A termelésben oly gazdag legújabb Pestalozzi-irodalom méltö- koronájául fogjuk tekinthetni, ha a nagy pedagógus műveinek szin- tén befejezéséhez közeledő teljes kritikai kiadása mellett teljesen készen fog állani az életét és működését mintaszerűen bemutató- egységes nagy neveléstörténeti monografia is. Valljuk meg, hogy ma a történetírás fejlettebb korszakában valóban szükség volt m á r ' erre a műre, s nélküle hiányosnak tartanok a Pestalozzi-kultusz reneszánszát. Úgy véljük, Schönebaum monográfiájának kötetei,, minthogy közvetlenül újonnan föltárt forrásokból és hatalmas anyagban való teljes jártasság alapján most .először láttatják meg"
az utókorral- a történetileg helyesen jellemzett Pestalozzit, valóban.- nélkülözhetetlen alapja lesznek minden további magyarázatnak és értelmezésnek, s hivatva lesznek a nagy svájci pedagógusnak műkö- dését minden történetnélküli szubjektivitáson és elavult historizmu- son túl a jelennek tisztán népi felfogásából kiindulva értékelni..
Gyulai Ágost.
I R O D A L O M .
Fináczy Ernő: Elméleti pedagógia. Egyetemi előadásai kéziratából sajtó alá."
rendezték tanítványai, Nagy J. Béla és Prohászka Lajos. B u d a p e s t , 1937. Kiadta a> Kir. M a g y . Egyetemi Nyomda. 137 lap..
Az író halála után kiadott postumus könyvek megjelenésének kétféle- indítóoka lehet: vagy pusztán az elhunyt író iránti családi, esetleg társa- dalmi kegyelet, vagy a m ű kiválósága, mely kötelezővé teszi az u t ó k o r r a : nézve, hogy az írói hagyaték sokáig rejtve ne maradjon. Szerenesés d o l o g az,, ha e két indítóok találkozik s együtt ad erőt és lendületet a kiadók t ö r e k - vésének. A magyar pedagógiai t u d o m á n y néhány évvel ezelőtt elhunyt jele- sének, Fináczy Ernőnek ú j könyvénél evvel az esettel á l l u n k szemben, a m i ' annál jelentősebb, mert nem széles körök érdeklődésére számottartó s z é p í r ó n a k , hanem tudósnak művéről van szó, amely csupán a t u d o m á n y híveinek ritkább- soraiból toborzódó közönségnél számíthat méltányolásra és szakbeli elis- merésre.
A n n á l is inkább érdekes kiadvány az előttünk levő szép könyv, m e r t ' Fináczy E r n ő életében m i n d v é g i g kizárólag mint a nevelés történetírója- é l t ' a kortársak tudatában. Kisebb dolgozatainak egy-két gyűjteményén k í v ü l , melyekben főkép kultúrpedagógiai tárgyakról, néha elvétve egy-egy elméleti:
nevelésügyi kérdésről is szólt; csupán halála után postumus művek g y a n á n t : jelennek m e g szorosan vett neveléstani elméleti munkái, s csupán halála u t á n , 1935-ben és 1937-ben mutatkozik m e g ezekben szélesebbkörű közönség e l ő t t , mint a didaktikának és az elméleti pedagógiának is m a g y a r klasszikusa. A.
M a g y a r Paedagogiai Társaság néhai tudós elnökének ebben a halált is túl- élő önmegtartóztatásában a lényét jellemző finom tapintatnak és szerénység-
nek, a szinte ö n b í r á l a t t á m a g a s o d ó önismeretnek nem csekély mértéke je- lentkezik. P e d i g , miként 1935-ben, Fináczy E r n ő postumus D i d a k t i k á j á n a k , megjelenésekor is m e g á l l a p í t o t t u k , ezúttal is bízvást e l m o n d h a t j u k , hogy- egy nagyműveltségű, idealista világnézetű nevelői egyéniségnek, a m a g y a r p e d a g ó g i a i i r o d a l o m egykori vezéralakjának a tapasztalás és g o n d o l k o d á s k o h ó j á b a n kiforrott elméletével á l l u n k szemben, mely a t u d ó s szerzőnek e l - költözése után is v a l ó d i értékkel g y a r a p í t j a a m a g y a r ' neveléstudományi, i r o d a l m a t .
Fináczy E r n ő n e k e könyve is i r o d a l m i hagyatékában m a r a d t f ö n n , úgy,, m i n t a Didaktika, t ö b b ízben hirdetett és tartott egyetemi előadásainak gon- dosan kidolgozott kéziratos szövege gyanánt.
A Didaktikához hasonlóan az Elméleti pedagógiának kéziratát is végső- gyöngélkedése idején bízta tanítványaira, N a g y J. Bélára és P r o h á s z k a Lajosra és beleegyezett abba, h o g y közrebocsássák. B á r Fináczy E r n ő a budapesti egyetem neveléstudományi tanszékét m á r 1901-ben elfoglalta,, az előttünk levő m ű n e k kéziratán olvasható sajátkezű szerzői f ö l j e g y z é s szerint ez elméleti p e d a g ó g i a i előadásoknak első f o g a l m a z á s a csak a világ- h á b o r ú utáni i d ő k b ő l , 1922-ből származik, a d d i g k ü l ö n ö s szeretettel i n k á b b a nevelés történetével f o g l a l k o z o t t s történeti nagy művének első h á r o m magy kötetét m á r kiadta volt. 1924. j ú l i u s á b a n letisztázta elméleti előadásainak f o g a l m a z v á n y á t , 1927. j a n u á r havában p e d i g át is d o l g o z t a egyes részeit.
M i n d e z bepillantást enged rendkívül lelkiismeretes t u d o m á n y o s inunkálkodá-- sának érdekes műhelyébe.
Fináczy E r n ő logikus és rendszeres g o n d o l k o d á s á n a k , kristálytiszta m e g l á t á s á n a k és m i n d e n k o r f i n o m a n m e g k ü l ö n b ö z t e t ő eljárásának megfelelően Elméleti pedagógiáját két szakaszra, a teleológiai és metodológiai részre osz- totta, az előbbiben a nevelésre vonatkozó általános elveket, ez utóbbiban;
a nevelés f o r m á i t tárgyalva.
B á r Fináczy g o n d o l k o d á s á n a k gyökerei az idealizmus t a l a j á b a n éltek,, s b á r célkitűzései mindenkor m a g a s a n szárnyaló lélek nyilvánulásai, mégis- miridig m ó d j á t ejtette, h o g y elméleti fejtetegései reális a l a p o k o n n y u g v ó k legyenek. Bőven élt egyszerű és mégis hatásos p é l d á k k a l , f o g a l m i magyará- zatai természetesek és világosak, a f i l o z ó f i a i l a g is képzett f i l o l ó g u s n a k f o r m á s és szabatos m ó d j á n r a g a d j a m e g gyökereiben a p r o b l é m á k a t . T u d ó s lényének ez általános j e l l e m z ő vonásai kristálytiszta kifejezési mód- j á v a l együtt ebben a postumus könyvben, melyet — voltaképen nem s a j t ó a l á szánva — rejtekben-titokban mégis g o n d o s a n csiszolgatott, szinte d i a d a l - masan mutatkoznak.
E z t a t u d ó s írói sajátosságot élvezzük ai könyvnek m i n d j á r t bevezető fejezetében, m i k o r realitást kölcsönözve egész nevelői g o n d o l k o d á s á n a k , ' fölismeri a világnézet és a nevelés szoros és fölbonthatatlani szövetségét, vagyis a nevelésnek a világnézetre és a világnézetnek a nevelésre nézve n a g y f o n t o s s á g á t , és m i k o r az idealizmusnak . m i n t világnézetnek apoteózisát"
a d j a v a l ó b a n m e g k a p ó g o n d o l a t o k k a l , néhány szépen megírt lapon. M a . k ü l ö n ö s e n fontos ez az alapvetés, melyet nevelői g o n d o l k o d á s a f u n d a m e n t u -
-mául kijelöl. Azért különösen időszerűek i d e v á g ó g o n d o l a t a i , m e r t t u d j u k , m i l y éles ellentétek f e j l ő d t e k ki e téren a valóságban. E z a m a g y a r á z a t a ,
"hogy az u t ó b b i évtizedekben, k ü l ö n ö s e n ú j a b b a n , a v i l á g h á b o r ú u t á n i
•napokban, sokan — a m a g y a r f i l o z ó f u s o k és pedagógusok ú g y s z ó l v á n mind- a n n y i a n — f o g l a l o k z t a k e kérdéssel: Pauler Ákos, K o r n i s G y u l a , W e s z e l y Ö d ö n , Prohászka-Lajos és természetesen Fináczy E r n ő is. E z teszi i d ő s z e r ű v é -az előttünk levő könyvnek azokat a l a p j a i t , melyek az összes világnézeti .alapok és rendszerek r ö v i d , t a l á l ó jellemzését a d j á k .
N e m a realizmus, m é g kevésbbé a materializmus, hanem az i d e a l i z m u s -világnézete az az a l a p , melyre a pedagógusnak helyezkednie kell. » N e m
a z é r t szép és j ó v a l a m i , mert én v a g y másvalaki annak t a r t j u k « , — m o n d j a :a postumus könyv egyik részlete — »hanem mert ö n m a g á b a n , abszolúte, vévé
•megfelel a j ó és szép eszményeinek«. Ezeket az eszményeket nem lehet bizo-
•nyítani, csak lelkesedni lehet értük, m i n t ahogyan Finjáczy könyvének az előbbi megállapítást követő fejtegetéseiből látjuk. Biztos okfejtéssel, for- : m a i l a g is szépen és művésziesen m u t a t j a ki, hogy az idealisztikus világ- nézetnek elválaszthatatlan eszménye a vallás és a nemzet, melyeket a nevelés nem nélkülözhet a m a g a tevékenységében. Nincs értékes élet Isten és h a z a :nélkül. Azért vagyunk a f ö l d ö n , h o g y magunkat az isteneszmény mértéke .szerint tökéletesítsük közvetlenül nemzetünk, közvetve az egész emberiség:
javára. í m e a nevelési cél a l e g m a g a s z t o s a b b megvilágításban. D e m i k ö z b e n az emberiség .és a nemzet viszonyát Kölcsey szellemében és mégisi ö n á l l ó g o n d o l a t o k k a l kifejti, egyúttal a f o g a l m a k tisztázásának is klasszikus pél- ' d á j á t n y ú j t j a s ebben ú j r a m e g ú j r a szerzőnk g o n d o l a t v i l á g á n a k igazi
•erejére, a feladatnak pontos k ö r ü l h a t á r o l á s á r a , mint szellemének f ő j e l l e m - vonására ismerünk.
H a s o n l ó h i g g a d t , k o m o l y , kiforrott, klasszikus f o r m á t ö l t ő nézetek
•nyilvánulnak Fináczy t o v á b b i fejtegetései során, könyvének e g y m á s u t á n következő fejezeteiben, elsősorban a nevelés tógáiméról s z ó l ó szakaszban,
•melyben a kirekesztő módszer segítségével igen világossá t u d j a tenni a ne- velés és i d o m í t á s közti különbséget, az idetartozó f o g a l m a k a t , tételeket és igazságokat. Ennek a g o n d o l a t n a k k i d o l g o z á s á r a nagy g o n d o t f o r d í t , a m i t különösen fontosnak tartunk m a , amikor az emberi lélek s z a b a d s á g a , az egyéniség és személyiség o l y súlyos viszontagságok k ö z t v e r g ő d i k . Itt
• olvashatunk Fináczy könyvében i g a z á n kedvünkre való részleteket. O l v a s á s u k 'közben érezzük, a jelen életre g o n d o l v a , h o g y a mai emberietlen korszakban
•mily ellenmondások, v a l ó j u k b a n m e g g o n d o l a t l a n és sekély n y i l a t k o z a t o k és felfogások állanak szemben Fináczynak az igazi egyetemes emberi és nemzeti
•műveltséget a d ó nevelésről szóló klasszikus tételével, m i l y belső i g a z s á g o t n é l k ü l ö z ő kísérletek p r ó b á l j á k m e g g y ö n g í t e n i , efemer j e l e n t ő s é g ű síkra át- vinni a nevelés ö r ö k érvényűségre hivatott m u n k á j á t .
Félreismerhetetlen a m ű g o n d , melyet szerzőnk a nevelés fogalmának 'kifejtésében alkalmaz, mert az i d e v á g ó g o n d o l a t o k b a n látszik f ö l i s m e r n i
•egész elméletének biztos és s z i l á r d a l a p j á t . N e m új elmélet ez, m i n t a h o g y Fináczy E r n ő elméleti p e d a g ó g i á j a a m a g a egészében nem ú j r e n d s z e r ímegalkotására t ö r , hanem a teljes anyagnak, az összes e d d i g i p e d a g ó g i a i
g o n d o l k o d ó k f i l o l ó g i a i pontossággal megismert teljes eszmevilágának kritikai, a l a p o n létrejött, pozitív i r á n y ú áttekintésére. E t u d ó s sajátosságnak j ó • p é l d á j á t l á t j u k a könyvnek abban a részletében, m e l y szépen magyarázza:
az i n d i v i d u á l i s és szociális nevelés összefüggéseit. E z az egyéni és társa- d a l m i nevelés egyensúlyáról s z ó l ó fejtegetés egyúttal legszebben i l l u s z t r á l j a , a nevelés h a t a l m á b a vetett, hitnek nagyszerűségét. A nevelés hatailmának.
k i t ű n ő képét egyébként f ő l e g a z o k b ó l a tételekből t á r j a elénk a könyv, szerzője, melyek a r r ó l szólnak, h o g y a nevelés csak kiskorúakra i r á n y u l h a t . .
A f o g a l m a k n a k u g y a n i l y e n pontos meghatározásával és összefüggésük- megvilágításával szentel Fináczy egy egész fejezetet a nevelés céljának^
melyet szintén fontosnak és d ö n t ő jelentőségűnek minősít. E b b e n a fejezetben , nem t a g a d j a m e g szellemének történeti beállítottságát, a m i k o r a nevelés- céljára v o n a t k o z ó f e l f o g á s egész történeti fejlődését részletesen m e g r a j - z o l j a . Itt valóban elemében van szerzőnk, mert ű g y érzi, i l y e n m ó d o n t u d j a : l e g i n k á b b megközelíteni ennek a részletkérdésnek l e g j o b b m e g o l d á s á t . Mi- u t á n azonban? e kérdés fejlődésének rajzával kimutatta, h o g y sem; a tények- b ő l , s e m a történetből, sem a természetből nem meríthetjük a nevelés c é l j á t , bizonyos mértékben visszatér könyve k i i n d u l ó tételéhez. A r r a a k ö v e t k e z - tetésre j u t , m á r világnézeti • á l l á s p o n t j á b ó l k i f o l y ó l a g is, h o g y a nevelés- célját a tényektől, a v a l ó s á g t ó l f ü g g e t l e n v i l á g b a n , az eszmények v i l á g á b a n , kell keresnünk. »Ezérf lesz p e d a g ó g i á n k idealisztikus«, — m o n d j a Fináczy. —
» T u d j u k ; h o g y az eszményeknek nincsen u g y a n t á r g y i l a g o s realitásuk, d e azért, m i n t Kant m o n d o t t a , korántsem agyrémek (keime H i r n g e s p i n s t e ) « . S- itt kapcsolódnak bele szerzőnk p e d a g ó g i a i elmélkedésébe, m i n t a nevelés- céljának konkrétumai, a l e g f ő b b emberi erények, mikre törekedni és nevelni":
k e l l : az önuralom, az igazságosság és a szeretet erénye.
Messzire vezetne, ha szerzőnk könyvének további fejezeteit a nevelés szükségességéről, lehetőségéről, a nevelés tárgyáról: a gyermekről és a nevelés alanyáról: a nevelőről, a nevelést intéző közösségekről, a nevelés részeiről és a nevelés tudományáról. szóló szakaszokat m i n d h a s o n l ó részle- tességgel ismertetni akarnók. A föntiekben csak azt ó h a j t o t t u k bemutatni, — s ezzel Fináczy E r n ő e l e g ú j a b b könyvének, m i n t rendkívül hasznos és gondolatébresztő elméleti p e d a g ó g i a i m ű n e k olvasására akartunk serkenteni:
m i n d e n g y a k o r l ó p e d a g ó g u s t és az efféle g o n d o l a t o k iránt é r d e k l ő d ő laikust is, — hogy, a k ö n y v m i l y k i t ű n ő szintézise a nevelés t á r g y k ö r é r e vonatkozó' többezeréves g o n d o l a t v i l á g n a k . M i n d e z e k a fejezetek v a l ó b a n bővelkednék- értékes részletekben. Ilyen pl. az, m e l y a nevelés lehetőségét bőséges törté- neti és szakirodalmi erudíció a l a p j á n és mégis ö n á l l ó f e l f o g á s s a l részben, lélektani, részben erkölcstani természetű kérdésként m u t a t j a b e és pontos)..
számvetést végez arranézve, h o g y a gyermeki természet mennyiben j á r u l , eléje a nevelésnek, illetőleg mennyiben korlátozza. Érdekes az a szakasz,, m e l y a diszpozíciókról, az á t ö r ö k l é s r ő l és a variációkról s z ó l ; v a g y i s m é t , másik, — s erre k ü l ö n ö s g o n d o t f o r d í t , — mely) a (gyermeki egyéniség m e g - ismerésének nehézségeit f o g l a l j a össze. Sok gyakorlati g o n d o l a t t a l is talál- kozunk e fejezetek során, pl. a n e m i differenciáció és evvel kapcsolatban a- koedukáció kérdésénél. Evvel a l e g ú j a b b k o r i nevelési p r o b l é m á v a l különösen-.
részletesen foglalkozik. L á t n i v a l ó , h o g y fontosnak t a r t j a a k o e d u k á c i ó r a nézve nem kedvező elvi á l l á s p o n t j á n a k erős hangsúlyozását. Tisztán' l á t j a és m e g á l l a p í t j a , h o g y a koedukáció voltaképen csak napi 4 — 5 órai együttes
•oktatási, nem egyúttal együttes nevelést jelent.' Ellenérvei a, k o e d u k á c i ó v a l tszemben teljesen e l f o g a d h a t ó k , mert ezek nem csupán az erkölcsi veszedel-
meket t ú l o z ó , elfogult »ósdi« nézetek, hanem égészen g y a k o r l a t i megállapí- tások. A koedukáció igazi színhelye csakis a család lehet.
H a s o n l ó tárgyszeretettel foglalkozik szerzőnk a . nevelés a l a n y á v a l : a nevelővel. Először történetileg alapozza m e g tételeit s azután i n a g a alkot képet arról, m i n ő t u l a j d o n s á g a i legyenek" a nevelőnek. Nézetei szorosan kö- vetkeznek abból, amit a nevelés f o g a l m á r ó l és c é l j á r ó l m o n d o t t . F i n á c z y jellemrajza a nevelőről, idealizáló világnézetének megfelelően, művészi tö- kéletességet tűz ki célul. A p é l d a , ha eszményt szolgál, m á r m a g á b a n is f é l i g
biztosítja a nevelést. A nevelő legyen vallásos ember, . nemzeti szellemtől .átitatott egyén. Önuralom és Igazságosság legyenek főerén.yei, egyéniségének
ékességei, a szeretet p e d i g l e g f ő b b nevelő eszköze. M i n d e z z e l együtt p e d i g hivatottság szükséges a neveléshez. »Aki ezt a hivatottságot nem érzi magá- iban, arra nézve elviselhetetlen n y ű g lesz a nevelés, m i g a h i v a t á s á n a k szent-
ségét átérző, Isten kegyelméből való nevelő édes tehernek f o g j a érezni feladatát, b á r m i l y sok ö n m e g t a g a d á s t kíván. Az ö r ö k értékekben v a l ó hite : m e g f o g j a szentelni és meg f o g j a á l d a n i munkásságát.::
Bár rövid, kissé vázlatos, de nem kevésbbé érdekes fejezete F i n á c z y
•elméleti p e d a g ó g i á j á n a k a V I I I . szakasz, mely a nevelést intéző közösségek-
• r ő l , f ő l e g a családról és az iskoláról szól. Bölcseséggé h i g g a d t e s z m é n y i f e l f o g á s a lényege ezeknek a fejtegetéseknek a nevelői közösségekről. E
"közösségek kétfélék lehetnek. O l y a n o k , amelyek ö n k é n y t e l e n ü l és közvetve -nevelnek, a nélkül, h o g y ezt rendeltetésüknek tekintenék, pl. a k ö z é p k ö r i
•céhek és lovagvárak, v a g y a történeti M a g y a r o r s z á g o n az á l t a l á n o s hadköte- lezettségen a l a p u l ó katonai szolgálat, — azután o l y a n közösségek, melyek
^kifejezetten nevelni akarnak s éhhez képest vannak m e g a l k o t v a , m i n t p l . -az iskolák és a nevelőintézetek.
Középhelyet f o g l a l el k ö z ö t t ü k a család, mely alkalomszerűen és önkény- -telenül is nevel a közös együttélés következtében, de közvetlenül és szán- dékosan is, mert hiszen a családnak a főfeladata a gyermeknevelés. Erűnek .az ősi p e d a g ó g i a i g o n d o l a t n a k , mely azonban ma az egész világon, a leg-
m o d e r n e b b nemzeti, törekvéseknek l e g f ő b b pedagógiai g o n d o l a t á v á , v i l á g o k a t m o z g a t ó • nevelői elvvé . lett, különösen n a g y figyelmet szentel F i n á c z y könyve. E r r e vonatkozó fejtegetéseit h a s z n á l j a föl a néhai szerző, ki tudo- m á n y o s működése-mellett, f ő k é p e n a családi életben és gyermekei nevelésében látta élete főcélját" s lelte . f ö l v a l ó d i b o l d o g s á g á t , h o g y n é h á n y n a g y o n
•szép lapot írjon a családi .élet szentségéről, a családnak nevelői h i v a t á s á r ó l és f o n t o s s á g á r ó l . N e m kevésbbé velősek és tömörek azonban azok a m ó n d a t d k
;is, melyeket a g y a k o r l a t i p e d a g ó g u s b ó l , a z . iskola m u n k á s á b ó l lett t u d ó s
•elméletíró az iskola nevelői jelentőségének h a n g s ú l y o z á s á r a t a l á l . A nevelő.
c é l z a t ú egyéb m o d e r n közösségekről, pl. a szabad o k t a t á s r ó l m á r csak r ö : v i d e n é r i n t ő l e g szól.
K ü l ö n beiktatott fejezete Fináczy könyvének az a t u d o m á n y e l m é l e t i fej- t e g e t é s , melyben a p e d a g ó g i á n a k a t u d o m á n y o k körében e l f o g l a l t h e l y é r ő l ,
j e l l e g é r ő l s a vele s e g é d t u d o m á n y o k k é n t kapcsolatos v a l ó s á g t u d o m á n y o k r ó l . s z ó l . H o g y Fináczy a l e g t ö b b p e d a g ó g i a i kézikönyvtől eltérően nem evvel
kezdi, hanem evvel végzi könyvének általános teleológiai részét, az eszményi f e l f o g á s á n a k érvényesülése mellett is m e g l e v ő egészséges valóságérzékére vall és m u t a t j a , h o g y nem puszta, szokványos p e d a g ó g i a i enciklopédiát k í v á n t n y ú j t a n i h a l l g a t ó i n a k a n n a k i d e j é n , most olvasóinak, h a n e m rendsze- resen f ö l é p í t e t t elméletet, melyben a szerző logikus szelleme szabja m e g a g o n d o l a t o k n a k , tételeknek és tanoknak e g y m á s u t á n j á t .
Fináczy könyvének m á s o d i k főrészét, valamivel r ö v i d e b b terjedelemben, a metodológia alkotja, melyben az elmélet s z e m p o n t j á b ó l m e g v i l á g í t j a a nevelés eszközeit, v a g y i s ' részeit, funkcióit, abban a sorrendben', melyben a teleológiai rész I X . fejezetében kijelölte őket. Vagyis k ü l ö n - k ü l ö n szól a iesli, értelmi és erkölcsi nevelés alapelveiről. Ezek a fejezetek g y a k o r l a t i a - -sabb színezetűek és rendkívül sok k o n k r é t u m o t , tényt és tanácsot tartal- m a z n a k s k ü l ö n ö s e n hasznosak lehetnek az iskola m u n k á s a i r a nézve. E fej- tegetések m á r a didaktika határait érintik, természetesen m i n d i g elvi magas- l a t o n m a r a d v a .
Fináczy v é g ü l beszél m é g , ha röviden is, a nevelésnek arról' a külön- leges f e l a d a t á r ó l , melyre h a z á n k trianoni á l l a p o t a szükségképen ráutal.
Beszél a r r ó l , h o g y nekünk m a g y a r o k n a k az idealisztikus világnézeten a l a p u l ó ..nevelésnek egyik j e l l e m z ő v o n á s á t , a nemzeti szellemet erősebben kell / h a n g s ú l y o z n i , m i n t a m ú l t b a n tettük vagy m i n t m á s nemzetek teszik. »Széjjel
v a g y u n k szakítva, le v a g y u n k sújtva o l y nemzetektől, melyek egynémelyikének . m ű v e l t s é g e m é l y e n alatta m a r a d a mienknek. A fiatalok eí sem képzelhetik, . m i n ő r o p p a n t súllyal nehezedik ez az á l l a p o t azoknak a lelkére, akik m á r
•életük a l k o n y á h o z értek, s v a l a m i k o r m é g n a g y n a k , v i r á g z ó n á k , erősnek l á t t á k ezt az o r s z á g o t . M i idősebbek ú g y érezzük, h o g y el f o g u n k t á v o z n i -az ö r ö k k é v a l ó s á g b a , a n é l k ü l , h o g y f ö l d i szemeinkkel l á t h a t n ó k a m e g ú j h o -
d á s t , az újjászületést, a f e l t á m a d á s t , a régi történeti h a t á r o k k ö z t é l ő M a g y a r o r s z á g o t ; akik azonban u t á n u n k következnek, b i z o n y á r a m e g f o g j á k érhetni azt, a m i nekünk m á r csak b o l d o g í t ó á l o m . De h o g y ez az á l o m meg- v a l ó s u l j o n , annak van egy o l y feltétele, melynek teljesítése a f i a t a l t a n á r i .nemzedéken m ú l i k . E z a feltétel: annak a kötelességnek t u d a t a , h o g y azt a k u l t ú r á t , amelyet e l ő d e i k t ő l átvettek, m e g kell őrizniök és t a n á r i munkás- s á g u k körében m e g kell őriztetniük a g o n d j u k r a bízott f i a t a l nemzedék -által, h o g y ez a k u l t ú r a k i i n d u l ó p o n t j a lehessen a további h a l a d á s n a k . E g y
t í z m i l l i ó n y i nemzetet, mely a legértékesebb szellemi j a v a k n a k b i r t o k á b a n v a n , nem lehet kiirtani, nem lehet nemzetisegéből kivetkőztetni. Nincs az az
•erőszak, az a fegyveres erő, az a h a t a l m i ő r ü l e t , mety erre képes v o l n a . N e m szabad tehát egy t a p o d t a t sem h á t r á l n u n k hiemzeti k u l t ú r á n k ápolásá- -ban, b á r m i l y e n nagy á l d o z a t o k b a kerül is, nem szabad l e s i k l a n u n k a r r ó l a-
magaslatról, melyre 1867 óta fölemelkedtünk. H o g y azonban ezt a n e m - zeti kultúrkincseinket m e g ő r z ő és továbbfejlesztő m u n k á n k a t becsülettel e l - végezhessük, az az i f j ú nemzedék nevelésétől f ü g g . Íme a nevelés ó r i á s i , fontossága.« E nemes gondolatokkal végződik a k ö n y v s a befejező sorok, a legszebb parainesist alkotják az i f j ú tanári nemzedék számára, melynek kiképzésében és nevelésében Fináczy E r n ő a trianoni szörnyű csapás u t á n egy évtizeden át résztvett. E z a — ne feledjük, 1922-ben, legmélyebb- süllyedésünk napjainkban kelt — befejezés azonban minden m a g y a r ember- szívéhez szóló nemes célkitűzésével és jóslatszerűségével, törhetetlen hitével különösen kedvessé és halhatatlan érdeművé teszi a k i v á l ó tudósnak e- postumus munkáját. Jóslatának megvalósulását, a m a g y a r feltámadás m e g - indulását nem érhette meg, bármint sóvárgott utána lelke,. P e d i g az idők.
telje közel volt és közel van. Ebben van Fináczy bánatos érzések közt el- költözött halhatatlan szellemének elégtétele.
A jeles magyar tudósnak, a- M a g y a r Paedagogiai Társaság e g y k o r i ' elnökének váteszi szellemét tisztelvén e síron t ú l r ó l j ö v ő m u n k á b a n , úgy, érezzük, sajtó alá rendezéséért szerető tanítványait, N a g y J . Bélát és~
Prohászka Lajost, kiadásáért a Kir. M a g y : Egyetemi N y o m d á t teljes e l - ismerés illeti meg. - •
Gyulai • Ágost.. •
Dr. Rohracher Hubert: Karakterologia. A harmadik német kiadást f o r d í - totta és magyar karakterológiai vonatkozásokkal kiegészítette Dr. Szól—
lősy Győző. Budapest, 1939. Nóvák Rudolf és Társa. 192 1.
A karakterologia a divatos, fiatal tudományok közé tartozik. M i n t afféle kialakulásban levő t u d o m á n y , ez is m é g a t u d o m á n n y á levés nehéz- • ségeivel küzd. Sok homályt, bizonytalan tapogatódzást, tetszetős, népszerű,, de kellően m e g nem alapozott • elméleteket találunk körülötte. M a m á r a különféle alapokon megindult karakterológiai próbálkozásoknak egész l é g i ó - jával á l l u n k szemben. Ezért a karakterológia iránt é r d e k l ő d ő nagyiközönség számára valóban kívánatos olyan összefoglaló munka, m e l y a f ő b b k a r a k - terológiai irányokat röviden és objektíven tárgyalja. E célra f a g y o n meg- felel Rohrachernek i m m á r magyar fordításban is megjelent könyve.
E munka ismerteti a karakterológia általános alapelveit, egyes neveze- tesebb irányait, valamint a jellem összefüggését e g y é b adottságokkal. R ö - viden bemutatja Kretschmer klasszikus elméletét a testalkat és a j e l l e m ; összefüggésére vonatkozólag, E. Jaensch bonyolult karakterológiai p r ó b á l - kozásait, Jung, Ewald, Pfahler, KLages, Spranger rendszerét. Ezt a f o r - dító — nagyon helyesen — kiegészítette az idevágó m a g y a r vizsgáló- dások egyes képviselőinek, Szirmay—Pulszky, Ranschburg, Boda, Brandetí—
síéin, Kornis, Halasy-Nagy, Dékány, Noszlopi, Schiitz, Szabó Z., Schaffer és Somogyi munkáinak, valamint saját, eredeti megfigyeléseinek rövid i s m e r - tetésével. Ezenkívül ismerteti, a könyv a jellem viszonyát az átörökléshez,, a nemiséghez, a környezethez, a neveléshez és az egyéni sorshoz. V é g ü l , bemutat néhány kérdőív-mintát, és felsorolja a legfontosabb forrásmunkákat^.
