Tervezet a nemzetközi összehasonlító születésszabályozási és családtervezési vizsgálatra

.896 HALKOVICS LÁSZLÓ

a hazai és külföldi tapasztalatok figyelembe-vételével úgy dolgozta ki, hogy állandósága az adatok összehasonlíthatóságát több év viszonylatában is biztosí—

totta. Az eredmények mellett hiányosságként kell megemlítenünk, hogy az ezek- ben az években kifejtett adatközlési tevékenység nem érte el azt a színvonalat, amely a magyar hivatalos iparstatisztikai munkálkodást az első világháború.

előtt jellemezte.

IRODALOM

Alliauander Ödön: Magyarország bánya- és kohóipara az 1912—1926. évben. Budapest, 1931.

:3084—557 old. !

Dr. Árvay József: A magyar ipar. Budapest. 1941. 804 old.

Bányászati és ipari statisztikai zsebkönyv. Budapest, 1948. 200 old.

Herend Iván—Ránki György: Magyarország gyár-ipara az imperializmus első világháború 'előtti időszakában, 1900—1914. Budapest, 1955. 396 old.

Herend T, Iván—Ránki György: Magyarország gyáripara a második világháború előtt és a háború időszakában (1933—1944). Budapest, 1958. 624 old.

Incze Miklós: Az 1929—1933. évi világgazdasági válság hatása Magyarországon. Budapest.

1955. 526 old.

Industrie-Statistik der Österreichischen Monarchia für das Jahr 1858. III. Heft. Chemíache Producte. Wien, 1861. 137 old.

Jegyzőkönyv az Országos statisztikai Tanács ,,Gazdasági Szakbizottságának" 1931. évi már-

"eius 2-1, 19-i és 20—i üléséről. Budapest, 1931.

Dr. Jekelfalussy József: Magyarország iparstatisztikáia 1885—ben. Budapest, 1886. 193 old.

A magyar gyáripar két világháború között 1919—1939. Budapest. 1942. 193 old.

A M. Kir. Központi statisztikai Hivatal munkássága. (1871—1911.) Budapest. 1911. 616 old A M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal munkatervei, 1923—1944-ig.

Magyar Statisztikai Évkönyv. Új Folyam. XXVII.—L. évfolyam. isis—1942.

Magyar Statisztikai Szemle. I—XXII. évfolyam. maa—1944.

Magyar Statisztikai Zsebkönyv. 1931—1943.

A Magyar Szent Korona országai gyár-iparának üzemei és munkásstatisztikáia az 1910. év—

161. Budapest, 1915. 1404-426 old.

Petró István: Magyarország villamosításának állapota az 1925. évben. Budapest, 1927. 317 old.

Revue de la Société Hongroise de Statistigue. 1923. 1924.

sas Leó: A magyar iparstatisztika története. Budapest, 1957, 198 old. (Kézirat) Sándor Vilmos: Nagyipari fejlődés Magyarországon ism—1900. Budapest. 1954. 771 old.

Statisztikai Havi Közlemények. 1920—1936.

Statisztikai Kéziratos Közlemények. igan—1944.

statisztikai Negyedévi Közlemények. 1937—1943.

Dr. Szigeti Gyula: A magyar iparstatisztika irodalma 1946—ig. Budapest. 1957. 245 old. (Kéz- irat.)

szterényi József: A magyar Korona Országainak gyáripara az 1898. évben. 1. füzet Általános rész. Budapest. 305 old.

Szterényi József—Ladányi Jenő: A magyar ipar a Világháborúban. Budapest, 1933. 392 old.

PESEOME

Hacmmmm ouepic ripencraanzer coőoü coxpamenumü Bapuam' paÖOTbI, ynocroennoü

*nepBoi'i npezvmn Ha Koma/pee no ucropun cramcmxu, Kompui'i őbm oprauusoaan [leirrpzmb- HbIM C'ra'mcmuecxum Vnpai'meimem " Cramcmuecxoü cexuzeü BeHrepcxoro Siconommecxoro

*OÖHIBCTBH B 1964 muy, 14 aaonno zannerca Tperbeü tiacrmo csonnoro Tpvna anropa o npoaeneu- aux Beurepcxoi'i OÚDHUMaHbHOü cramc'mxoi'i B Teuenue ee cronemero cvuiecrsoaanmi 06—

cnenosanuzx B oönacm npommumeuiioü cramcmxn. ,

B aroü nac'm caoero ouepxa aa'rop ocranannuaae'rcn Ha "(momentan Beurepcxoü diaő- puuHO-saaoacxoi'i npommumeiiiiocm n npommmnennux oőcneaoaauuax B nepnon c 1921 no 1944 ron. LIeHTpanbiioe Cramcmaecxoe Vnpaanenue nocne nepaoü Nmponoü Boünu B Hauane naauuarux roncs paapaőorano Hoayio cucremy npomumneimoü cramcmxu. Hasan cnc'rema öbma paspaÖO'raHa BeHPepCKI/IMH CTaTMCTMKaMM npu ucnonbsosanuu oreuecraennoro " aa- pvöemnoro onbrra. anaaneime anmmmo ;; cmepy cnoero Haőmoneiivm c'ra'mcrmcy ropni)—

noöbmaionieü u Me'rannvpmtiecxoü npomumnennocm H Bnnorb no 1938 maa nomeneimo paaanaano ace ero nanbiue. ABTOp Manaraer paőoru n peavnb'rarm B causa c pervnapnmm cramcrmecxum wemM B oőnacm memcoifi npomumnenuocm, a Taxme pacnonomeuneü memav menxoii n (paöpmno—saaoucmi'i npomumneunoci'bio ,T. H. ,,cpezmeiá npoMumneHHoc'm"

" Ba'l'eM ocrauasmmaercn Ha nemenbnocm Lleii'rpanbuoro Cramcmaecxoro anaanem'm B

wxoőna'cm oőpaőorxn, pemc-rpaimu u nvőmmaumi naunmx npomunmeimoü cramcmxn.

IPARS'I'ATISZTIKAI ADATFELVÉTELEK

897

SUMMARY

The study is an abridged version of the work rewarded with the first prize at

the competition on history of statistics set up by the Central statistical Office and the Statistical Section of the Hungarian Society of Economics in 1964, and is the

third part of the author's

summary work on the data collections of industrial statistics

performed during the 100 years of Hungarian official statistics.

In this part of his study the author describes the situation of the Hungarian manufacturing industry and the data collections performed in the field of Hungarian industrial statistics between 1921 and 1944. After World War I, at the beginning of the twenties, a new system of industrial statistics was drawn up by the Central _Statistical Office. The new system of the statistical data collection relating to the

manufacturing industry was developed by using the home and foreign experiences.

Also statistics of mining and metallurgy came under the control of the Office which gradually developed them further until 1938.

The author reviews the work and the results connected with the regular statis—

tical account of the activity of the small—scale industry and of the so—called "middle—

scale industry", lying between the small-scale and manufacturing industry, as well as the activity of the Central Statistical Office in the field of the processing, regis- tration and publication of industrial statistics.

8 Statisztikai Szemle

SZEMLE

TERVEZET ,

A NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLlTÓ SZÚLETÉSSZABÁLYOZÁSE És CSALÁDTERVEZÉSI VIZSGÁLATRA

DR. SZABADY EGON

A tervezetet a Nemzetközi Családter—

vezési Szövetség európai, közel-keleti és afrikai régiója az 1965. június 18—án Londonban tartott értekezleten megvi—

tatta és elfogadta.

Az értekezleten részt vett dr. Agnete Bmestrup (Dánia, a Nemzetközi Család- tervezési Szövetség európai régiójának elnöke), dr. T. Sjövall (Svédország, a

Nemzetközi Családtervezési Szövetség

.,

európai régiojának elnökhelyettese), Mrs.

Joan Rettie (a Nemzetközi Családter-

vezési Szövetség európai régiójának tit—

kára), D. Glass professzor (Egyesült Ki—

rályság), V. Valaoras professzor (Görög—

ország), dr. G. Danezis (Görögország),

dr. Szabady Egon, a Központi Statisz—

tikai Hivatal elnökhelyettese, a Magyar

Tudományos Akadémia Demográfiai Bi- zottságának titkára, d'r. Horn Béla egye—

temi tanár, az I. sz. Női Klinika igaz—

gatója, dr. Klinger András, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezető—he—

lyettese.

1. A vizsgálat célkitűzései

A vizsgálat célja olyan információk szerzése különböző társadalmi, gazdasági helyzetben levő népességek születéssza—

bályozási és családtervezési magatartá—

sáról, amelyek a vizsgálat programját, felvételi és feldolgozási módszereit te—

kintve egymással összehasonlíthatók, és

az egyes országok számára lényeges kö—

vetkeztetések levonására alkalmasak.

A több országban elvégzendő vizs—

gálatok nemzetközi programja nem zár—

ja ki, hogy az egyes országokban a vizs- gálatot sajátos nemzeti programmal bő—

vítsék, viszont lehetővé teszi, hogy a

későbbiek során további országok kap—

csolódhassanak a programhoz, amely szé—

lesebb körű összehasonlítást és tájéko—

zódást tenne lehetővé. A nemzetközi program ezért csupán néhány főbb két-

dés vizsgálatára terjed ki.

A vizsgálat felderíteni kívánja a nők:

termékenységtörténetét,

születésszabályozási magatartását, családterveit,

és ezek differenciáltságát.

2. A vizsgálat módszere:

Az információkat interjúk összegyűj—

tése (adatfelvétel) és feldolgozása révén kellene megszerezni. A megkérdemndő személyek számának megállapításánál és.

kiválasztásánál -- a mintavételi elvek figyelembevételével -— célszerű lenne egy——

ségesen eljárni, illetőleg, ha ez nem biz—

tosítható, a mintával kapcsolatos mini—

mális követelményeknek eleget kell

tenni.

A kikérdezés során feltétlenül bizto——

sítani kell a megfelelő légkört, a kikér—

dező és kikérdezett őszinte kapcsolatát, ennek objektív és szubjektív feltételeit.

Ez legcélszerűbben egészségügyi személy—

zet, társadalmi dolgozók vagy egyéb sze-

mélyzet részéről történő kikérdezés ese——

tén látszik megvalósíthatónak.

Az adatfelvétel előkészítését (nyomtat—

ványok, a kikérdezők képzése, feldolgo—

zási tervek stb.) 1965-ben lehetne elvé- gezni. Lefolytatását 2—3 hónapra kel-

lene tervezni, az ellenőrzés és feldol- gozás (kódolással és gépi úton) kb.

ugyanennyi időt venne igénybe, így "a

vizsgálat eredményei és elemzése 1966 végén rendelkezésre állnának.

3. A minta tartalma és terjedelme

A születésszabályozással és családter—

vezéssel kapcsolatos vizsgálat céljaira a leghelyesebb lenne a mintavételi elvek—v

SZEDILE

899

nek megfelelően a 15—49 éves korú osszes nek köréből venni mintat (egyes orszagok kiterjeszthetik vizsgalatukat a propagativ kornál idösebb nekre is ——

a berejezett termékenység megallapita—

sára —, de a nemzetkozi összehason- litás csak a 15—49 éves nőkre fog vo—

natkozní). A feldolgozasi és elemzési technika egyszerűsitese, a nem valaszo- lók varhato arányának csökkentése, sok nem őszinte válasz kiküszobmese es egy nemzetkozi minimális program végre—

hajthatósaga érdekében azonban célsze—

ru volna a vizsgálatot a házas nokre korlátozni. Tekintettel arra, hogy egyes országokban csak a már szült (gyerme—

kes) nazas nök fognak a vizsgálatban szerepelni, kívánatos, hogy minden vizs—

gálat feldolgozásánál elkülönítve is sze- repeljenek a gyermektelen és a gyerme—

kes házas nök adatai. A nök vizsgálata mellett felmerül —- esetleg kisebb al—

minta alapján —— a férfiak megkérde—

zése is, különös tekintettel a két házas—

fél válaszainak különbségére.

Az adatok összehasonlíthatósága szem- pontjából a maximális követelmény az

lenne, hogy a nyert információk —— há—

nyadosbecslést feltételezve —— 95 száza—

lékos valószínűségi szinten 2 százaléknál kisebb relativ hibával álljanak rendel—

kezésre. Ezt a követelményt a megfe—

lelő népesség 1—2 százalékának megkér—

dezésével lehetne kielégíteni, ami azon—

ban —— tekintetbe véve az ilyen inter—

júk készítésére alkalmas személyek ki—

válogatásának és kiképzésének nehézsé—

geit és az interjúk költségeit — az or—

szágok nagy részében megoldhatatlan

feladatot jelentene. Összevontabb feldol—

gozási csoportosítások használata és a jelzettnél valamivel nagyobb, de az ösz—

szehasonlithatóságot még biztositó rela- tív hiba megtűrése esetében ezért az egyes országok kérdéses népességének lélekszámától függően 0,06—0,04 százalé—

kos mintával is meg lehetne elégedni.

A minta terjedelme azonban a legki—

sebb lakosságú országban sem lehetne 3000 kikérdezésnél kisebb, és minden országban gondoskodni kellene egy tar—

talék mintáról is, amellyel a nem vála—

szolás okozta esetleges hiányokat pótolni

lehet. *

4. A kiválasztás és a kikérdezés módja

A vizsgált sokaság a kiválasztás mód—

ját illetően az összlakosságból mint alap—

sokaságból vett minta. A kiválasztás ez

esetben a népszámlálási anyagok alap—

ján történne, vagy ahol erre (törvényes okok miatt) nincs lehetőség, egyéb olyan jegyzékekből (főleg társadalombiztosítási

8*

nyilvántartásokból, választási jegyzékek-

ből stb.), amelyek biztosítják az egész népesség részvételét a mintában. Ahol ilyen jellegű kiválasztásra sincs lehető—

ség, inkább a területi mintavétel a ki—

vánatos (esetleg nagyobb mintával).

Másik —-— kiegészítő — módszerként ki- nálkozik, hogy a reprezentatív felvétel

mellett egy adott területen (városban vagy községek egy csoportjában) a há-

zas nők egészére vonatkozó teljeskörű felvételre kerüljön sor. A vizsgálatnak ez a módja a reprezentatív jelleget biz—

tosítja, ugyanakkor költség— és munka—

igényesebb. A kikérdezést ugyanis ebben az esetben a lakóhelyén történt látogatás során kellene elvégezni.

5. A vizsgálat kontrollja

Mindkét vizsgálati mód szükségessé te—

szi a kapott eredmények ellenőrzését.

Erre elsősorban a teljeskörű statisztikák idevonatkozó eredményei adnak lehető—

séget (népszámlálás, születési statisztika;

legalizált abortuszrendszerben az abor- tuszstatisztika; fogamzásgátló szerek fo-

gyasztási adatai stb.). Mivel főleg a

második mód esetében számítani lehet arra, hogy a kikérdezés során kapott

adatok egy része hiányos lesz, biztosi—

tani kell megfelelő korrekciós számitá-

sok, illetve becslések lehetőségét a tel-

jeskörű statisztikák alapján. Ezért te—

kintetbe kell venni az ilyen irányú ada-

tokkal való (fogalmi, csoportosítási stb.) összhang kérdését is.

6. Az információk tartalma

Az alábbi felsorolásban elsősorban azo—

kat az alapvető kérdéseket tüntettük fel, melyekre vonatkozóan' minden országban

egységesen választ kellene kapni, és ame—

lyeknek csoportosítása, feldolgozása is egységes terv szerint készülne. Ezen túl- menően feltüntettük azokat a kérdése-

ket is, amelyeket célszerű volna e téma-

körben szintén megvizsgálni, amennyi- ben erre az adott országban lehetőség van (elsősorban a pénzügyi erőforrások—

tól függően). E kérdések tekintetében

esetleg országonként speciális kiegészité—

sek, illetve módosítások is tehetők.

A vizsgálat minimális programja a kö—

vetkező: ,

Differenciálís ismérvek:

életkor-Fa férj életkora,

foglalkozás,

a férj foglalkozása, iskolai végzettség,

a házasság(ok) időpontja és a változáswk) időpontja (válás, özvegyülés);

Termékenység, születésszabályozás:

termékenységtörténet,

születésszabályozás alkalmazása, a születésszabályozás módja,