A községösszevonások pénzügyi hatása a közigazgatásilag egyesített községek háztartásában

ll. szám

nem volt egységes és inkább egy bizonyos meglehetősen magas árszínvonal körüli fluktuációt látunk ebben a három eszten-

dőben. Általában az 1929. évtől szokták a

bekövetkezett gazdasági válság kezdőpont- ját számítani, a húsnál pedig az áralaku- lás tekintetében az 1935. év jelzi a mély—

pontot. Ez alatt az idő alatt pedig a külön- böző húsfajták a következő arányú ár- veszteségeket szenvedték:

Húsárak indexszámai 0929 : 100)

Ev Marhahúsl Borjúhus ! Sertéshús! Juhhús lHús (átlag)

1929 100 100 100 100 100

1930 96 92 95 94 94

1931 87 78 82 88 84

1932 68 57 66 68 64

1933 59 _ 51 59 67 58

1934 59 52 59 65 58

1935 58 47 50 62 54

— 1203 — 1939

Legnagyobb volt tehát a borjúhús álk—

vesztesége (53%), azután a. sertéshúsé (50

%) és a marhahúsé (4295). A juhhús csak

38%—kal lett olcsóbb a válság alatt, átla- gosan pedig (az összes húsfajtákat összeg—

foglalva) a húsárak vesztesége 46%-uo.t

tett ki. ' _ '

Ha az 1913. évet fogadjuk el össze—

hasonlítási alapul, azt látjuk, hogy ehhez az évhez viszonyítva, a marhahús 267- kal, a borjúhús 34%-kal, a sertéshúsa borjúhússal egyezően 34%—kal, a juhhús 9%—kal olcsóbbodott. Az összes húsfajták átlaga pedig 28%-os áresést mutat. A sor—

rend tehát ebben a viszonylatban sem vál—

tozik az áresés arányát illetőleg. ViSzont maga az arány természetesen kisebb, mert az 1929. évi árszinvonal magasabb volt az 1.913. évinél.

Szőnyi Gyulaedr, ,

A községösszevonások pénzügyi hatása a közigazgatásilag egyesitett községek háztartásában.

Les effets, en Hongrie, de la fusion administrative de communes sur les finances

des communes um'es. '

Résumé. Une des guestions gui préoccupent notre administration publigue, est celle d'améliorer la situation des petits villages économiguement faibles et paraissant incapables dtautonomíe com—

munale.

Ces derniers temps, les instructions données par le ministére de I'Intérieur sur l'exécution de la loi IV de 1924 prescrivaient gue les villages de moins de 300 habitants soient successivement fondus en des communes voisines moins faibles ou joints administrativement á d'autres communes. Et cela non seulement pour simplifler le service admi- nistratif, pléthorigue en certains points, mais aussi pour gue les charges publigues des petits villages soient diminuées considémblement. Ce dernier but, les instructions ministe'rielles l'ont soulígné parti- culiérement.

Cependant, dans la plupart des cas, ce but-lá nta pas encore été atteint. Du moins, c'est ce gui ressort d*une enguéte statistigue sur les finances communales en 1934—36; (mais peut-étre, ne s'agit-il Id gue de difficultés passagéres, ínhérentes au de'but).

Diaprés cette engue'te, et gui se rendit compte en détaíl des finances de 44 communes jointes naguére d diautres, l'union a, dans la plus grande partie des cas, amené plutót des vdífficultés maté- rielles (voyez le tableau publié plus bas, gut présente les principaux postes des budgets com- munaux).

Il conviendrait sans doute, avant d'unir des communes, de se préoccuper des effets financiers de cette mesure, plus gue de la simplification gu,elle apporterait a l'organisation administrative.

L'apergu ci-dessous indigue largement les chan—

gements survenus dans les finances des communes unies.

*

Az 1934—1936. években végrehajtott községi háztartási statisztikai adatgyűjtés a községek gazdálkodási viszonyainak feltá—

rása mellett lehetőséget nyujt arra is, hogy a rendszerint racionalizálási okokból össze—

vont községek pénzügyi helyzete abból a cél- ból legyen vizsgálat tárgyává tehető, hogy a községek egyesítését elrendelő jogszabá- lyokban lefektetett szempontok miként érvé- nyesülnek az összevonás után keletkezett új községek gazdasági tevékenységében. w

Összeépűlt községek egyesítése, kislé—

lekszámú, életképtelennek látszó községnek egy szomszédos, lélekszámban nagyobb;

gazdaságilag erősebb községbe való beol- vasztása az 1886 : XXII. t.-c. vonatkozó sza- kaszai alapján a háborút megelőző időben olyan esetekben történt, amikor a lakosság kifejezett óhaja, vagy a nyilvánvaló szükséa gesség ezt indokolttá tette. Egész más szinev

85*

ll. lszám

zetet nyert a községegyesítések kérdése a vi—

lágháborút követő esztendőkben az egész ország gazdasági teljesítőképességét fokozni kívánó, a gazdasági erők egységes összefo- gását célzó jogszabályok meghozatala után.

A gazdasági újjáépítést megindító első tör- vény, az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924 : IV. t.-c. a kor—

mánynak széleskörű felhatalmazást adott a törvény elnevezésében megjelölt cél elérése érdekében. E törvény a 2. §—hoz csatolt a) melléklet B. fejezetében az V. részben fel—

hatalmazza a Belügyminisztert, hogy a köz- ségek háztartásának egyensúlyba hozatala céljából az érvényben lévő törvényektől el—

térő intézkedéseket tehet. Az ezen felhatalma- zás alapján kiadott s a községek pénzügyi helyzetének javítását célzó esetleges össze- vonások kérdését csak érintő l77.300—41924.

B. M. sz. rendelet mellett a következő évben kibocsátott 115.800——1925. E. M. sz. rendelet ismerteti részletesen azokat az alapelveket, amelyek a községek egyesítésénél szem előtt tartandók. Ez a rendelet szinte imperative előírja az összeépült községek egyesítését s a 300 lelket sem számláló kisközuségeknek a szomszédos nagyobb községekbe való beol- vasztását. Az e rendelet értelmében összevo- nandó községek között csak olyan esetekben szabad kivételt tenni, amelyet —— mint a ren- delet mondja —— csak kivételesen magasabb állampolitikai ok indokol.

A községek egyesülése két fázisban figyelhető meg. Közigazgatási egyesítés akkor történik, ami—

kor az összevonást elrendelő miniszteri intézkedés a község új nevének megállapításával megtétetett, a végleges egyesülés pedig akkor következik be, amikor a két község háztartását is egybevonva, mint új gazdasági alany, egyesített költségelőirányzatot készít. Az elsőnek említett intézkedés nem vonja szükségképpen azonnal maga után a háztartási egyesülést is, ami természetszerűleg nem is vihető rögtön keresztül. Az egyes községeknek olyan anyagi elkötelezettségeik lehetnek, amelyek egyik évről a másikra nem szüntethetők meg s' amelyeknek a másik község lakosaira való áthárítása méltány- talan lenne. Ilyen esetekben tehát be kell várni azt az időt, amikor a község valamely rendkívüli köte—

lemttségének eleget tett, költségvetése legalább nagyjából egyensúlyba került s pótadójának mér—

téke megközelíti, a másik község pótadókulcsát.

Sok esetben! a községek földrajzi fekvése nem indo- kolja az egyesítést, s az ezt elrendelő intézkedés ellen az érintett községek lakossága emel sokszor eléggé helytálló észrevételeket. Az ily értelmű aggá- lyok békés úton, vagy hatalmi szóval történő el—

oszlatása temészetszerűleg szintén bizonyos idő el-

— 120l —— 1939

múlását igényli. Végül egyes esetekben a. községek.

lakosságában bizonyos érzületi ellentétek akadá—

lyo—mák az azonnali egyesülést, amelyeknek a leve—

zetésére célirányos időt engedni, Ezeknek az okok—

nak a fennforgása következtében néha több esz- tendő telik el a községegyesítés közigazgatási és, pénzügyi mozzanata között. (A Magyarlak néven egyesített Magya—Hak és Háromlház vasvármegyei községek egyesítését elrendelő belügyminiszteri! ha—

tározat az 1927. évben kelt s csak az 1936. év-—

ben terjesztett fel a két község egysége-sen ki- állított költségelőirányzatot.) Vannak azután olyan esetek is, ahol a község egye—sítése elrendeltetett ugyan, de a viszonyok nem tették lehetővé az egye- sít-és fenntartását s aránylag rövid idő mulva az összevont községek ismét szétváltak. (így például a vasvánmegyei Ludad és ISeIregélyházza községek, amelyeknek az egytbeolvasztása 1927-ben rendelte—

tett el, 1934—ben még külön, 1935-ben Gyöngyös- falu név alatt egyesített, 1936-ban pedig ismét külön-külön kiállított költségvetést terjesztettek fel.)

Az egyesített községek háztartási viszo- nyainak 5 gazdasági és kulturális helyzetük fejlődésének olyértelmű vizsgálata, hogy' azokból a rendeletben kifejtett elméleti el- gondolások érvényesülése megállapítható le—

gyen, természetszerűleg csak több évi költ-—

ségvetési anyag beható tanulmányozása után lehetséges. Az 1934. évben megindított s év—

ről—évre rendszeresen megejtett községi ház- tartási statisztikai adatgyűjtés ezideig csak három költségvetési év eredményeibe enged betekintést, s ezért a vizsgálódásra alkalmas—

anyag elégtelensége miatt az egyesített köz- ségek gazdasági helyzetében beállott válto—

zásra vonatkozólag alapvető megállapítás a dolog természeténél fogva még nem tehető.

Ez a hároméves anyag azonban lehetővé te—

szi annak vizsgálatát, hogy a pénzügyi egye—

sítést követő esztendőben milyen kép bonta—

kozik ki az új községre nézve, szemben az.

zal az állapottal, amely az egyesítést közvet- lenül megelőző esztendőben a két községben külön-külön fennállott.

Az említett 3 évben 44 nagyrészt vas—

vármegyei község egyesült háztartásilag is.

A fentebb idézett 115.800—1925. B. M. sz.

rendelet 8. bekezdésében annak a feltétele—

zésnek ad kifejezést, hogy a szervezeti Vál- tozás a községek lakosságának érdekeit egy—

általán nem fogja sérteni, terheit azonban jelentősen könnyíteni fogja. Az említett ??

községegyesítés részletes vizsgálata azonban arról tesz tanúságot, hogy ez a feltételezés az eseteknek csak kis részében állapítható meg, az összes esetek több mint kétharmadában az egyesítés utáni esztendőben az érintett

11. szám

közáégek lakosai nagyobb terhet voltak kénytelenek legalább is átmenetileg 'elvi—

.selni, mint az egyesítés előtt.

Vizsgálódásaink kiterjednek a szükségletek s a fedezetek végösszegének alakulására, a költségvetési hiány, a pótadóalapok s a pótadókulos nagyságára s az ezekben beállott változásra. A 22 egyesítés kö—

zül 13 esetben: az egyesítés utáni évtől eltekintve még egy esztendő eredménye szolgál kutatási ala- pul. Ezek azok a községek, amelyek 1934-ben még külön-külön, de 1935-ben és 1936—ban már egyesí- tetten állították össze költségvetésüket, ezeknél te- hást valamivel hosszabb idő áll az egyesítés pénzügyi hatásának vizsgálata céljából rendelkezésre, mint abban a 9 esetben, ahol 1935—ben még külön, s csak

1936-ban terjesztettek fel egységes költségvetést.

1. A szükségletek alakulása.

Kétségtelen, hogy két egyesített község szükséglete s az ezek fedezésére alkalmas pénzforrások nagysága együttvéve körül- belül akkora, mint amekkora az egyesítés előtt volt az egyes községekben. A megtaka—

rítási lehetőség az első esztendőben még na- gyon cseke'ly. A 22 egyesítési eset közül 12- ben (tehát több mint a felében) az egyesítés utáni esztendőben semmiféle megtakarítás nem volt keresztülvihető, sőt a szükségletek nagyobb mértékben jelentkeztek, mint az egyesítés előtt. Ebben a 12 új községben nagyobb volt a szükségletek végösszege, mint az egyesítés előtti 24 községben. Hogy az észlelt emelkedés némileg érzékeltethető legyen, a módszertanilag itt nem eléggé helytálló százalékos viszonyítást alkalmaz—

zuk. Ezzel a mdószerrel megállapítható.

'hogy a szükségletemelkedések zöme 4—17%

között volt egyik évről a másikra. Legkirí—

vóbb az emelkedés Salköveskút (Salfa %-

Köveskút, Vas vm.) esetében, ahol 17'5%

az emelkedés jelzőszáma. Nagy emelkedés mutatkozik még Magyarlak (Magyarlak %—

Háromház, Vas vm.) és Kerkateskánd (Ker—

kateskánd -)— Kerkatótfalu, Zala vm.) ese—

tében, az előbbi községben 142, az utóbbi-

ban 9'5%-ka1 volt nagyobb a szükségletek végösszege az egyesítés után, mint annak- előtte.

Az olyan összevont községekkel szem- ben, amelyekben az öszevonás ténye a fel- adatok megszaporodását eredményezte, az esetek kisebb részében olyan községeket ta- lálunk, ahol az ellátandó feladatok bizonyos fokú mérséklődésének a jelei mutatkoznak.

Ilyen értelemben 10 községről adhatunk számot, ahol a szükségleteknek visszaesése

—— 1205 ——

41939

4——27% között mozgott 'Az összevonás követ—

keztében legnagyobb mértékü megtakarítás volt keresztülvihető Mő'csény községben (Palatinca —)— Mőcsény, Tolna vm.), ahol 27'5%—kal volt csökkenthető a szükségletek végösszege az összevonás utáni esztendőben.

Ugyancsak jelentős szükségletcsökkenés mu- tatkozik Ásványráró községnél (Ásvány —t—

Báró, Győr vm.), ahol 21'6%-ot tett kia szükségletek csökkentésének a mértéke.

Említést érdemel még ebben a vonatkozás—

ban Bogádmindszent község (Czinderybo—

gád %— Újmindszent, Baranya vm.), ahol a

csökkentés mértéke 15'4% volt.

Mint említettük, a 22 összevont község sorá- ban .153 olyan községgel találkozunk, amelyek költ—

ségvetési viszonyainak vizsgálatánál az összevonást közvetlenül követő esztendőn kívül még egy költ- ségvetési év adataiban tanulmányozhatók az egyesí—

tés pén—zügyi kihatásai. Ezen 18 község között 7 volt olyan, ahol az első évben csökkenő és 6 olyan, ahol növekvő szükségletről számolnak be a költség—

elötrányzavtok. .A szükségletek folytatólagos megsze- rításat az egyesítés utáni évet követő esztendőben 4 községnek (Csányoszró,'Gyúró, Lónya, Letenye) sikerült tovább vinni, ellenben 3 község nem tudta a kixadások toválbbi lefaragását folytatni, hanem az egyesítés utáni második évben nagyobb szükségleti végösszeget mutatott ki, mint az első évben. Leg- előntytelenebb költségvetési helyzet mutatkozik Bér- baltawár községben (Baltavár —I— Hegyhátkisbér, Vas vm.), ahol az egyesítés utáni első esztendő szük—

ségletcsökkentő hatását a második esztendőben a szükségletek olymérvű megnövekedése váltotta fel, amely összegszerűleg nagyobb volt, mint az egyest—

tés előtti évben a két községben együttvéve.

Ellenben azok a községek, ahol az egyesítés utáni első esztendőben megnövekedtek a szükségle- tek, a második esztendőre mindegyiknek sikerült szükségleti végösszeg-ét némileg leszorítani, sőt négy községnek (Rádóckölked, Vasszilvágy, Salköveskút, Kerkatesrkánd, valamennyi vasvármegyei) sikerült olymréretű megtakarítást keresztülvinni, hogy szük—

ségleteik végösszege az egyesítés utáni második esztendőben kisebb volt, mint az egyesítés előtt a két községben együttvéve,

A községegyesítések pénzügyi kihatását a költségelőirányzatok szükségleti oldaláról tekintve, megállapítható tehát, hogy az első esztendő krízise után a második esztendő- ben mutatkoznak csak a községi közigazga- tásnak az összevonás által eredményezett egyszerűsítése folytán keresztülvihető meg- takarítások jelei. Az összevonásoknak a köz- ségek gazdálkodására. gyakorolt hatása te- kintetében tárgyilagos bírálat azonban csak akkor tehető, ha a községi költségelőirány—

IT. *syzám _ 1206 -— 1939

A közigazgatásilag egyesített községek háztartási viszonyainak változásauaz Variatían des finances des communes administrativement réunies, d'aprés

%% ig A községek ; A szBüekssoéig'Itestek

A közsé ek $$$ term"?—

az e esítéínelőtti %güg (kÉrígíÉLeaz ÉLÉÉÉIÉ ?;

V árme gy 6 gy "$$$ §_§ (en arp. cad.) population v 6 g ö s s z e g e

, C . neve ɧ§g§ _ (á': la 'caznm-une ' . en pen-

omttats Noms des % B § ; U 1930. ev1 népstzamlalás eredmenyex

N a: . .t.

communes. "%BIÉWN? d'apríszgílgecííaseeíavgíi 318: 1930 ÉIT— ! 3r ! 9 , !

avant la réunion §? 1533 Én ; után előtt után ————_——_9J_.13f'___

"ggg; avanf aprés avant apiés— e v e k _

": §): laréunion

Baranya Kiscsány ... 1 2.736 444 1 10.511 1

,, Omo ... r 1935 12.172? 4308 4991 943 10.613 ; 19320 18360

,, Czínderybogád . . 1, 965 1 * 2271 42231

,, Újmindszent ; 1935 10041 1369 398 r 625 4.175; 7103 7389

Fejér ... Gyúró ... . 3.306 1 1.030 1 15.636 _

, ... Kuldó ... " 1935 936 1' 4242 188! 1213 4.1801'18'341 17-937

: : : : : : : 333135 ' ' : : % 1936 ááá?) 9235 1331? W : 33'1321'33—881

Győr, Moson és Nagyécsfalu . . ; 2.8091 631 1 — 11.772 1 *

Pozsony k. e. e. Nagyécshegy . . . r 1936 559r 3368 1.409( 2040 _ 8.32SH'19'152

:, : : : : : : ÉÉZÉHY : : : : : t- 1936 3338)— 7—620 13321 2505 : 13'33'24-874

Nógrád és Hont Kisoerge ... ; 1.265 1 345 1 —- 5.768 1

k.e.e. . Lipíagerge . . . . f' 1936 1.601! 2366 5991 944 — 9.133 ;' 15-901

.SomOgy Kökút ... t 9121 5561 ( — 2.0611 * ?

,, Kadarkút . . r 1936 6.329/' 7241 2.664!' 3220 _ 20.897 J' 23367

Sopron ... _soll ... ., 1936 5.051 .. 5416 2.9881 3_197 — 39'595144479

. ,, ... Kmtata ... r 365! 2091 — 1.803!

Szabolcs és Ung Nagylónya . . . . x _ 4.790 _ 1.4791 17.6661

_, k. e. e. Kislónya __ . . . . f' 19315 1.413? 6203 540 i 2'019 4.734'122299 20387

Tolna ... Palatinca ... 1 179 1 105 839 1

,, Mőcsény . ,. . . . f 1935 1.320;' 1499 4741 579 8.074 r 6459 6776

Vas ... Kiskölked . _ 998 1501 2.128

,, ... Pusztarádóc . r 1935 2.301? 3299 4331 583 5.595? 8347 6780

, ... Szentkirály . . . . 1 4721 2881 - -— 2.486 1

,, ... Zarkaháza .1' 1936 1.429: 1901 627 ( 910 — 4.950; 7507

, ... Magyarlak . 1 1.046 6831 _ 5-9911

,, ... Háromház . ( 1935 378) 1424 194; 87' 2.777;10-010 8310

,, Baltavár ... . 2.280 1 761 1 7.9341

,, ... Hegyhátkisbér (' 1935 2.219; 4499 8381 1599 6.8241'14'542 15'153

... Alsómesteri . . . 594; 3411 _ 2.6761 ,

! ... Felsőmesteri . . . 1 1936 1.403; 1397 4271 768 _ 3.801!' 6'7'6

,, ... Kisosömöte. . . . . 1961 123! — 2.8031

,, ... Lukácsháza . r 1936 650 r 846 189 r 312 — 5.340r 7'466

,, ... Alsószilvágy . . . . 8691 8231 2.5731

*, ... Felsőszilvágy. . . f 1935 1.213!' 2082 368 f 691 3.405;' 6478 5'693—

** ,,' ... Salfa ... 1 6481 2181 3.647 . *

; ... Köveskút . , 1935 1.656 r 2304 504; 722 6.953112'453 9'513

Zala ... Bödeháza . . . .1 532 2651 3.1611 -

," ... Szentistvánlak . I 1935 4331 965 1701" 435 2.048 1 0-500 5'467

,, ... Egyeduta . . ( 1.498 1.201 1 . 9.372 1

,,* ... Letenye ... ! 1935 5.560? 7058 3.233r 4434 50.090 i' 56308 51-959'

; ... Kerkateskánd . . . 682 k 177 1 2.424

, ... Kerkatótfalu . ; 1935 882 r 1564 *2881 465 3.401)" 6378 5705

11. szám — 1207 —— 129397

általuk 1935. és 1936. években együttesen kiállított költségelóírányzatokszerint.

leurs ém'sions bu étaireu de 1935 014 de. 1936, établies d'une fagon unic.

pr 1,

A fedezetek ; Apótadóalapok Apótadókulcs

' Couvcrlun des besoins " ' ' B a s e T a u ::

WM Az államsegély betudásá- , __

val Éggmítonkglgségvetési A kozségnek

— — , muy peng en az , a Sit' tú .

p e n g 6 b e " a Z Déficit budggtam, compi; " a g y 5 a g a a Z , 2 egy; es a m

g 6 s, e n tám'fis l'mde jinaglzcierc des taxes additionnelles communales eve a lEtat, m pengos, en

Noms des

____ commtm

[ 1934 I 1935 1 1936 1934 I 1935 1 1986 1934 1 1935 ! 1933 I 1934 ] 1915 § 1936 aprés la réíiion

b e n é v e k b e n

pengőben — pengő: lola-ban —pourcenlng:

, 7.655 1 2.856 1 4.025 1 72 1 , .

7.908 ( 13.680 12.956 2.705 ! 6.190 5.404 3.765 ,, 7.737 7.717 72 r 80 70 Csanyoszró

2.418 . — 1.805 1 . .. 3.542 51 11 .

1396; 3.572 3.851 2179 . 3.531 8.338 3023) 6.519 6.518 72 ,. 54 55 Bogádmmdszentr

8.853 6.783 1 11.766 1 57 1 . 1

2919 ;10.346 10.506 1.261 ! 7.995 7.431 2523 [ 14.265 14.161 50 ;; 56 52 (xyúró

— *12.6621 , _— 7.4981 _ 12.496 . __ 60

_ 2.5281'15'123 _ 9.687 ,. 18.758 _ 20304 , 31.300 _ 47 ), 60- Soponya

. __- 8.544 1 — 3.228 1 _ — 6.456 1 — 50 1 '

_ 6390 r 11.223 _ 1339 ,. 7.929 _ 3.878 ,. 10.298 _ 50 ,. 77 Ecs

—— 14.306 1 —— 3.855 . —— 7.710 — 50 .

_ 10.107 ;14.633 _ 3469 )10256- _ 6338114624 _ 50 ). 70 Ásvanyráró

: ággá ) 12.467 : 3323 ) 3.434 : 22251; ; 5.286 : g'g ; 65 Egyházasgerge

_ 1.547 1 —- 514 1 _ 857 _ 60

_ 15100 r16.765 _ 53.97 ,, 6.602 _ 11'631)12.339 _ 50) 53 Kadarkút

— 35.4821 — 4.113 . — 24.199 . — 17. .

( _ 965 , 39.227 _ 838 , 5.252 _ 1.956 ,. 24.304 _ 43 ,. 20 Sml

8.745 1 8.921 1 7.757 1 . 1151

2.062 , 12.301 10.351 2.672 I' 9.998 10.036 2.327 [ 10.049 9.862 11511100 102 Lóx1ya

556 1 283 1 472 1 n , 601 .,

6.808 , 4.194 8.584 1.266 ,u 2.265 3.192 3305 ;, 3.7.5 3.156 39 I 60 85 Mocsény ,

757 1 1.871 1, 2.286 1 601 , . .

3035 , 4.235 3.834 2.560 , 4.112 8.446 4.565 ;, 6.841 6.892 56 I 60 00 Radockölkedr '

: ggg ;, 3.192 : §§22 ). 4.315 : 33151, 10254 : 35) 42 Szentkirály

, 4.1261 .. 1.8651 ., 31171 601 *

2.226 , 6.612 5.883 551 ! 3.388 2.927 1.010! 4.173 4.435 551, 80 66 Magyarlak

', 4.291 8.6431 5.604 . s 651 ' . '

: 3.184) 7.129 7.148 3.640 ,! 7.413 8.005 5.208! 10.591; 10.674 70f 70 . 75 Berbaltavár

: 1.333; 2.139 : 3383 ). 4.637 : 3393 ;. 7.135 : ig) 65 Mesteri

: 3333 ; 5.512 : 112221 1.954 : 2 ggg ) 3.007 : ig) 65 Lúkácsháza

1.675 1 . 8981 21891 41 . . .

1.510 ,. 2.832 2.128 1.895f 3.646 2.965 3.287 ! 5.180 5.107 58! 70 57 Vasszúvagy

_ 2.027 1 . 1.620 1 - 2.702 60 1 ,

3.731 , 6.375 4.199 3.222 ! 6.077 0.314 5.378; 8.103 8.053 601 70 66' Salköveskút

2.590 1 571 1 9441 60 , .

1572 [, 4.225 4.289 476 , 1.275 1.178 664 1- 1.630 1.386 ; 71 ( 78 85 Bödehaza

5.989 1 3.388 1 5.698 1 60

32.956 162778 28.591 17.134 ; 24.030 23.368 23.795 1 28.270 27.492 7.2) 85 85 Letenye

13221 1.102. 1.695 ' 651 .

2.032 !' 8.653 2.838 1.369 f 2.725 2.867

11, szám

zatok egyéb jelentős elemei, így elsősorban a fedezetek alakulása is beható vizsgálat alá vétetik.

2. A fedezetek alakulása.

A 22 községegyesítés során csak 9 eset- ben voltak növelhetők a bevételi előirányza- tok, 13 esetben azonban a fedezetek megszo—

rítást szenvedtek. Ha párhuzamot vonunk a községek között a szükségletek és a fedezetek változása tekintetében, akkor azt a megállapítást tehetjük, hogy az eseteknek aránylag legnagyobb részé—

ben ott, ahol a szükségletek csökken- tek, a fedezetek is zsugorodtak némi—

leg (9 esetben). A kiadási és bevételi elő—

irányzatoknak ilyen párhuzamos, de ellen- tétes irányú változása 8 község esetében észlelhető, ahol a megnövekedett feladatok ellátására némileg nagyobb bevételi elő—

irányzat szolgál az egyesítést közvetlenül követő esztendőben, mint azelőtt. 4 község- ben (Soponya, Szentkirály, Mesteri és Vas- szilvágy, az első fejér-, a többi vasvármegyei község) a fedezetek és szükségletek alaku- lása tekintetében a községek egyesítésének a lakosságra nézve előnyös gazdasági kiha—

tását célzó elvi elgondolásokkal merőben el—

lenkező kén bontakozik ki, amennyiben ezekben a községekben az egyesítés folytán megnövekedett feladatok ellátására szolgáló bevételi források csökkent mértékben jelent—

keztek. Elméletileg a leghelyesbbnek képzelt s a községösszevonásokat elrendelő jogsza—

bályok feltételezéseinek leginkább megfelelő olyértelmű változás. hogy az összevonás ál—

tal megkevesbedett kiadások fedezésére növ- vekvő mértékben, szabadabban bontakoz—

hassanak ki a szükséges gazdasági erőforrá- sok -— merőben a számadatok alapján ——

csak egyetlenegy községben, a szabolcsvár- megyei Nagylónya és Kislónya községek egybeolvasztásából keletkezett Lónya köz- ségnél tapasztalható. Ebben az esetben azon- ban nem szabad szem elől téveszteni azt.

hogy egy olyan szabolcsvármegyei községről van szó, ahol a költségvetés egyensúlya éve—

ken keresztül csak nagymértékű állam- segély folyósításával volt biztosítható. ahol tehát a megnövekedett fedezetet majdnem kizárólag az állami segélyezés javára kell írni. Ez a két község azon szabolcsvárme—

gyei községek közé tartoztak, amelyek még államsegély mellett is éveken keresztül csak 115—120%-os pótadóval tudták biztosítani költségvetésük egyensúlyát. Az egyébként

—-— 1208 — 1939

szegénysorban sínylődő, nagy gyermeklét—

számú lakosság adóterheinek csökkentése céljából később ezen községek államsegélye olymértékben emeltetett fel, hogy a községi pótadókulcs lOO%—ra volt leszállítható 5 en—

nek tudható be az, hogy Lónya község csök- kent szükségleteinek kielégítésére az egyesí- tést követő esztendőben nagyobb fedezet ál- lott rendelkezésre, mint az egyesítés előtt.

A fedezetek összezsugorodásának mér- téke nagyjából 8——40% között mozog. A be- vételi előirányzatok a legnagyobb mérvű megszorítást szenvedték a szükségletek ala- kulásának tárgyalásánál is említett Mőcsény községben, ahol 43%—kal kevesebb összeget lehetett bevételként előirányozni az egyesí- tés után, mint az egyesítés előtt. A győrvár-

megyei Ásványráró községben 40'0%—os s

az ugyancsak györvármegyei Écs községben (Nagyécsfalu —)— Nagyécshegy) 24'8%—os a fedezetek visszaesése. A fedezetek növelése általában csak 5—10%—ban volt keresztül—

vihető. Leginkább tudták növelni fedezetei—

ket a szabolcsvármegyei Lónya község (13'8

% —kal, ez a fedezetnövekedés azonban mint fentebb kifejtettük, úgyszólván teljes egészé- ben az államsegély fokozottabb mértékben való kiutalásának tudható be), Egyházas—

gerge (Kisgerge —)— Liptagerge, Nógrád vm.) 11'5%-ka1, végül Rádóckölked (Kiskölked —)—

Pusztarádóc, Vas vm.) község 11'7% -kal.

Abban a 13 községben, ahol az egyesítést köve-

tőleg két költségvetési évben vizsgálható az egyesí-

tésnek a fedezetek alakulására gyakorolt hatása, 7 községben csökkent, ő—han pedig növekedett a fedezetek végösszege közvetlenül az egyesítés utáni első esztendőben. A második esztendőben az előbb említett 7 község közül tben (Csányoiszró, Mő- esény, Vasszilvágy, Letenye) még további megszo—

rítást szenvedtek a fedezetek, habár nem oly erős mértékben, mint az első évben. Három községben (Bogádmindszent, Gyúró, Bérbaltavár) sikerült a bevételeket az első évi csökkentés után a második esztendőre némileg fokozni, azonban egy ilyen sza- porodó bevételíi községnek sem sikerült fedezeteit oly mértékben fokozni, hogy az meghaladja az egyesítés előtti két község l'edezetei'nek együttes összegét.

Azon 6 község közül, amelyeknek sikerült az egyesítés utáni első évben magasabb fedezetet elő- teremteni, mint az egyesítés előtt, csak egy község (Bödeháza, Vas vm.) tudta a második esztendőre bevételi előirányzatát tovább fokozni. Ellenben a többi 5 község (Lónya, Rádóckölked, Magyar—lak, Salköveskút, Kerkateskánd) nemhogy tovább "nő- velni, vagy legalább is tartani tudta volna fedeze-

11. szám —— 1209 —— 1939

teiknek az első évben mutatkozó mértékét, hanem az egyesítés—második esztendejében fedezeterik vég—

összege oly mértékben esett vissza, hogy alatta ma- radt az egyesítést közvetlenül megelőző évben a községek külön—külön kiállított költségvetésében feltüntetett fedezetek együttes végösszegének.

3. A költségvetési hiány alakulása.

A szükségletek és fedezetek egybeveté- séből keletkező költségvetési hiány vizs- gálata arra enged következtetni, hogy a fedezeteknek már tárgyalt összezsugoro—

fdása az egyesítést követő esztendőben méreteiben nagyobb volt, mint a szükség—

letek apasztása. A 22 Összevont községben az egyesülést közvetlen követő esztendő—

ben 17 esetben nagyobb költségvetési hiányt mutattak ki az összevont községek, mint az egyesítést közvetlenül megelőző

"évben; és csak 5 esetben sikerült a költ—

ségvetési hiányt is mérsékelni. A hiány növekedésének a tünete az esetek egy ré—

szében ott észlelhető, ahol úgy a szükség—

letek, mint a fedezetek megszorítást szen—

vedtek, (Csányoszró, Écs, Ásványráró,

Möcsény, Bérbaltavár, Letenye); más ese—

tekben a megszaporodott feladatok ellátá- sára a bevételeknek nem elegendő mér- tékben való előirányzása következtében mutatkozott nagyobb költségvetési hiány (Kadarkút, Szil, Rádóckölked, Magyarlak, Salköveskút, Bödeháza, Kerkateskánd).

A hiányok növekedésének mértéke elég jelentős, általában 10———40% között mo- zog. Legnagyobb költségvetési hiánnyal

kellett megküzdenie a győrvármegyei Écs

községnek, amelynek 53'5%—ka1 volt na—

gyobb a hiánya az összevonás után, mint az összevonás előtti Nagyécsfalu és Nagy- écshely községekben együttvéve. Mőcsény 46'2%—kal, Ásványráró 39'8%—ka1, Ma—

gyarlak 38'2%—ka1, Vasszilvágy 30'5%—kal nagyobb hiányt mutatott ki, mint az al—

kotórészeiket képező két-két község az összevonás elött együttvéve.—Ezzel szem—

ben a hiányukat csökkenteni tudó új köz—

ségek alig 5—10%-ot tudtak csak elérni, a legszerencsésebbek ezek közül a szükség—

letek és fedezetek alakulásánál ismertetett és különleges okainál fogva kedvező költ- ségvetési helyzetben lévő Lónya (13896) és Bogádmindszent (11'4%) községek.

Abban a 13 községben, ahol az egyesítést köve—

tőleg két költségvetési évben vizsgálható az egyesí—

tésnek a köl-tségvetési hiányra gyakorolt hatása,

10 községben növekedett, 3—ban pedig csökkent a költségvetési hiány végösszege az egyesítést közvet- lenül követő első esztendőben. A második esztendő- ben az előbb említett 710 község közül háromban (Mőcsény, Bénbaltavár, Kerkateskánid) még nagyobb hiány mutatkozott, mint az első évben, ? községben pedig a megnövekedett hiányt a második évre sike- rülxt némileg enyhíteni, sőt három községben (Csány—

osziró, Rádóekölked, Vasszilvágy) (az egyesítést kö- vető második évben kisebb volt a költségvetési hiány, mint az egyesítést közvetlenül megelőző esz—

tendőben a két—két községben együttvéve. Abból a három községből pedig, amelyeknél az egyesítés utáni első évben kevesebb volt a hiány, mint az egyesítés előtt, egyedül csak Gyúró község tudta a hiányt a második esztendőben még jobban le—

faragni.

A költségvetési hiányok alakulásának a fentiekben adott tárgyalása már élén- kebben juttatjakifejezésre azt a megálla—

pítást, hogy a községegyesítés mellett szóló elméleti elgondolások a gyakorlatban ——

az egyesítést követő első esztendőben ——

kezdetben még nem érvényesülnek, sőt a gyakorlati élet az esetek nagyobbik részé- ben ellenkező megállapítások tételét teszi lehetővé. Alátámasztják ezt a feltevést az összevont községek pótadóalapjainak és pótadőknlcsának az egybeolvasztás hatása alatt bekövetkezett változásai is.

4. A pótadóalapok változása.

A pótadóalapok alakulásánál figye—

lembe veendő az, hogy a költségelőirány—

zatoknak erre az elemére van aránylag legkevésbbé hatással az egyesítés ténye.

A magántulajdonban lévő s az egyenes- adózás alapját képező vagyontárgyak ál—

laga a legritkább esetben szenved válto- zást a közSégek egybeolvasztása által, sőt e kettő között összefüggés nincs is. Az összevonás következtében a lakosságra háruló önkormányzati költségtöbblet, vagy az esetleges költségmegtakarítás inkább a póladózás terén érezteti hatását. Éppen ezért a pótadók alakulásában az egyesí—

tett költségelőirányzatok figyelemreméltó

elváltozásokat nem mutatnak Úgyszólván

pár pengőre tehető az a plusz— vagy mi- nuszváltozás, ami az összevont községek- ben az egyesítés előtti és utáni költsége vetési évben mutatkozik. E tekintetben mint különleges esetet említjük meg Böde- háza községet, ahol l3'8%—kal volt kevesebb a pótadóalap az egyesítés után két évvel,

1 11. szám

mint annakelőtte, valamint S'zil községet, ahol 7'1%-os a pótadóalapoknak ez a vissza—

esése.

5. A pötadókulcs alakulása.

A tárgyalásunk anyagát képező 22 községegyesítési eset közül 15 esetben na- gyobb és csak 7 esetben volt kisebb a pőtadókulcs az egyesítést követő eszten- dőben, mirít azelőtt?)

A nagyobb pótadóval gazdálkodó köz- ségek sorában megkülönböztetés tehető aszerint, hogy az egyesítés előtti két-két község mindegyikének kisebb volt a pót- adója, mint az egyesítés után, vagy pedig csak az egyiknek volt kisebb, a másiknak ellenben nagyobb. Ilyen elhatárolás alap—

ján megállapítható, hogy a 15 nagyobb pótadókulcsot alkalmazni kényszerülő ösz- szevont község közül 10-ben az egyesítést megelőző esztendőben a két-két község- ben külön—külön kisebb volt a pótadó, mint az egyesítés után; ezek a községek összevont alakjukban nagyobb pótadót voltak kénytelenek kivetni. Ezekben a községekben tehát egyikben sem jelentett

a lakosságra anyagi könnyebbüle'st az egyesítés ténye, sőt kifejezetten terhesebb lett számukra az önkormányzati feladatok

ellátása. így pl. a győrvármegyei Écs köz—

ségben — ahol a kulcsok az egyesítés előtt 50—-50%—ot tettek ki —— 77%—ra, Ma—

gyarlak községben _ ahol az egyesítés előtt 55 és 60% volt a pótadókulcs ——

80%—ra kellett emelni a pótadókulcs mér- tékét.

Más községek. mint pl. Mőcsény, Rádóc- kölked esetében azt mutatják a statisztikai feldolgozás eredményei, hogy azok a na- gyobb lélekszámú, gazdaságilag erősebb községek, amelyekhez egy szomszédos kis- község csatoltatott, olymértékben kény- szerült átvenni annak terheit, hogy a na- gyobb község lakosainak pótadózási ter- hei a kisebb község sokkal súlyosabb ter-

heinek mértékére emelkedtek. így pl. a

474 lélekszámú Mőcsény , községben az egyesítés előtt a pótadókulcs 39% volt, a hozzácsatolt 105 főnyi Palatinca község

1), A pót-adókulcsok alakulásának a következők- ben történő támgyalása során az adókulcs mértéké- nek a csökkenését, vagy növekedését úgy határoz- tuk meg, hogy az_ egyesítés folytán keletkezett új község pótadókulcsát :az egyesítés előtti két-két község különböző pótadókulcsainak középarányosá—

hoz viszonyítottuk.

—,— 1210 g-

60%-os pótadója miatt az egyesítés után

a megnagyobbodott Mőcsény ' község

Az egyesítést követő második esztendőben pedig a (pótadókulcs ebben a községben 85%-ra emelkedett. Ilyen és még több hasonló esetben tehát a nagyobb, gazdasá—

gilag erősebb község a kisebb község be- olvasztásával átmenetileg lényegesen hát- rányosabb helyzetbe került, sőt helyzete később még súlyosbodott is. Ezzel szemben előfordult olyan eset is, amikor a kisebb lélekszámú, de alacsonyabb pótadóval gaz—

dálkodó község az összevonás után a na- gyobb község magasabb adókulcsát kény—

szerült átvenni, vagyis tehát a kisközség volt kénytelen részt venni a nagyobb község fokozottabb terheiben. (Soponya, Gyúró, Bérbaltavár.)

Azon 7 község, ahol az egyesítés után viszonylag kisebb pótadó volt kivethető, ne—

vezhetők oly szerencséseknek, ahol az egye—

sítés ténye valóban könnyítést jelentett a községi lakosokra nézve. Ezek sorában két község van olyan, amelyeknek alkotórészeit képező két-két község mindegyike az egye- sítés előtt jóval magasabb pótadókulcsot al- kalmazott, mint az összevont új község.

Ezek Egyházasgerge, ahol az egyesítés előtt 75 és 8070, az egyesítés után 65% volt a kulcs; valamint Lukácsháza, ahol az egye- sítés előtti 70—70%—os kulcs helyett az egyesítés után 65%-os kulcs is elegendőnek bizonyult a költségvetési egyensúly biztosí- tására. A többi öt esetben a gazdaságilag erősebb községre nézve az egyesítés ténye szemben a beolvasztott kisközség magas adóterhének lényeges lecsökkentése'vel —, oly minimális adótöbbletet jelentett ——

amit a nagyobb község lakossága minden megrázkódtatás nélkül könnyen elbír. Példa erre a megállapításra a megnagyobbodott Szil község, ahol az egyesítés előtt a közel 3.000 lakosú, l7%—os pótadóval gazdálkodó Szil község a mintegy 200 lakosú 43%—os pótadójú Kistata beolvasztása után csak 20

%—os pótadót vetett ki. A közölt táblá-

zat adataiból kitűnőleg hasonló megállapí-- tás tehető Szentkirály, Kadarkút stb. közsé- gekre.

Abban a 13 községben, ahol az egyesítést köve—

tőleg két költségvetési évben vizsgálható az egyesí—

tésnek a pótadókulcs alakulására gyakorolrhatása, az egyesítést közvetlenül követő első esztendőben 11 községben viszonylagosan növekedett, 2-ben'pe- dig csökkent a pót-adókulcs mértéke. A második

11. szám

esztendőben az előbb említett 11, község közül étköz'ségben tovább növekedett, egyben változatlan maradt az adókulcs arányszáma, 6-ban pedig ámya- latilag visszaesett, végeredményben mind, a 11me töHbé—kevéshbé magasabb volt a pótadókulcs, mint az egyesítés előtt. Abban a két esetben pedig, ahol az egyesítést követő első esztendőben kevesebb pót- adó volt kivethető, mint az egyesítés előtt, a máso- dik esztendőben mindkét esetben fokozottabb mér—

tékben kellett a pótadót kivetni, mint az első esz—

tendőben. Ebben a 13 egyesít-ési esetben (vagyis az érintett 26 község esetében) tehát az összevonás ténye az egytbeolvasztott községek lakosságára nézve egyikben sem jelentett még a második évben sem számottevő költségvetési előnyt.

Összefoglalva az eddigiekben mondotta—

kat, a szükségletek, a fedezetek, a költség- vetési hiány, valamint a pótadókulcs válto—

zása tekintetében az 1934. és 1935. évben költségvetésileg egyesült községek számbeli eloszlására nézve a következő összeállítás nyujt áttekintő képet:

Növekvő ! Csökkenő

Megnevezés ___—"***"— Összesen s z u k s é g 1 e t

Növekvő 8 1 9

Cstikkenő % fedezet 4 9 13

Összesen . 12 10 22

Növekvő . 11 6 17

Csökkenő lm"? 1 _" 4 5

Összesen : 12 10 22

Növekvő ; annuus s 7 15

Csökkenő P 0 4 3 7

Összesen : 12 10 22

A községek költségvetési helyzetét leg- jobban kifejező hiány, valamint a községi

— 1211 — 1939

lakosságra, nehezülő önkormányzati terhek mértékét legmegfelelőbben kidomborító pót-t adókulcs alakulása a vizsgálatunk tárgyát képezett 22 összevont (tehát 44 érintett, ösz—

szesen 31.517 lélekszámú) község sorában az egybeolvadást köztretlenül követő első—

költségvetési évben a háztartási viszonyok olyan megrázkódtatására engednek követ—

keztetni, amely az első évben egyáltalám nem, a második évben is csak alig—alig lát—

szik kiheverhetőnek. Mélyebb Vizsgáló——

dásra az érintett községek költségelőirányza- tainak tételenkinti, részletes, több esztendőre—

visszatekintő feltárása volna szükséges ah- hoz, hogy az ilyen megrázkódtatások okat teljes világossággal felderíthetők legyenek.

Kétségtelen azonban, hogy az ilyen kislélek—- számú, gazdaságilag erőtlen községek, ame—

lyeknek összeolvasztása a vonatkozó rendel-- kezések értelmében szükséges, gazdasági és kulturális erökifejtésüket —— legalább is a mai gazdasági viszonyok között —— nem tudják a kívánt mértékben kibontakoztatni.

Errevaló tekintettel a községegyesítések el- bírálásánál nélkülözhetetlennek látszik az érdekelt községek többévi költségelőiránvza—

tainak megfelelő körültekintéssel történő—

olyérte'lmű beható tanulmányozása, hogy azokból az egyesítés utáni várható helyzet a jövőre nézve előre vetíthető legyen. Az év—

ről—évre rendszeresen folytatott községi ház—

tartási statisztikai adatgyüjtés anyagában a v'iSsza'tekintő adatsorok vizsgálata lehetővé- teszi a háztartások fejlődési vonalának fi- gyelemmel kísérését, amelynek szem előtt tartása mellett elkerülhető lesz a pénzügyi szempontból egyáltalán nem indokolt köz-' ségegyesítések keresztülvitele.

Gidófalvy Elemér dr-