• Nem Talált Eredményt

AZ OKTATÁSKUTATÁS A MINŐSÉG SZOLGÁLATÁBAN

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "AZ OKTATÁSKUTATÁS A MINŐSÉG SZOLGÁLATÁBAN "

Copied!
33
0
0

Teljes szövegt

(1)

I S K O L A K N A K h S Y E Z I . ï Ő 1 K N E K

(2)

I S K O L Á K N A K É S V E Z E T Ő I K N E K

Sorozatszerkesztő:

M A N C H I N R Ó B E R T

(3)

Tanulmányok

az oktatási minőségfejlesztésről

V ft ft ft A

M A G Y A R G A L L U P I N T É Z E T Budapest, 2000

(4)

X 6 0 0 8 7

ISBN 963 00 4718 7 ISSN 1586-6319 Kiadja a Magyar Gallup Intézet 1033 Budapest, Fő tér I., Zichy kastély

© Szerzők, 2 0 0 0

© M a g y a r G a l l u p Intézet, M i n d e n jog fenntartva Szerkesztő: Wintermantel István A nyomdai munkálatokat a László András és Társa Bt.

(Budapest) végezte

(5)

M A N C H I N RÓBERT:

A kutatás a z oktatásért 7

H A N K I S S ELEMÉR:

A világ újravarázsolása 2 5

PLÉH C S A B A :

Megismerés, érzelem és társasság 4 1

CSAPÓ BENŐ:

A z oktatáskutatás a minőség szolgálatában 6 0

Z S O L N A I JÓZSEF:

Pedagógiai f o l y a m a t o k azonosítása és körül­

határolása 8 8

N A G Y JÓZSEF:

Optimális képességfejlesztés 9 8

PŐCZE GÁBOR:

Minőségfejlesztés a s z e r v e z e t e k b e n , a m i ­ nőségirányítás r e n d s z e r e a településeken . . 1 1 3

Á D Á M Z I T A :

Minőség a szlovákiai m a g y a r iskolákban . . 1 2 8

H A L Á S Z GÁBOR:

Közoktatás és minőség 1 3 2

P O K O R N I ZOLTÁN:

A z oktatás minőségének fejlesztése a g y e r ­ m e k , a z ágazat és a n e m z e t közös érdeke . 1 5 5

A kötet szerzői 1 9 9

(6)

AZ OKTATÁSKUTATÁS A MINŐSÉG SZOLGÁLATÁBAN

NÉGY - egymással s z o r o s a n összefüggő - téma­

kört t e k i n t e k át a következőkben a n n a k bemutatá­

sára, m i l y e n s z e r e p e l e h e t a pedagógiai kutatásnak a z oktatás minőségének megteremtésében.

Először a minőség fejlesztése és a kutatási háttér között meglévő, m a még korántsem a kívánalmak­

n a k megfelelő k a p c s o l a t o t e l e m z e m . A z t szeretném hangsúlyozni, h o g y a minőségfejlesztés n a p j a i n k ­ b a n terjedő technikái c s a k a k k o r l e h e t n e k hatékonyak, h a támaszkodhatnak a z oktatás terén végzett kutató-fejlesztő m u n k a eredményeire.

Ezután a minőségfejlesztésnek a z t a lényegi vonását vizsgálom, m e l y s z e r i n t a z újabb és újabb visszacsatoló m e c h a n i z m u s o k a t épít b e a pedagó­

g i a i r e n d s z e r e k b e , önszabályozó, önmagukat

6 0

(7)

b i z o n y o s normákhoz, s t a n d a r d o k h o z igazító r e n d ­ s z e r e k e t h o z létre. E z z e l összefüggésben b e m u ­ t a t o m , m i l y e n előzményekre támaszkodhat e z a m u n k a , h o g y a n l e h e t a z oktatás terén már korábban kikísérletezett speciális módszereket a z újabb, átfogó m o d e l l e k b e integrálni.

Harmadikként a z önszabályozó m e c h a n i z m u s l e g ­ f o n t o s a b b elemével, a visszacsatolással f o g l a l k o ­ z o m , a m e l y esetünkben a pedagógiai értékelés f o r ­ májában j e l e n i k m e g . A z t szeretném m e g m u t a t n i , h o g y a minőségfejlesztés e g y i k l e g f o n t o s a b b f o r ­ rása a z értékelés rendszerének és módszereinek javítása l e h e t . M i n d a tanulók értékelése, osztályo­

zása, m i n d p e d i g a z iskolák értékelése a j e l e n l e g i ­ nél differenciáltabb, k i f i n o m u l t a b b és megbíz­

hatóbb technikák alkalmazását igényli. E kérdés kifejtését saját kutatási eredményeinkkel i l l u s z t ­ rálom.

Végül p e d i g közvetlenül a z oktatási f o l y a m a t , a tanítás minőségéről f o g a l m a z o m m e g g o n d o ­ l a t a i m a t . A minőségnek e g y újabb oldaláról, arról, h o g y a n alakítja a z i s k o l a a tanulóknak a tanulás­

h o z , a z e g y e s tantárgyakhoz való viszonyát - né­

hány o l y a n a d a t o t i s felidézve, a m e l y e k j e l z i k , h o g y a minőségnek e z z e l a dimenziójával s i n c s m i n d e n t e l j e s e n r e n d b e n .

(8)

A M I N Ő S É G F E J L E S Z T É S É S A T U D O M Á N Y O S H Á T T É R

ELKERÜLHETETLEN, h o g y bevezetésként szót ejtsünk a minőségfejlesztés, a minőségbiztosítás Magyarországon új keletű mozgalmának és a pedagógiai kutatásnak a kapcsolatáról. Egyrészt u g y a n i s örvendetes fejleménynek t a r t o m , h o g y nálunk i s középpontba került a minőség f o g a l m a , az oktatásügyben i s széles körű programmá vált a minőség fejlesztése. Másrészt v i s z o n t úgy g o n d o ­ l o m , h o g y a minőségfejlesztésnek a z i p a r i v a g y más r e n d s z e r e k gyakorlatában jól bevált technikáit, eljárásait n a g y o b b körültekintéssel és több elemző­

adaptáló munkával l e h e t c s a k a z oktatás világában a l k a l m a z n i . A z utóbbi időben talán túlságosan i s a f i g y e l e m középpontjába kerültek a minőségügy általános, rendszerfüggetlen v a g y más r e n d s z e r e k ­ b e n adekvát m o z z a n a t a i , u g y a n a k k o r k e v e s e b b f i g y e l m e t k a p t a k a z oktatás r e n d s z e r s p e c i f i k u s követelményei.

Miközben s o k a n kísérleteznek a z i p a r és a szolgál­

tatás minőségügyi f o g a l m a i n a k és szakkifejezé­

s e i n e k a z oktatásban való meghonosításával, e l m a r a d t a z oktatás fejlesztésében már m e g h o n o ­ s o d o t t t e r m i n u s o k számbavétele, a r e n d s z e r a l a p o ­ s a b b elemzése, a minőségfejlesztést akadályozó

6 2

(9)

problémák felderítése. K e v e s e b b f i g y e l m e t k a p a z oktatás kutatási-fejlesztési háttere: a z a tevékeny­

ség, a m e l y n e k a minőség és a n n a k fejlesztése mö­

gött k e l l e n e l e n n i , a m i segíthetne a z oktatásra v o ­ natkozó konkrét, r e n d s z e r s p e c i f i k u s t a r t a l o m m a l megtölteni a minőségfejlesztés általános k o n c e p ­ cióit.

Talán n e m a legszerencsésebb, h o g y a z i p a r i r e n d ­ s z e r e k k e l v o n t a m párhuzamot. D e h a mégis e l f o ­ g a d j u k a z t a g o n d o l a t m e n e t e t , h o g y a minőség­

fejlesztés, a minőségbiztosítás olyasféle s z e r e p e t tölt b e a pedagógiai r e n d s z e r e k fejlesztésében, m i n t a m i l y e t a n a g y i p a r i rendszerekében, a k k o r talán érdemes l e n n e tüzetesen megvizsgálni a z t i s , h o g y k i és m i t e r e m t i a z t a k i f i n o m u l t minőséget, a m e l y ­ n e k tanúi v a g y u n k a m a i autócsodák, a különféle e l e k t r o n i k a i termékek, a számítógépes p r o g r a m o k használatakor.

A z i p a r i r e n d s z e r e k n e k természetesen m e g v a n ­ n a k a m a g u k minőségfejlesztő a l r e n d s z e r e i : a z o k ­ n a k a s z a k e m b e r e k n e k a c s o p o r t j a i , a k i k a minőségkoncepciót átültetik a g y a k o r l a t b a , k i ­ alakítják a vállalatok „minőségfilozófiáját", külön­

böző felmérésekkel meghatározzák a minőséggel k a p c s o l a t o s elvárásokat, és f o l y a m a t o s a n ügyelnek a minőségre, ellenőrzik a megfelelő f o l y a m a t o k a t ,

(10)

kiszűrik a s e l e j t e t . C s a k h o g y a minőség t e ­ remtésében és fejlesztésében óriási a s z e r e p e a mérnököknek, kutatóknak, fejlesztőknek, a k i k a laboratóriumaikban, a kísérleti bázisaikon, a t e s z t ­ pályákon a z o n d o l g o z n a k , h o g y csökkentsék - m o n d j u k - a z autók üzemanyag-fogyasztását, károsanyag-kibocsátását, h o g y hatékonyabbá tegyék a m o t o r o k a t . A kutatásnak-fejlesztésnek i s s z e r e p e v a n a minőség teremtésében, és e z n e m epizódszerep.

A z analógiánál m a r a d v a : a h h o z , h o g y a z oktatás terén elindított minőségfejlesztés p r o g r a m j a s i k e r e s l e g y e n , növelni k e l l e n e a kutatás arányát, hozzá­

járulását a problémák megoldásához. Természete­

s e n n e m két versengő r e n d s z e r szembeállításáról v a n szó, h a n e m inkább a r r a l e n n e szükség, h o g y a minőségfejlesztés, konkrétan a minőséggel f o g l a l ­ kozó s z a k e m b e r e k szakértelme, v a l a m i n t a kutatási háttér, konkrétan a pedagógiai kutatók által m e g t e r ­ m e l t információk v a l a h o g y e g y r e n d s z e r b e n , közö­

s e n h a s z n o s u l j a n a k .

H a ebből a szempontból vizsgáljuk m e g , h o g y a n i s működik m i n d e z Magyarországon, a k k o r talán o k k a l állíthatjuk, h o g y n i n c s m i n d e n r e n d b e n a z arányokkal. N e m c s a k arról v a n szó, h o g y M a ­ gyarországon a kutatói képzés, a kutatás bázisa

64

(11)

s o k k a l később épült k i , m i n t más országokban, h a n e m arról i s , h o g y a pedagógiai kutatás m i n t a minőség megteremtésének a z e g y i k f a k t o r a , s o k k a l k e v e s e b b f i g y e l m e t és erőforrást k a p , m i n t más, nálunk k i c s i t előbbre tartó országokban. Miről v a n szó?

A z o k b a n a z országokban, a h o l a pedagógiai kutatás hatékonyabban járulhat hozzá a minőség teremté­

séhez, a minőség fejlesztéséhez, a kutatásra, a f e j ­ lesztő munkára felkészítő e g y e t e m i s z a k o k v a n n a k . Diplomát l e h e t s z e r e z n i o l y a n területeken, m i n t például a tantervfejlesztés, a taneszköz-készítés, a pedagógiai értékelés - és valóban s z a k e m b e r e k tömege f o g l a l k o z i k kutatással, fejlesztéssel.

M i n d e n e k előtt a z Egyesült Államok példáját érdemes felidézni, a h o l o l y a n n a g y oktatással f o g ­ lalkozó kutatóközpontok jöttek létre s z i n t e m i n d e n e g y e t e m e n , a m e l y e k m e s s z e n a g y o b b a k , m i n t Magyarország összes pedagógiai kutatóintézete együttvéve. És n e m c s a k a kutatóintézetek és a h o z ­ zájuk kapcsolódó képzési háttér n a g y o b b v o l u ­ menű, h a n e m o l y a n jelentős, „iparszerűen"

működő fejlesztőközpontok i s működnek, m i n t a z E d u c a t i o n T e s t i n g S e r v i c e . E z a központ - a m e l y ­ n e k egyébként több m i n t háromezer munkatársa

(12)

v a n - tömegesen t e r v e z i , f e j l e s z t i a t e s z t e k e t , segíti a z o k g y a k o r l a t i felhasználását.

Amerikában több m i n t 2 5 e z e r e m b e r él pedagógiai értékelésből, t e s z t e k fejlesztéséből és a z értékelés f o l y a m a t o s lebonyolításából. Tantervfejlesztésből, tantervtervezésből, tankönyvírásból körülbelül u g y a n a n n y i . E z e k o l y a n s z a k e m b e r e k , a k i k e t öt évig e r r e képeztek a z e g y e t e m e n , i l y e n diplomát s z e r e z t e k , és s o k éves g y a k o r l a t után szaktudásukat a - széles értelemben v e t t - minőség fejlesztése érdekében hasznosítják. M o n d h a t j u k e r r e p e r s z e , h o g y A m e r i k a m e s s z e v a n . ( A m i feltétlenül i g a z , többféle értelemben i s . ) D e h a a közelebbi, európai, például skandináv országokat nézzünk, o t t i s a z t látjuk, h o g y e g y - e g y e g y e t e m e n t u c a t n y i pedagó­

g i a i tanszék v a n , m i n d e g y i k sajátos kutatási p r o f i l ­ l a l . Némelyik intézetben száz-százötven oktatással foglalkozó kutató d o l g o z i k e g y o l y a n nagyságú e g y e t e m e n , m i n t a m i l y e n e k a m i magyarországi e g y e t e m e i n k . A z E d u c a t i o n T e s t i n g S e r v i c e - n e k megfelelő h o l l a n d intézmény, a C I T O u g y a n c s a k több száz munkatársat f o g l a l k o z t a t , és jelentős fejlesztő munkát végez a tesztelés, a pedagógiai értékelés területén.

E h h e z képest Magyarországon összességében rendkívül kevés kutató végez a g y a k o r l a t r a közvet-

6 6

(13)

l e n hatást kifejtő pedagógiai kutatást. H a megnéz­

zük a pedagógiai kutatásra fordítható erőforráso­

k a t , a z összeg n a g y o n szerény. S h a összehasonlít­

j u k a z o k k a l a forrásokkal, a m e l y e k m a a minőség­

fejlesztéshez d i r e k t módon rendelkezésre állnak, a z arány elszomorító. A z e m p i r i k u s vizsgálatok, a kísérletezés, a z adatgyűjtés és adatelemzés jelentős forrásokat igényel. A z a néhányszor tízmillió f o r i n ­ t o s nagyságrendű összeg, a m i a különböző pályá­

z a t o k o n együttesen elnyerhető, a szerteágazó f e j ­ lesztési f e l a d a t o k h o z mérve rendkívül kevés. A m i ­ nőségfejlesztésre rendelkezésre álló milliárdos nagyságrendű összeggel p e d i g semmiképpen s e m áll arányban a z oktatás r e n d s z e r s p e c i f i k u s problé­

máinak megoldására, a konkrét módszerek, „tech­

nológiák" kidolgozására, a háttértudás m e g t e r e m ­ tésére rendelkezésre álló kutatási-fejlesztési támo­

gatás.

H a tehát úgy tesszük f e l a kérdést, h o g y v a j o n a z oktatás terén dolgozó, a szűkebb értelemben v e t t minőségbiztosítással-minőségfej lesztéssel f o g l a l ­ kozó s z a k e m b e r e k i s támaszkodhatnak-e u g y a n ­ o l y a n mennyiségű és minőségű m e g t e r m e l t tudás­

r a , m i n t a z i p a r i r e n d s z e r e k b e n dolgozó kollégáik, a válasz n e m megnyugtató. Fennáll a veszélye a n n a k , h o g y a minőségfejlesztés p r o g r a m j a i a

(14)

speciális pedagógiai szakértelem, a pedagógiai kutatás hozzájárulásának hiányában kiüresednek.

A z t g o n d o l o m , h o g y a z oktatás kutatása n a g y o b b mértékben hozzá t u d n a járulni Magyarországon i s a minőség teremtéséhez, h a a rendelkezésére álló erőforrás bővebb és a s z a k e m b e r e k száma n a g y o b b v o l n a a mainál.

Mára széles körben elfogadottá vált a tudásalapú társadalom megteremtésének p r o g r a m j a . N o s , e n n e k a b i z o n y o s tudásalapú társadalomnak a z alapját, a tudást, a z t a tudást, a m i t a g y e r e k e k a fejükben „tovább v i s z n e k " , végső s o r o n a tanárok, a pedagógusok t e r e m t i k m e g . A tudás „előállítá­

sának technológiáit", a z oktatás korszerű mód­

s z e r e i t p e d i g c s a k a megfelelő kísérletezés­

kipróbálás folyamatában l e h e t k i f e j l e s z t e n i . D e m a már n e m csupán a g y e r e k e k tudását k e l l alakí­

t a n i , h a n e m a z élethosszig tartó tanulás is több m i n t jelszó: kényszerítő valósággá válik, h o g y a f e l ­

nőttek tudása i s f o l y a m a t o s a n bővüljön, újra­

termelődjön. Mára e z a m o d e r n országokban már s z i n t e nagyiparszerűen működik. Nálunk a z o n b a n a „kisiparszerű" háttérkutatások s e m ér­

n e k e l o l y a n nagyságrendet, a m i r e minimálisan szükség l e n n e .

68

(15)

A V I S S Z A C S A T O L Á S I M E C H A N I Z M U S O K R E N D S Z E R B E

F O G L A L Á S A

A NEVELÉSTUDOMÁNY, a pedagógiai kutatás, az oktatáselmélet a z elmúlt fél évszázadban n a g y o n s o k o l y a n területről v o n t b e tudást, i s m e r e t e k e t , m o d e l l e k e t , a m e l y e k más r e n d s z e r e k b e n , más tudományterületen k e l e t k e z t e k , d e a pedagógia világában i s hasznosíthatóak v o l t a k . I l y e n forrás v o l t a k i b e r n e t i k a , a m i a második világháború után i n d u l t hódító útjára. V a l a m i v e l később m e g j e l e n t e k a különféle rendszerelméletek, e z e k mindegyiké­

n e k m e g v o l t a m a g a hatása a pedagógiai kutatásban és a pedagógiai g y a k o r l a t b a n i s . H a t o t t a k , d e c s a k o l y a n intenzitással, a m i l y e n mértékben a pedagó­

g i a i kutatók m i n d e z e k e t a koncepciókat, ideákat, m o d e l l e k e t l e tudták fordítani a saját szakterületük

„nyelvére", gondolkodásmódjára, és m e g i s találták e z e k n e k a z adekvát értelmezését, alkalmazását a pedagógia világában.

A k i b e r n e t i k a mindenekelőtt a visszacsatolás fogalmával ajándékozta m e g a pedagógiát. A z elmúlt fél évszázad pedagógiai törekvéseit, a z oktatási r e n d s z e r b e n működőképessé vált innová­

ciókat áttekintve a z t m o n d h a t j u k , h o g y c s a k n e m m i n d e n hatékony r e f o r m o t és innovációt v i s s z a -

(16)

vezethetünk a visszacsatolás jelentőségének f e l i s ­ merésére. N a g y o n s o k új módszer azáltal javította a z oktatás eredményességét, h o g y új v i s s z a c s a t o ­ lási m e c h a n i z m u s o k a t , újabb visszajelzéseket épített b e a pedagógiai f o l y a m a t o k b a .

A z t g o n d o l o m , h o g y a minőségfejlesztés m a g a i s e g y i l y e n visszacsatoló m e c h a n i z m u s , v a g y talán a z t i s mondhatnám, h o g y i g e n s o k visszacsatoló m e c h a n i z m u s együttese. S különösen azért l e h e t n e f o n t o s a minőségfejlesztés a z oktatásban, m e r t o l y a n új területeken építi k i a visszajelző köröket, a m e l y e k r e a pedagógia e d d i g k e v e s e b b f i g y e l m e t fordított.

A visszacsatolás jelentősége - a k i b e r n e t i k a i elemzésnél m a r a d v a - a b b a n áll, h o g y a reguláció újabb és b o n y o l u l t a b b e s e t e k b e n i s használható f o r ­ májának, a szabályozásnak a megvalósítását t e s z i lehetővé. A reguláció két formája, a vezérlés és a szabályozás a n n y i b a n különbözik egymástól, h o g y a vezérlés a vezérlő és a vezérelt r e n d s z e r közötti egyirányú kommunikáció. A vezérlő r e n d s z e r e k e g y b i z o n y o s hatást g y a k o r o l n a k a vezérelt r e n d ­ s z e r e k r e , d e h o g y e z e k a r e n d s z e r e k m i l y e n e r e d ­ ménnyel v e s z i k át a vezérlő r e n d s z e r e k n e k a b e a ­ vatkozásait, a z kérdéses m a r a d . A szabályozás a b b a n különbözik ettől, h o g y m e g j e l e n i k a v i s s z a -

7 0

(17)

csatolás, v a g y i s a szabályozott r e n d s z e r k i m e n e ­ téről információ áramlik v i s s z a a szabályozó r e n d ­ s z e r b e , és e n n e k révén lehetőség v a n a z elérni kívánt cél és a z eredmény összehasonlítására.

Ezután a cél és a z eredmény eltérésétől függően újabb szabályozási körökben különböző k o r r e k ­ ciókat l e h e t végezni, v a g y i s e g y r e j o b b a n m e g l e h e t közelíteni a kívánatos célállapotot.

M a a pedagógiai r e n d s z e r e k e g y része még a vezér­

lés elvén működik. Tehát megteszünk b i z o n y o s d o l g o k a t , d e n e m győződünk m e g arról, h o g y h o v a v e z e t n e k , m i l y e n eredménnyel járnak a b e a v a t k o ­ zások, m i a különböző tevékenységek hatása.

G o n d o l j u n k a r r a , h o g y a n működött a hagyományos tantervfejlesztés, a t a n t e r v e k g y a k o r l a t b a való átül­

tetése: kipróbálás és hatásvizsgálat nélkül n e m l e h e t t u d n i , h o g y v a j o n tényleg a várakozásoknak megfelelő eredményhez v e z e t t e k - e . A frontális, t a ­ nár által dominált osztálymunka a g y e r e k e k r e n d ­ s z e r e s kérdezése nélkül u g y a n c s a k egyirányú i n f o r ­ mációáramlássá válik. D e g o n d o l h a t u n k a r r a i s , h o g y a n „működik" a z előadás, h a a z előadó n e m k a p visszajelzést a tanítás eredményéről.

E z z e l s z e m b e n egészen más a célok elérésének lehetősége, h a a z oktatást szabályozó rendszerként működtetjük, a z a z a beavatkozások eredményét

(18)

r e n d s z e r e s e n megvizsgálhatjuk és a f e l i s m e r t hiányosságokat f o l y a m a t o s a n pótoljuk. A pedagó­

g i a i kutatás lényegében e visszacsatoló körök k i ­ épüléséhez járul hozzá a z z a l , h o g y m e g m u t a t j a , miről és h o g y a n érdemes és lehetséges a z oktatási f o l y a m a t különböző k i m e n e t i p o n t j a i n információt gyűjteni, h o g y a n l e h e t a m e g s z e r z e t t információt e l e m e z n i és m i l y e n módszerekkel l e h e t a kívánt cél eléréséhez e l j u t n i .

Összegezve tehát, h o g y a n segítheti e téren a pedagógiai kutatás a minőség teremtését?

Először i s m u t a s s a m e g , h o g y m i t érdemes mérni, h o g y a r e n d s z e r e k kimenetén megjelenő informá­

ciók közül m e l y e k e t k e l l összegyűjteni! Segítse a mérőeszközök kifejlesztését, használatuk t e c h n o ­ lógiájának megismertetését. M u t a s s a m e g a z t i s , h o g y m i l y e n beavatkozásokra v a n mód, m i l y e n g y a k o r l a t i fejlesztő tevékenységekre v a n szükség - és h o g y a n lehetséges e z -, h a kiderítettük, h o g y v a l a m e l y i k beavatkozásunk n e m a kívánt hatást váltotta k i .

A z elmúlt évtizedekben számos o l y a n kutatási p r o g r a m eredményeit i s m e r h e t t e m e g a s z a k m a , a m e l y a g y a k o r l a t b a n i s hasznosítható technoló­

giává vált és széles körben e l t e r j e d t . Szeretnék a 72

(19)

következőkben e g y i l y e t vázlatosan i s m e r t e t n i a n n a k illusztrálására, h o g y m i l y e n megoldások áll­

n a k már m a is felhasználhatóan a minőségfejlesztés rendelkezésére.

A z e g y i k l e g i s m e r t e b b oktatási stratégia a John B.

Carroü és Benjámin Bloom által k i d o l g o z o t t m o ­ d e l l r e épül, és mastery learning néven t e r j e d t e l . C a r r o l l s z e r i n t voltaképpen m i n d e n g y e r m e k e l j u t ­ h a t a „megtanulás teljességéig", m i n d e n k i n e k c s a k ­ n e m t e l j e s mértékben m e g l e h e t tanítani a célul k i ­ tűzött t a n a n y a g o t , h a e h h e z elegendő idő és m e g ­ felelő módszer áll rendelkezésünkre. E z t a megál­

lapítását ő a nyelvtanulással k a p c s o l a t o s m e g f i g y e ­ léseire a l a p o z v a t e t t e . M a g u n k i s t a p a s z t a l h a t j u k , h o g y h a v a l a k i magánúton t a n u l és készül a r r a , h o g y l e t e g y e a középfokú nyelvvizsgát, a k k o r a d d i g t a n u l , amíg e z t a s z i n t e t e l n e m éri. A k i n e k j o b b a k a feltételei, a z rövidebb idő a l a t t ér e l e r r e a s z i n t r e , a k i n e k gyengébbek a z adottságai, r o s s z a b ­ b a k a feltételei, a z h o s s z a b b időt fordít a r r a , h o g y u g y a n a z t a tudásszintet elérje. A z iskolában v i s z o n t e g y a d o t t osztályban m i n d e n g y e r e k u g y a n a n n y i órát fordít a z a d o t t n y e l v r e , így a különbségek a z elért eredményben, a nyelvtudás szintjében m u t a t ­ k o z n a k m e g .

(20)

C a r r o l l a z t m o n d t a , h o g y fordítsuk m e g a d o l g o t : rögzítsük előre a z t a s z i n t e t , a m i t szeretnénk elérni, és a tanításra szánt időt h a g y j u k s z a b a d o n , a z a z igazítsuk a tanulók valódi szükségletéhez. E n n e k alapján a megtanulás fokát úgy definiálta, hogy az a tanulással eltöltött idő és a teljes elsajátításhoz szükséges idő hányadosa. A z elsajátítás tehát a k k o r t e l j e s ( a megtanulás f o k a a k k o r 1 ) , h a a tanuló p o n ­ t o s a n a n n y i időt fordít a tanulásra, a m e n n y i a t e l j e s elsajátításhoz k e l l . Lényegében tehát úgy k e l l a l a ­ kítani a z oktatás feltételeit, h o g y a tanulási f o l y a ­ m a t a t e l j e s elsajátításhoz v e z e t h e s s e n e l .

Bármennyire triviálisnak tűnik, rendkívüli újítás v o l t e z . H i s z e n a z iskolák m i n d a d d i g n e m így működtek - és többnyire m a s e m így működnek.

Jobbára c s a k tanítunk-tanítgatunk, Nagy József s z a v a i v a l élve „letanítjuk" és n e m megtanítjuk a t a n a n y a g o t . C a r r o l l v i s z o n t a z t j a v a s o l t a , tanítsuk m e g a t a n a n y a g o t .

C a r r o l l modelljét B l o o m osztálykeretben i s a l k a l ­ mazható rendszerré alakította. A m a s t e r y l e a r n i n g keretében tanulási egységekre b o n t o t t a a z oktatási f o l y a m a t o t . E z e k a tanulási egységek nagyjából hasonló a l g o r i t m u s s z e r i n t épülnek f e l . A nyitó teszttel kezdődnek, a m i v e l a z t vizsgáljuk m e g , h o g y v a j o n tudják-e a g y e r e k e k m i n d a z t , a m i r e

74

(21)

szükségük v a n a h h o z , h o g y megtanulhassák, a m i t m a j d tanítani szeretnénk n e k i k . A k i e z e n a t e s z t e n gyengén teljesít, a z előkompenzációban v e s z részt.

Ezután jön a z oktatás fő s z a k a s z a , v a g y i s a z új anyag megtanítása. Végül a z utóteszt és a z utókom­

penzálás következik. I t t már a z t vizsgáljuk, m e g ­ tanulták-e a g y e r e k e k n e k , a m i t e tanítási periódus­

b a n új anyagként közvetítettünk n e k i k , és a m i t ebből n e m t u d n a k , a z t más módszerekkel újratanul­

ják a z utókompenzáció keretében. E n n e k a két visszacsatoló m e c h a n i z m u s n a k ( a z elő- és utóteszt­

n e k és a megfelelő kompenzációs periódusnak) a beépülésével e l l e h e t érni, h o g y m i n d e n g y e r m e k t e l j e s mértékben m e g t a n u l j a m i n d a z t , a m i t m e g a k a r u n k n e k i tanítani. M a g a a m o d e l l n a g y o n e g y ­ szerű, a g y a k o r l a t b a való átültetése a z o n b a n j e l e n ­ tős erőfeszítéseket, további fejlesztő és tervező munkát igényel. H i s z e n n a g y o n sokféle értékelő és kompenzáló m e c h a n i z m u s t k e l l kialakítani a h h o z , h o g y a módszer valóban m i n d e n részletében működőképes l e g y e n .

A Benjámin B l o o m által k i d o l g o z o t t , s más orszá­

g o k b a n i s e l t e r j e d t visszacsatoló m o d e l l e k nálunk i s i g e n régen, a h e t v e n e s évek végén, a n y o l c v a n a s évek elején ismertté váltak, s o r került kísérleti kipróbálásukra. V a n n a k tehát o l y a n hasznosítható

(22)

előzmények, a m e l y e k r e a minőség megteremtése, a minőség fejlesztése során építhetünk. A z utóbbi évekből i s több hasonló magyarországi kísérletet említhetnénk, d e n a g y o n f o n t o s eredményeket ígér például N a g y József egyéni fejlődési mutatókra épített képességfejlesztő r e n d s z e r e i s .

A P E D A G Ó G I A I É R T É K E L É S F E J L E S Z T É S E

VIZSGÁLJUK m e g a visszacsatolási m e c h a n i z m u ­ s o k e g y másik formáját, a z iskolákban használatos értékelési módszereket. A m i k o r pedagógiai értékelésről beszélünk, elsőként a z t k e l l számba vennünk, h o g y a n működik a z osztályozás M a g y a r ­ országon. H o g y a n működik a z a r e n d s z e r , a m e l y meghatározza a g y e r m e k e k i s k o l a i előmenetelét, a z t h o g y i s k o l a f o k o z a t o k közötti átmenetek során h o g y a n kategorizálódnak és szelektálódnak a t a ­ nulók.

N o s , a m i m a i iskolarendszerünkben, a z oktatásban túlságosan n a g y jelentőséget tulajdonítunk a z o s z ­ tályozásnak, a . j e g y e k n e k " . Sokféleképpen v i z s ­ gálható, m e n n y i r e érvényesek, h i t e l e s e k a tanárok által a d o t t j e g y e k . A z általunk a l k a l m a z o t t módszer

76

(23)

a z o n a l a p s z i k , h o g y elemezzük, m i l y e n j e g y e k e t k a p t a k a g y e r m e k e k a tanároktól e g y - e g y tantárgy­

ból, és e z e k e t összehasonlítjuk a t e s z t e k e n elért eredményekkel. A z igazán f o n t o s , összegző, lezáró j e g y e k e t vesszük szemügyre, a m e l y e k e t félévkor és tanév végén k a p n a k , h i s z e n e z e k a z o k a minősítő osztályzatok, a m e l y e k a z i s k o l a i f o k o z a t o k lezárá­

s a k o r nagymértékben befolyásolják, h o g y m i l y e n irányba léphet tovább a tanuló. A másik oldalról felmérjük a g y e r m e k e k valós tudását - o l y a n t e s z ­ t e k k e l , a m e l y e k e t független szakértők készítettek.

Számos i l y e n vizsgálatot végeztünk e l a z elmúlt néhány évben, és a z t találtuk, h o g y a tanulók tudása és a z iskolában k a p o t t érdemjegy n a g y o n m e s s z e e s h e t egymástól: s n e m c s a k e g y - e g y g y e r ­ m e k esetében, h a n e m egész osztályok átlagát t e ­ k i n t v e i s . A z t , h o g y a tanulók osztályzatai és a v a ­ lós tudást mérő teszteredmények n a g y o n „alacsony s z i n t e n korrelálnak", két o k r a vezetjük v i s s z a . A z e g y i k , h o g y a tanárok különböző iskolákban külön­

böző normák s z e r i n t osztályoznak: a z e g y i k h e l y e n j o b b , a másikon gyengébb tudásra l e h e t u g y a n a z t a j e g y e t m e g k a p n i . A m e l l e t t , h o g y a h e l y i normák­

n a k különböznek, p e r s z e még fennállhatna, h o g y a tanárok e g y a d o t t osztályon belül következetesek:

a több tudásra a d n a k j o b b j e g y e t . A korreláció e l b i -

(24)

zonytalanodásának, a l a c s o n y szintjének másik f o r ­ rása a z o n b a n éppen a z , h o g y a tanárok által a d o t t j e g y e k a saját normájukon belül i s b i z o n y t a l a n o k : a z e g y e s osztályokon belül s e m állnak arányban a j e g y e k a g y e r m e k e k tudásával.

A h e l y i normák különbségeit egyszerűen szemlél­

tethetjük e g y ábrán. H a e g y tudásszintmérő t e s z t eredményét osztályonként átlagoljuk, és e g y k o o r ­ dinátarendszer vízszintes tengelyén mérjük a t e s z t ­ átlagokat, továbbá hasonló módon kiszámítjuk a megfelelő tantárgy j e g y e i n e k osztályátlagát, a m i t a függőleges t e n g e l y e n tüntetünk f e l , a k k o r m i n d e n e g y e s osztályt, a m e l y e t b e v o n t u n k a vizsgálatba, e g y p o n t t a l ábrázolhatunk. A vizsgált osztályokat e g y - e g y i l y e n p o n t t a l reprezentálva a p o n t o k összességében e g y „eloszlásfelhőt" a d n a k . H a a tanárok értékrendje tökéletesen m e g e g y e z i k a z z a l , a m i r e a t e s z t e k e t a l a p o z t u k , és a tanárok egységes normák s z e r i n t osztályoznak, a k k o r e z e k a b i ­ z o n y o s p o n t o k e g y e g y e n e s mentén h e l y e z k e d ­ n e k e l .

H a a z i l y e n ábrákat a konkrét felmérések a d a t a i alapján elkészítjük, a k k o r p e r s z e a z osztályokat reprezentáló p o n t o k n a g y o n m e s s z e i s l e h e t n e k ettől a z egyenestől. I l y e n jellegű elemzést a z elmúlt években többet i s végeztünk, és a z a d a t o k a z t

78

(25)

mutatják, h o g y a tanárok h e l y i normái között i g e n n a g y o k a különbségek. V a n n a k o l y a n osztályok, a m e l y e k a t e s z t e n n a g y o n jó eredményt értek e l - de mindössze kettő és fél v o l t a j e g y e i k átlaga. Más osztályok v i s z o n t g y e n g e eredményeket értek e l a t e s z t e k e n , mégis jók a j e g y e i k . E z a z t j e l z i , h o g y a z értékelés visszacsatolási m e c h a n i z m u s a Magyar­

országon nem működik kielégítően. Osztályza­

t a i k k a l a tanárok n e m a d n a k o l y a n h i t e l e s , m e g ­ bízható visszajelzést, a m e l y a r r a sarkallná a g y e r ­ m e k e k e t , h o g y a hiányosságaikat pótolják és j o b ­ b a n teljesítsenek.

L e g y e n s z a b a d i t t e g y kitérőt t e n n e m , és Józsa Krisztián kollégám e g y i k vizsgálatának tanulságát idéznem. Ő a z t m u t a t t a k i , h o g y a g y e r m e k e k e g y e s tantárgyakkal k a p c s o l a t o s énképét s o k k a l s z o r o ­ s a b b a n határozza m e g a z érdemjegy, m i n t a valódi tudást j o b b a n megmutató teszteredmény. Tehát e l ­ mondható, h o g y a tanárok n e m csupán a b b a n a t e ­ k i n t e t b e n a d n a k h a m i s visszajelzést a g y e r m e k e k ­ n e k , h o g y m i t k e l l e n e és m i t n e m k e l l e n e m e g t a n u l ­ n i u k , h a n e m a b b a n a t e k i n t e t b e n i s , h o g y m e n n y i r e felkészültek e g y b i z o n y o s tantárgyból. A z a z a g y e r m e k e k n e m tudják, h o g y valójában m e l y i k t a n ­ tárgyban tehetségesek és m e l y i k b e n tehetségte­

l e n e k , ebből következően m e l y i k tárgy irányában

(26)

érdemes továbbtanulniuk, szakmát választaniuk.

Egész énképüket, reális önértékelésüket i s torzítják a z i l y e n jellegű hibás, téves visszajelzések. Tehát h a a z oktatás minőségét javítani a k a r j u k , a k k o r e l ­ kerülhetetlen, h o g y a z osztályozás, a tanulók köz­

v e t l e n értékelésének kultúráját i s javítsuk.

Érdemes végiggondolni a pedagógiai értékelés egyéb területeinek fejlesztésével k a p c s o l a t o s f e l ­ a d a t o k a t , így a z iskolák értékelésének, a z iskolában folyó oktatómunka megítélésének kérdéseit i s . A m i k o r arról beszélünk, h o g y minőséget t e r e m ­ tünk, minőségi iskolákat h o z u n k létre, a k k o r t u d ­ n u n k k e l l a z t i s , h o g y a n érzékeljük és értékeljük magát a minőséget a z i s k o l a i m u n k a tekintetében.

M e r t v a j o n egyedül a z j e l z i - e a pedagógiai m u n k a minőségét ( a m i m a a közkeletű vélekedés), h o g y a z o k a l e g j o b b iskolák, amelyekből a legtöbb g y e r e k j u t b e a felsőoktatásba? Én a z t g o n d o l o m , a z i l y e n jellegű mutatók - i d e számítva még a t a ­ nulók által m e g s z e r z e t t nyelvvizsgák számát és a különböző v e r s e n y e k e n elért helyezéséket i s - c s a k a középiskolák e g y szűk körének megítélésére a l k a l m a s a k .

A pedagógiai m u n k a minőségét a z o n b a n általában n e m l e h e t c s a k i s a k i m e n e t e n megjelenő p r o d u k ­ t u m m a l mérni. H a e g y i p a r i gyártósoron a z t t a p a s z -

80

(27)

talják, h o g y e g y termék hibás, a k k o r a z t kidobják.

H a túl n a g y a s e l e j t aránya, a k k o r javítanak a gyártósor beállításain, d e a s e l e j t e t m i n d i g k i l e h e t d o b n i . A z i s k o l a n e m így működik, a pedagógiai r e n d s z e r e k n e m k e z e l h e t i k így a technológiai p r o b ­ lémákat, s e m m i l y e n „selejtet" s e m e n g e d h e t n e k m e g , m e r t s e n k i t n e m l e h e t „eldobni". H a c s a k a k i m e n e t e n megjelenő tudást tekintjük a z i s k o l a i m u n k a minőségi jellemzőjének, a z iskolák a b b a n érdekeltek, h o g y megfelelő szelekcióval c s a k o l y a n o k a t e n g e d j e n e k b e f a l a i k közé, akikről már a belépéskor látszik, h o g y jó eséllyel teljesítik a k i m e n e t k o r elvárt feltételeket. Altalános iskolák esetében „jól kezelhetőek", m e g f e l e l n e k a z elvárá­

s o k n a k , középiskolákban elvárható tőlük a n y e l v ­ v i z s g a , a versenyeredmény, a s i k e r e s n y e l v v i z s g a . H a a felvételinél mégsem sikerül p o n t o s a n megjó­

s o l n i e g y - e g y g y e r e k i s k o l a i pályafutását, a középiskola második-harmadik osztályából még m i n d i g e l l e h e t tanácsolni őket e g y „kevésbé erős"

iskolába, így n e m rontják a „kimeneti" statisztiká­

k a t . Bár néhány, valóban a kiemelkedően t e h e t ­ séges g y e r e k e k k e l foglalkozó i s k o l a esetében i n ­ d o k o l t l e h e t a szigorúbb felvételi szelekció, a z iskolák többsége n e m működhet e z e n a z a l a p o n , h i s z e n így a n e h e z e b b e n tanítható gyerekektől i g y e k e z n e m i n d e n k i m e g s z a b a d u l n i .

(28)

A z iskoláknak más értékrendet k e l l követniük. M a már n e m s z o k a t l a n számunkra a vezető európai p o l i t i k u s o k o l y a n megnyilatkozása, m e l y s z e r i n t Európa a z értékek Európája l e s z , s n e m feltétlenül a z érdekek Európája. A z oktatás világára e z a beál­

lítódás f o k o z o t t a n érvényes. A pedagógiai r e n d s z e ­ r e k a z értékek világát építik, s n e m m i n d i g h i v a t k o z n a k szükségképpen a z érdekekre, a g a z ­ dasági racionalitásra.

Tehát n e m m o n d h a t u n k l e a g y e r m e k e k e g y e t l e n százalékáról s e m : n e m m o n d h a t u n k l e a z „iz­

gágák", a hiperaktívak, a n e h e z e n kezelhetők, a z iskolában z a v a r t keltők n a g y tömegéről, d e n e m m o n d h a t u n k l e a c s a k n a g y erőfeszítések árán képezhető, k i e m e l t f i g y e l m e t igénylő k e v e s e k ­ ről s e m . A pedagógiai m u n k a minőségét éppen az a d j a , h o g y szocializáljuk a z o k a t i s , a k i k n e h e ­ z e n szocializálhatok, h o g y formáljuk a z o k n a k a képességeit i s , a k i k n e k a képességei n e h e z e n formálhatók. E g o n d o l a t m e n e t alapján a z o k ­ tatói tevékenység minőségét a z z a l l e h e t j e l l e ­ m e z n i , h o g y m e n n y i t f e j l e s z t e t t , m e n n y i t változta­

t o t t a z iskolába, a pedagógiai r e n d s z e r e k b e b e k e ­ rülő g y e r m e k e k e n - mégpedig úgy, h o g y f i g y e ­ l e m b e vesszük a fejlesztés feltételeit és lehetősé­

g e i t i s .

82

(29)

A z i s k o l a i m u n k a minőségét tehát j o b b a n j e l l e m z i a n n a k a tanulókra g y a k o r o l t fejlesztő hatása, a m i t a k i m e n e t i és a b e m e n e t i fejlettségi s z i n t különb­

ségével jellemezhetünk. A gazdaságból átvett és n a p j a i n k b a n d i v a t o s kifejezéssel a pedagógiai hozzáadott érték a z , a m i t vizsgálnunk k e l l e n e a k i m e n e t i mutatók m e l l e t t ( v a g y h e l y e t t ) . A z t g o n ­ d o l o m , h o g y e z a koncepció legközelebb áll a m i minőség-fogalmunkhoz. E h h e z kapcsolódóan i s szeretném néhány vizsgálati eredményünket f e l ­ idézni, a m e l y e k a r r a i s rámutatnak, h o g y még közkeletű vélekedések s i n c s e n e k m i n d i g s z i n k r o n ­ b a n a z z a l , a m i t a l a p o s a b b pedagógiai elemzéssel k i t u d u n k deríteni.

1 9 9 9 tavaszán e g y országos reprezentatív v i z s ­ gálattal felmértük a g y e r e k e k induktív g o n d o l ­ kodását. A z eredményeket sokféle módon e l e m e z ­ tük: többek között úgy i s , h o g y megnéztük, m i l y e n eredményeket érnek e l g y e r m e k e k a különböző településeken. A z induktív gondolkodás fejlődé­

sét négy életkorban mértük f e l : a z általános i s k o l a ötödik és h e t e d i k osztályában, a középisko­

lában p e d i g a k i l e n c e d i k és t i z e n e g y e d i k osztály­

b a n . A településeket öt kategóriába s o r o l t u k : k i s ­ község, nagyközség, kisváros, nagyváros és B u d a ­ p e s t .

(30)

A z ötödikes és h e t e d i k e s évfolyamok esetében a település s z e r i n t i összehasonlításnak v a n értelme, h i s z e n általános i s k o l a c s a k n e m m i n d e n t e l e ­ pülésen v a n , középiskola v i s z o n t c s a k a n a g y o b - b a k o n . A z eredmények a z t mutatják, h o g y e két évfolyamon a különböző nagyságú települések g y e r m e k e i n e k eredményei nagymértékben eltérnek egymástól. E z n e m meglepő, más felmérések i s a z t tükrözik, h o g y a különböző településekről ér­

kező g y e r m e k e k különböző mértékben teljesítenek.

A m i vizsgálatunk a z o n b a n a z t i s m e g m u t a t t a , h o g y a település s z e r i n t i különbség a z ötödik évfolya­

m o n n a g y o b b , m i n t a h e t e d i k évfolyamon. E z a z t j e l e n t i , h o g y a kistelepüléseken élő g y e r m e k e k e g y k i c s i t g y o r s a b b a n fejlődnek, m i n t B u d a p e s t e n élő társaik. N e m s o k k a l , és a p e s t i g y e r e k e k teljesít­

ménye még h e t e d i k b e n i s m a g a s a b b a z ötödike­

sekénél, d e a z t m i n d e n e s e t r e megmutatják a z a d a ­ t o k , h o g y a kisközségekben n e m fejlődnek l a s s a b ­ b a n a g y e r e k e k , m i n t B u d a p e s t e n .

További, f i n o m a b b elemzésekkel a z t i s k i l e h e t m u t a t n i , h o g y a teljesítmények közötti eltérést n e m a kistelepüléseken működő iskolák gyengébb minősége o k o z z a . H a f i g y e l e m b e vesszük, h o g y a g y e r m e k e k szülei m i l y e n i s k o l a i végzettséggel r e n ­ d e l k e z n e k , és a különböző településéken élő,

8 4

(31)

a z o n o s iskolázottságú szülők g y e r e k e i t hasonlítjuk össze, a teljesítmények közötti különbség t e l j e s e n eltűnik. A felszínen megjelenő, településjelleg s z e r i n t i különbségeket a z o k o z z a , h o g y a k i s településeken élő g y e r m e k e k szülei s o k k a l kevésbé iskolázottak, m i n t a B u d a p e s t i e k szülei. A z i g a z i különbségek tehát valójában a különböző iskolá­

zottságú szülők g y e r e k e i n e k teljesítményei között v a n n a k . Talán e z a z e g y e t l e n példa i s m u t a t j a , h o g y feltétlenül szükség v a n o l y a n értékelési technikák kifejlesztésére és meghonosítására, a m e l y e k a z oktatás feltételeiben meglevő különbségeket i s f i g y e l e m b e v e s z i k a z iskolában folyó m u n k a minő­

ségének megítélése során.

A T A N U L Ó K I S K O L Á H O Z V A L Ó V I S Z O N Y Á N A K A L A K U L Á S A

VÉGÜL nézzük m e g , h o g y m i l y e n következ­

tetéseket v o n h a t u n k l e a tanítás minőségére v o ­ natkozóan, h a a z t vizsgáljuk, h o g y a n érzik m a g u k a t a z iskolában a g y e r e k e k . M i l y e n v i s z o n y t alakít k i a z i s k o l a a z e g y e s tantárgyakkal k a p c s o ­ l a t b a n ?

(32)

E g y 1 9 9 9 - b e n elvégzett országos reprezentatív vizsgálat során megkérdeztük a tanulókat, h o g y m e n n y i r e s z e r e t i k a z e g y e s tantárgyakat. Ötfokoza­

tú skálán értékeltek: a z e g y e s v o l t a n a g y o n n e m s z e r e t e m , a k e t t e s a n e m s z e r e t e m , a hármas a közömbös, a négyes a s z e r e t e m , a z ötös p e d i g a n a g y o n s z e r e t e m . E z e n a z attitűd-skálán tehát e g y ­ szerűen „leosztályozták", h o g y ők h o g y a n v i s z o ­ n y u l n a k a z e g y e s tantárgyakhoz.

A z eredmény eléggé lehangoló: minél többet jár­

n a k a g y e r e k e k iskolába, annál kevésbé s z e r e t i k a tárgyakat - általában! V a n n a k p e r s z e kivételként pozitív példák i s . A biológiának és a történelemnek v a n n a k kedvező fogadtatású s z a k a s z a i i s , s a k i l e n ­ c e d i k és t i z e n e g y e d i k évfolyam között k i f e j e z e t t e n j a v u l a g y e r e k e k v i s z o n y a a z i r o d a l o m h o z . A ké­

m i a és a f i z i k a elutasítása a l e g n a g y o b b : a g y e r e k e k v i s z o n y a e z e k h e z a tárgyakhoz f o l y a m a t o s a n és erőteljesen r o m l i k . (Már a k i l e n c e d i k évfolyamon a hármas alá e s i k , és a t i z e n e g y e d i k osztályra a l i g éri e l a kettő egész öt t i z e d e t . )

A tanárok i s érzik, h o g y „valami n i n c s r e n d b e n a kémiával". G y a k r a n félreteszik a tankönyvet, m e r t a z t n e m tartják elég jónak, és saját jegyzeteikből saját elgondolásuk alapján tanítanak. Felírják a táblára a képleteket, a g y e r e k e k lemásolják, o t t h o n

86

(33)

megtanulják, felmondják, és v a l a m i l y e n j e g y e t k a p n a k . S o k iskolában v a s k o s spirálfüzeteket írnak t e l e a nebulók i l y e n képletekkel.

Érdemes e g y s z e r f e l t e n n i a kérdést: m i végre tesszük e z t a g y e r m e k e i n k k e l ? A n n y i m i n d e n t m e g l e h e t n e n e k i k tanítani, a m i r e még azután i s emlékeznének, h o g y a naplóba bekerült a j e g y . I g a z u g y a n , h o g y a s i k e r e s felvételihez i l y e n j e l ­ legű, e l v o n t , a szaktudomány szempontjából f o n t o s , d e a g y a k o r l a t i életben a l i g használható f e l a d a t o k a t k e l l m e g o l d a n i . N e m s z a b a d a z o n b a n e l f e l e j t e n i , h o g y a g y e r e k e k n a g y - n a g y többsége n e m a r r a készül, h o g y vegyészdiplomát s z e r e z ­ z e n ! Megszerettetjük-e a tanulókkal a z a d o t t t a n ­ tárgyat? Megértett, széles körben hasznosítható tudással látjuk-e e l őket? Fejlesztjük-e úgy a t a ­ nulással k a p c s o l a t o s motivációt, h o g y a tanulás életelemükké váljon, h o g y a z i s k o l a világán kívül i s törekedjenek önmaguk fejlesztésére? N o s , a z t h i s z e m , e z e k a z o k a kérdések, a m e l y e k s z i n ­ tén f o n t o s a k a tanítás minőségének megítélése szempontjából. És e z e k n e k a kérdéseknek a megválaszolásához e g y r e több eszközt kínálhatnak az oktatáselmélet terén végzett kutatások i s .

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Aforisztikusan kifejezve: a tény a pedagógiai kutató számára, a pedagógiai kutatás szempontjából nem azért tény, mert van, mert tudatunktól függetlenül létezik (ez

A tanfolyam díja magában foglalja a könyvek, szöveggyűjtemények árát, valamint a laboratórium felszerelésének (számítógép, titkár- ság stb.) használatából

- Hogyan és milyen konkrét pedagógiai és iskolafejlesztési törekvésekben, pedagógiai mozgalmakban menifesztálódott és manifesztálódhat ez az "új

Ebből az alapelvből következik, hogy a módszer bizonyos értelemben korlá- tokat szab a pedagógia i kutatá s számára, korlátozza a pedagógiai tudományos

Jelen tanulmányban a kutatás részeredményeként célom annak ismertetése, hogy milyen nevelési tényezők és hatások biztosítják a konduktív nevelés eredményességét,

Balázs Éva, Kiss Éva, Vágó Irén és Zsolnai József (1986): Pedagógiai akciókutatás – a képességfejlesz- tés szolgálatában.. Oktatáskutató

Egy következő kutatás tárgyát képezhetik a 2000 után megjelenő pedagógiai folyóiratok (lásd Képzés és Gya- korlat), amelyek a kvalitatív vizsgálatok már

A diszciplínák szintjén megvalósuló kettős (két fő irányban ható) kötődés mellett a tantárgypedagógiák egyik lényegi sajátosságát megmutató harmadik