Doktori (PhD) értekezés
Kirovné Rácz Réka Magdolna
2014.
NEM ZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Hadtudományi Doktori Iskola
Kirovné Rácz Réka Magdolna
Az éghajlatváltozás okozta hidrológiai katasztrófák elleni védelem oktatásának helyzete, fejlesztési lehetőségei
Doktori (PhD) értekezés
Témavezető:
Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok
Budapest, 2014.
Tartalomjegyzék
B E V E Z E T É S ...4
A K U T A T Á S I T É M A A K T U A L IT Á S A ...4
A T U D O M Á N Y O S P R O B L É M A M E G F O G A L M A Z Á S A ...7
A K U T A T Á S O M E L Ő Z M É N Y E I, A K O R Á B B I T U D O M Á N Y O S E R E D M É N Y E K A T É M Á B A N ...9
H IP O T É Z IS E K ...10
A K U T A T Á S C É L K IT Ű Z É S E I... 11
K U T A T Á S I M Ó D S Z E R E K ...12
A Z É R T E K E Z É S T A R T A L M Á N A K K Ö R Ü L H A T Á R O L Á S A ...13
1. A Z É G H A JL A T V Á L T O Z Á S G L O B Á L IS P R O B L É M Á JA A T E R M É S Z E T I ÉS A G A Z D A S Á G I H A T Á S O K T Ü K R É B E N , N E M Z E T K Ö Z I ÉS H A Z A I V IS Z O N Y L A T B A N ...15
1.1. Azé g h a jl a t v á l t o z á s, m in tg l o b á l isk ih ív á s... 15
1.1.1. Az éghajlatváltozás és az üvegházhatás összefüggései... 15
1.1.2. Az éghajlatváltozás globális hatásai a természetre...19
1.1.3. Az éghajlatváltozás hatása Magyarországon... 23
1.2. Azé g h a jl a t v á l t o z á s s a lk a p c s o l a t o sl e g f o n t o s a b bf o g a l m a k, s z e r v e z e t e k, s t r a t é g iá k ...25
1.2.1. IPCC...25
1.2.2. A klímapolitika... 25
1.2.3. A VAHAVA project...26
1.2.4. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia... 26
1.2.5. Az Európai Unió és az éghajlatváltozás... 27
1.2.6. A Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia...28
1.3. A GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS LEGJELENTŐSEBB NEMZETKÖZI KONFERENCIÁK, ESEMÉNYEK ÉS SZERVEZETEK... 30
1.3.1. Stockholm, 1972: ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről...30
1.3.2. Brundtland Bizottság, 1984- 1987 Környezet és Fejlődés Világbizottsága...30
1.3.3. Rio de Janeiro, 1992: ENSZ Konferencia a Környezetről és a Fejlődésről...31
1.3.4. Kiotói Jegyzőkönyv 1997... 32
1.3.5. ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (United Nations Framework Convention on Climate Change, UNFCCC) 1992... 32
1.3.6. ENSZ johannesburgi nemzetközi találkozó 2002...33
1.3.7. ENSZ Fenntartható Fejlődési Konferencia 2012...33
1.4. A HAZAI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS LEGJELENTŐSEBB ÁLLÁSFOGLALÁSOK - JELEN ÉRTEKEZÉS TEKINTETÉBEN - FONTOS MEGÁLLAPÍTÁSA...33
1.4.1. A VAHAVA Összefoglalóról... 33
1.4.2. A Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégiáról... 35
1.5. Azé g h a jl a t v á l t o z á sh a t á s aag a z d a s á g r a - Azé g h a jl a t v á l t o z á so k o z t ak á r o k
TÁRSADALMI KÖLTSÉGE...36
1.5.1. Az időjárási anomáliák közvetett hatása a gazdaságra... 37
1.6. RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK - 1. FEJEZET... 39
2. A Z É G H A JL A T V Á L T O Z Á S ÉS A H ID R O L Ó G IA I E R E D E T Ű K A T A S Z T R Ó F Á K Ö S S Z E F Ü G G É S E I...42
2.1. Azá r v iz e k r ő l...42
2.1.1. Az európai árvízi veszélyeztetettségről... 42
2.1.2. A hazai árvizek, árvíz- mentesítés és árvédekezés... 46
2.1.3. Az árvízvédelemmel kapcsolatos kihívások a jöv őb en ... 59
2.2. A BELVIZEKRŐL...69
2.2.1. Belvízrendezés...71
2.2.2. A belvíz elleni védekezésről, valamint szabályozásáról... 74
2.3. HELYI VÍZKÁROK... 77
2.3.1. Természeti adottságok szerepe a helyi vízkárok kialakulásában...78
2.3.2. Emberi tevékenységek szerepe a helyi vízkárok kialakulásában...79
2.3.3. Az elmúlt évtizedek legjelentősebb helyi vízkár esem ényei... 80
2.4. Aza s z á l y... 82
2.4.1. Az éghajlatváltozás és az aszálygyakoriság összefüggéseiről... 83
2.4.2. Az aszály nemzetközi szintű problémájáról... 84
2.4.3. Hazai tendenciák az aszályok tekintetében...89
2.5. RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK - 2. FEJEZET... 96
3. A Z É G H A JL A T V É D E L E M O K T A T Á S Á N A K S Z Ü K SÉ G E S S É G E A K A T A S Z T R Ó F A V É D E L M I K É P Z É S E K E N ... 98
3.1. Fe l h ív á so ka zé g h a jl a t v é d e l e mo k t a t á s á n a kj e l e n t ő s é g é r e...98
3.1.1. A Nemzeti Környezetvédelmi Program... 98
3.2. AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI HATÁSOK OKOZTA KIHÍVÁSOK A MAGYAR KATASZTRÓFAVÉDELEM SZÁMÁRA ... 113
3.3. A B M Or sz á g o sk a t a s z t r ó f a v é d e l m if ő ig a z g a t ó s á gsz a k m a iir á n y ít á saa l át a r t o z ó OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK... 118
3.3.1. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete és elődje... 118
3.3.2. A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ...128
3.3.3. Az egységes rendvédelmi moduláris szakképzési rendszerről...134
3.3.4. A katasztrófavédelmi közösségi szolgálat és lehetséges kapcsolódásai az éghajlatvédelemmel kapcsolatos ismeretek terjesztéséhez... 136
3.4. A KÉRDŐÍV ALAPJÁN A MEGKÉRDEZETT HALLGATÓK ISMERETSZINTJE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSRÓL ... 137
3.4.1. A kérdőív... 137
3.4.2. A kérdőív eredményei, tanulságai 2007-ben... 138
3.4.3. A kérdőív eredményei, tanulságai 2013-ban... 147
3.4.4. A 2007-es és a 2013-as kérdőívek összesítéseinek összehasonlítása és annak tanulságai...157
3.5. Azé g h a jl a t v é d e l m io k t a t á s, k é p z é s, k ik é pz é sl e h e t ő s é g e i... 163
3.5.1. Az éghajlatvédelem oktatásának lehetősége önálló tantárgyként... 166
3.5.2. Az éghajlatvédelem oktatásának lehetőségei a katasztrófavédelmi képzéseken oktatott szaktantárgyak kiegészítésével...167
3.5.3. Témakörök, tantárgyak és kapcsolódásai az éghajlatváltozáshoz... 168
3.5.4. A gyakorlati kiképzés lehetőségei az extrém időjárási események következményeinek felszámolására ... 177
3.5.5. Nemzetközi kitekintés a környezeti nevelés és az éghajlatvédelmi oktatás tekintetében... 184
3.6. RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK - 3. FEJEZET... 188
B E F E J E Z É S ... 192
Ö S SZ E G Z E T T K Ö V E T K E Z T E T É S E K ...192
Ú J T U D O M Á N Y O S E R E D M É N Y E K ...195
A Z É R T E K E Z É S A JÁ N L Á S A I...196
M E L L É K L E T E K ... 199
F E L H A S Z N Á L T I R O D A L O M ... 205
BEVEZETÉS
A KUTATÁSI TÉMA AKTUALITÁSA
„ Társadalmi érdek az alkalmazkodásra való felkészülés, melyben legfontosabb a társadalom megismertetése a klímaváltozás várható hatásaival és az időjárási extrémitások tényével, valamint azzal, hogy a tétlen várakozás helyett a meglepetések, a váratlanság pánikkeltő hatásának megelőzésére fe l lehet és fe l kell készülni.”1
„A tudomány feladata a felmérés, az elemzés, az értékelés és a figyelemfelhívás.”2
Az éghajlatváltozás igen sokat vitatott téma már hosszú évek óta. Vannak vélemények, amelyek szerint nincs ok- okozati összefüggés az éghajlat változása, valamint az egyre szélsőségesebb és szokatlanabb természeti jelenségek egyre gyakoribb megjelenése között.
Ezek szerint egyszerűen csak el kell fogadni, hogy a korábbi tapasztalatokat megcáfolva, bármikor példátlan havazások, árvizek, viharok és egyéb természeti csapások következhetnek be.
Meggyőződésem, hogy a környezetünk, a természet jelezni kívánja nekünk, hogy nem szerencsés a környezetszennyezéssel és a pazarló, természetet nem tisztelő életmóddal rásegíteni az éghajlat változására, mert akkor drasztikus időjárási anomáliákkal és természeti csapásokkal válaszol majd.
Napjainkban globális célnak kell tekintetni az éghajlatváltozás káros hatásainak mérséklését, valamint ezen hatásokhoz való alkalmazkodást.
Az alkalmazkodás alapvetően kétféleképpen valósítható meg:
• a lakosság és a gazdaság általános felkészítése egy valószínűsíthető szélsőséges időjárási esemény bekövetkezésére és ennek várható hatásaira,
• a hatásokra való gyors, szakszerű, komplex reagálás humán, technikai, szervezeti és pénzügyi feltételeinek megteremtése.3
1 VAHAVA Összefoglaló, 17. p. http://klima.kvvm.hu/documents/14/VAHAVAosszefoglalas.pdf letöltés ideje:
2011. február 24.
2 ugyanott, 18. p.
3 Ismeretlen szerző: A globális problémák katasztrófavédelmi aspektusai, Alkalmazkodás az extrém időjárási anomáliákhoz, avagy egy újszerű katasztrófavédelmi koncepció az ár-belvíz, illetve az aszály jelenségek kezelésében, Pályamű a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Katasztrófavédelmi Tudományos Tanácsának pályázatára, Jelige: „Naturalis calamitas”
http://www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan394.pdf letöltés ideje: 2013. június 20.
Az elmúlt években felismerték hazánkban is ennek a problémának a jelentőségét, valamint azt is, hogy nem elég beszélni erről, cselekedni kell.
Szokatlan, szélsőséges természeti jelenségek, időjárási anomáliák váltak gyakoribbá, s ezek a jelenségek a társadalom egészére kihatnak, így minden társadalmi- és gazdasági területen el
kell kezdeni a várható hatásokhoz való alkalmazkodást.
A katasztrófavédelem területén különösen fontos a felkészülés az éghajlatváltozás hatására megjelenő újszerű, illetve növekvő gyakoriságú és intenzitású időjárási szélsőségek okozta kihívásokra. Tény, hogy ezek következményeként bekövetkező események többletfeladatot jelentenek napjaink katasztrófavédelmi szervezetei számára és új megvilágításba helyezik a megoldások megvalósítását, a megelőzés, a védekezés és a helyreállítás tekintetében egyaránt.
Napjainkra aktuálissá vált az a korábbi feltételezés, hogy a katasztrófavédelmi szervezeteknek a hagyományos tűz-, polgári védelmi és katasztrófavédelmi feladatok mellett nagyon komoly kihívásokkal kell szembenézniük, különös tekintettel az éghajlatváltozás biztonsági, katasztrófavédelmi kérdéseire. Ezek közül, értekezésemben a hidrológiai eredetű katasztrófák elleni védelemre, azon belül az árvízvédelemre, a belvízvédelemre, a helyi vízkárokra, villámárvizekre és kiegészítésként az aszályra fektetem a hangsúlyt.
A hidrológia a Földön előforduló vizek időbeli és térbeli eloszlásának, valamint körforgásának törvényszerűségeivel, továbbá a víz és egyéb környezeti elemek, a víz és a benne élő szervezetek kölcsönhatásaival foglalkozó tudomány.4
A hidrológia részei a következők:
• Hidrometeorológia (légköri vizek tudománya),
• Potamológia (felszíni vízfolyások tudománya),
• Limnológia (álló édesvizek tudománya),
• Hidrogeológia (felszínalatti vizek tudománya),
• Kriológia (hó- és jég tudománya),
• Óceanológia (tengerek- és óceánok tudománya),
• Hidrokémia, hidrobiológia (vízkémia, vízbiológia, vízminőség tudománya)
• Balneológia (gyógy- és hévizek tudománya).5
4 Lázár Ildikó (vízrajzi referens): Vízrajzi fogalomtár, Országos Vízügyi Főigazgatóság honlapja, http://www.ovf.hu/hu/vizrajzi-fogalomtar letöltés ideje: 2014. július 10.
5 http://vit.bme.hu/targyak/hidrol/HEFOP Hidrologia I.pdf
A hidrológiai katasztrófák a geológiai és a meteorológiai katasztrófák mellett a természeti eredetű katasztrófák csoportjába tartoznak.
A katasztrófák csoportosítása során az aszályt a meteorológia katasztrófák közé sorolják, míg az árvíz, belvíz és a hirtelen áradások (villámárvizek) tartoznak csak a hidrológiai eredetű katasztrófák közé. 6
Értekezésemben az aszályt is vizsgálom a hidrológia katasztrófák mellett, mert véleményem szerint a hosszan tartó csapadékhiány okozta katasztrófa ugyanúgy hidrológia eredetű, mint a hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló csapadék okozta katasztrófa.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalos honlapján a heves zivatarok a meteorológia katasztrófák között szerepelnek.7 Véleményem szerint a heves zivatar a természeti eredetű katasztrófák között szintén inkább hidrológia katasztrófa, mint meteorológiai és azon belül a hidrológia részei közül véleményem szerint a hidrometeorológiához tartozik. Értekezésemben a heves zivatarokkal nem kívánok külön foglalkozni, mert úgy gondolom, hogy a nagy mennyiségű és intenzitású csapadék egy jelenség, melynek léte vagy hiánya inkább előidézője, oka a hidrológiai katasztrófák
kialakulásának, mintsem hidrológiai katasztrófa.
Hazánk természeti adottságainál fogva mindig ki volt és ki is lesz téve az árvizek veszélyeinek, pusztító hatásainak.
„ Magyarország területének egynegyede az árvizek kiöntési szintje alatt fekszik. Ezeken a területeken 700 településen 2, 5 millió ember él. Itt helyezkedik el a termőföldek egyharmada, a vasutak 15%-a, valamint itt termelik a nemzeti össztermék 30%-át. Ezek a területek árvízi elöntések kockázatának vannak kitéve, annak ellenére, hogy értékük több mint 5000 M rd F t.”8 2013-ban történelmi rekordokat döntött a levonuló ár a Dunán, amit szakemberek azzal magyaráztak, hogy a Duna vízgyűjtőterületén extrém mennyiségű csapadék hullott, valamint a hirtelen átmenet a tél és a nyár között a hóolvadást egy tömegben eredményezte. Gyakori, intenzív, nagy mennyiségű csapadék, valamint az évszakok jellemzőinek megváltozása. Ezek a jelenségek az éghajlat megváltozásának jellemzői közé tartoznak.
6 A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalos honlapja,
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossag kattipus letöltés ideje: 2013. november 22.
7 A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalos honlapja,
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossag kattipus letöltés ideje: 2013. november 22.
8 VAHAVA Összefoglaló 32. p. http://klima.kvvm.hu/documents/14/VAHAVAosszefoglalas.pdf letöltés ideje:
2011. február 24.
A felkészülés sikerének egyik alapját a katasztrófavédelmi képzéseken történő átfogó, színvonalas, komplex oktatásban látom. A katasztrófavédelem alapvető feladata, a megelőzés, a védekezés és a helyreállítás, melyek közül a megelőzés fontosságát már számos szakmai, tudományos fórumon kiemelték, kulcsfontosságú szerepére felhívták a figyelmet. Úgy gondolom, hogy a hatékony katasztrófavédelmi tevékenység legalapvetőbb építőelemei a jó l képzett szakemberek, akik naprakész, aktuális, mély szakmai ismeretekkel rendelkeznek szakmai képzések, illetve a tájékozott állampolgárok, különböző iskolarendszerbe beillesztett ismeretek elsajátítása eredményeként.
Véleményem szerint minden szakma, így minden védelmi ágazat hatékonyságának, minőségének, teljesítőképességének az alapja a színvonalas oktatás. Úgy gondolom, hogy a meglévő, illetve a leendő katasztrófavédelmi (és egyéb, a védelmi ágazatban szolgáló) szakemberek képzésébe kiemelten fontos beilleszteni az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek terjesztését, hiszen így kerülnek birtokába annak a tudásnak, ami az ok-okozati összefüggésekre világít rá a természeti csapások és az éghajlatváltozás között, valamint a felkészülés és védekezés hatékonyságát is segíti.
Az éghajlatváltozással kapcsolatos állásfoglalások felhívják a figyelmet arra, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek terjesztése a lakosság körében és oktatása az általános iskolától kezdve a felsőoktatási intézményekig, különböző szinteken szükséges.
Véleményem szerint is hasznos a téma ismerete az egész társadalom számára. Egyrészt morális okokból, hogy tudjuk, milyen következményekkel jár az eddigi pazarló, környezetszennyező életvitelünk. Másrészt a lehetséges újítások tekintetében, minél többen ismerjük és foglalkozunk ezzel a problémával, annál nagyobb az esély arra, hogy a társadalmi és globális összefogás a változás megfékezésére és a hatásaihoz való alkalmazkodásra megvalósulhat.
A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA
Az éghajlatváltozást túl általános problémának, túl megfoghatatlannak, túl elcsépeltnek, túl „divatproblémának” tartják egyesek, míg mások például állat- és növényfajok pusztulását, káros egészségügyi hatásokat, extrém időjárást, pusztító katasztrófákat, gazdasági károkat tartanak számon az éghajlatváltozás következményeként.
2013-ban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen egy Európai Uniós projekt keretében elkészült három tanulmánykötet, melyeknek alaptémája az éghajlatváltozás volt, de a problémára számos szempontból rávilágítottak a tanulmányok a Magyar Honvédséghez és annak tevékenységéhez kapcsolódóan. Vizsgálták például az éghajlatváltozás hatását a
katonai erő alkalmazására, a katonai objektumok fenntartására, a katonák öltözetének megválasztására, a katonák egészségére munkavégzés közben, stb.9
Rendkívül szerteágazó problémákat feszeget a tanulmány, olyannyira, amennyire nem is sejtenék azok, akik csak „divatproblémának” tartják az éghajlatváltozást.
Úgy gondolom, hogy a katasztrófavédelem egyik legfontosabb feladata, hogy a katasztrófavédelmi szakemberek megismerjék ennek a problémának összetettségét, rendszerszemlélettel átlássák ennek a hatását a szervezet hatékony működésére és ezen túlmenően értsék is meg szerepüket, felelősségüket a problémák megoldásában, valamint az éghajlatváltozás hatásaihoz való felkészülésben.
Gondolom ezt azért, mert a katasztrófavédelem feladatait meghatározzák és a szakemberei munkavégzését jelentősen befolyásolják az időjárási anomáliák.
Értekezésemben arra a problémára kívánom felhívni a figyelmet, hogy jelenleg a katasztrófavédelem alap-, közép- és felsőfokú képzésein részvevők ismeretei bővítésre szorulnak az éghajlatváltozással kapcsolatban.
Az éghajlatváltozás hatására megjelenő időjárási szélsőségek hatással vannak a katasztrófavédelem szinte minden egyes területére, az árvízvédelemtől, a kritikus infrastruktúrák védelmén át, a tűzoltási- és műszaki mentési tevékenységig. Ennek ellenére jelenleg nem elégséges a katasztrófavédelmi képzési programokban az olyan tantárgy, amely átfogó ismereteket tartalmazna az éghajlatváltozással kapcsolatban, valamint rávilágítana a probléma összetettségére, rendszerszemlélettel felkészítené a hallgatókat arra, hogy bármilyen területen is dolgozzanak is a későbbiekben ezeket a hatásokat nem hagyhatják figyelmen kívül.
Véleményem szerint a katasztrófavédelmi képzéseken túl minden iskolában az általános iskolától kezdve az egyetemig, doktori képzésekig fontos lenne ezen ismeretek mélyebb, rendszerszemléletű elsajátítása, hogy egy környezettudatosabb, felelősségteljesebb társadalomban élhessünk, gondolva a jövő nemzedékeire.
Értekezésemben a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének képzéseire fektetem a hangsúlyt.
Egyrészt érzelmi okokból, hiszen a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban dolgoztam 2008-2012-ig, itt kerültem a katasztrófavédelem hivatásos állományába 2010-ben, 2012-ben pedig a Katasztrófavédelmi Intézethez tanársegéd munkakörbe kerültem.
9 Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások program, Az éghajlatváltozás hatása a biztonságra, a katonai erő alkalmazására című vizsgálat, TÁMOP pályázati anyag, TÁMOP-4.2.1.8-11/2/KMR-2011-0001 számú program
Másrészt objektív, szakmai okokból, hiszen a katasztrófavédelemnek ez a két intézmény végzi a hivatásos képzéseket és az éghajlatváltozás problémája, még ha közvetve is, de többletfeladatot jelent és újszerű kihívásokat hoz a katasztrófavédelmi szakembereknek.
A katasztrófavédelmi képzéseken tehát a morális okokon túl, szakmai szempontból is indokolt az ismeretek elsajátítása.
A KUTATÁSOM ELŐZM ÉNYEI, A KORÁBBI TUDOMÁNYOS EREDM ÉNYEK A TÉMÁBAN
Tudományos kutatásaimat az éghajlatváltozás és a hidrológiai katasztrófák közötti összefüggésekről, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek oktatásának lehetőségeiről 2007-ben, az egyetemi éveim alatt kezdtem, tudományos diákköri konferenciák keretében, Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok vezetésével.
Két pályamunkát készítettem ezekben a témákban:
1. Az átalakuló Magyar Honvédség lehetőségei a katasztrófák elleni védekezésben, különös tekintettel a klímaváltozásra és az árvédekezésre,
2. Az éghajlatvédelem oktatásának aktualitása és szükségessége a ZMNE védelmi igazgatási szak, katasztrófavédelmi szakirányán címmel.
Jelentős segítséget nyújtottak kutatásaimhoz Prof. Dr. Padányi József mk.
dandártábornok publikációi az éghajlatváltozás és a biztonság összefüggéseiről, valamint azok a publikációk, tanulmánykötetek, amelyek az éghajlatváltozás hatásait vizsgálták a katonai erő alkalmazására.
Publikációi és tanulmányai 10a témában felhívták a figyelmemet arra, hogy az éghajlatváltozás hatására megjelenő szélsőséges időjárási anomáliák szinte az élet minden területére hatással vannak, nagyon nagy befolyásoló hatása van a katonai erő alkalmazásának számos vetületére, s ezt továbbgondolva „ültettem át” a problémakört és az eredményeket a katasztrófavédelem szervezetére. Azon belül a hidrológiai eredetű katasztrófák elleni védelemre és az éghajlatvédelemmel kapcsolatos felkészítés, oktatás, képzés, kiképzés szükségességére.
Az éghajlatváltozás és a biztonság különböző aspektusainak kapcsolatát több további szerző (Földi László, Halász László, Hankó Márta, Láng István, Lindmayer Judit) is vizsgálta az elmúlt években, melyeket szintén áttanulmányoztam munkám elkészítése során.
10 Magyar Tudományos Művek Tára: Padányi József közleményei
https://vm.mtmt.hu/search/slist.php?lang=0&AuthorID=10000035 letöltés ideje: 2014. 04. 01.
A hidrológiai eredetű katasztrófák elleni védelemről is több szerző (Bárdos Zoltán, Muhoray Árpád, Pálfai Imre, Radvánszky Bertalan, Szlávik Lajos, Tóth Rudolf) munkáit használtam fel kutatásaim során.
Nemzetközi vonatkozásban kiemelem a következő kutatókat, akik éghajlatváltozással kapcsolatos kutatásokat végeztek:
Richard A. Betts: az Egyesült Királyság kutatója. Több nemzetközi folyóirat szerkesztője:
International Journal of Global Warming, Journal of Environmental Investing és Earth System Dinamics. Az IPCC 4. értékelő jelentésének egyik készítője.
Anne Henderson- Sellers: a World Climate Research Programme igazgatója volt 2006-ban és 2007-ben. Ő volt az alapító igazgatója a Climate Impacts Centre-nek a macquarie egyetemen.
H IPO TÉZISEK
Értekezésem elkészítéséhez az alábbi hipotéziseket fogalmaztam meg:
• Tekintettel arra, hogy az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb globális kihívása az éghajlat megváltozásának mérséklése, valamint az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, véleményem szerint minden oktatási intézményben szükség lenne arra, hogy felhívják a tanulók, hallgatók figyelmét erre a problémára egy önálló tantárgy keretében vagy más kapcsolódó szakmai tárgyak kiegészítő tananyagaként.
Jelenleg, a számos szakmai fórum és felhívás ellenére is kevés az ezzel kapcsolatos oktatás, képzés és tansegédlet.
• Az éghajlatváltozás hatással van a különböző hidrológiai eredetű katasztrófák kialakulására, illetve megváltoztatja azok jellemzőit, ami miatt a katasztrófavédelem területén dolgozó szakembereknek fokozott, illetve újszerű kihívásokkal kell szembenézniük.
• Jelenleg nincs olyan tantárgy, illetve hozzá kapcsolódó képzési program, amely az éghajlatvédelem önálló tantárgyként történő oktatását szolgálná a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének képzésein. Emiatt hiánypótló lenne az éghajlatvédelem tantárgy beemelése a képzési rendszerbe, valamint e tantárgy tartalmának kidolgozása is.
• Az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek a katasztrófavédelem tevékenységéhez számos ponton kapcsolódnak, számos szakterület napi
tevékenységét befolyásolják. Emiatt úgy gondolom, hogy szükség lenne a szaktantárgyak tanmeneteinek aktualizálására is ezen ismeretek kiegészítése révén.
• A 2007 és 2013 közötti időszakban nem történt jelentős változás az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek oktatásának színvonalában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet (2007-ben Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) és a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ katasztrófavédelmi képzésein. Kérdőívek elemzése és értékelése révén bizonyítható, hogy hiányos a megkérdezett hallgatók ismeretszintje az éghajlatváltozással kapcsolatban és nem javult 2007-ről 2013-ra.
• A katasztrófavédelem gyakorlati kiképző bázisát (vagy a jelenlegi Hatvan- Nagygombosban található bázist, vagy másik, a jövőben kialakításra kerülő bázist) úgy lenne célszerű kialakítani, hogy különböző életszerű létesítmények építése révén a szélsőséges időjárási események hatására bekövetkező helyzetekre gyakorlatban is felkészült szakemberek szakszerű kiképzése korszerűen megvalósítható legyen.
A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI
Kutatómunkám során az alábbi célkitűzéseim voltak:
• Vizsgálni és megállapítani, hogy a természeti és gazdasági hatások alapján fontos
e és indokolt- e az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek oktatása. Elemezni és megállapítani, hogy indokolt- e ezen ismeretek oktatásának szükségessége a katasztrófavédelmi képzések színvonalának növelése érdekében. Elemezni és feltárni azokat a nemzetközi és hazai állásfoglalásokat, amelyek alátámasztják az oktatás kulcsszerepét az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülésben.
Mindezekből következtetni arra, hogy valóban szükség van- e az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek oktatása színvonalának javítására minden oktatási intézményben, különös tekintettel a katasztrófavédelmi képzésekre.
• Vizsgálni és értékelni az éghajlatváltozás hatásait a hidrológiai eredetű katasztrófák kialakulására és jellemzőiknek a megváltozására. Elemezni az árvíz, belvíz, villámárvíz és aszály veszélyeztetettséget hazai és Európai Uniós viszonylatban. Áttekinteni hazánk folyóinak és kisvízfolyásainak jellemzőit vízjárás, éghajlat és az éghajlatváltozás rájuk gyakorolt hatásait illetően. Elemezni és értékelni a hazai belvizek kialakulásának jellemzőit, a belvízrendezés
módszereit, jogszabályi hátterét. Vizsgálni és értékelni az éghajlatváltozás és az aszálygyakoriság összefüggéseit. Áttekinteni releváns hazai és nemzetközi stratégiákat, szabályzókat az ezekkel kapcsolatos problémák, feladatok feltárására és megoldási lehetőségeire vonatkozóan. Mindezekből következtetni arra, hogy a fokozódó kihívásokra a katasztrófavédelmi szervezeteknek csak naprakész, felkészült állománya reagálhat hatékonyan, amely sikerének egyik zálogát a jól képzett és kiképzett szakemberek jelentik.
• Elemezni és rendszerbe foglalni saját készítésű kérdőíveim eredményeit a 2007- ben és 2013-ban kapott adatok alapján. Áttekinteni, elemezni és értékelni az éghajlatvédelmi oktatás, képzés és kiképzés lehetőségeit akár önálló tantágy létrehozásával, akár szaktantárgyak kiegészítésével. M eghatározni a katasztrófavédelmi gyakorlati kiképzés hatékonyságának növelése érdekében szükséges fejlesztési lehetőségeket. Áttekinteni a környezeti nevelés nemzetközi hátterét.
KUTATÁSI M ÓDSZEREK
A kutatómunkám során törekedtem az értekezés vertikális és horizontális összefüggéseinek kialakítására, a kutatás célkitűzései, az alkalmazott módszerek, a következtetések és az azok alapján megfogalmazott tudományos eredmények összhangjának megtartására. Valamennyi kérdéskör vizsgálatánál a módszerek komplex alkalmazására törekedtem.
• Az irodalomgyűjtés és elemzés módszerét használtam, amikor mértékadó hazai és külföldi állásfoglalások segítségével ismertettem az éghajlatváltozás problémájának összetettségét, az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek oktatásra szóló felhívásokat és a katasztrófavédelem számára megjelenő újszerű, fokozódó kihívásokat a gyakoribb szélsőséges időjárási események hatására.
• A hidrológiai eredetű katasztrófák bekövetkezése és az éghajlatváltozás közti összefüggések vizsgálatakor, célom volt az ismeretek szintetizálása.
• Az elemzés módszerét alkalmaztam, amikor a kitöltött kérdőíveket kiértékeltem. A 2007-es és a 2013-as kérdőíveket összehasonlító módszerrel dolgoztam fel és elemeztem. Amikor a katasztrófavédelemmel kapcsolatos tantárgyakat elemeztem és az éghajlatváltozáshoz történő kapcsolódásaikat vizsgáltam, az analízis és a szintézis módszerét együttesen alkalmaztam.
• A dedukció módszerét alkalmaztam, amikor következtetéseket vontam le a kiértékelt kérdőívek eredményeiből. Ez a módszer került alkalmazásra akkor is, amikor az éghajlatvédelem tantárgy oktatásának lehetőségeit dolgoztam ki rendszerszemléletű megközelítésben.
AZ ÉRTEKEZÉS TARTALMÁNAK KÖRÜLHATÁROLÁSA
Értekezésem első elemző részében a következő kérdéseket kívánom megválaszolni:
• Miért fontos az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek oktatása?
• Miért indokolt ezen ismeretek oktatása minden oktatási intézményben?
• Miért indokolt ezen ismeretek oktatása katasztrófavédelmi képzéseken?
Az elemző részben megfogalmazott kérdésekre adott válaszok által kívánom bemutatni:
• az éghajlatváltozás jelenlegi és várható hatásait, globális és hazai viszonylatban,
• állásfoglalásokat, amelyek az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek oktatására hívják fel a figyelmet,
• a növekvő gyakoriságú és intenzitású szélsőséges események következtében megjelenő kihívásokat a katasztrófavédelmi szervezetek számára a hidrológiai eredetű katasztrófák tekintetében,
• az éghajlatváltozás hatásait a hidrológiai eredetű katasztrófák alakulására,
• javaslataimat az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek oktatására.
A kitöltött kérdőívek elemzésének segítségével kívánok választ kapni arra, hogy milyen szintű az általam megkérdezett hallgatók tudása a témában 2013-ban, valamint összehasonlítom a 2007-ben kapott adatokkal.
Az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek oktatásának jelenlegi jellemzőit kívánom elemezni, valamint arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az éghajlatvédelem önálló tantárgyként való oktatásán túl, az ezzel kapcsolatos ismeretek egy része beilleszthető a jelenlegi képzéseken oktatott számos tantárgy oktatási tematikájába. Ezen túl a szélsőséges időjárási események következményeinek felszámolására történő gyakorlati felkészítés lehetőségeit is vizsgálom.
Szűkítések
Az értekezésben nem tettem vizsgálat tárgyává más képzőintézményeket és képzéseiket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet és a Katasztrófavédelmi Oktatási
Központon kívül, tekintettel arra, hogy csak ez a két képzőhely végzi Magyarországon a hivatásos katasztrófavédelmi szervek számára.
Kutatásomat 2014. július 10-én zártam le, így az azt követő intézményi és jogszabályi változásokat az értekezés értelemszerűen nem tartalmazza.
1. AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS GLOBÁLIS PROBLÉMÁJA A TERMÉSZETI ÉS A GAZDASÁGI HATÁSOK TÜKRÉBEN, NEMZETKÖZI ÉS HAZAI VISZONYLATBAN
1.1. AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS, M INT GLOBÁLIS KIHÍVÁS
Ebben a fejezetben bemutatom, hogy hogyan és milyen mértékben hat jelenleg és hathat a jövőben az éghajlatváltozás közvetlenül a természetre, közvetve pedig a gazdaságra, kifejezve
ezzel azt az óriási kihívást, amit a megfékezése jelent.
Véleményem szerint az oktatás aktualitását éppen ez a kihívás adja, hiszen a környezettudatos életvitel, valamint az, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mekkora a felelősségünk a jövő nemzedék egészséges környezetének biztosításában, fontos lépés az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
Morális okokon túl gazdaságilag és katasztrófavédelmi szempontból szakmailag is érdekünk a jelenség megfékezése.
1.1.1. Az éghajlatváltozás és az üvegházhatás összefüggései
Az éghajlatváltozás: „az éghajlati elemek magasabb vagy alacsonyabb értékek irányába történő tartós és/vagy rövidebb-hosszabb ideig fellépő, esetleg akár irreverzibilis változása, amelyek gyakorlati hatása érzékelhető és mérhető, sőt jelentős emberi-társadalmi következményekkel já r .”11
Ez elsősorban általános felmelegedést jelent, amelyet az üvegház hatású gázok légköri mennyiségének növekedésével hoznak összefüggésbe.
Az üvegházhatás azon a jelenségen alapul, hogy a Föld több napsugárzást és hosszú hullámú infrasugárzást nyel el a Naptól és tart meg, mint amennyit visszaver, továbbá ezt a sugárzást, ami nem távozik a világűrbe az üvegházhatású gázok elnyelik és ezzel hozzájárulnak a
„felesleges” energia megtartásához. Minél nagyobb az üvegház hatású gázok koncentrációja, annál több energia marad a Földön, ezáltal a hőmérséklet emelkedik.
11 Dr. Bukovics István: A klímapolitikai döntések katasztrófavédelmi és kockázatelméleti kérdései, Magyar Tudomány, 166. évfolyam 7. szám 842-848. p.
1. ábra: A z ü vegh ázh atás m ech an izm u sa 12
„Üvegházhatású gáz: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluorozott szénhidrogének (HFC-k), a perfluorkarbonok (PFC-k) és a kén-hexafluorid (SF6), valamint a légkör azon természetes és emberi tevékenységből származó gáznemű alkotóelemei, amelyek elnyelik, majd újra kibocsátják az infravörös sugárzást.”13
Jellemzőik:
• Szén-dioxid- CO2: mesterségesen a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből, erdők kivágásával és elégetésével keletkezik. A megnövekedett szén-dioxid koncentráció a jelenlegi üvegházhatás 60%-ért felelős14. Légköri tartózkodási ideje kb. 100 év.
• Metán- CH4 : mezőgazdasági tevékenységek, a földhasználat változásai miatt keletkezik. Légköri tartózkodási ideje 10 év. 15-20%-kal járul hozzá a megnövekedett üvegházhatáshoz.15
• Klórfluorkarbon vegyül etek- CFC-k: ipari folyamatok melléktermékei. Az üvegházhatás 20%-át teszik ki.16
• Troposzférikus O3: ezek a gépjárművek kipufogógázai.
A természetes üvegházhatás kialakulását a vízgőz segíti elő a leginkább, melynek koncentrációját az emberi tevékenység közvetlenül nem befolyásolja.
12A Nyíregyházi Főiskola hivatalos honlapja, http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/global/leg1.htm letöltés ideje: 2013. október 24.
13 2012. évi CCXVII. törvény az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés
megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről 2.§ 30.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy doc.cgi?docid=A1200217.TV letöltés ideje: 2013. október 24.
14 www.sci.u-szeged.hu/eghajattan/folia10.pdf, letöltés ideje: 2007.február 24.
15 ugyanott 16 ugyanott
Az üvegház hatású gázok koncentrációja a XIX. századtól egyre fokozódik, az elmúlt 400 ezer évben nem volt példa olyan magas CO2 koncentrációra, mint a jelenlegi.17 Emiatt felborult az a természetes egyensúly, amely jellemző volt évmilliárdokig arra a körforgásra, ami az addig megszokott üvegházhatást hozta létre.
2. ábra: A z ü vegh áz h atású gázok k ib ocsátása a F öld ön szek toron k én t
A gázok koncentrációjának ilyen magas mértéke nagyrészt összefügg az emberiség létszámának gyors növekedésével. A Föld lakossága a 20. század elején 1,2 milliárd fő, a közepén 2,5 milliárd fő a végén pedig már 6 milliárd fő volt.19
Az antropogén tevékenységek növelik a légkörbe jutó üvegház hatású gázok mértékét, amely növeli az üvegházhatást, s így az éghajlat megváltozásához vezet. Ez szélsőséges időjárási eseményekben jelentkezik, s ezzel károsan hat a természetre, az ökológiai rendszerekre és az emberekre egyaránt. Az éghajlat nem egyből reagál az emissziókra, így az éghajlatváltozás akkor is tovább fog folytatódni, ha a kibocsátások csökkenni fognak.
A jövőbeni kibocsátások mértéke függ:
a Föld népességétől;
a gazdasági- és a társadalmi trendektől.
17 VAHAVA Összefoglaló 3. p. http://klima.kvvm.hu/documents/14/VAHAVAosszefoglalas.pdf letöltés ideje:
2011. február 24.
18 Az Okatáskutató és Fejlesztő Intézet hivatalos honlapja, http://www.ofi.hu/tudastar/globalis/5-globalis- klimavaltozas letöltés ideje: 2014. május 07.
19 A Szegedi Tudományegyetem hivatalos honlapja, www.sci.u-szeged.hu/eghajattan/folia10.pdf, letöltés ideje:
2007. február 24.
A HOMERSEKLET ES A SZÉN DIOXID SZINT VÁLTOZÁS AZ UTÓBBI 160,000 ÉVBEN
IóOjOOO 120,000 80,000 40.000 0
F W F L EZELŐTT
3. áb ra A h ő m érsék let és a szén- d ioxid szint változás az u tób b i 160.000 évb en 20
Az éghajlatváltozásért azonban nem kizárólag a gázkibocsátás növekedése okolható, az ember a fosszilis energiahordozók mértéktelen felhasználásával, az erdők folyamatos, és nagymértékű pusztításával is hozzájárult a változáshoz. Amennyiben folytatódna az eddigi globális energiapolitika az elkövetkezendő 40 év alatt megkétszereződne a fosszilis energia felhasználása.
A jövőbeni kibocsátásokra vonatkozóan jövőképeket készítenek a gazdasági szakemberek. Ez a jövőbeli trendekkel kapcsolatos feltételezések vizsgálatának egy módja.
Felvázolhat növekvő, csökkenő és stabil kibocsátásokat.
Előrejelzések szerint a jövő energiaigényének kielégítésére óriási energiatermelésre lenne szükség, amely fokozná a feszültséget a világban és növekedne számos ország függősége az import fosszilis energiahordozóktól.
20A Nyíregyházi Főiskola hivatalos honlapja, http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/global/leg7.htm letöltés ideje: 2014. március 20.
A következő táblázat segítségével kívánom szemléltetni az energiafelhasználás gyors ütemű növekedését:
1971. 2002. 2010. 2020. 2030.
Szén 1407 2389 2763 3193 3601
Olaj 2413 3676 430B 5074 5766
Földgáz 892 2190 2703 3451 4130
Atom 29 692 778 776 764
Vízenergia 104 224 276 321 365
Biomassza
és hulladék 687 1119 1264 1428 1605
Ebből
tradicionális 490 763 828 888 920
Egyéb
megújuló 4 55 101 162 256
Összesen Mtoe 5536 10354 12194 14404 16487
Összesen EJ 230 432 508 600 687
1. táblázat: A v ilá g p rim er en ergiaigén ye 1971- 2030. M illió to n n a olaj egyen érték (M toe) egységb en 21
Az éghajlatváltozás hatásai rendkívül szerteágazóak és csaknem az élet minden területére hatással vannak, illetve hatással lehetnek a későbbiekben.
A következőkben azokat a környezeti rendellenességeket, problémákat ismertetem, amelyeket ezek a hatások okoznak. Az anomáliák ismertetése, tekintettel az értekezés szerkezeti felépítésére és előírt terjedelmére, nagy vonalakban történik.
1.1.2. Az éghajlatváltozás globális hatásai a természetre
„ Földünk egyértelmű vészjeleket küld.
...A légkörben meredeken emelkedik az üvegházhatású gázok aránya, ...magasabb a hőmérséklet,...melegednek a tengerek, olvadnak a gleccserek, gyakoribbak az erdő- és bozóttüzek, csökkennek az állóvizek felületei, tartós aszályok és helyenként özönvizek jelennek meg,...hegyipatakok elapadnak, korábban tavaszodik és virágoznak a növények, későbbiek az őszök, változnak az élőhelyek és a madárvonulások, vándorolnak a gyomok, a kórokozók, és ami mindenkit közvetlenül érint, 2003-ban Európában 26 ezer ember halálát a hőségnek tudták be.”22
A fenti felsorolás csak néhány példa azok közül a természeti jelenségek, változások közül, amelyek egyértelmű bizonyítékai Földünk éghajlati változásának.
21 World Energy Outlook 2004. OECD/IEA, Paris, 2004.
22 VAHAVA Összefoglaló, 14. p. http ://klima.kvvm.hu/documents/14/VAHAVAosszefoglalas.pdf letöltés ideje:
2011. február 24.
Amennyiben nem teszünk lépéseket az éghajlatváltozás megfékezése érdekében, szembe kell néznünk többek között azzal a ténnyel, hogy a hőmérséklet 2100-ra 1,4 oC és 5,8 oC között23 fog nőni 1990-es hőmérséklethez képest és az emelkedés tovább lesz jellemző, még akkor is, ha 2100-ban az üvegház hatású gázok kibocsátása teljesen megállna.
Ha „csak” 1 oC-kal nőne a hőmérséklet a következő 100 évben, még akkor is ez az emelkedés lenne a legnagyobb bármely száz éves trend közül az utóbbi 10 ezer évben.24
A következő táblázat összefoglalja, hogy a hőmérséklet különböző emelkedése, milyen hatással van a természetre:
Hőmérséklet növekedés: H atás a természetre:
1-2 oC Fő hatások az ökoszisztémában, a
fajokban és a társadalomban.
2-3 oC A Grönland-i jégsapka elkezd
olvadni, a korallzátonyok ökoszisztémája nagyban károsodik, jelentős a fajok vesztesége, óriási hatások a mezőgazdaságra, a víz forrásokra ,az egészségre és mindezek által a gazdaságra.
1-4 oC Növekszik annak a kockázata,
hogy az Észak-Atlanti áramlás megszűnik.
2-4,5 oC Növekszik annak a kockázata,hogy
az Észak-Antarktisz jégpáncélja megszűnik.
2. táblázat: A h ő m érsék let k ülön böző em elk ed ésén ek h atása a term észetre25
A táblázatból kiderül, hogy viszonylag kis hőmérsékletnövekedés is jelentős hatással van az ökoszisztémára és a fajokra, szárazsághoz és komoly esőzésekhez vezethet, valamint komoly hatással van a társadalomra is.
Az éghajlati rendszer fő összetevőinek, mint a jéglemezeknek és az óceáni áramlatoknak, rendellenességei súlyos következményekkel járhatnak.
23 Climate Change- The UK Programme 2006. (Az Egyesült Királyság éghajlatváltozási Programja)
https://www.gov.uk/govemment/uploads/svstem/uploads/attachment data/file/272269/6764.pdf letöltés ideje:
2007. január 20.
24 A Szegedi Tudományegyetem hivatalos honlapja, www.sci.u-szeged.hu/eghajattan/folia10.pdf letöltés ideje:
2007. február 24.
25 Climate Change, The UK Programme (Az Egyesült Királyság éghajlatváltozási programja) alapján, https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment data/file/272269/6764.pdf letöltés ideje:
2007. január 20.
Katasztrófavédelmi szempontból érdemes végiggondolni, hogy a fenti problémák fennállása, hosszú távon a katasztrófavédelmi szervezeteknek számos többletfeladatot okoznak. Például akár már az ökoszisztéma megváltozása, olyan hatásokkal járhat, mint pl. egyes kártékony fajok elszaporodása, ami akár pl. árvízvédelmi védművek állapotának romlását eredményezheti vagy az állomány feladatvégrehajtását nehezítheti, stb.
A hőmérséklet növekedésének hatására a Föld átlagos tengerszintje akár 88 cm-t is emelkedhet az 1990-es értékekhez képest 2100-ra26, veszélyeztetve ezzel a part menti kultúrákat. A következő 100 év közel 1 méteres tengerszint növekedése pusztító hatással lesz számos part menti területre és az alacsony fekvésű kis szigetcsoportokra.
Migráció hullám érthető oka lehet hosszútávon az emberi élőhelyek pusztulása, s ez szintén számos biztonsági, társadalmi problémához vezethet.
A globális csapadékmennyiség az előrejelzések szerint növekedni fog, a lokális előrejelzésekben azonban sok a bizonytalanság.
A szélsőséges időjárási események gyakorisága és intenzitása szintén növekedhet. Fennáll annak a veszélye, hogy menekültek millióit kényszerítik otthonaik elhagyására az emelkedő tengerek, az elárasztás vagy éppen az el sivatagosodás, valamint a különböző járványok, amelyek ezek hatására jelennek meg.
El Nino hatásaként értékelhetjük azokat az időjárási rendellenességeket, amelyek általában viharokat és áradásokat okoznak Észak-Amerika csendes-óceáni partjain, míg Délkelet- Ázsiában és a Csendes- óceán nyugati medencéjében aszályt eredményeznek. Ez 3- 7 évente ismétlődik és természeti csapások járnak a nyomában.
Szakértők szerint, mivel az éghajlatváltozás a súlyosabb időjárási eseményekben érezteti hatását, az El Nino hatásait is felerősítheti. Elképzelhető, hogyha túlfűtötté válik az éghajlatrendszer, akkor az El Nino sokkal rövidebb ciklusokban fog jelentkezni. Amikor ez a jelenség 1997-98-ban végigsöpört a Földön, az általa okozott áradások, aszályok, erdőtüzek és járványok 21000 ember életébe kerültek.27
Azok a társadalmi-gazdasági és ökológiai rendszerek a legsebezhetőbbek, amelyek a legérzékenyebben reagálnak az éghajlatváltozásra. Ezek többségükben a legszegényebb, legfejletlenebb országok.
26 Climate Change, The UK Programme (Az Egyesült Királyság éghajlatváltozási programja) alapján, https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment data/file/272269/6764.pdf letöltés ideje:
2007. január 20.
27 Dinyar Godrej: A klímaváltozás, HVG Kiadó Rt, 2004. 39.p.
Érzékenység: „az a mérték, amelyre az adott rendszer már válaszol az adott klímaváltozás esetén: például méri azt, hogy egy ökoszisztémának az összetétele, szerkezete és életműködése hogyan reagál adott mértékű hőmérsékletnövekedésre.”28
Sebezhetőség: „ az az intervallum, amelyen belül a klímaváltozás károsíthatja vagy elpusztíthatja az adott rendszert. Ez az adott rendszer érzékenységétől, s annak alkalmazkodóképességétől is fü g g .”29
Az ózonnal és az ózonlyukkal kapcsolatos aggodalmak alapját annak a felismerése adta, hogy bizonyos ipari termékek előállításához és a mezőgazdaságban is olyan kémiai anyagokat használnak, amelyek légkörbe kerülésének hatására csökkenhet a sztratoszféra 25 km-es magasságban található ózonrétege. Ebből a szempontból elsősorban az aeroszolok, a CFC- gázok, és más klórozott származékok veszélyesek.
Az ózonlyuk legfőbb veszélyét az jelenti, hogy a napsugarakat megszűrő ózonréteg eltűnik, így azok akadálytalanul sugározzák a Földet.
Az UV-B sugárzás az embert és az állatokat bőrrákkal és szürke hályoggal fenyegeti, a tengerek planktonját károsítja, a haszonnövények genetikai mutációit idézheti elő.
Az UNEP30 szerint a sztratoszféra ózontartalmának tartós, 1%-os csökkenése a bőrrák előfordulási arányának 2%-os növekedését vonja maga után.
Az ökológiai lábnyom értékelési módszer szemlélteti a környezetterhelés léptékét. Ezt Matis Wackernagel és William E. Rees dolgozta ki 1995-ben, Kanadában.31 Lényege, hogy sorra veszi az emberi tevékenységeket és a lét fenntartásához szükséges főbb tevékenységeket és megbecsüli azok előállításához szükséges terület igényét. Egy adott népesség ökológiai lábnyoma az összes lakos által fogyasztott összes termék előállításához szükséges területtel egyenlő. A vizsgálat utolsó eleme, hogy összeveti a vizsgált népesség ökológiai lábnyomát a ténylegesen rendelkezésre álló területtel, természeti erőforrásokkal.
A módszer tanulsága, hogy jelenleg az emberiség a Föld tartalékait felélve éli hétköznapjait.
Előrejelzése szerint az emberiségnek a jelenlegi technológiákat használva a XXI. század közepén további 5-11 Földre lenne szüksége.
28 A Szegedi Tudományegyetem hivatalos honlapja, www.sci.u-szeged.hu/eghaiattan/folia10.pdf letöltés ideje:
2007. február 24.
29ugyanott
3 0 United Nations Environment Programme- ENSZ Környezetvédelmi Program: Ez az ENSZ szervezet alakult a környezet és ezen belül az éghajlat védelmére. Nagy figyelmet fordít a biodiverzitás fenntartására.
31 Magyarországon Ökológiai lábnyomunk címmel 2001-ben jelent meg a könyvük, a Föld Napja Alapítvány kiadásában.
A fenntartható fejlődés: „a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jö vő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.”32 A „fenntartható fejlődés” kifejezést a Brundtland Bizottság33 honosította meg.34 Jelentésük kimondja, hogy a gazdasági fejlődés csak a környezet megóvásával párhuzamosan történhet.
A fenntartható fejlődés három alappillére a környezet, a gazdaság és a társadalom.
Napjainkban még mindig vita van abban az alapvető kérdésben, hogy a szélsőséges és szokatlan természeti jelenségek egyáltalán valóban az éghajlat megváltozását jelzik-e, illetve az üvegházhatású gázok koncentrációja és az éghajlatváltozás ok-okozati összefüggésben van e.
Azoknak a feltételezéseknek, amelyek teljesen kizárják a környezetszennyezés és az éghajlatváltozás közötti kapcsolatot, akár gazdasági okai is lehetnek, hiszen az összefüggés bebizonyosodása gazdasági érdekeket sértene. Ha semmi kétség sem merülhetne fel, azzal kapcsolatban, hogy az antropogén tevékenységek hatására fokozódó üvegházhatás okozza az éghajlatváltozást, akkor az szigorúan szankcionálná a gazdaság szereplőit.
Véleményem szerint a természet jelzései aggodalomra adnak okot, és nem lenne célszerű lebecsülni azokat.
Ha figyelmen kívül hagyjuk ezeket és utólag ébredünk rá arra, hogy nem kezdtünk el időben felkészülni az éghajlatváltozás hatásaira, és a további változás megelőzésére, annak beláthatatlan következményei lehetnek az élet számos területén.
1.1.3. Az éghajlatváltozás hatása M agyarországon
Magyarország éghajlatát közösen alakítják az óceáni, mediterrán és kontinentális klímahatások. A hazai hőmérsékletváltozás követi a globális értékeket. Az utóbbi évtizedekben a melegedés felgyorsult hazánkban, 0, 77 oC a melegedési érték, növekedtek a maximum és minimum hőmérsékletek, az időjárásra egyre inkább jellemző lett a szélsőségesség.35 A nyarak 1oC-kal, míg az őszök 0, 4- 0, 5 oC-kal melegebbek az éves átlagnál.36 Növekszik a hőmérsékleti küszöböket meghaladó napok száma is, például a nyári forró napok száma. Ezek jelentősen negatív hatást gyakorolnak az élőlényekre, köztük az
32 WCED, 1987.
33 A Brundtland Bizottságról részletesen az 1.3 fejezetben van szó.
34 A szakirodalomban már évekkel azelőtt is használták ezt a kifejezést, és Lester R. Brown: Building a Sustainable Society című könyvének 1981-es megjelenésétől számítják az új koncepció létezését. 1987 Láng István: Néhány gondolat a fenntarthatóság magyarországi megvalósításáról, MTA
35 VAHAVA Összefoglaló, 13.p. http://klima.kvvm.hu/documents/14/VAHAVAosszefoglalas.pdf letöltés ideje:
2011. február 24.
36 ugyanott 13.p.
emberekre is. Magyarországon az a hőmérsékleti érték, amely biológiailag optimális az embereknek 20 oC, ám azoknak a napoknak a száma, amelyek e fölött a hőmérsékleti érték fölött vannak, növekszik.
Az éves csapadékmennyiség jelentősen csökkent, és ez szárazsághoz vezetett. Jellemző lett továbbá az a jelenség, hogy a kevesebb csapadék intenzívebben esik, s ez rontja a föld vízháztartását, növeli a lefolyást, ami nagyobb ár- és belvízveszélyt eredményez, valamint hirtelen árhullámok kialakulását, ami még emberéletet is veszélyeztet. „Magyarországon- hosszú távon- fokozatos felmelegedés, a csapadék mennyiségének csökkenése és a szélsőséges időjárási események gyakoriságának, valamint intenzitásának növekedése várható.”37
Az elmúlt években tapasztalt szélsőséges természeti jelenségek, mint az árvizek, aszályok, hóviharok, tornádószerű szélviharok, arra kell, hogy ráébresszenek minket, hogy foglakozni kell ezen jelenségek okaival, hiszen ember életeket veszélyeztetnek, valamint óriási anyagi kereteket vesz igénybe megelőzésük és még nagyobbakat a következményeik felszámolása. Az elmúlt években a szélsőséges időjárás következményei ellen való védekezés és a kárelhárítás összköltsége évi 150-180 milliárd Ft volt.38
Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának 2007. február 28-án kiadott jelentésében Magyarország a legsérülékenyebb országok között szerepelt az éghajlatváltozás szempontjából. Sajnos az azóta eltelt évek szélsőséges időjárási eseményei alátámasztották ezt az állítást. Előrejelzések szerint az üvegházhatás erősödésével hazánk éghajlata szárazabbá és napfényben gazdagabbá válik. Ezt az alábbi táblázat szemlélteti:
Globális változás +0, 5 oC +1 oC +2 oC +4 oC
Helyi változás Hőmérséklet: nyár/nyári
félév
+ 1,0 oC +1,3 oC +2 oC +4 oC
Hőmérséklet: tél/téli félév
+0,8 oC +1,7 oC +3 oC +6 oC
Csapadék: évi összeg - 40 mm - 66 mm Bizonytalan 40-400mm
3. táblázat: A h őm érsék let és a csa p a d ék h azán k b an várh ató v á lto zá sa ad ott glob ális m eleged és esetén39
37 VAHAVA Összefoglaló, 13.p. http://klima.kvvm.hu/documents/14/VAHAVAosszefoglalas.pdf letöltés ideje:
2011. február 24.
38 ugyanott
39 Dr. Anda Angéla, Dr. Burucs Zoltán, Dr. Kocsis Tímea: Globális környezeti problémák és néhány társadalmi hatásuk, 2011. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0032 fenntarthato fejlodes/ch05s02.html letöltés ideje: 2014. február 10.
Az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change - ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) jelentésében felhívták a figyelmet arra, hogy ha 2020-ig az emberiség nem tesz hatékony lépéseket az éghajlatváltozás területén, olyan környezeti hatásokkal kell szembenéznie, amelyeket képtelen lesz elhárítani. (Például az éghajlatváltozás fokozni fogja az emberi egészségre leselkedő veszélyeket, megváltoztatja a biodiverzitást, súlyosbítja a vízszűkösséget.)
1.2. AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB FOGALMAK, SZERVEZETEK, STRATÉGIÁK
1.2.1. IPCC
1988-ban hozta létre a WMO és az UNEP az éghajlatváltozás kérdéseivel foglalkozó kormányközi testületet, az IPCC-t (Intergovernmental Panel on Climate Change), mely 3 fő témakörben készít elemzéseket:
• értékeli és rendszerezi a globális felmelegedés kiváltó okaival kapcsolatos tudományos ismereteket,
• elemzi az éghajlatváltozás következményeit a környezet és a gazdaság vonatkozásában, valamint
• áttekinti és értékeli a szükséges és megvalósítható megoldási lehetőségeket.
Az IPCC több száz nemzetközileg elismert tudós, kutató és szakértő munkáját koordinálja, akik munkacsoportokban tevékenykednek. Ezek a munkacsoportok időnként részletes helyzetértékelő jelentést készítenek, melyek további tudományos munkák alapjául szolgálnak szerte a világban. Eddig öt jelentés készült, legutóbbi 2013-ban.
1.2.2. A klímapolitika
A globális éghajlatváltozás felismerésének hatására új fogalom került be a szakirodalomba és a köztudatba, a klímapolitika. Ez két feladatkör köré épült, amelyek szervesen összekapcsolódnak. Az egyik a légkörvédelem, amely leginkább a üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében nyilvánul meg, a másik feladatkör pedig a változásokra való felkészülést, megelőzést és kárenyhítést jelenti. A klímapolitika befolyásolja a különböző fejlesztési programokat és a gazdasági ágakat. Megvalósítását hosszú távú stratégiák biztosítják. A klímapolitika megvalósításában az alábbi szervezetek vesznek részt:
• politikai szervezetek;
• közigazgatási intézmények;
• helyi önkormányzatok;
• tudományos körök;
• civil szervezetek;
• vállalkozások;
• egyének;
• média.
1.2.3. A VAHAVA project
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia időben felismerte a felkészülés és a megelőzés fontosságát, és 2003. júniusában elkezdődött közös munkájuk, „A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok” címmel. Ez a project VAHAVA (VAltozás- HAtás-VAlaszok) néven került a köztudatba.
Operatív szervezői: Láng István, Jolánkai Márton és Csete László.
A project célja, hogy felkészítse a társadalmat az éghajlatváltozás várható hatásaira, s ennek köszönhetően megelőzhessük azokat az eseményeket, amelyek annak következményei.
Felhívják a figyelmet a megelőzés és a védekezés lehetőségeire, amelyeknek segítségével a káros hatások enyhíthetők. A project záró konferenciájára 2006. márciusában került sor.
1.2.4. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia
A VAHAVA project tapasztalataira épülő, 2008- 2025-re szóló, Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS) 2008. február 28-án fogadta el a kormány, amely remélhetőleg azt eredményezi, hogy az emberek megértik majd ennek a problémának a fontosságát, és sajátjuknak érzik.
A stratégia Magyarország középtávú klímapolitikájának három fő cselekvési irányát jelöli ki40:
• mitigáció (az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése)
• adaptáció (az éghajlatváltozás negatív következményeihez való alkalmazkodóképesség javítása)
• szemléletformálás (az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítása és a klímatudatosság erősítése).
40 A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Klímapolitikával kapcsolatos hivatalos honlapja, http://klima.kormanv.hu/nemzeti-eghajlatvaltozasi-strategia-nes letöltés ideje: 2013.október 24.
