CSORBA GYŐZŐ
Vereség
Egy éjszaka
levetkőzött a fügefa Alatta a levél
gyűrt szoknya körbeér Ahol gyümölcsei
fordított csöcsformájú csöppnyi kinc&i csüggtek most ott rideg
gallyak lebegnek A kert
lakói csöndesen remegnek körülfogott'levert
megrémített sereg Mi lesz jövőre?
Előre
tanítom nyelvem sűrű búcsúszóra talán nem is elmondhatóra hiszen talán
e tél után
nyelvem se lesz már s ez az igyekvő
stréberség hátha meddő:
se árt se használ
Szekrényfiók
Itt minden van de semmit sem találok ha éppen kellene
... Sokféle régi jegy meg igazolvány kulcsok egy ronda epegyógyszer használati utasítása rokkant öngyújtók még dohányos éveimből
3
/
kis fadoboz Hindenburg képe rajta keresztben német zászló és magyar s tűszúrással „Isten velünk" szöveg (ártatlan giccs az első háborúból) bőr- és műbőr erszények jónehány betét golyóstollakba s mennyi más!
Ha rendre fölsorolnám legalább tízszer hosszabbra nőne versem Viszont
e tarkaság áldás nekem hiszen
keresgéléseim során
akármelyik tárgyat tolom tovább érintésére át- meg átjár
mint gyöngéd s változó meleg fuvallat egy-egy emlék odáig tetszhalott
s megtámogatja dőlő életem
DÖBRENTEI KORNÉL
JÁNOS PROFÁN JELENÉSEI Bevégzett látomások
Ködből ködbe visz a temetőút s elnyel, mint a kérdőjelek tengeröble.
Akár a sósav, minden álmot fölismerhetetlenné roncsol a nappal, mégis ezt a fény asszisztenciája mellett
purgatóriumivá hevített jelenlétet, szalmazsák-komótos rothadást, ami még az életem, mégis ezt, mint az éjszaka sötétzárkáját —:
a feketeség kátránypapír rétegei alatt
földnek fordított, préselt arcok s kibukó, még ringló-ruganyos nyelvek a beléjük fojtott tehertől talajba ellilultan,
fagytól kopogósak az ürbetétes kimondás visszamaradt burkai, mégis megörökülnek testámentumosan a bitó alól elkiáltott szavak, hóhéri fülekben is tartóssá
megfogan a visszhang: ISTEN VELETEK, ÉLJEN A SZABAD lMAGYARORSZÁG!;
a vér leoldhatatlan vaskarikája furcsán kibicsaklott nyakukon, előttem még így sem hajtanak fejet; a félelem folytonos magömlése ocsmány nyirkossággal dideregtet, mert itt a sír nem csupán munkagödör, s nem az enyészet szolid parkolója a temető, de tartalékot rejtő, nemzeti depó, 4
