Az Apostoli Tábori Helynökség 1848-1849-ben

(1)

Z A K A R P É T E R

Az Apostoli Tábori Helynökség 1848-1849-ben

A tábori lelkipásztorkodás intézményrendszere az Osztrák Császárságban Az Osztrák C s á s z á r s á g b a n a cs. kir. h a d s e r e g k a t o n á i n a k lelki gondozása a tábori p ü s p ö k - ség, egyházjogilag p o n t o s a b b kifejezéssel élve, az Apostoli Tábori Helynökség kezében volt, amelynek élén az apostoli tábori helynök (viccirius cipostolicus castrensis) állt. Az apostoli t á b o r i helynök c s a k n e m teljes püspöki joghatósággal rendelkezett az ú n . m o z g ó k a t o n a s á g - hoz tartozó egyének („ad militiam uagam"), v a l a m i n t azok felett is, akik a t á b o r t és a kato- naságot követték. V a l a m e n n y i szentséget kiszolgáltathatta, kivéve a b é r m á l á s t és a p a p - szentelést (feltéve, hogy csak címegyházra szentelték fel). Búcsúk v o n a t k o z á s á b a n , továbbá egyházi vitás ügyek vizsgálatában és azok megítélésében viszont juriszdikciója k i t e r j e d t e b b volt, m i n t egy m e g y é s p ü s p ö k é . Szintén széleskörű j o g h a t ó s á g g a l rendelkezett a házassági akadályokkal, illetve a házasságok kihirdetésével k a p c s o l a t o s ügyekben is.1 A t á b o r i p ü s p ö k m u n k á j á t egy t á b o r i szentszék (Feldkonsistorium) segítette, amelynek személyi állománya egy szentszéki b í r ó b ó l (canonicus auditor), egy teológusból, két ülnökből és egy titkárból állt.2

A tábori p ü s p ö k feladatköre kiterjedt a hadlelkészek juriszdikcionálására, továbbá a t á - bori papság, illetve a tábori lelkészi ügyek vezetésére. Felmentéseket a d h a t o t t , illetve esz- közölhetett ki a r ó m a i szentszéknél a böjti napokkal, illetve a kánoni házassági akadályok- kal kapcsolatban. J a v a s l a t o t tehetett valamennyi, a t á b o r i lelkipásztorkodással összefüggő személyi ügyben (kinevezés, elbocsátás stb.), beleértve a kisegítő tábori p a p o k díjazását is.

Befolyással bírt a t á b o r i missziós alap, továbbá egyéb kegyes alapítványok felhasználására, k ö z r e m ű k ö d ö t t a t á b o r i kápolnák létrehozásában és azok felszerelésében. M i n d e n katonai év végén két p é l d á n y b a n megkapta a tábori papok viseleti jegyzékét, amelyből az egyik pél- dányt t o v á b b k ü l d t e a h a d i t a n á c s n a k (később a h a d ü g y m i n i s z t é r i u m n a k ) a szükséges j a - vaslatokkal e g y e t e m b e n . Felügyelte alárendeltjei m u n k á j á t , és negyedévenként a tábori fő- lelkészektől v a l a m e n n y i ügy protokollumát m e g k a p t a betekintésre. Nála őrizték az anya- könyvek m á s o d p é l d á n y a i t , s a feloszlatott alakulatok anyakönyveit is a t á b o r i püspökség- nek kellett leadni.3

1 8 4 8 - 1 8 4 9 - b e n J o h a n n Michael L e o n h a r d volt a t á b o r i püspök, egyike a legtehetsége- sebb egyházi vezetőknek, akik a császári h a d s e r e g hadlelkészi szolgálatát irányították.

1 Leonhard, Johann Mich.: Verfassung der Militär-Seelsorge in den k. k. österreichischen Staaten, mit Rücksicht auf die Rechte und Pflichten des Ciuil-Clerus in militär-geistlichen Angelegenhei- ten. Bécs, 1842. 14-15.

2 Melichár Kálmán: A katonai lelkészet az Osztrák-Magyar Monarchia közös hadseregében (hadi- tengerészeténél) és a magyar királyi honvédségnél. Budapest, 1899. 44.

3 Bielik, Emerich: Geschichte der k. u. k. Militär-Seelsorge und des Apostolischen Feld-Vicariates.

Bécs, 1901. 96-97.

AETAS 2 4 . évf. 2 0 0 9 . 1. szám

95

(2)

1806-ban s z e n t e l t é k p a p p á , h a t évvel később került udvari k á p l á n k é n t az u r a l k o d ó h á z kö- zelébe, s e g y ú t t a l a bécsi érsekség iskolai ügyeit is felügyelte. 1822-ben, amikor m e g j e l e n - tette vidéki l e l k i p á s z t o r k o d á s a alatt tartott prédikációit, bírálta a prédikációs i r o d a l o m bonyolult és a vidéken élők s z á m á r a érthetetlen fordulatait. Ő m a g a ennek megfelelően egy- szerű és é r t h e t ő prédikációk e l m o n d á s á r a t ö r e k e d e t t .4

1835. m á j u s 14-én S a n k t Pölten-i p ü s p ö k k é nevezték ki, de m é g abban az é v b e n l e m o n - dott j a v a d a l m á r ó l , hogy t á b o r i püspök l e h e s s e n . 1836-ban e n n e k megfelelően diokleciano- poli címzetes püspökké és apostoli tábori h e l y n ö k k é nevezték ki. Leonhard a késői jozefinizmus t e h e t s é g e s és i r o d a l m i l a g is rendkívül tevékeny alakja volt, hittankönyvei, prédiká- ciói, h i t b u z g a l m i tárgyú kötetei jelentős befolyást gyakoroltak a kor vallásos t á r g y ú iro- dalma i r á n t é r d e k l ő d ö k r e a népiskoláktól egészen a m ű v e l t e b b rétegekig. 1842-ben jelent meg a t á b o r i l e l k i p á s z t o r k o d á s kérdéseinek alapos összefoglalását tartalmazó, évtizedeken

át i r á n y m u t a t ó k é z i k ö n y v k é n t h a s z n á l t m u n k á j a , a „Verfassung der Militärseelsorge".⁵ A tábori p ü s p ö k H á m J á n o s s z a t m á r i p ü s p ö k k e l és Gonzeczky J á n o s , később f o r r a d a l m i

szerepéért kivégzett t á b o r i lelkésszel együtt létrehozta a s z a t m á r i katonai leánynevelő inté- zetet.⁶

Az a p o s t o l i tábori h e l y n ö k alá rendelt t á b o r i főlelkészek [ F e l d s u p e r i o r e n ] egy-egy fő- h a d p a r a n c s n o k s á g mellé voltak rendelve, s kinevezésüket az u r a l k o d ó m a g á n a k t a r t o t t a fenn. A t á b o r i főlelkészek az adott kerület p a p s á g á n a k m u n k á j á t felügyelték, véleményez- ték, szerepet j á t s z o t t a k a t á b o r i papság kiválasztásában is. Az adott katonai egyházi k e r ü - letben az apostoli tábori helynök helyettesi voltak, akik lényegében az e s p e r e s e k h e z ha- sonló f e l a d a t k ö r r e l rendelkeztek. A f o n t o s a b b ügyekről j e l e n t é s t kellett t e n n i ü k a tábori p ü s p ö k n e k . A l k a l m a n k é n t j o g u k volt az a l á r e n d e l t s é g ü k b e t a r t o z ó papságot m e g l á t o g a t n i , erkölcsi és p a p i tevékenységükről és hivatali m u n k á j u k r ó l személyes b e n y o m á s o k a t sze- rezni. A t á b o r i p a p n a k j a v a s o l t (prezentált) lelkészek k a t o n a i szolgálatra való a l k a l m a s s á - gát (bizonyítványaikat, nyelvismeretüket és egészségügyi á l l a p o t u k a t ) is nekik kellett ellen- őrizni. Az ú j o n n a n szolgálatba lépő tábori p a p o k k a l közölniük kellett f e l a d a t a i k a t és köte- lességeiket.⁷

Az 1 8 4 8 - a s f o r r a d a l m a t megelőzően a t á b o r i püspökség nyolc s z u p e r i o r á t u s r a , azaz tá- bori főlelkészségre oszlott. Bécsben volt a székhelye az alsó-, és felső-ausztriai t á b o r i főpapi hivatalnak, amelynek h a t á s k ö r e Salzburgra is kiterjedt. Grazi központtal m ű k ö d ö t t az illí- riai, belső-ausztriai és tiroli főlelkészség. Külön-külön t á b o r i főpapi hivatallal rendelkezett Csehország (Prága), M o r v a o r s z á g és Szilézia (Brünn), Galícia (Lemberg) és E r d é l y (Nagy- szeben). Az 1 8 4 8 - 1 8 4 9 - e s események s z e m p o n t j á b ó l k i e m e l k e d ő jelentőségű volt a ma- gyarországi (Buda) és a lombard-velencei (Verona) tábori főpapi hivatal, az előbbi Horvát- országra, Szlavóniára és a Bánságra, az u t ó b b i pedig D a l m á c i á r a is kiterjedő j o g h a t ó s á g g a l bírt.8

Az Apostoli Tábori Helynökség n e m c s a k a tábori f ő p a p o k o n , h a n e m a t á b o r i lelkésze- ken keresztül is gyakorolta joghatóságát a mozgó h a d s e r e g h e z t a r t o z ó egyének fölött. Állo- máshelyük szerint m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ü n k e z r e d k á p l á n o k a t , kórházi, helyőrségi és várlelké-

4 Leonhard, Johann Michael: Sonn- und festtägliche Predigten während eines katholischen Kir- chenjahres vor einer Landgemeinde. Wien, 1822. 5-6.

5 Leonhard: Verfassung der Militär-Seelsorge, 1-334.

6 Irsik Ferenc: Boldog emlékű Heim János szatmári püspök élete. Szatmár, 1894. 14ü_ 154-

8 Personal Stand des gesummten Militär-Clerus in der kais. Königl. Österreichischen Armee. Auf das Jahr 1846. Bécs, d.n. 5-16.

(3)

szeket. Katonai intézetekben (tanulmányi intézetek, ménesintézetek, invalidus h á z a k stb.) szintén a l k a l m a z t a k tábori p a p o k a t . H á b o r ú s helyzetben egyrészt m e g kellett e m e l n i a tá- bori p a p s á g létszámát, másrészt az egyházmegyés, illetve szerzetes p a p s á g o t arra kötelez- ték, hogy t á b o r i lelkész h i á n y á b a n ők is ellássák a katonaságot (kiegészítő lelkipásztorko- dás). A t á b o r i lelkipásztorkodás alapja 1868-ig az ú n . e z r e d p l é b á n i a - r e n d s z e r volt. M i n d e n ezred egy-egy plébániát alkotott, ahol a plébánosi funkciókat az e z r e d k á p l á n látta el. A t á - bori p a p o k a t a f e l a d a t u k ellátásához szükséges széleskörű joghatósággal r u h á z t á k fel.9 A tá- bori lelkészeknek n e m volt k a t o n a i rangjuk, így csak általában r e n d e l t é k el, hogy a k a t o n a i egyéneknek tiszteletet kell t a n ú s í t a n i u k a tábori lelkészek irányában. A szemlék alkalmával a hadlelkészek közvetlenül a törzstisztek u t á n soroltak, t e m e t é s ü k r e nézve pedig a f ő h a d - nagyok részére megállapított t e m e t é s i rend volt az irányadó.1 0

Az a l á b b i a k b a n arra t e s z ü n k kísérletet, hogy e s a j á t o s helyzetben lévő p ü s p ö k s é g 1 8 4 8 - 1849-es t ö r t é n e t é t összefoglaljuk. Az 1 8 4 8 - 1 8 4 9 - e s magyar h a d s e r e g tábori lelkészeinek történetével itt n e m foglalkozunk, csak azokra a vonatkozásokra f o g u n k utalni, a m e l y e k a tábori p ü s p ö k s é g t ö r t é n e t é n e k megértéséhez feltétlenül szükségesek. A korábbi szakiroda- lom csak érintőlegesen foglalkozott a hadlelkészek 1 8 4 8 - 1 8 4 9 - e s szerepvállalásával.1 1 Ki- vételt csak a magyarországi vonatkozások jelentettek, de ezek j o b b m e g é r t é s é h e z is szüksé- ges a b i r o d a l m o n belüli összefüggések alaposabb elemzése.1 2

F o r r á s a i n k többsége a hivatali m u n k a során keletkezett irat, m i n d e n e k e l ő t t a t á b o r i püspökség f e n n m a r a d t iratanyaga. így fennáll a n n a k a veszélye, hogy túlságosan „hivatalos" képet k a p u n k a korabeli eseményekről. Az egyházfegyelmi ügyek és további f o r r á s c s o - portok b e v o n á s a azonban á r n y a l h a t j a az a d m i n i s z t r á c i ó forrásaiból m e g r a j z o l h a t ó k é p e t . Talán némileg feleslegesnek t ű n h e t , de itt kell leszögeznünk, hogy a „tábori főpap" és a „tá- bori főlelkész" kifejezéseket, illetve az azokhoz t a r t o z ó hivatalok megnevezéseit s z i n o n i m a - ként h a s z n á l j u k . Papok és lelkészek alatt m i n d i g latin szertartású r ó m a i katolikusokat ér- tünk, az ettől való eltéréseket mindig jelezni fogjuk. Köszönettel t a r o z u n k m i n d a z o k n a k , akik t á m o g a t t á k m u n k á n k a t . H e r m a n n Róbert J o h a n n Michael L e o n h a r d egyik kötetét, valamint s z á m o s irat jelzetét, illetve f é n y m á s o l a t á t j u t t a t t a el h o z z á m . A MÖB CH, illetve a Klebelsberg K u n o Ösztöndíj t á m o g a t á s a bécsi k u t a t á s a i m a t , Pelyach István biztatása pedig ennek a t a n u l m á n y n a k a befejezését t e t t e lehetővé.

A forradalom egyházpolitikai háttere: a késői jozefinizmus

A tábori p ü s p ö k s é g 1773-ban t ö r t é n t felállítását a jozefinista egyházpolitika alapvetően b e - folyásolta. A jozefinizmus, amely nevét II. J ó z s e f r ő l kapta, Mária Terézia u r a l k o d á s á t ó l 1850-ig t a r t ó egyháztörténeti periódus, amely alatt a H a b s b u r g - o r s z á g o k b a n és t a r t o m á - nyokban t o v á b b folytatódott az egyház és az állam szétválasztása, m i k ö z b e n az állam egyre nagyobb m é r t é k b e n beavatkozott az egyház életébe. A jozefinizmussal érte el c s ú c s p o n t j á t az ún. államegyház-rendszer a H a b s b u r g B i r o d a l o m b a n . Az államegyház g o n d o l a t á t az abszolutizmus k a r o l t a föl, s az egyházon belül t ö b b é - k e v é s b é a gallikanizmus (a p á p a i jog-

9 Bielik: Geschichte der k. u. k. Militär-Seelsorge, 140-1 41.

lu Melichár: A katonai lelkészet, 258.

11 Csohány János: A magyarországi protestáns tábori lelkészet (1835-1918). In: Alföldi Társadalom V. k. (1994) Szerk. bizottság elnöke: Simon Imre. Békéscsaba, 1994. 25-36.; Ham, Claudia: Mili- tcirseelsorge in Ungarn im Jahr 1848. In: Gröger, Roman-Hans-Ham, Claudia-Sammer, Alfred:

Zwischen Himmel und lirde. Militärseelsorge in Österreich. Mit einem Beitrag von Hanak, Julius.

Styria, [2001.] 49-51. éppen az én egyik előadásom nyomán foglalta össze az eseményeket.

12 Borovi József: A magyar tcibori lelkészet története. Zrínyi Kiadó, 1992. 60-81.

(4)

h a t ó s á g k o r l á t o z á s a a f r a n c i a á l l a m i é r d e k e k n e k megfelelően), illetve az e p i s z k o p a l i z m u s (a püspöki t e k i n t é l y növelése a r ó m a i centralizációval szemben) erősítette fel. V i t a t h a t a t l a - nul sokat m e r í t e t t a j o z e f i n i z m u s a felvilágosodás g o n d o l a t r e n d s z e r é b ő l is.13

Mind a m a i n a p i g nincs egyetértés a t ö r t é n é s z e k között a j o z e f i n i z m u s lényegével k a p - csolatban. Mivel t é m á n k csak érintőlegesen kapcsolódik ehhez a bonyolult kérdéshez, n e m lehet célunk az e g y m á s n a k olykor ellentmondó felfogások egyeztetése, csupán csak n é h á n y f o n t o s a b b m e g á l l a p í t á s r a s z e r e t n é n k itt röviden felhívni a figyelmet. A jozefinizmust Fritz Valjavec azon t ö r e k v é s e k e r e d m é n y é n e k tekintette, amelyek a politika, illetve az egyházi és kulturális élet t e r ü l e t é n kiegyezést akartak létrehozni a régi ( b a r o k k o s ) felfogás és az ú j eszmék (felvilágosodás, szekularizáció) között. Valjavec felfogása a z o n b a n n e m vált általá- nosan elfogadottá, mivel s z e r i n t e a jozefinizmus felölelte a m o n a r c h i á b a n a felvilágosodás teljes késő 18. századi és k o r a 19. századi t ö r t é n e t é t , miközben n e m kapcsolódott s z o r o s a n a kormányzati tevékenységhez és az á l l a m - e g y h á z viszony alakulásához.1 4

Eduard W i n t e r azt h a n g s ú l y o z t a , hogy a j o z e f i n i z m u s r a n e m lehet p u s z t á n egyházi rendszerként t e k i n t e n i . A n e m z e t i egyházak nagyobb önállóságért folytatott k ü z d e l m e csak az egyik követelés volt a m i n d erősebbé váló r ó m a i központosítással s z e m b e n . II. József és a jozefinizmus t u l a j d o n k é p p e n i létrehozói: G e r h a r d v a n Swieten lelki és Wenzel A n t o n von Kaunitz k a n c e l l á r jogi é r t e l e m b e n sokkal tovább m e n t e k , céljuk egy alapvető egyházi re- f o r m megvalósítása volt, a m e l y n e m c s a k az egyházi alkotmányt, h a n e m a kultuszt, az egy- házfegyelmet, sőt még az egyház t a n í t á s á n a k e l ő a d á s á t is meg a k a r t a újítani, összefüggés- b e n a gazdasági és szociális fejlődéssel.1 5 E d u a r d W i n t e r kritikusai, így többek között H a n s Hollweger r á m u t a t t a k arra, hogy a szentmise j o z e f i n i s t a „ r e f o r m j a " a vallásgyakorlat meg- vetéséhez vezetett, ezért n e m nevezhető r e f o r m k a t o l i c i z m u s n a k . Eltekintve attól, hogy a fogalmat 1 8 9 8 - b a n alkották m e g a 1 9 - 2 0 . század f o r d u l ó j á n megfigyelt egyházi t ö r e k v é s e k bizonyos c s o p o r t j á n a k jellemzésére, míg Winter egészen m á s t értett alatta, Hollweger szerint a t ö r t é n é s z átlépi saját h a t á r a i t , ha az egyház ö n m e g h a t á r o z á s á t bizonyos korok diva- tos m e g h a t á r o z á s a i v a l azonosítja. A jozefinista egyházfelfogás u g y a n a k k o r még a 18. század végén sem vált általánossá egyházi körökben.1 6

A legnagyobb hatást kétség kívül Ferdinand M a a s s gyakorolta a jozefinizmusról szóló irodalomra, aki ötkötetes m u n k á j á b a n (Der Josephinismus. Quellen zu seiner Geschichte in Österreich 1760-1850) a d t a közre a korszakra vonatkozó hivatalos iratokat. Ő h a t á r o z t a meg úgy a j o z e f i n i z m u s t , m i n t az államegyházi r e n d s z e r tipikus p é l d á j á t , illetve m i n t ceza- r o p a p i z m u s t . Úgy vélte, h a Kaunitz volt a j o z e f i n i z m u s apja, akkor M á r i a Terézia az anyja.

Derek Beales szerint ez a koncepció h á t t é r b e szorította II. József szerepét a j o z e f i n i s t a rendszer k i a l a k í t á s á b a n , r á a d á s u l a korai j o z e f i n i z m u s L o m b a r d i á b a n megvalósuló r e n d e - letei sem v e t í t e t t é k előre a következő két évtized eseményeit.1 7 M a a s s további bírálói, m i n t például E r n s t W a n g e r m a n n , a M a a s s által bírált „egyházellenes szellem" meglétét v o n j á k kétségbe, a r r a hivatkozva, h o g y Mária Terézia és t a n á c s a d ó i a katolicizmust a k a r t á k m e g -

13 Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve. Budapest, 2001. 337.

14 Valjavec, Fritz: Der Josephinismus. Zur geistigen Entwicklung Österreichs im 18. und ig. Jahr- hundert. Brünn-München-Wien, 1944. 6-7.

15 Winter, Eduard: Der Josefinismus. Die Geschichte des österreichischen Reformkatholizismus 1740-1848. Berlin, 1962. 349.

16 Hollweger, Hans: Tendenzen der liturgischen Reformen unter Maria Theresia und Joseph II. In:

Kovács, Elisabeth (Hrsg.): Aufklärung und Josephinismus. München, 1979. 295-306.

17 Beales, Derek: Joseph II. Vol. I. In the Shadow of Maria Theresia 1741-1780. Cambridge Univer- sity Press, Cambridge etc. 1987. 440-441.

(5)

védeni a t i t o k b a n t e r j e d ő p r o t e s t a n t i z m u s t ó l , ugyanakkor e szerzők t a p i n t a t o s a n hallgat- nak a jozefinizmus r a d i k á l i s a b b képviselőiről.1 8

Magyarországon f ő k é n t Meszlényi A n t a l foglalkozott a j o z e f i n i z m u s t ö r t é n e t é v e l . A kor- szakot ő még 1780-nal indította, s az 1846-ot követő éveket m á r n e m vizsgálta, tekintettel a r r a , bogy XVI. Gergely p á p a halálával (1846) a korabeli k u t a t ó k előtt is b e z á r u l t a k a vati- káni levéltár ajtói.1 9 H e r m a n n Egyed a l a p v e t ő e n nem változtatott a Meszlényi-által kidol- gozott k é p e n , a jozefinizmust egyházellenes rendszernek t a r t o t t a , u g y a n a k k o r a magyar fő- p a p o k mérsékelten j o z e f i n i s t a beállítottságát értékelve r á m u t a t o t t azok p á p a h ű s é g é r e . He- lyesen állapította meg, h o g y Ferenc József 1850-ben készen állt a jozefinista r e n d s z e r fel- s z á m o l á s á r a .2 0 Szántó K o n r á d H e r m a n n Egyedre hivatkozva megállapította, hogy a jozefinista r e n d s z e r túlélte II. Józsefet, és „a vallásos élet k á r á r a m é g sokáig f e n n m a r a d t " .2 1 Adri- ányi Gábor, aki jól i s m e r t e a külföldi szakirodalmat, szintén a jozefinista szellem tartós túl- éléséről írt az osztrák egyházpolitikában, Magyarországon pedig - v é l e m é n y e szerint -

„csak a 20. század f o r d u l ó j á n megindult katolikus m e g ú j h o d á s n a k sikerült végérvényesen felszámolnia" befolyását.2 2

A vitákon t ú l m e n ő e n f o n t o s r á m u t a t n u n k , hogy a j o z e f i n i s t á k s z á m á r a az erkölcsi fel- a d a t o k a t is ellátó állam volt az elsődleges, az egyház az á l l a m m a l s z e m b e n csak alárendelt szerepet játszhatott. A vallás szerepe ezen felfogás szerint az emberi jólét szolgálata a józan ész a l a p j á n . Az állam e cél elérése é r d e k é b e n a vallást e r ő s e n „földi" f e l a d a t o k m e g o l d á s á r a korlátozta, felügyelte a vallásos jellegű megnyilatkozásokat, amiből az következik, hogy a vallást lényegében a p o l i t i k u m részeként fogták fel. A vallás állam alá r e n d e l é s e együtt járt azzal, hogy az előbbi lényeges m a r a d t , de m á r nem volt m i n d e n dolog m é r t é k e . Az állam m é g n e m függetlenítette m a g á t v a l a m e n n y i vallásos célkitűzéstől, de a politika területén m á r kihasított m a g á n a k n é h á n y vallástól független területet (például a h á z a s s á g i jog terü- letén). A sokat bírált Valjavec a változás lényegi elemét r a g a d t a meg, a m i k o r a r r a mutatott rá, hogy az állam s z á m á r a a vallás j e l e n t ő s é g e nem a t r a n s z c e n d e n c i á b a n volt, h a n e m azért volt lényeges, mert erkölcsi értékeivel az e m b e r e k boldogulását d ö n t ő m é r t é k b e n t u d j a elő- segíteni. A vallás a j o z e f i n i s t á k s z á m á r a m á r nem az egyetlen, h a n e m csak egy eszköz az alattvalók jólétének biztosítására.2 3

A s z a b a d s á g h a r c időszaka m á r a késői jozefinizmus időszakára esik, a m i k o r az állami m i n d e n h a t ó s á g b a vetett hit m á r n e m c s a k a jozefinista értelmiséget, h a n e m a t á r s a d a l o m széles rétegeit is á t h a t o t t a . Valjavec szerint a jozefinizmus egy olyan fejlődési f o l y a m a t n a k képezte alapját, amely 1848 márciusától kezdve vált k ü l ö n ö s e n h a t é k o n n y á . N é h á n y a n részt vettek ugyan a f o r r a d a l m i e s e m é n y e k b e n , de a jozefinista rétegek képviselőinek több- sége b é n u l t a n szemlélte a két szembenálló t á b o r összecsapását.2 4 E d u a r d W i n t e r a katolikus egyházon belül, illetve a n n a k p e r e m é n elhelyezkedő r e f o r m e r ő k nyílt f e l l é p é s é b e n látta a m á r c i u s i f o r r a d a l o m jelentőségét. N e m tagadva a jozefinista elit m e g o s z t o t t s á g á t , ki-

18 Wangermann, Ernst: Josephinismus und katholischer Glaube. In: Kovács (Hrsg.) Aufklärung und Josephinismus 1979. 332-341.

19 Meszlényi Antal: A jozefinizmus kora Magyarországon (1780-1846). Budapest, 1934. 445.

20 Hermann Egyed: A magyar katolikus papság az osztrák katonai diktatúra és az abszolutizmus idejében. Gödöllő, 1932. 393, 432.

21 Szántó Konrád O.F.M.: A katolikus egyház története II. k. Budapest, 19882. 283.

22 Adriányi: Az egyháztörténet kézikönyve, 339.

2:1 Valjavec: Der Josephinismus, 23-25.

24 Valjavec Der Josephinismus, 95-96.

(6)

emelte, hogy a bécsi radikálisok egyik vezetője J o h a n n H i r s c h b e r g e r , a bécsi katonai-rok- k a n t a k h á z á n a k egykori t á b o r i papja volt.2 5

Forradalom Itáliában

1848 j a n u á r j á b a n még s e m m i l y e n jel sem m u t a t o t t a t á b o r i p ü s p ö k s é g e n belül a h a m a r o - san bekövetkező f e l f o r d u l á s r a . Az ügyek többsége teljesen rutin-jellegűnek számított: a tá- bori lelkészek u t á n p ó t l á s á v a l , diszponálásával, illetve a k ü l ö n b ö z ő felekezetek hadseregben t ö r t é n ő lelki gondozásával voltak kapcsolatosak. Például 1848 j a n u á r j á b a n engedélyezte a h a d i t a n á c s , hogy D u d á s J á n o s , a 37. (Mihály) sorgyalogezred tábori p a p j a Nagyváradról L e m b e r g b e t ö r t é n ő átköltözése során előfogatot vegyen igénybe.2 6 Kovách József győri püs- pöki helynök Hodich F e r e n c győri egyházmegyés papot a j á n l o t t a (prezentálta) az 1. (Ferdi- n á n d ) huszárezredhez t á b o r i lelkésznek 1848. február 11-én.27 A tábori p ü s p ö k s é g ki is állí- t o t t a juriszdikciós o k i r a t á t d e betegsége miatt h a m a r o s a n le kellett m o n d a n i a állásáról, és a helyére a huszonöt éves H o r v á t h J á n o s t nevezték ki.2 8

J o h a n n Michael L e o n h a r d tábori p ü s p ö k 1848. j a n u á r 10-én kelt k ö r l e v e l é b e n t u d a t t a a t á b o r i főpapokkal a folyó évre vonatkozó nagyböjti előírásokat. A t á b o r i p a p o k r a ezek a rendelkezések n e m v o n a t k o z t a k , nekik azon egyházmegye rendeleteihez kellett magukat t a r t a n i , amelyik t e r ü l e t é n é p p e n tartózkodtak. A tábori p a p s á g n a k nagyobb m é r t é k ű ön- s a n y a r g a t á s r a és ö n m e g t a g a d á s r a kellett törekednie a t á b o r i p ü s p ö k szerint, m i n t a hívek- nek, nehogy a k l e r i k u s o k n a g y o b b s z a b a d s á g a a hívők k ö z ö t t m e g b o t r á n k o z á s t okozzon.2 9

Az ortodox, illetve a görög katolikus ordináriusok is - g y a k r a n egymással versengve - további tábori lelkészi álláshelyek létrehozására törekedtek. E kérdések tárgyalása hagyo- m á n y o s a n a tábori p ü s p ö k s é g feladata volt. Noha m á r 1779-ben engedélyezték, hogy két görög katolikus tábori p a p békeidőben is szolgálatot t e l j e s í t s e n a h a d s e r e g b e n , csak 1846.

j ú n i u s 13-án p a r a n c s o l t a m e g I. (V.) F e r d i n á n d császár, hogy a galíciai kiegészítésű ezre- deknél, amelyek t ö b b s é g é b e n görög katolikus vallású k a t o n á k szolgáltak, nyolc unitus tá- bori lelkészi állást r e n d s z e r e s í t s e n e k .3 0 Az ortodoxok helyzete még m o s t o h á b b volt: noha h á b o r ú s helyzetben a h a t á r ő r s é g n é l alkalmaztak ortodox t á b o r i lelkészeket, békeidőben a h a d i t a n á c s és a t á b o r i p ü s p ö k s é g t ö b b n y i r e m e g a k a d á l y o z t a alkalmazásukat. Kivételes helyzetben volt az 51. (Károly F e r d i n á n d ) sorgyalogezed, a m e l y b e n a 19. század első felében f o l y a m a t o s a n teljesítettek szolgálatot o r t o d o x lelkészek.3 1

25 Winter: Der Josefinismus, 317-318.

26 Österreichisches Staatsarchiv Kriegsarchiv Hofkriegsrat Archiv des Apostolischen Feldvikariates (a továbbiakban: ÖStA KA HKR FV) Protokoll der hohen hofkriegsraetlichen Rescripte und Gegenberichte III. k. 278.

27 ÖStA KA HKR FV Kt 122. 1848:240.

28 ÖStA KA Personalevidenzen, Grundbücher, Schematismus der k. k. Militärgeistlichkeit I. k. 155.;

ÖStA KA HKR FV Kt 123. 1848:473.

29 ÖStA KA HKR FV Kt 122. 1848:46.

30 ÖStA KA HKR FV Protokoll der hohen hofkriegsraetlichen Rescripte und Gegenberichte III. k.

260.

31 ÖStA KA Personalevidenzen, Grundbücher, Schematismus der k. k. Militärgeistlichkeit I. k. 83.

Úgv tűnik, nem felel meg a valóságnak az a szakirodalomban gyakran felbukkanó állítás, hogy ortodox tábori lelkészeket békeidőben először 1835-ben alkalmaztak a cs. kir. hadseregben; vö.:

Bielik: Geschichte der k. u. k. Militär-Seelsorge, 291. és Borovi: A magyar tábori lelkészet törté- nete, 55.

(7)

1848. j a n u á r elején kellett foglalkoznia Czigler Ignác b u d a i t á b o r i f ő p a p n a k J o s i p R a j a - cic karlócai m e t r o p o l i t a kérésével, aki egy ú j a b b ortodox t á b o r i lelkész a l k a l m a z á s á é r t nyújtott b e folyamodványt. Popovics Bazil görög katolikus p ü s p ö k viszont a M u n k á c s o n al- kalmazott ortodox tábori lelkészre hivatkozva szeretett volna egy ú j a b b görög katolikus ál- lomáshelyet kicsikarni az államtól. Czigler Ignác - a tábori püspökséggel egyetértésben - m i n d k é t javaslatot e l u t a s í t o t t a . Munkácson alig állomásoztak görög katolikus k a t o n á k , Péterváradon, a szlavóniai f ő h a d p a r a n c s n o k s á g székhelyén pedig kilencven ortodox fogoly lelki gondozásáról a közelben m ű k ö d ő civil jogállású p a p o k is g o n d o s k o d h a t t a k . J e l l e m - zően késő jozefinista f e l f o g á s á n a k megfelelően még azt is h o z z á f ű z t e felettesének, hogy ha e n g e d n é n e k a k é r e l m e k n e k , „akkor a p r o t e s t á n s o k még t ö b b a n y a g h o z j u t n á n a k z a j o n g á - sukhoz, amellyel p r é d i k á t o r a i k a l k a l m a z á s á n a k k i t e r j e s z t é s é t követelik a h a d s e r e g n é l " .3 2

A 30. sorgyalogezrednél egy korábban ortodoxok által használt t á b o r i kápolna került a görög katolikusok kezébe, amelyet ú j r a kellett szentelni, és a k á p o l n a felszerelésén is változtatni kellett.3 3

A csapatok rendeltetési helye (a cs. kir. h a d s e r e g jelentős h á n y a d a Itáliában, illetve Ma- gyarországon állomásozott) mellett csak n é h á n y rendeletből s e j t h e t j ü k , milyen r o b b a n á s - veszélyes volt a helyzet egyes t a r t o m á n y o k b a n . így például az u r a l k o d ó 1848. j a n u á r 9-én felhívta a Lombard-Velencei Királyságban élő t a n á r o k , nevelők, illetve mindazok figyelmét, akik nyilvános helyeken beszédeket t a r t a n a k , hogy ó v a k o d j a n a k a m e g g o n d o l a t l a n és kö- zösségre á r t a l m a s kifejezések használatától. A rendelet megszegői ellen a törvény teljes szi- gorával k í v á n t a h a t a l o m fellépni, s jellemző, hog}' ezt a r e n d e l e t e t n e m c s a k i s m e r t e t t é k a tábori lelkészekkel, h a n e m politikai magaviseletük szigorú ellenőrzéséről is g o n d o s k o d - tak.3,1 Egy 1848. m á r c i u s 8 - á n kelt rendelet a r r a figyelmeztette a t á b o r i papokat, hogy vá- sár- és ü n n e p n a p o k o n n e csak a szentmisét m u t a s s á k be, h a n e m p r é d i k á l j a n a k is, vagy in- tézzenek b u z d í t ó beszédet a csapatokhoz.3 5

Szicíliában m á r 1848 j a n u á r j á b a n felkelés tört ki, ami az itáliai félszigeten láncreakciót indított el: az uralkodók Nápolytól Toszkánáig egymás u t á n t é r t e k át az a l k o t m á n y o s kor- mányzásra. A L o m b a r d - V e l e n c e i Királyságban az olasz hazafiak m e g t a g a d t á k az államilag ellenőrzött d o h á n y i p a r i t e r m é k e k megvételét, amit a külföldi kizsákmányolás j e l k é p é n e k tartottak. F e b r u á r végén J o s e p h Radetzky cs. kir. tábornagy, az itáliai osztrák h a d s e r e g fő- p a r a n c s n o k a a L o m b a r d - V e l e n c e i Királyságot hadi törvények alá helyezte, a francia f o r r a - dalom pedig lángba b o r í t o t t a E u r ó p a nagyobb részét. „A f o r r a d a l o m legutóbbi h á r o m n a p j a [február 2 2 - 2 4 . _ Z. P.] radikális, elűzte a liberális szellemvilág utolsó megjelenési képeit, amelyek a r a d i k a l i z m u s s z á m á r a lepelként szolgáltak" - összegezte Metternich az e s e m é - nyeket.3 6 A f o r r a d a l m a k következményeivel a tábori p ü s p ö k s é g n e k is h a m a r o s a n s z e m b e - sülnie kellett.

32 ÖStA KA HKR FV Kt. 122. 1848:150. Az Itáliában állomásozó cs. kir. hadseregnél alkalmaztak eb- ben az időszakban 1-1 evangélikus és református lelkészt.

® ÖStA KA HKR FV Kt. 122. 1848:95.

34 ÖStA KA HKR FV Sonderreiche Regiments-Seelsorge Infanterie-Regiment Nr. 47. Verordnungs- buch 1842-1868. 135-136.

35 ÖStA KA HKR FV Mährisch-schlesisches Feldsuperiorat in Brünn Verordnungen, Circulare, Er- lässe des General Kommandos des HKR, des Apostolischen Feldvikariates der Jahre 1842-1858.

Kt. 176. A brünni főhadparancsnokság jelentése a cs. kir. haditanácsnak. 1848. március 29. d. sz.

36 Sauvgny, Guillaume de Bertier de: Metternich Staatsmann und Diplomat im Zeitalter der Restau- ration. München, 1996. 500-501.

(8)

László D o n á t , a peschireai helyőrség és tábori k ó r h á z ú j o n n a n kinevezett t á b o r i p a p j a 1848. m á r c i u s 5 - é n indult ú t n a k Budáról, hogy Bécs érintésével á l l o m á s h e l y é r e utazzon.3 7

Bécsben átvette kinevezési okiratát, m a j d postakocsival tovább folytatta ú t j á t . Az olasz la- k o s s á g politikai h a n g u l a t a a z o n b a n ekkor m á r élesen osztrákellenes volt. U d i n e és Treviso között az e m b e r e k körülvették postakocsijukat, és m i n d e n utazót k i k é r d e z t e k nemzetiségi hovatartozásáról. A m i k o r egy k a d é t r ó l kiderült, hogy n é m e t , köveket r a g a d t a k , és meg- d o b á l t á k vele a kocsit, a m i n e k é p p e n hogy sikerült kicsúsznia a f e l d ü h ö d ö t t e m b e r e k gyű- rűjéből. Ez a j e l e n e t m e g i s m é t l ő d ö t t V e r o n a felé h a l a d v a Montebellonál, azzal a különbség- gel, hogy ott lövéseket adtak le a kocsira. László végül március 21-én érkezett meg Vero- n á b a , ahol j e l e n t k e z e t t feletteseinél, d e a bizonytalan helyzet miatt n e m u t a z o t t tovább. Az esetről b e s z á m o l ó J o h a n n Fischer t á b o r i főpap 1848. március 24-i levelében kitért Verona politikai viszonyaira is. Szerinte a v á r o s a n y u g a l m a s a b b települések közé tartozik, n o h a m á r c i u s 1 8 - 2 0 . között ott is voltak d e m o n s t r á c i ó k , amelyekben nagy s z á m m a l vettek részt m á s t a r t o m á n y o k b ó l származó egyének. A helybeli nemzetőrség, a m e l y m é g nincs kellően megszervezve és felfegyverezve, f á r a d h a t a t l a n u l ügyel a rendre. Levélírás közben érkezett m e g a főpapi h i v a t a l b a a velencei k ö z t á r s a s á g kikiáltásának a híre. Ez m á r a sokat megélt egyházi vezetőt is kétségbeesett segélykérésre ösztönözte. „Isten segéljen m i n k e t ! Ha n e m érkezik meg h a m a r o s a n jelentős segítség a m o n a r c h i a belsejéből, a k k o r - a végtől tar- tok."^{3 8}

A M i l á n ó b a n kitört f o r r a d a l o m k ü z d e l m e i b e n különösen k i t ü n t e t t e m a g á t Gustav Turinsky, a 21. ( P a u m g a r t t e n ) sorgyalogezred t á b o r i lelkésze. M á r c i u s 18-án, a harcok ki- t ö r é s é t követően r ö g t ö n a kötözőhelyre sietett, hogy a sebesülteket és a h a l d o k l ó k a t az ol- t á r i szentségben részesíthesse. A legnagyobb golyózápor közepette t ö b b jelentést, illetve p a r a n c s o t j u t t a t o t t el a Burgpaltzon harcoló Rath cs. kir. vezérőrnagytól Radetzkyhez, il- letve az itáliai alkirályhoz a várkastélyba. Minden alkalommal t i z e n h á r o m b a r i k á d o n kellett átkelnie, és t ö b b ízben rálőttek, tévedésből még a császár-vadászok is t ü z e l t e k rá. 19-én a k ó r h á z b a n teljesített szolgálatot, ahol betegápolók h i á n y á b a n a r á s z o r u l ó k a t borogatással látta el. Az esőtől, éhségtől és éjszakázástól kifáradt katonákkal m e g o s z t o t t a saját kenyér- adagját, és az őrséget, amely n e m t u d o t t főzni, szintén ellátta élelemmel és borral. Később elindult a várkastélyba, hogy az o t t a n i sebesülteket vigasztalja, de ú t k ö z b e n fejlövést kapott. A M a n t u a felé t ö r t é n ő visszavonulás során f á r a d h a t a t l a n u l osztozott a csapatokkal m i n d e n f á r a d t s á g b a n és nehézségben. Ugyanebben az időszakban p o g g y á s z á n a k nagy része is veszendőbe m e n t .3 9

Mivel Velencében lefegyverezték, Milánóból pedig kiverték az o s z t r á k o k a t , s ráadásul m á r c i u s 23-án Károly Albert p i e m o n t i uralkodó is bejelentette, hogy az o s z t r á k o k ellen for- dul, Radetzky az ú n . várnégyszögbe (Verona, Legnano, Mantova, P e s c h i e r a ) vonta vissza erőit. Egyes t á b o r i lelkészek, mint például F o r t u n a t o Vaeni, a 43. ( G e p p e r t ) sorgyalogezred t á b o r i papja dezertáltak a császári hadseregből.4 0

Április elején a f ő h a d p a r a n c s n o k s á g utasította Fischert, hogy folyó h ó 6-áig hagyja el Veronát, és a f ő h a d p a r a n c s n o k s á g g a l együtt költözzön át a dél-tirolí Bozenbe. A f ő p a p a z o n b a n n e m e n g e d e l m e s k e d e t t az utasításnak, részben, mert a felkelők heves t á m a d á s o - kat intéztek ellenük, és ez l e h e t e t l e n n é tette távozását, részben pedig azért, m e r t kötelessé- gének érezte, hogy a h a d s e r e g m e l l e t t m a r a d j o n , ahová még n e m neveztek ki tábori fő-

37 ÖStA KA HKR FV Kt. 122. 1848:230.

38 ÖStA KA HKR FV Kt. 122. 1848:296.

39 Bielik: Geschichte der k. u. k. Militär-Seelsorge, 197-198.

40 ÖStA KA HKR FV ICt. 122. 1848:349-350.

(9)

p a p o t , a k i n e k á t a d h a t t a v o l n a az ü g y e k e t . E h h e z j á r u l t m é g az is, hogy e l u t a z á s a esetén a k á p o l n á t , az anyakönyveket és a levéltárat idegen kézre kellett volna bíznia. Fischert, egy M a r m ü l l e r nevű atyát és T a u b n e r Károly evangélikus tábori lelkészt a főhadiszállásra ren- delték szolgálattételre. Az anyakönyvek és a tábori kápolnák t ö b b s é g e a L o m b a r d i á b ó l és Velencéből t ö r t é n ő visszavonulás során a felkelők kezére került. A tábori lelkészek közül is t ö b b e n h a d i f o g s á g b a estek.4 1

A felkelők t é r n y e r é s e miatt nehézzé vált az elöljárókkal való érintkezés, 1848 m á j u s á - b a n Bobrovszky A n d r á s milánói helyőrségi és kórházi lelkész, aki r á a d á s u l rövid időszakra a felkelők fogságába esett,4 2 és Anton Rudel, a 2. dragonyos ezred lelkésze is Milánóból csak Svájcon keresztül t u d t a k Veronába m e n e k ü l n i . Fischer t á b o r i főpap, aki s z á m o s lelké- széről s e m m i t sem t u d o t t , anyagi nehézségekről is jelentést tett, hiszen a stóladíjból az adott k ö r ü l m é n y e k között szinte semmi s e m folyt be. Harsányi Sámuel itáliai r e f o r m á t u s tábori lelkészt, akinek m á r megvoltak a szükséges úti okmányai, az utolsó p i l l a n a t b a n nem engedték hazautazni, h a n e m a postakocsitól visszakísérték a h a d s e r e g h e z . Közben folya- m a t o s a n neveztek ki ú j a b b és ú j a b b tábori lelkészeket, k ü l ö n ö s e n a határőr-gyalogezredek- hez, amelyek lelki gondozását b é k e i d ő s z a k b a n az illetékes m e g y é s p ü s p ö k ü k l á t t á k el.43 Az itáliai k a t o n a i - e g y h á z i a d m i n i s z t r á c i ó r a n e h e z e d ő nyomáson p r ó b á l t a k meg azáltal eny- híteni, hogy Ignaz Fletzer zárai helyőrségi és kórházi lelkészt a f ő h a d p a r a n c s n o k s á g Dal- m á c i á b a n a tábori főpapi ügyek intézésével bízta meg.4 4

1848. j ú n i u s 12-én m á r is arról p a n a s z k o d o t t a V e r o n á b a n állomásozó t á b o r i főpap, hogy az egyetlen Tirolon át vezető út két n a p j a a piemontiak m i a t t b i z o n y t a l a n n á vált.4 5 Te- kintettel a r r a , hogy h á b o r ú s helyzetben m i n d e n hadsereghez ( p o n t o s a b b a n : h a d s e r e g i fő- h a d p a r a n c s n o k s á g h o z ) kineveztek tábori főlelkészeket (qua-Feldsuperior), F i s c h e r is sür- gette a k o r á b b a n besztercebányai egyházmegyés Bobrovszky A n d r á s kinevezését, a m i r e ha- m a r o s a n sor is került. A h a d m ű v e l e t e k következtében j e l e n t ő s e n m e g n ő t t a sebesültek száma. V e r o n á b a n négy e r ő s e n kihasznált t á b o r i kórház m ű k ö d ö t t 1848 m á j u s á b a n , ahol a tábori p a p o k n a k rengeteg m u n k á j a akadt. M á s esetben ilyenkor a polgári jogállású papok szolgálatát is igénybe vették a tábori lelkészek, ezek m u n k á j á r a a z o n b a n Fischer szerint nem lehetett számítani, mivel nem t u d t a k nyelveket, „végül pedig azért, m e r t itt jelenleg senkiben s e m lehet megbízni".4 6

A h a d m ű v e l e t e k következtében 1848 j ú l i u s á b a n főként a k ó r h á z i lelkészek h i á n y a vált égetővé. Az ezredlelkészeknek a csatatéren kellett lenniük, r á a d á s u l sok tábori p a p meg- betegedett a fizikai m e g p r ó b á l t a t á s o k és a rendkívüli meleg közepette. A főpapi hivatal és a tábori p ü s p ö k s é g közben beleegyezett abba, hogy az ortodox lelkészek is vezessenek anya- könyveket a h a d s e r e g b e n , de azok kivonatát b e kellett küldeniük az ezred k a t o l i k u s tábori p a p j á n a k .4 7 Kórházi lelkészek esetén a n y e l v t u d á s volt az egyik legfontosabb alkalmazási

41 ÖStA KA HKR FV Kt. 122. 1848:344.

288.

4:i ÖStA KA HKR FV Kt. 122. 1848: 429.

44 ÖStA KA HKR FV Kt. 122. 1848:443.

45 ÖStA KA HKR FV Kt. 122. 1848:447.; A velencei Szent Márk Köztársaság kikiáltását követően a Polában állomásozó haditengerészeti lelkészek is elvesztették összeköttetésüket feletteseikkel.

Blasius Mádon haditengerészeti káplán ezért egyenesen Bécsbe küldte negyedéves jelentését. ÖStA KA HKR FV Kt. 122. 1848:382.

46 ÖStA KA HKR FV Kt. 122. 1848:442.

47 ÖStA KA HKR FV Kt. 123. 1848:606.

(10)

s z e m p o n t , a j e l e n t k e z ő n e k n é m e t , olasz, magyar és szláv nyelven is kellett beszélnie. Fi- scher ugyanakkor kritizálta a magyarországi kolostorokból küldött szerzeteseket, a h o n n a n

„ n e m mindig a legjobb egyének" érkeztek Itáliába.4 8 A magyarországi s z u p e r i o r á t u s terüle- téről folyamatosan r e n d e l t e k p a p o k a t az itáliai h a r c t é r r e : 1848. július k ö z e p é n például n é - gyet,4 9 amire válaszul Fischer további öt-hat olaszul t u d ó p a p kiküldését szorgalmazta, tekintettel a zenggi p ü s p ö k felajánlására.5 0

A kórházi lelkészek között k ü l ö n ö s e n kitüntette m a g á t a velencei helyőrség idős tábori p a p j a , J o s e p h Schmalzl, aki a f o r r a d a l o m kitörésével 1848 m á r c i u s á b a n m i n d e n vagyonát elvesztette. Az 1 8 4 8 - 1 8 4 9 - e s h a d j á r a t alatt a vicenzai 2. számú tábori k ó r h á z b a osztották be, ahol - P u c h n e r velencei katonai és polgári k o r m á n y z ó 1850. m á r c i u s 29-én Radetzky- n e k írt levele szerint - , a h a d j á r a t egész időszakában önfeláldozóan látta el kötelességét a tí- f u s z b a n és k o l e r á b a n szenvedő betegek között.^{5 1}

Érdekes színfoltja volt az itáliai eseményeknek a két magyarországi p r o t e s t á n s t á b o r i lelkész szolgálata is. 1 8 4 8 - b a n az Itáliában állomásozó cs. kir. h a d s e r e g n é l egy r e f o r m á t u s (Harsányi Sámuel) és egy evangélikus (Taubner Károly) tábori lelkészt alkalmaztak a m a - gyarországi r e n d e k kérésének megfelelően. Harsányit 1848-ban eltávolították a császári hadseregből, T a u b n e r viszont k i t ü n t e t t e magát.

Harsányi S á m u e l 1848. m á r c i u s 19-én h a j n a l b a n n a g y utcai zajra ébredt. Amikor ki- nyitotta ablakát, r á l ő t t e k az utcáról. Szolgája eltűnt, s mivel a f o r r a d a l m á r o k és a császári katonaság összecsapásai még n e m szűntek meg, j o b b n a k látta, ha a l a k á s á n várja be az ese- ményeket. M i u t á n n é h á n y napig ö n k é n t e s szobafogságban volt, az olasz felkelők, akik idő- k ö z b e n k i s z o r í t o t t á k a c s á s z á r i a k a t a városból, elfogták és b ö r t ö n b e z á r t á k . N é m e t és a n - gol ismerősei e k k o r viszonylag gyorsan kiszabadították, de a f o r r a d a l m i h a t ó s á g o k n e m e n - gedték meg, hogy M i l á n ó t elhagyja. Közben Pestről egy olaszokhoz intézett kiáltvány érke- zett Milánóba. H a r s á n y i ugyan ekkoriban tagadta, h o g y ő fordította volna le az iratot, az osztrák h a t ó s á g o k n a k viszont s e m m i kétségük sem volt efelől. Végül sikerült útlevelet sze- reznie Magyarországra az olasz forradalmi hatóságoktól. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy n e m alakulatához a k a r t visszatérni, h a n e m Magyarországra készült. Ekkor az olasz h a t ó s á - gok ismét fogságba vetették, a h o n n a n 1848. m á j u s 13-án ú j r a kiszabadult, de útlevelét el- vették, így k é n y t e l e n volt Bozen felé menekülni. M á j u s 18-án érkezett m e g Bozenbe, ahol viszont cs. kir. s e r e g e k állomásoztak.5 2

Harsányi Bozenből tovább a k a r t m e n n i Veronába, ahol a f ő h a d p a r a n c s n o k s á g és a t e - rületileg illetékes t á b o r i főlelkészség is székelt, de az o s z t r á k hatóságok e r r e n e m adtak neki engedélyt. Következett egy s z á m á r a ismerős állapot: a fogság. Harsányi ekkor elbocsátását k é r t e a hadseregből, „hogy elbocsáttatván szabadlábon alkalmam legyen á r t a t l a n s á g o m a t bebizonyítani".5 3

Joseph Radetzky gróf, cs. kir. tábornagy, az I t á l i á b a n állomásozó császári seregek fő- parancsnoka f e l m e n t e t t e a r e f o r m á t u s lelkészt v a l a m e n n y i , a h a d s e r e g b e n viselt tisztségé- től, és elrendelte M a g y a r o r s z á g r a t ö r t é n ő visszatoloncolását. Még u g y a n a z o n a napon, j ú - nius 14-én az itáliai tábori főlelkészség parancsot k a p o t t arra, hogy a r e f o r m á t u s k a t o n á k

48 ÖStA KA HKR FV Kt. 123. 1848:571.

49 ÖStA KA HKR FV Kt. 123. 1848:643.

50 ÖStA KA HKR FV Kt. 123. 1848:660.

52 Harsányi Gusztáv: Töredékek egy magyar református lelkész hányatott életéből. Debrecen, 1926.

62-65.

33 Harsányi: Töredékek egy magyar református lelkész hányatott életéből, 6 8 - 6 9 .

(11)

lelki g o n d o z á s á t T a u b n e r Károly vegye át. A H a r s á n y i elleni v á d a k egyáltalán n e m k o r l á t o - zódtak az o m i n ó z u s p r o k l a m á c i ó lefordítására. L e o n h a r d tábori p ü s p ö k a császári h a d ü g y - m i n i s z t é r i u m n a k k ü l d ö t t véleményében összefoglalta a Harsányi elleni vádakat. E s z e r i n t a lelkész „leszámítva politikai magaviseletét, n e m folytat egy lelkészhez m é l t ó erkölcsös élet- vitelt, és ez által hitsorosai b i z a l m á t M i l á n ó b a n m á r régen elvesztette. Továbbá s z e m é r e vetette, hogy ő n e m csak fordítója, h a n e m szerzője is az 'il C o m i t a t o della citta di Pest' című, a m i l á n ó i ideiglenes k o r m á n y h o z intézett kiáltványnak, a m i é r t attól 4 0 0 h ú s z a s t kapott". Vádolták továbbá még azzal is, hogy egy prédikációjában n y i l v á n o s a n gyalázatos dol- gokat m o n d o t t Ausztriáról, és k a p c s o l a t b a n állt az ellenséges m i l á n ó i h a d ü g y m i n i s z t é r i - u m m a l . A t á b o r i p ü s p ö k véleménye szerint H a r s á n y i t sem végkielégítés, sem n y u g d í j n e m illeti meg, de különös kegyként folyósítani kellene neki kétszáz f o r i n t o t utazási költségei- nek fedezésére.5 4

Mindezek fényében az osztrák hatóságok úgy döntöttek, hogy a r e f o r m á t u s lelkészt 1848 j ú n i u s á b a n visszatoloncolják Magyarországra. A hazatért lelkész sokáig bizonygatta á r t a t l a n s á g á t a magyar h a t ó s á g o k n a k . Harsányi Sámuel később a h o n v é d s é g b e n is szolgált mint a 16. (Károlyi) h u s z á r e z r e d tábori lelkésze.5 5

T a u b n e r Károly evangélikus t á b o r i lelkész t e h á t egyedül m a r a d t p r o t e s t á n s t á b o r i lel- készként az itáliai h a r c t é r e n . Ő - Harsányival ellentétben - anyanyelvén kívül jól beszélt németül, szlávul (szlovákul), f r a n c i á u l és olaszul is. Még Harsányi elbocsátása előtt b e k a p - csolódott a n é m e t nyelvű r e f o r m á t u s hívek lelki gondozásába is. 1 8 4 8 tavaszán ő is haza akart térni Magyarországra. 1848. április 26-án kelt levelében M é s z á r o s Lázár b á t o r í t á s á r a Eötvös József b á r ó vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fordult azzal a kéréssel, hogy ne- vezzék ki a Magyarországon állomásozó h a d s e r e g evangélikus esperesévé. N e m a h á b o r ú s ínség m i a t t akart eljönni, h a n e m , m i n t írta, „a távollét hazámtól, elszigeteltetésem irodal- munktól b ú s í t j a lelkem s teszi vérzővé szívemet".5 6

Áthelyezését n e m sikerült elérnie, a n n á l is inkább, mert R a d e t z k y 1848 n y a r á n n e m akart Magyarországról egy ú j a b b r e f o r m á t u s lelkészt alkalmazni a h a d s e r e g n é l . A tábori püspök „a m a g a s rendelettől" tette függővé, hogy kineveznek-e ú j a b b r e f o r m á t u s t á b o r i lel- készt, így a z t á n m i n d e n m a r a d t a régiben.5 7 Az a d o t t helyzetben b i z o n y o s e g y ü t t m ű k ö d é s jött létre a t á b o r i p ü s p ö k és T a u b n e r között. Az evangélikus lelkész valóban e m b e r feletti m u n k á t végzett az itáliai h a d j á r a t során. Fischer t á b o r i főlelkész egy ízben azt m o n d t a neki, hogy h a t m á s i k e m b e r helyett dolgozik. Éjt n a p p a l l á téve látogatta a k a t o n a i k ó r h á z a k a t . Az általa lelkesített Ferenc Károly-, illetve Gyulai-ezredek, amelyek n a g y o b b részt p r o t e s t á n s katonákból álltak, a h a r c t é r e n fényesen bizonyították az u r a l k o d ó iránti h ű s é g ü k e t .5 8

T a u b n e r m a g a is ellenezte a r e f o r m á t u s lelkészi állás betöltését, a r r a gondolva, hogy ha

54 ÖStA KA HKR FV Kt. 123. 1848:760.; A Harsányi elleni vádakat ismerteti Hanak, Julius: Die evangelische Militärseelsorge im alten Österreich, von Kühnert, Wilhelm (Hrsg.) Abdruck aus dem Jahrbuch der Gesellschaft für die Geschichte des Protestantismus in Österreich Jahrgang 87 und 88. Bécs, 1974. 55-56.

55 Zakar: A magyar hadsereg tábori lelkészei, 134.; Zakar Péter: .Adjon Isten háborút!" Harsányi Sámuel református lelkész élete. In: Csohány János (szerk.): Szíj Rezső 90 éves. írások az ünne- pelt tiszteletére. Budapest, 2005. II. k. 682-713.

s6 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) Vallás- és közoktatásügyi minisztérium Protes- táns és unitárius egyházi osztály H 57 1848:4. kútfő, 1. tétel.

57 ÖStA KA HKR Kt. 123. 1848:760. Igaz, a tábori püspök 1849 júniusában, amikor Magyarország je- lentős része a honvédség ellenőrzése alatt volt, ellenezte a református lelkészi poszt betöltését, de később ismét visszatért eredeti álláspontjához. ÖStA KA FV Kt. 125. 1849:775.

s8 ÖStA KA HKR FV Kt. 135. 1856:1126.

(12)

teljesen helyettesíti azt, akkor további pénzbeli j u t t a t á s o k r a s z á m í t h a t . A tábori p ü s p ö k s é g is belegyezett 1849. július 11-én, hogy legalább az itáliai háború végéig T a u b n e r lássa el a re- f o r m á t u s k a t o n á k a t is.59

Az e g y ü t t m ű k ö d é s j e l e k é n t értékelhető az is, hogy a tábori p ü s p ö k 1849. j a n u á r elején t á m o g a t t a T a u b n e r kitüntetését.6 0 Meg is kapta az evangélikus lelkész a kis a r a n y polgári é r d e m k e r e s z t e t az u r a l k o d ó 1849. j a n u á r 26-án kelt határozatával,6' sőt Ferenc József 1851.

április 8 - á n a m i n i s z t e r t a n á c s j a v a s l a t á r a díjmentes evangélikus konzisztóriumi t a n á c s o s s á nevezte ki. Az előterjesztést megfogalmazó kultuszminiszter, Leo T h u n gróf szerint a f o r r a - dalom és a h á b o r ú időszakában a katonai k ó r h á z a k b a n T a u b n e r teljes önfeláldozással va- lóban rendkívüli t e l j e s í t m é n y t n y ú j t o t t . Szerény és méltóságteljes magaviselete, szellemes és valódi p a t r i ó t a érzelmektől á t h a t o t t beszédei a k a t o n a s á g r a r e n d k í v ü l kedvező h a t á s t gyakoroltak. Külön kiemelte a miniszter, hogy a n o v a r r a i csatát k ö v e t ő e n mint egyedül j e - lenlévő lelkész segédkezett a betegek ellátásában, sőt t o l m á c s k é n t is b a j t á r s a i segítségére sietett. Ezen szolgálati teljesítmény, illetve elöljárói t á m o g a t ó v é l e m é n y e alapján ítélte m é l t ó n a k a t a n á c s o s i méltóságra.6 2

Ami viszont T a u b n e r pénzügyi ambícióit illeti, azok nem váltak valóra. A tábori p ü s - pökség t ö b b l e t m u n k á j á é r t - tekintettel magas fizetésére, amely évi hatszáz forint volt - csak évi h a t v a n f o r i n t kifizetését javasolta.6 3 T a u b n e r t lesújtotta a válasz, hiszen ő évi két- száz forintot s z e r e t e t t volna még pótlékként elkönyvelni, de ú j a b b k é r é s é r e a tábori p ü s - pökség 1849. s z e p t e m b e r 14-én csak annyit válaszolt, hogy k é r e l m é t a hivatali út b e t a r t á s á - val terjessze az illetékes f ó r u m o k elé.6 4 Taubner é r d e m e i b ő l sokat levon, hogy 1861-ben egy

„erkölcs elleni b ű n c s e l e k m é n y t " követően ő is dezertált a cs. kir, hadseregből.6 5

A tétovázó p i e m o n t i hadvezetés, illetve az egyes államok eltérő é r d e k e i 1848. július 2 3 - 25. között Custozzánál az osztrák h a d s e r e g döntő győzelméhez vezettek. Radetzky m á r augusztus 6 - á n kelt levelében t u d a t t a , hogy a h a d s e r e g - p a r a n c s n o k s á g Veronából M i l á n ó b a , a f ő h a d p a r a n c s n o k s á g pedig Bozenből Veronába költözik.6 6 A j ú l i u s v é g é n lezajlott h a r c o k - b a n különösen k i t ü n t e t t e m a g á t Adolf Czerkas, az 56. (Fürstenwärther) sorgyalogezred t á - bori papja. A legnehezebb p i l l a n a t o k b a n sem hagyta el ezredét, a Vicenza melletti h a r c o k - b a n például a legnagyobb golyózápor közepette vigasztalta a sebesülteket, és segédkezet nyújtott nekik. 1848. július 25-én, a San Giustina körüli harcok s o r á n , amikor ezrede egyik k a t o n á j a halálos lövést kapott, a haldoklót utolsó p e r c e i b e n m e g á l d o z t a t t a . Ettől a f e l e m e l ő jelenettől n é h á n y p i l l a n a t r a m e g s z ű n t a h a r c a szembenálló felek között.6 7

Arany, illetve ezüst lelkészi é r d e m k e r e s z t r e azok a tábori lelkészek t a r t h a t t a k igényt, akik nehéz, veszélyes k ö r ü l m é n y e k között teljesítették kötelességüket: a csatatéren, illetve

59 Hanak: Die evangelische Militävseelsorge im alten Österreich, 56-57.

60 ÖStA KA HKR FV Kt. 124. 1849:29.

299.

62 ÖStA Haus-, Hof-, und Staatsarchiv Kabinetsarchiv Kabinet Kanzlei-Vorträge Kt. 5.1851:1118.

6:1 ÖStA KA HKR FV Kt. 125. 1849:775.

64 ÖStA KA HKR FV Kt. 125. 1849:997.

65 Zakar Péter: Protestáns katonák lelki gondozása a cs. kir. hadseregben, 1773-1868. Hadtörté- nelmi Közlemények 115. évf. (2002) 1. sz. 22-23.

66 ÖStA KA HKR FV Kt. 123. 1848:123.

67 Bielik: Geschichte der k. u. k. Militär-Seelsorge, 198-200.; Freiherr von Zedlitz versben is meg- örökítette ezt a jelenetet. Hummel, Karl von: Kreuz und Schwert. Gedenkblätter der K. u. K.

Militär-Geistlichkeit. I. Theil, ohne Ort und Datum 34-36.

(13)

az ellenségtől veszélyeztetve lelkesítették a k a t o n á k a t , vagy m á s , k i t ü n t e t é s r e é r d e m e s cse- lekményekkel b á t o r s á g u k r ó l t e t t e k tanúbizonyságot. Az arany, illetve ezüst lelkészi é r d e m - keresztet a k i t ü n t e t e t t h a l á l á t követően vissza kellett j u t t a t n i a h a d i t a n á c s n a k ( h a d ü g y - m i n i s z t é r i u m n a k ) .6 8

Augusztus 9 - é n P i e m o n t aláírta a fegyverszüneti szerződést. E n n e k ellenére 1848 nya- rán a m o r v a s z u p e r i o r á t u s is küldött négy tábori p a p o t Itáliába, d e jellemző, hogy h a t je- lentkezőt nyelvtudás h i á n y á b a n el kellett utasítani. A h a r c t é r r e u t a z ó p a p o k n a k felszerelési és utazási t á m o g a t á s t fizettek.69 Augusztus elején ú j a b b két magyarországi p a p ( D u t k a J ó - zsef és Z s o h á r Raynec) i n d u l t Itáliába,7 0 a tábori püspökség ezzel egy időben ú j a b b tizen- nyolc lelkészt vezényelt az itáliai felkelés körzetében m ű k ö d ő t á b o r i kórházakhoz.7 1 A hó- nap közepén Fischer tíz m a g y a r , német, szláv és h o r v á t nyelven beszélő katolikus és h a t ortodox p a p kiküldésére t e t t javaslatot. A tábori püspökség e l e g e n d ő n e k t a r t o t t a öt katolikus és h á r o m ortodox lelkész kiküldését, az előbbieket a zágrábi egyházmegyéből p r ó b á l t á k toborozni. Mindegyik kiutazót százötven forint utazási és felszerelési pótlékban részesítet- ték. Ugyanekkor kezdték m e g tíz katolikus és h a t ortodox tábori k á p o l n a felszerelését is.72

Fischert m á r 1848. j ú n i u s 8 - á n arra utasította a h a d s e r e g - p a r a n c s n o k s á g , hogy a m e d - dig a f ő h a d p a r a n c s n o k s á g V e r o n á b a n m a r a d , addig m i n d k é t t á b o r i főpapi hivatalt ő ve- zesse. A m i n t sor kerül a költözésre, akkor a h a d s e r e g mellé r e n d e l t s z u p e r i o r á t u s t Bob- rovszkynak kell átvennie. Bobrovszky kinevezése azonban n e m várt h u l l á m o k a t k a v a r t . Megjelent ugyanis Fischernél S t e p h a n Schaffner, aki, arra hivatkozva, hogy ő két évvel t ö b b szolgálati idővel rendelkezik,7 3 mint Bobrovszky, m a g á n a k k ö v e t e l t e az új főlelkészi hivatalt. Fischer azzal vágott vissza, hogy nem egyedül a szolgálati évek számítanak az e l ő m e n e - telnél, m i r e a s é r t ő d ö t t S c h a f f n e r elutazott Bresciába, de a t á b o r i kórházi szolgálatot n e m vette át. Fischer epés megjegyzése szerint nála n e m c s a k a jó szolgálati teljesítmény, h a n e m a megfelelő nyelvtudás is hiányzott.7 4

1848 s z e p t e m b e r é b e n sor került a két itáliai szuperiorátus szétválasztására. Bobrovszky Milánóba t e t t e át a székhelyét, a m i azonban n e m módosított a k o r á b b i helyzeten. S z e p t e m - ber 23-án kelt j e l e n t é s é b e n t u d a t t a a tábori püspökséggel, hogy a sok beteg miatt m i n d i g ú j tábori k ó r h á z a k a t kell felállítani, így a tábori lelkészek alig-alig k é p e s e k feladataikat ellátni.

Amint lehetséges, ú j t á b o r i p a p o k kiküldésére lenne szükség, t o v á b b á k á p o l n á k r a is, külö- nösen ortodox t á b o r i k á p o l n á k b ó l volt nagy hiány. Ekkor tett j e l e n t é s t a tábori f ő p a p a Ta- másiban született Szegh Pál cisztercita atyának, a 48. (Ernő) sorgyalogezred tábori p a p j á - nak haláláról is. Szegh 1834 óta szolgált a m a g y a r kiegészítésű ezrednél, ahol á l t a l á n o s tiszteletnek örvendett. Elöljárói szerint szorgalmas lelkipásztor és j ó egyházi szónok volt.7 5

69 ÖStA KA HKR FV Kt. 123. 1848:675.

70 ÖStA KA HKR FV Kt. 123. 1848:704.

71 ÖStA KA HKR FV Protokoll der hohen hofkriegsraetlichen Rescripte und Gegenberichte 111. k.

288.

72 ÖStA KA HKR FVKt. 123. 1848:730.

73 Stephan Schaffner 1824 óta teljesített tábori lelkészi szolgálatot. Personal Stand des gesammten Militür-Clerus in der kais, 13.

74 ÖStA KA HKR FV Kt. 123. 1848:810.

75 National Tabelle und Conduite Liste über saemtliche in Ungarn, Croatien, Slavonien und Banate angestellten k.k. Regiments-Invalidenhaus-Festungs und Garnisons-Caplane im Jahre 1846. ÖStA KA Personalien. Conduite Liste der Militärgeistlichkeit 1846-1859. Kt. 859. Nr. 315.

(14)

1848. augusztus 6 - á n gutaütésben b a l t meg.^{7 6} U t ó d á u l először Simonfalvay Antalt rendel- t é k ki, aki e n n e k ellenére nem k e r ü l t az ezred á l l o m á n y á b a , így 1849. j a n u á r 24-én Udal- rich Ferenc f e r e n c e s atyát, a 9. (Miklós) huszárezred lelkészét vezényelték át a 48. sorgya- logezredhez.7 7

1848. s z e p t e m b e r 10-én M i l á n ó b a n Radetzky t á b o r n a g y p a r a n c s á r a az arany lelkészi é r d e m k e r e s z t t e l k i t ü n t e t e t t Adolf Czerkas m o n d o t t t á b o r i misét.7 8 A m i n d e n h a t ó Istenhez f o r d u l t , aki „a v i h a r b a n éppen úgy, m i n t a levegő s u s o g á s a közepette szeretetet és áldást"

a j á n d é k o z híveinek, aki „élt, erőt, és sikert a d o m á n y o z " fegyvereinknek. Felidézte a szónok a II. F e r d i n á n d h o z intézett isteni sugallatot is: „Ferdinande, non Te deseram!'79 Köszöne- t e t m o n d o t t a veszély napjaiban n y ú j t o t t isteni segítségért, és i m á d k o z o t t az Úr jövőbeni segítségéért. Könyörgött a M i n d e n h a t ó „legjobb k a t o n á i n a k üdvösségéért", a szép és nagy h a z á é r t , azért, h o g y a béke olajága „Ausztria fölött oltalmazva és felüdítve [az e m b e r e k e t ] távoli országokra és népekre is k i t e r j e d j e n és áldásos gyümölcsöket t e r e m j e n " , és végül, de n e m u t o l s ó s o r b a n a főméltóságú császári házért.8 0

N o h a 1849 f e b r u á r j á b a n a R ó m a i Köztársaság kikiáltásának híre F i r e n z é b e n is a köz- t á r s a s á g - p a r t i a k a t j u t t a t t a h a t a l o m r a , az olasz egységtörekvések l e g f o n t o s a b b t á m o g a t ó j a , Piemont, n é h á n y n a p o s k ü z d e l m e t követően, m á r c i u s 23-án vereséget szenvedett, m a j d fegyverszünetet kötött. Áprilisban a Firenzei Köztársaság, m a j d ezt k ö v e t ő e n Szicília, R ó m a és legvégül 1849. augusztus 22-én Velence adta meg magát. E n n e k e l l e n é r e még augusz- t u s b a n is h a t ú j a b b katonai kórházi lelkészt kellett Itáliába vezényelni.8 1 Bobrovszky And- r á s t ismét a h a d s e r e g mellé r e n d e l t é k tábori f ő p a p n a k , aki 1849. április l - j é n kelt jelenté- s é b e n t u d ó s í t o t t a feletteseit a p i e m o n t i a k fölött a r a t o t t győzelemről, és b e k ü l d t e az első ne- gyedéves anyakönyvi bejegyzéseinek másolatát is. Mint írta, a főhadiszállás visszatért Mi- l á n ó b a , és reméli, hogy ezzel z a v a r t a l a n lesz a k o m m u n i k á c i ó . Radetzky p a r a n c s á r a két ortodox t á b o r i lelkészt is a l k a l m a z t a k 1849. m á r c i u s közepén: Simeon J e f t i c s e t az 53. (Li- p ó t ) sorgyalogezredben az e z r e d k á p l á n , Basilius Subbotich távollétének idejére és T h e o d o r Solaricsot ideiglenesen Trevisoban, a 3. sz. tábori k ó r h á z b a n .8 2 Az i d ő k ö z b e n ismét felállí- t o t t hadseregi f ő h a d p a r a n c s n o k s á g o t (Armee-Generalkommando) 1849. október 31-én ú j r a feloszlatták, így Bobrovszky A n d r á s i m m á r o n másodszor t é r h e t e t t vissza Milánóba, helyőrségi lelkésznek.0 3

Az itáliai császári h a d s e r e g b e n h á r o m m a g y a r kiegészítésű, illetve kiegészítési köz- p o n t t a l r e n d e l k e z ő ezred szolgált. A 12. (Nádor) huszárezred 1849. j ú l i u s végén Lodiban állomásozott, t á b o r i papja Keller Mihály volt. A 62. (Turszky) sorgyalogezredben, M e s t r e - b e n Obholzer J á n o s , a 37. (Mihály) sorgyalogezredben, Bresciában Berkes Ferenc lelkész-

76 ÖStA KA HKR FV Kt. 123. 1848:949.

77 ÖStA KA HKR Personalevidenzen, Grundbücher, Schematismus der k. k. Militärgeistlichkeit I.

k.79.; ÖStA KA HKR FV Kt. 123. 1848:953.

78 Bielik: Geschichte der k. 11. k. Militär-Seelsorge, 312.

79 „Ferdinánd! Nem foglak elhagyni." (lat.) Vö.: Zsid. 13.5.

80 ÖStA KA HKR FV Kt. 123. 1848:977.

81 ÖStA KA HKR FV Protokoll der hohen hofkriegsraetlichen Rescripte und Gegenberichte 111. k.

313.

82 ÖStA KA HKR FV Kt. 124,1849:396.

8:i ÖStA KA FV Kt. 126.1849:1329.

(15)

kedett.8 4 Egyikükre sem volt panasz, a n n a k ellenére, hogy Harsányi S á m u e l r e f o r m á t u s t á - bori lelkész eltávolítását követően a magyar katolikus t á b o r i papokra is gyanakodott a 2. h a d - test p a r a n c s n o k s á g a ,8 5 sőt Berkest a Velence elleni h a d j á r a t b a n t a n ú s í t o t t áldozatos m u n - k á j á é r t ki is t ü n t e t t é k .8 6

Az 1 8 4 8 - 1 8 4 9 - e s itáliai h a d j á r a t b a n további t á b o r i lelkészek is k i t ü n t e t é s t kaptak, a n - n a k ellenére, hogy a h a d ü g y m i n i s z t é r i u m a kitüntetési előterjesztések s z á m á n a k m é r s é k - lése érdekében emlékeztette a tábori lelkészeket, hogy lelkészi é r d e m k e r e s z t e t csak azok k a p h a t n a k , akik kötelességeiket nehéz körülmények között, a csatatéren vagy az ellenségtől veszélyeztetve teljesítették.8 7 Franz Laurentschitsch, a 47. (Kinsky) sorgyalogezred t á b o r i p a p j a Bianchi e z r e d e s jelentése szerint m i n d e n nehézséget megosztott a katonákkal, őket m i n d e n k ö r ü l m é n y e k között lelkesítette. A csatatéren é p p e n úgy, mint a kötözőhelyeken és a k ó r h á z a k b a n n e m c s a k lelki vigaszt nyújtott a r á s z o r u l ó k n a k , h a n e m orvosi ellátásban is részesítette őket. Egy Trevisoból kiinduló ellenséges t á m a d á s során z s á k m á n y o l t egy grá- n á t o s zászlót, és n a g y m é r t é k b e n hozzájárult az ezred hősies tetteihez, s m i n d e z é r t a r a n y lelkészi é r d e m k e r e s z t t e l t ü n t e t t é k ki.8 8

Hasonló e l i s m e r é s b e n részesült 1849 tavaszán n y ú j t o t t katonai szolgálatáért Mihály J á n o s , az 5. k ö n n y ű l o v a s ezred k á p l á n j a is. Bresciából M o r t a r á b a m e n e t az út v a l a m e n n y i f á r a d a l m á t m e g o s z t o t t a a katonákkal, és lelkesítette őket. Miután megérkeztek M o r t a r á b a , a helybeli k ó r h á z b a n valamennyi sebesültnek feladta az utolsó kenetet. Ugyanígy cseleke- dett Vespolateben a kötözőhelyen, ahol m e g t u d t a , hogy a Novara felé vezető ú t o n sebesül- tek fekszenek. A leghevesebb tüzelés közepette h á r o m h u s z á r t ellátott a h a l o t t a k szentségé- vel. Visszafelé további sebesült h u s z á r o k a t az útról egy á r o k b a vonszolt, nehogy legázolják őket. Egész n a p és késő éjszaka is j á r t a a csatateret, és segített a sebesülteknek. A novarai k ó r h á z b a n is f á r a d h a t a t l a n u l tevékenykedett, és ezáltal különleges szolgálati é r d e m e k r e tett szert.8 9

Az 1 8 4 8 - 1 8 4 9 - e s itáliai h a d j á r a t során tüntették ki a legtöbb tábori lelkészt. Az eddig említetteken kívül k i t ü n t e t t é k még Josef Aksamovichot, a 11. határőr-gyalogezred t á b o r i papját, Anton A n i o n t , a klausneri lövészcsapat, Albert Brannichot, a 33. (Gyulai) sorgyalogezred tábori lelkészét, Josef Bednarovichot, a p á d u a i invalidusház p a p j á t , Bobrovszky A n d r á s tábori főlelkészt, Georg von Bojtort, a 61. (Rukavina) sorgyalogezred, D i d a k u s Fantsovichot, p a d u a i helyőrségi és kórházi lelkészét, J o h a n n Hnizdót, a 7. dragonyosezred, Cajetan H u e b e r t , a 4. (Lipót) dragonyosezred papját, S i m o n Jeftichet, a 62. (Turszky) sorgyalogezred ortodox lelkészét, Klacsány Zsigmondot, az 52. (Ferenc Károly) sorgyalogezred, J o h a n n Klenzet, a 3. (Károly Lajos) sorgyalogezred p a p j á t , Michael Kutuzowot, a 6. h a t á r - őr-gyalogezred o r t o d o x lelkészét, Augustin Landtot, a 16. (Friedrich) sorgyalogezred,9 0 J o - sef Mashizht, a 22. (Lipót) sorgyalogezred, Wenzel Möstlt, a 28. (Latour) sorgyalogezred,

ÖStA KA HKR FV Kt. 125. 1849:823.; Berkes Ferencet egyébként 1848. szeptember l-jén prezen- tálta Bémer László nagyváradi latin szertartású római katolikus püspök. ÖStA KA HKR FV Kt. 124.

1849:133-

85 ÖStA KA FV Sonderreiche Regiments-Seelsorge Infanterie-Regiment Nr. 47. Verordnungsbuch 1842-1868.139-140.

86 Bielik: Geschichte der k. u. k. Militär-Seelsorge und des Apostolischen Feld-Vicariates, 311.

87 ÖStA KA HKR FV Protokoll der hohen hofkriegsraetlichen Rescripte und Gegenberichte III. k. 311.

88 Bielik: Geschichte der k. u. k. Militär-Seelsorge, 200.; Hummel: Kreuz und Schwert, 29.

yu Landt esetében főként ékesszólását és irgalmasságát tartották elismerésre méltónak. Hummel:

Kreuz und Schwert, 13.