Gibbs, J.P. – Martin, T.W.: Az urbanizáció, a technológia és a munkamegoszlás összefüggése a nemzetközi adatok tükrében

(1)

668

vállalatok az agglomeráció területén kí- vül települtek. Ezt követte az agglome—

rációba telepített, de más centrumból irányitott leányvállalatok dolgozóinak és az össznépességnek az arányszámitása, majd a két mutató mérlege, amely az agglomerációk irányitó szerepkörének egyik jellemzője volt. -

A következőkben szerző azzal jelle- mezte az agglomerációk irányító szere- pét, hogy a helyben települt leányválla—

latok, illetve dolgozóik száma miként oszlik meg a termelő és a nem termelő, szolgáltató nemzetgazdaság? ágak között.

Az iparági bontásban részletezett adatok meghatározták az agglomerációk köze—

lebbi profilját is.

A többféle mutató egybevetése első- sorban azt világította meg, hogy a pá—

rizsi agglomeráció (amely tulajdonkép—

pen 221 településből áll) kiemelkedő sze—

repet tölt be az egész országban, az összes többi vidéki metropolishoz mér—

ten. Ezt többek között az is bizonyítja, hogy a Párizson kívül telepitett összes vállalatok dolgozóinak 19 százalékát tn- l—ajdonképpen Párizsból irányítják. Pá- rizs hatása olyan mértékű, hogy az előbbiekben vázolt vizsgálatok szerint a megrék (départements) sokkal jobban függnek Párizstól, mint minden más agglomerációtól. Párizs és a nyolc vidéki metropolis között csak akkor alakulhatna ki egyensúly az irányító szerepkör tekin- tetében, ha az utóbbiak népességét há—

romszorosára, négyszeresére növelnék, Párizs lakossága pedig változatlan ma- radna. A tanulmány ezt a lehetőséget nem tekinti reálisnak.

Meglepő, hogy a sűrűbb település- és városhálózattal rendelkező Franciaország

is ketté osztható. A nyugati országrész—

ben ugyanis csak két település minősít- hető vidéki metropolisnak, míg a többi hat a Marseille—Le Havre vonaltól ke—

letre fekszik. Kiemelendő az is, hogy igen nagyfokú kapcsolat áll fenn az agglomerációk között, amit többek között az is bizonyít, hogy 6 agglomerációban az alkalmazottak felét tulajdonképpen más vidéki központ irányítja. Mindez azt igazolja, hogy az ország regionális egységei egyáltalán nem tekinthetők zárt gazdasági egységeknek. Ugyanakkor azon—

ban az ismertetett adatok mégis módot nyújtanak arra, hogy az interregionális kapcsolatok meghatározott mértéke sze—

rint az említett nyolc város és Párizs régióinak megyék szerint kialakult ha- tárai kijelölhetők legyenek.

(Ism.: Dányi Dezső)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

GIBBS, d. P.——MARTIN, T. W.:

AZ URBANlZÁCIÓ,

A TECHNOLÓGIA ÉsA MUNKAMEGOSZTÁS összes—'üooese

A NEMZETKÖZI ADATOK TOKRÉBEN (Urbanlzation, technology and the division;

of labor: international pattems.) -- American"

Sociologlcal Review. 1962. 5. sz. sav—m. p. '

A települések nagyságának növekedése arra vezet, hogy a növekvő létszámú településeken belül nem tudnak minden olyan terméket előállítani, ami a népes—- ség fenntartásához szükséges. Éppen ezért bizonyos településnagyság kialakulásának előfeltétele, hogy munkamegosztás, ala—

kuljon ki, másrészt pedig a társadalom*

műszaki fejlettsége meghatározott szín- vonalat érjen el annak érdekében, hogy a munkamegosztás során a várostól tá—

vol termelt javakat a városba el "tudják juttatni. Nem kétséges tehát, hogy az urbanizáció foka szoros összefüggésben van a munkamegosztás és a technológia fejlődésével. Ezzel kapcsolatban szerzők a következő hipotéziseket állították fel:

a,) Az urbanizáció foka egyenesen ará- nyos a munkamegosztással.

b) A munkamegosztás egyenesen ará—

nyos a fogyasztási javak területi szóró- dásával.

c) Az urbanizáció foka egyenesen ará—

nyos a technológia fejlődésével.

d) A technológia fejlődése egyenesen arányos a fogyasztási javak területi szó- ródásával.

Szerzők megkísérelték hipotéziseiket nemzetközi statisztikai adatokkal alátá- masztani. Ennek érdekében azonban mu- tatószámokat kellett kidolgózni a munka- megosztás és a technológiai ' színvonal

jellemzésére. *

A munkamegosztás fokát a foglalkoz- tatottaknak a különböző termelési ágak közötti megoszlásával lehet jellemezni.

Szerzők 45 országra vonatkozóan meg- vizsgálták a foglalkoztatottak megoszlá—

sát a 9 fő termelési ágazat között. A munkamegosztás fokmérőjéül pedig a kö- vetkező mutatószámot dolgozták ki:

1 [E x']

_(2 a:)!

ahol X az egyes ágazatokban dolgozók száma. Ha valamely országban munka—

megosztás egyáltalán nem figyelhető meg, vagyis az egész kereső népesség egyetlen ágazatba tömörül, akkor a mu—

tató értéke 0 lesz, :ha pedig a népesség a 9 gazdasági ágazat között egyenletesen

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

669

oszlik meg az együttható 0,8889 értéket veszi fel.

A technológia. fejlettségének a szín- vonalát az egy főre jutó energiafogyasz—

tással kívánták jellemezni. Számításaik—

ban az energiafogyasztást az egy főre

"jutó szénfogyasztással fejezték ki.

A statisztikai számbavétel szempontjá- ból meglehetős nehézséget okozott a fo—

gyasztási javak területi eloszlásának, szó—

ródásának a mérése is.A fogyasztási javak országon belüli eloszlásáról egy—

általán nem állnak rendelkezésre adatok.

Valamivel kedvezőbb a helyzet a javak országok közötti, eloszlásának esetében.

A fogyasztási javak nemzetközi eloszlá—

sának mérésére a következő mutatót alkalmazták:

7L

2(X1)(Y1)Jr--*(Xi)(Y1H-—*(Xn)(Yn)

.mi

X

Pa

xlOOO

ahol

i. . .n — azok az országok, melyekből a vizsgált ország termékeket importál,

XI —— az 11 országból származó im-

port dollárértéke,

Y, —- az i ország középpontjától a vizsgált ország középpontjáig terjedő távolság becsült értéke, Pa —- az importáló ország népes—

sége.

Kétségtelen, hogy ez a mutatószám sok hiányossággal rendelkezik. Igy nem veszi számításba az importált áruk mennyisé—

gét. Feltételezi —— s ez sok esetben nem áll fenn -—-, hogy minden áru az impor—

táló ország középpontjába érkezik és az exportáló ország középpontjából indul el.

Feltételezi azt is, hogy az áruk az orszá- gok között mindig meghatározott és ugyanazon az útvonalon mozognak. Leg—

lényegesebb hibája azonban kétségkívül az, hogy semmit sem mond az országon belüli áruelhelyezkedésről. Ennek elle- nére szerzők feltételezik, hogy az áruk országon belüli és országok közötti szó—

ródá'sa között szoros kapcsolat van. (

Ezt a három mutatószámot 45 országra vonatkozóan dolgozták ki és egybevetet—

ték az illető országok urbanizációs szint- jével. A vizsgálat eredményeképpen vala- mennyi előzetes hipotézisüket igazolták.

Igy az urbanizáció foka és a munka- megosztás színvonala között -i—0,91—es, a munkamegosztás és a fogyasztási javak eloszlása között _j-O,83—as, az urbanizáció foka és a technológia fejlettségének mé—

rőszáma között 4—0,84-es, a technológia fejlettsége és a fogyasztási javak szóró—

dása között pedig 4—0,79—es korrelációs együtthatót találtak. Szoros a kapcsolat a munkamegosztás foka és a tech—

nológia fejlettsége között is, ahol a kor- relációs együttható 0,85 volt;

A vizsgálatot különböző városnagyság kategóriák szerint is elvégezték. Ennek eredményeképpen megállapították, hogy természetesen a nagyobb (100 OOO—nél né—

pesebb városok esetén az urbanizáció és a munkamegosztás foka, valamint a mű—

szaki fejlettségi színvonal közötti kap—

csolat szorosabb, mint kisebb városoknál.

A korrelációs együttható nagysága a vá—

rosok nagyságkategóriáival egyenes arány—

ban emelkedik.

Szerzők hangsúlyozzák, hogy a vizs—

gált ismérvek között a talált összefüg- gések nem annyira aszorosak, hogy bizonyos határok között kivételek ne fordul- hatnának elő. Ennek ellenére kétségtelen az, hogy a munkamegosztás és a műszaki fejlettség színvonala határt szab a Vá- rosok fejlődésének, tehát a munkameg- osztás és a műszaki fejlődés meghatáro- zott színvonalán a városok csak meg—

határozott nagyságot érhetnek el, azon túli fejlődésük ,,túlurbanizációra" vezet, mert a megfelelő termelési háttér hiá- nyában nem lehet biztosítani a népesség megélhetését.

Nyilvánvaló tehát, hogy valamely tár—

sadalomban a normák, értékrendszerek stb. csak a munkamegosztás és a mű—

szaki fejlettség korlátai között alakíthat—

ják ki a városok nagyságát s ebből a szempontból erősen másodlagos szerepet játszanak az urbanizáció folyamatában.

(Ism.: Szelényi Iván)