Crewe, I.: A Társadalomtudományi Kutató Tanács Adatfelvétel-archívuma

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

KULFÓLDI STATISZTIKAI IRODALOM*

A STATISZTIKAI ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

CREWE, l.;

A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI

KUTATÓ TANÁCS ADATFELVÉTEL-ARCHIVUMA (The SSRC Survey Archive.) — Statistical News.

1979. május B—H. p.

Az angol Társadalomtudományi Kutató Ta—

nács (Social Science Research Council) tíz évvel ezelőtt létesítette az AdatfelvéteI-archí- vumot (eredetileg adatbank elnevezéssel) az Essex egyetemen. Felállítását az 1960-as években jelentkező szómos összetett jelenség indokolta: a számítógép-technika gyors fej—

lődése, a statisztikai megfigyelések és kuta- tások számának gyarapodása, a társadalom- tudósok érdeklődése az adatgyűjtemények iránt (többek között mintavétel céljából) és a piackutatás előtérbe kerülése. Ennek az irányvoralnak várható folytatása a ritka for- rások h )tékony felhasználását tette szüksé—

gessé.

Az aulttfelvétel különösen költséges és fá- rasztó tc'mája a kutatásnak, s esetleg fölös- leges áliedésekhez vezet, hiteles másolatot szereznl oedig a már meglevő adatfelvétel- ről összehasonlító kutatások céljára sokszor igen sok akadályba ütközik. Mivel az adat- felvétel költségei magasak, az adatok újra- előállításának marginális költségei pedig vi- szonylag alacsonyak, önként adódik az a megoldás. hogy olyan nemzeti könyvtárat lé—

tesítsenek, amely a társadalomtudományi tel- vételekből nyert adatokat tárolja, kölcsönzi.

Az elhatározás gyakorlati megvalósítása azonban nem volt zökkenőmentes: a kor—

mányzattól és (: magánvállalatoktól szárma- zó adatok mennyisége és minősége nem te- lelt meg a várakozásoknak, legalábbis az in- dulást követő években; az akadémiai mód- szerek, különösen a szociológia területén egy ideig kevésbé használták fel a kvantitatív kutatásokat, és csak újabban fordultak újra

"A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően ::

ebbe az irányba; a KWlC-rendszer (Key Words in Context—Kulcsszavak összefüggés- ben) pedig nem bizonyult eléggé használ- hatónak az Archívum gyűjteményének növe-

kedése során.

Az Archívum célja: begyűjteni, feldolgoz- ni és terjeszteni a társadalomtudományi adat- felvételek eredményeit másodlagos elemzések céljára. A cikk szerzője a továbbiakban sor- ra veszi az Archívum tevékenységének leg—

fontosabb részeit.

Begyűite'sí tevékenység. Az Archivum be—

kéri azokat az adatfelvételeket. amelyek

a) Nagy-Britannióra vagy annak egy részére vo- natkoznak:

b) amelyeket brit kutatók irányítottak:

c) amelyek valósznűleg érdeklődésre tartanak szó- mot a brit kutatók körében.

A begyűjtésnél szigorú szabályok biztosít- ják a bizalmas kezelést. Nem fogadnak el neveket tartalmazó adatgyűjtést. vagy ha az adatszolgáltatók valamilyen módon azonosít- hatók. Egyébként nincsenek merev előírások a begyűjtendő adatfelvételek jellegét illető—

en, amennyiben azok a számítógép számára leolvashatók, a kísérő dokumentáció pontos és az előírásoknak megfelelő.

Az égetett italok piackutatását célzó fel- vételeket csak esetenként fogadják el. úgy- szintén korla'tozzák a kevésbé általános té- mákra vonatkozó, inkább helyi jelentőségű adatfelvételek gyűjtését és természetesen nem adnak helyet a gyengébb minőségűnek ítélt adatfelvételeknek. Mindenesetre az az általános cél, hogy olyan széles skálán gyűjt—

senek anyagot, amennyire csak lehetséges.

Az állomány kívánatos gyarapodását, gó- tolja, hogy az adattelvételeknek csak bizo- nyos százaléka jut el az Archívumba. Az adat- felvételt végzőket ugyanis nemcsak az anya—

guk átengedésénél érzett természetes féltés

,,Statisztikai Irodalmi Figyelő"-ben a külföldi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.

A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv- és folyóirotcikk—

Ismertetésekre tagolódik. (Ezeket " választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők. illetve ahol szerző—

nlncs, (: címek betűrendjében következnek egymás után.

96

tartja vissza, hanem az a vágy is, hogy a sok fáradsággal lebonyolított adatfelvételt végül

is személyesen zárják le.

E nehézségek csökkentése érdekében a Tár—

sadalomtudományi Kutató Tanács díjazza az _Archívumba eljuttatott adatokat és egyéb ku- tatóalapok is együttműködnek az Archívum- mal annyiban, hogy az általuk támogatott adatfelvételek bekerülését előmozdítják. Szá—

mos jelentős intézmény, mint a Társadalmi és Közösségi Tervezési Kutatóintézet, a Nem- zeti Közvéleménykutató lntézet, a Gallup ln—

tézet stb. automatikusan elhelyezi az Archí- vumban minden társadalmi és politikai té—

májú adatfelvételét. A letétbe helyezők min- denkor kiköthetnek bizonyos feltételeket az adatok felhasználását illetően, ezenkívül egy másolatot kapnak az adatokról (ami különö- sen értékes számukra, ha az eredeti kutatást folytatják), és kérhetnek pénzbeli juttatást is az adatok átengedéséért. Az Archívum be- gyűjtési tevékenységének egyik legfontosabb mozzanata. hogy nyilvántartást vezet a folyó adatfelvételekről.

Az ismertetett begyűjtési tevékenység ered- ményeképpen az Adatfelvételi Archívum az egyesült államokbeli után a legnagyobb ilyen jellegű intézmény. 1400 adatfile-t foglal ma- ngában, ami mintegy 200-zal növekszik éven- te. Ezek a következő nagyobb csoportokba oszthatók: széles körű folyamatos felvételek, akadémiai felvételek, közvéleménykutató in- tézetek felvételei. külföldi archívumokból szár-

mazó felvételek.

Az első csoportba tartoznak az 1966. évi és 1971. évi összeírások; az általános háztartás—

statisztikai felvételek; a családi kiadásokra vonatkozó felvételek 1968—tól; a gyermek fej- lődésére vonatkozó felvételek; az olvasókö- zönség számbavétele; a longitudinális tanul- mányok áramlására vonatkozó felvételek; az európai légnyomást és időjárást vizsgáló ada- tok; a pénzügyi kilátásokra vonatkozó felvé- telek; a brit választások adatai; az általános

társadalmi felvételek.

Az akadémiai felvételek nagy része szű- kebb körű, egyszeri összeírás, de vannak kö- zöttük nagyobb. az elkövetkezendő évekhez is bázisul szolgáló tanulmányok. Ilyenek a Társadalomtudományi Kutató Tanácsnak az élet minőségére vonatkozó folyamatos vizs- gálata, az oxfordi társadalmi mobilitási fel—

vétel, a világ képére vonatkozó előrejelzés 2000-re stb.

Az Archivum fokozatosan begyűjtötte a köz- véleménykutatá intézetek felvételeiből szár- mazó adatokat. Ezek nemcsak a politikai pár—

tokkal szembení magatartást vagy választási

esélyeiket veszik számba, hanem széles ská- lán adnak képet a közvélemény ítéletéről

egyéb ügyekben is.

Az Archívum kölcsönzési kapcsolatban áll az összes nagyobb külföldi társadalomtudo-

mányi kutatóintézmény adatarchivumával, be—

leértve az egyesült államokbeli Roper Köz- pontot, a német szövetségi köztársasági Köz——

ponti Archívumot, a hollandiai Steinmetz Archivumot vagy a belga Társadalomtudo—

mányi Archivumot. Az adatfelvételek ilyen széles körre kiterjedő gyűjtése miatt számos bírálat is érte az Archívumot, azt az érvet hozva fel, hogy ez akadálya lehet a kellő_

mélységű munkának, és nem szelektálja elég—

gé az intézmény céljainak megfelelő témá—

kat. Az Archívum viszont azon az állásban-—

ton van, hogy erőfeszítéseket kell tenni az állomány hiányolnak pótlására. lgy például a tervezéssel vagy a környezettelméréssel kapcsolatos adatfelvételek, valamint a bűnö- zésre és deviáns viselkedésre vonatkozó adat—

gyűjtések gyarapítását szorgalmazni keli.

Ezenkívül feltétlenül növelni kell az adatfelvé—

tel-állományt azokon a területeken, ahol er- re jelentős igény jelentkezik. Annál is inkább.

mivel a feldolgozott adatok begyűjtése'arány- lag kisebb költséggel jár, mint az azt meg- előző összeírás és feldolgozás lebonyolítása, melynek szükségességéről az összeírást vég- zők több szempont figyelembevételével dön- tenek.

Teriesztés és felhasználás. Az Archivum cél—

ja, hogy adatkészletét a lehető legolcsób- ban, legegyszerűbben és leggyorsabban te- gye közzé. Az adatállomány maga díjmente- sen rendelkezésre áll, csupán a szalagok másolási költségeit, a dokumentációt és a postai költségeket kell megfizetni. Az Archí- vum az adatokat a szalagokra oly módon rögzíti, hogy azok alkalmasak legyenek a felhasználók számitógép-berendezéseire is.

sőt felülvizsgálják a számjelrendszert és az adatfile-okat, hogy kiküszöböljék az adatok és a dokumentáció közötti esetleges ellent—

mondásokat. *

Az Archívum nem végez adatelemzésta fel—

használók számára. Bár ezt a döntést időről időre felülvizsgálják, továbbra is az a nézet uralkodik, hogy nem vállalhatja ezt a szol- gáltatást, részben a még meglevő forráshiá—

nyok miatt. részben az adatelemzés iránti igények változó természete miatt, s végül ab- ból a pedagógiai megfontolásból sem, hogy a felhasználóknak maguknak kell elemezni—

ök, vagy meg kell tanulniuk elemezni az adatokat.

A tárolt adatok felhasználása jelentősen nőtt az utóbbi években az adatállomány gya- rapodása és az Archivum szolgáltatásainak ismertebbé válása következtében. A felhasz- nálók 90 százaléka az egyetemekről, főisko- lákról és önálló kutatóintézményekből kerül ki, de az Archivum szívesen látná, ha a kor- mányzati szemek és a helyi hatóságok na- gyobb mértékben vennék igénybe szolgálta—

tásait. különösen kutatástervezés és összeha- sonlító elemzés céljára.

STATISZTiKAl IRODALMI FIGYELÖ

97

Kiegészítő tevékenység. Az Archívum az adatfelvétel jó minőségét és másodlagos elemzésre való alkalmasságát is igyekszik biztosítani. Ennek érdekében több kiegészítő tevékenységet is végez.

Az Archívum kiegészítő tevékenysége pél- tdául:

szemináriumokat szervez az adatfelhasználók szá- mára, hogy közelebb hozza az adatgyűjtés lebonyo- lítóit az adatok múltbeli és jelenlegi felhasználói- val. valamint a kívülálló érdeklődőkkel (a szemináriu—

mok nyilvánosak. és az Archívum Bulletinjában előre meghirdetik őket);

nyári tanfolyamokat rendez az adatfelvétel terve—

zése és az adatok elemzése témakörökben (a négy- hetes kurzus elsősorban az adatfelvétellel kapcsola- tos gyakorlati szempontokkal foglalkozik, különös te- kintettel azokra a körülményekre, amelyek között a nem akadémiai kutatók dolgoznak);

az ösztöndíjas kutatók rendelkezésére bocsátják az Archivum technikai apparátusát és az Essex egyetem

szómitágépparkját.

Az Archivum nagy gondot fordít arra, hogy szoros kapcsolatot tartson fenn a kutatók tá- borával. Ez nem könnyű feladat, mivel az adatfelhasználók és az alkalmazók nem al- kotnak természetes közösséget, meglehetősen szétszóródnak a különböző intézményeknél, és gyakran egymástól izolálva tevékenyked- nek, nincs társaságuk, folyóiratuk és nincse—

nek konferenciáik. Az Archivum ezért önkén- tes képviselőkből álló hálózatot épitett kiaz egyetemeken, kutatóintézményeknél és a ma- gánszektorban. Ezeknek feladata az Archí-

vum tájékoztatása az igényekről, és egyben a munkatársakat is informálják az Archívum szolgáltatásairól és adatállományáról.

Az Archivum fejlesztési programját tekint- ve, fő tevékenysége továbbra is az adatok begyűjtése. feldolgozása és terjesztése ma- rad. Természetesen az itt folyó munkát több irányban is fejleszteni kívánják. így például egy számítógép bázisú információ-visszakere- sési rendszer ten/ezetére és alkalmazására vonatkozó kísérleti project kidolgozás alatt áll, továbbá bővíteni törekszenek a kormány—

zati szervek és a helyi hatóságok által le- bonyolított széles körű összeírások állomá- nyát, amelyek a másodlagos felhasználók számára fontosak az adatok minősége és po- litikai orientációjuk miatt. Az Archívum ke- resi az utat, hogy az adatok közzétételén túl a jövőben az on—line adatszolgáltatásnálaz alkalmazhatóságra vonatkozó véleménnyel és kellően konstruált statisztikával is szolgál- hasson. Végül jobban be kívánják vonni az intézményeken kivül dolgozó kutatókat, az akadémiai kutatókkal fennálló kapcsolatok javítása végett.

Az Archívum az évente háromszor megje—

lenő Survey Archive Bulletinben számol be tevékenységéről, a begyűjtött adatfelvételek-

ről és fejlesztési törekvéseiről.

(ism.: Szűcs Béláné)

GAZDASÁGSTATISZTIKA

BERGMANN, W.:

A KULKERESKEDELMI VOLUMEN ÉS INDEXEK 1976. ÉVI BÁZISON

(Neuberechnung des Aussenhandelsvolumens und der Aussenhandelsindizes auf Basis 1976.) — Wirt-

schaft und Statistik. 1979. 1. sz. 36—44. p.

A Német Szövetségi Köztársaságban a vo- lumen- és árindexszómításban új bázisévként az 1976. évet határozták meg. A közvetlen külkereskedelmi forgalom mutatóit —- az idő- sorok összehasonlithatóságának biztosítása érdekében — az 1970 és 1978 közötti időszak—

ra — átszámították 1976. évi bázisra. A szá—

mítás során alkalmazott eljárás megegye—

zett az 1962. évi és az 1970. évi bázisváltás módszerével.

A külkereskedelmi folyamatok változásának mérésére megbízható eredmények —— különö- sen jelentősebb ár- és árfolyamingadozások mellett —— a bázisidőszak helyes és körültekin- tő kiválasztásával nyerhetők. A gazdasági élet számos területével összefonódott külke- reskedelmi forgalom értékének változásáról.

a volumen és az árak alakulásáról az index- számitás eredményei adnak számot.

A volumenváltozást állandó súlyok alkal- mazásával határozzák meg. A számítás so-

7 Statisztikai Szemle

rán havonta kiszámítják országcsoportonként a külkereskedelmi termékjegyzék homogén7 számjegyű termékeire a volumenértéket. Az 1976-es bázisévben a súlyozásnál 8600 ter- méksort alkalmaztak, szemben az 1970. évi 8200 és az 1962. évi 6500 termékkel. A ki—

sebb értékű, illetve heterogén összetételű termékekre indirekt módon, az egységérték- indexszel való defla'lás útján határozták meg a volument. Végül a volumensorokat a kü—

lönféle csoportosítások szerint aggregálták, és a külkereskedelmi indexeket az ún. ösz- szeg—összehasonlító módszerrel határozták

meg.

A cserearánymutatót az export- és az im- portegységérték indexének hányadosaként állapították meg.

A Közös Piac ajánlásával ellentétben, 1975 helyett az 1976-es évet választották bázisul, mivel a külkereskedelem és a nemzetgazda- ság fejlődése szempontjából azt lehetett jel- lemzőnek tekinteni. Az 1976. év súlyarányai jelentős eltérést mutattak az 1970. évi ará—

nyaktól; az 1973—1974. évi árrobbanás —- kü- lönösen a fejlődő országok és az energia- hordozók esetében —- nagyarányú szerkezeti változást okozott. A bázisváltozásnál figye-