EUUENBEKGER-FELE AKAD. KONFVKERESKEDES ERTEKEZESEK

ERTEKEZESEK

A

T A R S A D A L M I T U D O M A N Y O K K O R E B O L .

K IA D J A

A M A G Y A R TUDOMANYOS A K ADEMI A

M A S O D I K I t O T E T . 1 8 7 0 -1 8 7 4 .

. 1

A II. O S Z T A L Y R E N D E L E T E B O L

8ZERKESZTI

FRAKNOI YILMOS

osztAxytitkar.

B U D A P E S T ,

EUUENBEKGER-FELE AKAD. KONFVKERESKEDES

(hoffmann &s molnar.)

30093S

/ M . A C A D E M I/?^

V K O N Y V T A R

J

Budapest, 1874. Nyomatott m A t h e n a e u m nyomda,jaban.

ERTEKEZESEK

a, t a r s a d a l m i t u d o m a n y o k k o r e b o l . Masodik kotet. 1870— 1874.

I Szam. A fogyasztasi egyletek. Dr. V e c s e y T a m a s 1 61.

1870. 59 1... . 40 kr.

II. Szam. Az em beri ontudat jelen fokarol. Dr. B a f a i

J 6 z s e f t 8 1. 1870. 27 1... 20 kr.

III. Szam. Kassa varos parketkeszitese a X V . sz&zad kezdeten.

W e n z e l G u s z t a v r. ta g tol. 1870. 43 1. . 20 kr.

IV , Szam. Em lekbeszed Csaszar F erencz tiszteleti tag fiilott.

Dr. S u l i a y d a J a n o s levelezO tagtol. 1871. 121. 10 kr.

V. Szam . Szemle a m agyar jogaszgyiilesek munkassaga s ered- m enyei felett T o t, l)_ Ti fi.r i n c z r. tagt61. 1872.

88 1... 55 kr.

V I. Szam. M odern alkotm anyos m onarcliiai int^zm enyek. L a- d a n y i G e d e o n L t a g to l. 1 8 7 3.2 8 1. . . . 20 kr.

V II. Szam. Em lekbeszed Kau K a roly H enrik fe ett. K a u t z G y u J a r. ta g tol. 1873. 16 1... 10 kr.

V III. Szam. A nemesseg orszaggyii]6si fejenkent val6 m egjeie- n^senek megsziinese. H a i n i k .1 in r p.1. tagtol. 1873.

18 l a p ... 12 kr.

IX . Szam. A reszvenytarsulati iigy torvenyhoz6i szem pontbol.

Dr. M a t l e k o v i t s S a u d o r 1. tagt61. 1873. 18 1.. 12 kr.

X . Szam. Mezcigazdasfigi statistika a nem zetkdzi kongressu- sokon. K e l e t i K a r o l y 1. tagtol. 1874. 32 1. . 20 kr.

X I. Szam. A sz^kely kerdes. G a l g o c z y K a r o l y 1. tag- tol. 1874. 24 1... 15 kr.

X II. Szam. A z emberi elettartam e.s kalandosag kiszamitasar61.

N egy graphicus rajzzal. K O r o s i ,1 6 z s e f t o 1.

1874. 52 1... 50 kr.

A

RESZVEJVYTARSULATI UGY

TORVENYHOZOI SZEMPONTBOL.

SZEKFOGLALO ERTEKEZES

M A T L E K O Y I T S S i N D O R

LEV. TAGTOL.

(Olvastatott a M. T. Akad£mia 1873. okt6ber 13-iki ules£n).

B U D A P E S T .

EGGENBERGER-FELE MAGYAR AKADEMIAI KON YVKERESKEDES.

(n O P F M A N N M O L N A R .)

1 8 7 4.

Budapest, 1874- Nyomatott az Athenaeum nyomd&jaban.

A RESZVENY-TARSULATI UGY

T O R V E N Y H O Z O I S Z E M P O N T B O L . S z e k fo g la lo ^rtekezds

M

S

6

.

I.

M idon a magyar tudomdnyos A kadem ia II. osztalyd- ba levelezo taggd lett megvdlasztatdsom alkalmabol lidlds ko- szonetemet nyilvdnitva, az Akademia alapszabalyai ertelmeben szekfoglalo ertekezesemet tartom : oly tdrgyat val asztottam, mely a jogtudomany es a kozgazdasagtan kozos liatdraban epen jelenleg ismet minden oldalrol ttizetes vizsgdlatnak vet- tetik alaja fokep torvenybozdsi szem pontbol es kiilonosen azert, mivel az eddigi torvenyek nem tartatnak olyanoknak, melyek a kozgazdasdgot a reszvenyvdllalatok dltal annyira tdmogatott szedelges veszelyei ellen biztosithatndk.

A reszveny-tarsulatok a jelen kori kozgazdasagban es tdrsadalomban a tokebatalom fejlodese mellett mindinkdbb nagyobb jelentoseggel birnak. mert a tdrsulas oly alakjdt kepezik, melyben a toke legkenyelmesebb es sok esetben leg- biztosabb elbelyezest es alkalmazast taldl, es mely dltal maga a toke legczelszeriibb bataskorbe ju t .1)

‘) W ill man uicht — und das ist doch scliwei-licli Absicht — den ganzen Grossbetrieb in der Hand des Staates concentriren, so ist fur zahlreiche Unternehmungen, wenn auch freilich niclit fur alie, welche sich heute der Actienvereinsform bedienen, die Stattliaftigkeit von Ge- sellschaften m it auf Einlage beschrankter H aftbarkeit aller Theilneli- mer unerlasslich.

32. 1.

a k a d, £r t e k. a t a r s. t u d, k o r£b6i. . 1 8 7 3 . 1

4 MATLEKOVITS SANDOR

A torvenyhozas ezen okndl fogva legujabb idoben majdnem mindeniitt gondoskodott is arrol, hogy a toke el- helyezesenek ezen elonyos alakja tenyleges akaddlyokba ne utkozzek, es mivel ily akadalynak leginkdbb az engedelyezes tiint fol,majdnem mindeniitt megsziintettetett a reszvenytdrsu- latok keletkezesehez elobb megkiv&nt engedelyezesi rendszer.

Ig y tortent ez az 1862-ki a n g o l,2) az 1867-iki franczia 3)a z 1870-ki nemet4) az 1873-ki belga torvenyek 5) altal, melyek hatdrozottan kimondjak, hogy reszvenytarsulat alakulasdhoz

allamengedely nem sziikseges.

A torvenyhozasnak ezen szabadelvii iranyulata napjaink- ban nemileg kedvezotlen felfogdssal talalkozik, es babdr csak ritkdn hallatszanak hangok, melyek az engedelyezesi rendszer ismeti meghonositdsat kovetelnek, megis sokan veszelyesnek tartjdk a torvenyhozas dltal elfoglalt azon dllaspontot, mely a reszvenyvallalatoknak leheto nagy szabadsdgot biztosit. Jele- siil a gyakorlat es a tudomany ujabban az engedelyezesi rend- szert mellozendonek tartd, es a reszvenytdrsulatok alakuldsat es mukodeset oly szabalyok megtartdsahoz kote, melyek dltal mind a kozonseget mind a tarsulati tagokat, mind a tdrsulat hitelezoit e tarsasdgi alak visszdssagai ellen leginkabb velte biztosithatoknak, — s ez elv mdr az 1867-ki franczia es az ezt utanzo 1870-ki nemet torvenynek sarkalatos alapja; — le g ­ ujabb id6ben az itt folallitott szabalyzatokat mar nem tart- jak kielegitoknek es tulszigorft elveket kivannak alkalmaz- ni, ugy bogy azon torekvesek, melyek egyes kormdnyok tenyleges miikodesenel, a torvenybozdsndl, a napi sajtoban es az elmeletben napjainkban nyilvanulnak, a reszvenytdrsu- lati teren hatdrozottan a reactio jelleget viselik magukon.

Erre mutat a legujabb belga tarsulati torveny, mely

2) The com panies act. 1862.

3) L oi sur les societes du 24 ju illet 1867, prom ulguee le 29. ju illet 1867.

')

G esetz betreffend die K om m anditgesellschaften auf A ctien und die A ctiengesellschaften vorn 11. Ju n i 1870.

5) L oi contenant le titre IX . livre 1-er du code de eom m erce re-

la tif aux soci^tSs du 20 m ai 1873.

A R E S Z V E N Y T A R S U EA TI tvGY. 5 tobb tekintetben a reszvenytdrsulatok szabad mozgdsat tel­

jesen semmive teszi. Erre mutat a Nemetorszdgban, kiilono- sen Poroszorszdgban Lasker kepviselonek a jelen ev februdr havaban tartott harmadfel orai philippicaja folytdn 6) meg- indult nyomozds, melynek czelja kiilonosen az, hogy a vas­

uti teren a reszvenytdrsulati alak kinovesei folderittesse- nek s azok ellen a torvenyhozfis reszerol sikeres intezkedesek tetessenek. — Erre mutat az eisenachi socialistdk torekvese, kik legkozelebbi osszejoveteliik alkalmdval a reszvenytdrsu- lati iigy tiizetes tdrgyaldsdt tiiztek ki czeljukkal, es kiilono- sen a nemet reszvenytdrsulati torveny hianyait akartdk folde- ritni, mely vegbol Nemetorszdg legjelesebb szakferfiainak jelesiil W iener, G oldschm idt es Behrendnek velemenyei keret- tek ki. — E rre mutat a nemet jogdszgyiiles ez evi tdrgyalasa, melyben vita ald bocsdttatott azon kerdes, vajon mialtal hdrit- liatok el a reszvenytdrsulatok alapitasdnal jelenkezo hdtra- nyok. — Erre mutat az osztrdk allamferfiak folytonos tapo- gatodzasa az utolso valsag kitorese elott, midon az engede- lyezes kenyelmes eszkoze felett rendelkezve a reszvenytdrsu- lati szedelgest mindenfele intezkedesek altal kivantdk lidt- terbe szoritni, de vegre is kenytelenek voltak az iizleti elet kivanalmanak engedni s a jelen evben kitort vdlsag fejlodeset tetleniil nezni. — Hazdnkban is ily irdny mutatkozik, nem emlitve a napi sajtoban felmeriilo szdmos tervet, mind a ke reskedelmi torveny tervezeteben7),m ind a torvenyhozo testiilet ele H orn kepviselo altal benyujtott reszvenytdrsulati tor- venyjavaslatban.

Mindezen torekvesek hatdrozott hdborftt inditanak a szedelges ellen, es mivel ez kiilonosen a reszvenytdrsulatok al­

tal tamogattatik, a reszvenytdrsulatok alakuldsat, miikodeset es dltaldban jogviszonyaikat nehezkes intezkedesek dltal ki-

6) L asker’s K ede gegen W agener und iiber das Eisenbahnconces- sionsvresen in Preussen; gehalten im abgeordneten H ause 7. F eb ru ar 1873. N ach dem am tlichen stenogr. B erichte. N eunte Aufl. B erlin 1873

7) A m ag y ar kereskedelm i torvenykony tervezete. Dr. A path y

Istv an egyetem i jo g tan arto l. A m agyar kereskedelm i m in isterium

m egbizasab61. B udapest 1873. 178— 266 czikkek.

6 M ATLEKOVITS SANDOR

vanjak gatolni, azt liiven, hogy a szedelgest es kAros ko- veikezmenyeit sz&miizni fogj&k.

Ily viszonyok kozt nagyon is alkalomszerunek tunik fol azon kerdesnek tuzetesebb vitat&sa, vajon mily All&st foglaljon el a torvenyhozas a reszveny tarsulati iigygyel szem ben? kiilonosen czelszeriiek-e azon eszkozok, melyek legujabban a reszveny v&llalati szedelges ellen inditv&nyoz- tattak vagy tenyleg alkalmaztatnak ? es ha nem, mily intez- kedesek Altal lehet a szedelges kinoveseit e teren gatolni ?

Tagadni nem lehet, mert elvitAzhatlan teny, bogy ujabb idoben a kozgazdasagi viszonyokban a szedelges rendkiviili szerepet jatszik.

V oltak a kozgazdasagi fejlodes mAs szakaiban is egyes, szedelgo korszakok, milyenek peldAul a liollandi tulpomAnia, a Law-fele rendszer, az Angol vastiti, az amerikai banksze- delges stb., de oly rendszeres kovetkezetesseggel es mintegy torvenyszeruseggel soha sem talAlhato az fol, mint epen ko- runkban, midon vilAgvAlsagok minden tizedik evben rendsze- resen fordulnak elo, es orsz&gos vAlsAgok a kiilonbozo orszA- gok kozgazdasAgi jellegebez kepest kisebb-nagyobb mervben majdnem evenkint eszlelhetok. A tokehatalom kifejlodese az allamadossAgok es a reszveny tArsulatok Altal letesitheto ertekpapirok es az azokkal folytatkato tozsdei iizletek, a val- sAgok keletkezeset es a szedelgest hatalmasan elomozditjAk.

D e nagyon hibAs volna azt hinni, hogy a szedelgest es az az- zal jAro rendkiviili kozgazdasagi bajokat torvenyhozAsi titon hatalom szoval el lehetne hAritani, vagy hogy csak egy te­

ren

k ,

8) TJberaus -ivichtig erscheint es w iederholt d arau f hinzuw eisen,

dass das A ctien-System durch keine A rt gesetzlicher V orschriften so

zu reg eln ist, dass der D iebstalil en gros nn d so zu sagen m it Staats-

erlaubniss zu verhindern w are. Es ist einfach eine T liorheit, w enn m an

je tz t von »Liicken in der Gesetzgebung« sprechen -vv-ill, nachdem die

E rfah ru n g seit 200 Jah re n bew iesen h at, dass dem A ctienw esen die

K raft und Tendenz innew ohnt, jede, auch die strikteste Gesetzbestim -

m ung zu um gehen und illusorisch zu m achen. D as was m an den

A ctiengesellschaften unbedingt erlauben muss, geniigt stets, um ilm en

A KESZV&NYTARSULATI UGY. ⁷ A szedelges olyan mint a jarvany, hol kesz anyagot, alkal- mas tapl&lekot lel, hi&ba ott minden ovointezkedes es torve­

nyes ren d elet; kitor az, nagyra no es d tl mindaddig mig sz&- mos buk&s utan az &ltala meghoditott tert el nem foglalja a kijozanod&s.

auf die D auer A lles erlau b t zu m achen.

Rostock 1873. 119. I.

— W o m an dieses A ctienw esen auch anfasst, da ist es faul und nichtsnutzig. Die A ctieng esellsch aft ist die grosste In- stitu tio n zur C um ulirung von C apital auf unsittlichen W egen und im un geheuersten M assstabe. Sie ist die eigentliche U rsache jen er unge- sunden C apitalhaufung, deren Q uelle die Socialisten im E rb rech t und an andern Stellen suchen, wo sie am allerw enigsten ist.

U. o 76. 1. — E zzel ellenkezii felfog&s m u tatk o zik kovetkezO idezetekben :—

E in P roliibitivsystem , geschopft aus den E rfah ru n g en einer kurzen A n-

zahl Ja h re und g erich tet lediglich gegen diejenigen E rscheinungen,

du rch w elche sich in dieser Z eit die betriig lich e G ew innsucht E inzelner

m an ife stirt h a t, bietet diese G aran tie nicht. Es \viirde n u r dem P u b ­

licum den gefahrlichen Schein einer R echtssicherlieit geben un d die Ge-

setzgebung in der T h at m it dem C haracter einer G elegenheitsgesetzge-

bung behaften.

3.

— Die bekannten M iss-

stande sind w esentlich bereits seit Jah rh u n d erte n in allen L and ern Eu-

ro p a’s herv o rg etreten , n u r in letztere r Z eit m an n h after ais friiher, ent-

sprecliend dem durch V erm ehrung d er K apitalien un d den W eg geschaft-

lich er U nsicherheit gesteig erten A ssociationstriebe. Ih r W achsthum ist

kein qualitatives, sondern ein q u antitatives. D er W egfall d er S taats-

concession h a t die V erm ehrung der A ctiengesellschaften, n ich t ab er die

M isstande befordert, hochstens die letzteren in hoherem G rade auf-

gedeckt.

»Itoppantul visszaeltek ez ut6bbi idSben a

reszveny tarsulati in tezm en y n y el; oriasi sz^delgesre szolg&lt alkalm ul ;

ezer s ezer egyeseket gazul k izse h eltek ; a nem zetgazdaszati eletet

felzav artak , m elyen k a ro sito tta k ; a tarsadalom szivet, esz6t m egm e-

telyeztek U Szom oru valosag m indez. De az 6szszerfi tdrsadalom szer-

vezesben, a szabads&gos jo g allam b an m ar nem szokas az iidvos in-

tezm enyt kinov^sei m ia tt k iirtan i, a b a jt a beteg kivegeztetesevel or-

vosolni. A tokeegyesiiles ta la n legh atalm asabh rug 6ja az ujabbkoi'

csodaszerii nem zetgazdaszati fejlO desenek; ennek koszonjiik nem csak

a kozlekedesi, g y ari s hasonnem ii nagyszerii vallalato k at, m elyeket m eg

a legdusgazdagabb egyesek is soha nem m ertek volna kezdem ^nyezni,

s m eg kevesbe tu d ta k volna veghezvinni ; a h ite l altalan o sab b itasat, a

m ezfigazdasag, az ip ar s kereskedelem elfirehaladasdt is, szdz es szaz

alak b an el6m ozditja a tokek egyesiilese ; sziiksegtelen kim utatnom ,

8 M ATLEKOVITS SAND0R

H a lehetseges volna is az iizleti elet eroszakos elfoj- tasa Altal a szedelgest egyes iizleti szakaszokbol, peldAul a reszvenyvAllalatokbol kiszoritni, csak annAl nagyobb hevvel torne az ki mas oldalon, mindaddig mig a folytonos gyogyi- tasi szAndek mellett a hitel alapjai teljesen meg nem semmi- sittetnek, s a forgalmi elet, jelen nagyszerusegebol azegyszerii csereiizlet primitiv es veszelyt magAban nem rejto allapotaba vissza nem siilyesztetnek.

II.

H ogy pedig azon inditvanyok es intezkedesek, melyek ujabb idoben a reszvenytarsulati szedelges megakadAlyozAsa czeljAbol koveteltetnek, — a szedelgest meg nem szuntetbet- nek, ki fog tiinni, mihelyt azokat tiizetesebben megvizsgaljuk.

U jabb idoben majdnem AltalAnosan kovetelik azt, hogy a nem keszpenzbeli betetek ertekenek megallapitAsa kiilon alak- szeriisegek megtartasa mellett a t&rsulati kozgyiilesnek tar- tassek fen. Ezen kivAnalom azon tapasztalatbol keletkezett, hogy a reszvenytarsulatok alakulAsAnal az alapitok rend­

szerint sajat vagyonuk egyes reszeit, peldAul az Altaluk eddig kezelt gyart, vagy telket szolgaltatjak at a tarsasagnak, de oly Aron, mely a valodi erteket tobbszorosen felulhaladja.

A szedelgesnek e neme ellen kiilonbozo intezkedesek ajAnltatnak, jelesul hogy az ily vagyonAtvetel az elso koz- gyiiles Altal megbecsiilendo s az igy megbecsiilt ertek az alapszabAlyokba felveendo 9), vagy hogy ily vagyon hitelesen

m ert kezzelfoghato, liogy ezen fejlOdes hordereje nem csupan nem zet- gazdaszati. T ag ad h atlan az is, hogy a tfikeegyesiiles csodat m ivelo intezmeQ3’e, kitiino eredm enyei s ro p p an t kicsapongasai daczara, sze- repe m eg le nem ja tsz o tta ; ffikep hazankban m eg nagyon raszorulunk elevenitOj terem to e re je re ; m eg so k jo t, hasznost koveteliink s varha- tu n k czelszeruen vezetett kiizbenjarasatol. A kadalyt gordlteni a to- keegyesiiles fokozatos terjesztesenek elebe, azonos volna nem zetgaz- daszati fejlSdesiink szandekos fennakasztasa, m ajdnem lehetetlenitese- vel. —

9) H a valam elyik reszvenyes oly betetellel ja ru l az alaptoke-

hez, m ely nem keszpenzbOl ali, vagy h a az alakitan do tarsasag va-

lam ely telepet, vagy egydb vagyonsagokat vesz at, — a betetel ille-

A RJSSZVilNYTARStJLATI UGY. 9 becsiiltessek m e g ; vagy hogy az elso kozgyules egy bizottsagot kiildjon ki, mely a vagyonreszt megvizsg&lja, jelentest tesz s a kovetkezo kozgyules e jelentes alapj&n hat&rozza meg a vagyonresz ertek et.1 •)

Mindezen intezkedesek nagyon gyarlok, mert elelmes alapitok azokat konnyen kijatszhatj&k, ha altal&ban gatolva l&tjak mukodesiiket ftltaluk. A z elso kozgyiilesek nagyon is az alapitok nyom&sa alatt &llnak, s ha ezek altalftban kiilon

tflleg a vagyonsagok £rt<5ket, az alakul6 kozgyules allap itja meg, egyszersm ind m eghatarozv& n az a tv e tt t& rg y ak trt adand6 reszvenyek szam at, vagy azon a rt, m elyben a k erdtses ta rg y ak atv etetn ek . — Az e reszbeli m egallapodasok epugy, m in t azon kulonos elflnyok, m e­

lyek egyes reszvenyeseknek b izto sittatn ak , az alapszabalyokba felve- endok ; ellenkezoleg a tarsasag ra n6zve kotelezo erOvel nem birnak.

— A h a ta ro z at k o zatalanal, az erdekelt reszvenyes, szavazati jo g g al nem bir. —

— "NVenn ein A ctionar eine auf das G ru ndkapital anzurechnende E inlage m acht, oder w enn A nlagen, oder sonstige V erm ogensstiicke von der zu erriclitenden G esellschaft iibernom m en w erden sollen, so ist in dem Gesell- scliaftsvertrage der W erth der E inlage oder des V erm ogensstiickes festzusetzen, u n d die Zabl der A ctien oder der Preis zu bestim m en w elche fu r dieselben g e w ah rt w erden. Jed er zu G unsten eines A ctio- nars bedungene besondere V ortheil ist im G esellschaftsvertrage gleich- falls festzusetzen.

]0) L orsqu’un associa fait un a p p o rt qui ne consiste pas en num e- raire, ou stipu le i son profit des avantages p articuliers, la prem iere as- sem blee generale fait apprecier la valeur de l ’apport ou la cause des avantages stipules.—L a societ^ n ’est definitivem ent co n stitu te qu’ apres 1’ approbation de 1’ apport ou des avantages, donnde p ar une au tre as- sem blee generale, apres une nouvelle convocation. — L a seconde assem - blee generale ne p o u rra sta tu e r su r 1’ app ro b atio n de 1’ ap p o rt ou des avantages qu ’ apres un ra p p o rt qui sera im prim S et ten u

la disposi- tion des actionaires, cinq jo u rs au m oins avan t la reunion de cette as- semblde.

— V egervenyesen az alakulo kozgyu­

les nem liataro zh at, ha az alaptokenek egy resze nem keszpenzben,

hanem valam ely telek, telep, vag y m as ertekessegben all, vagyis m i-

dSu az alapszabalyok v alakinek kiilon eltm yijket biztositanak. Az

al akul6 kozgyules egy kiilon bizottsagot vagy az ideiglenesen m egva-

laszto tt, illet61eg m eg erd sitett igazgat6sagot m egbizandja az ertekes-

segek s szerzfidesek m egvizsgalasaval. A v izsg alat eredm dnye iro tt

es in d o k o lt jelentesben a m indl elObb e czelra osszehivand6 m aso-

dik kozgyules ele terjesztetik, m ely vegervenyesen liataroz.

1 0 MA.TLEKOVITS SANDOR

erdekeket akarnak ervenyesitni, erre eleg mocl es alkalom kinAlkozik; igy a kozgyiilesen maguk reszere partot alakit- nak, liites becslesnel a netAn kisebb ertek meile sajat sze- melyes tevekenysegiik Altal letesitett elonyoket helyeznek, a mennyiben peldaul egy gyar felszerelese mellett meg eddigi iizleti osszekotteteseiket is mint mathematikailag meg nem becsiilhetoket felhozzAk 1 >).

MAs kovetelmeny a reszvenyek tozsdei eladasAra vo- natkozik s kivAnja, bogy csak bizonyos osszeg befizetese12) vagy csak az elso iizleti ev lejArta, vagy Altal Aban csak teljes be- fizetes utAn legyen az eszkozolheto, ellenkezo esetben az adAsveves semmisnek tekintetik. Ezen intezkedes Altal a reszvenyekkel valo uzerkedest, mely kiilonosen a vAllalatok kezdemenyezesekor nagyon is fezokAsos es ep akkor nagy jo- vedelmezoseggel jAr, kivAnjAk megsziintetni. — Tozsdei ti- lalmak AtalAban oly jellegiiek, bogy raegtartAsuk az iizlete- zok tetszesetol fligg s lia ezek elonyosnek lAtjAk a tilalom meg nem tartAsAt, talAlnak 'modot arra bogy torvenyes alak segitsegevel a torveny Altal tiltott iizletet foganatositbassAk.

De nem tekintve ezt, a tozsdei eladAs szAmos esetben azon egyediili fit, melyen valamely vAllalat reszere nagyobb figyel- met lehet kelteni, mely Altal a vAllalat irAnt reszvet ebresz- tetik, szoval mely Altal a vAllalat letesiilese sok esetben egyedul lehetseges.

A tArsasAg szervezetere nezve gyakran az on megszo- ritAs koveteltetik, hogy a vAlasztmAnyi tagok egymAssal rokonsAgban ne Alljanak, hogy rokon targyu vAllala- toknAl ugyanazon vAlasztmAnyi tagok ne mukodhessenek,

” ) N un sind aber diese »appreciateurs« und »approbateurs»

keine andere Personen, ais die G riindungsgenossen selbst. W ah ren d oline dieselbeu die G riinder w enigstens dem Publicum gegeniiber ver- a n tw o rtlich bleiben w iirden, beeilt sich au f diesem gutgem einten

der G esetzgeber selbst, den Special-V ortbeil der G riinder in deren Interesse von A ntastungen der A ctiengesellschaft in ih rer spateren C onfiguration zu befreien und in Sicherheit zu bringen.

12)

Les actions ou coupons d’ actions sont ndgociables aprds le

versem ent du qu art.

a r e s z v e n y t a r s c l a t i Ug y. 11 hogy a tarsasag igazgatoja altalaban kereskedelmi iizleteket se sajat se masok jav&ra ne letesithessen 13), hogy a valaszt- manyi tagok a tarsasag erdekehez biztositek, kulonosen tarsulati reszvenyek letetele altal szorosabban fuzesse- nek 14) es hogy a v&lasztm&nyi tagok a t&rsulat altal ko- tott iizleteknel se kozvetleniil se kozvetve reszt ne vehes-

senek ,s).

Li)

A czegvezetd, vagy az, ki kereskedelm i m eg h atalm azo tt m in6sege'ben egy egesz kereskedelm i iizlet vezetesevel m egbizatik, ftS- noke beleegyezese nelkiil se sajat, se mds r6sz6re nem kereskedlietik.

A magyar keresk. tdrvdny tervezeten&k 57. czikke.

A z elObbeni k et czikk intezkedesei azo k ra is alkalm azandok, kik reszveny tarsasagok nal m in t igazgatok, m iiszaki vezetGk, vagy m as m inGsegben, a v allalati iizlet vezetesevel m egbizatnak. U. o. 58.

u ) Les adm inistrateurs doivent 6tre p ro p ri^taires d ’un nom bre d ’ actions determ ine p ar les statu ts. Ces actions sont affectees en to ta- lit6 en g a ra n tie de tous les actes de la gestion, m em e de ceux qui se- ra ie n t exclusivem ent personnels a 1’ un des adm inistrateurs. E lles sont nom inatives inalienables, frappees d’ un tim b re in d iq u an t 1’ inaliena- bilite, et deposces dans la caisse sociale.

— Chaque a d m in istrateu r doit affecter, p a r privilege, un certain nom bre d ’ actions

la g ara n tie de la gestion.

ls) II est in te rd it aux adm inistrateurs de p ren Ire ou de conser­

vor un in te re t direct, ou in d irect dans une entreprise ou dans un m ar- che fait avec la sociate ou p o u r son com pte, a m oins qu ils n ’y soient ant.oris6es p ar 1’ assemblfie generale.

— L ’adm i- n istra teu r qui a un in teret oppos6

celui de la societe, dans une ope- ra tio n soumise a 1’ approbation du conseil d’ adm inistration , est tenu d’en prevenir la conseil et de faire m en tionn er cette declaratio n ou proces verbal de Ia seance. II ne peut p rend re p a rt a cette delibera- tion. II est sp6cialem ont rendu com pte a la prem iere assem blee gene­

rale av an t to u t vote sur d’ autres rseolutions, des operations dans les quelles un des adm in istrateu rs a u ra it eu un in te re t oppose a celui de la societe.

— T he office of d irecto r shall be vaca- ted, if he holds any o th er office or place of profit un d er th e com - pany . . . . if he is concerned in or p articip ates in th e profit of any contract w ith the com pany. B ut the above rules shall be subject to th e follow ing exceptions : th a t no director shall vacate his office by reason of his being a nom ber of any com pany w hich has entered into contracts w ith, or done any w ork for, th e com pany of w hich he is di­

rector ; nevertheless he shall not vote in respect of such contract or

w ork ; and if he does so vote, his vote shall not be counted.

12 MATIjEKOVITS s a n d o r

A z effele intezkedesek nagyon magukon viselik a sziikkebluseg jelleget, es az iizleti elet fejlodese mellett a reszvenytArsulatok vezetesetol gyakran ki fognA zArni ep azokat,kik arra leginkAbb vannak hivatva. A rokonsAgi kotelek alig fuzi szorosabban ossze az egyeneket. mint az iizlettarsi viszony, mely az anyagi jutalmazas kecsegteto adomanyai Altal teszi kozos erdekiiekke a kozos iizletben miikodoket. A versenyzo vAllalatoknAl valo tenyleges reszvetel ketsegkiviil gyakran a reszvenytarsulatok kArAra lehet, de gyakran elo- nyokkel is kinAlkozik, azonkiviil pedig a tArsasAgnak teljes jogAban All azokat, kiket nem talAl alkalmasoknak, vAlaszt­

mAnyi tagokkA nem vAlasztani, vagy bArmikor a vAlasztmAnyi tagok sorAbol kitiltani, minek teliAt itt a torvenyhozAs UtjAn elore valamit batArozni, a minek sziiksege legalabb is ketes.

A vezerlo igazgatot eltiltani kereskedelmi iizletektol teljesen hiAbavalo; ha az ily iizleteket akar letesitni, eleg utat es modot talAl az iizleti elet tekervenyes teruleten, melyen tet- szese szerint szabadon tehet a mit akar, a nelkiil hogy valaki rAbizonyithatnA torvenyellenes cselekvenyet. Kiilonben nagyon veszelyes ez elvnek alkalmazAsa, fokep a kisebb reszvenytArsu- latokra nezve, melyeknek tevekenysege talAn csak idoszakon- kent lep fol, pl. egy gozcseplo gepeket kolcson ado reszveny- tArsasAgnAl mennyire folszoktetne az igazgato fizeteset a torvenynek oly intezkedese, mely az igazgatot eltiltanA keres­

kedelmi iizletektol, holott maga a tArsasAg, igazgatojAnak tevekenyseget egeszben veve csak az ev csekely reszeben igenyli. A biztositek letetele, nem is emlitve a biztositek benso indokolatlansAgAt, kiilonosen Artalmas volna a resz- venytArsulatoknal azert, mert ha a torveny ki nem jAtszatnek, csak vagyonos egyenek jolietnenek a vAlasztmAnyba, pedig a reszvenytArsulatok iigyeinek elintezesenel nem ez kepezi a fo- minositvenyt, hanem igen is a kepesseg, a tehetseg s az iigyes- seg, — biztositek letetele mellett ezen minositvenyek mel- lekes jelentosegiiekke siilyesztetnenek, a mi a reszvenyvAllala- tok elonyere epen nem szolgAlna.

torvenyhez csatolt »Regiilations« f o r management o f a comparnj limited by sha- res

(57.

m ely alapszabalyok hlan yab an alkalm azando.

a r i s s z v e n y t a r s u l a t i Ug y. 13 Ugyancsak a tArsasAg szervezetet illetoleg tovAbbA azon kovetelmenynyel is talAlkozunk, bogy a kozgyulesek &1- reszvenyesek (ii. n. Strobmanner) Altal meg ne hamisittassa- nak, vagyis bogy a kozgyiilesi hatarozatok akkep es azok al­

tal bozassanak, a mint es a kik Altal azt az alapszabalyok kovetelik.

E czelbol reszint azok biintettetnek, kik Alreszvenye- sekiil jelenkeznek, azaz kik reszvenyesi jogositvAny nelkiil tenyleg megjelennek es szavaznak a kozgyiilesen 1 e) ; reszint azok kik Alreszvenyeseket kiildenek a kozgyulesre, azaz kik sajAt reszvenyeik kikolcsonzese Altal nem reszvenyeseket oly belyzetbe boznak, bogy lAtszolag reszvenyesekul szerepelhes- s e n e k 17) ; azonkiviil pedig bizonyos alakszerusegek kovetel- tetnek, melyek Altal ily Alreszvenyesek konnyen folismertet- nek, p l . azAltal, bogy a kozgyiiles elott nebany hettel a resz­

venyek letetele koveteltetik s a letevok nevei kozoltetnek 18).

Korantsem akarjuk azt Allitni, hogy Alreszvenyesek segelye-

16) Sont punis d’une am ende de cinq cents a dix m ille francs. . . ceux qui en se p resen tant com me p ro p rietaires d’actions ou de coupons d’ actions qui ne leu r a p p artien t pas, on t cree fraudu leusem ent une m ajorit6 factice dans une assem blee generale, sans prejudice de tous dom m ages-interets, s’il y a lieu, envers la societe ou envers les tiers.

Franczia torv&ny 13. czikk.

U gyanigy hangzik a belga torveny 131 czikke, m ely a biin tetest 50— 10.000 fran cra szabja. — Csak a reszveny tulaj- do nat illetv6n a szavazati jog, a ki nem valOdi b irto k a t kepezO reszve­

nyek vagy reszletjegyek alapjan bito ro lja a kozgyiilesben valo reszve- telt, ezer forintig menO penzbirsagb an m arasztalliato m inden jo g tala- nu l ig6nybe v e tt szavazatert. H a ezen, a szavazas m eg ham isitasat cz61z6 m ivelet az igazgatosag a ltal vagy tu d tav al letesittetik, az igaz- gat6sag tag jai egyetem legesen felelnek m ind harm ad ik szem elyek, m ind a ta rsu la t iran y ab an m inden ebbOl eredO k arert.

17) Sont punis d’une am ende de cinq cents a dix m ille francs . . . ceUx qui on t rem is les actions pour en faire l’usage frauduleux.

— U gyanigy a

131. czikke.

18) A szavazasi jog gyakorlatara feljogosito reszletjegyek vagy reszvenyek tiz nappal a kozgyiiles elott leteendok a tarsulatnal, vagy az osszeliivasban kijelolt lielyeken. Az igazgatosag osszeallitja 6s sok- szoroztatja a szavazatkepes reszesek nevlajstromat, letetemenyezett

6szv6nyeik 6s az Gket illetO szavazatok szam anak egyenkenti kijelo- les^ v e l; e lajstro m a kozgyiiM st megeluzO liarm adik n aptol fogva a tarsu lat helyisegeiben m indenkinek k iv a n atra kiszo lgaltatik .

vaslatdnah 15. cz.

14 MATLEKOVITS sANDOR

vel letesiilt kozgyiilesek es hatarozatok czelszeriiek vagy epen sziiksegesek, es hogy alreszvenyesek csak a tokehatalom egy- szeru es termeszetes kovetkezmenyei, s hogy ily kozgyiilesek a tokehatalom szereplesenek az alapszabdlyok altal tortent korl&toz&sa, jelesiil a szavazati jognak megszoritasa folytdn okvetleniil letesiilnek, es igy a toke csak jog a t gyakorolja, ha barmily titon, szavazati jogdban korl&tolva, jelentoseget &1- reszvenyesek segelyevel ervenyre kivanja juttatni. D e a tor- venyhozdst nem l&tjuk eleg hatalyosnak arra nezve, bogy al­

reszvenyesek folleptet megakad&lyozhassa, es ha megis teszi nzt, oly nehezkes gepezetet fog meghonositani, mely mellett a reszvenyek forgalma, tehat legtobb esetben a reszvenyek ertekenek foalapja haUirozottan meg fog ingattatni. Elomu- tatora szolo reszvenyeknel— tehat kiilonosen vilagjelentosegix vdllalatoknal — az alreszvenyesek epen nem lesznek folfe- dezhetok, mivel ez esetben reszvenyesnek az tekintetik, ki a reszvenyt birj a. Nevre szoloknal pedig csak az esetben lesz e korulmeny ervenyesitheto, ha az eladas iires hatirat mel­

lett egeszen eltiltatik,vagyis ha a mindeniitt honos adasve- vesi alak, mely a reszvenyeket forgalomke pesekke teszi, meg- sziintettetik.

Vannak meg ezeken kiviil oly kovetelmenyek, melyek kiilonosen a reszvenyvallalatok iizleti oldalat erintik. Igy til- tatik a sajat reszvenyeknek szerzese, es az azokra nyujtando kolcsonadas.19) E tilalom rendszerint ket szempontbol tar-

ls) Die A ctiengesellschaft d arf eigene A ctien n ich t erw erben. Sie d arf eigene A ctien auch n ich t am ortisiren, sofern dies n ich t durcli den urspriinglichen G esellschaftsvertrag oder durch einen, den letzteren abiindernden, vor A usgahe der A ctien gefassten Beschluss zugelassen

ist.

A reszvenytarsasagnak sajat reszvenyeit sem visszaszerezni, sem torlesztes u tja n forgalm on kiviil helyeznie nem szabad. K ivetelnek e tek in tetb en akkor van helye, h a a reszvenyeknek kisorsolas u tjan le- end6 torlesztese az alapszabalyokban, vagy ezeket m odosit6, de a resz­

venyek kibocsatasa elott keletkezett, h a ta ro zatb an m eg allap ittato tt.

Apdthy : Magy. keresk. tdrvenyjavaslat 19

7

S ajat reszvenyeit a ta rsu lat se nem vasA rolhatja, sem zalogul

el nem fogadhatja.

A r e s z v e n y t a r s c l a t i u g y. 15 tatik szukse gesn ek ; egyreszt ugyanis folhozzAk, hogy nem lehetne kepzelni jo g ila g oly Allapotot, melynel a reszvenytAr- sasag sajat m aga magAnAl reszvenyes is legyen, vagyis, hogy a reszvenyesek kozt, kiknek osszessege a reszvenytArsasAgot kepezi, maga a reszvenytArsasAg is szerepeljen. A forgalmi elet mindazAltal szAmos, tokeletesen analog viszonyokat lete- sitett,melyeket a jogaszi regiebb folfogas epoly lehetetleneknek ta rto tt; igy a telekkonyvi intezmeny folytan a tulajdonos sa- jAt maga mint hitelezo kebeleztetheti magAt sajAt ingatlanA- r a ; — a vAltoiizletben a kiallito vagy az elfogado, mint for- gato szerepelhet, a nelkiil, hogy ily allapotbol visszas ered- menyek szArmaznanak,— Masreszt a tilalom iizleti szempont- bol tartatik sziiksegesnek es vedoi azon szedelgesekre tital- nak, melyek a sajAt reszvenyek ad&svevesebol keletkeznek s melyek Altal a tarsulati alaptoke csokken, szoval a resz- venyeknek vAsArlAsa altal a tarsulat hitelezoi erdekeikbe- veszelyeztetnenek, mivel a tArsulat — mint toketfirsulat — a hitelezok jogos kovetelesei elleneben a reszvenyek v&sarl&sa al­

tal az alaptoket kisebbiti. H a a tilalom a szedelges emlitett ne­

met megszuntetne, vagy ha a reszvenytoke Allando fentartasat lehetsegesse tenne, ligy talAn kifogAst nem kellene tenniink ezen n6zet ellen, mert a sajAt reszvenyekkel valo lizerkedes tenyleg sok esetben visszaelesekre adott alkalm at; de semmi sem konnyebb, mint ezen tilalmat kijAtszani. ha valamely in- tezet csakugyan sajat reszvenyeivel akar iizerkedni, mert nem kivAntatik mAs, mint hogy egy hasonlo vAllalkozo resz- venytArsulattal kolcsonos iizleti szerzodest kosson, melynek alapjAn az egyik tArsulat a mAsik tArsulat reszvenyeit vA sArolja s igy a tilalom fenAllAsa mellett a felt iizlet szilArd vAllalatok Altal nem, de igenis egesz rendszeresseggel es epen szedelgesi czelbol fog iizetni. Azonkiviil meg meg kell je - gyezni, hogy mindazok, kik a sajAt reszvenyekkel valo iiz- letet tiltjAk, korAntsem tiltjak a reszvenyek torleszteset; — tehAt megengedik, hogy az alaptoke bizonyes koriilmenyek kozott rendszeresen csokkentessek, illetoleg egeszen vissza- fizettessek, de hogy terv nelkiil az egyes koriilmenyek Altal indokolt esetekben tortenjek az alaptoke egy reszenek vissza- fizetese, ez ellen folszolalnak es ezt tilalmazandonak tartjAk.

16 M ATLEKOVITS SANDOR

Pedig a saj&t reszvenyeknek vasarbtsa gyakran igen elonyos eszkoz a tal&n nagyon magasra szabott toke csokkentesere.

Sok iizletnel, fokep penziizletnel, a saj&t toke ar&nytalan nagys&ga mag&t az uzletet is korlfitozza, az iizlet nyereseget kisebbiti, szoval utj fiban ali a szabad mozg&snak. Ennek el­

leneben igen sok intezet, peldaul Nemetorszag tobb bankja, es n&lunk is tobb intezet pl. az A thenaeum , az iizleti toke leszallitcisa vegett reszvenyeit vas&rolta es semmisitette meg a nelkiil hogy ez&ltal ak&r szedelges czeloztatott, ak&r pedig a tdrsulat hitelezoi k&rosodast szenvedtek volna 2 °).

A z alaptoke szil&rds&ganak biztositilsa ve gett es szin­

ten a szedelges megakad&lyoz&sa czeljabol gyakran kovete- lik, hogy az alaptoke uj reszvenykibocs&tas altal csak azon esetre legyen szaporithato, ha az elobbi kibocsat &s altal el- helyezett reszvenyek teljesen befizettettek 21). Ketseget sem

20) A reszvenyek visszavasarlasi jo g a nagyon vitas, de m eg nagyon keveset ta rg y a lt kerdes. Iro d alm ilag fontosabb ertekezesek e targ y b an :

—

J

: Soli einer A ktiengesellschaft das Rec h t zustehen, ihre eigene A ctien anzukaufen. A lig. ost. G erichtszeitung 1869. 50 sz. — tov&bba

Ileclit der A ctiengesellscbaften tobb hely iitt —

termayer

a G oldsclnnidt-fele Z eitschrift fiir H andelsrecbt 12 kotetebeu

— Endemann

az ost. G erichtszeitung 1869. 78— 18 szdm aban.

Die A ctiengesellschaften und die K om m anditgesellscliaften au f A ctien u n te r dem R eichs-G esetz vom 11. Ju n i 1870. 217 lap. — Die B estim - m ung dass die A ctiengesellschaft eigene A ctien n ich t erw erben darf, h a t sicli ais ziem lich effectlos erw iesen. Es ist olfenkundig dass nam ent- lich die A ctienbanken dieselbe tlieils um gehen, indem sie z. B. ihre A ctien ais L om bard einnehm en, theils direct iibertreteu.

— N unm ehr ist der E rw erb eigener A ctien sch lech thin verb o ten . Die bedenklichen K onsequenzen einer so kate- gorischeu und allgem ein giiltigen Y orschrift h a t m an sich in den Be- rath u n g en des K eichstages n ich t verhehlt, indessen auch diesen Satz passiren lassen. W er die Z ustande des V erkehrslebens kennt, d arf sich dabei beruhigen, dass sich die P raxis doch zu helfen w issen w ird.

E n d e m a n n , Gesetz betreffend die Actien-Gesellschaften vom 11. Jun 1870. 40. I.

21) A

reszvenytarsasag, az eredetilag k ib o csato tt reszvenyek

teljes befizetese elott, uj reszvenyeket ki nem boesathat. A teljes befi-

zet6s elott kibocsatott uj reszvenyek erveuytelenek, s azok kiboesatoi

A RESZVfiNYTARSULATI LVC,Y.

szenved, liogy uj reszvenyek kibocsatasa altal gyakran nagy visszaelesek tortennek es hogy sok esetben a kibocsat&s egy- szeriien a valasztmanyi tagok vagy az elso alairok nyereszke- desi sz&ndok&ban talalja indok&t; de m&sreszt szinten ket- segbe nem vonhato az, hogy tij kibocs&tv&nyok altal a tarsu­

lat alaptokeje egeszen m&s ar&nyban novekszik, mint mar elhelyezett reszvenyekre meg kiinn&llo kovetelesek befizetese altal. De tovabba magara a tarsulati hitelre egeszen mas ha- tftsu a kesobbi befizeteseknek elrendelese, mint uj reszvenyek kibocs&t&sa. Sok esetben a t&rsulat biztos buk&snak megy elebe, ha befizeteseket rendel el, holott ellenkezoleg Uj resz­

venyek kibocsatasa Altal a in&r buko felben volt is gyakran erosbiilt. 22)

Gyakran ugyanazon alakszeriisegeket, melyek a resz- venyeknel kivanatosak es sziiksegesek, jelesul az alapszab&- lyokban valo feltiintetes, az elsobbsegi kotvenyekre nezve is kovetelik 23). D e mig a reszvenyeknel ily alakszeruseg meg- tart&sa igazolt. mert a reszvenytoke a tarsulat alapj&t, le- nyeget kepezi, s igy az alapszabalyokban a reszvenyekrol

m inden a kibocs& tasbol eredheto k&r6rt egesz vagyo nuk kal egyetem - legesen felelfisek.

— U gyanezen allaspontot vedelm ezi

czim ii m uvenek

22) W enn dagegen in F rag e kom m t, ob von G esetzesw egen ei ne neue E m ission verbo ten sein soli, bevor die ersten A ktien vo llg ezah lt sind, so fiirchte ich, dass m it solcher a n jstlich en Freiheitsbescliriin- ku ng gute U nternehm ungen geschadigt w erden konnen, indem sie, er- kennend dass das G ru ndkapital zu nied rig bem essen sei w alirend d e r B auzeit den giinstigen M arkt zu r A usgabe w eiterer A ctien n ich t be- nu tzen diirfen. W o gegen einzelne Schadenfalle sofort eine gesetzge- berische T h atig k e it lierau sg efo rdert w ird, v erlan g t m an eine Gele- genheitsgesetzgebung der gefahrlichsten A rt.

gesellschaften 205. I.

23) Az alapszabalyokban kulonosen kovetkezoket kell m eg alla- p itani. . . . 8) az esetleg kibocsatando elsOsegi kotv^nyek m ennyis£- g6t 6s n6vert£k6t, az azok u tan fizetendo k am ato k m ag assagat 6s a torleszt6s ruodjat, nem kiilonben azon elojogokat, m elyek az elsOsegi kcitvenyek birto k o sait illetik ;

A K A D , &RTF.K. A T A R S , T U D . K O g ^ B O L . 1 8 7 4 . 2

18 M ATLEKOVITS sANDOR.

reszletesen intezkedni kell, addigaz elsobbsegi kotvenyeknel semmi benso ok sem harczol a mellett, bogy jogi es forgalmi viszonyaik a tarsasag alapokm&ny&ban szab&lyoztassanak.

A z elsobbsegi kotvenyek nem egyebek, mint adossAgi kotvenyek; ha tehat az elsobbsegi kotvenyeknel kivAntatna- nak oly alakszerusegek, melyek az alapszerzodesbe valo fol- vetelt teteleznek fol, ugy jog gal lehetne ezt bArmely miis adossAgi nemnel is kovetelni, miutan se a liitelezok, se a reszvenyesek az elsobbsegi kotvenyek Altal letesitett ados- sAgnAl mAs modon ninesenek erdekelve, mint bArmely mas adossAgnAl.

Vegiil meg egy kovetelmenyt kell folemliteni, es ez az, mely szerint bizonyos vallalatokra iranyult reszvenytarsulatok mas szabAlyzatok ala essenek; igy biztosito tarsasagoknal na­

gyobb alaptoke kivantassek, bankoknal az egyes iizletek szabA- lyoztassanak, jelesiil az egyes iizleti Agak szoros osszefiigges- ben Alljanak az alaptokevel; vasutak vagy bankok egeszen engedelyezes ala essenek s igy tovAbb 24). — Mind ezen kiive- telmenyek osszezavarjAk’a tarsulati alakot magaval a tarsulati uzlettel, pedig e kettonek egymAssal semmi koze. H a valamely iizletnel kiilon torvenyes szabAlyzat sziikseges, szabulyoztassek ezen iizlet AltalAban s akkor szabAlyozva leend az esetre is, lia reszvenytArsulat iizi azt; de a vAllalatot szabAlyozni, mert reszvenytArsulat altal gyakoroltatik, mar csak azert is visz- szAs, mivel ez esetben a vallalkozok a tarsulati alak kijat- szAsAra osztonoztetnek s ha peldaul a bankiizlet a reszveny- vallalatoknAl bizonyos korlAtok al& esik, beteti tArsasAgot (Commanditgesellschaft) fognak alakitni, melynel a betete- ket reszvenyekre fogjAk szabni es elerik czeljukat a nelkiil,

-■*) Igy a frauczia torveny szerint a to u tin a 6s az eletbiztositasi t.Arsulatok kiilon szabalyozas ala esnek

ez. — a n em et torveny

•207. a) a biztosito tarsu lato k n al az egyes rdszvenyek osszeget na- gyobbra szabja, m in t m as re szv e n y ta rsu lato k n al; —

a m agy.

keresk. torveny tervezeteben (247 es kiiv. czik.) az eletbiztosito tarsu- lato k ra kiilon szabalyokat lioz fol : —

javaslataban (25. cz.)

»azon vA llalatokra (vasut., jegybank st.b.), m elyek term dszetukndl fogva

kiilon engedely nelkiil nem foganatositbat,6k'< a rdszvd nytarsu lati tor-

vdnyt alkalm azandonak nem tartja .

A KiSZViNyTARSOLATI OlQY. 19 hogy a torveny altal kiszabott es terviikkel meg nem egyezo korlM okat megsertenek.

A szedelges korl&toz&sa ily eszkozok S,ltal nem lehet- seges; ezen eszkozok csak a solid vallalatokra szabnak ter- het, de ott hol tenyleg visszaelesek mutatkoznak, a vissza­

elesek nieggfitlasara hatalyos eszkozokiil nem szolg&lhatnak.

Ezen intezkedesek tebftt mintegy a szedelges elomozditftsftt czelozzak; mert osztont nyujtanak arra, hogy a reszveny- tftrsulatok oly mukodesekhez fogjanak, melyek altal a torveny szerint tiltottakat megis foganatosithatj&k, a nel- kiil hogy a torveny szavait tenyleg megsertenek. Miir pedig torvenyliozoi szempontbol semmit sem kell inkabb keriilni mint oly hatarozatokat, melyeknek kijatszasa bizonyos, —■

miutan semmi sem ftrt annyira a torvenyliozoi tekintelynek, mint kij&tszhato es kijfitszott torvenyek.

II I .

A reszvenyt&rsulati alak az iizleti elet szamos viszo- nyaiban nagy elonyoket nyujt, — de masreszt ismet epen ezen alak termeszetenel fogva szftmos visszaeleseket idez elo.

A torvenyhozas tehat azon kenyes helyzetben van, ha a reszvenytftrsulati alak elonyosseget tartva szem elott a resz- venyt&rsulatok keletkezeset lelietoleg elomozditja, ezen to- rekves folytan a reszvenyt&rsubitoknal jelentkezo visszaelese­

ket is elom ozditja; — es ellenkezoleg, lia a visszaelesek le- heto korlMozasat tartja foczelj&nak, konnyen oly hatftsuvfi, lesz, bogy a solid termeszetii vallalatok kifejlodeset majd- nem lelietetlenne teszi.

Ezen kenyes helyzetben a torvenyhozas legbiztosabban er czelt, azaz a t&rsadalom igenyeinek leginkabb meg fog fe- lelni, ha a reszvenytarsulati tigy szab&lyzatanal a szabad sAg es az igazsag elveit egesz kovetkezetessegiikben alkalmazza.

Teljes szabadsag engedtessek a t&rsulasi iigynek, de nehogy e szabadsag visszaelesekre adjon alkalmat, p&rosittassek az az igazs&g kovetelmenyeivel, azaz csak igazsagost legyen sza­

bad reszvenyt&rsulatnak is foganatba venni. M i az igazsa- gos, ezt ismet azon szamtalan esetre, melyek a reszvenytar-

2^*

2 0 M ATLEKOVIT9 8A N D 0R .

sulati eletben elofordulnak, elore koriilszabni nem lehet;

sot esetrol esetre az egyes reszvenytarsulatok keletkezes ekor talan az elobb annyira divatozott engedelyezesi rendszer sze­

rint sem lehetett, mivel a tarsulat alakul&sakor elore nem le­

bet tudni mily viszonyok koze fog az keriilni, s ennelfogva se az engedelyezes, se a torveny altal meghaUirozott koriilme- nyes szabvanyok nem nyujtanak kello biztositekot arra nez­

ve, bogy a tarsulati kezeles es mukodes az igazsagnak meg fog felelni. E teren is, mint a tarsadalmi elet oly sok agai- ban, a szabadsAgnak es az igazsagnak kettos es az eletben gyakran egym&sba iitkozo elve leginkabb akkor juthat ervenyre, ha folytonos ellenorzes es pedig az erdekeltek, az anyagilag erdekeltek folytonos ellenorzese kenyszeriti a tarsasfigot ep ugy, mint a tarsas&g kezeloit arra, hogy mukodesiik igazsa- gos legyen ; ez pedig a leheto legnagyobb nyilvanoss&g meg- honositasa mellett tenyleg letesitheto is 25J*

A reszvenyt&rsulati iigynel ennelfogva a torvenyhozas fotorekvese az legyen, mikep juthat legnagyobb ervenyesii- lesre a nyilvanossag elve, vagyis mikep valik lelietove az er­

dekeltek kozvetetlen ellenorzese mellett a szabads&g es az igazsag elvenek folytonos valosulasa. Oly alakszeriisegek meg&llapit&s&rol kell tehat gondoskodni, melyek mellett az erdekelt mindenkor tisztaban lehet az iigyvitel termeszete irant, es ha az iigyvitel tenyleg igazs&gtalannak tiinnek fol elotte, legyen modjaban a nezete szerint keletkezheto kart a torveny oltalma mellett meg&llapitani, s az illetot, ki cse- lekmenye vagy mulasztasa £tltal a kar okozoja gyanant mutat- kozik, karteritesre szoritani. Yagyis a szabad cselekvessel karoltve jarjon a cselekvesert valo felelosseg, ugy, hogy a reszvenyt&rsulati iigynel a szabadsag es igazsag kovetelme-

25) Y or A llem ist erfordei-lich, dass der G rundsatz der Offenf-

lichkeit in w irksam er W eise zur G eltung gebracht w erde. D em Publi-

kum m uss die G elegenheit geboten w erden, sich ein U rtheil iiber die

G rundlagen und die B e n tab ilitat des U nternebm ens zu verschaffen;—den

A ctioniiren muss die M ogliehkeit zustehen, sich einen E inblick in die

G eschaftsfuhrung zu verschaffen.

A •p.iSZ V iN Y T A K SO LA T I t)GY. 2 1 nyei a nyilvAnossAg 6s a felelosseg kovetkezetes meghonosi- tAsa Altal jusson ervenyre.

Mivel pedig a reszvenytarsulati eletben harom lenye- ges mozzanatot kell m egkiilonboztetni: az alakulAs, — a mii- kodes — es a megsziines mozzanatait, s mind ezen mozzana- tokban mas es mAs termeszetii viszonyokkal es egyenekkel talAlkozunk: a torvenyhozAsnak is a tarsulati eletfejlodes ezen hArmas viszonya szerint kell hogy kiilon ervenyre liozza a nyilvanossAg es felelosseg elvet.

A z alakulas a tArsulat jovendobeli miikodesere nezve donto hatasu, de egyszersmind szedelgesre es iizerkedesre legtobb alkalmat szolgAltat. A z alapitok a vAllalat irAnt er.

dekeltseget keltendok, elokelo bankArokat, kepviseloket, az aristocratia kivalo tagjait oly vegbol fogadjak koriikbe, hogy e jo liangzAsu neveknek alapitasi program mjukba valo folve- tele altal a kozonseg bizalmAt m egnyerjek; azonkiviil a vAl­

lalatot szep szinben festik, de egyuttal legtobb esetben sajA magAnvagyonuk egyes reszeit a tarsasag tulajdonAba bocsat- jAk meses Arakon, programmjukban pedig ezt ugy tiintetik fol, mintha nagy elonynyel szerzene meg e vagyonreszeket a tArsasAg, es mintha ok csak folAldozas mellett es a tarsulati erdek elomozditAsa vegelt engednek At azokat. NyilvAnossAg es felelosseg az egyediili sikeres eszkoz az e neinii szedelges tonla-etetelere, es a torvenyhozAs az alapitAsnAl ez elveknek leginkAbb az Altal szerezhet ervenyt, ha az alairAst csak oly iven engedi meg, melyen vilAgosan kiiratnak maguk az ala­

pitok es pedig nem csak neviik, hanem allAsuk es lakhelyiik is ; koruliratik tovAbbA a tArsulat czelja es lenyeges alaperoi, kiilonosen az alaptoke nagysAga es az egyes reszvenyek szA- ma es neverteke, valamint az alapitok Altal a tArsasAg szA- mAra AtszolgAltatando vagyon (nem keszpenzbeli betetek) er- teke, ugy hogy az alAirok, illetoleg a tArsulatnAl reszt venni akarok, vilAgosan lAssAk mindazt, a mi irAnt szovetkezni szAn- dekoznak. Nehogy pedig ez adatok kozlesenel az alapitok hamis viszonyokat emlitsenek, tetessenek feleldsekke az ala­

pitok az adatok valodisAgAert s pedig meg az esetre is, ha a tArsulat mAr vegleg megalakult s hosszabb idoig mukodik

2 2 M ATLKKOVITS SANDOB.

is 26). Czelszerii szinten, lia az alapitok nemileg szAmuk Altal is biztonsagot uyujtanak s e vegre az angol torvenybozAs modjara az alapitok szAmanak minimumat legalAbb betre

ebetne szabni - 7).

A z alapitasnal rendszerint szokAsos azon eljArAs, bogy az alapitok vagy a veluk egyszAndekuak a reszvenyek kibo- csAtasAbol nyereseget akarnak huzni es a syndicatus kedvelt alakj&ban atvallaljak az osszes reszvenyeket, azaz alAirokul szerepelnek s azutAn tozsdeiizerkedes segelyevel magasabb folyamra bozzAk a reszvenyeket s ekkor tuladnak rajtuk, nem torodve magAval a vAllalattal. Ezen iizerkedesen is- met a nyilvAnossAg es a felelosseg elvenek megbonositAsa Al­

tal lebet segitni. Kimondando ugyanis, bogy az eredeti alA- iro, meg azon esetbm is, lia a reszvenyen tulad, a reszveny- osszeg bizonyos erejeig felel, legalAbb bizonyos ideig, p. egy evig. LeginkAbb megakadalyoztatnek a reszvenyekkel valo szedelges, lia az alairo a nevertek teljes erejeig tetetnek fe- le lo sse ,s,!) de ily intezkedesnel a tokenek gyors forgalmi

26) L egtobb torvenyliozo epen az alap ito k at s az ala p itast leg- kevesbbe m eltatja figyelem re. K ivetelt kepez e reszben

E tervezet 187. czikke sz e rin t: Az a la p ­

toke biztositasa^ reszvenyalairas altal tortd nik. A z e vegre szolgal6 felhivasnak m agaban kell fo g la ln i: 1) az alak itan d 6 tarsasag czeljat es ta r ta m a t; 2) az alaptoke m ennyiseget ; 3) a reszvenyek szam at es n e v e rte k e t ; 4) az alairas lielyet, idejet es m o d o z a ta it; 5) az alap ito k neveit, po lgari allasat es lakhelyet. De m ar az alapitok felelOssegere nezve csak igen sziik s ep ennelfogva elegtelen h ataro zm an y t tartalm az, m id8n (185. cz.) m ondja : Az alapitok, a reszvenyekre to rte n t befizete- sek ert az a la iro k , vagy ezek jogutod ainak egyetem legesen, osszes va- gyonukkal m indaddig felelfisek, m ig ez alol, a kozgyiiles ervenyes ha- ta ro z a ta a ltal, fel nem oldatnak.

27) Az angol torveny 6. cz. szerint legalabb 7 szem elynek kell az associations m em orandum ot a bejegyzdsi liatosagnal benyu jtan i ;

23. cz. szinten szol e ketes szam rol, de a tarsasag fenn& llasat teszi fiiggOve e szam tol.

23) Les souscripteurs d ’ actions sont, nonobstant toute stipu lation

co n traire, responsables du m ontan t total de leurs actions ; la cession des

actions ne peut les affran ch ir de contrib uer aux dettes anterieures

sa

publication.

—

idezett m uveben (86. 1.)

A ukszvenytarsulati Og y. 23 kepessege folyt&n a penzero csakhamar egeszen elvonulna a reszveny vallalatokbol, azaz oly alakbol, melynek sok eset­

ben tanusitott czelszeriiseget tagadni nem lehet, sot mely szamos esetben bizonyos v&llalatok letesitesere az egye- dtil lelietseges alak. Ez oknal fogva eleg, ba az eredeti alairo a reszveny ertekenek 40— 50 % -ig tetetik felelosse. Ily fele- losseg mellett a reszvenyeken valo tuladas ezen 40— 50 f/0- nek befizetese elott mai' csak nagy ovatoss&g mellett fog tor- tenni, a 40— 50 p/0 befizetese utan pedig a v&llalatok rend- szerint annyira megszilardultak es legtobb esetben oly elo- nyos jovedelm et biztositnak, bogy maga a reszveny szedel- gesre nem fog hasznaltatni, es ha haszn^xltatnek is, ez mar nem a reszveny termeszetebol, hanem mas koriilmenyekbol magyarazbato. -— A z eredeti alairok alairasanak constata- lasa czeljabol lehetoleg eredeti alairasokat es azoknak hite- lesseget kell e le rn i; igaz, hogy ez irant torvenyes szabalyt fol- allitni nebez, mert pl. az angol torvenyhozasnak azon intez- kedese, hogy az alairas tanuk jelenleteben tortenjek 29), vagy 1840: 18. torvenyczikkiinknek liatarozata, liogy az alairas a torvenybatosag elott eszkozoltessek, az iizleti eletnek nem elonyos es hosszadalmas vagy legalabb nebezkes alakszerii-

szinten ezen allaspo nto t fog lalja el, szerinte »die geilaclite H aftb ark eit ist n ich t n u r geeignet, der G riiudungs- und der dam it verbundenen Ge- w innsucht im A etiengetriebe einen Eiegel vorzuscliieben, sondern si- cliert au ch den A ctienvereinen das z u r D urcliflilirung des U nternelim ens erforderliclie G rundapital. — U gyanigy

szerinte ses leidet keinen Zw eifel, dass an nich tvo ll einge- z ah lte und n ich t volleinzuzalilende A ctien sich vorzugsw eise die ver- d erbliclie A giotage k n iip ft; dass die A ussicht, nach E inzahlung eines T heiles, von w eiterer V erbindlichkeit frei zu sein, die B etheiligung an unsicheren U nterneh m ungen ohne ausreichende P rtifung in hohem G rade b e g iin stig t; dass endlich die A ctiengesellschaft selber in ih rer schw erfalligen O rganisation des Scliutzes n ich t allein gegen Jlalv ersa- tionen, sondern auch gegen L eich tsin n ih rer O rgane bedarf, u n d dass eine B estim m ung des S tatuts, es solle der Z eichner nach E inzahlu ng eines gew issen P ro cen tsatzes frei w erden, selten auf ausreichende P rii- fu n g der V erhaltnisse schliessen lasst.

2’) Eacli sig nature is to be attested by one w itness, w hose a testatio n is to be valid tliroug hou t the united kingdom .

ctikk.

24 MATLEKOVITS 8A N D 0R ,

segnek fog tetszeni; de lebetne talan tobb elvnek egyesitese altal, pl. eredeti megrendelo level, torvenyszekileg bejegyzett czegeknel, hol teliat az alairas valodisaga konnyen igazol- hato, egyszerii^eredeti alairas, tanuk elotti alairas vagy bite- lesitett alairas altal a czelt elerni.

A tarsulat mindaddig letezonek nem tekintheto, mig az alaptoket szolgaltatni kesz tarstagok vagyis a reszvenyesek nem jottek tisztaba az irant, mit akarnak; az alairas altal ugyan kijelentik, bogy a tarsasag altal kitiizott vallalatot ta- mogatjak, de mily foltetelek mellett s mily viszonyok kozt kivanjak ezt tenni, ez irant nem szoktak nyilatkozni. M int minden tarsasagn£tl, ugy a reszvenytarsasagnal is, a tftrsasag belviszonyait, szervezetet, t artam at stb. a tarsasagi szerzodes hatarozza meg. E szerzodes, vagy az alapszabalyok letrejot- tevel, illetoleg az alapszabalyoknak a reszvenyesek reszerol valo elfogadasaval, — tdrtenjek ez akar egyes alairas utjan, akar az u. n. alakulo kozgyiilesen, — tenyleg letesiil maga a tarsulat i s ; mindaddig a tarsulat mint olyan nem letezik, minden, mi a tarsulat neveben tortenik, csak az alapitok fele- lossege mellett tortenik, s mindenert az alapitok felelnek. — A tarsasagi alapszabalyok tartalma, termeszetesen mint min­

den szerzodese, a szerzodo felek akaratatol fiigg. jVIiutan mindazaltal a reszvenytarsasag nehezkesen mozgo tarsas alak, es mind a reszvenyeseknek, mind a reszveny-tarsasaggal osszekottetesbe jovoknek erdekeben fekszik, bogy a tarsas vi- szony lebetoleg szabatosan es vilagosan szabalyoztassek : a torvenybozasnak feladata, bogy ez iranyban is lelieto rendet hozzon a tarsasagi viszonyokba. Minden egyes tarsas viszonyt jelesiil a tarsasag kozegeit, a valasztmanyt, a kozgylilest, a reszvenyesek szavazati jogat stb. minden egyes tarsasagra nezve egyenlon nem lehet s nem is volna czelszerii szaba- lyozn i; itt a tarsasagnak szabad kezet kell bagyni. De a tor­

venybozasnak kovetelnie kell, bogy a tarsasag sarkalatos vi- szonyai az alapszabalyokban minden esetre szabalyoztassa- n a k ; tortenjek az akar ugy mint az angol torvenyben, mely szerint az esetben, lia a tarsulati alapszabalyok valami vi- szony irant vagy semmi, vagy hianyos intezkedest tartal- maznanak, vagy lia a tarsasagnak altabiban nincsenek alap-

A RiiSZVENYTARSULATI t)GY. 25 szabftlyai, a torvenyhez csatolt iranyado alapszabalyok (She- dule A ) nyernek alkalmaz&st30) ; avagy tortenjek ugy mint azt a nemet torveny kivanja, mely szerint kijeloltetnek azon lenyeges pontok, melyek irant az alapszabalyokban kell in- tezkedni s a tarsulat mindaddig megalakultnak nem tekin- tetik, mig a torveny ezen kellekenek meg nem fe le lt 3]).

H abar az alapszabalyok letre jotte altal maga a tar­

sasag megalakultnak tekintbeto is, meg a kiilvilaggal szemkozt kiilon jo g i szemelynek nem tartbato. A jogi szemelyiseg lete- siilese az aliam elismeresetol ft ig g ; ez elismerest elobb az en- gedelyezes alakjaban nyujtotta az aliam, mivel mindazaltai az engedelyezesi rendszer a reszvenytarsulati iigynel nagyon is ketes jellegiinek talaltatott, az engedelyezes helyett ep ugy mint az egyeni kereskedonek, vagy a tarsas kereskedes- nek miikodesenel a czegbejegyzes, egy neme a bejegyzesnek mutatkozik sziiksegesnek, mely bejegyzes alkalmaval azon viszonyok kello igazolasa kovetelendo, melyektol a torveny a reszvenytarsasagok alakitasat foltetelezi, teliat kiilonosen az alapitas koriil kovetelt alakszeriisegek, az alairas kitiintete- sere szolgalo okmanyok, az alapszabalyok, az alakulasi ok- miiny bemutatasa. A bejegyzes tenye altal letesiil jo g ila g is a reszvenytarsasag es ennek megtortenterol mar most a nagy kozonseg lnrlapok altal ertesitendo ; egyuttal pedig minden- kinek, ki a tarsulati viszonyok irant folvilagositast kivan, megengedendo, hogy a bejegyzesi liatosagnal az illeto ada- tokat kozvetetlentil megtekinthesse s azokat lemasoltat- hassa 32).

30) E zen sfirst shedule« czime : R egulations for m anagem ent of a com pany lim ited by shares.

31) E reszben m ind a franczia, m ind a belga torvenyek, m ind H orn jav a sla ta bibas allasp o n to t foglalnak el, m ivel altalaban nem in- tezkednek az alapszabalyokr61, hanem csak elvetve s kiszakasztva egyes ta rsu la ti viszonyt szabalyoznak az esetre, ha azok iran t m ag aban az alapszabalyokban intezkedesek nem fog laltatnanak.

32) A franczia torveny (55. cz.), a nem et torveuy (210 cz ), A path y jav aslata (190 cz.) es H orn javaslata (6 cz.) a bejegyzesre a ke­

reskedelm i torvenyszek ek et jelolik k i ; az angol to rv en y ellenkezoleg

egy kiilon adm in istrativ hato sago t a llit fol e czdlbol. A belga torT eny

nem ism er bejegyzest, csak kihirdetest, e e czelbol szinten kiilon hiva-

taln o k kijeloleserOl szol (10 cz.)

26 M ATLEKOVITS SANDOR.

A z igy letrejott reszvenytarsasag miikodesenel mind a reszvenyesek, mind'a tarsulattal iizleti viszonybanallok erdekei a torvenyhozas figyelmet igenylik. A tarsulati kozegek kozt a kozgyiiles csak nagyon nehezkesen mozog, s ep azert csak a legfontosabb targyakban intezkedbetik; — a kozgyiiles a resz­

venytarsasag torvenyhozasa, a kivitel nem tartozik es nem tartozhatik hataskorebe; a tarsulat iigyeinek allando veze- tese egy allando kozeget (az igazgatosagot vagy a valaszt- mfinyt) tesz sziiksegesse. D e epen mivel ezen kozeg intezke- dik a tarsulat valamennyi iigyeiben es mivel termeszetszeruen csak a reszvenyesek akaratanak szellemeben miikodlietik, sziikseges, hogy miikodese minden pillanatban ellenorizheto legyen, s hogy e mukodesokert, ha a kozgyiiles megbizasan tUlmenne, vagy ha az annak ellenere tortennek, maguk az igazgatok szemelyesen felelosek legyenek ss).

A z ellenorzes lehetosege itt egyedul a helyesen szerve- zett nyilvanossag mellett kepzelheto. E czelbol kivanatosj hogy mindenkor tudni leliessen, kik kepezik az igazgatosa­

got es mikep gyakorolhatjak a tarsulat kepviselteteset; ki- vanatos, hogy ezen kozeg idonkent szamot adjon a kozgyiiles- nek, hogy e szamadas alkalmaval az iizlet allasat lehetoleg szabatos es vilagos merlegben tuntesse fol, hogy ezen merleg kello 'nyilvanossflgra jusson, s az erdekeltek altal barmikor megszemlelheto legyen.

E reszben a tarsulat hitelezoi iranyaban a nyilvanossag leginkabl) a bejegyzesi hatosAg segelyevel ervenyesitheto. E hatos&gnal ugyanis minden a tarsulat belso szervezetet illeto okmany, kiilonosen az alapszabalyok, minden kozgyiilesi jegy- zokonyv, mely a tarsulat alapszervezeteben valtozast rendel, vagy altalaban az iizleti viszony tekinteteben liozott liataro- zatok, az evenkinti iizlet-merlegek, az alaptokeben tortent vAltozasok, befizetesek vagy visszafizetesek, a tarsulati igaz­

gatok s az azokban torteno valtozasok bejegyzendok, illetoleg

33) A z igazgato k felelossege ira n t intezk ed ik a franczia torveny

(44 cz.), a belga torveny (52 cz.), a nem et torveny (239 cz.) A path y ja-

vaslata (226 cz.)