicsi, tarvágások, felújítások fekete és erdei fenyővel, akáccal és szürkenyárral
Korábbi agrártájban:
Igen sok, kicsiny, 10 évnél fiatalabb akácos
megjelenése (kisparaszti ültetések, EU támogatással) Az akác kiterjedése másfélszeresére nőtt
akác
akác-
szürkenyár akác-
szürkenyár- nemesnyár nemesnyár- szürkenyár akác-
nemesnyár szillel vegyes
nemesnyár
szürkenyár
fafaj hektár %
akác 90 41
akác-szürkenyár 65 30
akác-szürkenyár-nemesnyár 25 12
nemesnyár-szürkenyár 15 7
akác-nemesnyár 14 6.5
szillel vegyes 5 2.5
nemesnyár 3 1.5
szürkenyár 1 0.5
218 100
Új telepítések megoszlása telepített fafajok szerint
Az új telepítésű
ültetvények kb. 92 %-a tartalmaz akácot
Akác
A-SzNy A-SzNy-NNy
SzNy-NNy A-NNy SzNy-NNy
NNy SzNy
•az általunk bejárt agrárterület: 2700 ha (beleértve a fiatal parlagokat is)
•ebből összesen kb. 200 ha-on észleltünk 10 évesnél fiatalabb, nem erdészeti ültetvényt (8 %)
•becsléseink szerint ez hátsági szinten elérheti, sőt meg is haladhatja a 20 000 hektáros nagyságot (összesen 340 000 ha agrárterületből)
Új telepítésű faültetvények
agrárterület
felhagyott szántó
óparlag és másodlagos homoki gyep
korábbi ültetvény
homoki sztyepprét
jellegtelen szárazgyep
mocsárrét
nyílt homoki gyep
korábbi élőhely
terület (ha)
terület
%
agrárterület 128.8 59
felhagyott szántó 23.79 11
óparlag és másodlagos homoki gyep 29.3 13
korábbi ültetvény 13.44 6
homoki sztyepprét 14.43 6.7
jellegtelen szárazgyep 5.96 3
mocsárrét 2.3 1
nyílt homoki gyep 0.78 0.3
összesen 218.74 100
59% szántóra 11% parlagra
13% óparlagra 10% gyepre
