• Nem Talált Eredményt

Az ISBN rendszer alkalmazása számítógépes termékekre megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az ISBN rendszer alkalmazása számítógépes termékekre megtekintése"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

TMT 40. évi. 1 993. 4— 5. « .

i?l C L E V E R D O N , C : T h e Cranfield l e s l s on index lan- guage devices • ASLIB Proceedmgs. 19 k ö t 6 sz 1967 p 1 7 3 - 1 9 2

13] W I L L E T T , P (szerk.): Documenl relrieval systems.

Taylor Graham - Institute ol Information Scientists, London, 1 9 8 8

\4] K E E N . E M : The use ol term position devices in ranked output e i p e r i m e n l s - Journal ot Dccumenta- tion, 47 kőt. 1 SÍ 1991 p 1 - 22

[5] K E E N , E M.: The effectiveness ot term posilion and treguency lor output ranking. = Proceodinga ol the British Computer Society 13th R e s e a r c h Colloqulum on Information Relrieval, L a n c a s t e r . 1 9 9 1 . április.

/ K E E N , E. M.r Quary term welghtlng s c h e m o a tor effactWa ranked output retrleval. - Procaedinga (ot) 15th Interna­

tional Onllna Information Meeting, 1 0 - 1 2 December 1 9 9 1 , London, England; Learned Information, Oxford and New J e r s e y , 1 9 9 1 . p. 1 3 5 - 1 4 2 . /

(Válás Györgyi

Az ISBN rendszer alkalmazása számítógépes termékekre

Sok éve vannak piacon különböző számítógépes információs kiadványok, például adatbázisok. Kiadó­

juk nemegyszer nyomtatott termékeket is kiad. Mind­

ezek ellenére a számitógépes kiadványok mind bibli­

ográfiai leírásuk szabályozottságában, mind szerzői jogvédelmük szintjében jócskán elmaradnak a nyom­

tatot! kiadványoktól.

Mind több az olyan kiadvány, amely kizárólag számitógépes formában jelenik meg, és ezek egyre többféle hordozóközegen látnak napvilágot, például online adatbázisként, CD-ROM formában, mágnes­

lemezen. Ezért nyilvánvaló, hogy szükség van szab­

ványos, egységes azonosításukra és számozásukra.

Új számozási rendszer kifejlesztése helyett célsze­

rűbbnek látszik a meglévő szabványos nemzetközi rendszerek valamelyikének adaptálása.

A megoldandó problémák

A hagyományos adatbázisokkal kapcsolatban a következő azonosítási problémák merülnek fel:

• Megegyező adatbázisok eltérő neveken szerepel­

hetnék.

• Eltérő adatbázisoknak azonos nevük lehet

• Azonos nevü adatbázisok eltérő időszakot fedhet­

nek le.

• Egyazon adatbázis több különböző hordozóköze­

gen jelenhet meg.

Éppen a legnépszerűbb adatbázisok, a Chemical Abstracls, az ERIC, a MEDLINE. az AGRICOLA több különböző változatban léteznek, több különböző hor­

dozóközegen, eltérő időbeli lefedéssel

A felhasználó könnyen tudomást szerezne arról, hogy két azonos nevü kiadvány kőzött eltérés van, ha egységes számozási rendszerük lenne ezeknek a ki­

adványoknak, és az előállító az állomány eltérő válto­

zatainak eltérő számokat adhatna. Emellett az egységes számozási rendszerben kiosztott számok a bibliográfiai leírásnak is részét képezhetnék. így a fel­

használó több problémáját megoldaná az egységes számozás.

Hasznos lenne az egységes számozás a kiadó számára is. mégpedig nemcsak azért, mert így meg­

különböztetné egymástól a kiadvány különböző válto­

zatait, de nem utolsósorban azért is, mert ez jelentős lépés lenne a szerzői jogvédelem megvalósítása felé.

Köveleimenyek

A fenti problémák megoldhatóvá tétele megköveteli néhány követelmény kielégítését:

1 NemzelkÖzi legyen a számozási rendszer.

2. Szabványos legyen a számozási rendszer

3. A számozási rendszert fogadják el az előállítók, és ők osszák ki a számokat.

4. A számok kiosztására álljon rendelkezésre nem­

zetközi infrastruktúra.

Az első két követelmény kézenfekvő. Ha a szá­

mozási rendszer nem nemzetközi vagy nem szabvá­

nyos, akkor a haszna csekély.

Ami a harmadik követelményt illeti, fontos, hogy az előállító "számkiosztási egység" legyen. Egyrészt azért, meri az előállítók tartják valójában kézben a ki­

advány!, másrészt mert ők rendelkeznek a számki­

osztáshoz szükséges információval. Emellett később, ha megszületik a bibliográfiai leírás szabványa, és megvalósul a szerzői jogvédelem, ök lesznek legin­

kább érdekeltek a számozási rendszerben.

Végül a számkiosztás nemzetközi infrastruktúrájá­

ra azért van szükség, mert enélkül soha meg nem valósulhat a nemzetközi szabvány.

Sok fejlesztési munka megtakarítható, ha a meglévő számozási rendszerek valamelyikét adaptál­

juk a számitógépes kiadványokra. A két meglévő szabványos nemzetközi rendszer közül az ISSN nem elégíti ki a harmadik követelményt, nem tartalmazza az előállító azonosítóját, ezért c s a k az ISBN-re gondolhatunk.

ISBN a számítógépes kiadványokra

Az ISBN rendszerben az azonosító számot az előállító vagy a kiadó osztja ki. E z az adatbázisok esetében az a szervezet, amely az adatbázist előállítja és kiadja, nem pedig az, amely azt online elérhetővé teszi, szolgáltatja. E z utóbbit inkább a könyv terjesz­

tőjéhez hasonlíthatjuk.

203

(2)

Beszámolók, szemlék, referátumok

Az adatbázis rendszeres aktualizálása még nem feltétlenül teszi azt periodikává. Ezt az aktualizálást inkább ahhoz hasonlíthatjuk, amikor egy könyv tartal­

ma lenyomatról lenyomatra változik, anélkül, hogy ettől a könyvet újabb kiadásnak minősítenék.

Az adatbázis egyrészt logikailag meghatározott in­

formációgyűjtemény, másrészt azonban fizikailag megfogható dolog is akkor, amikor az előállító útra bocsátja. Így elég sok a hasonlósága a könyvvel. Nem meglepő hát, hogy már korábban is felvetődött az adatbázisok bevonása az ISBN rendszerbe. A javasla­

tot azonban akkor bizonyos mértékű idegenkedés fogadta. Úgy gondolták, hogy nehéz lenne az ISBN rendszert ugyanolyan feltételekkel alkalmazni az adatbázisokra, mint az egyéb termékekre, ahol a nagyobb változások maguk után vonják, hogy új számot kell adni a kiadványnak.

Új megvilágításba helyezte azonban a kérdést a CD-ROM kiadványok térhódítása. Egyes "könyvek"

mind nyomtatott, mind CD-ROM formában megjelen­

nek, és ezeket bevonták az ISBN rendszerbe. Ugyan­

akkor egyes C D - R O M formátumban megjelenő en­

ciklopédiák ugyanott készülnek, ahol a számítógépen tárolt változatukat folyamatosan aktualizálják, a CD- ROM-váltOzat viszont igény szerint készül, ami azt jelenti, hogy minden egyes CD-ROM különbözik az előzőtől.* Ez a helyzet szinte azonos az adatbázisok esetével. Egyre többször alakul ki ilyen helyzet olyan kiadványoknál is. amelyek kizárólag számítógépes formában jelennek meg.

Az ISBN rendszer "normális" szabályait ezekre az esetekre úgy alkalmazhatjuk, ha azt mondjuk, hogy a nyomtatott kiadványokhoz hasonlóan a kiadónak kell eldöntenie, hogy a munka egyik verziójától a másikig mikor ér el olyan fokot az eltérés, hogy már új kiadás­

ról, sőt, esetleg új címről kell beszélni, tehát új számot kell neki adni.

Egy felmérés szerint az Egyesült Államokban az adatbázis-előállítók 75%-a egyben nyomtatott termé­

kek kiadója is, vagyis már benne van az ISBN rend­

szerben. Európában ez az arány 60%. így az ISBN ki­

osztása a számítógépes termékekre nem okozhat nagy problémát

A 2 1 0 8 - a s számú ISO-ajánláson alapuló ISBN rendszer több mint húsz éve szolgálja sikeresen a nyomtatott könyvek kiadóit és felhasználóit, szinte ugyanazon követelmények alapján, amelyeket most tekintettünk át a számítógépes információs termékek­

kel kapcsolatban, vagyis az egyértelmű azonosítást biztosítva.

Kezdetben az ISBN c s a k a könyvekre volt haszná­

latban, később azonban a hatóköre kiterjedt. A fel­

használói kézikönyv harmadik, 1986-os kiadása s z e ­ rint a rendszer már kiterjed

• a C D - R O M kiadványokra,

• a számitógépes kiadványokra és

*** a mikroszámítógépes szoftverre is

* A szerző valószínűleg nem C D - R O M - r a gondol, hanem C D - ROM-kompalibilis WORM lemezre. - A ref.

Úgy tűnik, hogy az ISBN rendszer hatóköre tovább bővíthető az adatbázisokra és más hasonló számító­

gépes termékekre is. mivel

p> az adatbázisok információt tartalmaznak, akárcsak a könyvek;

• az adatbázis hasontó természetű, mint a könyv, tipikusan monografikus, bár gyakran aktualizálják;

• az adatbázisokat gyakran bibliográfiai eszközként használják;

• az adatbázisokra gyakran hivatkoznak mint refe­

renciákra;

• az adatbázisokat adatbázis-készítők hozzák létre, ahogy a könyveket a kiadók, tehát ahogy a hagyományos kiadók, úgy az adatbázis-készítők is kaphatnak számot.

A fentiek alapján előnyösnek tűnik az olyan szá­

mozási rendszer, amelyben a szám egy része az előállítót jelzi. Az előállítók közül viszont sokan már részesei az ISBN rendszernek. így az ISBN rendszer minden komolyabb nehézség nélkül alkalmazható és alkalmazandó a számitógépes információs termé­

kekre, a legkönnyebben azokra, amelyeknek nyomta­

tott változatuk is van. így tulajdonképpen mér rendel­

keznek megfelelő ISBN-nel Mintegy 80%-ra becsül­

hető azon esetek aránya, amelyekben az ISBN kiosz­

tása problémamentes. Az esetek mintegy 20%-ában várhatók problémák, ezek azonban hasonlók a nyom­

tatott kiadványokéihoz, így a létező ISBN infrastruk­

túra segítségével könnyen megoldhatók.

Az előre látható problémák egyike az az eset, amikor meglévő adatbázisokból (forrás-adatbázisok­

ból) szerkesztenek össze új adatbázist. Ekkor a probléma a következő szabályok lefektetésével oldható meg:

• C s a k a publikált müvek számozhatok.

• A publikálatlan forrás-adatbázisok nem számoz- hatók.

• A publikált forrás-adatbázisok számozhatok.

• Adatbázis-szolgáltató vagy más feljogosított testü­

let létrehozhat több adatbázisból válogatásokat és/vagy kombinációkat. Ilyenkor a létrehozott új terméket úgy kell számozni, hogy előállítónak a szerkesztő és kiadó testületet tekintjük.

Jogi kérdések

Kél jogi kérdést tekinthetünk fontosnak:

• A szerzői jog kérdését

• Azoknak a személyeknek, szervezeteknek, cégek­

nek, termékeknek stb. a jogi védelmét, akikről, il­

letve amelyekről információ található az adatbázi­

sokban vagy más információs termékekben. Ezek­

kel kapcsolatban a személyiségi jogokkal és az adatbiztonsággal kapcsolatos azon jogszabályok­

ra kell tekintettel lenni, amelyek néhány E K - országban már érvénybe léptek, a többiben pedig várhatólag ezután lépnek érvénybe.

A szerzői jogi védelmet már több szervezet vizsgál­

ja. Nem képzelhetjük azt, hogy az ISBN rendszer megoldja a jogvédelem problémáját, de kikövezheti a megoldáshoz vezető utat. mint az információs termé­

kek deklarálásának első lépése.

204

(3)

TMT 4 0 . évf 1 9 9 3 . 4 - 5 s z .

Az információs termékek deklarálásához valószí­

nűleg szükség van megfelelő bibliográfiai szabvány­

ra Ha viszont ez a szabvány megfelelő számozási rendszerrel kombinálva vezethető be. könnyebben remélhető támogatás hozzá az információs iparágtól, vagyis a számitógépes inlormáció előállítóitól, mivel érdekükké válik termékük deklarálása és számozása

Alaposabb vizsgálat nélkül is úgy tűnik, hogy a szabványos bibliográfiai leírásnak tartalmaznia kell a következő adatelemeket:

• a termék nevét és névváltozatát.

t» tematikai lefedését,

• időbeli lefedéséi,

• földrajzi lefedését,

• az adatrekordok számát,

• az évente hozzáadott adatrekordok számát,

• az aktualizálás gyakoriságát,

• az adatmezőket és tartalmukat,

• a felhasznált osztályozási rendszert vagy rendsze­

reket.

A személyiségi jogok védelme stb. tekintetében is segítséget jelenthet a bibliográfiai deklarálás és a számozási rendszer. Emellett fontos az is, hogyan definiáljuk, alkalmazzuk és ellenőrizzük az adat­

mezők értékét, hogyan végezzük az indexelést. Az erre vonatkozó szabályok meghatározását is segítené egy megfelelő szabvány.

Mindezek mellet! a szabvány azokat a folyamatban lévő diszkussziókat is előbbre vinné, amelyek az elektronikus információs termékek jogi létéibe he­

lyezéséről folynak.

S C H A R F F . L.: Using I S B N tor alectronic Information pro¬

ducts. - Proceedlngs (of) Online Information '91 Meet- ing, 1 0 - 1 2 December 1 9 9 1 . London, UK; L e a r n e d Infor­

mation, Oxford and New J e r s e y , 1 9 9 1 . /

(Válás György)

Új technológia a British Library Dokumentumellátó Központjában:

fejlődés és akadályok

Ú J T E C H N O L Ó G I A I STRATÉGIA

A British Library Dokumentumellátó Közponlja (British Library Document Supply Centre = BLDSC) fő célja az új technológia alkalmazásával az. hogy javítsa a dokumentumellátó szolgáltatás költséghaté­

konyságát a BLDSC használói egyre növekvő igényei­

nek kielégítésében. Ennek gyakorlati megvalósítása sokkal összetettebb és időigényesebb feladat, mint gondolták.

Komplex kapcsolat van az új technológia termékei és a használatukhoz szükséges infrastruktúra közötl Talán a legjobb példa erre a Group 4 szintű távmá­

soló adatátvitel. Hiába van meg a felszerelésünk a d o k u m e n t u m o k nagy sebességű szkennerezésére ós átvitelére, ha a nagy tömegű adatok átviteléhez szük­

séges távközlési Összeköttetésekhez nem lehet hoz­

záférni széles k ö r b e n . Nagy-Britanniában az ISDN Ontegrated Services Digital Network = Integrált Szolgáltatások Digitális Hálózata) nagyarányú térhó­

dítása várható. Továbbra is kérdés azonban, össze­

kapcsolhatók lesznek-e az egyes országok ISDN- hálózatai. A telekommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos aggodalmak közvetlenül kihatnak a piacra, s így a Group 4 - b e tartozó távmásoló beren­

dezések áraira is.

A BLDSC felismerte, hogy az új adatátviteli t e c h n i ­ ka alkalmazásának egy szélesebb értelemben vett technológiai fejlődés keretein belül kell megvalósul­

nia. Ezért figyelünk arra, hogy a mostani fejlesztések Összhangban legyenek az Infrastruktúra hosszabb távú alakulásával

Jelen pillanatban érdeklődésünk középpontjában a d o k u m e n t u m o k távmásolással történő és műholdas átvitele áll. A CD-ROM technológia fejlődése, nagy tömegű adattárolási képessége szintén szerepet fog játszani a dokumentumátvitel folyamatában, s kutat­

juk annak modelljét, milyen szeropet játszhat ez a technológia egy integrált dokumentumellátó m u n k a ­ állomáson.

Műholdas adatátvitel

A BLDSC már évek óla keresi a lehetőséget, hogyan használhalná a műholdas adatátvitelt a d o k u ­ mentumok továbbítására. Mostanában a közvetlen műholdas televíziós műsorszórás fejlődése, a műhol­

dak birtoklásának növekvő deregulációja megújította az érdeklődést e lehetőség iránt. 1 9 9 0 j ú n i u s á b a n a BLDSC és a Brit Légtéri Távközlés (British Aerospace Communications = BAeCom) megállapodott a b b a n , hogy egy kísérleti projektbe kezdenek a d o k u m e n ­ tumszolgáltatás terén a BAeCom-nak az Eutelsat műholdon levő felszerelése felhasználásával.

Először a BLDSC négy legfontosabb brit ügyfelét szerelik fel a megfelelő vevőberendezésekkel, s egy munkaállomással, amely egy PC-ből, egy dekó- derkártyából és egy lézernyomtatóból áll. A kisérlet-

• ben részt vevő ügyfelek számára nem hagyományos módon fénymásolják a kért dokumentumokat, hanem szkennerezik őket, nagy sebességű t e l e k o m m u n i k á ­ ciós vonalakon továbbítják a BAeCom-hoz, a h o n n a n az Eutelsaton keresztül jutnak el az ügyfelek vevőké-

205

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Megkezdődtek a választási előkészületek az utolsó erdélyi országgyűlésre, s a megváltozott politikai erők sugallatára Szabó Lajos felszólította a konzervatív

De akkor sem követünk el kisebb tévedést, ha tagadjuk a nemzettudat kikristályosodásában játszott szerepét.” 364 Magyar vonatkozás- ban Nemeskürty István utalt

A fiatalok (20–30 évesek, más kutatásban 25–35 évesek) és az idősek (65–90 évesek, más kutatásban 55–92 évesek) beszédprodukciójának az összevetése során egyes

Más szavakkal, modern megközelítésben, a mai fejlődésgenetikai ismeretek tükrében ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy az egyedfejlődés során először azok a gének fejeződnek

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

minden napból a hamv nosztalgiája marad, kihűl és úgy reménytelen, ahogy csilingel a sötét zsarát, s hiába tudjuk már, ki volt a másik, ki lehetett volna, habár a vágyak

Mikorra az ember megérti, hogy tehetetlen, mert csak Fiú, noha Atya már maga is, Szentlélek meg sose lesz, annyi a tennivalója csupán, hogy az időt kivonja a képből, de épp ez