TMT 56. évf. 2009. 9. sz.
Ön hogyan keres az i
A Magyar Információbrókerek Egyesülete (MIBE) 2009. június 3-án rendezett konfere ciája1 az internetes információkeresés jelenl gi trendjeit helyezte a középpontba: az el adók azt a kérdést igyekeztek megválaszolni, hogy mi jellemző – elsősorban piaci sze pontból – a webes információszerzésre. A prezentációk első része a szabadon felhas nálható források piaci értékét elemezte, míg a második egység a professzionális informáci szolgáltatások jellemzőit világította meg.
Valamennyi felmerülő probléma közül azt legegyszerűbb megválaszolni, hogy melyik keresőportált részesítik az internetez
ben: köztudott, jelenleg a Google térnyerése jellemző hazánk (1. ábra) és a világ keres acán, az azonban kérdéses: a felhasználók az információkeresés tekintetében
gedettek-e a keresőportálok által nyújtott leh
1. ábra
Forrás: http://webni.innen.hu/MagyarKeres_c5_91kPiaciR_c3_a9szesed_c3_a9se
interneten?
Magyar Információbrókerek Egyesülete án rendezett konferen- az internetes információkeresés jelenle- gi trendjeit helyezte a középpontba: az elő- adók azt a kérdést igyekeztek megválaszolni,
ősorban piaci szem- a webes információszerzésre. A
része a szabadon felhasz- nálható források piaci értékét elemezte, míg a második egység a professzionális információ-
it világította meg.
probléma közül azt a bb megválaszolni, hogy melyik portált részesítik az internetezők előny-
jelenleg a Google térnyerése ) és a világ keresőpi- acán, az azonban kérdéses: a felhasználók az információkeresés tekintetében valóban elé-
portálok által nyújtott lehe-
tőségekkel, illetve képesek
hajlandóak-e a netezők elsajátítani szor bonyolult – keresési technikákat?
Ingyenesek-e az interneten található információk?
Mítosz, hogy az interneten „minden” megtalá ható, mivel a keresők sok fájlt és publikus adatbázist indexelnek ugyan, de az el téshez és regisztrációhoz kötött adatbázis kat, illetve a nem szöveges állományokat nem. Arányaiban ezekre az információkra keveseknek van szükség
üzleti modellje, hogy sokan keveset fizetnek, itt nem érvényesül – mondta
(Weblib Informatikai Kft.), aki
hatékonyságát mutatta be a kereséssel ka csolatos tévhitek cáfolatával.
. ábra A magyar keresők piaci részesedése
http://webni.innen.hu/MagyarKeres_c5_91kPiaciR_c3_a9szesed_c3_a9se Letöltés ideje: 2009. 06. 15.
441 ségekkel, illetve képesek-e, vagy inkább
ők elsajátítani – a sok- keresési technikákat?
e az interneten található
rneten „minden” megtalál- ők sok fájlt és publikus adatbázist indexelnek ugyan, de az előfize- téshez és regisztrációhoz kötött adatbáziso- kat, illetve a nem szöveges állományokat nem. Arányaiban ezekre az információkra veseknek van szükségük, így az internet üzleti modellje, hogy sokan keveset fizetnek, mondta Jóföldi Endre ), aki a keresőportálok hatékonyságát mutatta be a kereséssel kap- csolatos tévhitek cáfolatával.
http://webni.innen.hu/MagyarKeres_c5_91kPiaciR_c3_a9szesed_c3_a9se
Beszámolók, szemlék, referátumok
442
Keresni egyáltalán nem könnyű, ezt bizonyítja az a kutatás, amely megállapította, hogy a keresést végzők 72,3%-ával előfordult már, hogy belefáradt és feladta, 65,4%-uk egy in- formációt keresve két vagy több órát töltött el, és összességében 75%-uk állt már fel kudarc érzésével a géptől. Az internetes keresésnél a találati halmazban tehát nagy a zaj, a kereső- gépek ma még nem a keresést végző sze- mély szándékát értelmezik: az első 10 találat- ban (az emberek 93%-a csak ezt nézi meg), nem biztos, hogy a releváns információk sze- repelnek. Különösen igaz ez a kereskedelmi értékkel bíró témák esetében, ugyanis a hirde- tők között folyó anyagi verseny következtében annak az ajánlata jelenik meg a találati lista elején, aki többet fizetett érte. Hazánk kereső- piacára is jellemző ez a tendencia, bár Ma- gyarországon egyelőre kisebb mértékű a hir- detők között folyó verseny.
Az internetes információért fizetni kell: a hirde- tőnek az oldal rangsorolása kerül pénzbe, a keresést végző a kutatással töltött időt fizeti meg, ha egyáltalán sikerrel jár. Az információ- brókernek megbízás esetén a vállalási árba bele kell számítania
● az infrastruktúrát (keresőszolgáltatás – hardver, szoftver, speciális eszközök költsé- ge),
● a keresési időt (tanulás ideje, a keresésre fordított idő, valamint az ügyfél idejének ér- teke),
● a szakértelmet (megszerzési idő, speciális eszközök kiválasztása, installálása, tanulás, a mélyweb keresésének ismerete, folyamat- kontroll, minőségirányítás)
● részletezte a ráfordításokat Mikulás Gábor (GM Consulting).
Az ingyenes források használata felveti azt a kérdést, hogy milyen esetben bízzon meg egy vállalkozás információs szakembereket? A szerződéskötés előtt érdemes átgondolni, hogy a keresés ráfordítása és a várható eredmény a megbízó munkadíjával arányos-e;
és ha igen, olcsóbb (és kényelmesebb) igény- be venni a szakemberek segítségét, mint ön- álló adatkeresésbe bocsátkozni.
A kérdés tehát „csupán” annyi, hogy a kereső a réven vagy a vámon szeretne-e téríteni.
Hidvégi Péter (ISI Emerging Markets) az in- gyenes és az értékhozzáadott szolgáltatások összehasonlításával bemutatta az előfizetés- hez kötött adatbázisok előnyeit az ingyene- sekkel szemben (1. táblázat).
1. táblázat
Az ingyenes és az értékhozzáadott szolgáltatások összehasonlítása
Ingyenesen hozzáférhető információ Előfizetéshez kötött információ
ömlesztett, rengeteg csak releváns
késleltetett, kivonatos, linkgyűjtemény on-line teljes tartalom és exportálható archívum nincs, vagy korlátozott teljes archívum
primer feldolgozottság szekunder feldolgozottság
minőségi problémák előfordulhatnak folyamatos minőség-ellenőrzés navigáció esetleg nehézkes navigáció felhasználóbarát nincs vagy egyszerű keresőfelület szofisztikált keresőprogram adatforrás nehezebben leinformálható adatforrás azonosítható fáradságos (idő és energia) gyors és hatékony
a szerzői jog kérdéses lehet jogtiszta
ügyfél-visszacsatolás nem lehetséges vagy nagyon
korlátozott ügyfél-visszacsatolás alapján dolgozik
ügyféltámogatás nincs vagy nagyon limitált teljes körű vevőszolgálat (betanítás, tréning, on- line helpdesk)
ingyenes...valóban? fix díjhoz kötött (költség vagy befektetés?)
TMT 56. évf. 2009. 9. sz.
443 A keresési költség az egy platformra való ren-
dezéssel is csökkenthető, egyszerre keresve a már megtermelt (megőrzött) és a még fel nem dolgozott tudásban. Kutatások szerint az alkalmazottak által használt információ 50- 75%-a munkatársaktól származik, az informá- ciók 80%-a található a dolgozók gépein szét- szórva, és ez a tudás elveszhet, ha az alkal- mazott távozik a cégtől.2
A BIgle alkalmazás (az előadó szellemes ma- gyarításában „bájgli”), melyet Horváth György (IQSYS Kft.) mutatott be, a Business Intelligence és a Google kapcsolatából kiala- kult online üzleti intelligencia, egy már ismert keresőportált használ mintaként. A program
„emberközpontú, az üzleti adatok minden te- rületét átfogó, a vállalati adatvagyon feltérké- pezését segítő, webböngészővel kezelhető […] infrastruktúra, amely egyetlen front-end megoldásba integrálja a strukturált és struktu- rálatlan vállalati információkat.”3
ADVISE elnevezésű platformja egyszerű ke- reshetőséget tesz lehetővé a fogalmak közötti összefüggéseket hálószerűen ábrázoló meg- jelenítő felülettel, amelynek segítségével egy adott fogalomkör megkereshető (2. ábra).
2. ábra Az adatok rendszerezése és közvetítése ADVISE programban
Az értékteremtő közösség – 2.0-ás eszközök a keresésben
Napi gyakorlatunkban is tapasztalhatjuk, hogy az interneten való információszerzésben ala- posan felértékelődtek a közösségi oldalak.4 A social networks (szociális/társadalmi/is- mertségi hálózat/háló) rejtett tartalékaival kapcsolatban Takács Dániel (Moholy-Nagy
Művészeti Egyetem Könyvtára) rámutatott, hogy a közösségi oldalak az egyének adatait, kapcsolatrendszerét, érdeklődési körét, vala- mint véleményét tartalmazzák, így terepei és forrásai is a célzott ajánlatoknak. Tévedés, hogy sok szabadidejük miatt e források célkö- zönsége elsősorban a fiatalok között keresen- dő, ezt támasztja alá a Nielsen cég 2009-es vizsgálata, mely szerint a közösségi oldalakat főként a 35–49 éves korosztály látogatja.
A „long tail” azaz „hosszú farok” jelenség fel- hívta a figyelmet a kevésbé népszerű zenék, filmek, honlapok piaci értékére: így ezt a szegmenst is érdemes figyelembe venni az értékesítésnél. (Az Amazon.com pl. nem csak népszerű könyveket forgalmaz.)5
Hidvégi Péter (ISI Emerging Markets) ezzel összhangban kiemelte, hogy az üzleti szem- pontokat szem előtt tartó (térítéses) szolgálta- tások ma már kiterjednek a bulvársajtóra és az ingyenes forrásokra is: tematikus (főként hír-) blogok keresésére, mivel ezekben megje- lenhetnek szakmailag érdekes cikkek is, ame- lyeket az adott téma szakemberei nem biztos, hogy olvasnak. A térítéses szolgáltatások tar- talmát így egyfajta „bulvárosodás” jellemzi.
A tematikus blogok ezen túl kapcsolati tőkét és együttműködést jelentenek: a látogatottság miatt üzleti értékük is van, például a hirdeté- sek elhelyezése révén lehetnek konkrét bevé- teli források.
A tartalommegosztásnak köszönhetően fel- gyorsult az információáramlás, valamint sokfé- le formátum megjelenése jellemzi a webet. A web 2.0 hatására a klasszikus karakterkere- sők teljesítőképességük határára értek, a jövő a multimodális tartalmak (strukturált szöveges, hang-, kép- és videoállományokat egyszerre szolgáltatni és kezelni képes információforrá- sok) szemantikus indexelése (olyan technikák, amelyek az asszociációkat és a rejtett infor- mációkat képesek megtalálni).6
Intelligens keresőprogramok jelennek majd meg a piacon, melyek nem elsősorban az adattárolásra helyezik a hangsúlyt, hanem a felfogóképességre: „a keresés attól lesz intel- ligens, hogy okosan képes felhasználni azokat az algoritmusokat, amelyek a világhálón már jelenlévő értékes információtömeget feldol- gozzák és hasznosítják.”7
FOGAL-
ADATOK FELHASZNÁ-
FOGALMI HÁLÓ
Beszámolók, szemlék, referátumok
444
Ebbe az irányban halad például a Yahoo SearchMonkey, mely egyénre szabott talála- tokat tesz lehetővé, vagy a Wolfram Alpha, mely igazából nem is kereső, hanem kérdés- válasz rendszer.
Összefoglalva: az interneten található, közös- ségi részvétel által megsokszorozott informá- ciótömegben problémát jelent az eligazodás, mivel a keresőeszközök megváltozott körül- ményeknek megfelelő fejlesztése még koránt- sem zárult le. Az egyéni keresés hatékonysá- ga megkérdőjelezhető, ezért szakemberhez kell fordulnia annak, akinek mindennapi – el- sősorban üzleti, szakmai vonatkozású – mun- kájához nélkülözhetetlen a friss, megbízható, pontos információ.
Hol helyezkedik el a könyvtár ebben a paradigmában?
A Kiszl Péter (ELTE BTK) által moderált ke- rekasztal-beszélgetés konklúziójaként érté- kelhetjük, hogy a könyvtárak – alapfunkció- jukból következően – állandóságot képvisel- nek az internettel szemben, céljuk a kulturális értékek megőrzése; a web tartalmai viszont folyamatosan változnak. Fontos kiemelni to- vábbá, hogy a könyvtárak a felhasználókép- zés során (és természetesen tájékoztatató munkájukkal is), a kért információkon kívül a keresőeszközök tudatos használatát is közve- títik, tanítják. A könyvtárak – céljaikat tekintve – különböznek ugyan a versenyszférától, azonban a keresőpiac változásai ugyanolyan érzékenyen érintik őket, mint a szektor üzleti részét. Arról pedig, hogy a közösségi értékte- remtés modern eszközei hogyan formálják át
a közgyűjteményi szervezetet, egyelőre csak hipotézisek születhetnek…
Irodalom és jegyzetek
1 A konferencia prezentációi – részben hanggal – meg- találhatók a MIBE honlapján:
http://www.mibe.info/index.php?oldal=oldal&o=konfere ncia_9
2 Business Intelligence – Üzleti Intelligencia áttekintés.
[Honlap] A hozzáférés módja:
http://m.blog.hu/su/sumeghy-onlab/onlab_071129.pdf Utolsó módosítása: 2007. 11. 29.
3 ADVISE – A rendszerek rendszere. [Honlap] A hozzá- férés módja: http://www.iqsys.hu/iqsysadvise
Utolsó módosítása: 2009. 06. 13.
4 A közösségi portálok népszerűbbek az e-mailnél [Elektronikus dokumentum] Forrás: MTI 2009. 03. 14.
A hozzáférés módja:
http://hir3.hu/index.php?hir=magazin&hirid=21100&kat
=3 Utolsó módosítása: 2009. 06. 20.
5 SZŰCS Viktor - VIDA Andrea: Web 2.0 – a könyvtárak világában [Elektronikus dokumentum] A hozzáférés módja:
http://www.bibl.u-szeged.hu/~vidaa/oktatas/ea/web2_
070418.pdf
Utolsó módosítása: 2007. 09. 17.
6 Bővebb információ: BATTELLE, John: Keress! – Ho- gyan alakítja át kultúránkat, üzleti életünket a Google és az internetes keresés. Budapest, HVG Kiadó Zrt., 2006; KRAUTH Péter – KÖMLŐDI Ferenc: A Web 2.0 jelenség, és ami mögötte van. = Égen-Földön Informa- tika. Budapest, Typotex, 2008. 638-641. p.
7 BATTELLE, John: Keress! Budapest, HVG Kiadó Zrt., 2006. 225. p.
Horváth Sarolta (FSzEK Központi Könyvtár)
