ERTEKEZESEK
A
T A R S A D A L M I T U D O M A N Y O K K O R E B O L .
K IA D J A
A M A G Y A R TUDOMANYOS A K ADEMI A
M A S O D I K I t O T E T . 1 8 7 0 -1 8 7 4 .
. 1
A II. O S Z T A L Y R E N D E L E T E B O L 8ZERKESZTI
FRAKNOI YILMOS
osztAxytitkar.
B U D A P E S T ,
EUUENBEKGER-FELE AKAD. KONFVKERESKEDES
(hoffmann &s molnar.)
30093S
/ M . A C A D E M I/?^
V K O N Y V T A R
aJ
Budapest, 1874. Nyomatott m A t h e n a e u m nyomda,jaban.
ERTEKEZESEK
a, t a r s a d a l m i t u d o m a n y o k k o r e b o l . Masodik kotet. 1870— 1874.
I Szam. A fogyasztasi egyletek. Dr. V e c s e y T a m a s 1 61.
1870. 59 1... . 40 kr.
II. Szam. Az em beri ontudat jelen fokarol. Dr. B a f a i
J 6 z s e f t 8 1. 1870. 27 1... 20 kr.
III. Szam. Kassa varos parketkeszitese a X V . sz&zad kezdeten.
W e n z e l G u s z t a v r. ta g tol. 1870. 43 1. . 20 kr.
IV , Szam. Em lekbeszed Csaszar F erencz tiszteleti tag fiilott.
Dr. S u l i a y d a J a n o s levelezO tagtol. 1871. 121. 10 kr.
V. Szam . Szemle a m agyar jogaszgyiilesek munkassaga s ered- m enyei felett T o t, l)_ Ti fi.r i n c z r. tagt61. 1872.
88 1... 55 kr.
V I. Szam. M odern alkotm anyos m onarcliiai int^zm enyek. L a- d a n y i G e d e o n L t a g to l. 1 8 7 3.2 8 1. . . . 20 kr.
V II. Szam. Em lekbeszed Kau K a roly H enrik fe ett. K a u t z G y u J a r. ta g tol. 1873. 16 1... 10 kr.
V III. Szam. A nemesseg orszaggyii]6si fejenkent val6 m egjeie- n^senek megsziinese. H a i n i k .1 in r p.1. tagtol. 1873.
18 l a p ... 12 kr.
IX . Szam. A reszvenytarsulati iigy torvenyhoz6i szem pontbol.
Dr. M a t l e k o v i t s S a u d o r 1. tagt61. 1873. 18 1.. 12 kr.
X . Szam. Mezcigazdasfigi statistika a nem zetkdzi kongressu- sokon. K e l e t i K a r o l y 1. tagtol. 1874. 32 1. . 20 kr.
X I. Szam. A sz^kely kerdes. G a l g o c z y K a r o l y 1. tag- tol. 1874. 24 1... 15 kr.
X II. Szam. A z emberi elettartam e.s kalandosag kiszamitasar61.
N egy graphicus rajzzal. K O r o s i ,1 6 z s e f t o 1.
1874. 52 1... 50 kr.
EMLEKBESZED
f t
TI8ZTELETI TAG FOLOTT.
D* S U H A Y D A J A N 0 S
L E V E L E ZO T A G T o L .
PEST
EGGENBERGER F. AKAD. KONYVKERESKEDESE.
( h o f f m a n n k s m o l n a r . )
Pest, 1871. Nyomatott az „At.henaenm‘ ‘ liSnyvnyonulajaban.
E m l e k b e s z e d
C S A S Z A R F E R E N C Z
t. tag folott.
(Olvastatott az 871. febr. 27. tar'ott osszes iil6sen).
A z 1858-clik e v , melyben a kerlelhetlen hal&lnak az Akadem ia kebeleben a megeldzo eveket tulhalad6 aratas jutott, 14 tagjatol fosztotta meg az A k adcm iat; es— Urmenyi Ferencz, Bajza Jozsef, Bartfay L&szlo, Bene Ferencz, Szon- tagh Gusztdv, R eguly Antal, es Meszaros Ldzar jeleseink ne- vesebbjein kiviil —augusztus h6 17-ken Csaszar Ferencz tisz- teleti tagot is aldozatai kozd sorozta.
„Caaszar Ferencz volt kir. septemvir, a l i . Tud. A k ade
mia tiszt. tagja, a „Pesti Napl6“ alapitoja, ds legutobbi ido- ben a „D ivatcsarnok“ es a „T orvenykezesi L a p ok “ szerkesz- toje, f. ho 17-en kerepesi birtokdn rovid szenvedes Utdn meg- halt.“
„N a g y fdjdalommal irjuk le e tud6sitast — mondja a Pesti Napl6 — m elynek olvas&sa, tudjuk, hasonlo fajdalmat fog kelteni irodalmunk minden baratjdban.“
Ig y irtak az egyidejii lapok, egyszersmind m ely megil- letodessel emlekeztek azon varatlan e’s erzekeny vesitesegrol,
mely irodalmunk iigyet ezen esemeny dltal erte.
Akademiank nem kesett alapszabalyaib61 foly6 szomoru kotelesseget teljesfteni. Elhiinyt tsgja folott emlekbesze'd tar-
AKAD. iRTEK. A TARSAD. TUD. KORfiBOL. 1871. 1*
4 DR . SUIIAYDA JAKOS
tasaval b. c. Zddor G yorgyot bizta m eg; a ki azonbanmajd teendoi, m ajd betegeskedese dltal gatoltatvan, vegre maga is 1866. augusztus 17-ken elhalvan, b. o. Szinovdcz G yorgy tag- tdrsunkra szdllott dt a foladat toljesiteae; do cz is 1867. decz.
25-ken elodehcz hasonlo sorsban rd-zcslilvcn, a tisztelct ado- jdnak olhaladt lorovasa caekelysegemnek jutott osztalyre- sztil; mit is korldtolt tchetsegoim szerint ezennel bdtorkodom megkisdrleni.
Csaszar Ferencz sztiletett Zala-Egerszegben 1807 ben vagyontalan nemes azuloktol.
Atyjdt meg gyermekkoraban elvosztven, anyja es ro- konainak gondoskodasa mellett majd Zalaegerszegen, Szom- bathelyen, Koazegen, majd Sopronban iskolaztatott
A termeazet dltal szep elmebeli tebetseggel megaldott itjii 1822-bcn a pannonhalmi benezes szerzetbe lepett, liol is a lelkes Guzmic3 buzditasa a kolteszetre hajlandri ifju kede- lyere m ily hatassal v o lt: azt o maga halasan emliti „K olte- m enyei‘‘ czimii miivenek ajdnlataban, midon czeket mondja:
N ek cd d icsoiilt a rn ya Guzinicsuuknak E vers-fiizetk et n eked szentelem.
E lso valal te oh Gruzmics ! k i bennem S zelid k ezek k el a sziit apolad,
E lso tanital mint k elljen szerefnem R ok on k cb e lt, mint n em zetet, h a z a t!
Azonban a szabadroptii lelckre csakbamar nyomaszto- lag hatottak a kolostor falai; es 1824-bcn mint elso evi bol- cseszct-tanuld kilepven, a bolcseszet-tanulmanyi pdlyat Gyo- rott folytatta; s bevegezven a veszpremi egyhazmegyebe le
pett; onnet 1825 bon a hittani t domdnyok tanulasa vegett a posti kozponti papnoveldebe kiildetott; de folismerve hiva- t-dsanak liidnyat kilepott, e’s a jog i tudomdnyokra adta magdt majd Pesten, majd Zdgrabban, elelmct hol magantarntas, hol mint helyettes tandr kex-esve; a jo g i tudomanyokban a fentar- tdsi gondok kozott 'is oly haladdst tett, hogy 1829. evi
EMLEKI5ESZED CSASzJr FEHENCZ T. T A G F O L O T T . 5
augusztus 30-kan a pesti cgyetemnel egy szigorlatot is siker- rel kiallott.
Az 1830-dik evvel egy uj korszaka kezdodik Cs&sz&r cletenek, es esziinkbe juttatja a koltonek e mondat&t:
„Haud facile emergunt quorum virtutibus obstat Res angusta dom i.“
1829-dik ev vegen Fiumeba keriilven, 1830. marezius 3-kan az ottani kir. gymnasiumnal a magyar nyolv es iroda lom tanszekenek, es sziikseg esetdben a gymnasiumi tanarok ho]ycttesi’t6j<ive nevoztotven, 1830. novoraber 5-(?n a mondott tanszek rendos tanardva erdemesittetett, mint kiilonben kir.
tablai hites jeg y zo, a mint ezt az altala letett tanari eskiirol szol6 okmany tanusitja.
E minosegeben erte 6t ama diszos kitiintetes, m ely szel lemi mukodesenek uj ingert, egyszersmind tert nyitott, liogy t. i. ot azA kadem ia 1832. marezius 9-dn — fennallasa maso
dik eveben — tartott nagygyiilesen levelezo tagjava megva lasztotta.
1832. m&rczius 30-t61 mint fogalmazo gyakornokot ta- laljuk a tiumei kormanyszeknel 200 t’rt evi dijjal, 1836. no vember 18-ig.
E kozben 1833. julius 7-ken Fiume varosa azon buz- galmaert, melyet mint a magyar nyelv es irodalom volt ta- nara, valamint a varost illeto iigyekben is tanusitott, ot pa
tricius tanaesosai soraba folvette.
1833-ban letette az iigyvedi vizsgat.
1835-bcn Zalam egye tablabirajava valasztatott.
1836. november 18-t6l 1837. april 28-ig a fiumei kor- manys^eknel mint iktat6 volt alkalmazva 500 frt. evi fize- tessel.
1837. april 28-tol 1839. october 3-ig mint valosdgos actuarius a iiumei kir. valto, kcreskedelmi s tengeri consu- latusi torvenyszcknel szavazati jo g g a l felruliazva; kinevez- tetesi decretuma szerint: „ ex re floxionc praeclarae, omriivc laude dignae applicationis, ac excoptione majoris morum in
tegritatis tamquam etiam a regio tribunali primo loco can
didatus."
E ddigi cletpalyaja a kczdet nehez kiizdelmcit tanusitja,
6 DR. SUHAYDA JANOS
mint elejcn m egjogyeztiik ; dc mar az 1839-dik ev egy akko- ron bdr igen diszes, do ep oly neliez dllast hozott szamdra a tanulmanyi bizottsag iilnokdve lett kineveztetdse dltal; mert ezen dllomds foladatai koze a konyv- es hirlapok vizsgaldsa is tartozott.
Azonban e hivataloskodasa csak 1840. octoberig tartott, a midon a posti kir. valt6feltorvdnyszdk kozbirajava nevez- tetelt ki; mint egyike azon kevesoknek, kikrol akkoron a \dl.
to es kereskedelmi iigyek ismerete — az eletbe lcptetett vdl- t6 es kereskedelmi torveny ds eljdras folytan — feltehe- to volt.
E mino3egben talalta ot az 1846. augusztus 31-ke, mi
don — mint 1845-ben lett Kisfaludy-tarsasdg tagja, ugyan- azon evben Bars megye tablabiraja — a magyar kir. hetsze- mdlyes tdbla birajdva erdemesittetett.
A diszes dllomds olnyeresebol folyo inger dltal liatva- nyozott sokoldalu munkassag altal igenybe vett erejcnek fentartasa ds feltiditese vdgett tdvol a nagy vdros nyomaszto levegqjetol es zajdt61 enybelyet keresven, ezt Vaczon velte feltaldlhatni, a hol is az u. n. Papvolgyon, — melyrol ke- sobbi miiveiben emlitest tesz — egy szep kildtast nyujto szo- lot vasdrolt, ds azt a termeszetbeli ddz.ua alol a kaptalantol mint foldesurasdgt61 megvdltvdn, egy teljes kdnyelemmel ki- ndlkozo j<5 izlesii epiilettel elldtva csalddjdval benepesitd, ott remele elmondhatni, ds meltdn, gr. Telcki Samuel szerint:
H a ec m ea curarum requies stb.
Pestrol idonkent felrdndulva ott taldlt pihenest forron szeretett gyermekei koreben ; de onnet is majd irodalmi u j miivekkel, majd elkeszitett hivatalos dolgozatokkal telt tdskd- val tert vissza a fovdrosba,. majd a feldolgozott anyagoknak rendeltetdsiik szerinti kozleseben, majd ujak szerzdseben fa- radozva.
A z imcnt emlitett nydri lakdba jovet ds menetc alkal- mdbol jutott csekelysegcmnek, ki akkor Vaczon laktam — a szerencso vdle megismerkedlietnom, es attol fogva egesz cite fogytaig szives baratsagdt tisztelettel elvezhetnem.
Azonban epen azon hely, hol inagdt annyira boldognak erze, s melyet kepzelt boldog jovojen ek elvczeli helyeiil va-
lasztott, alig egy pdr dvig tartott csend ds nyugalom utdn, boldogsdgdnak sirjdt nyitotta m o g jm e rt az 1849-ki orosz hadjdrat utjdba esven vegkdp kipusztittatott, elannyira hogy az ott talalt csalddnak a puszta falakon kiviil semmije sem maradvan, a szerencsdtlensdg elso perczeiben csak a j6 bara- tok szivessegebol p6tolhatta elkeriilhetlen dlelmi ds ruhdzati
sziiksegleteit.
Ezen elso, ugy sajdt szemelydre mint csalddjdra nezvo oly mdlyen sujt6 csapds csak kezdetdt kepezte a kesobbi csa- pasok hosszu soranak.
Hosszas lennek t. Akadem ia ! ha mind eltisorolni akar- ndm, mert Seneca szerint:
Enumerare omnes fatorum vias longum e s t !
A z elso szerencsdtlenseg okozta drzekeny bajokat majd hivatali fizetesebol, majd megfeszitett mellek munkdssaga gyiimolcseibol rem enylven orvosolhatni, ezen elhatdrozdsdt kovetve, midon mdr nemi sikeret kezde tapasztalni, a sors red e g y u ja b b donto csapast mert 1850. september havdban, moly- lyel az addig elvezett 3000 pftnyi hetszem elynoki fizetese egyszeriien betiltatott, es o beteges nejdvel s hat kiskoru gjerm ekdvel a nyom or es inseg orvenyenek szdldre jutott.
A suly.os iteletnek — melyhez hasonlot azon szomoru korszakban majd minden nap hozott, val6di okait fejtegetni
folosleges; m ert:
Cum vitia prosunt, peccat Qui recte facit.
P u b i . S y r u s . Fdjdalmat nevelte meg az, hogy e szerencsetlensdget edes anyjdnak is megdlnie jutott.
Ez ujabb es eddigi dletpalyajdt mintegy megsemmisito esemeny a munkaban annyira edzett fdrfiut csak az elso per- czekben fosztotla meg a jo b b jovcn d o remenydtSl, mert csakhamar gyozott a szildrd akarat teljes elszanassal lepni elebe egy uj dletnek — bdr az egyidejii viszonyok szerint keves kecsegteto kildtassal. A z anyagi szuksegek ldpvdn elo*
terbe, ezek potldsa vegett azt kenyszeriilt feldldoznia, mi elobb a szellemiek potldsdra volt szanva. Konyes szemek- kel vdlt meg annyira szeretctt papvolgyi hajldkat61, sazt siit
EM LE K BESZED C SA SZAR FEREN CZ T. T A G f 5 L 0 T T . 7
8 f>R. SUHAYDA JANOfi
vdlogatott munkdkb61 dll6 gazdag konyvtarat is — a vevo mint Maecenast61 es val6di rosztvevotol nyert, a szorongatott irdnti nagylelkiisegenel fogva az illondot is joval meghala- do Aron — eladvdn Pestre koltozott dt, s majd az iigyvedi praxissal, majd az irodalorntnal foglalkozva kiizdott az uj elet terheivel. A z elsot illetoleg a kezdet nehezsdgein feliil nc- hezite meg kartarsainak irdnydba nem ritkan tanusitott gu- nyos irmodora, rnelyrol elottem is gyakran kcservesen pa- naszkodott; s kiknek tobbjeitol — tekintettel elobbi alldsara
— iukabb az ellenkezot tapasztalni meltan volt jogositva.— Az irodalom teren pedig megkettozott szorgalma es munkassdga, foleg az elet elso sziiksdgei altal irdnyoztatva, esziinkbe jut- tatja K olcseynek mondatdt:
„A ki kenycrert irogat, az meltobb a szdndsra, mint a ki napszdmert kapal.“
A kiizdelmek, terlies 6n es csaladfcntartaai gondok dl- tal lenyomva, — melyek kozepettc szdmiizott honfiaink sor- sdt is bizalmas korokben folytatott gyiijtogetesek altal enylii- teni buzgolkodott — ne'mi vigasztaldst taldlt azon hitben, hogy talan a meltatlanul sujto kdz elegelve eddigi szenvede- seit azokat enyhiteni hajland6 leen d : 1854. april 16-kdn leg- felsobb lielyre folyamodott 21 evi szolgdlat i utdn kierdemlett nyugdijert, azonban csak 600 forintnyi evi segelydijra erde
mesittetett.
1857. majus hoban ismet folyamodott, de ekkor is csak aegelydija emeltetett fel evi 1000 ftra.
D o ezt sem sokd dlvezhette, m ivefaz 1858-ki augusztus h6 17-ken lierepesi csekely birtokdn, melyet az elobbinek fen- maradt eladdsi ardbol, majd az6ta megtakaritott fillereibol szerzett, rovid vegszenvedds utdn meglialt.
Pennebb m egjegyeztiik: liogy Csaszdr Ferenczet az Akadem ia meg 1832. mdrczius 9 k en — tekintettel inkdbb az akaddmiai tagok, mint a koztinseg elott ismert irodalmi tevd- kenysegere — levelezu tagjai koze erdem esitelte; e minSse-
E M LE K B E SZE D C SA SZAR FE R E N C Z T . T A G F O L O T T . 9
geben kifejtett munkassaganak es tevekenysege elismerese- nek megannyi tanusagaikent szolgaljanak a k o v e tk e z o k :
A ^Grammatica Ungharese“ czimii nyelvtana az 1832-ki III-d ik nagygyiilesen fordit&sra erdemesnek tal<atvan az igazgatosagnak aj&nltatott.
Az V -dik nagygyiilesen a m agyar nyelvbeli szavak osz- szehasonlitasa a keleti es nyugati nyelvekeivel egyelcire tobb tagok kozott osztatv&n ki, Cs&sz&r az olaszszal bizatott meg.
1834-ben a tobbi kozott az Akadem ia konyvt&ra g y a - rapitas&hoz tobb jeles munka ajandekozasaval jarult.
A z 1834-ki heti iildseken nyomtatdsra ajanlott kezira- tok kozott „Orestes“ es „Sophonisbe“ Alfieritol olaszb<Sl for- ditya otos jam busokban Cs&szar altal, az 1835-ki harmadik iildsben nyomatasa elrendeltetett; ivenkent 3 arany tisztelet- d ijja l ; ugy szintdn a «Grammatica Ungharese“ -je olaszok szam ara; yalamint „ A notlen philosophus" Nota Alberttol Cs&szar altal forditva.
1835— 1837-ben a „T udom anyt6r“ bibliographiai czik- kelyeihez Csdszar is jarult hivatalos kozlesekkel.
1838-ban a IX -d ik nagygyiile'sen a moldvai m agyarok kozt lelkipdsztorkod6 olasz papok szdmAra Csaszdrnak az Akadem ia koltse'gdn kijott olasz-magyar Grammatikajab61 10 peldany rendeltetett kiildetni.
A quarner6i szigeteken tett utaz&sat leirta 1838 — 1839-ben, mely megjelent a „Tudom&nyt&r“ uj folyam Erte- kezo rdsz V -dik kotetdben.
1841. september 5-ki koziildsen valtojogi irodalmi mun- kai kulonosen kiem elendoknek taliltattak.
1842. november 27-kdn tartott IX -ik koziilesen emleik- beszedet tartott gr. Dessewffy A urei akad. tag folott.
Irodalmi m iivei:
M agyar nyelvtanan kiviil, mely majd ndmet nyelven tobb kiaddsban, majd olasz nyelven jelent m eg — mint fen-
nebb emlitettiik — saj&t neve alatt:
1831-ben megjelent „Sonett K oszoru“ -ja Fiumeban.
1834-ben Beccaria vil&ghiru muvenek forditasa: r A bii- nokrfil es buntetesekrol" ZdgrAbban boldog emldkii Jozsef foherczeg n&dornak ajdnlva.
A K A D . E B T E K . A T A R S A D . 7 U D . K O R E B O L .
1871.
210 D E. SUHAYDA JANOS
„V41t6 6vasok“ Budan 1840.
„V alt6jogi miiszotar," Magyar vAltojog, Va!t6torveny- kezesi iromanypeldak 1840. majd 1845-ben. .
Koltem enyek 1841-ben, majd 1846-ban.
Neve csak e miivenek kiadasaval lett ismertebbe, mint eletiroinak egyike m e g je g y zi; mivel azeloit e teren Tengeri, Zodor, majd A lkonyi, Baranyi alnevek alatt rejtezett.
„ A fiumei kikoto.® 1842.
„Utazas Olaszorszagban11 1844.
„G 6 rog -r6 m a i mythologiai zsebszotar“ 1844-ben.
Ugyanezen evben szerkeszte az „ Aradi Veszlapokat“ s e fA- radozAsaidrt ot Arad sz. kir. varos tanAcsa 1844. deczember 23-an, a szerencsdtlenek irant tanusitott lelkes tettenek ha
lAs kituntetdseiil Arad sz. kir. varos polgarava valasztotta.
„A magyar csodtdrvenykezes rendszere“ 1846-ban.
U gyanez evben szerkeszte a Kiiegl konyvet.
„N ovellAi“ 1846-ban, melyek illetekes itelet szerint a nyelv csinossAga, es sima konnyuded eloadas Altal tiintek fol.
„R ak oczy Ferencz discursusai “ Pest J848.
„A z ad6s szem elye meg nem itelheto.“ Pest 1848.
Pelliconak „F rancesca da Rimini“ czimii szinmiivet is forditotta.
„Oszi lom bok “ Pest 1857. M agyar esE rd ely lelkes hol- gyeinck ajanlva.
Szamos czikkei jelentek meg a „Tarsalkod6ban,“ az
„Athenaeumban,“ „H irnokben,“ „E letkepekben,“ „ Vilag- ban,“ ez ut6bbiban leginkabb gr. Dessewffy Aurei mint lap- vezdr elbunyta utan. — M ajd kesobb a „Pesti N aplo“ szer- kesztoje es kiadoja v o lt; de att61 megvalvan a „DivatC8ar- n ok ot“ es a nT6rvdnykezesi L apokat“ mint azok tulajdonos szerkesztfije v ezette; es e ket lapt61 csak kozbejott halala szakitotta el.
Legkedvesebb foglalkozasat kepezd Dante Isteni Co- moediajanak tanulmanyozasa, czelja leven a vilAgirodalom e remeket irodalmunkba atiiltetni. E lobb meg Dante „V ita N uova“ czimii nriivet adta ki mintegy izleltetoiil 1854 ben Pesten, T oldy tagtarsunknak ajanlva, de a munka folytatasa irodalmunk nagy karara, halala kovetkezteben abban ma-
radt. — A „D ivina Comoedia “ toredekei az „O szi L o m b o k “ - ban olvaskatok.
EM LEK BE SZED CSASZAR F E RE N C Z T . T A G F O L O T T . 1 1
Ime elottiink fekszik a nemes keblii, szep tehetsegii s a mellett faradhatatlan ferfiunak sokoldalu munk&ssaga.
E munkassag egyes againak s egyeni reszeinek becsdt ds erdemet biralgatni — meg ha az id6 engedne is — czelo.
mon, es korlatolt tehetsegeimen kiviil esik.
Mit e tekintetben felhozhatok, c?ak egybegyiijteset ke- pezi azon egyes reflexioknak, m elyek eletrajz&ban tobbek d l
tal jeleztetnek.
Cs&szar els(j ifjusag4t61 fogva irodalmunknak es a nemzetisdg iigyenek elt.
Muvei valamint sokoldalusagat, ugy azon nemes torek.
vdset is tanusitjak: minelfogva irodalmunknak tobb meg parlagon hevero agat mivelni torekedett.
Vdltoz<5 hivatalos paly&ja, az olaszok kozt tobb ideig tart6zkodasa, utazasa, az olasz nyelv es irodalom studiuma legnagyobb befoly&ssal volt irodalmi miikodesenek ir&nya es szinezetere.
Koltemdnyein kiviil — m elyekben mindenkor mint meleg hazafi jelen tk ezik : Sonettjei, matrozdalai es epistoldi elismeressel emlithetok.
N yelve dtal&ban uj fordulatokban meglepo, sima, gor- diilekeny, tiszta, szabatos, hibatlan es viragos.
Jogirodalmi munkaasdga tobbszoros meltdnylatot drde- m el. Baccaria jeles miivdnek forditdsdval hasznos szolg&la-
"tot igyekvek tenni az akkoron fejlodesnek induit biiniigyi torvdnyhozasunknak.
A magyar v<djog ds eljar&s mezejen kifejtett munkas- s&ga pedig ep azon idobe esik, mely jo g i irodalmunkban korszakot kezdett meg, ds az addig csak igen kevesek d l
tal mivelt jogirodalm i tert az uj torvdnyek es intezmdnyek szamara megnyitvan, ugy a jogi elmdletnek, valamint a gya- korlatnak hasznos szolg&latokat tett; valamint a kesobb al-
12 D R . SUHAYDA JANOS.
tala szerkesztett, de rovid eletnek orvendett Torvenykezdsi Lapokban is.
Szep eroteljes kiilseje, finom tarsalgdsi modora, minden- ki irdnt szivelyessege dltal minden korok becsiileset, mint biro szorgalmdval, munkassagaval es reszrehajlatlan igazsag- szeretetevel diszes alldsdtsak megfelelve a koztiszteletet tel- je s me’rvben kierdemlette.
Akademiank benne tevekeny e's szorgalmas munkdsai- nak egyiket, es foleg Dante muveinek irodalmunkba leheto attiltetese tekinteteben talan sokd nem p6tolhato egyeniseget, a nemzet egyik bii fidt, ki felviragzasdnak elfisegiteseben ha- talyosan kozremukodott, csaladja egyediili istapjdt es gyamo- lat vesztven, midon ezennel a meltan kierdemlett tisztelet adojat lerovni igyek eztiin k : ismeteljiik baldlanak egyideju jelen tesebol:
„L engjen beke az elhunyt sirja felett, s tartsa meg az eg vigasztalo angyaldt a lidtrabagyott esalddnak, melynek veszteseget bar nem p6tolhatja semmi, rdszvettel kiseri az Akademia, rdszvdttel a magyar nem zet!“
