Bruno, M. – Sachs, J.: Az energia és az erőforrások elosztása

(1)

776 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

tisztika gazdag tapasztalatokat vett át a for- radalom előtti statisztikától, különösen a zemsztvo statisztikától. amely annak idején nem egy vonatkozásban előbbre járt, mint a kapitalista országok statisztikája. A szovjet statisztika új vonása az elemző munka ter- jedése, elmélyülése. A statisztika aktívan segíti a népgazdaság tervszerű irányítását:

alapul szolgál a tervezéshez, részt vesz ki—

dolgozásában,, ellenőrzi teljesítését, elemzi a társadalmi—gazdasági élet jelenségeit és fa—

lyamatait. A statisztikai munka gépesítéséről szólva ismertette az ASZGSZ második lép- csője üzembe helyezésének jelentőségét, a statisztikai adatfeldolgozás és elemzés ki- terjesztése, a határidők csökkentése szem- pontjából. Hangsúlyozta azoknak a munká- latoknak fontosságát, amelyeket a Szovjet- unió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusa, az 1982. májusi és novemberi plénumok ha—

tározatainak végrehajtása támaszt a szovjet statisztikával szemben.

A statisztikai munka folyamatosságát szin- vonalának fenntartását és további emelését az ifjú statisztikusok hivatástudata, a stlatisz—

tikai munka szeretete, alkotó megközelítése

biztosíthatja. x

A. Beliakov, a felelősségérzettel végzettx el—

mélyült szakmai munkáról, V. Tolkuskin és A. Ul'ianova pedig arról szólt, hogy mikáa- pen tükröződnek vissza az állami statisztikai szervek munkájában a tervezés, a gazdaság- irányítás, a gazdasági mechanizmus tökélete- sítésére hozott intézkedések. x

L. M. Volodarszkij zárszavában azt kérte a fiatal szakemberektől. hogy kezdeményez-X) zenek még többet a statisztikai munkában,

tanuljanak az idősebb, tapasztalt statisztiku—

soktól, ne elégedjenek meg az elért eredmé—i nyekkel. tökéletesítsék állandóan ismereteiket és járuljanak hozzá a szovjet statisztika to- vábbi fejlődéséhez.

(Ism.: Gyulay Ferenc)

GAZDASÁGSTATISZTIKA

BRUNO, M. — SACHS, J.:

AZ ENERGIA ÉS AZ ERÖFORRÁSOK ELOSZTÁSA

(Energy and resource allocation: a dynamic mo- del of the ,.Dutch disease".) — The Review of Eco- nomíc Studies. 1982. 159. sz. 845—859. p.

Az energiaáraknak az 1970-es évek dere—

kán történt emelkedése a kőolajtermelö or- szágok nemzeti jövedelmének jelentős növe- kedését eredményezte. A magasabb nyers—

anyagáraknak természetesen további hatásuk van az erőforrások ágazatok közötti elosztá- sára is. A nyersanyag-termelő ágazatok sú- lya a nemzetgazdaságon belül megnő, ugyan- akkor — elsősorban a késztermékek, minde- nekelőtt a feldolgozó ipar késztermékei rová- sára — a nyersanyag-kitermelő ágazatok ter- mékei iránt növekszik a kereslet. A készárut termelő és a nemzetközi árucserében koráb- ban nagy súllyal szereplő ágazatok vissza—

szorulását az irodalom ,,holland betegség"

(Dutch disease) néven tartja számon.

A kérdés iránt az európai országok közül elsősorban az Egyesült Királyságban, illetve az Egyesült Királysággal foglalkozó közgaz- clók körében mutatkozik érdeklődés. kétség- telenül az északi—tengeri kőolaj-lelőhelyek mi- att. amelyek az angol gazdaságban jelentős

változásokat okoztak.

A szerzők a kérdés és a jelenség sokrétű hatásainak elemzése érdekében ökonometri—

ai modellt ajánlanak vizsgálati eszközül. En—

nek a modellnek a következő szempontokra is ki kell terjednie: a tőketényező rövid tá- von belüli és hosszú távon belüli áramlásai- ra az egyes ágazatok között; a tőkefelhalmo-

zásra általában; a nemzetközi tőkeáramlá—

sokra; végül a vállalatoknak és a háztartá- soknak a fogyasztás, a megtakarítások és a beruházások terén követett magatartására.

A szerzők mindenekelőtt a ,,holland beteg- ség" részletes elemzését nyújtják; ennek ,,le—

folyása" nagyjából a következő: ha új erő—

forrást fedeznek fel. az ennek nyomán járó nemzetijövedelem-növekedés emelkedő ke- resletet eredményez mind a kereskedelmi forgalomba kerülő, mind az oda nem kerülő termékek iránt. A feltételezés szerint a kül—

kereskedelmi forgalom tárgyát nem képező termékek iránti kereslet belföldi forrásokból elégíthető ki, míg a külkereskedelmi forga—

lomba kerülő termékek iránti kereslet leg- alábbis részben, a növekvő import révén. A kereslet tehát mindkét terméktípus iránt meg—

nő, de a gazdasági egyensúly csak úgy rna- radhat fenn, ha a külkereskedelmi forgalom tárgyát nem képező termékek relativ árai emelkednek. Ez azzal jár együtt, hogy a ter—

melési tényezők a külkereskedelem tárgyát nem képező termékeket előállító ágazatokba áramlanak át, aminek viszont a külkereske- delemre orientált ágazatok súlyának viszany- lagos csökkenése az óra. A termelés tehát a külkereskedelmi forgalomba nem kerülő ter- mékek ágazataiban nő, míg a külkereskede- lemre orientált szektorokban a szükségletki- elégítés mindinkább csak az import útján Ie- hetséges. Ez pedig a belföldi termelésnek a fogyasztásban viselt arányát tovább csökken-

ti a szektorokban.

A tanulmány második része a vizsgálati modellt mutatja be. A nagyrészt magatartási

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

777

egyerüeteket tartalmazó modell — amely a fent fázolt gondolatmenet igazolását hiva- tott lolgálni — lényegében három blokkba rendezhető egyenletek halmaza. Két blokk a kétféle végtermék (a külkereskedelmi for—

galomba kerülő és nem kerülő végtermék) eyllításának összefüggéseit specifikálja; a h _mádik az energiablokk. A végtermékek előállítását termelési függvény típusú össze- függések szemléltetik, amelyek a hozzáadott érték és a közbenső ráfordítások közötti kap- csolatokat fejezik ki. A ráfordítások a to—

Vábbiakban ismét más termékek előállításá—

nak. az energiatermelésnek, valamint az im-

;portált nyersanyagok mennyiségének a függ—

vényeL

Az egyes egyenletek — a termelési össze- függéseken kívül — technológiai, export—. import-, ár—. bér- és jövedelmi. fogyasztási.

munkaerő—gazdálkodási, egyensúlyi, valamint pénzügyi összefüggéseket fejeznek ki. A ma—

dell összefüggéseinek száma 51.

A magatartási egyenletekkel szimulációs kísérleteket is végeztek, éspedig olyan érte- lemben. hogy az északi-tengeri kőolaj—kiter- meléssel, a nyersanyagárak világpiaci árá- nak emelkedésével és a nyersanyag-kiterme- lő ágazatok relatív súlyának növekedésével kapcsolatos feltételezéseket játszatták le a modellel, és a feltételezések továbbgyűrűző hatásait vizsgálták az angol gazdaságban.

(ism.: Nyáry Zsigmond)

A GABONAFÉLEK 1982. ÉVI TERMÉSEREDMÉNYEI EURÓPÁBAN

(Production. Cereals.) — FAO Monthly Bulletin of Statistics. 1982. 12. sz. 11—19. p.

A FAO az elmúlt év végén másodszor je- lentetett meg (immár korrigált) adatokat né—

hány fontosabb növény 1982. évi termelésé- ről. Az adatközlés a vetésterületre, a termés- átlagra és a termésmennyiségre terjed ki.

Noha csak Hollandia. Olaszország, Spa- nyolország és Svédország adatai véglege—

sek; a többi előzetesnek tekinthető (a FAO becslései vagy nem hivatalos adatok), kor- látozott pontosságú tájékozódásra már alka- lom nyílik. Az alábbiakban a nagyobb (száz- ezer hektár feletti) területtel rendelkező euró- pat termelőkről számolunk be úgy, hogy az 1982. évi hozamokat összevetjük az 1980-—

1982. évek átlagával (azaz az előző év meg- közelítő/,trendértékéhez viszonyítunk). Igen jó—

nak minősítjük az évet, ha az 1982. évi ter- mésátlag ilyen összevetésben több mint 10 százalékkal emelkedett. Jónak tekintjük azt az esetet, amikor a különbség meghaladja az 5 százalékot. Gyenge évről beszélünk akkor. ha a termésátlag 5 százalékot megha—

ladó mértékben csökkent.

Összefoglalóan megállapítható, hogy az 1982. év Európában kedvezett a gabonafé- léknek. Az összes gabonára számított termés- átlagot tekintve jó évet zárt Dánia, Lengyel—

ország, Magyarország és a Német Szövetsé- gi Köztársaság. Gyenge termésről csak Finnországban és Spanyolországban beszél- hetünk.

Búzából igen jó eredményt ért el Dánia és Portugália. (Utóbbi országban ez még mindíg jóval 2 tonna alatti termésátlagot jelent hektáronként.) Jó volt a búzatermés Ausztriában. Belgiumban, Hollandiában, Len- gyelországban és a Német Szövetségi Köz- társaságban. A korábbinál gyengébb hoza—

mot ért el Finnország és Svédország. (Svéd—

országban ez azért hektáronként 4 tonna feletti termésátlagot jelent.)

Rozsból jók voltak a hozamok Lengyelor—

szágban, a Német Demokratikus Köztáraság- ban. a Német Szövetségi Köztársaságban és a Szovjetunióban. (A Szovjetunió termésátla- . ga nem sokkal haladta meg a hektáronkénti egy tonnát.) Gyenge volt a termés Portugá—

liában és Spanyolországban.

Árpából igen jó eredményt ért el lrország.

Jó volt az árpatermés Dániában, Görögor—

szágban, Finnország és Spanyolország gyen—

gébb eredményt ért el, mint korábban.

A zabtermés igen jó volt a Német Szövet- ségi Köztársaságban és Csehszlovákia is jó évet mondhat magáénak. Gyenge volt a termés Finnországban, Olaszországban és Spanyolországban.

A kukoricahozamok igen jók voltak Görög- országban és Magyarországon. A nem hivatalos görög adat hektáronként 8.5 tonna ter—

mésátlagról szól. Jó volt a kukoricatermés Bulgáriában. Jugoszláviában és a Német Szövetségi Köztársaságban. Gyenge termés- ről csak Portugáliában beszélhetünk.

A gabonafélék összes vetésterülete az utóbbi három évben 1982—ben volt a legnagyobb Európában.

Ugyanez mondható el a búza vetésterüle- téről is. Az egymillió hektár feletti termelők közül Bulgária, Csehszlovákia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország. Jugo- szlávia, Lengyelország. Magyarország és Olaszország az előző évhez képest növelte a búza vetésterületét.

Az előző évhez képest a rozs vetésterülete is növekedett Európában.

Az árpa vetésterülete, akárcsak a búzáé, az utóbbi három évben a legnagyobb volt.

Az egymillió hektár feletti termelők közül az Egyesült Királyságban, Lengyelországban, Spanyolországban és a Szovjetunióban nőtt az árpa vetésterülete.

A zab vetésterülete az előző évhez képest valamelyest csökkent. a kukoricáé az előző évinél nagyobb volt, de elmaradt az 1980. évi területtől. Az egymillió hektár feletti termelők