MORA LASZLO
Dan-e
lécjDÍulelmi <f éju£széiókta ?
A légvédelmi tüzérség működését ille- tően az elmúlt háborús tapasztalatok alap- ján a vélemények eltérőek. Különösképpen az éjjeli légvédelem hatékonyságát vonják sokan kétségbe, pálcát törve az éjszakai szaklégvédelmi eszközök; a légvédelmi fény- szóró és fülelőkészülékek eredménytelen- sége és hiábavalósága mellett.
Tanulmányunk célja a légvédelmi lüzér- ség éjjeli harceszközeinek a légvédelmi fényszóróknak és fülelőkészülékeknek mű- ködési elvét, technikai teljesítőképességét ismerLelve rámutatni azokra a nehézségekre, ki nem küszöbölhető okokra, amelyek e lég- védelmi segédeszközök látszólagos sikerte- lenségét okozzák.
A fényszórók szükségességének bizonyí- tásául nem a különböző anyagismeretekben, műszaki leírásokban és utasításokban talál- ható technikai adatok, íróasztalon kiszámí- tott elveket ismertetünk, hanem közel év- tizedes gyakorlati tapasztalatainkat, elsősöm ban pedig a Budapestet ért éjjeli támadások elhárításánál szerzett tanulságokat értéke- sítjük. A fényszóró működésének helyes értékelésére felsoroljuk a technikai nehézsé- geket és a ki nem küszöbölhető hangtani és fizikai okokat. A részletesen taglalt negatí- vumok célja okulás és a tapasztalatok fel- használása. A fényszóró működésére vonat- kozó elvek függetlenek a gyártási típusoktól, a nyert tapasztalatok bármilyen más típusú
— radar nélküli — fényszórókra alkalmaz- hatók.
A légvédelmi fényszóró feladata hang után felkutatni és megvilágítani egy nem lálható, kis terjedelmű, nagy sebesseggel, nagv magasságban és távolsagban haladó légi célt. E feladat nagyságának helyes meg- ítéléséhez gondoljunk arra, hányszor or- dul elő fényes nappal, hogy jól halljuk a repülőgépzúgást és mégis nehezen vagy sza- badszemmel egyáltalán meg se látjuk a d 4000 méter magasságban haladó gépet.
150 cm.-es légvédelmi fényszóró világítás közben.
Nagy látómezejű, erős nagyítású optikai mű- szerre, sztereotávmérőre van szükségünk, hogy nappal is a gépet megtaláljuk, kö- vessük és mérjük. A gép pontos helyzetét nappal optikai műszereink segítségével való- ban meg tudjuk határozni, mivel a fény kereken 300.000 km/sec. terjedési sebessége folytán a gép ténylegesen ott van, ahol lát- juk. Ezzel szemben a hang a fény terjedési sebességének kb. ezredrészével halad, 333 métert téve meg egy másodperc alatt. Egy 6700 méterre lévő repülőgép hangja tehát több mint 20 másodperc alatt ér a fényszó- róhoz, amely idő alatt például egy Buda- pestet támadó éjjeli bombázó legnagyobb sebességét kihasználva, kb. 2400 métert tesz meg. Gyakorlatilag következik e tényből a hang után igazodó célkutatás legnagyobb nehézsége: a gép soha sincsen ott, ahonnan halljuk a hangját. Nevezetesen a repülőgép hangjának észlelésekor a gép attól a helytől, ahol az észlelt hangot kibocsájtotta, már messze repül.
E repülési idő alatt megtett út szögérté- két: az előretartást kiszámítani nem tudjuk, miután e számítás legfontosabb adata, a gép sebessége — láthatatlan mozgó célról lévén szó — nem áll rendelkezésünkre. Az előre- tartást meghatározó és azt kiküszöbölő szer- kezetben, a fülelőkészülék helyesbítő beren- dezésében (parallaxis korrektor) tehát a repülési sebességet a feltételezetten ismert támadó gép típusának adatai szerint becsült ériékben állítjuk. Ez a becsült érték termé- szetesen sohasem fedi az éppen támadó gép pillanatnyi sebességét és így a becsült átlag- sebességhez csak ugyanilyen értékű átlagos
27
előretartást kapunk, amely komoly elté- rést okoz a repülőgép helye és a fényszóró fénye között.
A kifejlett oknál fogva tökéletes fülelés mellett sem tudhatjuk a célt a fényszóró első felvillanásával tűszűrásszerűen megvi- lágítani. De nem érhetjük el ezt az ered- ményt — mégha a legjobban kiképzelt füle- lőkkel is rendelkezünk — a hang terjedésé- nek fizikai alaptörvényei miatt. Nem szük- séges bőven foglalkoznunk e közismert hangtani alaptörvényekkel, csupán felsorol- juk a fülelés szempontjából a hang terje- dési irány és sebességváltozásra legfontosab- bakat: a hangtörés, a hangelhajlás, a hang- visszaverődés, visszhang, utóhang, hangel- nyelés stb. jelenségéi. Gyakorlati példa: ha a hang útjában a levegő részecskéibe, pl.
felhő, köd, párába ütközik, eredeti irányától bizonyos szögben elhajlik. Még jobban té- ríti el a hangot a levegő mozgása, a szél.
Tapasztalatunk szerint a szél a fülelés egyik legnagyobb akadályozója, mert már köze- pes erősségű szél is a fülelőkészülékben
„megsüketíti" a fülelőket.
Láthatjuk már az eddig felsoroltak alapján is, milyen nehéz, gyakran remény- telen feladatot kell megoldania a fényszóró- nak, midőn rövid idő alatt hang után kell meghatározni, felkutatni és megvilágítani a hatásos fényvetőkörzetén átsurranó gépet.
A cél felkutatására rendelkezésre álló idő — a fényszóró (> 8 kilométeres hatásos fényvelőtávolságát és egy átlagos éjjeli bom-
bázó 7 kilométeres percenkénti sebességét
véve alapul legfeljebb kél perc. E számí- tás arra a legjobb esetre vonatkozik, midőn a gép pályája átmérőként metszi a fény- szóró köré fényvetőtávolságával vont kört.
Természetszerűleg a különböző irányú, egyenlő sebességgel haladó gép közül a fényszóró felelt elrepülő gép útja, a hatás-
körzeten belüli repülési ideje (tt) lesz a leg- nagyobb és így ennek a gépnek a megvilágí- tására rendelkezésre álló idő a legtöbb.
1cm-1)m
t2
6000 m 5000 m
£000 л 3000 m
/ /
/ / ' 46000 m 5000 m
£000 л 3000 m
/
/ / / i \6000 m 5000 m
£000 л 3000 m
/ V V A U / / /
6000 m 5000 m
£000 л 3000 m
1000 m
д Г ) 3 4 5 bkm 1000 m bkm 2.:z.ÁBRA
De függ ez az idő a gép repülési magas- ságától, mint ezt a 2. sz. ábrán láthatjuk.
A hatásos fényvelökörzelen belül egy 5000 m magasságban haladó gép megvilágításá- hoz csaknem fele idő áll rendelkezésre, mintha az ugyanazon sebességű gén 2000 m magasságban repül, összevetve a fényszóró működési idejét a gépnek a hatásos fénv- vetőkörzet átrepüléséhez szükséges idővel — levonva a repülőgéphang terjedési idejét — láthatjuk, hogy feladata elvégzésére igen ke- vés ideje van a fényszórónak.
A hang utáni kutatást, a fülelést a fülelő legénység végzi a fülelőkészülék ólján. Ki kell emelnünk a köztudalban élő léves fel- fogás eloszlatására, hogv a fülelőkészülék egészen egyszerű fizikai készülék. Nincs benne semmiféle elektromos berendezés, mikrofon, hangerősítő stb. A fülelést az em- beri fül végzi, a készülék tölcsérei (kagylói) csupán összegyűjtik és felerősítik bizonyos mértékben az érkező hanghullámokat. Nem szabad tehát a fülelőkészülékkel szemben túlzott követelményeket támasztanunk. Nem észleli a készülék korábban a gép közeled- tél, mint egy jóhallású emberi fül. A hang- fogó szervek (tölcsérek vagy kagylók) elren- dezésénél fogva ugyanis csak akkor észlel- jük bennük a hangot, ha azok a hang irá- nyában vannak. Már pedig az irányba való beállás miután külön oldal és külön ma- gassági irányban két ember mozgatja — a gyakorlati tapasztalat szerint esetleg több idői vesz igénybe, mint az emberi fül hany- észlelése. De nincs is szükség, hogy a fülelő jóval előbb észlelje a génét, mert a feladata és rendeltetése: a repülőgépet oldal és ma- gassági irányban felkutatni és avete elektro- mos jelközlő berendezéssel összekötőit fény- szóró fényét a gépre rávezetni. A fülelőké- szülék hatótávolsága tehát megegyezik az együttműködő fényszóró hatásos fényvelő- távolságával. (A fényszóró hatásos fényvető- távolságát durván megkapjuk, ha a tükör átmérő deciméter számának felét vesszük kilométerben. Pl. 120 cm-es fényszórónál fi kilométer, 150 cm-es fényszórónál 7 5 km. a hatásos fényvető távolság.)
Ezek szerint nem kétséges, hogy a hang útján történő célmeghatározás, a fülelés nem korszerű többé. Helyét a „radar" fog-
foglalta el, mely nem a hang, hanem az elektromágneses (rádió) hullámok útján a legpontosabban határozza meg a rep. gép helyéi és vezeli késedelem nélkül a fény- szóró fényét a gépre.
Fény szó ró rend szerben települt l é ny- szóró ütegek egyes félszakaszai a megvé- dendő területen és körülölte úgy helyezked- nek el, hogy a célrepülés övét megtudják világítani. Célrarepülési öv (3. sz. ábra С—VI) alatt értjük a támadó repülőgépek azon út- szakaszainak összességét, melyeket a gépek megtesznek, midőn a célzáshoz szükséges
— éjjeli zuhanó támadással nem számolva
Tölcsérrendszerü fülelő készülék.
— egyenesvonalú célrarepülésüket végzik.
Gyakorlatilag tehát a célrarepülési Öy kö- zépső vonalában választjuk a fényszórók világítóállásait egymástól oly távolságra, hogy. az a hatásos fényvetőtávolságnak a várható legnagyobb támadási magasságban mért hatósugarával egyezzék. A rendszer megszervezésénél döntő szempont a rendel- kezésre álló fényszórók száma. Kevés fény- szóró esetén a valószínű támadási irányban állítjuk lei a fényszórókat.
Nagyváros fényszóró rendszere sematikusan.
M a g y a r á z a t :
fényszóró világító állás.
О At C-Vt f
védendó (tárgy) terület célrarepülési öv.
fényvető távolság.
Fülelő készülék működés közben.
Egy nagyváros fényszórórendszerének sematikus rajzát a 3. sz. ábrán láthatjuk. E sematikus rajzból kitűnik:
a) hogy a nagyváros fényszórórendszeré- liez igen sok fényszóró szükséges, ha azt
akarjuk, hogy hatásos fényvetőkörzetük egymásba olvadva fényükkel uralják a lég- teret,
b)továbbá látjuk, hogy a fényszóró te- kintélyes része a beépített területen belül kell, hogy elhelyezkedjék, ha másként nem lehetséges, úgy magasállványon. Természete- sen gondoskodni kell ez esetben arról, hogy a fényszóró oldalt és lefelé ne világítsa meg a környezetét.
A fényszórónak magában a nagyváros- ban, illetőleg a megvédendő célterületen be- lüli elhelyezésétől általában idegenkedünk.
Pedig ennek elkerülhetetlen szükségességét a fényvelő hatáskörzelek egymásba olvadá- sának megteremtésén kívül azzal a gyakor- lati tapasztalattal véljük bizonyítani, hogy a fényszóró legkönnyebben akkor találja meg a célt, ha az felelte, csaknem a függő- leges síkban van. Ilyenkor (a .nagy eltérést okozó magassági hiba nem játszik szerepet, csupán oldaleltérés mutatkozik. Az oldalelté- rés kiküszöbölése pedig az emberi fülkagy- lók függőleges síkbani elhelyezkedése miatt jóval könnyebb a magasságinál.
Hogy a repülőgépet legbiztosabban ak- kor találja meg a fényszóró, ha a gép felette repül, azt bizonyíthatjuk még azzal:
a) hogy ilyenkor áll legtöbb idő rendel- kezésre a cél felkutatására (1. sz. ábra),
b) a fényszóró fényvetőlávolsága függő- leges irányban a legnagyobb. Kisebbedő magassági szög mellett, minél jobban Köze- ledünk a talajhoz, a levegő szennyeződése, füst, por és páratartalom miatt a fényvető- távolság egyre csökken. Ez a csökkenés átla- gosan 2 km-el rövidíti meg a fényvetőtávol- ságol. (Az egyes fényszórók legnagyobb fényvelőlávolságail és azok csökkenését a 1.
sz. ábrán láthatjuk.)
до
4 SZ.ABRA.
A fényvetőtávolság növekedésével vagy csökkenésével jár továbbá a fénykéve kúp- szögének (szórásszög) változtatása, amelyet a lámpán eszközlünk. Nagy szórásszögű fény nagy célterületet kisebb fényerővel világít meg, ez az úgynevezett szórt fény.
Ezzel szemben az összpontosított fénynél kis szórásszög beállításával kisebb célterületet, de nagyobb fényerőt és hosszabb fényvető- távolságot kapunk.
Elvileg szórt fénnyel kutatunk, tapasz- talataink szerint azonban gyakorlatilag a célkutatásnál — ma már — az összponto- sított fényt használjuk a nagyobb fényvelő- távolság és nagyobb fényerő kihasználása érdekében. A Budapestet támadó gépek is nagy, 6—7.000 m. magasságban i-epültek, szükséges tehát a nagyobb fényvetőtávol- ságra való törekvés. A fénykéve szórásszöge az összpontosított fénynél 1°9', amely szög- érték 6.000 m-re 150 m. megvilágított cél- területet eredményez. Az 5. sz. ábrán a fény-
5 . S Z. A B R A
szóró fénykévéjének szerkezetét látjuk felül- nézetben. Jól látható az ú. n. mellékfény, amely a lámpa közelében nagyobb, mint a fénykéve. A mellékfény káros, zavaró hatá- sának tudható be, hogy a fénykéve gyakran átszalad a gépen anélkül, hogy a fényszóró- kezelők ezt észrevennék. Ilyen esetbeii a kezelők a mellékfényen keresztül nézve nem látják a valóságos fénykévemagban lévő repülőgépet. A mellékfény zavaró hatásához hasonló akadályt jelent a világítóbomba fénye. Ez az erős fényerővel rendelkező, nagy fénymennyiséget kibocsájtó fényforrás
— kissé merészen a ködfüggönyhöz hason- lóan — valóságos fényfüggönyt alkot a föld- felület és a világítóbomba fölötti sötétben repülő bombázók közölt. A hold fénycsöK- kentő hatása is igen nagy, ezért a minden- kori helyzetéi (szembevilágító hold) és mi- némüségét (telihold) állandóan figyelembe kell vennünk.
A fénykéve szerkezetéből (mellékfény) láthatjuk, hogy még ha a fülelés a legpon- tosabb adatokat szolgáltatja, akkor is gyak- ran előfordul, hogy a fényszóró nem találja meg a célt. A lény vezetéséhez tudnunk kell, hogy a fénykéve mozgatása, irányítása a fényszórólámpálioz erősített másfél méter hosszú irányíLó rúd segítségével történik.
Tehát a lámpakezelő honvéd egészen közel áll a fényforráshoz. Ebből következik, hogy nem használható ki a fénykéve fényvető távolsága, mert közvetlen a lámpa mellől a fényen keresztül nézve nem tekinthető végig a fény teljes hosszában. (Az elektromos táv- irányítással ellálott fényszórónál ez a jelen- ség részben kiküszöbölődik.)
Láttuk a bang fizikai törvényein alapuló nehézségeket, melyek a fülelést és a fény- szóró szerkezeti sajátosságaiból folyó aka- dályokat, amelyek a figyelést, látást nehezí- tik meg. E tényezők figyelembe vételével talán más szemmel nézzük most már a fényszórók munkáját.
A fényszóró félszakasz feladatát a repü- lőgép felkutatását és megvilágítását fülelő készülékkel vagy anélkül végzi. Első esetben eljárása: a fülelő készüléket a fényszórótól 100, az áramtermelő gépcsoporLtól 300 m-re a várható támadási irányba állítja fel. A
A fényszóró elektromos jelközlö berendezése.
fülelőkészüléknek — melyet már az áram- termelő nyolchengeres benzinmotor is za- var — csendes, zajmentes helyen kell áll- nia. Vasút, gépkocsi zúgás, szekérzörgés erősen zavarja, szirénabúgás pedig — mint az első Budapest elleni légitámadáskor 1942-ben történt — lehetetlenné teszi a füle- lést. De kikapcsolta a fülelést más légi- támadás alkalmával a közeli légvédelmi lövegek torkolat döreje, a lövedékek és a bombák robbanási hangja. E tényekből következik a tanulság: a fülelők csak tűz- szünetben működhetnek.
A fülelőkészüléken képzeli elemeket elek- tromos jelközvelítéssel a lámpához visszük és a fényt kigyújtva, a fülelő által kijelölt hely körül köröző mozgással (6. sz. ábra)
rárepülés iránya
köröző megvilágítás 6 . S Z . Á B R A .
kutatjuk a célt. Ha a fényszóró fényével a gépel felkutatta, önállóan világít lovább, a fülelőkészülék pedig lekapcsolódva a fény- től, új cél után kutat.
Ha nem áll fülelőkészülék rendelke- zésre, akkor a lámpakezelők a fénykévét a
7. sz. ábrán lerajzolt hullámvonalakban ve- zetve kutatnak. Ilyenkor nagy szerepet ját- szik a gyakorlati tapasztalat az előretartás mértékének helyes beszámítására a gép sej- telt haladási irányában.
A célt egyidejűleg legfeljebb három fényszóró világítsa meg, a gyakorlat szerint az így kapott fényerősség elegendő a táv- mérő méréséhez és a műszerek irányításá- hoz. El kell kerülni, hogy az egyik fény- szóró fénye a másik fényszóról zavarja. A fényszóró félszakasz parancsnokoknak te- hát a szomszédos fényszóró fényeit tekin- lelbe kell venniük.
szemberepülés távolodó repülés
500 vo яАл I 9
Л 00 vonás
-J V 7 s z . Á B R A .
2oo vonás
150vonás
Külónböző magasságban és különböző távolságban egyidejűleg támadó gépek közül a fényszóró a közeli és alacsonyabb gépet világítja meg. Ez a fényszóró ismert műkö- dési technikájából folyik, bár eseUeg harcá- szatilag nem ez a leghelyesebb. Például: ha az ellenség alacsonyan küld előre gépekel bombateher nélkül éppen abból a célból, hogy a fényszórók, valamint a légvédelmi tüzérség figyelmét magára vonja. A nagy magassagban repülő tulajdonképpeni bom- bázási végző gépek így büntetlenül végez- hetik feladaluKat. A tényszóró a világíló- állása ellen intézett alacsonytámadásnái fé- nyének kioltásával védekezik. Értelemsze- rűen hasonló módon jár el földi közeitáma- dás eseLén. Elég ha egyetlen puskalövedék éri a lükről, az üveganyag sugárszerűen szerteszét törik s a gyártási nehézségek kö- vetkeztében a teljes fényszóró félszakasz bosszú időre kikapcsolódik.
Fentiekben összegeztük a fényszórók múltbani működési alapelveit. Láttuk a hangtani úlon történő célfelkutatás szám- talan és ki nem küszöbölhető nehézségeit és tudjuk, hogy a feladala megoldására a füle- lésre nagyon egyszerű fizikai készülék szol- gált. E lenyeket vegyük mindig figyelembe, ha a fényszórók működéséről íletetet al- kotunk.
A Légvédelmi Tüzérségi Lőutasítás sze- rint; a fényszórókat a légi célok felkutatá- sára, megvilágítására, kivételesen földi célok megvilágítására és fényjelek adására alkal- mazhatjuk. Olykor a fényszórók feladala az ellenség megtévesztése is lehel. Leszö- gezi a szabályzat: „A légvédelmi tüzérség éjjeli tűzharcát csak a fényszórók és a kap- csolt fülelökészülékek közreműködése teszi lehetővé
A szabályzatnak a fülelőkészülékre vo- nalkozó rendelkezése ma már idejét múlta, A füleléssel történő repülőgép felkutatás az ismertetett elvi nehézségekből folyó gyakor- iali eredménytelenség miatt nem korszerű löbbé. A hangnál gyorsabban száguldó repü- lőgép korában a fülelőkészülék helye a jövőben a haditechnikai múzeumokban van.
A fülelést rádióhullámok útján történő íelkulalási mód váltja fel. Készüléke a ra- dar, mely nélkül modern, korszerű légvé- delem el nem képzelhető. A radar harcá- szati alkalmazására írott cikkünkben (meg- jeleni a „Honvéd" 1947. évi júniusi szá- mában) kifejtettük e készülék működési elvét, alkalmazásai módjait. Bemutattuk a különböző túpusú külföldi és hazai radaro- kat. A légvédelmi tüzérségi radar mellett kiemeltük a „fényszóró radar"-1, mely a fényszóróval egybeépítve a tükör optikai tengelyét és ezáltal a fényt pontosan az ellenséges gépre irányílja és önműködőlég raj la is tartja.
A radarral tehát csak a fülelőkészülék vált feleslegessé, de a fényszóróra tovább is szükség Van. A fülelőkészülékkel kapcsolt
3. Fényszóró radarral egybeépítve
célkutató fényszóró szerepét a radarral irá- nyítóit fényszóró veszi át; az ellenséges gé- pel fényével tüszúrásszerűen megvilágítja.
À felfedezett gépel a többi radar nélküli eel- világíló fényszóró veszi ál, az így megvilá- gítóit légi cél a fényszórók fényéből kisza- badulni képtelen. A fényszórók szükséges- ségét bizonyítjuk azzal a lénnyel is, hogy meg a leggazdagabb ipari felkészültséggel rendelkező ország sem tudja összes tűziegy- veréL radarral ellátni. Tehát a légvédelem zömével továbbra is csak a látható — fény- szóró állal megvilágított — célra tud tüzelni.
Nagyváros éjjeli fényszórórendszeréi képező számos fényszóró közül — vélemé- nyünk szerinl — a eélvilágíló és a rad ar- iony szóró arányszáma 3:1. Ebből követke- zik a fényszórók nagybani szervezése. Ra- darral kapcsolt nagy hatóképességű (200 cm-es) célkutató fényszóró mellé bárom kisebb 150 vagy 120 cm-es célvilágító lény- szóró volna beosztandó. Ez a négy lény- szóró képezné a fényszórók harcászati alap- egységét, a fényszórószakaszt. Három sza- kaszból állna a fényszórók kiképzési egy- sége, a fényszóró alosztály (ideg vagy szá- zad). Három fényszóró alosztály alkot egy légvédelmi fényszóró osztályt, mely e csa- patnem csapatteste. Ez a szervezés a háború végén felállított fényszóró osztályaink szer-
S e m a H k u s vázlat eqy korszerű fényszóró osztály szervezésére. F
X X i X — I L
• 01. 02. 03.
Osztálytörzs (3/200 + 9/l50) (3/?00+9/l50) (3/200+9/150)
Ę i . B i l . B u i . OW3/l50) (1/SOOD/I5O) [ Ш Щ
— I
i ^ r к - f ć - ( e
joo 150 150 150
Radarral (vi?o) (v.i?o) (v.i?o)
rezeiével nagyjában egyezne — természete- sen radar hozzáadásával.
A repülés fejlődésével párhuzamosan log a légvédelem eszközeinek tökéletesítése haladni. Fényszóró vonatkozásban ez nagy fényvető távolságú (15 20 km.) és radarral vezérelt lámpák szerkesztését jelenti. A kor- szerű radarfényszóró tökéletesen megfelel hivatásának, az ellenséges gépet sötétben felfedezi és fényével megvilágítja. A sok mil- liós gyertyafény erősségű fénykéve vakító, zavaró hatása az ellenséges repülőre már önmagában sem lekicsinylendő. Több fény- szóró kereszHenyébe kerüli, megzavart gép könnyű zsákmánya lesz saját éjszakai vadá- szainknak és légvédelmi tüzérségünknek.
Főfeladalán kívül jelentősek mellékfel- adalai is. Így pl. fényjelek adásával — a közel függőleges fényoszlop kb. 100 km-re ellátszik — repülőink tájékozódását segíti elő. Földi fegyvernemekkel is együttműköd- het, pl. folyammegviiágítás, erődharcnál stb.
Leplező, megtévesztő alkalmazással az ellenséges légi hadműveieleket is befolyásol- hatja, pl. fontos védendő terület mellett.
A radar bevezetése csökkenti az egyéb- ként nagy számban alkalmazandó, drága, kényes harceszköz: a légvédelmi fényszó- rók számát. Kis országnak minőségi had- seregre kell törekednie. Ebben a vonatko- zásban kevés, de korszerűen felszerelt lég- védelem megfelel hivatásának túlerővel szemben is.
