KUN ER’SÉBETHÚR ASZSZONY Ö NAGYSÁGA’,

Teljes szövegt

(1)Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(2) Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(3) E’ VILÁGI SOK KESERVES HAJÓ - TÖRÉSEK’ KÖZT h á n y a t t a t o t t ; de m ár a ’m ennyei nyugo d a l o m n a k TSENDES RÉVÉRE EL-ÉRKEZETT E L E T N E K. EMLÉKEZTETŐ TÁBLÁJA. M e 1 ly e n A’ NÉHAI MÉLTOSAGOS GRÓFNÉ,. KÁALI. KUN ER’S É B E T H ÚR ASZSZONY Ö NAGYSÁGA’, É S É L E T E ’ N É H A I ÚRI PÁRJA* MÉLTOSÁGOS GRÓF T A N T S l. FÖLDVÁRI UR. FERENTZ. Ö N A GY S Á G A'. Egy-más után tsak hamar következett Szomorú Halálokat, és el-T em ettetéseket, meg-siratott és tisztelt. HA LO TTI PRÉDIKÁTZIOKAT ÉS O R A TZ IO T , Léányi igaz Hívíégének és egyenes tiszteletének bizonyságául, Világ’ eleiben bocsáttatta. MÉLTOSÁGOS GRÓF. NEMES U R. A. S Z. MÉLTOSÁGOS. HÍDVÉGI. J U D I T H. S Z O NY, GRÓF TANTSl. FÖLDVÁRI. I S T VÁN. UR ’ É L E T E ’ K E G Y E S P Á R J A . Kolo’sv, Nyomt. a’ REF. COLL, Betűivel, 1771 , Esztend. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(4) i P É T. I : 6, 7. Szomorúsággal egy kevés sé most a' külőmb-külömb Kísér tetekben illettettek , hogy a' ti Hiteteknek próbáltatása melly sokkal drágább az aranynál melly el-vész, mindaz-által meg-probáltatik a tüz által., találtas sék néktek ditséretetekre tiszteségtekre és ditsöségtekre lenni mi kor a Jésus Kristus meg-jelenéndik. ,. ,. ,. .. J A K .. ,. 1: 2 .. Nagy öröm gyanánt tartsátok Atyámfiái, mikor külömb-külömb kisértetekben estek. /. TS E L. XIV: 22. T u d v án , hogy sok háborúságok által kellene nékünk menni az Istennek Országában.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(5) A Z ISTE N ’ O R T Z Á J Á T O L EGY SZEM PILLAN TÁSIG MEG F O S Z T A T O T T ; D E A Z Ö ÖRÖKKÉ V A L Ó IR. G ALM ASSÁGÁBAN KÖNYÖRÜLETESSÉ G E T N Y E R T. ASZSZONYI ÁLLAT, NÉHAI M ÉLTOSÁGOS GRÓFNÉ K ÁÁLI. KUN ER’SÉBETH UR ASZSZONY Ó NAGYSÁGA: NÉHAI MÉLTOSÁGOS GRÓF , T A N T S I. FÖLDVÁRI FERENTZ ÚRNAK, HAZÁNK’. ÉS. AZ. ISTEN. HÁZA’. EGY ÉKESSÉGÉNEK ’s a’ t. ISTENTŐL R E N D E LT E T E T T ENGEDELMES, ’S KEGYES '. ELETE. PÁRJA;. K i, midőn az IST E N ORTZÁJÁnak Szemlélésére, Lelké re nézve el-botsáttatattnék, meg-hidegült Tetem eire nézve pedig, a’ Tantsi Templomban, Jdvezőlt Eleinek Sirjokban , il lendő tiÉccfséggel indíttatnék, a’ Dobokai GyáÉos Udvarra fel-gyült Úri és Nemes rend előtt, Utoljára meg-tifeteltetett. S Z A T HM ÁRI P A P. MIHÁLY. ,. A' Kolos. Ref. Collegium Sz. Theologia/ tanító Profeílön? á lta t: Ezer Hét-Száz Hetvenedik Értendőben, Karátsón Havának 16-dik. Habján.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(6) ’SO L T. LXXXIX.. 1 5.. A z Igafiág és ítélet , Uram/ d te Székednek helye; d’ KE GYELEM ÉS TÖKÉLLETESSÉG JÁ R A ' TE ORTZÁD EhÖTT, ’SO L T .. CIV. 29.. Mikor ELFORDÍTOD O R TZAD AT , MEG-HÁBORODNAK mindenek. ’S O L T .. XVII. 15.. Én pedig Igajságban meg-LÁTOM d TE ORTZÁDAT: tnegelégittetem d TE ÁBRÁZATODDAL , midón fel-ferkenek.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(7) HALOTTI. PREDIKÁTZIO,. Az lSTEN nek egy kis búsúlásiban, az Ö Szent Ortzájátói egy Éempillantáfig meg-foktaton:; de az Ö örökké va ló Irgalmafságában, könyörületefséget nyert Akkonyi - állatról .. SZENT LETZKE: £‫י‬54 . 0 7 .. 8.. ‫בשצף קצף חסהרתי פני רגע מסך‬ *‫ובחסד עולם רחמתיך אמר גאלן‬ ;‫יהוה‬ Magyar Fordítás : Egy kis búshláfomban el-rejtettem vala az én ortzámat te fölled egy fem-piüantáfig: De az én örökké való Irgalmafságam ban, könyörültem rajtad, azt mondja d te Megváltó URad. j Ram/ minden mi napjaink elmúlnak a' te haragod miatt, meg-eméftyük a' mi efitendeinket mint a’ be____ Ml fiédet. j f mi eftendeinknek napjai, ugyan-is hat van eftendő, vagy mennél fellyebb, nyóltzvan ejtendő-, és a-. a. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(8) toknak fontén a' jova-is nyomirúsíg és fáradság, melly ári kor hirtelen el-múlik, el - repii "únk. Kitsoda tudhatja URaml d* Te haragodnak erejét, és a' Te Boffoi-álláfodat a? Te Fé lelmed forint ? Illy’ Szívekre ható gyönyörűséges és igen fontos ízavait olvadók, Sz! amaz ISTEN egéiz Házában hívséges Szolgának a’ Má*sesnnk, PJal.xc. 9-11. mellyekben minekutánna az ISTENnek a’ bűnösök ellen méltán febes tűz módjára gerjedezö Haragját, és az Emberi életnek rö vidségét, m int-egyegy fontban tette volna, végre fellyebb em elkedik, és azt jelenti k i, melly nehéz légyen az IS T E N ’ Haragjának efméretét, az ISTENi félelem m el, az a z , a* valóságos Kegyefséggel m eg-egyeztetni. Ugyan-is olly’ nagy az Emberi termélzetnek gyarlósága, és az íté let-tételben hirtelenkedö vigyázatlansága, hogy majd kö zönségeién minden Emberek midőn látják az ISTENnek valamelly nevezetes, és ritkábban előforduló ítéletét vala kire fzállani, lég ottan hajlandók arra, hogy azt máfok fe lett vétkefebbnek állafsák, és annak tettetes bűnei felöl tudakozódjanak, azt gondolván, hogy azok az ítélletek ö-réájok éppen el-nem jöhetnének . Bizony fokán vágynak, a’ kik midőn a’ Kegyes Dávidot az ö ellenségeitől hábssgattatni látják , azt mondják ö felölte: Nintsen ennek ISTENfol femmi fabadúlája. Pjál. III: 3. és a’ kik a’ Rémeivel ötét kövekkel hajigálván, és ízemében port hányván, ekképen átkozódnak: Eredj, eredj te Iftentelen ember, vifefot adja?nojl az. UR tenéked a* te vétkeidet; tmé d* nyomorúságnak köze pette v á g j , mert vér-fopó ember vagy. 2.Sám. XVI: 7, 8. Innen vagyon hogy még a’ KR1STUS’ Tanitványi-is nem éppen helyefen ítélnek vala ama' Galiléabé\\ Emberek fe löl , kiknek véreket Pilátus egyben elegyítette vala az Ö áldozatjokkal, mellyröl azért Idvezitönk meg-feddé őket, Dik. XIII: 2. ezt mondván : Gondoljátok-é hogy e' Galiléabéliek biiríöfebbek váltanak válna cí több Galiléabélieknél, mi velhogy Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(9) velhogy ezeket f envedték. Sőt ama’ vakon fzületett ember felöl-is azt kérdik vala: Mefter, mellyik vétkezett, ez-é, vagy ennek Szüléi, hogy ez vakon filletnék} Ján.. IX- 2. Ki-mútatván ekképpen, melly hajlandók légyenek ö k a z ISTE N ’ terhes ítéleteitől környiil vétetett ember felöl való bal-íté letre : Annyira hogy éppen tsudálnunk már ne k ellef ék ama’ Mélita Szigetbéli Barbarusokmk ítélet-tételeket, k k midőn a* hajó törésből ki-feabadúlt Sz. Pál Apaf iinak kezé ről fiiggeni látták volna a’ mérges k íg y ó t, egy-máfnak ezt mondják vala : Nyilván ez Ember gyilkos, kit nem ha gya élni d’ bofcfú-állás , noha a’ tengerből megfabadíilt. Tsel. XXVIII: 4 Innen vagyon, hogy a’ Pogányok a' Boffú-állásnak lilén Afefeonyát, kit Néméfsnek neveznek vala, úgy éokták vala ki rajzolni, mint kinek vállaiból fúgár feárnyok nöttenek-ki, és egyik kezében Királyi Páltzát, máfikban Za bolát tart vala, sőt a’ Kinek lábai alatt könnyen forduló kerék volna ; Jelentvén azzal, hogy az, nagy febefséggel m eg-jelenik mind azoknak biintetéfekre és meg-keserittetéfekre , valakik máfok felett vétkefeknek lenni találtatnak. Nem tsuda hát ha a’ Mo’se'i, az Embereknek ezt a’ kö zönséges gyarlóságokat feemei eleiben tévén, így kiált-fel: Kitsoda tudhatja ÜRam a' Te haragodnak erejét, és a’ te boffú-álláfodat a' te félelmed f érint ? Mellyeknek ofetán mind járt azt veti utánna: Taníts meg minket hogy tudhajjuk-meg d> mi napjainknak /lámáit; hogy j árba(fűnk költs f ívvel. f . 12. az az ember jár tudni-illik bölts feívvel, a’ ki meg gondol ván a z t , hogy az Atya meg dorgálja az ö Fiait, az ISTEN nek látogatáfait nem nézi mindenkor ú g y , mint a* bűnnek büntetését, hanem el-hifei a z t , hogy gyakorta azok az ISTEN Szeretetének elmér tető jelei légyenek, és hogy az ISTE N el-rejti ugyan ollykor a’ KegyefektÖl-is a* maga Ortzáját j de nem egyébért, hanem hogy majd álA 3 dáfok’ Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(10) dáfokkal forduljon ö h o z z á , a’ mint ezt a’ többi között látjuk nyilvánságofon abból a’ mi vagyon E'sa. LIV: 8. az holott az ISTEN az ö Híveinek vígaktaláfokra ezt monda a’ Próféta által: Égy kis búsúlajomban el-rejtettem vall az én ortzámat te tölled egy fem piliántújig: De az én őrökké-va ló irgalmaJsúgómban könyörültem rajtad. A ' mint ez Igéket moftani, alatt' járni kokott elméíkedéfem’ fundamentomáúl el öl vadam . Fedetik ez Tgékben Summa fcerént, Sz. H. egy min denektől el-hagyattatott, és az ö kellemetcs iíf jóságának kintén virágzó ki keletén az ISTEN kemény látogátásának feomorú gyáfckával bé-borittatott titkos A fckonyi-állatnak fi ralmas állapotja, és azt nyomban követő ISTE N i kéz által lett hathatós meg-vígaktaltatáfa. M elly felöl lejendö mos tani együgyű Elméíkedéfem, midőn e’ Mélt. Úri Házban, m eg-iíjjúlt, és meg-tojúlt Keferüségnek , réám-is ki-áradott özön-vizeí k ö zö tt, a’ vígafctaláfnak nyugovó Révére töre kedik ; hogy ama’ Világi Életének leg-elsö keílemetes Tavakkán, mindjárt, a’ fcabados uralkodásit ISTEN ’ el-rejtetett utakon járó látogatásának m eg-em éktö, és egy mád nyomban üzö habjaitól hányattatott, de már a’ minden vígafctaláfoknak, partyait felyül-múló folyamati mellett, meggyúgodott Mélt Ur Akkonynak , Néh. Mélt. G róf KÁLI KUN ER’SÉBETH Ur Akkony ö Nagyságának, ama’ Ha zánk és Nemzetünk Ékefsége , az I S T E N H á za’ nagy Eröfsége’, nékem pedig kiváltképen való , és igen hathatófon m eg - bizonyittatott Patronus Uram’ Mélt. G róf Tantsi FÖLDVÁRI F E R E N T Z Ur’ fém boldog, fém bol dogtalan állapotában el-nem hagyattatott Élete’ Párjának, utolsó Tiktefséget tegyen. Oh vajha már-is rebegni kez dett N yelvem et, Elmélkedéfemnek mindgyárt elején, az erötelenekben maga erejét ki nyilatkoztató Mennyei Kegye lem, ez hathatós ígérettel eröfitgetné: Né fé lj, mert nem fégyr Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(11) jtégyeniilf-meg ; meg fém p ir u lj ; mert meg nem gyalultató l; mert a ’ te Meg-váltód az Izraelnek Szente. É’sa. LIV: 4, 5. M elly felöl való töredelmes foháfzkodáfomat, midőn az Egekre fel-botsátom, egyker’smind, ez egék Elmélkedéfemet illyetén határok közzé koritom : hogy minek-utánna I. Kitsoda légyen valósággal az a’ Titkos Akkonyiállat, a’ kihez az ISTEN e’ mi Letzkénkben a’ maga vígaktaló káváit nyújtotta , és a’ ki a’ L etzke előtt való ver mekben úgy íratott-le mint egy eUhagyatott és keferves lelkű Afcfőnyi-állat, fel fejtegetem ; annak-utánna II. Alicsoda lé gyen az ISTEN nek e’ körül véghez m ent, vagy ötét lá togató, vagy meg-vígafctaló Tselekedete, melly ekképen fejeztetik-ki : Egy kis búsúláfomban elrejtettem vala, ’s a’ t. rövideden ki-befcéllem. Légyetek figyelmetefek ! I. Nyilván vagyon mindenek előtt, kik a’ Próféták nak íráíaikban nem tellyefséggel jövevények, hogy az azokban gyakorta elö-forduló Afckonyi-állatok, ha talám nem mindenütt-is; de leg-gyakrabban titkos értelem kerínt vétette tn e k : mellyek közzé mivel e* mi keferves Lelkű Akfconyunk-is a’ Sz I. Mk. egyező voxok által már régen bé-kámláltatott; azért e’ volt eleitől fogva itten a’ Kérdés: Vallyon mi légyen az, a’ mi ez Af^onyi-állatnak titkos Ize in éljében tzimereztetett ? Én pedig tsak fzáraz lábakkal elnaellözvén azoknak vélekedéfeket, kik itt a’ Sz. Léleknek tzélja és fcándéka ellen , vagy a’ régi Jéru’sálem Várofsának Babilóniai fogságban töltött komorú állapotáról, vagy e’ mái napig-is fenn álló íiralmas vakságban ülő ’Sidókról gondolkoztak ; ennek fel kerekesében Kalaúzul véfcem a’ Sz. Pál A poftolt, a’ ki Gál. IV: 22. tanitván világokon, hogy ama’ minden Hívők Atyoknak az Ábrahámrak két kiilömbözö forfú és terméfcetü Feleségei, úgy-mint a’ Sá ra, és a’ Hágár nem egyebet árnyékoztak, hanem az IS T E N n ek Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(12) TF.Nnek ama* két külömbözö Szövetségeit* mellyeket a* régi időkben az emberekkel k ö tö tt, annak meg-mútatására egyenefen azt hozza-elö, a’ mi e’ kezünk alatt lévő i. f . vagyon: Mert meg-vagyon, úgy mond, irattatva : örül) magtalan d* ki nem fii Ifi vala; mert Jókkal főbben vágynak az el-bagyatlattaknak magzati, hogy nem annak a' kinek Férje vagyon. 27. f . Mellyékből könnyen akárki velem együtt ki-hozhattya, hogy az Apollóinak tsalhatatlan tanítáfa £erínt ez a’ keferves Lelkű * és egy ideig a’ fok terhes látogatáfoknak alája rekefetetett, Afzfionyi-állat, kit a’ Pró féta ebben a* rétiben * és így a’ mi Letzkénkben-is megÉóllitott, valósággal nem egyéb , hanem a’ mit az Ábra hámnak egy ideig mint egy el-hagyatott, és fok fiívbéli keferüségektöl oílromoltatott, azután pediglen az ígéretnek Fiával meg vígahtaltatott Felesége a’ Sára példázott. Melly íierént, hogy ezt immár a’ maga tulajdon feemélyében kö zelebbről lzemlélhefsük, arra kell törekednünk, hogy az Ábrahámmk titkos Feleségét az árnyékoknak hajtalékiból ki fejthefsük. Régi és fókáknak elméjekben méljen meg gyökerezett vélekedés e z , hogy a’ miképen a’ Hágár tzim erezte az O Teftamentomi ’Sidó Eklé’s iá t, mellyet az IST E N a’ Sinai'Hegynek tetejére, süni villámáfok, és a’ Földet meg - refekettetö meny-dörgéfek k ö z ö tt, le-feálván * magának Házafsági Szövetséggel kötelezett vala: úgy el lenben a’ Sára képét vifelte az LJj Teftamentomi Anyafeent-egy-háznak, melly a’ Sión Hegyének tetején mulato zó Apoftolokra, tüzes nyelvnek formájában le-üállott. D e miként ez a’ magyarázat a* Hágám nézve igen j ó , és az Apollóinak tanításával pontban m eg-egyezö, úgy a’ Sárára nézve » én ugyan annak alája nem irhatok. Kitsoda nem tudja ugyan-is, hogy minek előtte Ábrahám a’ fiolgáló Hágárt maga mellé méltóztatta, már az előtt fok idővel, a’ Sárát FeleHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(13) Feleségül vette vala? az Uj Teftamentomi Ekklé’sia pe diglen, az O Teftamentomnak nem elő tte, hanem inkább utánna állittatott-fel ? Mellyek azért éppen egy-máflal ö£ve le g e z e tt homlokokkal ellenkeznek . Mondjak hát egyenefen , hogy valamiképpen a* Hágár képét vifelte az O Teftamentombéli tefti Izraelitáknak, kik tsak a’ Földi Jérú’sálemhez, és Templomhoz ragafzkodtak, hogy folgálnának azoknak, kik termékét fé r ént nem IJlenek, és az er'ételen fegény betűknek Gál. IV. 8, 9. úgy a’ Sárának fcemélyében feftetett igen képen az ISTENnek az a’ Közönséges igaz Anya-fcent-egy-háza, melly a’ Kegyelemnek Szöve tsége által ISTENnel koródán égyeíittetett, és a* m elly noha e’ f öldröl foha tellyefséggel el nem fogyott; az Ábrahámnak idejétől fogva mindazáltal fokféle vikon tagságok kö zöt hányattatott, mind addig, míg nem oktán az időnek tellyefségében az Idvefség Fejedelmének fel-kenteltetéfe, és a’ Sz. Léleknek bövféges ki töltettetéfe által, fok mag zatoknak Annyává tétettetett, és ez egek Világra ki-terje d e tt. Ügy vagyon tsak e’ fel tett magyarázat egyedül a z , melly kerént a' Meífiáfnak mint valóságos Ábrahámnak Lelki Házában* a’ Sárát valósággal meg-találhattyuk, mind az Hágárnak fel-vétetéfe előtt* mind pedig annakki-vettetéfe után: mind keferves fcenvedéfeire, mind pedig megvígaktaltatott állapotjára n é z v e : És így miképpen a* Sára itten képét vifelte, az Apollóinak nyilvánságos tanitáíá kerín t, az Ábrahám’ és a’ Sára Lelki Fiainak, az az : az Ábrahámtól és Sárától lárm ázott Lelki Izraelitáknak, kik noha az O Teftamentomban a' tefti Izraelitákkal egyben elegyittetve élnek vala: az ISTENnek Anyafcentegyházát mindazáltal tsak magokban foglalják vala: úgy az itten meg-fzóllittatott KeJerves Lelkű Afcfony-is, a’ kit az Apoftol a’ Sára képében ád vala elé a’ Galatziabéliekhez küldött Levélben, kemélly kerínt nem más léken, hanem az ISTEN nek a’ KRISTUS B JÉ’SUS Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(14) w a m *. JÉ’SUS el-jövetele előtt élt igaz Anya-feent-egy-háza; mert noha a’ Tzérémóniás Törvényeknek Eolgálatjok alatt élő Izraelitáknak nagyobb rétiek , a’ külső betűben elméjeket meg-fektetvén, a’ magok meg-igazuláfokat tsak abból várják vala, nem fogytanak-el mindazáltal foha egéEEen az O Testamentomnak folyáfa alatt-is, azollyan Lelki Izraeliták, a” kik a’ Tzérémóniás Törvénynek tehetetlenségét etekben vé v én , tsak az ISTE N Kegyelembéli Szövetségének ígé reteihez támaEkodtak; A ’ kikből álló igaz Ekklé’sia hát a z , a’ melly itten e’ Keferves Lelkű Affonyi-állatnak képé ben rajzoltatik, és a’ Kihez ISTEN-is itten a’ maga hat hatós tavait intézte» Mellyekröl tükség léten II. Máfodfior immár egy kevéísé bővebben értekez nünk ; hogy így világofon meg-érthefsük ennek mind £ívére fekütt gyátos sérelm eit, mind pedig azoknak örökös el-oElattatáfokat. Mellyek közzülaz f ) elsőt e’képen fejeziki az ISTEN a’ Próféta által: Egy kis bttjhlájomban rejtet tem vala-el az én Ortzámat te fölled egy jf.empiHantújig. Melly tólláfnak formája, melly igen hathatós és fokát nyo mó erővel bírjon, érzik azt már elöre-is, a’ kik az ISTEN Ürtzájának a’ Szent írásban elő fordulni tokott ditsöfséges jelentéfeit vagy egyter a’ mint illik, voltaképpen el méjükre és Elvekre vették. Ugyan-is, akár jelentse az ama’ jfehova Ortzájának Angyalát, É’sa. LXIII: 9. a’ látha tatlan Iflennek Áhrázatját. Kol. I: 1 5. zKór. IV: 4. és az ISTEN Szrméllyének ki-mettzett bélyegét, ’Sid. I: 3. az UR JÉ’SUS K R ISTU St; akár pediglen vétettefsék az ISTENnek Felséges Méltóságáért, Kegyelmes jelen-létéért, Gondvifeléséért, Segedelméért, Oltalmáért, és az emberekhez le-eretkedett buzgó Szerelméért, mindenkor az ISTEN Ortzája világofságának mi rajtunk való fénylését, és annak töllünk lehető femléltetését, méltán úgy gondolhatjuk, mint az Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(15) +3. 37. Emberi Boldogságnak leg-felsöbb te te jé t. Szem léljük» bátor e’ N evezett alatt az UR JÉ’SUS K R IS T U S t, mint e’ Világnak és az Igajságnak napját, Maiak. IV. 2. Kinek Abrázattya ollyan mint a* nap, /w/W fénylik az ő eréjében. Jel. I: 12 Vallyon nem nagy bóldogság-é ennek világofságánál látni világosságot, és bé-vezéréltetni az Ifién Szentségének Hegyére? ’ Sólt. XLIII: 3. Gondoljuk moftan az ISTENt, mint igen Ditsöséges Fejedelm et, és minden Királlyoknak Királlyát: vallyon nem nagy bóldogság-é ha ez a* maga Felséges Pa lotájából , az Egekből, ki-tündökölvén, hozzánk való haj landóságának és kereteiének jeléül » minket méltatlan dol gait , kedves, nyájas és mint-egy barátságos tekintetére méltóztat ? miképen tselekedék régenten az Izraelnek het ven véneivel avagy Fejeivel> a’ Sírni hegynél, midőn azok látták az Izraelnek ijlenét, és az ö lábai alatt vala, úgy mint Safims köböl t sináltatott állatta minemii az ég mikor tifta . 2M0S. XXIV: y, 1 o. Ditspfségeknek elmérték bizony már eleitől fogva, minden nemzetek tsak azt-is, ha az ö földi Királlyaik és Fejedelmeik ö közöttök meg-jelentenek, avagy lakoztanak, az honnan amaz elmés Déák Poéta az Horatiusis Angtíftus Imperatormk a’ Római Nép közzé való vifcfea térését e’képen íietteti:. Lucem redde tuae Dux bone Patriae: Inffar veris enim vultus ubi tuus A ffu lfit , Populo gratior it dies: Et foles melius nitent. az a z : Add meg óh jó Fejedelem d te v iffa jöveteleddel Ha zádnak egéé. fényéu mert midőn a* te Ábrázatod mint a’ Tavafc megjelenik a’ te néped előtt, az idők-is kedvejebben fájnak, a' nap-is vidámabb fúgátokkal fénylik: annyival-is inkábbditsekednek még ma-is, azok , a’ kik az ö Királlyaik’ és B 2 FejeHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(16) Fejedelmeik* ortzáinak feemlélésére gyako rízben bé-botsáttat nak, tudván hogy az által ök nyilván meg-bizonyittatnak Pttrpuraű et intimae admifsionis Regum, Ollyanoknak lenni, a’ kik a’ Királyok előtt bátorsággal járhatnak, és azoknak Barát ságokkal, hozzájok való hajlandóságokkal máfok felett ditsekedhetnének; nem lévén a’ Fejedelmek Ortzájinak kö« zönséges fcemléléfére mindeneknek egyaránt fcabadságok, hanem tsak az Ürfcág Fejeinek, és Kiéinek: a’ mint e’ feépen jelentetik, i Kir. X: 8. Mennyivel inkább ditsekedhetnek azért a z o k , a* kiken az Ifién minden nap meg-világojitja az Ö Ortzáját f és fel-emelt az Ö Ortzájáriak világofságát , e* lévén a z , rnelly minden világi gyönyörűségeket, és pom pás tifetefségeket véghetetleníil felyül halad, sőt a’ rnelly a’ leg-kefervefebb nyomorúságot-is m eg-enyhítheti, és an nak kedvetlen érzését vidám örömmel fel-válthattya! Mellyre-nézve, már régen a’ buzgó Lelkű Dávid-is ISTEN elött e’képen efedezett: Te URam mntafd-meg nekünk al Te Ortzádnak világát: És így nagyobb örömet adf az én f. ívem ben, hogy nem mint mikor az emberek’ Fiainak borok és búzájok meg-fokafodnak, ’Sólt. IV: 7, 8. Képzeljük továbbá itten az IS T E N t, mint e ’ Világnak és minden teftnek igaz ítélő Biráját. íMós. X Vlll: 28. Jak. IV: 12. Vallyonnem nagy bóldogság-é ennek ditsöjséges Ortzáját, mellynek elötte Kegyelem is Igafság fokott já rn i, ’Sólt. LXXXIX. 1 $. felfedett ortzával fem lélni ? annyival-is inkább hogy az IS T E N Ortzájának fem léléfe , a' mi Ifién előtt való meg-iga zttIhatáfánknak egy bizonyos jele : Bizony miképen a’ régi Napkeleti törvényes Procefjitfokbán , a’ bűnnel vádoltattatott Szem ély, tsak addig nézhette a’ Bírónak ortzáját fel-fe dezett ábrázattal, míg az Ö vádoltatáfa egéfefeen világos ságra nem jö t t , a’ pedig meg-lévén leg-ottan annak or c á ja bé-fedeztetett, és így ö a' Biró elöl cl-ragadtatott,. nem Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(17) nem tartatván többé arra méltónak, hogy a’ Bírónak Igasfág feeretö Ortzája előtt mulatoznék; a’ mint ennek vilá gos nyomát láttyuk \Más. V : 1 4 - - 2 8 . ama’ paráznaságnak gyanújában keferii víznek italával tsudálatofon megpróbáltarott AfeÉonyi-állatnak példájában , a’ ki felöl azt írják a’ ’Sidóknak Meflereik, hogy midőn azillyen Afcfconyon a’ gyanú igaznak találtatott, es azért az ö méhe a keferű víztől meg-dagadott, ’í tompora meg-fáradott, akkor az illyen A tto n y nagy hirtelenséggel az URnak Ortzája elöl a’ Templomból ki-kergettetett, nem lévén tovább femmiképen méltó arra, hogy az URnak Ortzája előtt álIyon , és azt fcemlélheíTe. Ú gy az IST E N n ek, mint igaz Bírónak, tifctaságban gyönyörködő fcemei, és igafságot feererö Ortzája előtt tsak azok mulatozhatnak, a’ kik nagy bízodalommal ezt m ondhatják: Kitsoda vádolhatna minket Iflennek válaftottit? Kitsoda a* ki kárhoztatna? Róm. VIII: 33, 34. avagy a’ ki bővebben ezt kiálthatná: Közel vagyon a' ki engemet meg-igazit , kitsoda perelhetne én velem ? hné az UR Ijlen az én fegitségemt kitsoda kárhoztathatna en gem} É’sa. L: 8, 9. Mellyekhez ha immár hozzá téfefzük, egy felöl ugyan a z t , hogy midőn a’ Sz. írásban némelly Angyalok úgy íratnak-le, mint a’ kik az lilén Ortzájának Angyali-, É’sa. LXIII: 9. és a’ kik az Ifién előtt állanak, Jel. I: 4. VIII: 2. és Menny-orfjágban látják mindenkor az Is tennek Ortzáját. Mát .XVIII. 1 o. akkor azzal egy átaljában azoknak Fö Boldogságok, és máfok felett kí-tetÉö Ditsösségek rajzoltatik, más felöl pediglen azt, hogy a’ mi jövendöbéli meg-bóldogittatáfunknak-is egy igen kiváltképpen való rétének lenni a’ mondatik, hogy mi meg-látjuk az Is tent , Máth. V: 8. látjuk az Ifien' Ortzáját, "jel. XXII: 4. vagy a’ mint a’ Dávid hathatófabban jelenti : hogy Igasságban meg-látjuk az IJlénnek Ortzáját: és megelégittetünk £ 3 az o Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(18) az '6 ábrázatjával, midőn f e l ferkeniink. ’SóIt, XVII; i? , mind ezekre nézve tsalhatatlanúl el-mondhatjuk , hogy az Jfied Ortzájának látáfa , fcemléléje az Ember Boldogságá nak egy tellyes tökélletefsége. Vallyon kitsoda találkoznék hát már Sz. H. H. T ik ö zzü letek , a’ ki mind ezeknek figyelmetes meg-fontoU fokbol, egyenes következés által azt ne állatná, hogy a’ minémii nagy boldogság az ISTEM Ortzájának látáfa, liintén olly’ nagy, és éppen feneketlen boldogtalanság alá rekefctetik az ollyan E m ber, a’ kitől az Ifién az ö Ortzájá t elrejti, fetétség és rebegés, félelem és kétségben e* íes véfzik az illyen embert környiü» annyira, hogy amaz első gyilkoífal a’ Káinnál * kételenittefsék erre i'okadni: Imé el-iizfi engemet mojl e1 Földnek fanéról, és d Te Ortzá.l előtt el kell rejteznem, bujdosó és vándorló léfiek Földön: mellyböl d következik, hogy valaki én réám találkozik, meg öl engemet. iMós. IV: 14. A z illyen, ha az UR JÉ’SUS KRISTUSt mint az lfiennek Ortzáját kéri és kerefi, kíván ván az ö lelke és békédé által vezéreltetni, hogy légyen ö nékié világofság, es d’ Jetétség ötét el ne fg la lja . Ján. Xlí: 3 5. minden ö kérésére tsak illyen komoró válakt n yér: Botsátok én te előtted Angyalt, de én te veled nem mégyeke l , mert kemény nyakú vagy te, és talám meg-eméftenélek téged az úton. 2Mós. XXXIII: 2, 3. Ha az ISTENÍnek, mint minden Királlyal? Királyának orkágláfa és védelme alá folyamodik, magát annak Szeretetéböl és Kegyelméből egékfcen ki rekektetetnek tapafctalja; engektelö áldozatot kékit ugyan ö ; de el-fordította már az ÜR az Ö Ortzáját Ö tö lle, kereíi az U R at, de nem találja, fel-kél és eljárja az utiák nak fo r o fja it Ének. III; 1. hogy vifiont meg-ta\álná az Is tent ; de végre tsak így gyötrődik magában : Imé Nap-ke letfelé mégyek, és nintstn; ha pedig Nap-enyéfetfelé, nem vehetem Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(19) Tehetem éjimben ötét. Avagy mikor Éjak-felé tselekedik va lamit , nem láthatom: El-rejti önnön magát Délre , 's nem jcmlélhetem. Jób. XXIII: 3 , 8, 9. Oh Szív rágó gyötre lem ! óh Lelkeket kínzó állapot! és óh temérdek fetétséggel bé-borittatott veízedelem ! Bizony mivel az Ifién Gi ttájának el rejtettetéíe az ö Haragjának tsalhatatlan Jele , itt léízen egéfe erőben helye ama’ régi bölts mondásá nak : hogy a’’ Kiráüynak haragja vagy tulajdonképen Őrttá jának el-rejtettetéje Halál. Ugyan is miképpen a’ terméketi Napnak le-menetele mindenfelé vakságot és rettegéft ok o z , és mindeneket az ö fetétségével mint-egy halálban borit és el-tem et: Ú gy az iften Ortrája világofságának eltünéfe nem e g y é b , hanem halál és veízedelem : a’ mint ez nyilván jelentetik, E’sa. LXIV: 7 .Mikoron a? te Ortzádat el-rejted mi tóIliink* a' mi álnokságinkbanmeg-rothadunk. T o vábbá, ha az illyen ember, az Iften Orttájárnak el-rejtettetését , úgy gondolja, mint e’ Világ ítélő Birája’ Ortzájának rólla való el fordulását, méltán meg-rettenhet az ö fiivében, és a’ maga meg-igazúlhatásáról mint egy kétségben el vén, az ISTEN t úgy képzelheti, mint-egy mindeneket tudó, mindeneket látó , fel-gerjedet haragú , kemény ítélő Bí rót , a’ K i , mivel a’ hamisságban nem gyönyörködik , és az álnokságnak tselekedöje ö véle együtt nem lakothatik. ’Sólt. V: 5. azért a’ maga Orttáját ö rólla égéjjen elfordította: az honnan immár, ha a’ Világi minden élőállatokat meg tekinti , úgy te tfiik , nem egyebet lá t , hanem az ö kár hoztató vádolóit: ha az ö házában rakáfra gyűjtött Földi áldáfokra n é z , úgy tetfiik, valami ö té t, maga menthe tetlenné tévő kéz-íráfokat olvas; ha könyörög, mind n ö imádsága tsak ez : Én lftenem napppal kiáltok te hozzád, de nem halgatj-meg, és éjjel , de nintsen tsendekiégem énnékem. ’Sólt. XXIII: 3. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(20) Illy’ nagy Meg-háborodás, és feneketlen Boldogta lanság lévén az Ifién Ortzájának valakitől való el-rejtetéfe * kétségben azt femmiképen nem hozhatni, hogy valahány kor az ISTEN az Emberektől a' maga Ortzáját el-rejteni mondatik, mind-annyikor többnyire azzal, az ISTENnek nem valami kitsiny meg-básüláfa, hanem fokkal inkább az ö febes fel-indúláfa, ( a’ mennyiben t. i. ez az ISTENben lehet ) jelen tetik. A z honnan én ugyan igen könnyen is hajlanék azokh oz, a’ kik e1 m i kezünk alá vett Letzkén e k , első tzikkclyetskéjét ekképen fordítják: A z én bísítláfomnak, vagy haragomnak fel-lobbanásában , el-rejtettem va ló az én Ortzámat te fölled egy (Lempillantáfig. Melly fcerínt, nékem avagy tsak úgy tétizik, hogy az Ifiért Ortzája el-rejtettetéséböl következni izokott nagy Boldogtalanság képen m eg-kiifebbíttetik, és a’ következő tzikkelyben kifelyeztetett hathatós vígafctaláfra-is egyenes út nyittatik. M i dőn u g y a n is, az IST E N el-fokta rejteni az ö Ortzáját-, az ö bírálásában és haragjában-, az ö busáláfa pedig vagyon az engedetlenségért, Róm. II: 8. azért meg-efik az , hogy az ISTEN a* mága Népétöl-is, a" melly hafonlóképpen fokkor nagy bűnben és engedetlenségben eshetik, ollykor el rejti a’ maga Ortzáját, annyira, hogy a’ Dáviddal ekképen nyögjenek, és keferegjenek , URam miglen felejtkezel-el rólam mindene(lói fogva ? Miglen rejted-el a’ te ortzádat én föüem ? ’Sólt. XIII: 2. Nem következnek-el mindazonáltal ö reája, az ebből folyni fcokott minden boldogtalanságok egéfcizen; mert az I S T E N , ezt tsak az ö bírálásának fellobbanásában , és tsak egy (iempillantáfig, sőt ugyan olly kor merő azon hozzája való fceretetéböl, és az ö próbáltatására, ’s erősödésére rejti-el ö tölle; nem külömben mint az édes A tya az ö már ügyelni kezdettgyermekével nyájaskodván, magát ollykor tsak igen könnyű helyre egy kevéfsé. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(21) félre vonja, és Ortzáját tölle el-rejti, h o gyh a ö tolle Élveién és bánkódva kereftetnék, majd annak kettős örömére ma* gát meg-jelentse. És ugyan Éintén ez értelemben véÉem én már Sz. H. H. azt-is, midőn e; mi kezünk alá vett L etzkében, az ISTEN , az eddig le írt, és meg-magyaráztatott Ke/erves Lelkű Ápfionyi-állatnak, az az, a’ KRISTUS’ el jövetele elött, a' térti Izraelitáknak tárfaságokban ugyan, a’ Törvény nek fcolgálatja alatt é lt, de annak tehetetlenségéről meg győződött, és azért ÉoroíTabban tsak az ISTEN K egye lembéli Szövetségének ígéreteihez ragaÉkodott Igaz Anyafcent-egy házának ezt mondotta : Az én búsulújamnak fellobbanásában, el rejtettem vala az én Ortzámat te tö/led egy illantújig , jelentvén ezzel igen Éépen, hogy az IS T E N nem tartja meg az ö haragját a’ maga Népe ellen, mint feokta az Ö ellenségi ellen, Nahum. I: 2. hanem ha el-forditja-is ollykor azoktól az ö Ortzáját; a’ mindazon által tsak az ö haragjának fe l - lobbanásában, és tsak egy femp'illantáfig, az a z , igen kevés ideig ta rt. Nem lehet hát femmiképpen meg nyugodnunk, az itten említetett fienupillantásnak meg-hátározásában, amaz egy külömben nagy Tudom ányú, és tifcta Kegyefségü Férjfiúnak vélekedésén* mint ha ugyan az {(len Ortzájának> ezen eddig le-írt AfcÉonyi-állattol tsak egy fempiüantáfig lett el-rejtettetéfe, ma gában foglalná az egéfc O Teftamentomi Időnek folyását: mind a’ mennyiben az, az egéfc idő haragnak és keménységnek idejének neveztetik, Rám. IV: 15. és annak Fiai úgy íratnak-le, mint d’ meg-itták az UR’ Kezéből az ö haragját' nak pohárá t , és a* keferiiség poharának Jeprejét-is ki-fopták, melly miá ollyanok-is volnának mint d réJegek. É’ sa. Ll: 17, a t. mind pedig a’ mennyiben a’ Tzérémóniás Törvény nek fcolgálatja éppen el - vifelhetetlen terhet hozott vala. femp. kik. C Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely. arra.

(22) arra az id ő re; a* Szent Léleknek ebben való munkálkodáfa olly’ ritka és meg-vonattatott vala, hogy erre nézve, ö felölle nyilván e’ mondattafsék, hogy a’ KRlSTUSnak meg-ditsöittetéfe előtt nem-is vala. Jáa VII: 39. Sőt az ISTENhez-is tsak a’ Fő Pap által járulhatnak vala, és ötét az árnyékok, példák és jelek által lathatják vala: A z ISTEN a* Kerubimoknak fel-felé ki - terjefctetett fcárnyaik között lévő ditsofséges felhőben lakozik vala, még-is ö hozzá a’ Fő Pap-is nem közelíthet vala, míg azt a’ Jó-illatnak füstyével egéüüen el nem foglalta, és így az egéiz felhőt sűrű fotérségben nem helyheztette. M ellyek , mivel a* tefti Izraeliták között lakozott Igaz H ívekre, a’ Lelki Iz raelitákra-is ki-hatottanak, nyomván öket-is a* Tzérémóniás Törvénynek igen terhes fú lya, és uralkodván ö rajtokis a’ fok keferves Ínségek; fegyver , rabság, púfctulás, és Éámkivetés, annyira, hogy már ök-is némü-némüképpen ^ kérdezkedhetnének a’ fe lö l, ha vallyon ök az ISTENnek válaftott Hívei vólnának-é? vallyon nem felejtkezett-é el egéüfeen az U R az ö ígéreteiről? és vallyon nem fordi* totta-é el végképpen ö töllök a’ maga Ortzáját ? azért az O Teftamentomnak terhes ideje ö-reájok nézve-is méltán úgy gondoltathatnék, mint az ISTEN Ortzájának egy íempillantáfig lett el-rejtettetéjének ideje . De nem le h e t, mon dom , femmiképpen, hogy mi-is ebben a’ vélekedésben egéfefeen meg-nyúgodjunk, 1) elsőben ugyan a z é rt; mert ha fontén meg-efett-is az, az O Teftamentomnak folyáfa alatt, hogy annak idejét az ISTE N a’ maga Ortzájának el-rejtésével, nem tsak a’ te fti, hanem a’ Lelki Izraeliták ra nézve-is, Haragnak és Setétségnek idejévé tenné; voltá nak mindazonáltal abban olly’ lucida intervalla, olly’ ked ves hívefitéfnek napja-is, mellyekben az Izraeliták az IS TEN Ortzájának jelen-létével, nyilvánságofon ditsekedhet-. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(23) tiek vala : sőt ha ollykor az igaz Hívek kénfeeríttetnének-is, az ISTEN Ortzájának el-rejtettetéfe m iatt, mindenfe lé el-feéledni, annyira, hogy ezért a* buzgó Lelkű Illyés-is IST E N előtt ekképen keferegne: Nagy básúláfom vagyon né kem a’ Seregeknek URáért; mert elhagyták a* Te Szövetsége det az Izrael F ia i, a' te óltúridat le-rontották, és a* Te Pró fétáidat fegyverrel meg-áltek , és fsak egyedül én maradtam, engemet-is pedig halálra kerefhek. íKir. XIX: 10. Maradtanak mindazáltal még ekkoron is annyin , hogy azok felöl az ISTE N ezt mondhatná: Meg hagytam Izraelben két ezer embert, kiknek az ö térdek meg nem hajlott a’ Bálnak, és kiknek fájok nem tsókolta-meg azt. iKir. XIX: 18. Mellyre n ézve, nehéz volna az egéfc O Teftamentomi idötilly* fel-lobbant haragnak idejének gondolnunk; De továbbá 2) májodféor. Vnllyon ugyan leheté a z , hogy itten ez egy fempillantáfnak nevezeti alatt értetteísék az egéfc O T estim entom i időnek folyáfa, mellyben a’ Törvénynek átka uralkodik vala, és a’ melly egy néhány feáz efetendökre ki-terjedö időt magában foglalt vala? és ha ez értettetik, vallyon illy’ fok feáz efctendökig tartott feenvedés , mél tán neveztethetett-é egy fempillantásnak, holott ama* köz mondás feerént: omnis mora afflicto longa, a* nagy keferüségek , gyötrelmek , és fcenvedéfek között heveröknek * még egy feempiílantás-is ezer efetendönek tetfcik, mennyi vel inkább illy’ hofcfcú ideig tartott feenvedés egy feempillantáfnak, femmiképen nem neveztethetnék. Nem va gyok ugyan tudatlan tellyefséggel a’ Próféták’ feólláfainak formájiban, mellyek feerént gyakorta az Emberek’ dolgai nak hofefcabb idejek is egy kitsiny , egy kevés időnek nevez tetnek , és hogy az Ifién előtt egy nap ollyannak mondattat ik , mint ezer eftemtő, és ezer eftendö mint egy nap. 2Pét. III: 8. Sőt könnyen meg-engedem azt-is, h ogy akármelly. C a. hofcfcú. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(24) ho££ú lett légyen-is az O Teftnmentomnak ideje, a’ mind azonáltal az örökké-valóságra nézve mindenkoron rövid idő nek efm értethetik: de azt még is a’ Sz. Iráfnak Stílusa feérint Izokatlan dolognak tartom , hogy illy’ ho£fcú idő, egy fempiliántújnak neveztefsék. És ezek fzerínt immár méltóbb juíTal hajolhat akár* ki ama’ Valláfunk’ egyik Bölts és Kegyes Sz. I. Magyará zójának a’ G. Vitringáwk értelm ére, állatván, hogy az Is ten' Őrtzajának ezen egy fempillantájig lett el rejtettetésén , nem kell minékiink az egéfc O Teílamentomnak idejét ér tenünk , hanem tsak azt a’ réfcét, mellyben az Izraéliták, és azok között az igaz Hívek-is, Antiochus Epiphanes vagy igazábban Epwuines alatt X X V I , feoroílabban pedig három esendőknek elfolyáfokig ifeonyúán fanyargattattanak, Tem plomoknak útállatos m eg-fertéztetéíe, Illeni ti Ételeteknek m eggátoláfa, Törvényeiknek, Szokáfaiknak meg-tapodáfa, és Nemzeteknek feörnyü kínoztatáfok által kefergettetten ek, el-annyira , hogy már az egéfe ’Sidó Nemzetnek, és azok között az ISTEN igaz Híveiknek-is utolsó vefcedelmek jelen lenni láttatnék. A ’ mikoron-is'azért az ISTEN méltán úgy gondoltathatik vala, mint a’ ki el-rejtette vol na ezektől az ö ortzáját, egy fzempillantájig. Hogy pe d ig , a’ nehézséget tsak el-mellözni ne láttaífam, meg-val. lom én azt egyeneíen , hogy így-is ezen keferves fcenvedéfnek ideje, tulajdonképpen egy fempillantájmk nem mondattathatott, magában foglalván leg-feoroííabban-is három egéfe efctendöket ; de el-hifcem más felöl azt-is, hogy fok kal helyefebben lehetett mind-azon-által ezt egy fiempillanthfnak nevezni, hogy fém az O Teftementomnak olly’ fok ’ feáz e&tendöket magában foglaló idejét. Annyival-is in kább , hogy tudom én azt nyilvánságofon, hogy az illyen Éínii dolgokban az, egy (Zempillantáfnak nevezeti alatt, nem annyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(25) annyira tsak az időnek rövidsége, hanem inkább a’ tanittatik , hogy ha fcintén ez az igaz Ekkléfrának fcomorú álla p o ta , keferves fcenvedéfe, és- el-hagyattatáfu magában gondoltatván , egy kevéísé hofcfcafabb időre terjedett-is» annak mindazonáltal, diincén olly’ bizonyofon el-kellett m úlni, melly bizonyofon az időnek az a’ réfcetskéje, mellyet egy f empillantájmk nevezünk , ugyan akkor midőn elő áll > egyfcer’smind el-is enyéfcik , és így e’ magyarázat fcerínt, az igaz Híveknek hofcfcabb időkre terjedett kísérteteik, és fcenvedéfek között-is, ez által egy hathatós vígafctaláfnak kút-feje nyílik , hogy ha fzintén hofcfcafok-is olfykor az ö el-hagyattatáfok, fájdalmas fcenvedéfek, és rettenetes kí sértetek , de mindazonáltal nem véghetetlenek, sőt azoknak egyfcer olly’ bizonyofon el-kell múlniok, miként a’ hirtelen tá madott,és azonnal el-is tűnt fcempillantás el-múlik. Kérdjétek* meg Sz. H. H. tsak T i m agatok, a’ ti tulajdon Élveite ket: Vallyon nem kettős, sőt ugyan ifconyú nyomorú ságnak tartaná-é azt akárki T i-közzületek, ha ö valamelly Kerefctvifeléfek alá lévén vettetve, látná ugyan , hogy azok nem a’ leg-nagyobbak, de mindazonáltal ollyanok, a’ mellyek alól ö magának foha táguláft nem várhatna? és vallyon ellenben nem nagy vígafctaláft találhatna-é magának T i közzülletek a z, a’ ki noha igen nagy nyomorúságokban, terhes kerefct-vífeléfek, és minden fcempillantáfokon fcemei előtt forgó keferüségek között gyötrődnék ugyan, de mindazonáltal bizonyos volna abban , hogy azok nem fog nak örökké ö-rajta maradni , hanem egyfcer, és nem-is olly’ fokára , ö-rólla bizonyofon el-hárittatnak, sőt nem tsak» hanem olly’ örökké tartó örömmel, és Boldogsággal, m elly foha femmi keferüféggel többé meg nem elegyittet ik , fel-váltatnak ? fdellyeknek tneg-gondoláfa egyenes útat nyit már. C i. C). Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(26) (**) májodfior, minékünk az igaz Híveknek fcívekre £ állott keferüségeiknek ezen mi Letzkénkben ki-fejeztetett el-ofelatáfokról, avagy vígafctaláfokról való értekezéfre . Midőn ugyan-is a1 Próféta az JJien’ Őrtzajának az igaz Hívektől eg y fcempillantáíig lett el-rejtettetésének ezt téfci utánna : De az én örökkévaló Irgalma]súgómban könyörültem te rajtad, azt mondja a' Te Meg-váltód: azzal őket olly’ hathatós, és olly’ bövséges Vígafctaláfnak Folyamatira v e z e tte , melly e’ Világ Fiainak minden ártalmas vígafctaláfokat fok ezer gríditsokkal felyül haladja, és a’ meg-hólt Sziveket-is egéfe£en m egeleven íth eti. A z ISTEN nek Irgalmajsága bizony magában-is mindem vígafctaláfoknak ki-meríthetelen Kút-fej e , mennyivel inkább az ö örökké való Irgalmafsága méltán ú g y képzeltethetik: Kiváltképpen, ha már továbbá fel-téFizük. a z t , hogy az IJlennek örökké való Irgalmajsága avagy Kegyelmefsége, a' Sz. Iráfnak fcokott fcólláfa ízerínt, jelenti itten egy átaljában, az Uj Teftamentomnak minden Irgalmaíságg a l , és Kegyelmefséggel bövölködö idejét: úgy m int, a’ m ellyben mind azok a’ jók tellyes erőben fel-talaltatnak, mellyek az ember vígafctalására, és tökélletes boldogságá ra meg-kívántathatnak . Itt vagyon ( i ) a’ tellyes Szabad ság, melly feerínt a* bűnnek állapotából, és a’ feolgálatalól fel-feabadittatunk. É'sa. XLI 1: 6, 7. Itt vagyon (2) az embereknek az IS T E N n el, és az UR JÉ’SUS KRISTUSM való egyesüléfek , melly fcerínt, nem rejtik-el immár magokat az Iftennek Ortzája előtt az Adámmal, iMós. III: 8. hanem lakoznak nagy boldogsággal a z ö pitvariban. 'Sóit. LXV: 5. itt vagyon ($) a’ Híveknek az ISTEVnel való Békefségek, és az ö Lelki-efinéreteknek tökélletes tsendesfég ek , melly Ferínt, minden félelem nélkül üolgálhntnak az URnak Szentséggel és Igafsággal. IttlátFik (4,) a’ Szent lélekn ek egyesüíéfe, és drágalátos munkálkodifa az ö. SorfosHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(27) Sorfoflinak Szívekben, i Kór. II: 12. Itt vagyon (5) min den Tudománynak, Böltsefségnek és Eíméretnek tellyefsége. Ján. VI: 4?. Itt bövölködik (6 ) valójában a’ Meg-fcenteléifnek ereje, a’ mennyiben fokkal hathatófabb indító ok o k , és eröífebb efcközök találtatnak arra. Itt tetfcik-ki igazán (y) a’ Szent Lélekben való tökélletes öröm , melly feármazik az Hívek Reménységének bizonyos voltából, és az ö Jövendöbéli Boldogságoknak nagyságából. Itt feemlélhetik (8J a’ nyomorúságoknak közepette-is bövölködö vígafctalás . E'sa. LXI: 1 - 3. Itt töröltetik-el (9) egéfcfeen az Haláltól való félelem , és a’ feiikségben való kétségben esés , a’ mennyiben az a’ Hitnek erejéből, a’ Szeretetböl: és az élő Reménységből fzármazhatik. Rom. VIII: 3 5 - 3 7 . Itt vagyon ( 10) az embernek a’ Szentekkel való egyezsé ge. Efés. I: 3. És mindenek felett itt vagyon az Hívek nek egyenes által menetelek ama’ tökélletes és örökké tartó Mennyei Boldogságra, meüyhez hafonlót fém nem lá tott , fü l nem hallott, és az embereknek fívekbcn-is nem ju tott . Melly meg-betsülhetetlen drága Jókra nézve az U jj Teftamentom nem tsak lften Orfágának, Mennyeknek O rf ágának, és lften Jó Kedvének Eftendejének, hanem en nek felette, amaz örökké való Békefségnek Tanátsára, mint maga Fundámentomára n é zv e , és az UR JÉ’SUS KRlSTUSnak uralkodáía által fel-állittatott állondóságára n é z v e , melly feerínt a’ Pokol-kapuinak minden vérengezö fcándéki ellen úgy meg fundáltatott, hogy Joha ezek azon diadalmat nem vehejfenek. Mát. XVI: 18. Ötökké való Kegye lemnek , 'Sóit. LXXXIX: 3, 5. és örökké való Irgalmafságnak-is neveztetik a’ kezünk alatt lévő Letzkében. És így» midőn a’ tefti Izraeliták között nyomorgattatott IgazAnyafeent-egy-háznak ezt mondja az I S T E N : A z én örökké-vafó irgalmafságomban könyörülök te rajtad, pzzal annak azt 9 ígéri ♦ Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(28) ígéri, hogy ötét az Ujj Teítamentomnak minden drágalátos Ja» vaiban kegyelmefen réfeelteti. Mellyek mivel öröké-valók mind Fudamentumokra, mind állandóságokra nézve , innen már világoíabban-is láthatjuk, melly méltó Fundamentomon mon dattanának az Igaz Híveknek Keferiiségeik és Kerefct-vifeléfeik is tsak egy féempilíantáfig tartóknak; mert a’ mi nyo morúságunknak egy fcempiHantújig való könnyűségé, ay Ditsösségnek felette igen örökké való állandóságát (íerzi minekünk. a Kór. IV: 17. Mitsodák ugyan-is egy akármelly nagy po hárban lévő víznek tsep jei, a' feneketlen és az é g é i Föl det körül folyó tengereknek tsepjeihez kép eit, ollyan bi zony és még annál-is kiífebb e’ Világi akármelly hofcim Életnek nyomorúsága-is a’ foha örökké véget nem efmérhetö Örökké-valóságnak állandó öröméhez képeit. A ’ mi koron azért az ISTEN a’ maga örökké-való Irgalmafságát az Igaz Hívekre el-hozza , akkor azoknak meg-telyefiti egéfc erőben azt-is, a’ mi vagyon a’ Letzke után lévő 11 és 12 verfekben : Oh te Regény! féélvéjéfól hányattatott, vtgaftaláflól megfoftatott. íme én a? te Köveidet Kárhunkulus köre rakom-, és Sáfirus köveken fhndállak tégedet. És a' te ablakaidat drága kövekből tsinálom , és ay te kapuidat Kár. bunknlus kövekből, és minden te haráridat kívánatos kövek ből. Mellyhez annyival inkább bízhatik az Igaz Ekkléíia, hogy ez nem tsak valami hó halmon épült öröm , nem tsak valami tsupa ígéreten álló vígaíztalás, mi vel ezt maga mondja a’ Híveknek Meg - Váltó URok, Goélek, az az ; hogy moít e’ fokát jelentő DitsÖsséges Nevekről hofefeaífabban nefcóljak; annak ígéred ezek, a’ ki mind ezeket meg-tselekedheti ; mert U R , a' Kinek tellyes Hatalom adatott Mennyen és ay Földön, Mát. XXVIII: 18. meg-is akarja tselekedni; mert a’ Híveknek Meg Vál tódik i Goélek, és igen Könyörülő Fő Papjok, ’Sid. II: 17. És Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(29) És így a* kezünk alatt lévő Prófétziának igaz értelme e ' le h e t, mint-ha bővebb fiókkal ezt mondotta vólna a’ Pró féta által az ISTEN: „Én válafitott népem , *s kedves Ö„rökségem ! moítan egy ideig valójában el-hagyatott, és kej «ferves Lelkű Afifconyi-állat! jól tudom mi fekfcik a’ T e „Szíveden , és miért járfi éjjel nappal illy’ le-tsüggefitett „F ővel, és Könyvekben lábogó ütemekkel; mert az én ha ragom nak fel-gerjedésében el-rejtettem vala az én ortzá« „m át te tölled egy fcempillantáfig, az honnan a’ nyomo,„rúságok te rajtad el-hatalmaztak vala: a’ te üldözőid» „és keferüségeid meg - fiaporodtak v a la : D e ne tsüggedj„ e l ; mert ezeket te veled egéfifcen el-felejtetem , midőn „az Ujj Teílamentomnak minden Jókkal bűvös idejére fel„virafctlak, és az által az örök Mennyei Bóldogságban-is bé„vifilek. De ezeket immár itten félben fiakafitván, illő léfcen ez eddig folyt Elmélkedésünket ílly rövid és vígafitaláíFal tellyes Igafságban fioritanunk , hogy ez légyen egyfeer’smind mindnyájunk előtt moílan egy Kedves T U. D O. M. Á. N Y .. Igen meglökött útja az ISTENnck, a' Kegyelemnek Szö vetségére fel-vététtetett, és azzal mint-egy tökélletes HázasSággal Ifiénnél egyefittetett igaz Hívek köríti, hogy ollykor ö. két még az Halálnak kefertíségeit-is félyiil múló Nyomorúsá gok alá , és á' kemény Kísérteteknek ugyan tüzes Kohában bévejjé; úgy mindazonáltal, hogy azok alatt fsak egy ideig tar tsa őket, és mikor azoknak Ifientöl rendeltetett határai el-érkeznek, vifiont az Ö örökké-való Irgalmajságában ö rajtok kö nyörüljön, és az Ö Ortzájával őket meg-elégitse. Fundáltam én egéfifcen e’ Tudományt a* Magyará zatra fel-vett Igékben, és kihoztam annak igazságát eddig tartott Elmélkedéfemböl. Vizsgáljuk mind*azon-által ineg it is egy Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.

(30) is egy kevéfsé annak Igazságát a* mi Szíveinknek vigaEcalására. A zt mondám Tudományomban f i ) Igen meg-fokott útja az Ijiennek, hogy az igaz Híveket gyakorta a* Kísérteteknek tüzes Mohában bé-veff'e. Nem mondom: hogy ne ta láltaidnak ollyan igaz Hívek is, a’ kik Világi Életekben igen kevés, vagy femmi kísérteteket nem henvedtenek. D e azt el-mérem mondani bátorságofon, hogy azokat ez e g é t Világon-is igen könnyen meg-lehetne hámlálni. Vallyon tsak T itek et hóllitalak-meg Sz. H! Kitsoda találkoz nék Ti-közöttetek ; a’ ki el-merné azt maga felöl monda ni , a’ SámusbéXi Királyai a’ Polycratessél, hogy ö foha fem mi homorúságot nem látott, és a’ k i, erre n ézve, arany gyű rű jén ek, vagy egyéb drága Kintsének önként való elvehtésével kívánna magára valami homorúságot vonni ? én mindjárt a’ Sz. Ambrofiussal ez helyből el-haladnék, hogy az ollyan emberrel együtt el ne vefinék. Mert vallyon ha foha a’ betegségeknek ezer nemei kozzül egyel-is nem gyötrődtél, vallyon nem vallottál-é hát a’ te Jóhágodbanis foha femmi kárt? vallyon nem érte-é foha femmi pirongság , femmi hégyen ortzádat ? vallyon nem tsalódott-é-meg reménységed kedves gyermekeidben, atyádfiaiban, barátid ban ? vallyon nem halahtottad-é el magad elöl valami olly* kedves em beredet, a* kit a’ te híved eroílen heret vala ? És leg-fellyebb vallyon foha femmi tselekedetiden, femmi bűneiden nem bánkódtál-é ? Én bizony e’ felöl ha T e igaz Hívó v a g y , felettébb kételkedem; mert látom azt nyilvánságofon, hogy az igaz Híveknek Serege, az ISTENnek hazudni nem tudó behédében úgy rajzoltatikle, mint ama' Kofiiklának hafadékában magát el-rejtö és ott egyedül kefervefen nyögő Galamb, avagy Gerlitze. Ének. II: 13, 14. hallom hogy amaz Iga/-,ágnak Szája még moíl-ia Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely.