• Nem Talált Eredményt

titkú találta;

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "titkú találta;"

Copied!
29
0
0

Teljes szövegt

(1)

A R A N Y JÁNOS ÉS A Z E P O S Z I K Ö Z V A G Y O N .

(Második, bef. közlemény.)

9. E p o s z i m a c h i n a ; a c s o d á s s á g t ö b b f é l e n e m e . A c l a s s i k u s e p o s z o k s z e r k e z e t é n e k l é n y e g e s r é s z e : a z istenek s e g y é b emberfölötti lények c s e l e k v ő szerepeltetése. E z t a csodásságot e p o s z i m a c h i n á n a k (gépezetnek) m o n d j a a poétika.

H o m e r o s és V e r g i l i u s h ő s k ö l t e m é n y e i b e n a g ö r ö g és r ó m a i egész i s t e n - v i l á g belejátszik a z e m b e r e k c s e l e k e d e t e i b e , sorsába.

A h i n d u és a p e r z s a e p o s z o k b a n i s v a n sorsintézö m i t o l ó g i a . A k e r e s z t é n y k ö l t ő k a k e r e s z t é n y vallásos f ö l f o g á s s a l i g y e ­ k e z t e k ö s s z e e g y e z t e t n i a z e p o s z i -csodásságot. A r a n y ös-mondai t á r g y ú eposzába, a Buda haldiába,, n e m z e t i m i t o l ó g i á t a k a r t b e l e i l l e s z t e n i . B e h a t ó a n t a n u l m á n y o z t a e v é g b ő l I p o l y i Magyar mythologiáj&t, s összefoltozta a h a g y o m á n y g y é r f o s z l á n y a i t . D e n e m m u l a s z t h a t t a e l , h o g y e g y - e g y o l d a l p i l l a n t á s t ne v e s s e n más népek hitregéire i s .

H o g y a n képzelte e l a n e m z e t i ő s - i s t e n s é g e t ?

A Hadúr n e v e t V ö r ö s m a r t y n á l t a l á l t a ; b á r i n k á b b had ft rónak, h a d a k urának m o n d j a , « k i n e k n e v e Isten», «öreg lsten».

V i l á g szeme, n a p j a : föld, víz s az örök tüz a p j a . Hadszekéren j á r m a g a s felhők f e l e t t . M e g ű z i a r o s s z a t lángtollú nyilával, j ó k r a v i s z o n t j ó t á d . . . Sátrában ü l v e a r a n y o s karszéken, b a l

k ö n y ö k é t székére támasztja, s h a j t j a h a l á n t é k á t e g y újja h e g y é r e . J o b b keze már kissé g e r j e d e z ő b b i n n a l n y u g s z i k kardja markolatán. L á b a e l ő t t tegze, lépcsőin a széknek, és n a g y r e t ­ t e n e t e s tűz-nyilai égnek . . . M é l y e n alácsordul szakálla fehére...

A k e r e k földet szeme átvizsgálja, a m i n t a m e g n y i l a d o z o t t e g e k kárpitján alánéz « a c e l t ü k ö r1 m é l y b e h a t ó s z e m m e l » . . . O l v a s s a , a m i a Világ-fáján m é l y t i t k ú rovással v a g y o n í r v a , ami betelendő, j ó v a g y g o n o s z : a m a z erős törvény... A r a n y m e g j e g y z i , h o g y

— «népmeséink i s (ismernek Világ-fáját*. D e m i a z t i s t u d j u k , h o g y az ős-germán Eddában i s v a n v i l á g - f a : a z Ygqdrasill, m e l y a f ö l d közepéből a z é g i g n ő t t s koronája a felhős é g . Három norna ( M u l t , J e l e n , J ö v ő ) rúnáikat rója rá, s o r s o k a t kimér, v é g z e t intézője. V é g z é s e i k n e k a z i s t e n e k i s alá v a n ­ n a k v e t v e .

1 Ezt így magyarázza: tömör testeken is átható szemmel — a nép- hiedelem szerint.

(2)

A r a n y felséges istensége mellé állítsunk m o s t e g y f e n ­ séges embert, a h o g y a n szintén ő elképzelte. A z U r a l déli r e j t e t t

v ö l g y é b e n élt h a j d a n e g y m a r o k n y i nép. E törzs feje, bölcse, p a p j a : Ogmánd. M i ó t a a z e m l é k e z e t a múltba visszanézni g y ö z . n i n c s v e l e e g y i v á s ú . . . Sátrából k i l é p . K i r á l y i termetét fedő r u h á j á n n e m r e z d ü l redő. A l i g m o c c a n t j a j o b b kezét. Baljónak a dús kardmarkolat m é l t ó s á g o s n y u g a l m a t a d . J o b b j á t alá­

simítja b é k é n omló szakálla tisztes ékén... S á t r a e l ő t t áll a szent diófa. S u d a r a a z é g i f e l h ő k i g ér. O t t fészkel a turut...

O g m á n d fejti meg a szent fa héján levő Írásokat, hol a törvény róva van. L e l k é t i s t e n _ m e g n y i t á , h o g y nézze a z t , a m i v o l t , a m i v a n , a m i l e s z . . .1 í m e : I s t e n — e m b e r képére t e r e m t v e . ( A n t r o p o m o r p h i s m u s . )

H o g y a n s z e r e p e l t e t i A r a n y e z t a z i s t e n s é g e t ? F é n y l ő hadszekéren, m e l y b e tiizleqelö paripát k e t t ő t , s z o l g á i b e f o g n a k ,

— száll alá H a d ú r . Dörög az ég, a m i n t száll lefelé r a j t a , s l o v a i k ö r m é t ő l a l e v e g ő c s a t t o g . . . Ö s z - ö r e g e m b e r képében, t i s z t a fehér f é n y b e n j e l e n i k m e g E t e l é n e k — álmában, és d e r e k á r a ö v e z i i s t e n i k a r d j á t . *Félig-imetten t a p i n t j a a k a r d o t E t e l e , s f é n y b e n az ősz e m b e r á g y a e l ő t t álla, meglátta a sátor m e n y e z e t é t nála. P e d i g « H a d u r a t n e m látja e m b e r s o h a f ö l d i » . . . V i s s z a t é r v e — a r c a derűje a z égen é s z a k i - f é n y t s z ü l . . . B á r m i l y e n m a g a s z t o s i s ez a z i s t e n i j e l e n e t , m é g i s v a n b e n n e v a l a m i mesterkéltség. G y ö n g e az epikai hitele; n i n c s kellően a l á t á m a s z t v a a közhiedelemmel. I g a z á n e p o s z i gépezet. Szín­

p a d i a s . A beállítás i n g a d o z ó , a rendezés nehézkes. « S z i n t e h a l l a n i — m o n d j a R i e d l — a s z i n p a d i t o l ó g é p és sfilyesztö r e c s e g é s é t ) ) . . . E b b e n a díszletezésben A r a n y a z e p i k a i t e c h n i ­ k á n a k elhasznált, d i v a t j a m ú l t k e l l é k e i t a l k a l m a z t a .

A r a n y e p o s z i i s t e n v i l á g a n e m p o l i t h e i z m u s , m i n t a g ö r ö g ö k é , h a n e m d u a l i z m u s , m i n t I r á n és T ú r á n népeié (Ormuzd—Ari­

mán). Hadúr m e l l e t t , v a g y a l a t t a , o t t v a n Ármány, a rossz M a n ó — m i n t V ö r ö s m a r t y eposzában. A r a n y a Buda halálában s z i n t e e g y f o r m a t i s z t e l e t b e n részesítteti ő k e t . A T á r n o k - v ö l g y i ü t k ö z e t u t á n T o r d a , az ősz táltos, engesztelő á l d o z a t o t m u t a t be. « H o l e g y p a r i p a , m i n t a téj ? Másik fekete, m i n t az_ éj ? . . . E z t k í v á n j a H a d ú r s M a n ó . » A z áldozat k e d ­ v e s : « A r m a n y n a k a bosszú elég, S H a d ú r m o s o l y g v a i n t f e l é n k ! » . . . M a g a H a d ú r i s e m l í t i Á r m á n y t : « D i a d a l t Á r m á n y o n m a i s üle s z e p e n » — m o n d j a E t e l é r ő l . B u d a k i r á l y u g y a n i s é l e t v e s z e d e l e m b e n f o r o g : e g y b ö l é n y b i k a f ö l d ö n t i l o v a s t u l s m á r - m á r a g y o n t i p o r j a . R ú t ö r d ö g i Á r m á n y a k i r á l y és öccse k ö z é áll, s s z ö r n y ű v i g y o r g á s s a l i n c s e l k e d i k , h o g y E t e l e h a g y j a v e s z n i b á t y j á t . I g a z lelkén á r n y é k röppen át e g y p i l l a n a t r a . . .

1 Ogmánd képe: Az utolsó magyar IV., VII. részéből van összo- állitva.

(3)

D e l e g o t t , m a r k o l v á n s o m f a - g e r e l y v é g é t , m e g t á m a d j a Isten gonosz ellenségét: « Á r m á n y , r i a d a hős, — e m b e r e v ő Á r m á n y ! N e h o g y m a g a d elbízd, E t e l é t b e v á r v á n . M e g ö l n i n e m ö l l e k : n e m s z o l t a n y a d ö g r e ; N y o m o r í t l a k s e b b e l és k í n n a l ö r ö k r e ! . . . »x A R é m eltűnik. E t e l e e g y k o p j a d ö f é s s e M e r o g g y a s z t j a a b ö l é n y ­ b i k á t , s m e g m e n t i b á t y j a életét . . . ( Á r m á n y megjelenése i t t

— E t e l e viziója.)

Ármány ördögi a l a k j a — A r a n y leírása s z e r i n t — s z a k a s z ­ t o t t o l y a n , m i n t a g ö r ö g - r ó m a i h i t r e g é b e n Alekto fúriáé. A r a n y ­ n á l : szeme vérben á z i k ; hajának, s z a k á l á n a k v é r t a r a j o s k i g y ó m i n d e n e g y e s szála . . . Z r í n y i n é l : h a j a k í g y ó k b ó l v a n ; s z e m é n véres, mérges tajték f o l y . . . E g y - t e s t v é r e e z e k n e k a T a s s o s V e r g i l i u s furiája. H o z z á vehetjük M e d ú z á t i s . L á t n i v a l ó , h o g y a rossz s z e l l e m formája i s az e p o s z i k ö z v a g y o n t á r h á z á b ó l v a l ó . A Buda halálán k i v ü l első eposzában, Az elveszett alkot­

mányban i s léptet f ö l A r a n j r e m b e r f ö l ö t t i h a t a l m a k a t . Hábor és Armida, f ő k é p n e v ü k e t n é z v e , de e g y m á s s a l való, v e r s e n ­ gésükben, k ü z d e l m ü k b e n i s , V ö r ö s m a r t y Hadú) á n a k és Ármányá­

nak paródiái. A b b a n p e d i g , a h o g y h í v e i k e t s e g í t i k , e l l e n e i k e t m e g üldözik:_ H o m e r o s és V e r g i l i u s i s t e n e i t u t á n o z z á k . . . H á b o r m e g Á r m i d a c i v a k o d á s a a g ö r ö g és római i s t e n e k és istennők perlekedésére i s e m l é k e z t e t ; de a h o g y a n e g y m á s t fél­

t é k e n y s é g g e l g y ö t r i k , g y ű l ö l e t t e l kerülik, m a j d , k i b é k ü l v é n , b o l d o g a n e g y e s ü l v e « a hajnal-ölelte k e l e t r e r ö p p e n e k » : a z m e g O b e r o n és T i t a n i a esetére húz, S h a k e s p e a r e Szent- ivánjéi áZowiában, m e l y e t épen A r a n y f o r d í t o t t m a g y a r r a .

Nyílt csodásnak m o n d j a A r a n y az o l y a n i s t e n i m e g j e l e n é ­ seket, midőn s e m m i kétség s i n c s , h o g y e m b e r f ö l ö t t i erők m u n ­ k á l n a k a halandók életében. E/fátyolozott v a g y félaodás e l l e n ­ b e n , m i k o r a költő h a l a v á n y a n színezi a r e n d k i v ü l i t , s m a g a sem d ö n t h e t i e l : természetes ú t o n - m ó d o n , v a g y p e d i g i s t e n i erő által történt-e v a l a m i e s e m é n y ? . . . S u h o g ó n y í l szállá A e n e a s felé. « M i l y kéztől s h o n n a n ? n e m t u d n i , h a i s t e n - e v a g y c s a k v a k eset o k o z á ? . . . » (Aeneis X I I . )

A bujdosó T o l d i n a k i s e g y s z e r csodás m ó d o n o t t t e r e m előtte hátas paripája. « K í s é r t e - e T o l d i t h e g y i l e g e l ő k ö n ?

V a g y repült, m i n t tátos ? m i h a s z n a t ű n ő d ö m ! » — m o n d j a a költő. (Toldi szerelme.)

Nimbux. R e n d k í v ü l i esetben, n a g y v e s z é l y b e n é g i s e g é ­ l y é r t f o h á s z k o d i k a hős és kérése l ó g o t t teljesül. I l y e n k o r — m i v e l t e k i n t é l y r e v a n s z ü k s é g e — c s o d a - f e n s é g g e l , n i m - b u s s a l k ö r n y e z v e áll b á m u l ó i e l ő t t . A t e n g e r e n h á n y ó d ó A e n e a s K a r t h á g ó partjára v e t ő d i k V e n u s s e g í t s é g é v e l . « O t t á l l t A e n e a s . . . E g y i s t e n h e z v o l t a r c - és v á l l a k r a hasonló. F ü r -

1 Az Iliasban az istenek szintén nem sérthetetlenek. Diomedes Vénust sebesíti meg, söt magát Arest, a hadak istenét is.

(4)

t i r e a n y j a l e h e l t raayogast» . . . (Aeneis. I.) S z e n t L á s z l ó k ö n y ö r ö g a hitében m e g i n g o t t népért, nézvén a m a g a s é g d o m b o r ú boltjára. « M e g n y i t a az-t I s t e n és látást m u t a t o t t . . . A n é p p e d i g b á m u l a k e g y e s k i r á l y r a . . . Nézi. nézi, h á t c s a k a z o n v e s z i észre, h o g y világosság száll a k i r á l y fejere».

(Szent László füve.)1 C s o d a fenség magasztosítja E t e l é t , m i k o r Isten-kardját e l n y e r v e , m e n t hada-szemlélni a h u n o k v e z é r e :

Tudja egész had már csudáit az égnek, S leborul előtte, mint egy istenségnek.

Ködburok; ködsüveg.

A z eposz hőse t i t o k z a t o s k ö d b e b u r k o l t a n , láthatatlanul b i z t o n j á r a z e l l e n s o r a i k ö z t ; rejtélyes d o l g o t v i s z v é g h e z . H o i n e r o s és V e r g i l i u s hőseivel ez g y a k r a n met/esik, n e m i s s z ó l v a a z e m b e r e k k ö z t megjelenő istenekről. A z ős-germán mon,da n i f l u n g ( n i b e l u n g ) k i r á l y a i Niflheimban — Nebel-heim:

ködhon — l a k n a k . A r a n y n á l : a t ü n d é r e k n e k « s z ő v e ködbül sátoruk v a n » . . . (Rege a csodaszarvasról.) I b o l y a ködből palotát csinál m a g á n a k . . . (Rózsa és Ibolya)2

A N i b e l u n g o k hőse, S z i g f r i d , a csodaerejű törpétől, A l b e r i e b - től, e g y bűvös sipkát v a g y csuklyát r a g a d e l . m e l y l á t h a t a t l a n n á t e s z i a viselőjét. E b b e n bírja l e a n a g y erejű k i r á l y i szüzet, B r u n h i l d e t , G u n t h e r k i r á l y részére . . . A Heliand nevű k e r e s z ­ t y é n - g e r m á n n a i v e p o s z b a n S á t á n n a k láthatatlanná tevő varázs- sisak\a, ( H e l i d - h e l m ) v a n .s A r a n y a N i b e l u n g - m o n d a Tarn-kappe- j á t i g e n j e l l e m z ő e n ködsüveyneí m o n d j a s S z i g f r i d ruhatárából, ö z v e g y é n e k k e l e n g y é s - l á d á j á b a n , á t v i t e t i E t e l e palotájába s n é p e k k a t a s z t r ó f á j á n a k o k o z ó j á v á t e s z i . Krimhild, a hűn k i r á l y ­ n a k a k k o r m á r m e l l ő z ö t t felesége, r a k o s g a t v a első urának h o l m i a i k ö z ö t t , a ködsüveg a k a d k e z é b e :

Szigfrid viselte hajdan, s ha ebbe öltözött, Láthatlanul jön és megy vala ezrek között.

E g y g o n d o l a t ! . . . a s ü v e g e t fejére t e s z i . . .

S megcsalva könnyű lépte, hol átsuhan, az ört,

A félvilág urának merít szivébe tőrt... (Vsa&a-töredék.)

1 Mózes is lejövén a Sinai hegyről, hol az l'rral beszélt, ormikor Izrael fiai Mózes orcáját nézik vala, látják, hogy fénylik az ö orcájának bore.»

(Mózes, II: XXIV.)

! Népmeséinknek ismert szavajárása: v-Köd előttem, köd utánam;

engem senki meg ne lásson*...

3 Arany népmeséjében: Ibolya láthatatlanná tevő szűrt ád szerel­

mesének, Rozsának. — A láthatatlanná tevő varázs-gyürü a középkori mondákban (Arthur-monda), Ariosto regényes eposzában, de meg a mi nép­

meséinkben is, gyakran kisegíti a bajból a hősöket.

(5)

Álom; látomás ( v i z i ó ) ; hallucináció. H o g y az á l o m n a k , l á t o ­ másnak stb. m i l y e n elhatározó, döntő erejű hatása v a n a z e m b e r e k c s e l e k e d e t e i r e : p é l d á k a t f ö l s o r a k o z t a t n i a v i l á g i r o d a ­ l o m e p o s z a i b ó l f ö l ö s l e g e s v o l n a . E l é g A r a n y n a g y o b b m ű v e i b ő l k i s z e m e l n i néhányat. T o l d i — a m i s ó v á r g ó l e l k é t « i m e t t e » f o g l a l k o z t a t t a —

Toldi is álmában csehen győzedelmet És nyert a királytól vétkeért kegyelmet...

S « h o g y beteljék m i n d az, a m i t s z i v e k i v á n » : édes a n y j a i s t a n u j a lön d i c s ő s é g é n e k . . . S álma v a l ó r a vált, b e t e l j e s e d e t t . A nagyidai cigányok vajdája Csóri, a « n a g y á l m o d ó » , megálmodja « N a g y - C i g á n y o r s z á g o t » . . . N a g y s z e r ű t e r v e i , dicsőséges h a r c a i után — csúfondáros v a l ó r a ébred. A Buda halálában H a d ú r á l o m b a n j e l e n i k m e g E t e l é n e k s n a g y t e t t e k r e e l j e g y z i . M a j d f o r d u l a z álom, s a z I s t e n - o s t o r a « s z a r n y nélkül m a g a s a n a l e v e g ő t szelte» s le-leszállva, « t ö b ü l e g y - e g y v á r o s t egyszerre l e v a g o t t » a z I s t e n - k a r d j á v a l . . . I t á l i a i hadjáratában e g y c s u d a - l á t o m á n y v i s s z a r e t t e n t i a v i l á g b í r ó hőst R ó m a

kapuitól. M e r t m i d ő n « s z e m e t é g r e veté, Csudálatos a l a k o n n a n f e n y e g e t é :

Egy ősz, papi ember, tisztelendő arccal, Csikorgatta fogát, éles kivont k a r d d a l . . . S E t e l e « m e g a d a k e g y e l m é t R ó m a városának*.

Erzsébet k i r á l y n é m e g g y i l k o l t fiát, E n d r é t g y á s z o l v a , m i n d e n n a p misére m e g y a kápolnába.

De mikor bevonul éji rejtekébe,

Nem hagyja nyugodni véres multak képe:

Osz férfi vonaglik ágykárpitja megett, S haldokolva hörgi: "gyermekért gyermeket!»

Zács Felicián az, követi családja :

Okét hosszú sorral a királyné tálja... (Toldi szerelme.) N a g y L a j o s N á p o l y b a n e l ő á l m a t alván — « k é p álla eléje» : a lefejezett s e l n e m t e m e t e t t D u r a z z ó K á r o l y dísztelen és h a l v á n y a l a k j a és s z ó l a : « K i r a l y ! a b a l á l b a n sem szűnik-e b o s s z ú d ' ? » . . .

Felriadt Lajos, de a kép nem enyészett, Imette is rá még jó darabig nézett...

íá haragját, ez a l á t o m á n y , a h o l t i r á n t s a z é l ő k i r á n t i s engesztelődésre bírja.

A Tengerihántás c í m ű b a l l a d á h o z A r a n y e z t a j e g y z e t e t f ű z i : « M e z o n háló e m b e r e k s o k s z o r v é l n e k magasan a légben felettök áthúzódó kísértetes zenét h a l l a n i ; a ( d a e m o n i ) zenészek v a l a m i nagy, kiterült ponyván repülnek tova.» E z a v i z i ó - h a l l u - c i n á c i ó , n y í l t a b b v a g y f á t y o l o z o t t a b b csodássággal, f ö l - f ö l ú j u l t

(6)

A r a n y m ű v e i b e n . A z első j e l e n é s , Az elveszett alkotmányaim.

a t ü n d é r A r m i d a b o s z o r k á n y seregének h a r c i z e n e k a r a : Volt pedig a zenekiír terepéit/ szőnyegre helyezve, Mellyet sirlepedök vásznából sanda boszorkák Férceltek...

E lepedöszigetet denevérek nagy sokasága Fogta körül, magasan szárnyalván azzal a légben.

Rajta zenész csapat ült.

E z a n y e r s r e a l i z m u s s a l f e s t e t t b i z a r r k é p sejtelmes p a s z - t e l l - r a j z z á f i n o m u l a Csodaszarvas regéjében:

Puszta földön sík tenyéren Zene, síp, dob, mély vadonban Zene hallik sötét éjen, Mintha égből, mint álomban...

H u n o r s M a g y a r m u l a t o z ó tündérleányokra b u k k a n n a k , a k i k ködből szőtt sátorukban t á n c o t r o p n a k . U g y a n e z a kép l e b b e n m e g B u d a álmában, v a l ó s z e r ű b b v o n á s o k k a l : i s m e r e t l e n vidékre v i v é ő k e t a z út ( B u d á t m e g Etelét),

És — mint ha pásztor éjjel az égen hall zenét, Hallják el-elcsapódni sipok, dobok neszét...

N e m t ü n d é r e k : D u l ó k i r á l y l e á n y a i m u l a t n a k ott, fehérlő s á t r a k a l a t t . (CW>a-töredék.)

A Tengerihánt«'sban babonás h i e d e l e m k á p r á z a t a ez a m i s z ­ t i k u s j e l e n é s :

Tuba Ferkó nem nyughatik az ágyon, Behunyt szemmel j ár-kel a /to/dvilágon.1 Muzsikát ball nagy-fenn, messze,

Dalos Eszti hangja közte, — — Azt danolja: «gyere ! jöszte I»

A k u k o r i c a f o s z t ó l e g é n y e k , l e á n y o k e v v e l a gazdától h a l l o t t m e s é v e l á l m o d n a k : l á t j á k - h a l l j á k :

Magasan a levegőben Azon ülve muzsikálnak, Repül egy nagy lepedő fenn: Furulyáinak, eltűnőben...

R á t a l á l n i - e erre is az e p o s z i k ö z v a g y o n b a n V — n e m v o l t a l k a l m a m k i n y o m o z i .2

Csudajelek; természeti tünemények rendkívüli kiszínezése.

A v í z i ó v a l és h a l l u c i n á c i ó v a l r o k o n o k a z o k a c s u d a j e l e k , m e l y e k — i z g a t o t t l e l k i á l l a p o t b a n — a természeti t ü n e m é n y e k

1 Ezekkel az aláhúzásokkal maga Arany jelzi Tuba Ferkó holdkóros­

ságát.

* Talán nem tévedek, ha némi gyér foszlányokat sejtek Shakespeare drámáiban, ezeken a helyeken : «Ama zenészek, kik itt játszanak [majd], Még fönt a léiben lengnek messze, messze: De rögtön itt lesznek.»

(IV. Henrik I. rész, III. felv. 1 szín). Vagy: «Csitt, mi hangok! Zene a légben ! (Antonius és Cleopatra. IV. felv. 3 szin). Hallucináció-szerii zene- hangokról van szó Perikies V. felv. 1. színe végén is.

(7)

m i s z t i k u s kiszínezéséből e r e d n e k , s a m e l y e k n a g y d o l g o k eljövetelét h í r l i k , v a g y már m e g t ö r t é n t é t j e l z i k a b a b o n á s h i e d e l e m s z e r i n t . « M a g a Hadúr-Isten s o k c s u d a j e l é v e l H i r ü l B u d a v é g é t a d j a Etelevel» ( v a g y i s , h o g y E t e l e m e g ö l i b á t y j á t ) .

Üstökös a mennyég bús mezejét szántja, Pallosokat vérben emel észak lángja.

Kell szörnyű esetnek történni, mivel hogy Nappal a nap fénye, éjjel a hold elfogy...

Sok csuda szörnyet szili az asszony, az állat, Forrás vize vértől iszony és utálat,

Kabala emlőjén vér szakad a tejjel.

Halványan a holtak kísértenek éjjel... (Buda halála. XI.) B á r m i n d e n nép hiedelmében élnek eféle j ó s - j e l e k , s í g y A r a n y v e h e t t e ő k e t a m a g y a r nép b a b o n a - v i l á g á b ó l : m é g i s , a színezést t e k i n t v e , érdekes összevetni ő k e t S h a k e s p e a r e Julius Caesar-jának I I . felvonásbeli j e l e n e t é v e l . C a l p u r n i a ó v a i n t i férjét, h o g y ne m e n j e n a C a p i t o l i u m b a ; r o s s z s e j t e l ­ m e k g y ö t r i k :

Az utcán nő oroszlán kölykezett;

A sírok megnyilának s felvetek Halottaikat.

. . . vér hullott le a Gapitoliumra, Koldus ha vész, nem tün fel üstökös, Ha fejdelemnek halni kell,

Lánggal jelenti azt az ég maga ...

N ö v e l i a z érdekességet, h o g y Hamletben m e g — a s z e l l e m megjelenéséből D á n i a k ö z e l i romlására k ö v e t k e z t e t v e — H o r a t i o szintén a C a e s a r m e g ö l e t é s é t előre jelentő t ü n e m é n y e k r e h i v a t ­ k o z i k ; s a z o k — a m i n t H o r a t i o f e s t i ő k e t — m é g j o b b a n h a s o n l í t a n a k a Buda halálában l e v ő j ó s - j e l e k h e z :

.. .gazdátlan maradt

Sok sir, s belőle a leples halott Makogva, nyíva járt mind utc^szerte;

Tüzfarkú csillag, vérharmat, homály A napban; és a nyirkos égitest [a hold], Kórrá fogyott...

A t t i l a halálát m e g n y o m o n k í s é r t é k e z e k a t ü n e m é n y e k :

« M e g h a l l a a k e r e k í ö l d s a z é g — m e r t a világ négy sarka megrázkódott belé, a c s i l l a g o k i j e d t e n f u t k o s t a k lefele» . . . (Csaba- töredék.)

Intő j e l e k r e a z n e m ád, a k i t l e g i n k á b b érdekel. «Hiaba h o g y l e d o b b a n t T u r u l t á t o s l o v a » , A t t i l a n e v e t v e szólt a h í r r e : « s o h a b i z o n y , s o h a ! » C a e s a r se h i t t az intő j e l e k n e k :

« M i n d e n csodák k ö z t , m e l y e k e t t u d o k , L e g r e n d k i v ü l i b b n e k t a l á ­ l o m azt, H o g y e m b e r félni t u d » . . . ( S h a k e s p e a r e : Jidius Caesar.)

Jóslatok; jósok. A természeti t ü n e m é n y e k csodás jelentésein k í v ü l v a n nyílt jóslat — A r a n y s z a v a i s z e r i n t : pokoljárat

(8)

s e g í t s é g é v e l és jósok ajakáról. H o m e r o s és V e r g i l i u s e p o s z a i k hőseit l e v e z e t t e t i k a z a l v i l á g b a j ö v e n d ő j ü k megtudása v é g e t t . A r a n y e z t Az elveszett alkotmányban utánozza. R á k B e n d é n e k v a r á z s A r m i d a a v e z e t ő j e a «siralom m e z e j e n » . L á t j á k a p o ­ k o l e b e t : Cerberust, á t k e l n e k a « f e k e t e v i z e n » [Stix), s B e n d e a v é n Charoniiok e v e z n i segít. Beszél apjával ( m i n t A e n e a s ) ; m e g b o r z a d a, v e z e k l ö k g y ö t r e l m e i t ő l ; elébe k e r ü l a Leihe p a t a k j a s t b . A r m i d a k i k é r i Hecate tanácsát, segítségét. . . H á b o r p e d i g a Sorsisten barlangjába m e g y , h o g y megértse a végzetet.

M i n d e z a k l a s s z i k u s e p o s z o k r ó l v e t t visszás hím-varrás.

A nagyidai ciaányok Csóri vajdája e g y ó pincébe b a n d u k o l le, h o l R a s d i , a v a r á z s l ó b a i n - a , t a n y á z , s m e g v e t t e t i v e l e a szerencsé-kártyát N a g y - C i g á n y o r s z á g r ó l . Bejárja v e l e a z odú

m i n d e n t i t k o s z e g é t - z u g á t . s a fekete embertől mesés k i n c s e k e t n y e r — álmában . . . E z i s alvilág-járat.

B e v a l l o t t , h i v a t á s o s jósok, «jelre j ö v e n d ő k e t hímezni t u d o s o k » , minden n é p és k o r r e g e v i l á g á b a n n a g y számmal v a n n a k O t t találjuk ő k e t a h ú n k i r á l y o k udvarában i s . E g é s z s e r e g . A r a n y s z e r i n t : « T a l t o s o k és bölcsek, j a v a s , oltárnéző, G y ű l o d a bűbájos, é n e k k e l igéző, Iraló, v a r á z s l ó ; h a k i tud, r á o l v a s ; P a p o k , álomfejtők . . . » T u d á s u k i s a m i s z t i c i z m u s közös k i n c s e . J ó s o l n a k , j ö v e n d ő t m o n d a n a k : áldozati állatok johaiból, a tűz-áldozás füstjéből, l á n g j á b ó l ; á l o m l á t á s b ó l ; östitkú rovás-írásból, t i t o k z a t o s s z á m o k b ó l . T o r d a , a z ő s z táltos, a

« h á r m a s hét» számból jósolja m e g E t e l é n e k , h o g y e l n y e r i I s t e n - k a r d j á t :

• Hét száz vala, hét tíz s hét azon esztendő, Mikor Isten kardja napfényre jövendő...

J ó s l a t o k a t z ú g a szent diófa l o m b j a , m i n t a z ős germánok­

n á l a tölgyfáé. A Világ fájáról i s t e n i j ó s l a t k é l . . . M a d a r a k repülése j ó - v a g y balszerencsének a j e l e , már H o m e r o s óta.

A q u i l é j a e l p u s z t u l á s á t m a g a A t t i l a j ó s o l j a m e g a g ó l y á k e l ­ k ö l t ö z é s é b ő l . . . M é g Murány ostromában i s a szerelmében g y ő z e l m e t v á r ó V e s e l é n y i n e k j ó j e l g y a n á n t « G a l a m b c s o p o r t s z á l l o n g a z ő r t o r o n y felett» . . . E t e l e « ó isten» (Apolló) d a l n o k a és p a p j a által i s j ó s o l t a t m a g á n a k , és a z i g e i s l á m g ö r ö g m ó d r a h a n g z i k : « S o k s z o r a b a l v é g z e t hever isten térdén*. . .

Fatális fegyver s e g y é b e s z k ö z ö k ; palládiumok; tátos ló.

V a n n a k v é g z e t e s f e g y v e r e k , s e g y é b b ű v ö s erejű t á r g y a k , m e l y e k n e k m e g v a n a saját t ö r t é n e t ü k , s a z néha érdekes e p i z ó d d á k e r e k e d i k a z e p o s z b a n . H a d ú r — álomlátásban — a k e r e k föld u r á v á j e g y z i e l a h u n o k i f j a b b k i r á l y á t , E t e l é t , a maga i s t e n i k a r d j á v a l . í g y n y i l a t k o z i k az ős-jóslat betelje­

sedése.

N y á j á t l e g e l t e t ő pásztor talál rá á mezőn a z I s t e n - k a r d ­ jára. B u d a e l l o p a t j a öccse sátorából. A z t h i s z i , h o g y v e l e m e g -

(9)

i n g o t t fél-hatalmát megszilárdíthatja. A z e l o r z o t t k a r d a z o n ­ b a n a z ő k e z é b e n n e m m u t a t j a b ű v ö s erejét, s a t e s t v é r é v e l v í v o t t párbajban életét se v é d h e t i m e g v e l e . (Buda halála.) A t t i l a fatális k a r d j a a f ö l d b ő l n ő t t k i , s l á n g c s a p o t t föl belőle. E z népmeséink m i s z t i k u s vonása, m o n d j a A r a n y . D e b i z o n y á r a más nép meséié i s . A t ö b b i közül: a b r e t o n m o n d á k ­ b a n A r t h u r k i r á l y csodás k a r d j a , a z E x c a l i b a r , e g y t ó b ó l b u k k a n föl . . . V a l a m i n t k ö z ö s m o n d a i v o n á s a z i s , h o g y a z álnokul eltulajdonított m i s z t i k u s t á r g y m é l t a t l a n n a k b i r t o k á b a n n e m m a r a d soká. A g ö r ö g ö k elrabolják T r ó j á b ó l a P a l l á d i u ­ mot, M i n e r v a istennő k i s f a k é p é t ; a k e g y e s A e n e a s a z o n b a n az új hazában f ö l á l l í t j a a m e g e n g e s z t e l ő d ö t t r é g i i s t e n e k o l t á ­ r a i t . . . A l a d i n i s erőszakkal e g y m o s é b a v i t e t i a B o l d o g s á g o s szűz képét, a jeruzsálemi k e r e s z t é n y e k p a l l á d i u m á t ; a s z e n t kép a z o n b a n eltűnik a p o g á n y h e l y r ő l , s a v á r o s a k e r e s z t e ­ sek kezébe kerül.

A r a n y n á l : Az elveszett alkotmány hősének e g y j á t é k f r a n c i a kártyát a d tündér A r m i d a , m e l y e t H e c a t é m a g a t e t t v a r á z s ­ erejűvé : B e n d e m i n d i g n y e r v e l e . H á b o r f o r g ó s z e l e a z o n b a n e l o r o z z a a fatális j ó s z á g o t , s a p i n c é r által h e l y é b e csempészett k á r t y á n mindenét e l v e s z t i . . . A nagyidat cigányok hősnőjének, D u n d i a s s z o n y n a k , a kötényében v a n csodás h a t a l o m . A z ellenség z s á k m á n y u l e j t i a k ö t é n y t , s e g y s z e r r e o d a l e t t «ereje és s z í v e a v i t é z a s s z o n y n a k » . D e Csóri v a j d a v i s s z a v í j a a z s á k m á n y t , s a hős a m a z o n m e g f o r d í t j a a z elpártolt hadiszerencsét.

A z eposzok hőseinek fatális lovai s z i n t e i s t e n i eredetűek.

I l y e n e k A c h i l l e s paripái (Hias), T u r n u s l o v a i (Aeneis), m e l y e k a szél-istentől: Boreastól származtak. « G y o r s p a r i p á t rohanó szelektől származtatni, a h i t r e g e h o m á l y á b a n vész e l » — m o n d j a

A r a n y . S Homerostól k e z d v e a l e g ú j a b b e p o s z í r ó k i g h á n y n a k a kezén m e n t keresztül ez a k ö z v a g y o n ! A r i o s t o e g y i k hősének, A r g i l á n n a k , h a r c i ménje, R u b i k á n , « s z é l l á n g t ó l f o - g a r a z o t t . . . » T a s s o i s a z t m o n d j a : a g y o r s p a r i p a « a hő f u v a l o m t ó l f o g a d . . . » K ö v e t i Z r í n y i a szerecsen hős, A m i r a s s e n , K a r a b u l n e v ű l o v á n a k s z á r m a z t a t á s á b a n . . . V ö r ö s m a r t y m e g S a l a m o n k i r á l y l o v á r ó l é n e k l i : « A l f ö l d ö n s z ü l e t e t t s z é l l á n g g a l vemhes a n y á t ó l . . . » (Cserhalom.) A r a n y sem m e l l ő z t e e z t a becses m o n d a i adalékot. A z ő s - m a g y a r o k a V o l g a - m e n t i p u s z ­ tákon t a n y á z t a k , « h o l a c s i k ó széltől f o g a n t . . . » (Az utohó magyar.) E t e l é h e z egész v a d ménest o n n a n t e r e l t e k , h o l

« v e m h e d z i k a k a n c a v i h a r o s s z é l l á n g t ó l , F e n e tátos-méntől, futosó villámtól . . . » (Buda halála.)

A tátos-mének, a z o k az i g a z i epikus lovak! N é v s z e r i n t , s

— m o n d h a t n i — e g y é n i l e g s z e r e p e l n e k . M é g beszélni i s t u d ­ n a k g a z d á j u k k a l . . . O l y a n R u s z t e m p a r i p á j a : Rek*. o l y a n a szerb K r a l j e v i c s M á r k ó é : Sarac. T o l d i M i k l ó s l o v a : Pe/kó, szintén tátos. B e s z é l n i n e m beszél u g y a n , h a n e m érteni érti

(10)

g a z d á j á n a k m i n d e n szavát, sőt m é g a g o n d o l a t a i t i s . Önálló k a r a k t e r e v a n . M e g é r d e m l i , h o g y r ö v i d életrajzot írjon róla a z e m b e r .

A s u h a n c T o l d i l o v a a Rigó. A v é n B e n c e l o v a g o l r a j t a , m i k o r bujdosó kisgazdájára rátalál. M i k l ó s — b i r o k r a készülvén a c s e h v i t é z z e l — n y a l k a s z e r s z á m o t v á s á r o l számára, m e r t o t t h o n i s az v o l t k e d v e s paripája. A h o g y hátára ült j ó g a z ­ d á j a T o l d i , k ö r ü l n é z t e m a g á t s e l k e z d e t t táncolni, aztán k e g y e t ­ l e n v a d u l e l v á g t a t o t t v e l e a b a j v í v ó h e l y r e . . . E z z e l a R i g ó be i s fejezte a p á l y a f u t á s á t . E g é s z e n m á s a l o v a g T o l d i paripája:

a Pejkó! 0 már a r e g é n y e s e p o s z o k tátosai k ö z ü l v a l ó . Szár­

m a z á s á r ó l n i n c s e n s z ó . E g y s z e r r e e l ő t t ü n k t e r e m s aztán osz­

t á l y o s a T o l d i m i n d e n k a l a n d j á n a k . . . A Daliás időkben még a Pirka n é v r e h a l l g a t ( p i r k ó = pejkó). A c s e h Holubárral v a l ó v i a d a l e l ő t t k ö n n y e d é n általroppan T o l d i v a l a m a g a s korlát tetején. D e n e m « a l l » , n e m t u d türelmesen várakozni, m e r t g a z d á j a i g e n h o s s z a s a n b ú c s ú z k o d i k P i r o s k á t ó l . L o v a t és l o v a s t s z i n t e óriássá n ö v e l a s z é k e l y e k babonás á l m é l k o d á s a : szentül

h i s z i k a csodát, h o g y n e m T o l d i h a r c o l v e l ü k a p o g á n y tatárok e l l e n , h a n e m S z ű z M á r i a v á l a s z t o t t v i t é z e : a háromszázados sírjából k i k é l t S z e n t L á s z l ó j e l e n t m e g az o l t a l m u k r a . . . ' A s u t a T a r L ő r i n c képében á l h a r c o t v í v ó T o l d i « t e s z i m a g á t ü g y e t - l e n n e k » , s ézt l o v a i s u t á n o z z a : csetlik-botlik. O d a h a z a e n g e d i , h a d d játsszék vele a p a j z á n A n i k ó , M i k l ó s dédelgetett h u g a ; p e d i g m á s k o r száz « b r a t y e » se m e r t v o l n a kezet tenni rá . . . A nő- r a b l ó u t á n ((becsületért P e j k ó m a g a tör, m o n d a t l a n » ; tehát t u d j a : m i a lovagiasság . . . E t t ő l f o g v a m i n d j o b b a n n ö v e k s z i k a t i t o k z a t o s s á g a . . . T o l d i a c s e h r a b l ó l o v a g b ö r t ö n é b ő l k i s z a b a ­ d u l . « T ö r t e n t , m i k o r e g y szép l i g e t e n m e n e n e k » T o l d i s a cseh c s á s z á r - k i r á l y k a t o n á i — «csuda volna, h a n e m m e g e s e t t tör­

t é n e t — P a r i p a - n y e r í t é s v i h o g e g y b o k o r b u l , s T o l d i n a k a P e j k ó c s a k e l é b e f o r d u l . . . » « , E m b e r v a g y ! ' a hős m o n d , s csó­

k o l t a , ölelte . . .» K ö z b e l e g y e n m o n d v a : ez, s az alábbi j e l e n e t , e s z ü n k b e j u t t a t j a R i n a l d ó e s e t é t : « L o v a , Bajárdo, c s a k azelőtt épen, e l s z a l a d t kezéről, c s o d á l a t o s k é p e n . . . M é g n e m messze j á r t ő, c s a k k e v e s e t méne, hát i h o l , előtte s z ö k d e l s z i l a j m é n e : , A l l j m e g én B a j á r d o m , édes l o v a m állj m e g , nélküled e l l e n n i n e m t u d o k ; n o várj m e g ! ' . . » ( A r i o s t o : Orlando furioso. — A r a n y fordítása.) — P e j k ó t i t o k z a t o s előbukkanása kétszer i s m e g i s m é t l ő d i k . . . T o l d i a b a k o n y i k l a s t r o m b a n v e z e k e l t . « E g y n a p a l á m e n v é n , t a l á l a b i t a n g u l l o v a t a z erdőn, h o g y útvesztve c s a t a n g o l ; t e l e b o j t o r j á n n a l n a g y g u b a n c o s szőre, h á t u l csupa csipő, c s u p a fej e l ő r e ; s T o l d i r a o l y szánó, szomorú szemekkel néz . . . Á l m é l k o d v a ü t ö t t m a g a k é t combjára, h o g y a z ő l o v a e z , a hűséges pára. , P e j k ó , eszes á l l a t ! h o l j á r s z ? h o v a l e t t é l ?

1 L . ezt a legendát önálló földolgozásban, Szt. László címen.

(11)

G e b e k i n t gazdáddá vezekelni jöttél? K i reád s e m g o n d o l t i m m á r h e t e k ólta, m i k o r e l c s a p o t t , h o g y h a z a m e n j a z ólba.

J e r hát, v e l e m a k í n t , g y a l á z a t o t o s z s z a d , H e g y r e f ö l a k o n - dért s tüzelő fát h o z z a d ! ' . . . H o r d t a i s a j á m b o r ; n o h a n e m dús réten, c s a k a z u d v a r lábján tengődve szeméten* . . . ( A közmondás i s a z t t a r t j a : T e n g ő d i k , m i n t T o l d i M i k l ó s l o v a a szeméten.) — K e v é s idő m ú l v a T o l d i t a z e g y h á z i á t o k a klastromból i s e l z a v a r t a . « B a k o n y erdejéből, r o s s z l o v á n , a r a j t a m a r a d o t t kámzsábann Csehországba b u j d o s o t t . H o g y ­ h o g y n e m : a P e j k ó m e g i n t c s a k e l m a r a d t tőle. D e m o s t m a g a a költő i s m e g f e l e d k e z e t t a s z e g é n y á l l a t r ó l : h o m á l y o s h é z a g v a n az életrajzában. C s a k a k k o r v e s z i k észre a h i á n y á t , m i ­ k o r T o l d i a k o b z o s s a l N á p o l y b a , L a j o s k i r á l y h a d a i h o z m e ­ g y é n . . . « N i n i ! a P e j k ó , a l o v a m , a h á t a s ! A k á r m i l e g y e k , h a n e m i g a z i tátos.n C s a k u g y a n a P e j k ó , f é n y e s r e k i h í z v a , t e r m e t t v a l a h o n n a n e g y s z e r i b e v i s s z a : « k í s é r t e - é T o l d i t h e g y i l e g e l ö k ö n ? V a g y repült, mint tátos?mi h a s z n a t ű n ő d ő m ! » •—

m o n d j a a költő . . . A t i t o k z a t o s s á g e g y r e nő, s a z a l a k o k a t i s n ő t t e t i . . . B á r l e t t a bevételénél c s u d á l k o z v a v e s z i k észre a m a g y a r o k : « H o n n a n ? az égből-e, vagy a föld gyomrából? — pej paripán k ö z t ü k t e r e m e g y r ő t b a r á t . . . L o v a o l y k ö n n y ű , h o g y a h o l ő, o t t semmi.» Nyíl se járja őket . . . O t t , a z o l a s z f ö l d ö n : Ariosto hazájában, o t t f e j l i k k i P e j k ó e g é s z k a r a k t e r e . V a n t a p i n t a t a , stílusa a z e m b e r e k k e l v a l ó b á n á s m ó d b a n , — m o n d j a R i e d l i s . A k o b z o s h o z , gazdája b a r á t j á h o z , ő i s barát­

ságos. U r á n a k u r á h o z : a k i r á l y h o z , ő i s köteles hódolattal v i s e l ­ t e t i k . S z i n t e ö n f e l á l d o z ó hőstettel m e n t i m e g N a g y L a j o s t , a k i már m a g a i s é l e t v e s z é l y b e n f o r o g a z ö r v é n y e s Szele v i z é ­ b e n , m e l y b e S z e r e d a i t b e l e u g r a t t a . « H a n e m a P e j k ó e z t n e m n é z i sokáig, o d a úsz m i n t e g y hős, urának u r á i g , szép b a r n a s ö r é n y é t , hosszú n y a k á t t a r t j a , h o g y a b b a f o g ó d z z é k . . . M e g r a g a d á L a j o s n y a k o n e g y i k kézzel a z á l l a t o t , a k i néz rá o k o s é s s z e l ; P e j k ó m e g a z ö r v é n y t hasítja keresztül, s l e t e s z i a p a r t o n a k i r á l y t terhestül (az eszméletlen k o b z o s s a l e g y ü t t ) . N y e r í t v e a z o n n a l m a g a i s f e l v á g v a hírt a d n i u r á n a k s i e t a lankábaa . . . D e b e z z e g a l ó k ö t ő B e n c é v e l egészen m á s k é p b á n i k ! U g y a n c s a k » e g t r e f a l j a . A n á p o l y i hadjáratban a vakmerő A n i k ó v a l e g y ü t t l ő d ö r g ő ifjú B e n c é n e k a L á n y i f o l y ó m e l l e t t m e g a k a d a szeme a l o v a k k ö z t e g y e n . S z ó l t i s n e k i : «Pejko!» —• az fülelt a h a n g r a . « N e m h a g y o m a g a z d á m j ó s z á g á t b i t a n g r a ! V a l a k i e l l o p t a . . . v a g y a k á r h o g y ' történt, szent, h o g y ez a P e j k ó , s n e m j ö t t i d e ö n k é n t ; h a z a l o p o m én m e g . » S k ö z e l í t v i g y á z v a , m i n t zabos t a r i s z n y á t , a s ü v e g é t r á z v a : « P e j k o ! ne-ne P e j k o ! » O l y kezes a z állat, h a g y a n e k i c s i p ő t , v e r e g e t n i v á l l a t . F e l i s ült rá . . . D e m i h e l y t a szőrén ü l e p e d v e f e n n lett, n o s z a , f u t n i P e j k ó , f e l a f o l y a m m e l l e t t ! . . . P e j k ó te, n e m a r r a ! '

(12)

f é k e z v e k i á l t á . . . C s a k r ö h ö g i a ló s z e g é n y B e n c e kínját, nevdi magában tátos ravasz ésszel, h o g y f é l v e s ö r é n y é t m a r k o l j a k é t k é z z e l . . . T o l d i k u n y h ó j á h o z r a g a d j a a l ó k ö t ö t . . . K é t lábon a P e j k ó o t t e g y e n e s t s z ö k k e n t s leteremté B e n c é t földre, csak ú g y n y e k k p n t . . . » , M i d o l o g ez, P e j k ó ? I l y e t sohse' s z o k t á l : e l a k a r t a k l o p n i ? és te t o l v a j t f o g t á l ? ' — d ö r g i erös h a n g o n a b a r á t . . . « M e g l e l t e m a g a z d á m paripáját s hangját* —m o n d j a találós ésszel a f ö l c i h e l ő d ő B e n c e . . . V é g r e T o l d i m e g a h u g a , a k o b z o s m e g B e n c e h a z a t é r n e k a k i r á l y seregével. S e g e s d e n v á r rájuk a n a g y f o g a d t a t á s . T o l d i édesanyja i s o t t v a n a z öreg B e n c é v e l . A n n y i ezer nép k ö z t f ö l n e m lelnék e g y m á s t , de P e j k ó , T o l d i paripája, n y e r í t e g y s z e r , t o m b o l , s v i s s z a ös- merős h a n g n y i h o g o t t a h á m b ó l . A z «eszes á l l a t » i s m e r t e f e l a z ö v é i t . . .

E z z e l e l i s b ú c s ú z h a t u n k tőle. A Toldi

estéjébea

már o l y a n m e g a v u l t , o l y a n e l h a g y a t o t t , o l y a n szomorú, m i n t T o l d i ős háza, k e r t j e s m a g a a g a z d a i s . Kurta pej l e t t a tátosból, m e l y n a h o l c s a k l e l i , a f e l r a a g z o t t burjánt

nagy búsan

l e g e l i » . M e g i n t , « t e n g ö d i k » . . . E g y s z e r m é g felderül n e k i i s , de r ö v i d időre. 0 i s részese a v é n T o l d i utolsó diadalának. K é n y e s e n h o r d o z z a a z erös l e v e n t é t , látszik, h o g y a z I s t e n sem h á m b a t e r e m t e . . . A z o l a s z o n n y e r t g y ő z e l m e s v i a d a l után n a g y - búsan hazafelé b a l l a g n a k . . . D e f ö l i s m e r i k a b a r á t b a n az ősz b a j n o k o t s u j j o n g ó d i a d a l m e n e t b e n v i s z i k v i s s z a B u d á r a . S v é g i g a z u t c á k o n P e s t e n i s , B u d á n i s

Hullanak magára, hullnak a lovára, — — Bokréták, virágok ; — télizöld növények, Melyek, mint a szép hír, halálban is élnek...

Fatális rémület, v a g y elbizakodás. Halálos veszély előtt néha s z o k a t l a n , t i t k o s félelem, rettegés f o g j a e l — v a g y e l l e n ­ k e z ő l e g : o k t a l a n e l b i z a k o d á s t ö l t i e l a z eposz v a l a m e l y i k fő s z e m é l y é t . C s a k e g y - k é t p é l d á t A r a n y m ű v e i b ő l . A z eldöntetlen k a t a l a u n i ü t k ö z e t u t á n E t e l e kaszás s z e k e r e k k e l sáncoltatta e l a t á b o r á t s egész éjjel v i r r a s z t o t t , félvén A e t i u s támadásától.

« N a g y h a l o m n y e r e g b ő l a m á g l y á t r a k a t t a , H o g y v e s z é l y p e r c é b e n g y u j t n á k f e l a l a t t a » . . . (C>a&ar,töredék.) B u d a idétlen h a r a g g a l ráizen öccsére, h o g y az Isten-kardját n e k i a d j a által, k ü l ö n b e n «szalara k i b o n t j a » a k ö t ö t t testvéri f r i g y e t D e a m i k o r e s t e n d e n c s i l l a p o d o t t vére, N a g y félelem állt be a h a r a g h e l y é r e . . . « R e t t e g e k én, G y ö n g y v é r » — c s ü g g e d v e i m í g y szól a s s z o n y á h o z — « r e t t e g e k és fázom, H o g y e m a i lépés s i e t t e t i g y á s z o m ; E t e l é h e z n a g y s z ó t v i s z e n a k ö v e t s é g : F é l e k , h o g y a s ú l y a rám v i s s z a ne e s s é k ! * . . . M i k o r p e d i g pártot szerez m a g á n a k , o k t a l a n u l e l b i z a k o d i k : « N é z d , feleség, G y ö n g y v é r *

— nevető szájjal m o n d — « N e m v a g y o k én még vén; A c é l o s erővel m i n d e n i n a m p a t t a n : M e g v i n é k b i z o n y én E t e l é v e l

(13)

h a d b a n » . B a l g a , h e t y k e beszédét tódítja i s ülvén a z u r a k k ö z t ,

« b o r l i h e g ö m e l l e l » : « M e g l a s s a n o b á r k i : m e g v í v o k E t e l l e l ! » . . . S « E t e l é n g y ő z e l m é t s e m m i n e k i t é l i » .

I I . T a r t a l m i h a t á s .

1. E g y e z ő m o z z a n a t o k a c s e l e k v é n y f o r d u l a t a i b a n . A z e d d i g észlelt k ö l c s ö n - h a t á s o k az eposz technikájához t a r t o z n a k , s s z e r v e s részei a m ű n e k . H i á n y u k — s z i n t e h i b a v o l n a . V a n n a k aztán esetleges, l á t s z ó l a g o s tartalmi e g y e z é s e k . Talán n ^ m i s t u d a t o s k ö l c s ö n z é s e k , bár szintén az epikai köz­

vagyonból k e r ü l n e k k i ; de néha i n k á b b a z epikai hitelt g y a r a ­ pítják. A r a n y a k ö v e t k e z ő n é h á n y a t j e l ö l i k i i l y e n e k ü l .

a) Női kecs akadályt vet a cselekvés kifejtése elé.

A z Odysseia hősét K a l y p s o n y m p h a csábítja h o s s z a s tét­

lenségre, m a j d m e g a v a r á z s l ó K i r k e t a r t ó z t a t j a f e l hazatéré­

sében . . . A h i v a t á s á r ó l m e g f e l e d k e z e t t Aeneas a szép D i d ó k i r á l y n ő n é l v e s z t e g e l . . . A megszabadított Jeruzsálemben a k e r e s z t e s e k e g y i k l e g j o b b v i t é z e , R i n a l d , Á r m i d a tündérkertjé­

nek g y ö n y ö r e i k ö z ö t t m e g f e l e d k e z i k h ő s i k ö t e l e s s é g é r ő l . M a g a a főhős, T a n k r é d i s n e h e z e n s z a b a d u l b ű v ö s Á r m i d a hálójá­

ból . . . A r a n y n á l i l y e n e s e t e k e t t a l á l u n k :

V a r á z s Á r m i d a , szép p a r a s z t l e á n y alakjában, késlekedésre csábítja H a m a r f y t — ám e g y s z e r r e c s a k « a z igéző l á n y r ú t e g y s z e m ű vén b a n y a l ő n » . . . (Az elveszett alkotmány.) E s z ü n k b e j u t R u s z t e m esete, k i t b o r r a l , l a k o m á v a l , d a l l a l c s á b í t e g y

varázsló szép n ő ; de m i k o r a hős h á l á l k o d v a I s t e n n e v é t e j t i k i : a b o s z o r k á n y v i s s z a k a p j a u n d o k a l a k j á t . . . (Sáh-Námé.)

T o l d i t a szép zsidó l e á n y , E s z t e r , a k a r j a h á l ó j á b a keríteni.

E z a l e n g y e l k i r á l y palotájában lejátszódó k é n y e s j e l e n e t , a P u t i f á r n é és J ó z s e f esetéhez hasonlóan, T o l d i m e g f u t a m o d á - sával v é g z ő d i k . . . (Daliás idők.) A cseh r a b l ó l o v a g v á r b ö r t ö ­ nében s í n y l ő d ő T o l d i t h i á b a csábítja u g y a n a n e m e h a g y o t t J o d o v n a , a z eset m é g i s v é g z e t e s s é v á l i k . A h á r i j á n o s k o d ó B e n c e elbeszélése a z t a g o n d o l a t o t k e l t i P i r o s k á b a n , h o g y T o l d i « é l , él, de v i l á g á t n e m teveled é l i ! » — és m e g t ö r t s z í v ­ v e l s i e t t e t i a m a g á r a e r ő s z a k o l t nászt. T o l d i m e g m á r — későn érkezik B u d á r a . . . (Toldi szerelme.)

b) Párviadalok.

T ö m e g h a r c o k h e l y e t t , m e l y e k n é m e l y e p o s z b a n (Utas, Aeneis, Nibelung-ének) o l y a n r e t t e n e t e s e k , A r a n y i n k á b b hősi p á r v i a d a l o k a t állít elénk, a m i n ő k e t k ü l ö n b e n m i n d e n h ő s k ö l ­ t e m é n y s z e r e t k i e m e l n i . Sorsdöntő, v é g z e t e s s é v á l ó b a j v í v á s o k ; a f i a t a l T o l d i é a c s e h v i t é z z e l ; ál-harca R o z g o n y i P i r o s k á é r t : a l o v a g i s z a b á l y o k b a ütköző, k é n y s z e r í t e t t k ü z d e l e m T o l d i és

Irodalomtörténet! Közlemények. XXXVII. 13

(14)

TKENCSÉNÍ KÁROLY

T a r L ő r i n c k ö z ö t t ; a két G j ' u l a f i m e g h a t ó mérkőzése az o l a s z b a j n o k k a l , m a j d , b a r á t c s u h á b a n , a z öreg T o l d i é u g y a n a z z a l . . . A l e g v é g z e t e s e b b : E t e l e t e s t v é r h a r c a B u d á v a l . . . S h o g y á l m o d o t t a t i s e m l í t s ü n k : Csóri c i g á n y v a j d a m e g P u k l a b a n c vezér k o m i k o - t r a g i k u s p á r o s v i a s k o d á s a .

A p á r v i a d a l o k g y a k o r t a — s t ö b b n y i r e árulás m i a t t — általános harccá fejlődnek. Fel-feltűnő j e l e n s é g ez i s m i n d e n eposzírónál H o m e r o s óta. A r a n y n á l : K o l o c i n t o s m e g P ö r g e d y k o r t e s e k n y o m a t é k o s f ü t y k ö s ö k k e l t á m a d n a k e g y m á s r a . T a g a d ó k ö z b e c s a p , s a v e r e k e d é s általánossá f a j u l . (Az elveszett alkot­

mány.) A nagyidat cigányok h a r c á b a n Z e l l e r a lesújtott G y ü - g y ü n e k a pipáját, c s i h o l ó szerszámát, bicskáját e l a k a r j a z s á k m á n y o l n i , s e m i a t t n a g y e g é s z t ö m e g n e k ádáz t u s a k o ­ dása támad —. akár c s a k P a t r o k l o s h o l t t e s t e f ö l ö t t A c h i l l e s f e g y v e r e i é r t , az lUasban. N a g y L a j o s m e g Tarán t i L a j o s n e m e s , l o v a g i mérkőzésre állanak k i a m a g y a r és o l a s z c s a ­ p a t o k k ö z ö t t . R e j t e k h e l y r ő l o r o z v a n y í l fúródik a m a g y a r k i r á l y c o m b j á b a . « A r u l a s ! » — r i a d a m a g y a r s á g , s a két t á b o r véres h a r c b a k e v e r e d i k . . . (Toldi szerelme.) R u s z t e m m e g I s z f o n d i á r p á r h a r c a k ö z b e n i s , a t i l a l o m ellenére, h a d a i k k ö z t dühös ü t k ö z e t f e j l ő d i k k i . (Sáh-Námé.)

N e m e s e l l e n f e l e k a h a r c b a n kibékülnek. A g ö r ö g D i o m e - des f e g y v e r b a r á t s á g o t k ö t a trójai ellenféllel, G l a u k o s s z a l . (llias.) A r a n y h ő s e : a d i a d a l m a s B e n d e g ú z , szász D e t r é n e k ajánlja f ö l b a r á t s á g á t (Keveháza.):

«Imhol kezem: fogadd jegyül, És Bendegúz és Detre szász Békében és harczban frigyül!» Kezet kézben Topogva ráz.

Az ellenfél becsülése: l o v a g i a s s á g v í v á s k ö z b e n ; a l e g y ő ­ z ö t t ellenfélnek m e g k e g y e l m e z a g y ő z ő . M i n d e z e k e p o s z i k ö z ­ h e l y e k . A Nibelung-ének bosszú-harcában a h ő s ö k — t ö b b n y i r e j ó b a r á t o k — m a g a s z t a l j á k e g y m á s t , s megsiratják m e g ö l t e l l e n e i k e t . A z o l a s z v i t é z z e l v í v ó ö r e g T o l d i , látván, hog}^

e l t ö r t e l l e n f e l e k a r d j a , i s z o n y ú csapását r ö g t ö n v i s s z a t a r t j a és k i á l t B e n c é n e k , h o g y h o z z o n elő h a m a r a v i t é z n e k e g y heverő k a r d o t . (Toldi estéje.) N a g y L a j o s megsebesíti a bátor o l a s z J a k a b o t ; már m e g akarják ölni, de a k i r á l y m e g t i l t j a , s h a g y t a , h o g y e l v i g y é k , m o n d v a : « v i t é z e m b e r ! » S később a fogságba e s e t t v i t é z t a j á n d é k k a l s z a b a d o n bocsátja. (Toldi szerelme.)

V a n n a k a z o n b a n kegyetlen hősök, k i k v a d s á g b ó l , t ö b b n y i r e a z o n b a n f ö l g e r j e d t i n d u l a t u k b a n , m e g t a g a d j á k a szánakozást, p e d i g a l e g y ő z ö t t ellenfél k ö n y ö r ö g életéért, v á l t s á g d í j a t i s ajánl érte. M e n n y i r e e p o s z i k ö z v a g y o n ez, a k ö v e t k e z ő példák m u t a t j á k . A d r a s t o s k ö n y ö r ö g M e n e l a u s n a k , térdeit átkulcsolva:

» K e g y e l e m ! v e g y e d életem érdemes á r á t ! F e k s z i k a t y á m n a k e l é g j ó s z á g f e j e d e l m i l a k á b a n , Ú g y r e z e k és a r a n y o k , v a l a ­ m i n t a m e g k a l a p á l t v a s » . . . D e M e n e l a u s n e m k e g y e l m e z .

(15)

{Rias.) V e r g i l i u s s z i n t e szószerint u t á n o z z a H o m e r o s t : M á g u s , térdöleléssel, a hőst | T u r n u s t | í g y k é r l e l i s k é r i e s e n g v e-:

« E l t e m e t ó h kíméld, a d d v i s s z a fiát a z a p á n a k ! V a n f é n y e s palotám, v a n sok m ű k i n c s e m ezüstből, s v a n r e j t e t t a r a n y o m v e r t pénzben s d u r v a r u d a k b a n » . . . D e T u r n u s i s k ö n y ö r t e ­ l e n ü l visszautasítja a v á l t s á g d í j a t . (Aeneis.) T a s s é n á l : A l t a - moro k ö n y ö r ö g B o u i l l o n n a k , s fölajánlja o r s z á g a a r a n y á t s k e g y e s nője d r á g a k ö v e i t élete v á l t s á g d í j á u l . . . D e a k e r e s z ­ tes vitéz elutasítja a h i t v á n y f ö l d i k i n c s e k e t . R u s z t e m n e m életéért e s d e k e l ; n a g y m e g a l á z á s t ó l a k a r m e n e k e d n i . í g y kérleli a sáh fiát, Iszfendiárt, a k i m e g k ö t ö z v e a k a r j a a p j á h o z h u r c o l n i az ö r e g h ő s t : « K i n c s e m , r a b s z o l g á m m i n d n e k e d a d o m . . . A p á m , n a g y a p á m k i n c c s e l t ö m ö t t t á r h á z á t m e g ­ n y i t o m e l ő t t e d . . . H a d s e r e g e m i s n e k e d szolgáljon. M a g a m , m i n t s z o l g a térdelek e l ő d b e : c s a k e n g e m láncra v e r n i n e k i v á n j ! » A sáh-fiú n e m e n g e d ; k a r d o t rántanak, s ö e s i k e l . (Sáh-Námé.)

A r a n y i s k ö v e t t e n a g y elődeit. E g y i k t ő l i s , m á s i k t ó l i s k ö l c s ö n z ö t t v a l a m i t ; h a n e m a mód, a h o g y a n a részeket ö s s z e ­ i l l e s z t e t t e , s a z egész, a m i t a részekből a l k o t o t t : a z m á r a z ő külön t u l a j d o n a . A z ifjú T o l d i h o z i s í g y k ö n y ö r ö g a cseh, térdre esve:

«Kerlek édes fiam! ne kívánd halálom, Minden vagyonomat ím neked ajánlom, Tizenkét vitéznek drága sok marháját.

Vitézlő magammal minden aprődságát*...

S « T o l d i n a k a szíve hajlott a kérésen.* A fölajánlott v á l t ­ ságdijat i s hajlandó v o l t e l f o g a d n i , de n e m m a g á n a k ; e g y s z e g é n y ö z v e g y a s s z o n y n a k szánta, k i n e k k é t v i t é z fiát a cseh h a r c b a n megölte. D e m i k o r az álnok c s e h hátulról o r o z v a m e g ­ támadta, M i k l ó s k e g y e t l e n h a r a g r a g e r j e d t . H a s z t a l a n e s d e k e l t a l a t o r : « K e g y e l e m ! i r g a l o m ! » — k i t e k e r t e k e z é b ő l a k a r d o t , s ccavval a d o t t n e k i ö r ö k ö s k e g y e l m e t » . . . A z ö r e g T o l d i l o v a g i a s a n k ü z d a z o l a s z v i t é z z e l ; eltört k a r d j a h e l y e t t mási­

k a t h o z a t néki. A hosszantartó élet-halálharcban m i n d k e t t ő ­ n e k « v é r f u t a s z e m e b e » , m i n d e n i k már részeg, de n e m b o r - t u l ; a k k o r T o l d i p o r b a o n t j a a z o l a s z t , és bár a z i s k ö n y ö ­ r ö g b i z o n y á r a , s a k i r á l y i s engedne — « k e g y e l e m ! » kiáltja 1— hiábavaló, késő m i n d e n : « e l ö b b j á r a v a s , T o l d i M i k l ó s b a r d j a » . .

Inzultálás. M e g e s i k n a g y n é h a a z i s , h o g y a g y ő z ő — erős felindulásában, g y ő z e l m i részegségében — a n n y i r a e l r a g a d ­ t a t j a magát, h o g y h a l á l r a v á l t ellenfelét inzultálja. T e t t e l , sértegetéssel, g ú n n y a l . A b ő s z - h a r a g o s A c h i l l e s u j j o n g v a g y ő ­ zelmén, átszúrja H e k t o r b o k á i t , s szíjjal h a d - s z e k e r é h e z k ö t ö z v e , a n e m t e l e n p o r b a n m e g h u r c o l j a a n e m e s h o l t t e t e m e t . . . . (Rias.) A halálrasújtott M e z e n t i u s t í g y g ú n y o l j a a' « k e g y e s » A e n e a s : « H o l v a n m o s t a b ü s z k e M e z e n t i u s s v a d e r é l y e s z i v e n e k ! » . . . (Aeneis.) • • áomasd

(16)

A r a n y n á l c s a k k o m i k u s e p o s z b a n : A nagyidat cigányok álmodott, h a r c á b a n , l á t u n k eféle k e g y e t l e n s é g e t , s ez a k ö r ü l ­ m é n y s z e l i d í t i a j e l e n e t vadságát. A h a l d o k l ó Mismás száját félrehúzta, k i v e t é a n y e l v é t , s s z e m e f e l f o r d u l v á n kiadá a l e l ­ k é t . M e g h a r a g s z i k B u n y i : « C s u f o l d az a p á d a t : a r r a öltsd k i n y e l v e d , a r r a v o n d e l s z á d a t ! » S o l y erővel l ö k t e dárdáját beléje, h o g y m i n g y á r t m e g h a l n a , h a még m o s t i s élne . . . . C s ó r i v a j d a m e g — f ö l r u g á s o t t h a g y t a D i r i d o n g ó h o l t t e s ­ t é t ; ellensége v o l t a z D u n d i a s s z o n y v é g e t t . . . E z e k b e n az.

e s e t e k b e n figyelembe v e h e t ő a c i g á n y o k n a k — m o n d j u k i g y — a l a c s o n y i n t e l l i g e n c i á j a i s .

Obiurgatio. Összeütközés előtt becsmérlik, sértő s z a v a k k a l i l l e t i k e g y m á s t a z i n g e r ü l t e l l e n f e l e k . A r a n y az i l y e n bán­

t a l m a z á s t « s z a v a k k a l o b i u r g a t i o » - n a k m o n d j a . E n szó vagdal - hozásnak szeretném n e v e z n i . R u s z t e m i g y r i v a l l D s u j á r a : « N o rossz m a g szülte, n e v e d m a elsápad s megsemmisülsz t e ! Szülő a n y á d r a f o g m a j ő n i bánat, k i s z o p t a t o t t , j a j g a t n i f o g utá­

n a d !» . . . Ösuja v i s s z a v á g : « V i g y á z z , ne késs' e f ő t l e k a p n i f e j k a s z á l ó k a r d o m e l ő t t ! K e b l é t a n y á d v é r i g s z a g g a t j a m a j d és p á n c z é l o d s p a j z s o d f ö l ö t t sohajt» . . . . (Sáh-Námé. Szász K á r o l y fordítása.)

A h e t y k e o l a s z i s lenézi a v e l e v í n i kész G y u l a f i a k a t .

« G y e r m e k e k , ez a h e l y n e m t i n e k t e k v a l ó . F u s s a t o k , e l t a p o s i t t a k a t o n a - l ó ! . . . . H í r n é l k ü l hazulról m i n e k t á v o z ó t o k ? S í r v a - r í v a k e r e s a z édes a n y a t o k » . . . A k é t l e v e n t e kemény v á l a s z t k ü l d n e k i : « M o n d d m e g a z o l a s z n a k , a b i t a n g lelkének : f o g j a m e g zabláját csúfoló n y e l v é n e k ! A z g y e r m e k , a k i n e k n y e l v e a f e g y v e r e ; n y e l v e t ö l t ö g e t n i m i n e m t u d u n k v e l e » . . . (Toldi estéje.) A viadaltéren b a r á t r u h á b a n megjelenő T o l d i r a m e g í g y r i v a l l a z o l a s z , k á r o m k o d v a s z ö r n y e t : « V e n pap, m i t keressz i t t ? m e g u n t a d életed ? » . . . . « O l a s z ! n e k e d h o z t a m utolsó k e ­ netető — v á g v i s s z a k e d é l y e s e n a z ősz b a j n o k . ( U . o.)

M e g f é l e m l í t é s , l e f e g y v e r z é s i s célja az o b i u r g a t i ó n a k . E m e l l e t t kérkedő bátorság, erőfitogtatás színében t ű n i k f ö l n é h a a t ú l á r a d ó önérzet, a v é g s ö r e elszántság. A cseh b a j n o k m e g a k a r j a f é l e m l í t e n i , h a r c k é p t e l e n n é a k a r j a t e n n i a s u h a n c T o l d i t . S z í n l e l t b a r á t s á g g a l n y ú j t á y a s k e z t y ű s t e n y e r é t , h o g y összeroppantsa v e l e M i k l ó s kezét. É s z r e v e t t e M i k l ó s a d o l g o t e l ő r e , s a c s e h b a r á t s á g á t j ó k o r m e g e l ő z t e :

Összeszedte Toldi roppant nagy erejét, S megszorítá szörnyen a bajnok tenyerét;

Engedett a keztyü és összelapula, Kihasadozott a csehnek minden ujja, Úgy csordult ki a vér minden ujja végén.

A r a n y i t t m e g j e g y z i : ( ( s z á j h a g y o m á n y s z e r i n t » . Hasonló h a g y o m á n y szól K i n i z s i r ő l : « I r j a k , h o g y e g y k o r e g y t ö r ö k b a j n o k k a l e g y szál k a r d r a k i á l l v á n , a z z a l először k e z e t f o g o t t ,

(17)

•de a n n a k kezét ú g y megszorította, h o g y a t ö r ö k u j j a i m i n d

•összeragadtak és m i n e k e l ő t t e k a r d j á t m e g m a r k o l h a t t a v o l n a , a d d i g a n n a k fejét elcsapta.» ( B u d a i F e r e n c : Polgári lexikon.) Miféle ú t o n - m ó d o n k e r ü l h e t e t t ez a m a g y a r h a g y o m á n y b a — a z irán-turáni népek m o n d á j á b ó l ! A Sáh-Náméban u g y a n i s M a z e n - derán sáhja legerősebb vitézét, K a l a h u r t , k ü l d i R u s z t e m elé.

T e t t e t e t t t i s z t e l e t t e l k e z e t n y ú j t a hősnek, h o g y szorításával összeroppantsa a kezét. R u s z t e m m o s o l y o g v a tűri, s ú g y v i s s z a ­ adja a szorítást, h o g y K a l a h u r n n k m i n d az ö t k ö r m é n k i s e r ­ k e d a v é r . . . Más a l k a l o m m a l m e g a f i a t a l Iszfendiár szorítá m e g egész erejéből a z ö r e g R u s z t e m k e z é t ú g y , h o g y k ö r m e i t a vér i s elborítá. S R u s z t e m o l y k e m é n y e n v i s s z a s z o r í t o t t a a z ifjú kezét, h o g y m i n d e n ujján s z i n t e s e r k e d t a v é r . . .

T o l d i és a c s e h b a j n o k k ü l ö n c s ó n a k o n e v e z n e k át a b a j ­ v í v ó h e l y r e , a D u n a s z i g e t é r e . O t t M i k l ó s , m i h e l y e s t p a r t o t é r t a lába, csónakát berúgta a széles D u n á b a . C s e h v i t é z kér-

d e z é : miért c s e l e k e d t e ?

«Nein egyébért, vitéz», Miklós úgy felelt mea,

«Hanem, hogy egy csónak elég egy embernek:

Egyikünknek itt ma gyászos lesz a vége, S nem lesz a halottnak hajóra szilksegc».. .

A r a n y erre i s m e g j e g y z i : ( ( s z á j h a g y o m á n y szerint.» S t u d o t t d o l o g , h o g y I l o s v a i , s V ö r ö s m a r t y i s felhasználta ezt a h a g y o m á n y t . D e l á m : T r i s t a n és az óriás M o r o l d szintén két csónakon e v e z n e k e g y p u s z t a s z i g e t r e , h o g y m e g v í v j a n a k e g y m á s s a l . S T r i s t a n i s v i s s z a l ö k i a c s ó n a k á t E g y e m b e r n e k

— ú g y m o n d — elég e g y csónak. ( A Tristán-monda, S t r a s s - b u r g i G o t t f r i e d feldolgozásában X I V . század.) A N i b e l n n g o k - k a l A t t i l á h o z v e n d é g ü l menő H ä g e n i s s z é t v á g t a a z e g é s z hajót, m e l y á t v i t t e ő k e t a D u n á n ; h i s z e n n e m l e s z rá s z ü k ­ s é g ü k , m e r t t u d t a a h a b l e á n y o k j ó s l a t á b ó l , h o g y m i n d n y á j a n

•ott v e s z n e k . . . (Nibelungen-Lied.)

V á n d o r - m o t i v u m o k e z e k ; a z e p o s z i k ö z v a g y o n s z é t g u r u l t k i n c s e i .

: c) Hadi-tanács.

A küzdelmeket hadi-tanács s z o k t a m e g e l ő z n i ; az i l d o m o ­ sán g y á v a , félénk békepárt s a v a k m e r ő h a r c i párt szócsatája.

H o s s z a d a l m a s s z ó n o k l a t o k h a n g z a n a k e l . A h a d i - t a n á c s b ó l aztán kihívó követséget m e n e s z t e n e k a z e l l e n s é g h e z . . . A z i n a s b a n különösen s o k a t g y ű l é s e z n e k , v i t a t k o z n a k e m b e r e k és i s t e n e k e g y a r á n t .

A r a n y s a b l o n o s példát a d m i n d e r r e a Murány ostromá­

ban. V e s e l é n y i h o s s z a s a n t a n á c s k o z i k v e z é r e i v e l . () m a k a c s u l r a g a s z k o d i k föltevéséhez, h o g y e l f o g l a l j a a v á r a t . G o m b k ö t ő e r r e előbbi tanácsát, h o g y f ö l k e l l h a g y n i az o s t r o m m a l ,

hízelgő színes beszédben m e g v á l t o z t a t j a . K a z a i b e v e h e t e t l e n -

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

In this work, we present an algorithm solving the synchronous Filling problem in O((k + ∆)·n) time steps by n robots with a viewing range of 1 hop, where k is the number of doors, n

Definíció: n különböz ˝o elemb ˝ol k elem sorrendben való kiválasztását úgy, hogy egy elem többször is szerepelhet, az n elem k -adosztályú ismétlés

Using the upper bound n k ( 2k−1 k −1 ) for the number of maximal intersecting families in [n] k obtained in [1] (see Lemma 10 for the proof of a similar statement), combined

Interestingly, the percentage of arginine residues within positively charged ones defined as 100*N R (N R +N K ) (where N R represents the number of arginine and N K the number

Let n be a positive integer number, the order (or rank) of appearance of n in the Fibonacci sequence, denoted by ´.n/, is defined as the smal- lest positive integer k, such that n j F

Bizonyítsuk be, hogy ha K kompakt, konvex halmaz, n pedig egy tetszőleges vektor, akkor K-nak létezik olyan támaszhipersíkja, aminek normálvektora

Kadosa Pál zenét tanulni meglehet ő sen kés ő n, csak nyolc éves korában kezdett, amat ő r körülmények között.. Családja csak 1918-ban, az els ő

iWODJRV KiWV]DORQQDYDVWDJViJQiO D EHFVOW K HN N|]|WWLHN YROWDN N|]|WWLVWDQGDUGKLEiYDO$NDSRWWDODFVRQ\K