• Nem Talált Eredményt

BIM elektronikus jegyzet tartalomjegyzéke 1. BEVEZETÉS. A BIOMÉRNÖK ÉS A BIOTECHNOLÓGIA

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "BIM elektronikus jegyzet tartalomjegyzéke 1. BEVEZETÉS. A BIOMÉRNÖK ÉS A BIOTECHNOLÓGIA"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

A sárgával kiemelteket nem kell megtanulni!

A zölddel kiemeltek csak olvasmányként

BIM elektronikus jegyzet tartalomjegyzéke

1. BEVEZETÉS. A BIOMÉRNÖK ÉS A BIOTECHNOLÓGIA 1.1 A biotechnológia vázlatos története

1.2 A biotechnológiai eljárások jellemzői 2. ENZIMMÉRNÖKI ISMERETEK 2.1. Az enzimek működésének alapjai 2.2 Az enzimek tulajdonságai, nevezéktanuk 2.3 Egyszerű enzimes reakciók kinetikai leírása 2.4 Enzim moduláció, bevezetés, áttekintés 2.4.1.Kompetitív inhibíció

2.4.2. Nemkompetitív inhibíció 2.4.3. Unkompetitív inhibíció 2.4.4. Kevert típusú inhibíció

2.4.5. A lineáris reverzibilis inhibíció típusok összefoglalása 2.4.6. Szubsztrát felesleg gátlás

2.5.Több szubsztrátos reakciók

2.6 Egyéb hatások az enzimek aktivitására 2.6.1 A pH hatása az enzimes reakciókra 2.6.2.A hőmérséklet hatása az enzim aktivitásra 2.7 Heterogén fázisú enzimes reakciók viselkedése

2.7.1.Az enzim rögzítés módszerei

2.7.2 Rögzített enzimes rendszerek kinetikája

2.7.2.1.Külső anyagátadási ellenállás hatása az enzim-rakcióra 2.7.2.2.Belső anyagátadási ellenállás hatása az enzim-rakcióra 2.8. Az enzimek alkalmazási területei

2.8.1 Enzimek felhasználása általában

2.8.2 Enzimek felhasználása analitikai célokra

2.8.3 Néhány fontosabb enzimtechnológiai alapfogalom 2.9 Allosztérikus enzimek

2.9.1 Bevezetés

2.9.2 Az allosztérikus enzimek tulajdonságai 2.9.3 Effektorok hatása az allosztérikus enzimekre 2.9.4 Hill egyenlet és a szigmoid görbék

2.9 5 A kooperativitás előnyei 2.9 6 Az allosztéria mechanizmusa 2.9.7 Az allosztéria példái

2.10 Transzportfolyamatok kinetikája 2.10.1 Passzív diffúzió

2.10.2 Könnyített diffúzió (hordozós transzport)

2.10.3 Aktív transzport

3 BIOKONVERZIÓK, BIOTRANSZFORMÁCIÓK 3.1 Oxidációs/Redukciós biotranszformációk

3.1.1. Primer alkoholok oxidációja 3.1.2. Szekunder alkoholok oxidációja.

(2)

3.1.3. Redukáló cukrok oxidációja

3.1.4.Egyéb enzimes és mikrobiális oxidációs/redukciós átalakítások 3.2. Szteroid vegyületek biotranszformációja

3.3. Transzglikozilezés

3.4. Kondenzáció, addíció, csoporteltávolítás (liázok reakciói) 3.5. Izomerizálás

3.6. Reszolválás

3.6.1. Aminosavak reszolválása 3.6.2. Reszolválás lipáz enzimekkel 3.7 Hidrolízis

3.7.1. A keményítő enzimes hidrolízise 3.7.2. A cellulóz hidrolízise

3.7.3 A pektin enzimes hidrolízise 3.7.4 A penicillin enzimes hidrolízise 3.7.5 A tejcukor hidrolízise

3.8 Foszforilezés

3.8.1 ATP-szintézis 3.8.2 ADP-szintézis

3.9 Koenzim-regenerálással egybekötött vegyes biotranszformációk 3.10 Peptidek biotranszformációja, peptid szintézis

4. FERMENTÁCIÓS MŰVELETEK és folyamatok 4.1 A mikrobák tenyésztésének alapösszefüggései

4.2. Mikroorganizmusok tápanyagigénye, a tápanyagok hasznosulása a fermentáció során 4.2.1 Mikroorganizmusok tápanyagigénye, az alkalmazott tápoldat típusok és összetevőik 4.2.2 A szénforrás és hasznosulása

4.3 A mikrobiális sztöhiometria alapjai

4.3.1. Általános szöhiometriai leírás, anyag- és hőmérleg 4.3.2 Hozamkifejezések, oxigénigény

4.4 Fermentációs rendszerek és matematikai modellezésük 4.4.1 A fermentációs modell-alkotás általános elvei

4.4.1.1 Fizikai alapelvek 4.4.1.2 Biológiai elvek

4.4.2 A fermentációs matematikai modellek főbb típusai 4.4.3 Struktúra nélküli modellek (szakaszos rendszerek)

4.4.3.1. Monod modell-család

4.4.3.2. Az általánosított logisztikus egyenlet mint segédmodell 4.4.3.3 A gombanövekedés kinetikája

4.4.4 Strukturális modellek

4.4.4.1 Általános strukturális modell 4.4.4.2 Williams modell

4.4.4.3 Antibiotikum termelés koreloszlás modellje1

4.4.4.4 A Monascus α–galaktozidáz termelésének strukturális modellje 4.4.4.5 A pékélesztő strukturális anyagcsere modellje

4.4.5 Folytonos fermentációs rendszerek és modellezésük 4.4.5.1 Kemosztát-elvű folytonos fermentáció

4.4.5.1.1 A kemosztát rendszer tranziens viselkedése, a tartózkodási idő

1

(3)

4.4.5.1.2 A szakaszos és folytonos rendszer összehasonlítása 4.4.5.1.3 Eltérések az elméleti viselkedéstől

4.4.5.1.4 A kemosztát tervezése 4.4.5.1.5 A kemosztát alkalmazásai

4.4.5.2 Egyéb speciális kemosztát alapú folytonos technikák 4.4.5.3 Egyéb folytonos fermentációs rendszerek

4.4.5.4 Gradosztát fermentáció 4.4.6 Speciális fermentációs technikák

4.4.6.1 Rátáplálásos (fed batch) szakaszos fermentáció 4.4.6.2 Félfolytonos fermentáció

4.4.6.3 Ismételt fed batch fermentáció 4.4.7 Vegyes kultúrák, mikrobiális kölcsönhatások

4.4.7.1 Kompetíció

4.4.7.2 Zsákmány(préda) - ragadozó(predátor) kölcsönhatások (predáció) 4.4.7.3 Plazmidtartalmú mikrobák tenyésztése és kinetikája

4.5 Fermentációs rendszerek levegőellátása

4.5.1. Bevezetés, az oxigén szerepe

4.5.2 Mikroorganizmusok oxigénigénye

4.5.3 Az oxigén abszorpció és felhsználás alapösszefüggései

4.5.4 A telítési oxigén koncentráció függése a tenyésztési körülményektől 4.5.5 A levegőztetés és keverés fermentációs rendszerekben

4.5.5.1 Oxigénátadás buborékokból, KL és a becslése (nem kevert reaktorok) 4.5.5.2 Oxigénátadás kevert reaktorban

4.5.6 KLa függése a környezeti paraméterektől 4.5.7 Fermentlevek reológiai viselkedése 4.5.8 A nyírás hatása a tenyészetre

4.6 Bioreaktorok

4.6.1 Néhány fontosabbreaktortechnikai alapfogalom

4.6.1.1 A tartózkodási idő eloszlás függvény alkalmazása 4.6.1.2 Diszperziós modell

4.6.1.3 Ideális reaktorkaszkád

4.6.1.4 Diszperziós modell és reakció

4.6.2

Aerob fermentációk bioreaktorai

4.6.2.1 Tartályreaktorok 4.6.2.2 Csőreaktorok

4.6.2.3 Aerob bioreaktorok összehasonlítása

4.6.3 Újabb tendenciák a bioreaktorok területén

4.6.4 Segédberendezések bioreaktorok működtetéséhez 4.7 A sterilezés és dezinficiálás művelete

4.7.1 Bevezetés

4.7.2 Mikrobák hőpusztulásának törvényszerűségei 4.7.3 A hőpusztulás valószínűségi értelmezése 4.7.4 A sterilezés technikai megvalósítása

4.7.4.1 Fermentációs tápoldatok szakaszos sterilezése 4.7.5 Dezinficiálás

4.7.6 A bioreaktorok steril működtetésével kapcsolatos gyakorlati szempontok és megfontolások

4.8

Fermentációs folyamatok mérése és szabályozása

(4)

4.8.1 A mikrobanövekedés követése 4.8.2 A hőmérséklet és a pH mérése

4.8.3 Az oldott oxigén koncentráció és az oxigénabszorpció mérése 4.8.3.1 Oldott oxigén mérése

4.8.3.2 Az oxigén abszorpció sebességének meghatározási módszerei 4.8.4 A gázanyagcsere mérése

4.8.5 Nem invazív fluoreszcens módszerek

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

2.6 Egyéb hatások az enzimek aktivitására 2.6.1 A pH hatása az enzimes reakciókra 2.6.2.A hőmérséklet hatása az enzim aktivitásra 2.7 Heterogén fázisú enzimes

Kruskal-Wallis 单因素 ANOVA(k 样本) 是 Mann-Whitney U 检验的扩展,它也是单因 素方差分析的非参数模拟。您可以根据需要请求对 k 样本的多重比较,即

Vagy egyszerűen, túl- erőben voltak, többen lehettek, mint azok heten, és arra ment a harc, hogy kifosszák őket, ami nyilván sikerült is nekik, mert különben jóval több

Kötőhely, aktív centrum: az enzim felületének az a része, ahol a szubsztrát megkötődik, illetve átalakul.. Egy enzim csak egyféle típusú

[r]

T h e three kinds of components of a biological membrane are (a) the core formed by phosphatides, sterols and other lipids, (b) macromolecules covering this double layer, (c)

4 METHODS FOR STUDYING MONONUCLEAR PHAGOCYTES strikingly modify certain functions of macrophages.. Heparin, a frequent constituent of washout medium, is one of a class of

The three major schemes for the lunar mission were the direct approach involving no rendezvous, rendezvous of two parts of the mission payload in Earth orbit, and use of a