Hírek

10. szám. —— 436 __, 1925

Hírek. — Nouvelles.

Mayr György 7 (1841—1925). A német tudományos világot rendkívül nagy veszteség érte egyik legkimagaslőbb egyéniségének, Mayr Györgynek szeptember 6-án bekövet—

kezett halálával. Mayr fiatalon, 1864-ben lépett a bajor hivatalos statisztika szolgálatába, két év mulva pedig a müncheni egyetemen nyert

magántanári képesítést. 1869-ben, huszon-

nyolc éves korában a bajor statisztikai hivatal igazgatr—jává neveztetett ki. Tíz évvel később birodalmi szolgálatba lépett át és hosszabb ideig helyettes államtitkári tisztet töltött be Strassburgban. 1891 óta ismét mint egyetemi

tanár müködött, előbb a strassburgi, majd

1898-tól kezdve a müncheni egyetemen, ahol

magas kora dacára haláláig előadott. Nagy szerepet töltött be nemcsak a statisztika és közgazdaságtan, hanem a közigazgatás (főleg a pénzügyigazgatás) és a gyakorlati politika terén is. Egyaránt nagybecsű irodalmi mun—

szakán is. Elnöke volt a Német Statisztikai Társaságnak, megalapítója az ,,Allgemeines Statistisches Archiv* c. folyóiratnak, tisztelet- beli tagja a Nemzetközi Statisztikai Intézet- nek, melynek 1913-ban alelnökévé válasz—

tatott; kiváló érdemeiért a Magyar Tudományos Akadémia 1916—ban külső taggá, a Magyar

Statisztikai Társaság pedig 1923 ban tiszte-

letbeli tagjai közé választotta.

Aschierí Sándor 1- (1862—1925). Közvet- lenül a Nemzetközi Statisztikai Intézet XVI., római ülésszakának megnyitása előtt, szept.

16-án húnyt el váratlanul a kongresszus.

előkészítő bizottságának lelkes és tevékeny főtitkára, Aschieri Sándor, az olasz statisz- tikai hivatal igazgatója. Fáradhatatlan, teljesen hivatásának élő tudós volt. Egyetemi tanul- mányai befejezése után Olaszország statisz- tikai hivatalában nyert alkalmazást és hiva—

talától csak a halál szakította el. A világ- "

háború utáni években nagy érdemeket szerzett.

azzal, hogy az igazgatása alatt álló hivatal ügymenetet a háborús rázkódtatások után rövid idő alatt normális mederbe terelte vissza.

Aschíeri, aki jelentős irodalmi munkásságot is fejtett ki, a Magyar Statisztikai Társaság- nak 1925. óta tiszteletbeli, a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek pedig rendes tagja volt.

kásságot fejtett ki a statisztika, közgazda- ságtan és pénzügytan terén. Főműve a ,,Statistik und Gesellschat'tslehre", amely a statisztikai irodalom egyik alapvető munkája.

Hatalmas irodalmi munkásságán kívül vezető szerepet vitt a nemzetközi statisztikai életben és résztvett többek közt az 1876. évi buda—

pesti kongresszuson, majd a Nemzetközi Statisztikai Intézet 1901. évi budapesti ülés-

Matlekovits Sándor dr. (1842—1925.) 'i'

Le monde scientiíigue hongzois a perdu ime de ses personnalités les plus éminentes en la personne de M Alexandre M'atlekovits. Ancien sous—secrétaire d*Etat, il de'ploya une vive activité scientifigue, préconisant les principes dit libémlisme économigue. Il était president de la Société Hongroise d'Economie Politigue, et de la commission d'économie nationale de Z*Academie Hongr. des Sciences. Sa mert met en detail la Société Hongroise de Statistigue.

A magyar közéletnek ismét nagy gyásza van; Matlekovits Sándor dr., tudománys életünk egyik vezére, november hó 30—án váratlanul elhúnyt. Erdemekben, sikerekben gazdag pályát futott be. 1842—ben született és az ügyvédi oklevél megszerzése után Pest város, majd a biróság, 1867-ben a földmivelés-, ipar- és keresk. min. szolgálatába lépett, amelyben 1878-ban min. tanácsosi, l880-ban, alig 38 éves korában pedig államtitkári rangot ért el. Allásából tíz évvel később megvált és valóságos titkos tanácsosi méltóságot, 1905-ben pedig főrendiházi tag- ságot nyert. Kitüntetései közül kiemelendő a Szent István-rend középkeresztje, amelyet az, 1885. évi országos kiállítás rendezésénél kifejtett munkásságáért kapott. A Magyar Tudo- mányos Akadémiának 1873—ban levelező, 1910-ben pedig rendes tagjává választatott: elnöke volt az Akadémia nemzetgazdasági bizottságának és a Magyar Közgazdasági Társaságnak, amelyek keretében a gazdasági statisztika fejlesztése érdekében igen értékes munkásságot fejtett ki; érdemeiért a Magyar Statisztikai Társaság tagjai közé választotta. Irodalmi mun- kásságában a gazdasági liberalizmus, a Oobdenizmus elveit hirdette. Művei közül kieme—

lendők egyetemi előadásait összefoglaló ,,Nemzetgazdaságtany és ,,Pénzügytanau, Valamint ,,Az osztrák—magyar monarchia vámpolitikája 1850—től napjainkig", ,Magyarország állam- háztartásának története", ,,Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor", ,,Az ipar alakulása a kapitalizmus korszakábana stb. című művei.