A z O rs z á g o s K ö zo k ta tá si Intézet f o ly ó ir a ta
IV. évfolyam, 7. szám
A TARTALOMBÓL Bérezi Szaniszló: Sejtauto
maták ✓ ✓ Dobány Zoltán: Helyi szelek ✓ ✓ Réz Gáborné: A 12 évfolyamos iskola programja az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában ✓ ✓ Rozgonyiné Váradi Éva - Kindrusz Pál: A diag
nosztikus vizsga egy lehetséges megyei modell
je ✓✓ Buda Béla: Pedagógus - iskola - egészség
✓✓ Radnóti Katalin: Adatbátiskezelő programok
alkalmazása a természettudományok oktatásában
Számunk szerzői
Ambrus Attiláné, egyetemi ad
junktus, JPTE BTK, Pécs Bálint Bánk, pszichológus, Veszprém
Bérezi Szaniszló, egyetemi ad
junktus, ELTE TTK. Budapest Buda Béla, igazgató, NEVI, Bu
dapest
Dobány Zolán, főiskolai adjunk
tus, BGYTKF, Nyíregyháza
Halász Antónia, egyetemi hallga
tó, ELTE TTK, Budapest
Kindrusz Pál, pedagógus, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Intézet, Nyíregyháza Koroncai Jánosné. tanár, Szé
kesfehérvár
Kun-Szabó Tibor, egyetemi do
cens. Veszprémi Egyetem LovizerFerencné, tanár, Székes
fehérvár
Schiller István, egyetemi adjunk
tus, ELTE TTK, Budapest
Trencsényi Imre, újságíró, Buda
pest
Ungár Andrea, főiskolai hallgató, Kecskemét
Uzsold Andrea, tanár, ELTE TTK Budapest
T. Makai Katalin, egyetemi halkja tó, JPTE, Pécs
Vámagy Ildikó, szobrászművész, Budapest
Előd Nóra, tanár, Budapest Falvay Károly, néprajzkutató, Bu
dapest
Ferenczl Rita, tanár, Kolozsvár
Móser Zoltán, tanár. Budapest Radnóti Katalin, főiskolai adjunk
tus, ELTETFK, Budapest Rédey Ákos, egyetemi docens, Veszprémi Egyetem
Réz Gáborné. Igazgató, ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskola, Budapest
Rozgonylné Váradl Éva, egyete ml docens, BGYTF, Nyíregyháza
Vitai Miklós, egyetemi hallgató, JPTE.Pécs_________________
Vörös Klára, tanár, Általános Is
kola, Kaposvár
Wajand Judit, egyetemi docens, ELTETTK, Budapest__________
Zsolnai Anikó, egyetemi tanárse
géd, JATE,Szeged Domokos Zsuzsa, tanár, Buda
pest
Tamaska László, egyetemi tanár
segéd, Veszprémi Egyetem
Természettudomány IV. évfolyam 1994/7
Az Országos Közoktatási Intézet folyóirata
Főszerkesztő GÉCZI JÁNOS Szerkesztő:
TAKÁCS VIOLA
A szerkesztőség munkatársai:
ANDOR MIHÁLY DIPPOLD PÁL FATALIN LÁSZLÓ KAMARÁS ISTVÁN KORMÁNY GYULA MÁNYOKI ENDRE MÁTIS LÍVIA SEBŐK ZOLTÁN SZAKÁLY SÁNDOR S Z E D R E I JÁNOS SZÉKELY SZ MAGDOLNA TRENCSÉNYI LÁSZLÓ VÁGÓ IRÉN
VÁMOS ÁGNES ZALÁN TIBOR
ASZTALOS ILpiKÓ (Kolozsvár) TÓTH LÁSZLÓ (Dunaszerdahety) VARGA PIROSKA (Szabadka) FÜLÖP YVETTE
GULYÁS LÁSZLÓ SZEBERÉNYI BEÁTA TOLNAI SZABOLCS A borítót és a belső tipográfiát tervezte:
HELLE MÁRIA
Kiadja az Országos Közoktatási Intézet
Budapest, Dorottya u. 8.1051 Felelős kiadó:
ZSOLNAI JÓZSEF főigazgató Szerkesztőség:
Budapest, Dorottya u. 8.1051 (Postacím: 1393 Budapest, P t: 701/420)
Telefon: (1) 138-29-38 Telefax: (1) 118-63-84 Szerkesztőségi fogadónapok:
kedd, szerda, csütörtök 10-14 h Terjeszti a Hírker, valamint egyéb al
ternatív terjesztők. Előfizethető a szerkesztőség címén közvetlenül, vagy átutalással MNB 232-90174
4273 pénzforgalmi jelzőszámon El
őfizetés díj számonként 110,- Ft (Teljes évfolyam 2640,- Ft, Termé
szettudomány 1100.- Ft, Társada
lomtudomány 1100,- Ft, Matemati- ka-Informatika-Techmka 4 40 - Ft.) Megjelenik kéthetente
Lapunk egyes példányai megvásá
rolhatók a Mentor Könyvesboltban (Budapest, Dorottya utca 8 ) és a Pedagógus Könyvesboltban (Buda
pest, Múzeum krt 3 ) HU ISSN 1215-5233
A nyomás az MSZH Nyomda és Ki
adó Kft Nyomdájában Vészült Felelős vezető
Nagy László igazgató
tbMakudliha
AZ ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI INTÉZET FOLYÓIRATA
IV. évfolyam, 1994/7.
Tartalom
Réz Gáborné: A 12 évfolyamos iskola programja az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában (2) Do
hány Zoltán: A helyi szelek (9) Bérezi Szaniszló:
Sejtautomaták Fibonacci-növényeken át (16) Roz- gonyiné Váradi Éva - Kindrusz Pál: A diagnosz
tikus vizsga egy lehetséges megyei modellje (33) Buda Béla: Pedagógus - iskola - egészség (41) SZEMLE
Rédey Ákos - Kun-Szabó Tibor - Tamaska Lász
ló: Környezeti tudatformálás a Veszprémi egyete
men (47) Radnóti Katalin: Adatbáziskezelő prog
ramok alkalmazása a természettudományok okta
tásában (50) Zsolnai Anikó: Miért altarnatívak az iskolák (53) Wajand Judit - Halász Antónia: A kö
rülmények hatalma (54) Lovizer Ferencné - Ko- roncai Jánosné: Tutajoka tűzóceánon (57) Uzso- ki Andrea: Az ELTE kéttannyelvű tanárképző prog
ramja (59) Domokos Zsuzsa: Kiadási Ismeretek (61) Vörös Klára: Emberzene (62) Ambrus Attilá- né - Vitai Miklós: Tanítható-e az ember? (63) Előd Nóra: Reformpedagógiai olvasókönyv (64) Fe- renczi Rita: Tankönyvkiállítás Kolozsváron (66) Trencsényi Imre: Települési önkormányzatok szü
lőföldjén (68) Várnagy Ildikó: Könyvek az emberi viselkedésről (69) Ungár Andrea: Órák a Varázs
fuvoláról (73) Bálint Bánk: A rockzene bugyrai (77) Falvay Károly: Hozzászólás Bodza Klári és Paksa Katalin Magyar Népi Énekiskolájához (80) Móser Zoltán: „Szívemenpáva sétál...” (82)1. Ma
kai Katalin: A művészeti nevelés alternatív prog
ramja -A ngliába n (85) Schiller István: Szentend
rei boríték (89)
h í r e k (93)
Lapzárta: 1994 február 25
A 12 évfolyamos iskola programja az ELTE Radnóti
Miklós Gyakorlóiskolában
R É Z G Á B O R N É
Úgy gondoljuk, hogy a m eg fe le lő m ennyiségű, nem túlterhelő, já té k o s elem e kkel tarkított, önm aga iránti igényességre nevelő, a m unka tiszteletét kialakító tanulás d ö n tő fontosságú a gyerm ek további tanulm ányai szem pontjából. A túlterhelt gyerm ek felületessé válik, ott lazít a h o l tud, m ert an nyi stresszhatás éri, ho gy term észetszerűleg védekezik. A z e lső négy esztendőben különösen fontos a kevesebb-több elve alapján a precízen teljesíthető, elm élyült, m inőségre tö re ke vő tanulási m o rá l kialakítása.
Ö sszefoglalás az alsótagozat koncepciójáról
Az iskolai tanulm ányok első négy évében szilárd alapism ereteket szeretnénk kialakí
tani a gyerm ekekben. A cél egyfelől a biztos szám olási készség, folyékony, m egfelelő szövegértéssel, hangsúlyozással történő hangosolvasás, igény az irodalmi művek, m e
sék olvasására, szépen form ált írás és a helyesírás alapvető ismerete, m ásrészről, hogy m ozgásra, testedzésre igényt tartó, éneklést, zenét kedvelő, kom m unikatív gyerekeket
„neveljünk ki”.
Meg kell, hogy ism erjék a tanulás koruknak megfelelő módszereit, a gyakorlás s z ü k ségességét. M ódszeresen fejlesztjük kézügyességüket is.
M indezt olyan lényegesnek és a gyerm ek szám ára feltétlenül elsajátítandónak látjuk, hogy egyébbel (pl. idegennyelv-tanulás) nem terheljük. Az idgennyelv tanulását 10 éves korban kezdjük. (Eredem ényeink azt m utatják, hogy elegendő ebben a korban kezdeni.)
S zükséges a gyerm ek szám ára a m egfelelő időt biztosítani a játékra, a gondtalan gyer
m ekkor élvezetére.
Az egyes tantárgyak közül a beszéd- és értelem gyakorlat, és a term észetism eret tárgy tanítását em elem ki. Az első és a m ásodik osztályban a beszéd- és értelem gyakorlat ke
retében a ház, a lakás, az otthon, a kert m egism erése (rendrakás, takarítás, berendezés stb.), majd az iskolatörténetének, földrajzi helyének, az iskola környékén lévő nevezetes épületeknek, szobroknak stb. felfedezése következik.
A m ásodik osztályban bemutatjuk, hol helyezkedik el hazánk Földünkön, m egism er
tetjük velük, hogy az egyes országokban milyen népek élnek. Ehhez kapcsolódik a ké
zim u nka ta nítá sa is, mert pl. az indiánokról tanultakhoz a ruhazátuk, lábbelijük, tolldíszeik elkészítése is hozzátartozik.
A harm adik osztályos term észetism eret egyszerű kísérletek form ájában a m indennapi életben hasznosítható tudnivalókkal látja el a gyerekeket. (Szűrés, palánta ültetése, a növény felnevelése, kem ényítő készítése burgonyából, savanyúság készítése, a helyes állattartás, egyszerű kísérletek vöröskáposztával — sav, lúg fogalm a stb.) M egism erik hazánk term észetvédelm i területeit a, védett állatokat, növényeket. Cél: a term észet sze- retetére, tiszteletére, védelm ére, a helyes táplálkozásra, egészséges életm ódra szoktatni a gyerm ekeket.
Nevelési szem pontból fontos, hogy az alsó tagozatos kisdiákokat a nyolcosztályos és a hatosztályos gim názium 10-14 éves kor tanulói korrepetálják a napköziben. Ő k segí
tenek a közösségi rendezvények összeállításában is.
Délutánonként a Szent István Zeneiskola tanárai iskolánkban tartanak órákat, m elyre nagy szám ban já rna k alsó tagozatosaink. Ennek is köszönhető, hogy az 1 -4. osztályosok kórusa az iskola egyik énektanárának vezetésével igen sikeresen működik, pl. iskolai ün
nepélyeken az iskolai kórussal együtt szerepel.
A testnevelő tan árok délutánonként külön m ozgási lehetőséget biztosítanak a te ste dzést igénylő gyerm ekek szám ára. A Vadrózsa együtessel kialakított kapcsolatunk révén gyerm ekeink rendszeresen járnak néptánc órákra.
A m atem atikából tehetséges gyerm ekekkel szakkör keretében (Észkerék) m atem atika szakos vezető tan ár foglalkozik. Ezen kívül „Kis term észettudós" szakkör is m űködik, ahol a term észettudom ány iránt érdeklődő gyerm ekek találnak tartalm as elfoglaltságot.
A „B ibliaism eret” szakkör a Bibliában olvasható történeteket dolgozza fel, azok morális tanulságait elem zi. Igen jól használható m unkatankönyvszerű segédanyagot szerkesz
tett hozzá Frittm ann Lászlóné tanító, a Bibliaism eret tantervének összeállítója.
A 10-12 éves korosztály program jának tapasztalatai iskolánkban*
Tanterveink alapján az első két év a gim názium előkészítő szakasza. Célja négy év elemi, alapfokú tanulm ányainak a megerősítése, m ásrészt az önálló tanulási stratégiák elsajátíttatása diákjainkkal. A 6-12 éves kor közötti iskolai első hat év egy korszakként fogható fel tanterveink alapján, m elyből a 8 osztályos gim názium első két éve azért m i
nőségi ugrást is jelent, átvezet a „nagygim názium i” tanulm ányokhoz.
M ilyen feladatok, célok m egvalósítását tűztük m agunk elé?
Az olvasás m egszerettetésével, az önm űvelés igényének kialakításával párhuzam o
san a kreativitás és a kom m unikációs készség fejlesztése az általános cél. M indezek fe l
tételezik (a logikus gondolkodás, az ok-okozati összefüggések felism erésével, a gyakor
lati tapasztalatokból levonható elméleti következtetések révén) az absztrakt gondolkodás kialakítását.
Etikai nevelési céljaink egy részének m egvalósítását is igyekeztünk a tantervi anyagon keresztül közvetíteni. Erre vonatkozóan a szakm ai bírálatokból idézek:
Irodalom órai tapasztalatok: „ Az elképzelések és a látott órák igazolták: középpontban áll az olvasóvá nevelés. Műértő, m űélvező az oktatás (irodalm i nevelés) szem lélete, s ez jó arányokban valósul meg az értelm i és az érzelmi m egközelítések tekintetében is.”
(Dr. S zép la ki G yörgy m etodikus, ELTE, TFK)
A társadalm i ism eretek tárgy elsőéves program ja (falusi- és városi életm ódtörténet) alkalm as a hazafiságra, hazaszeretetre nevelésre, a közösségi létnek, egym ás segítése szellem ének elfogadtatására. A második év program ja (különböző civilizációk m egism e
rése, felfedezésének története) a másság elfogadásának tiszteletére nevel.
A társadalm i ism eretek tantárgy értékelésében olvashatjuk a következőket: „Az óra üvegharangja alatt a szellem i kalandozás, a gondolkodás, a tudás együttes öröm eit lát
hattam, az egym ásra kíváncsiság őszinteségét és türelm ét, azt a szellem i készenléti ál
lapotot, ami a mély érdeklődésből következik és az ügyről szól.” „A kísérleti anyagban nagyon sok tanári-gyerm eki kutatóm unka van, attól él-lélegzik ez az ism eretkör így.” (Dr.
G elencsér Katalin m űvelődéstörténeti tanár, ELTE, BTK)
A tantervi program ok tervezésekor minden igyekezetünkkel azon voltunk, hogy a gyer
m ekek életkori sajátosságainak megfelelő tananyagkijelölést végezzünk. Tapasz
talataink szerint törekvésünk sikerrel járt. A humán tárgyakban a forrásm unkák elemzése, gyűjtőm unka, m úzeum látogatások, irodalmi alkotások létrehozása, a term é-
*Ez a korosztály iskolánkban a nyolcosztályos gimnázium el
ső
R É Z G Á B O R N É
szettudom ányokban a tapasztaláson, megfigyelésen, kísérletezésen alapuló tud ásszer
zési form a dominált.
A term észetism eret tanításáról:,, A félév során sok olyan feladat szerepel, am elyben a felvetett probléma megoldásához a tanulónak meg kell terveznie és el kell végeznie a kísér
letet. E módszer előnye, hogy felkelti a gyerek érdeklődését, biztosítja aktív részvételét az ismeretszerzésben, de ami ennél is fontosabb, jelentősen fejleszti a szellemi és manipulatív problémamegoldó készséget.” (Dr. Rózsahegyi Márta metodikus, ELTE, TTK)
Az angol az első idegennyelv, melyet a gyerekek tanulnak. Két csoportban tanulják, tudásszint szerinti elosztásban alakítva ki a csoportokat. A tanm enetek is egy kezdő és egy álkezdő szintre készültek. A tanítás a beszédközpont, kom m unikációs helyzetekhez kapcsolódó nyelvtanulás. Ez m agával vonja a szerepjátékok, szituációs játékok gyakori alkalm azását, mely szintén illeszkedik általános nevelési célkitűzéseinkhez.
A latin nyelvet fakultatív tárgyként iktattuk be a harm adik évtől. Nagyon szívesen, lel
kesen tan ulták a gyerekek a latin nyelv kultúrtörténeti vonatkozásait is.
A m atem atikát az első két évben az egész osztály együtt tanulta heti öt órában. Feszí
tett m unkatempó, de ugyanakkor a „játékos elem ek” gyakorisága is jellem ezte az órákat.
Igen szép eredményeket értek el különböző versenyeken, valamint a szegedi vizsgaközpont által összeállított feladatok megoldásában is. (Általános teljesítményük 93,3 % lett.) Harm a
diktól két csoportban fogják tanulni a matematikát. Az egyik csoportba a tantárgy iránt affinitást mutató, a másikba a matematika iránt kevésbé fogékony gyerekek kerülnek.
A 12 éves kori vizsgák
M eglehetősen sok tépelődés, aggodalm askodás előzte meg a m ásodik év é w é g i v iz s garendjének kialakítását. Nem szerettük volna felesleges stresszhelyzeteknek kitenni a gyerm ekeket, sem é w é g i jegyként feltüntetni a vizsgaeredm ényeket, hiszen ez az ér
dem jegy egy hosszabb periódus m unkáját értékeli, a vizsga pedig egy, az adott szituá
cióban nyújtott teljesítményt.
A bizonyítványba tantárgyanként a következő értékeléssel vezettük be a vizsg ae red
ményeket:
K iválóan m egfelelt J ó l m egfelelt M egfelelt
M atem atika: a tanulók a szegedi vizsgaközpont által kidolgozott feladatsort oldották meg Pálm ay Lóránt vezető szakfelügyelő jelenlétében.
M agyar nyelv és társadalm i ism eretek tárgyakból összevont vizsgát tartottunk.
Term észetism eret tárgy feladatsora kísérletekből és a hozzájuk kapcsolódó kérdések
ből állt.
A záróvizsgák kellemes, hangulatos részét jelentette az iskola frekventált helyén, a földszinti folyosón rendezett kiállítás, mely a II.G tanulóinak kézm űves óráin készített agyagfiguráit, kerámiáit, szőtteseit, bőrm unkáit, valam int rajzaikat m utatta be. Ezt a s zü lők is m egtekintették, valam int részt vettek egy ének-zene és testnevelés „vizsgaórán” . Nyilvánvalóan a vizsgáztatás m ódja az életkor függvényében változni fog. A 12 éves korosztály szám ára az előbb leírt form át találtuk legalkalm asabbnak a valós te lje sítm é nyek mérésére, illetve a m eghatározott időre való „form ába lendülésre", a vizsg aszitu á
cióhoz való szoktatásra.
Szóbeli szereplésre évközben számos alkalommal volt lehetőségük a tanítási órákon kívül is. (pl. osztályszínpadok vetélkedője, prózamondó és szavalóversenyek, ünnepélyek.)
M ellékelem néhány szakértő vélem ényét a gyakorlati kivitelezés tapasztalatait illetően m agyar nyelv és irodalom, társadalm i ism eretek, term észetism eret tárgyakból.
A 10-12 éves korosztály iskolaközösségi életét a 14-18 éves nagygimnazisták és tanár
szakra járó volt „radnótis" diákok szervezik. Mindig jó ötletekkel, versenyszerű feladatok, kre
ativitást növelő megoldási lehetőségeivel biztosítják az osztályok aktív részvételét.
Ugyancsak a nagyobb diákok vagy valam elyik, m agyar nyelvet tanító kolléga s eg ítsé
gével rendezzük meg minden évben az O sztályszínpadok Vetélkedőjét, külön a 10-14 é ve sé s külön a 14-18 éves korosztálynak. A felkészítés atm oszférájának igazi, a szellem i 4
érték m egbecsülésére nevelő értéke van. Ezen túl a közös próbák ideje alatti közössé
galakító hatása is hallatlanul fontos nevelési tényező.
Évfolyam 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. " '
Tantárgy/
osztály I. II. III. IV. V VI. VII. VIII. össze
sen
Maqyar 5 5 5 4 4 3 4 4 34
Társadalmi ismeretek 2 2 1 5
Történelem _ - 2 2 2 3 3 2 14
1. idegen nyelv 4 4 4 4 4 5 - - 25
2. idegen nyelv - - - 4 4 4 5 5 22
Latin ** 3 2 2 2 9
Matematika 5 5 4 3 3 3 3 3 29
Term észetism eret 2 2 - - - - - - 4
Fizika - - - 2 3 3 2 - 10
Kémia - - - 3 2 2 - - 7
Biolóqia * — — 2 2 2 2 2/0 - 7
Földrajz — 2 2 2 2 - _ - 8
Rajz + Kézművesség
+ Szám ítástechnika ** 2 3 3 1 1 2 - - 12
Művészettörténet - - - - 2 - 2
Ének 3 2 2 1 1 1 - - 10
Testnevelés 3 3 3 3 3 3 3 3 24
Informatika - 1 1 2 - - 4
Fakultáció - - - - 8 10 20
Filozófia - _ _ - - 2 2
Osztály
fő nöki ***
1 1 1
I
Heti óraszám 27 29 28 31 31 31 32 30
I
■ A VII. osztályban csak az első félévben van biológia
** Az I. és II. osztályban kézművességet, a III. osztályban pedig háztartástechnikát tanulnak a rajz tantárggyal féléves váltásban kis csoportban.
A IV. évfolyamon egész tanévben rajzot tanulnak.
Az V - VI osztálybal az első két évhez hasonlóan kis csoportban féléves váltással tanulják a rajzot és a számítástechnikát.
** A IV - V III. osztályban havi egy klubfoglalkozás keretében.
1. táb lázat
A nyo lco sztályos g im n á ziu m óraelosztása
12-16 éves korosztály program ja
Iskolánkban ez a korosztály nyolcosztályos gim názium lll-V I. és a hatosztályos gim názium l-IV. osztályait jelenti.
Nyolcosztályos gim názium i tanterveinkben a túlterhelések kiküszöbölésére, a heti óra
szám ok csökkentésére törekedtünk. A kisebb óraszám azért valósítható meg, mert a ta n tárgyak jellegének m egfelelően a tantervek kidolgozásánál lehetőség szerint a spiralitás- ra, a felesleges ism étlések kiküszöbölésére, a rokontárgyak tananyagának összehango
lására törekedtünk.
A m ásik lehetőség az óraszám csökkentés szaktantárgyi hátrányának elim inálására a csoportbontás. (Ez történt pl. a rajz esetében) Bár az óraszám kisebb, de nem egész osz-
R É Z G Á B O R N É
tállyal, hanem m indössze 15-18 tanulóval történő foglalkozás intenzívebb volta ellen- slyozza a kisebb óraszámot. Mindez jól m egvalósítható a nyolcosztályos gim názium i fo r
mában. Miért szántuk rá m agunkat mégis a hatosztályos gim názium tanterveinek kidol
gozására is? A 10 éves kori felvételi vizsga túl korai szegregációt jelent, és szeretnénk még egy belépési lehetőséget adni a később érő tehetséges gyerekek szám ára is isko
lánkban. Ezt rendkívül fontosnak tartjuk, mivel mint állami iskola ingyenesen, és rem él
hetőleg megfelelő színvonalon tanítjuk a hozzánk felvett gyerm ekeket. A jelenlegi hely
zetben, am ikor biztosított az iskolatípusok pluralitása, a tandíjat szedő intézm ények m el
lett szükséges, hogy az állami iskolák is vállaljanak az átlagtól eltérő, a tehetségneveléssel összefüggő feladatokat. Nyolcosztályos programunk 2+4+2 éves szakaszokra osztható. Eh
hez hozzáilleszkedik a hatosztályos koncepció, mely 4+2 éves szakaszokból áll.
Tulajdonképpen a 6-12 éves korra készített tanterveink a 12 évre szóló tanulm ányok felét egységesítik, de a 10 osztályos képzés első szakaszaként is megfelelően alkalmazhatók.
Koncepciónk lényegében mindkét iskolatípusra érvényes: a mai kor kívánalm ainak megfelelő, nyelvtudással bíró, kreatív, jól hasznosítható tudással rendelkező, az új infor
m ációkat alkalm azni képes, humánus, harm onikus szem élyiség kialalkítása a cél.
Nem volt szükséges minden tantárgyból új tanterv készítése, mivel a történelem , bio lógia, kémia, fizika tantárgyak a 8 osztályos gim názium ban III. ill. IV. évtől lépnek be. így közös tanterv használható e tárgyakból a 8 és a 6 osztályos gim názium ban. U gyancsak használható a 8 osztályos magyar nyelvtan tanterve.
M agyar irodalom ból a hatosztályoshoz új tanterv készült. Koncepciójának lényege „az értő befogadáshoz szükséges képességek fejlesztése, az iskola elvégzése után is fen n
maradó olvasási szokások és motiváció kialakítása, a felkészítés az önálló kulturális tá jékozódásra.” Ez a m agyar irodalom tanterv használható a nyolcosztályos gim názium ban is, III. osztálytól.
Az idegennyelvi program végső célja két nyelvből legalább a középfok nyelvvizsga le
hetőségének biztosítása. Az V-VI. osztályos fakultáció révén a nyelvszakos egyetem i vizsgákra való felkészítés, sőt a Certificate of Proficiency (CPE) vagy az am erikai T O E F L vizsgára való reális lehetőség kidolgozását is tervezzük diákjaink szám ára. (M ásodik nyelvből a nyolcosztályos gim názium szám ára tervezett program ok használhatóak.) A hatosztályos gim názium ban a két idegennyelv óraszáma heti 20-20. Az utolsó két év fa kultációs lehetősége ezt növelheti. A nyolcosztályos gim názium ban 25 és 22 óra a nyel
vórák száma.
M atem atikából is új tantervet dolgoztak ki tanáraink a hatosztályos gim názium hoz. Az első évben az egész osztály együtt tanulja a matematikát, majd a második évtől a matematika iránt tehetséget mutató diákok és a tárgyhoz kevésbé fogékonyak külön csoportban fognak tanulni. A nyolcosztályosban harmadiktól tanulnak ilyen csoportosításban.
A m atem etikára és a többi tantárgyra is érvényes, hogy valóban elsajátítható, tanítható és szám onkérhető m ennyiségű és minőségű tananyagot szándékozunk m egtanítani a gyerm ekeknek.
Az egyes tárgyak iránt fokozottan m élyebb ism ereteket igénylő diákok ezt az utolsó két év fakultációjában kapják meg.
Ö sszehangoltuk a rokontárgyak tanterveit (pl. matem atika, fizika, biológia, kémia).
Földrajzból a hatosztályos gim názium ban a nyolcosztályoshoz hasonlóan igyekeztek a kollégák praktikusan hasznosítható tem atikát összeállítani. (Pl. az idegenvezetés szem szögéből is m érlegelve a tananyag-kiválasztást.)
M indkét gim názium i típusban osztályonként változnak a rajz, kézm űvesség és háztar
tás-technika csoportban tanított tárgyak, mint ahogyan az órafelosztásnál jelezzük.
A zenét szerető, értő, zenehallgató fiatalokat szeretnénk kibocsájtani iskolánkból. M in den évben rendezünk hangversenyt az iskolában, valam int külföldi kórusok cseréjével is igyekszünk változatossá tenni az iskola zenei életét.
A szám ítástechnika és informatika tanítása korunkban nélkülözhetetlen. Az alap ta n
tervi ism eretek elsajátításán ti két lehetőség nyílik továbbképzésre szám ítástechnikából:
program ozói tanfolyam érdeklődő gyerm ekeknek, mely szakm át adó tárgy.(Jelenlég is van ilyen jellegű oktatás az iskolában. Ezt szeretnénkfolytatni.) Másik lehetőség az utolsó két év szabad fakultációs sávjából vett órák a szám ítástechnika iránt érdeklődő gyerm ek
eknek.
Testnevelésből a 8 osztályos gim názium ban korosztályokra készítették el a program ot, ez az első két évben átalakítás nélkül alkalmazható hatosztályos gimnáziumban is. Cél: a testedzést, mozgást kedvelő fiatalok nevelése. Ezt segítik az iskola által szervezett szabadi
dős programok, melyek részei a testnevelés oktatásunknak is: nyári evezőstrák (sportkörünk 10 db kenuval rendelkezik), rendszeresen szervezett gyalogtrák, sítanfolyamok.
Évfolyam 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Tantárgy/
osztály I. II. III. IV. V VI. összesen
Maqyar 5 4 4 4 4 4 25
Történelem 2 2 2 2 3 3 14
1. ideqen nyelv 5 5 4 6 - - 20
2 ideqen nyelv - - 5 5 5 5 20
Matematika 5 4 3 3 3 3 21
Fizika - 2 3 3 2 - 10
Kémia 2/0 " 2 2 2 - - 7
Biolóqia * 0/2 ** 2 2 2 - - 7
Földrajz 3 2 2 - - - 7
Rajz + Kézművesség +
Szám ítástechnika ” 3 2 1 - - - 6
Művészettörténet _ - - 1 1 - 2
Ének 2 1 1 1 1 - 6
Testnevelés 3 3 2 2 2 2 14
Informatika - 1 1 2 - - 4
Fakultáció — — - - 10 10 20
Filozófia - — - - _ 2 2
Heti óraszám 30 30 31 31 32 30
* Az I. és II. osztályban a rajzot és a kézművességet két csoportra osztva tanulják féléves vál
tásban. III osztályban lép be a háztartástechnika. Ezt is csoportban tanulják féléves váltás
ban a rajz tantárggyal.
" A kémia és a biológia a természetismeret tárgy keretében kerül bevezetésre I. osztályban.
Csoportban tanulják. Az osztály fele első félévben kémiát tanul, míg a másik fele ugyanek
kor biológiát. Félévkor váltás van.
2. táblázat
A ha tosztályo s g im n á ziu m óraelosztása
A 16-18 éves korosztály program ja
A nyolcosztályos gim názium VII.-VIII. osztálya és a hatosztályos gim názium V-VI. osz
tálya.
Az utolsó két évben csak a kötelező érettségi tárgyakat és az áttekinhető, szintetizáló tárgyakat iktattuk be az óratervbe. Átlag heti 8-10 órában a diák a saját m aga által vá lasztott 2 vagy 3 tárgyat tanulhatja, m elyek egyetemi, főiskolai tanulását készítik elő, de szakm át adó tárgyakat is választhat.
Ö sszefoglalva mindkét gim názium i koncepcióra igaz:
M inden tárgyból a kötelező törzsanyagot tartalm azó tantervet dolgoztunk ki.
Ez az átlagos érdeklődésű, nem kiemelkedő képességű gyerm ekek szám ára is jól e l
sajátítható tananyag, mely élesen elkülönül a tehetséggondozást szolgáló, speciális kép
zést nyújtó ism eretektől. Tehát a differenciálás révén minden, gim názium i tanulm ányokra alkalm as gyerm eknek szóló tanterven dolgoztunk. Az utolsó két év fakultációs rendszerű kidolgozásának több oka van:
R É Z G Á B O R N É
- A merev kötelezőségeket, kényszert oldva, a legnagyobb hajtóerőt, a gyerm ek ér
deklődését és a belőle szárm azó energiákat hasznosítja.
- 16 éves korban a választás, a döntés felelősségét ismeri meg a gyermek. (A kényszer nem nevelhet felelősségre, ennek keretében a tanuló nem ismerheti meg a demokratizmust.)
- Az egyetem i tanulm ányokra való felkészítést m axim álisan biztosítja. Ez pedig a gim názium alapvető feladata.
- Term észetes m ódon lehetőséget ad a differenciált foglalkozásra, a tehetséges gyer
mek nagyobb tudást sajátít el.
- Szakm át adó tárgy elsajátítására is fordíthatja a heti 10 órát a VII., VIII. osztályos gim nazista. (Pl. operátor, laboráns, idegenvezető stb.)
Célunk, hogy a tanulóink boldoguljanak az életben, s e c é l elérésében a z utolsó két év különös jelentőségű.
Az oszályfőnöki órák esetében is közös a hat- és nyolcosztályos tanterv. Az első évek
ben van órarendbe iktatott osztályfőnöki óra. Későbbiekben havonta egy osztályfőnöki délutánt tervezünk. így klubszerű formában alakul ki a párbeszéd az osztályfőnök és a diákok között. Ki kell alakítanunk azokat az erkölcsi norm ákat és kultrális igényeket ta nítványainkban, m elyek nélkül lehetetlen emberül élni a X X - XXI. század fordulóján Eu
rópában.
D iákjainknak az utolsó két évben saját m aguk által választott közösségi m unkát kell vállalniuk. (Pl rendszeres segítés a Vakok Intézetében, vagy alsós tanító mellett asszisz
tensi munka, az iskolai adm inisztrációban történő segítés stb.) Majd a VIII. illetve VI. osz
tály végén dolgozatban foglalják össze, hogy a végzett közösségi m unkájuk milyen m ó
don form álta, gazdagította szem élyiségüket.
M indegyik korosztályban rendkívül fontosnak érezzük a közös nyári program okat és a külföldi diákcseréket. Utóbbiak esetében a nyelvtanuláson kívül a kapcsolat lényeges ele
me más népek szokásainak megismerése, ahhoz való alkalm azkodni tudás, annak elfo
gadása. Testvériskoláink vannak Franciaországban (Die), Angliában (Nottingham ), Né
m etországban (Neum ünster), Hollandiában (Delden), Izraelben (Kyriat-Tivon)
M ár három éve nyaranta szervezünk anyanyelvi tábort kárpátaljai m agyar gyerm ek
eknek. Erre a célra egy alapítványt is létrehoztunk, ennek vagyonából fedezzük a költ
ségeket, mivel az ideutazó 25 gyerm ek és 3 tanár szám ára a tábor ingyenes. M agyar nyelvet, történelm et, ének-zenét tanulhatnak a kárpátaljai m agyar gyerm ekek, valam int hazánk szép helyeire igyekszünk elvinni őket.
Ezeken kívül nyaranta 10-12 féle tábor várja diákjainkat (vízi- és gyalogtúra, szocioló
gia és szociográfiai táborok, a visegrádi régésztábor, könyvtárostábor, m atem atikus, kó
rustábor, kézm űves táborok minden korosztálynak).
A táborok egym ás segítése, a közösségi lét érzékelése, az esti beszélgetések, viták felejthetetlen élmények a gyerm ek számára, valam int a harm onikus tan ár-diák kapcsolat kialakításában is rendkívül fontosak.
Az iskolánkban folyó kísérlet nyilvánossága
A kisgim názium i órákat nagy érdeklődéssel látogatták a tanárjelöltek, a végzős e g y e tem isták és főiskolások egyaránt. Rajtuk kívül az ország legkülönbözőbb részeiből (N yí
regyházától Sopronig) já rna k hospitálni tanárok.
Eddig negyven iskola vette át bevezetésre tanterveinket.
Ó rák után a szaktanárok m egbeszélhették tapasztalataikat, problém áikat. Tartottunk összejövetelt m agyart, társadalm i ism ereteket és term észetism eretet, m atem atikát, kéz
m űvességet, angolt tanító kollégáknak. Szerencsére jövőre már több osztályunk lesz, így jobban m egoszlanak a látogatók az egyes osztályok között.
Ö röm m el írom le, hogy kollégáim rendkívül nyitottak és segítőkészek, bár az óraelem zések, a tanácsadás nem kevés fáradtsággal járnak.
Külön kell szólnom a tankönyvírásról, sokszorosításról, mely rendkívül pénzigényes és igen nagy teh er vállunkon. Eddig minden tárgyhoz időre elkészült a szükséges könyv és szöveggyűjtemény.
A helyi szelek
DO BÁNY ZO LTÁN
A z id őse bb generációhoz tartozó földrajztanárok m ég olyan, ma m ár klasszikus
na k szá m ító szakirodalom ból sajátíthatták el légkörtani alapism ereteiket, m int Bulla B éla Á ltalános term észeti földrajz cím ű, kétkötetes eg yetem i tankönyve. E tan könyv vonatkozó fejezete viszonylag részletesen foglalkozott azo kk a l a s z e lekkel, am elyek az általános cirkuláción be lü l he lyi hatásokra jö n n e k létre. A z ott le írla k késő bb átkerültek a főiskolai tankönyvekbe is, így az á ltalános iskolákban tanító szake m be rek ugyancsak m egism erhették a h e lyi s z é l fogalm át illetve né há ny típusát. A z utóbbi évtizedben m egjelent tankönyvekben azonban e tém ára m á r k evesebb terjedelem jutott, így az azóta végzett föld rajzta náro k ism e re te i - le ga láb bis ebben a vonatkozásban - s o k esetben hiányosak. P edig a h e ly i szelek je le n tő s é g e bizonyos területeken egyáltalán nem elhanyagolható. Több orszá g
ban je le n le g is foglalkoznak kutatásával, s gyakran je le n n e k m eg pu b liká ció k e tém akörből, főként repülésm eteorológiai tárgyú cikkek. Külön szé lszó tá r is m eg
je le n t már, szerzője, L.Z. Proh kb. 20 00 he lyi s zé l leírását adja m eg benne. Vagy e m líthe tjük F.H. F orrester am e rikai kutatót is, a k i köze l 100 egzotikus s z é l nevet g yű jtö tt össze. Hazánkban a he lyi s zelekről többek között P éczely G yörgy és az utó bbi időben Tóth Róbert írt rövidebb-hosszabb cikket.
Az Akadém iai Kiadó által 1986-ban m egjelentetett M eteorológia cím ű értelm ező szó
tárban az alábbiakat olvashatjuk e jelenségekről: „helyi szelek; am elyek kisebb területen eltérnek az általános légnyom ásnak megfelelő széltől, vagy valam ilyen m ás különleges tulajdonságuk van”. Csoportosításuk különböző szem pontok szerint történhet. Péczely G yörgy például a helyi szeleket előidéző fizikai okok szerint két csoportjukat különítette el. Az egyik csoportba azokat a helyi szeleket sorolta, melyeket az egym ással szom szé
dos, de különböző hőgazdálkodású felszínek hoznak létre, míg a m ásik csoportba a dom borzat által kiváltott adiabatikus hőm érsékletváltozás révén létrejövök kerültek. A m ete
orológiai értelm ező szótár négy csoportot különít el:
1) a helyi topográfiai viszonyoknak az általános légáram lást m egerősítő hatására lét
rejövő szelei (ilyen például ha a légáramlás hegyszoroson, kanyonvölgyön stb. halad át) 2) az antitriptikus szelek csoportja. (Az antitriptikus szél elm életi, egyenes vonalú ho
rizontális légáram lás, am ely a horizontális bárikus gradiens erő és a súrlódási erő egyen
súlyának felel meg. Elsősorban kis térségű term ikus cirkulációk, főként a szárazföldi - tengeri, tavi, hegy-völgyi valam int a főn jellegű szelek tartoznak ide.)
3) instabilitási szelek, am elyeket a helyi felm elegedés vagy felső hideg levegő m egje
lenése idéz elő, de e kategóriába tartoznak a zivatarokat kísérő szelek is (porviharok, szám um , habub, görgővihar stb.)
4) am ikor a helyi szelet a nagy nyom ásgrádiens vagy nagy kiterjedésű síkságon a z a vartalan áram lás (esetleg mindkettő egiydejű hatása) idézi elő (sirokkó, blizzard, burán, harm attán stb.)
A továbbiakban e csoportosításnak m e g fe le lő e n -a terjedelem szabta határokon belül - tekintjük át azokat a helyi szeleket, m elyek ism erete esetleg fontos lehet a földrajzot tanító szakem ber, vagy az utazni szándékozó, s acé lá llo m ás időjárási sajátosságai iránt érdeklődő egyén számára. A tanítás során ezen ism eretek birtokában színesíthetjük a gyakran bizony elég szegényes term észetföldrajzi tananyagot.
A helyi szelek ném elyike alapvetően befolyásolja az ott élő em berek mindennapjait.
Elnevezésük gyakran tulajdonságaikra is utal, s nem egy esetben legendák kapcsolód
DO B Á N Y ZOLTÁN
nak hozzájuk. Melyik tanuló ne borzongana meg olyan elnevezés hallatán, mint pl. „a halál jeges szele” (sausar)? Ez a helyi szél Iránban keletkezik, s a zord hegyvidékek la
kóinak bizonyára sok keserűséget okozhatott már, ha ilyen költői névvel ruházták fel. Más területeken sokkal prózaibb elnevezésekkel találkozhatunk, s a helybéliek sem tula jd o
nítanak túl nagy jelentőséget nekik. Jelenlétükkel azonban feltétlenül szám olniuk kell.
A helyi viszonyoknak az általános légáram lást m egerősítő hatására létrejövő szelek
Az A m erikai Egyesült Á llam ok Utah és részben Idaho állam aiban terül el a nagyjából észak-déli csapásirányú W asatch-hegység az ún. W asatch-szelek névadója. Am ikor a hegységtől északkeletre, W yomingban magas, Utah és Arizona állam okban pedig ala
csony a légnyomás, a kialakuló bárikus gradiens erő hatására légáram lás indul meg a hegységen keresztül. A levegő áram lása elsősorban a Nagy-M edence tenegerszint feletti 1000-2000 m éter m agasságú, viszonylag sík területei felé irányul. A hegységen átkelő, hideg kanyonszelek sok esetben elérhetik az orkán-erősséget is.
A már em lített egyetem i és főiskolai tankönyvek, ha röviden is, de ism ertetik a hazánk
hoz közel kialakuló kossavát. Rendszerint akkor jelentkezik, ha az Adriai-tenger fölött c ik lon, U krajna déli területei fölött pedig anticiklon alakul ki. A nyom ásgradiens hatására lét
rejövő szelet a Vaskapu hegyszoroson történő átáramlás szám ottevően felerősíti, s így az lökéses, keleti, délkeleti szélként éri el Belgrád, Nis környékét, sőt egyes esetekben az Alföld délkeleti részét is. A szélsebesség napi m axim um át a reggeli órákban, 5-10 óra között éri el. Télen igen erős fagyokat, nyáron lehűlést, esetleg porviharokat okoz.
Á zsiában is találkozhatunk hegyszorosi széllel. Ilyen Belső-Azsia jellegzetes helyi sze
le az ibe. A Dzsungár-Alatau és a Tarbagataj-hegység között található Dzsungár-kapun keresztül fúj, vagyis a Balhas-tó illetve Ebi Nor-tó m edencéjét elválasztó hegygerincek hegyszorosán át. Általában hirtelen felm elegedést okoz, télen a hőm érséklet rövid idő alatt 20-25 °C-kal em elkedhet, így e tekintetben hasonlít a főnhöz.
Ha a hegységekben stabil légrétegződés esetén hideg légtó alakul ki, akkor a környező területekhez képest m egnövekedett légnyomás áram lást indíthat el. Ha az áram lás a hegységek szorosain keresztül történik, akkor az így létrejövő szelet he gyszo rosi szélne k nevezzük.
A ntitriptikus szelek
A helyi szeleknek lényegesen nagyobb csoportja tartozik az ún. antitriptikus szelek kö
zé. Legism ertebb, s talán legtipikusabb képviselői a szárazföldi-tengeri (tavi) szelek. E sajátos légáram lási rendszereket a szárazföldek és tengerek különböző hőháztartása ré
vén létrejövő szám ottevő hőm érsékleti különbségek alakítják ki. Nyáron, nappal, derült, szélcsendes időben a jobban felm elegedő szárazföld felett a kisebb sűrűségű m eleg le
vegő a m agasba em elkedik így ott a légnyom ás kisebb lesz, ezért kiegyenlítő légáram lás indul meg a tenger felől, a vízfelszín illetve a talaj közelében. Ezt az áram lást tengeri szél
nek nevezzük. Éjszaka a víz hőleadása miatt a hőm érséklet eloszlása fordított. Az ára m lás a szárazföld felől történik, s ezt a szelet nevezzük szárazföldi, illetve parti szélnek. Ez az áram lási rendszer tengerek és nagyobb tavak partvidékén 1 -2 km m agasságig terjed, horizontális kiterjedése a trópusokon néhányszor 10 km is lehet. Közepes és m agasabb földrajzi szélességeken csak keskeny parti sávon, elsősorban a nyári évszakban, a c s e kély parttagoltságú, sík területeken fejlődik ki. A tavi szél keletkezési m echanizm usa ha
sonló a tengeri széléhez, de általában gyengébb annál. Nagyobb kiterjedésű tófelszín felől a szárazföld felé fúj, a délutáni órákban. Intenzitása a vízm élységtől is függ, sekély tavakon gyengébben vagy egyáltalán nem észlelhető. Az észak-am erikai N agy-tavak mentén nyáron kellemes hűtő hatást fejt ki. A tavi-parti szél néha a Balaton partvidékén is m egfigyelhető. A szárazföldi-tengeri (tavi) szelek kialakulásában a felszín anyagának fizikai tulajdonságai játszanak m eghatározó szerepet, a hegy-völgyi szelek létrejöttében em ellett a felszínform ák hatása is fontos, elsősorban a besugárzott energia eloszlása szem pontjából. A hegy-völgyi szól derült időjárású napokon, nagyobb kiterjedésű he gy
vidékek környezetében kialakuló, term ikus eredetű hegyi cirkuláció. Nappal a szél a lejtő és a völgyek tengelye m entén felfelé fúj, ezt nevezzük völgyi szélnek. A levegő áram lása napkelte után fél órával indul meg, s napnyugta előtt fél órával szűnik meg. M axim um át a lejtő legnagyobb m értékű besugárzása idején éri el. Déli lejtőkön a szélsebesség m a
xim um a elérheti a 20 km/h-t, míg az északi lejtőkön alig észlelhető. A légáram lás nagy
jából 500 m vastag légrétegben zajlik, am ely a lejtőn felfelé egyre vastagszik. A völgyi szelet az a hőm érsékletkülönbség hozza létre, am ely a lejtő mentén felm elegedett levegő és az ugyanazon m agassági szintben lévő szabad légköri levegő között keletkezett. A hegyi szél a lejtőn lefelé irányuló légmozgás, am elyet a lejtő felszínének kisugárzás ha
tására bekövetkező lehűlése idéz elő. A lehűlő levegő sűrűsége nagyobb, mint az azonos m agassági szintben levő szabad légköri levegőé, ezért az a lejtőn lefelé m ozog. M axi
mális sebessége kisebb, mint a völgyi szélé, kb. 12 km/h, és a talaj fölött 80-100 méter m agasságban erősebb, mint a talaj mentén. Éjszaka illetve napkelte idején figyelhető meg. A hegyi szelet „katabatikus” (gravitációs) szélnek, a völgyi szelet „anabatikus” szél
nek is nevezhetjük. A hegyi szél mellett a gleccserszél is katabatikus szél. Éjjel-nappal fúj, a gleccserek m entén, a völgy irányába. Az A ndok-hegység egyes vidékein nevada névvel illetik.
A parti szélrendszereket és a hegy-völgyi szeleket a légkör elsődleges és m ásodlagos cirkulációira szuperponálódó, m ezoskálájú vagy lokális cirkulációinak is tekintjük (har- m adlagos cirkuláció).
A hegységek lee oldalán keletkezik a főn (bukószél), amely általában m eleg és száraz, leszálló légm ozgás. K ialakulásának szigorú kritérium ai vannak (ezért nem téveszthető össze a katabatikus széllel). A főn létrejöttének feltétele, hogy a hegység felett átáram ló levegő a hegység luv oldalán em elkedés közben nedves adibatikusan lehűlve nedves
ségtartalm ának nagyrészét elveszítse, majd a gerincen átkelve, a lee oldalon száraz adiabatikusan m elegedjen fel. A főn sokféle jelenség kialakulását eredm ényezheti. A fő nablak a lee oldalon az esetleg összefüggő felhőtakaró felszakadása során jön létre.
O rografikus felhőtípus a főnfelhő. Jellegzetes lencse alakját a hegygerinccel párhuzam os lee-hullám ok hozzák létre. Egyes vidékeken külön névvel illetik (pl. N evadában Bishop- hullám, a Sziklás-hegységben chinook-ív). Szintén orografikus felhőképződm ény a fő n fal. A felhőtöm eg a hegygerinc vonala m entén, azzal párhuzam osan helyezkedik el, s a környezetétől élesen elváló lee-oldali határa nagyobb távolságból függőleges falként tű nik elő. A Földön sokféle helyi szól főn jellegű. Ilyen pl. az Alpokban a dim m erfőn. Ez a főn egyik ritka form ája. Akkor jön létre, ha az Alpok déli és északi oldala között a nyo
m áskülönbség legalább 12 hpa, valam int nagyon erős m agassági szél fúj. Ilyenkor a hegység északi északi oldalán a felső völgyekbe viharos erősségű főn tör be, m ajd a völgyek m entén lezúdulva igen erős szélként éri el az alsóbb régiókat . A főnt az Alpokban sajátos nevekkel látják el, az osztrák Alpokban pyrh en er a neve, a Klagenfurti-m eden
cében ja u k n a k nevezik. A havat m egolvasztó meleg szelet aperszélnek is hívják.
Főn jellegű szél a bóra is. A dalm át tengerpart hideg, sokszor viharos erejű szele, de m áshol is előfordul. Ősszel és télen, ha az Ukrajna irányából áramló hideg, száraz levegő átkel a hegyeken és leszáll, a viszonylag meleg tengerparton erős lehűlést okoz. Hideg, száraz északkeleti szél a novorosszijszki bóra a Fekete-tenger partvidékén. Hirtelen le
zúduló, nem ritkán 45-50 m/s sebességű szél jellem zi (a széllökések a 100 m /s-ot is el
érhetik). Leggyakoribb novem berben és m árciusban, s évente átlag 50 bórás nap fordul elő. Hasonló helyi szél jellem zi Novaja Zem lja szigetét is. Bóra típusú bukószél a közis
mert misztrál. Nagyon erős, lökéses, száraz hideg északi szél, derült égbolttal. A Rhone völgyében és az O roszlán-öbölben jelentkezik leginkább, rendszerint akkor, am ikor a Tir- rén-tenger vagy a G enovai-öböl felett alacsony légnyomású központ alakul ki, s ezzel egyidőben az A zori-szigetek felől anticiklon közeledik Közép-Franciaország felé. A R ho
ne alsó völgyében a legerősebb a szélsebesség, néha eléri az 50 m/s-ot, m áshol ennél lényegesen gyengébb. Leggyakrabban télen fordul elő, akkor havonta 3-4 napon. Nyáron a m isztrál általában gyengébb. Ha kicsi a légnyomási gradiens, akkor katabatikus jellegű helyi m isztrál jön létre. Az erős misztrál m egsem m isíti a vetéseket, a fákat tövestől kitép
heti. Széltörőkkel és megfelelő építési technológiával védekeznek ellene. A ponente nyu
gati szél Franciaország mediterrán partvidékén és Korzika szigetén. A Cote d'Azur part
vidéken legyengült m isztrálként derült időt okoz.
Tramontan (tram ontana) a neve Dél-Európában a hideg, heves északi, északkeleti, bóra-típusú szélnek. A dram undan a Pireneusokból lezúduló m isztrál típusú szól, Per
D O B Á N Y ZOLTÁN
pignan tengerparti területén. Akkor keletkezik, ha az O roszlán-öböl fölött ciklon helyez
kedik el és az azori anticiklon perem e eléri Nyugat-Franciaországot.
Főn jellegű helyi szél a nem ere am ely Erdélyben a Csíki- és a Három széki-m edencé- ben, valam int a Barcaságban fejti ki hatását. Az Északkeleti- és a Keleti-Kárpátok felől fúj, elsősorban tavasszal. Viharos széllökésekkel együtt járó, igen zord bukószél. Mivel a m edencék 600-800 méterrel a tenger szintje felett vannak, a lee-oldalon leszálló és a luv-oldalon már erősen lehűlt levegőnek nincs lehetősége felm elegedni. A „N em ere ha
vas szele” sokszor okoz napokig tartó hóviharokat, száraz időszakban pedig heves por
viharokat.
W ashington, Oregon és M ontana állam ok hegyvidéki területein a többnyire délnyugat
ról fújó meleg, száraz, főn jellegű szelet chinooknak nevezik. Télen gyakran okoz gyors felm elegedést, 15 perc alatt 10-20 °C-t is emelkedhet a hőm érséklet. Havre-ban (M on
tana állam) 3 perc alatt 17 °C-os hőm érsékletem elkedést is regisztráltak már. 1896. de
cem ber 11-én ugyancsak M ontana államban a hőm érséklet -25 °C -ról néhány óra alatt +1 °C-ra emelkedett. Az első felm elegedés után a hőm érséklet erősen ingadozhat, a hi
deg és meleg légáram latok gyors váltakozása következtében. Az erős felm elegedést há
rom tényező okozza: a m elegadvekció, a dinam ikus felm elegedés a leszálló légm ozgás miatt, illetve az inverzió m egszűnése. A chinook rendszerint hirtelen kezdődik és utána néhány órán keresztül m egszakítás nélkül fúj. Gyakran több napig is tart, átm eneti szü netekkel. Az égbolt rendszerint derült, ám a hegyeket felhők övezik (chinook ív). Télen észlelhető leginkább, de m inden évszakban előfordulhat. A Sierra Nevadában W ashoe Zephyr-nek nevezik. A Santa Ana forró, száraz, a főnhöz hasonló sivatagi szél a kaliforniai Santa Ana hágó illetve folyó mentén. G yenge légáram latként indul, aztán viharossá fo kozódik. Általában télen fordul elő, s néha több napig szakadatlanul fúj. A Santa M aria ugyancsak kaliforniai főnszél. Meleget, szárazságot okoz és sok port kavar fel. A S ou th
ea ster fallw ind délkeleti bukószél a San Franciscoi-öbölben. Elsősorban hideg évsza k
ban jelentkezik. A pu elche Dél-Am erika nyugati partvidékén kialakuló főn. Áz Andok hegységben átbukó, keleti irányú szél. A S outh-easter délkeleti főnszél Fokvárosban. A hegyekből zúdul le a tengerpart irányába, általában a hideg légtöm egek betörését előzi meg. Gyakran viharos és lehűlést okoz. Nyáron (ott: október-m árcius) a leggyakoribb.
Instabilitási szelek
Az erős helyi felm elegedés vagy a felső hideg levegő m egjelenése idézi elő az insta
bilitási szeleket. Ebbe a csoportba tartoznak a heves zivatarokat kísérők is mint például a görgővihar. Kizárólag hidegfront betörése során jöhet létre. H irtelen feltám ad, de gyor
san el is m úló jelenség, általában záporral esetleg zivatarral, jégesővel jár együtt. Nyáron, főleg augusztus hónapban a Balatonon is előfordul, s komoly veszélyt jelent a fürdőzők, vitorlázók szám ára. A görgővihar kísérőjelensége és egyben ism ertetője egy járulékos felhőképződm ény az arcus. Az arcus sűrű, horizontális görgeteg, felhőhenger, am elynek széle gyakran szakadozott. A zivatarfelhő alsó hom lokzatán helyezkedik el, s jól kifejlett állapotban sötét, fenyegető ívet alkot. A betörő hideg levegőék hom lokzatán, a hirtelen m agasba em elt meleg, páradús levegőben létrejövő vízszintes tengelyű forgóm ozgás hozza létre.
A p o rvih a r (dúst storm , Sandhose, Sandsturm ) erős szélvohar, amely a növényzet nél
küli, száraz felszínről nagy mennyiségű port és homokot em elhet fel s szállíthat tova. Az ilyen viharban a látástávolság erősen lecsökkenhet. Főleg sivatagokban, félsivatag ok
ban, sztyeppéken a csapadék nélküli tavaszi és őszi időszakokban észlelhető. A leve
gőbe lebegő finom por színe alapján különböző elnevezésekkel látják el (pl. fehér porvi
har). Néha M agyarországon is kialakulhat, elsősorban az alföldi területeken.
A h a b u b erős por- vagy hom okvihar Szudánban. A hideg légtöm egek betörésekor fe l
lépő erős konvencióval kapcsolatos jelenség. Az esős évszakban a habub gyakran ziva
tar előtt képződik, mintegy 2 órával m egelőzve azt. A hidegfront előtt halad, attól 20-25 km távolságra, nemegyszer 60 km/h sebességgel. Az általa keltett porfelhő m agassága elérheti az 1500 m-t is. Ahol átvonul ott súlyos pusztításokat okozhat. Nagyon heves, fo r
ró, száraz por- és hom okvihart előidéző szél a számum. Az arab név eredeti jelentése m érg ező szél. Szám um idején a levegő hőm érséklete m eghaladja az 53 "C-t, relatív n e d
vessége 10% alá csökkenhet. Hirtelen kitörése hőgutát okozhat. R endszerint nyugati
vagy délnyugati szélroham ok kísérik. Rövid ideig tart, s közben a légnyom ás gyorsan változik. Általában a Földközi-tenger m edencéjében keletre m ozgó ciklon m eleg szekto
rában keletkezik, de erősen felm elegedett felszínen létrejövő, nagym éretű konvekció is létrehozhatja. A vihar közeledtére utal ha a levegőt vöröses-sárga hom ály üli m eg és a tárgyak vöröses színezetet kapnak, esetleg a szél futta hom ok zaja egyre fokozódik.
Leggyakoribb a Szaharában és az Arab-félsziget sivatagaiban, de minden forró siva ta g
ban előfordulhat. Dél-Tadzsikisztánban a szám um jellegű szelet adzsina sam a ln ak ne
vezik (jelentése örd ög i szél). Az „iráni szám um " a Z agrosz-hegységből kifutó főnszerű szél. Irakban, a Tigris és az Eufrátesz között kialakuló, forró, szám um jellegű szél a „szám "
nevet kapta, a Szir-sivatag felől fújó szám um elnevezése samiyel.
A levegő instabilitásából adódó porviharok máshol is előfordulnak. A g e g s iv a ta g i poros forgószél Kínában ésTibetben, a zobaa magasba nyúló, homokot felkavaró szél Egyiptom
ban. Oszlophoz hasonlít és nagy sebességgel mozog. A sah elerős sivatagi homokvihar M a
rokkóban. Ha a Turáni-alföld peremére hidegfront tör be, akkor gyakran nagyon heves, poros, nyugati vagy délnyugati szél támad fel: az afganyec. Porvihar, zivatar, télen havazás kíséri.
Rendkívül veszélyes, betemetheti a növényzetet, jelentős széleróziót okoz.
Nagy nyom ás-gradiens, vagy a nagy kiterjedésű síkságon lé tre
jövő zavartalan áram lás okozta helyi szelek
Az utolsó csoportba azok a szelek tartoznak, am elyek létrejöttében a nagy nyom ás
gradiens, vagy a nagy kiterjedésű síkságon létrejövő zavartalan áram lás (esetleg a két tényező egyszerre) játszik szerepet. E szelek közül talán legism ertebb a sirokkó. Forró, poros, déli, délkeleti, keleti szél. G yakran viharos, még éjjel is m agas hőm érsékletű, ke
letkezésének körzetében alacsony relatív páratartalm ú. Keletkezését egy, a Földközi-ten
ger déli részén és Észak-Afrikán át kelet felé haldó ciklon előzi meg. A szél a Szaharából érkezik, sokszor vörös vagy fehér porral telítődve, s akár hazánkig is eljuthat (vörös eső).
A Földközi-tengeren áthaladva m agas hőm éséklete következtében sok vízgőzt vesz fel, s mire M áltába, Szicíliába, D él-O laszországba ér kínzóan meleg és nedves széllé alakul át. Általában 2-3 napnál nem tart tovább. Gyakran követi hideg sirokkó, am ely a ciklon hideg szektorában lehűlést eredm ényez. U gyancsak sivatagi eredetű a harm atián. Rend
kívül száraz, forró és m eglehetősen poros, Szahara felől fújó szél. Iránya általában észak
keleti és novem bertől m árciusig észlelhető a passzátszelekkel azonos irányítottsággal.
Kapcsolatban van a Szahara felett télen kialakuló anticiklonnal. Kiterjed a G uineai-öböl, a Zöld-foki szigetek, M auritánia és Marokkó térségére is. Néha 2-3 hónapig kisebb-na- gyobb intenzitással fúj. Z ónájában 10 évente csak 1 -3 alkalom m al esik eső. A harm attán által felkavart por nem egyszer az óceánon túlra is eljut. A párás partvidéken kellem esen hűti a levegőt, a szárazföld belsejében azonban kom oly károkat okoz. Előfordult már, hogy hatalm as sáskarajokat sodort a partok közelébe.
A Szahara felől Afrika északnyugati partjai felé fújó déli, délkeleti, forró, szárító szél a ghibli. Líbiában ghiblinek, M arokkóban, Algériában és Tunéziában chilin ek nevezik. A kham szin ugyancsak száraz, poros és általában forró sivatagi szél Egyiptom ban és a Vörös-tenger mellékén. Iránya déli vagy délkeleti és olyankor lép fel, am ikor ciklon vagy ciklonok m ozognak kelet felé Észak-Afrikán vagy a Földközi-tenger délkeleti részén át.
A ciklon frontjait követi, s gyakran okoz hirtelen hőm érsékletcsökkenést (ha például a khamszint hidegfront követi, akkor nem ritka a 12-16 °C-os hőm érsékletcsökkenés sem).
Khamszin idején a talajközeli levegő napi hőmésékleti ingása a 28 °C-t is elérheti. Kivé
telesen nagy szélvihar idején a felkavart por sárja 200 km széles és 6 km vastag is lehet.
Az Am erikai Egyesült Állam ok és Kanada területén télen igen veszélyes jelenség a blizzard. Viharos erejű, hideg északnyugati szél, heves hófúvásokat idéz elő a talajról felragadott porhó révén. A blizzard által m ozgatott hókristályok eróziós hatása elképesz
tő. Néhány napos vihar akár a vastag kenderkötelet is elvágja. Blizzard rendszerint a kon
tinensek partvidéke mentén haladó ciklon hátoldalán keletkezik. A vihart bárányfelhők m egjelenése előzi meg, m elyek egyre vastagszanak, s fokozatosan beborítják az égbol
tot. A szól rövid időre elcsendesedik, majd hirtelen felerősödik és széllökések sebessége egészen a vihar végéig növekszik. A prérin az ún. blizzard black (fekete vihai) a jellem ző.
DO B Á N Y ZOLTÁN
1. ábra
N éhá ny h e lyi s zé l E urópában
2. ábra
H elyi szelek Á zsiában
