CSORBA GYŐZŐ
Öregedőknek
Saját számlánkra öregedni senkit se rántani be
a göröngyösödő ösvény pocsolyáiba gödreibe csak hátra- csak átkiáltani a tapasztálatokat
meghagyni mindenkinek a maga-választotta utat cipelni az egyre súlyosodé ős-terheket
azt is amit az rák ránk aki szeret
s elbírni hogy akit meg mi szeretünk
viszonzásul szánakozó türelemmel bánjék velünk
s bár szigorú irányban löknék a napok
csak rögtönözni mikor ránk nyílnak a pillanatok látni hogy egyre inkább a reggel célja az est az esté meg a reggel a többi más fölösleges
hogy szákállunk is ha növesztjük nem egyébre váló
mint feltétlen megadást jelző fehér lobogó
Ha csak
Ha csak elvisz az út ha csak távolít nincs iránya más
csak hátat mutat csak kisebbedőt mind jobban elmosódót beleolvadót az ilyen-olyan színű és ilyen-olyan mintájú környezetbe
4
ha már csak a szokásos perspektíva szokásos tapasztalata segíthet hiteles mértéket látni ha csak
folt már egy lány haja és nem keret s a sarkak koppanásait
falatonként eszi az aszfalt ha csak előre szúrnak a nyilak s a járművek is hogyha csak lenyelnek eltűntetnek ki nem adnak hogyha csak záródnák ajtajaik ha tízszer annyi ideig
tart a szavak idézése mint amilyen hosszú ideig elhangzottak élve
ha csak a „nélkül" az egyetlen névutó ha csak ... ha csak ...
akkor... mivégre?
Három mély sóhajtás
PRIUSZ
Ó emberi fajom géniusza!
Megtartó hatalom!
Tudtára adom mindenkinek:
nincs senkinek
nálad sötétebb priusza.
VIGASZ
Korkülönbségünk koponyánkból ha majd ezer év múlva kiderítik,
legyintenek, s a két fejet
tudósán egymás mellé hengerítik.
ÁL
Nincs egyetlen igazi porcikája.
Ne örülj hát a mosolyának.
Megfogod egyszer s kezedben marad valamije.
5
