2019. május 37
„
FARKAS ARNOLD LEVENTE
A pofon előtt
Tizenegyedik cetli. Pócs- megyer, tizenhét decem- ber tizenkettő, kedd. A költő, aki szavak nélkül akar verset írni, az i- dőre gondol, az idő fáj- dalmára a mondatok miatt. Elmúlnak mind a hangok. A csönd azon- ban örökkévaló.
Huszonkilencedik cet- li. Pócsmegyer, tizenhét december huszonöt, hét- fő. Boldogtalan vagyok, gondolta a prostituált.
Ha volt egy kevés ideje, szívesen rajzolgatott.
Megpróbálta elfedni a valóságot valóságos jelek- kel. Nem sikerült.
Harmincnyolcadik cet- li. Pócsmegyer, tizennyolc január kettő, kedd.
Tegnap azt mondtam Le- ventének, hogy fasiszták vagyunk mindannyian.
Álltunk a Duna-parton, Lócika megsértődött vala- miért, futólag megállapí- tottam, hogy ezek a kecs- kék is megnőttek. Aztán Gellért eltört egy nyíl-
38 tiszatáj
„
vesszőt, én pedig megpofoz- tam. A pofon előtt
Szent Ferencre gondol- tam. Légy alázatos, mondta a szent a mozdulatnak.
ADONIS (ALI AHMAD SZAID)