C. TÓTH NORBERT
A pozsonyi társaskáptalan kanonokai 1425-ben
(Az egyházi archontológia készítésének módszertana és gyakorlata)*
A Zsigmondkori Oklevéltár XII. kötetének1 készítésekor akadt a ke- zünkbe a pozsonyi prépost és a káptalan között 1421-ben kitört és több éven át tartó viszályt lezáró oklevelek sorozata.2 A viszály Jubar János prépost halála (1421. VII. 26.)3 után, az új prépost, Sóvári Sós László színrelépésével kezdődött, aki a jelek szerint új alapokra kívánta helyezni a prépost és a káptalan tagjainak viszonyát. A viszály magját a testület által különböző jogcímeken szedett bevé- telek újraelosztásának prépost általi megváltoztatása hintette el, ami természe- tesen nem nyerte el a kanonokok maradéktalan tetszését. Az ügy lezárásaként keletkezett oklevelek közös jellemzője, hogy mindegyiket piacenzai Vicedomini4
Máté, mindkét jog doktora, esztergomi olvasókanonok és Bodonyi Domokos kánonjogi doktor, esztergom-szentistváni prépost, esztergomi kanonokok adták ki Esztergomban 1425. január 20-án.s A két bírót Pálóci György esztergomi ér-
' A tanulmány elkészítését a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/445/11/2) és az OTKA K 100749.
számú pályázata támogatta.
1 Lásd 3. jz.
2 Az ügyben keletkezett oklevelek terjedelme, mivel teljes szöveggel történő közlésük látszott a legcélravezetőbbnek, szétfeszítette volna az Oklevéltár kereteit, ezért külön kötetben, a viszály teljeskörű feldolgozásával együtt lát napvilágot: LAKATOS BÁLINT-MLKÓ GÁBOR-C. TÓTH NORBERT:
A pozsonyi prépost és káptalan viszálya 1421-1425. (Subsidia ad históriám medii aevi Hungáriáé inquirendam / Segédletek a középkori magyar történelem tanulmányozásához 3.) Budapest, 2013. (a továbbiakban: Pozsonyi viszály)
3 Z s i g m o n d k o r i Oklevéltár I-XII. ( 1 3 8 7 - 1 4 2 5 ) Összeállította MÁLYUSZ ELEMÉR-BORSA IVÁN-C.
TÓTH NORBERT-NEUMANN TIBOR-LAKATOS BÁLINT. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II.
Forráskiadványok 1., 3-4., 22., 25., 27., 32., 37., 39., 41., 43., 49., 52.) Budapest, 1951-2013. (a további- akban: ZsO) VIII. 822. sz.
4 Máté nevének írása során nem alakult ki konszenzus. A szakirodalomban háromféle írásmód terjedt el: Vicedomini, Vicedomínis és Vicedominisi. Mivel az oklevelekben a de Vicedominis alak áll, így azt többes számú ablativusnak értelmezve a „család" neve Vicedomini lehetett, így a névben pedig marad a Vicedomini alak.
5 Nos Matheus de Vicedominis de Placentia, lector ecclesiae Strigoniensis, iuris utriusque ac Dominicus prepositus ecclesie Sancti Stephani de castro Strigoniensi, decretorum doctores, et canonici ecclesie Strigoniensis predícte, visitatores, reformatores, iudices et commissarii in Posonio et eius districtu, specialiter vero in causis universis, que prepositum, capitulum et canonicos ecclesie Posoniensis Sancti Martini, alias Sancti Salvatoris quomodocunque concernere possent, cum plena potestate per reverendissimum in Christo patrem et dominum dominum Georgium miseratione divina archiepiscopum ecclesie Strigoniensem locique eiusdem comitem perpetuum, primatem et Apostolice Sedis legatum natum constituti et deputati. Pozsonyi viszály 6-17. sz.
101
sek még 1424 november elején nevezte ki az ügyben keletkezett per tárgyalásá- nak befejezésére és az ítélet meghozatalára.6
A történet természetesen nem ekkor kezdődött, hanem az év májusában, amikor a pozsonyi káptalan megindította a pert prépostja, Sós László ellenében az esztergomi szentszéken. Onnan végül a bíróság vezetője, az esztergomi vikárus:
Tamás kánonjogi doktor, esztergomi kanonok és nyitrai főesperes elhalasztotta a pert és 1424. november 8-át jelölte ki a folytatásra, ám a feleknek ezúttal már nem Esztergomban kellett megjelenniük, hanem Pozsonyban, ahová egyetértésükkel tette át a pert.7 Az új helyszínen azonban már nem a vikárius, hanem az érsek által kijelölt bírák vették át a pert, és a tárgyalások november 13-án indultak újra.
Az ügyben, amelyben a káptalan nagyjából 30 pontban foglalta össze vádjait, a felek többszöri meghallgatása és bizonyítékaik bemutatása, majd megvitatása után több mint két hónappal később, 1425. január 20-án születtek meg az ítéletek, immáron újra Esztergomban,8 a székesegyház oszlopcsarnokában lévő Szent Miklós-oltár előterében.9
Az ítéletlevelek közül tizenkettő maradt korunkra. Közös jellemzőjük, hogy mindegyiket az ítélet meghozatalának dátumával látták el, noha egyér- telmű, hogy nem egy napon keletkeztek, továbbá mindegyiket - a szokott mó- don10 - a jelenlévő két közjegyző, Egédi András fia Gergely pécsi egyházmegyei klerikus, császári,11 Báznai Péter fia János erdélyi egyházmegyei klerikus, apos- toli és császári közjegyő erősítette meg záradékával és jelvényével.12 Várakozá- saink ellenére az ügy azonban nem zárult le, mivel a prépost az őt elmarasztaló ítéletekkel nem volt megelégedve, ezért személyesen kereste fel az esztergomi érseket, hogy tőle kérje a per felülvizsgálatát. A prépost jól időzítette kérelmét,
6 ZsO XI. 1219. sz.
7 Pozsonyi viszály 8. sz.; Collectio Diplomatica Hungarica. A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa. Internetes kiadás (DL-DF 5.1). 2009. (a továbbiakban: DL vagy DF) DF 228144., ZsO XII. 68. sz.
8 Ahogyan az érsek 1425. március 30-i oklevele mondja: Et tandem servatis servandis auditis audiendis propositis proponendis et allegatis allegandis necnon productis iuribus et examinatis habitisque testium depositionibus et probationibus in causis huiusmodi dicti nostri visitatores et commissarii matúra et digesta deliberatione cum iurísperitis prehabita ac etiam iuris ordine in eisdem debíte observato in ipsis causis Posonii conclusis et terminum ad audiendas ferri sententias Strigonii deputantes. Pozsonyi viszály 18. sz.
(DF 228142., ZsO XII. 377. sz.)
9 Lecta, lata et pronunciata est bee sententia diffinitiva in porticu alme ecclesie Strigoniensis árca altare Sancti Nicolai ccmfessoris, quem locum pro ipsa sententia ferenda duxeramus deputandum. Pl. Pozsonyi viszály 17. sz.
(DF 228140., ZsO XII. 76. sz.)
10 Vö. CSUKOVITS ENIKŐ: Közjegyzők a középkori Magyarországon. In: 700 éves a közjegyzőség Magyarországon. Szerk. ROKOLYA GÁBOR. Budapest, 2008. 54-73., különösen 68.
" Pozsonyi viszály, Függelék I/a és I/b, az oklevelek felsorolásával.
12 Pozsonyi viszály, Függelék II, az oklevelek felsorolásával.
mivel ekkor György érsek Zsigmond királlyal és sok más méltóságviselővel egyetemben éppen Tatán tartózkodott, az uralkodó pedig hallván Sós László panaszát, „megengedte", hogy az érsek új ítéletet hozzon.13 Pálóci ott helyben a jogban járatos emberekkel megtanácskozta az ítéleteket, majd meghallgatta a feleket, és végül 1425. március 30-án kibocsátotta ítéletét, amely sok pontban enyhítette a prépost (pénz)büntetését.14
*
A peranyag feldolgozása során egyértelműnek tűnt, hogy az okleve- lekben szereplő összes személy, elsősorban a pozsonyi illetőségűek kiléte fel- derítendő. Az üggyel kapcsolatos okleveleknek - szerencsénkre - van néhány állandó eleme (formulás részek), továbbá mindegyikben azonosak az oklevél kibocsátói (Vicedomini Máté és Bodonyi Domokos), a közbenső perfázisban szereplő vikárius (Pöstyéni Tamás), illetve az ítéletlevelek tanúsorai (Márton esztergom-zöldmezei és Tarkői Pál esztergom-szenttamási prépost, Pöstyéni Tamás kánonjogi doktor, nyitrai, János orvos, honti, András komáromi, Csepregi Gergely zólyomi főesperes, Szepesi András, a szabad művészetek professzora, Tolnai Imre és Ferenc esztergomi kanonokok, valamint István, az esztergom-újvárosi Szent László-egyház plébánosa).15 Hasonlóképpen állandó szereplői a szóban forgó forrásoknak a felek ügyvédjei. A káptalant két kano- noka: György és Tamás,16 a szabad művészetek professzorai,17 míg a prépostot Ágoston volt pozsonyi tanuló (scolaris) és Gergely préposti jegyző képvisel- ték.18 Rajtuk kívül természetesen az oklevelekben szerepeltek azok a személyek is, akik a prépost vélt vagy valós igazságtalanságait elszenvedték az utóbbi években, ők pedig nem mások, mint a pozsonyi kanonokok.19
Az előbbi, az állandóságot jelentő személyek csoportjával szemben az egyes oklevelekben megjelenő kanonokok nevei - mivel a különböző vádpontok
13 Post quarum quidem sententiarum prolationem dictus dominus prepositus minimé contentus presentiam regie maiestatis accedens eidem conquerendo proposuit dictas sententias minusiuste contra eum extitisse latas et promulgatas, dicens sefore nimium ex ipsis gravatum. Quo audito ipsa regia maiestas nobis dedit in mandatis, ut easdem sententias cum iurisperitis de novo examinaremus. Pozsonyi viszály 18. sz.
(DF 228142., ZsO XII. 377. sz.)
14 Pozsonyi viszály 18. sz.
15 Uo. 6-17. sz.
16 Uo. 6-17. sz.
17 Pl. uo. 7. sz.
18 Pl. uo. 7., 9., 11-17. sz. Gergely a család ügyvédje is volt egyúttal: discreto Gregorio nostro procuratore domus nostre. Uo. 3. sz. (DF 228334.)
19 A pozsonyi kanonokok mára meglehetősen elavult, jegyzeteletlen listáját lásd CAROLUS RÍMELY:
Capitulum Insignis Ecclesiae Collegiatae Posoniensis ad S. Martinum olim SS. Salvatorem. Posonii, 1880. (a továbbiakban: RIMELY 1880.) 254-256.
103
összefonódnak, és egy oklevél ritkán tartalmazott csak egy panaszt - többször és többféle formában is előfordulnak, illetve előfordulhatnak. Az első feladat tehát a nevek kigyűjtése volt. (A jelen tanulmányban csak a pozsonyi kanonokokat muta- tom be). A tizenkét, egyaránt 1425. január 20-i kelettel ellátott ítéletlevélben a következő nevekkel találkozunk: Cristannus,20 Fülöp,21 ülés,22 Jakab,23 Jakab magister24 Jakab artium liberalium professor,25 Jakab tizedszedő,26 Jakab custos,27
Seratoris János,28 Slossar János,29 Márton plébános,30 Mihály,31 Mihály iunior,32
Choler Mihály,33 Mihály decimator,34 Miklós,35 Miklós (Kálmán fia),36 Miklós plébá- nos37 - ez összesen 18 név. Mindeközben tudjuk, hogy a pozsonyi társas- káptalanban a préposton kívül 14 kanonok volt, akik közé a Szent Márton-, más- képp Üdvözítő-egyház és a Pozsony város falain kívül fekvő Szent Lőrinc-egyház plébánosa is tartozott.38
Ugyanakkor nem elég, hogy néggyel több a kanonokunk, a helyzetet az is bonyolítja, hogy a viszályra okot adó ügyek 1421-től kezdődtek, tehát el kell különíteni azt is, hogy ki melyik évben szerepel. A következő módon kezdtem hozzá a nevek „rendszerezéséhez": az oklevelekből ismertté vált valamennyi név önálló adatlapot (cédulát) kapott, amin a keresztnév, megkülönböztető név, apa-fiú kapcsolat, az oklevél alapján azonosítható tisztség és a tétel sorszáma
20 Pozsonyi viszály 16. sz.
21 Uo. 7., 10., 16-17. sz.
22 Uo. 14., 17. sz.
23 Uo. 14., 17. sz.
24 Uo. 6., 16-17. sz.
25 Uo. 17. sz.
28 Uo. 16. sz.
27 Uo. 7., 12., 14. sz.
28 Uo. 10., 14., 16-17. sz. Neve valószínűleg „serator fia" alakban oldandó fel, azaz a lakatos fia Já- nos. Egyszer, 1430-ban (DF 241557.) mint Seratoris dictus szerepel.
29 Pozsonyi viszály 14. sz.
30 Uo. 7., 9-10., 15. sz.
34 Uo. 7., 16-17. sz.
32 Uo. 7. sz.
33 Uo. 7. sz.
34 Uo. 16. sz.
35 Uo. 13. sz.
36 Nicolaus Colomanni. Uo. 10., 16-17. sz.
37 Uo. 14. sz.
38 KÖBLÖS JÓZSEF: Az egyházi középréteg Mátyás és a Jagellók korában. (A budai, fehérvári, győri és pozsonyi káptalan adattárával.) (Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok 12.) Buda- pest, 1994. (a továbbiakban: KÖBLÖS 1994.) 16.; MÁLYUSZ ELEMÉR: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest, 2007.2 (a továbbiakban: MÁLYUSZ 2007.) 110.
kapott helyett, majd pedig az egyes cédulákat ABC-rendbe állítottam. Példa- ként álljon itt egy „cédula":
Jakab
custos (Pozsonyi viszály 7., 12., 14. sz.)
Mint látható, önmagában az oklevelekből kinyerhető információkkal nem jutnánk messzire, ráadásul a rendezés révén a 18 névből csak 10 maradt.
Amíg korábban a káptalan létszámához viszonyítva néggyel több, most, a ren- dezést követően ugyanennyivel kevesebb kanonok maradt, így folytatnom kel- lett a kutatást.
Elsőként a Zsigmondkori Oklevéltár 1408 és 1425 közötti éveket tartal- mazó köteteinek mutatóit tekintettem át és jegyeztem ki a pozsonyi kanonokokra vonatkozó, illetve velük kapcsolatba hozható adatokat. A második lépés az 1408 és 1418 közötti időszak pozsonyi káptalani kiadványainak a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának adatbázisában lévő lista és fényképek alapján történő feltárása és összevetése volt a közölt oklevelekével. (Erre azért volt szük- ség, mert az Oklevéltár ezen évkörbe eső kötetei még nem dolgozták fel a teljes levéltári anyagot.)39 Ezt követően a pozsonyi káptalan 1426 és 1437 közötti kiad- ványait vizsgáltam meg. E módszer révén a káptalan által hiteleshelyi tanúbi- zonyságként eljáró személyek voltak megfoghatóak, illetve közülük is azok, akiknek neve mellett ott szerepelt a canonicus vagy concanonicus szó, avagy socius et concanonicus szókapcsolat. A nevek ilyetén összegyűjtése azonban korántsem jelentette a munka végét, hiszen szükség volt még egy olyan forráscsoport átte- kintésére, amelyben, ha nem is tömegével, de találhatunk pozsonyi kanonokokat.
Ez pedig nem más, mint a pozsonyi káptalan magánlevéltárában40 őrzött okleve- lek sora: az itt található forrásokat döntően a káptalan részére kiállított oklevelek alkotják. Végezetül tehát az 1408 és 1418, illetve az 1426 és 1437 közötti itt őrzött okleveleket tekintettem át. A forrásokból kigyűjtött neveket és adatokat hasonló- képpen egy-egy cédulára vezettem fel, szintén betűrendbe rendeztem azokat, majd a két listát egyesítettem, amelyre szintén álljon itt egy példa:
39 Vö. az egyes kötetek Előszavával.
40 Slovensky národny archív, Bratislava, Súkromny archív Bratislavskej kapituly. Az Országos Levéltár Adatbázisában az U 429 régi jelzet alatt (illetve néhány ott nem szereplő oklevélfénykép a monasterium.net-en) található meg.
105
f
Jakab 1409-1433 (Pozsonyi viszály 7., 12., 14. sz.) János pozsonyi kereskedő fia, esz- tergomi egyházmegyei presbiter, királyi káplán (1414)
pozsonyi őrkanonok: 1409. VI. 9. (DF 228343., mint káptalani ügyvéd), 1411.
I. 1. (ZsO III. 3. sz.), II. 21. (uo. 171. sz., mint ügyvéd), 1412. I. 15., II. 12.
(uo. 1581., 1733. sz., mint káptalani ügyvéd), IX. 20. (uo. 2706. sz.), 1414.
VI. 12. (DL 10527.), 1414. V. 30. (a Ganas Vencel őrkanonok halálával megüresedett javadalmat Zsigmond király már neki adta, s ezt megerő- síti a pápa is: ZsO IV. 2041. sz.), 1416. VI. 28. (uo. V. 2064. sz.), VIII. 16.
(uo. 2212., 2214. sz.), IX. 22. (uo. 2317. sz.), 1417. II. 18. (uo. VI. 125. sz.), IX. 22. (uo. 947. sz.), 1418.1. 24. (uo. 1412. sz.), 1419. IV. 20. (uo. VII. 331.
sz.), 1421. VII. 30., VIII. 9. (uo. VIII. 834., 855. sz., mint káptalani ügy- véd), 1421. IX. 30. (uo. 1022. sz.), [1423. II. 5., 22. (uo. X. 98., 125. sz.), IV.
25., V. 15. (uo. 460., 605. sz.)],411425. II. 24. (uo. XII. 189. sz.), 1427. VII. 8.
(DL 86793.), 1428. IX. 19., 23. (DF 239496., DF 239497.), 1433. XI. 19., 22.
(DF 228111.)
pozsonyi viceprepositus: 1433. XI. 19., 22. (DF 228111.)
Mint látható, az előző cédula „megtelt élettel", Jakabról - a magyar for- rásviszonyok közepette - szinte majdnem mindent megtudtunk: ismerjük szár- mazási helyét, apja nevét, tisztségeit, valamint őrkanonokságának, egyáltalában a pozsonyi kanonoki javadalomviselésének időhatárait.
Az azonosítás természetesen korántsem volt ennyire egyszerű minden esetben. Mindezt két példán mutatom be: az egyik Tamás kanonok, a másik János kanonok esete. A szentszéki perben, amint fentebb már említettem, a káptalan egyik ügyvédje Tamás kanonok volt, aki egyetlen oklevélben a szabad művésze- tek professzoraként szerepel. A pozsonyi érdekeltségű oklevelek áttekintése so- rán felbukkant egy mindössze Tamás néven szereplő kanonok, aki 1423 és 1430 között többször is hiteleshelyi kiküldetést teljesített.42 1431 tavaszán pedig szemé- lyesen Zsigmond király előtt, Nürnbergben tett bizonyos ügyben panaszt káptalanja nevében.43 Mindezeken túl, 1422. december 28-ról ismerünk egy Bellusi (de Belus, Trencsén m.) Tamás nevű kanonokot, aki elismerte, hogy a káptalani urak (domini de capitulo) átadtak neki a kanonoki részeként az évre járó (ratione portionis canonicalis) 12 aranyforintot tanulmányi költségeire (ad studium pro expensis).u A forrásokban tehát három Tamás kanonok szerepel, kérdés, hogy adataik megfeleltethetőek-e egyetlen személynek.
Az egyeztetés során követett alapelvem az volt, hogy mivel a káptala- nokban és konventekben, ha többen azonos névvel rendelkeznek, akkor igye-
41 Az oklevelek mindegyikében csak kanonokként szerepel.
42 1423: ZsO X. 373. sz.; 1424: uo. XI. 981. sz.; 1426: DF 226019.; 1430: DL 59153. (vö. DF 225910.)
43 DF 227697.
44 ZsO IX. 1272. sz.
keznek azokat megkülönböztetni egymástól (amint arra példa a pozsonyi káp- talanból és a leleszi konventből bőségesen rendelkezésünkre áll), ezért csak akkor tekintettem különböző személyeknek az adott időszakon belül előforduló kanonokokat, ha a káptalani oklevelekben is így tüntették fel őket. Mindezek alapján a három Tamást jómagam egy személynek tekintem. Véleményem sze- rint ezt két körülmény is alátámasztja: az egyik az egyetemi fokozata: 1424 vé- gén-1425 elején a szabad művészetek professzoraként előforduló ügyvéd azo- nos lehet az 1422-ben a tanulmányaira pénzt átvevő Bellusi Tamással, illetve a bécsi egyetemre 1415 októberében beiratkozó Bellusi Máté fia Tamással.45 A másik, hogy amikor 1431-ben egy újabb Tamás kanonok tűnt fel, az ő neve mel- lé is kitették származási helyét (Amstetten, Ausztria).46
A másik azonosítási problémára János kanonok esete a jellemző: forrása- ink egy részében, 1408 és 1425 között egy SlossarISclasserl Sleusser János nevű,47
míg a másik részében, 1415 és 1436 között egy Seratoris János nevű48 kanonokkal találkozunk. Jóllehet a két János ragadványneve azonos, lakatos/lakatosfi, még- sem volt magától értetődő megfeleltetésük. A két különböző nyelven leírt megkü- lönböztető névvel szerepelnek ugyanis a pozsonyi viszályról szóló okleveleink- ben, illetve mindkét névforma csak latin nyelvű oklevelekben fordul elő. A pozsonyi oklevelek vizsgálata során azonban egyértelművé vált, hogy a különbö- ző névforma különböző jegyzőt takarhat,49 így elhárult az azonosításuk akadálya.
Slossar/Seratoris János 1408 és 1436 között volt káptalan tagja, miközben ismeret- len időponttól kezdve 1424 végi lemondásáig birtokolta a székesegyház Krisztus teste-konfraternitásának egyik javadalmát.50
A két lista egyesítésével az 1408 és 1437 közötti időszakból majdnem 40 kanonok nevét sikerült összegyűjteni. Mindezek után hozzákezdhettünk az 1425.
45 SCHRAUF KÁROLY: Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen. Budapest, 1892. (a továbbiakban:
SCHRAUF 1892.) 42. (1423-ban a jogi karra is beiratkozott, uo. 171.); TÜSKÉS ANNA: Magyarországi diákok a bécsi egyetemen 1365-1526. (Magyarországi diákok a középkori egyetemeken 1.) Buda- pest, 2008. 96. (1227. sz.) nem szerepelteti joghallgatóként.
48 1431: DL 12426.; 1432: DF 227767.
47 1408. VI. 8. (DF 228353.), 1411. I. 1. (ZsO ül. 3. sz.), 1411. VIII. 22. (DL 104962.), 1421. VIII. 12.
(ZsO VIII. 744. sz.), 1423. (Pozsonyi viszály 14. sz.), 1425.1. 7., 20. (ZsO XII. 19., 77. sz.)
481415. II. 23. (DL 10301., vö. DF 226198.), 1417. V. 17.k. (ZsO VI. 447. sz.), 1418. VIII. 11. (uo. 2239.
sz.), 1421. IX. 30. (uo. VIII. 1022. sz.), 1430. X. 3. (DF 241557., dictus Seratoris), 1435. VI. 27. (DF 226201.), 1435. XI. 24. (DL 12755.), 1436. VI. 4.u. (DL 99587.), 1436. VIII. 1. (DF 225803.)
49 Seratoris János: DF 228146. (Pozsonyi viszály 10. sz.); Slossar János: DF 228149. (uo. 14. sz.)
50 1425. I. 9. előtt mondott le a pozsonyi Szent Márton-egyház Krisztus teste-konfraternitásának javadalmáról Aspner János javára. (ZsO XII. 19., 77. sz.) A konfraternitásra és javadalmasaikra lásd MAJOROSSY JUDIT: A Krisztus teste Konfraternitás helye a középkori pozsonyi polgárok életében.
Történelmi Szemle 46 (2004) 69-111. (a továbbiakban: MAJOROSSY 2004.) 81. és 107.
107
évben kanonokságot viselt személyek neveinek összeállításához. Munkánk azon- ban, mivel 1408 és 1437 között tekintettük át forrásokat, nemcsak egyetlen év tekin- tetében igazít el minket, hanem több év-keresztmetszetet is készíthetünk a vonat- kozó időszakból. Ráadásul az 1411-es év - igaz, ehhez elengedhetetlen volt a szisztematikus kutatás - szerencsés kiindulópontnak bizonyult: 1411. január 1-jéről ugyanis ismerjük a nyitrai káptalan oklevelét, amely arról ad hírt, hogy a pozso- nyi prépostot és a kanonokokat tanúbizonyságuk jelenlétében a királyi ember megidézte. Az idézőlevélben nemcsak a prépost, Jubar János nevét tüntették fel, hanem a megidézett valamennyi, összesen 11 kanonokét is: István, a Szent Lő- rinc-egyház plébánosa, Jakab őrkanonok, Márton, a Szent Márton-egyház plébá- nosa, Szécsényi Miklós, Simon, Frerther/Fryether Fábián, Miklós, Kálmán, Fülöp és Slossar51 János kanonok.52
Mindez azt jelenti, hogy három hiányzó javadalmas híján ismerjük a tel- jes káptalani testületet. A nehezebb feladat annak meghatározása volt, hogy kik hiányoznak a listából. Annak megállapítására, hogy egy adott évben kik töltötték be a stallumokat, egy roppant egyszerű módszert választottam: készítettem egy táblázatot, aminek oszlopait az egyes évek, sorait a kanonokok adják. A táblázat celláiba az egyes évekhez akkor írtam be az adott kanonokok nevét, ha abban az évben szerepeltek a forrásokban. Am a sorok meglehetősen szellősnek bizonyul- tak, hiszen nem mindenkiről van minden esztendőből információnk. így például nagyszombati Jakab fia Koler Mihály 1407 és 1408 után csak 1416-ban, majd 1421- ben, végül 1425-ben kerül elénk,53 de a foghíjas adatok ellenére egyértelműen kijelenthető, hogy a köztes időben is a káptalan tagja volt. Ennek figyelembevéte- lével tehát amennyiben egy hiányzó rubrika mindkét oldalán ugyanannak a sze- mélynek a nevét találtam, akkor a hiányzó helyre is bekerült a neve.
Mindezek eredményeképpen létrejött egy szinte teljesen kitöltött táblá- zat, amiből két dolog vált egyértelművé: 1) a kanonoki testületet valóban 14 kanonok alkotta; 2) a konkrét adatokkal igazolható kanonokváltásokon túl to- vábbiak is feltárhatóvá váltak. Ezeket a következő példákkal illusztrálhatjuk.
Azt eddig is tudtuk, hogy
Jakab az őrkanonokságát Ganas Vencel halála után kapta (1414),54 de most már közelebbi időponthoz is tudjuk kötni a stallumváltást (1408. VI. és 1409. VI. között),55
51 E két oklevélben hibásan Flosseer/Flosser néven szerepel.
52 ZsO III. 3. sz. Az oklevél két példányban maradt fenn, az egyikben egy kanonokkal több van (Jakab), ő talán azonos lehet a korábbi oklevelekben szerepelt Egyed fia Jakabbal (1406. III. 3., 1408.
VI. 7.: ZsO II. 4506., 6147. sz.), valószínűleg ekkortájt hunyt el.
53 ZsO H. 5607. sz., DF 228353., ZsO V. 2299. sz., uo. VIII. 117. sz., uo. XII. 189. sz.
54 ZsO IV. 2041. sz.
1418-ban Soproni György a Pesko János,56
1430-ban Zsigmond fia Péter az Illés,57
1433-ban Nürnbergi János fia Jaxo Jakab a Budai Jakab58 halálával meg- üresedett kanonokságot kapta.
A források (és a táblázatba rendezés) alapján mindehhez a következőket tehetjük hozzá: hasonlóképpen 1411 második felében vagy 1412-ben lett a kápta- lan tagja Molnári Péter fia Pál59 győri és fehérvári kanonok (a javadalomban Fábi- án vagy Szécsényi Miklós lehettek az elődei), aki a forrásokból 1413-tól 1419 végé- ig mutatható ki,60 és helyét minden bizonnyal a vele pereskedő Maurpergi János fia Mihály kapta meg.61
A 1415 első felében elhunyt István kanonok, a pozsonyi falakon kívüli Szent Lőrinc-egyház plébánosa62 kanonoki javadalmát Pesko János,63 míg a plé- bániát nagyszombati Kálmán fia List Miklós nyerte el.64
1419-1420 folyamán csak 12 személyt tudunk biztosan azonosítani, de el- képzelhető, hogy az 1421-től és 1422-től kimutatható új tagok (Budai Jakab és Rozsnyói Miklós fia Cristannus,65 illetve Bellusi Tamás66) már ezekben az években elfoglalták stallumukat. Ugyancsak 1420-tól mutatható ki Mihály (nagy)magyari (Pozsony m.) plébános is a kanonokok között, aki valószínűleg mindvégig (1431- ig)67 viselte kanonokságát, noha adatunk csak két évből van erre (1420. III. 31., 1422. IV. 19.).68
1423-ban nem történt változás a káptalan tagjainak sorában. 1424-ben viszont egy helyen biztosan: Bazini Gróf Miklós káplánja, Kálmán69 már nem szerepel a forrásainkban. Helyét az a Péter fia János vehette át, aki 1425-ben és
53 DF 228353., DF 228343.
56 LUKCSICS PÁL: A XV. századi pápák oklevelei. I—II. (Olaszországi Magyar Oklevéltár I—II. Közre- bocsátja a Római Magyar Történeti Intézet.) Budapest, 1931-1938. (a továbbiakban: LUKCSICS) 1.146. sz.
57 LUKCSICS 1.1426. sz.
38 DF 228111.
59 Molnári Kelemen, a későbbi győri püspök testvére.
601419. IX. 15-én (ZsO VII. 935. sz.) még él, de 1420. IV. 24-én (LUKCSICS I. 280. sz.) már néhai.
61 LUKCSICS I. 88. sz. (1418. V. 7.), 280., 287-288. sz. (1420. IV. 24., V. 8.)
62 Utoljára 1415.1. 29-én (ZsO V. 150. sz.) szerepel.
63 István 1415. V. 3-án (ZsO V. 585. sz.) már néhai. Pesko János első említése 1417. IX. 15. (ZsO V. 925. sz.)
64 1415. V. 3. (ZsO V. 585., 587. sz.) Vicedomini Máté esztergomi vikárius megerősítése: uo. 616. sz.
65 Pozsonyi viszály 16. sz.
88 ZsO IX. 1272. sz.
87 Mihály 1411 és 1431 között mutatható ki a forrásokban. DF 226180., Az Eszterházy család és oldalágainak leírásához tartozó oklevéltár. Összeállította Eszterházy János. Budapest, 1901. (a to- vábbiakban: Eszterházy) 55.
88 ZsO VII. 1544. sz., uo. IX. 138. sz.
89 1423. XI. 19.: ZsO X. 1424. sz.
109
1426-ban mutatható ki a kanonokok között.70 A bizonytalanságot az okozza, hogy Koler Mihály nevének utolsó említését az 1425. február 24-én kelt pozsonyi káptalani könyvjegyzékben találjuk.71
Mindezek okán 1426-ból 13, 1427-ből pedig már csak 11 névvel rendel- kezem. Egyszóval 1426-tól annak ellenére megfogyatkoznak a kanonokokra vonatkozó adataim, hogy valamennyi forrást (a káptalan saját kiadványait, illetve a magánlevéltárában őrzött okleveleket) átnéztem, míg az 1425. évvel bezárólag rengeteg kiegészítő adatot sikerült gyűjteni a Zsigmondkori Oklevél- tár vonatkozó köteteiből. Mindezek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy teljességre törekvő archontológiai, illetve arra épülő prozopográfiai adattárat csak a teljes forrásanyag ismeretében lehetséges készíteni, de még úgysem fel- tétlenül. Adatgyűjtésem révén - persze némi bizonytalansággal - kiválóan ada- tolhatóvá váltak az 1411 és 1425 közötti változások a társaskáptalan személyi összetételében. Mindezt, most ízelítőül, négy időmetszetben közlöm.72
A pozsonyi káptalan kanonokai négy időmetszetben
1411 1415 1421 1425
Jakab őrkanonok Jakab őrkanonok Jakab őrkanonok Jakab őrkanonok
Esztergomi János Esztergomi János Illés Illés
Szécsényi Miklós Molnári Pál Maurpergi Mihály Maurpergi Mihály Márton székesegyházi
plébános
Márton székesegyházi plébános
Márton székesegyházi plébános
Márton székesegyházi plébános István, a Szent Lőrinc-
egyház plébánosa István, a Szent Lőrinc- egyház plébánosa /
Pesko János
Soproni György Soproni György
Fábián Péter Bellusi Tamás Bellusi Tamás
Simon Simon Budai Jakab Budai Jakab
Koler Mihály Koler Mihály Koler Mihály Koler Mihály
Lisf/Kálmán fia Miklós Lisf/Kálmán fia Miklós, Lisf/Kálmán fia Mik- Lisf/Kálmán fia Mik- a Szent Lőrinc-egyház lós, a Szent Lőrinc- lós, a Szent Lőrinc-
plébánosa (májustól) egyház plébánosa egyház plébánosa Slosser/Seratoris János Slosser/Seratoris János Slosser/Seratoris János Slosser/Seratoris János
Fülöp Fülöp Fülöp Fülöp
Mérai Tamás Mérai Tamás Mihály magyari plé- bános
Mihály magyari plé- bános Uski Balázs Uski Balázs Rozsnyói Cristannus Rozsnyói Cristannus
Kálmán Kálmán Kálmán Péter fia János
70 ZsO XII. 1070. sz., DL 11791.
74 ZsO XII. 189. sz.
72 A táblázatban szereplő adatok jelzeteinek közlése szétfeszítené a tanulmány kereteit. A jelzetek visszakereshetők az Adattárban.
Az okleveles adatok áttekintésének a kanonoklista összeállításán túl más hozadéka is van: ha nem is a hiánytalanul, de összeállítható a káptalan méltóság- és tisztségviselőinek, nemkülönben jegyzőinek listája.
Őrkanonok (custos)
János (Csölösztői?) 1389. IV. 23.-1401. XI. 12.73 Hertlinus 1406. III. 3.74
Ganas Vencel 1406. IX. 14.k.-1408. VI. 8.75
Jakab (pozsonyi János kereskedő fia) 1409. VI. 9.-1433. XI. 22.76 János 1442. IV. 22. (Prot. Test. I.77 131. 88. sz.)
Dékánkanonok (decanus)78
Miklós (nagyszombati Kálmán fia; List) 1419. IV. 20.79 Cristannus (rozsnyói Miklós fia) 1423. II. 10.80
Koler Mihály (nagyszombati Jakab fia) 1425.1.81 Jegyző (nótárius seu scriba)
Péter litteratus 1400. IV. 28.82
Szécsényi Miklós (Péter fia) pozsonyi kanonok 1408. VI. 8.83 Molnári Pál pozsonyi kanonok 1413. VII. 5.-1415. VI. 19.84 Illés 1418. XII. 6.-1419. IV. 20.85
73 ZsO I. 992., uo. II. 1304. sz.
74 ZsO II. 4506. sz.
75 ZsO II. 6147. sz., vö. uo. 6257. sz., DF 228353.; Ganas: ZsO IV. 2041. sz.; A Vencel által a káptalanra hagyott bibliára lásd még a korábbi irodalommal BORECZKY ANNA: Egy avignoni kézirat a középkori Magyarországon, avagy a Ganoys-biblia vándorlásai. Ars Hungarica 39 (2013/1) 18-27.
76 DF 228343., DF 228111. (egyúttal viceprepositus is); származására: ZsO IV. 2041. sz.
77 Das Pressburger Protocollum Testamentorum 1410[1427]-1529. I. (1410-1487) Hrsg. JUDIT MAJOROSSY-KATALIN SZENDE. (Fontes Rerum Austriacarum. III. Abteilung. Fontes Iuris 21/1.) Wien- Köln-Weimar, 2010.
78 A kanonokok 1415-ben arról panaszkodtak, hogy prépostjuk hosszú idő óta megakadályozza, hogy dékánt válasszanak, emiatt nagy károkat szenvednek. ZsO V. 615. sz.
79 ZsO VII. 331. sz.; származására: ZsO III. 2246. sz.
80 ZsO X. 129-130. sz.; származására: ZsO IX. 338. sz.
81 Pozsonyi viszály 7., 17. sz.; származására: ZsO II. 5607. sz.
82 ZsO II. 230. sz. Elképzelhető, hogy azonos az aljegyzőként szereplő Péter mesterrel.
83 DF 228353.; apja nevére (de a helységnév nem szerepel, így bizonytalan az azonosítás): ZsO II.
655. sz.; JURAJ SEDIVY: Mittelalterliche Schriftkultur im Pressburger Kollegiatkapitel. [Bratislava, 2007.] (a továbbiakban: SEDIVY 2007.) 166. a káptalani oklevelek írásképe alapján 1391 és 1407 közé teszi jegyzőségét.
84 DL 10084., DL 104699.; származására: LUKCSICS I. 87., 92., 280. sz.; SEDIVY 2007. 167. a káptalani oklevelek írásképe alapján 1397 és 1417 közé teszi jegyzőségét.
111
Gergely 1426. IV. 22.86
Győri Mátyás 1435. VII. 5., 1887 Aljegyző (subnotarius) Péter magister 1400. VII. 29.88
Miklós mester karbeli klerikus 1410. IV. 2.-1415. III. 2.89
*
A magyarországi káptalanok történetére és a tagjaikra vonatkozó kutatá- sok mindmáig annak ellenére mostohagyermekei a hazai történetírásnak, hogy a rendszerváltás óta immáron több mint 20 év telt el. Továbbra is hiányoznak90 - egy-két kivételt jelentő munka ellenére91 - a modern feldolgozások, prozopográfiai adattárak és archontológiák. Jelen tanulmány természetesen nem tehet kísérletet és nem is tekinti feladatának, hogy ezeket minden szempontból pótolja. Csupán csak arra vállalkozhattam, hogy a jelentősebb társaskáptalanok közé tartozó pozsonyi Szent Márton-prépostság egy rövid időszakában kanonok- ságot viselt tagjainak kapcsán felhívjam a figyelmet az egyházi archontológiák készítésének szükségességére. A káptalanok kanonokainak összegyűjtését és az egyes személyek azonosítását - szemben a világi tisztségviselők összegyűjtésével - nagyban megnehezíti, hogy legtöbbször csak egytagú nevekkel, általában ke- resztnevekkel találkozunk a forrásokban. így e dolgozat készítése során szerzett,
85 Codex diplomaticus comitum Károlyi de Nagy-Károly. A nagykárolyi gróf Károlyi-család ok- levéltára II. Sajtó alá rendezi GÉRESI KÁLMÁN. Budapest, 1883. (a továbbiakban: Károlyi) 48., ZsO VII. 329. sz.; SEDIVY 2007. 167. a káptalani oklevelek írásképe alapján 1418 és 1430 közé teszi jegyző- ségét.
86 DF 225971. Elképzelhető, hogy azonos a viszályban a prépostot képviselő Gergely ügyvéddel.
87 DL 99633., DL 73106.
88 ZsO II. 421. sz. Elképzelhető, hogy azonos a jegyzőként szereplő Péter deákkal.
89 DL 94942., DL 10326.
90 FEDELES TAMÁS nyolc évvel ezelőtt megjelent munkájában - A pécsi székeskáptalan személyi összetétele a késő középkorban (1354-1526) (Tanulmányok Pécs történetéből 17.) Pécs, 2005. - ösz- szefoglalta a káptalanokra vonatkozó szakirodalmat (28-36.), és már akkor felhívta erre a figyelmet, de komolyabb előrelépés azóta sem történt az ügyben. A kérdésre újabban (külföldi példákkal is) lásd UŐ.: Die ungarischen Dom- und Kollegiatkapitel und ihre Mitglieder im Mittelalter.
Forschungsstand, Aufgaben, Initiativen. In: Kapituly v zemích koruny Ceské a v Uhrách ve stíedovéku. (Documenta Pragensia Supplementa II.) Rídí VÁCLAV LEDVINKA a Jlftí PESEK. Praha, 2011.161-195., 167-181.
91 KÖBLÖS 1994.; KOSZTA LÁSZLÓ: A pozsegai társaskáptalan tagjai a XTV. század közepéig. Aetas 6 (1991) 40-58.; KRISTÓF ILONA: A váradi káptalan méltóságviselői 1440-1526. Turul 77 (2004) 10-19.;
SOLYMOSI LÁSZLÓ: Könyvhasználat a középkor végén (Könyvkölcsönzés a veszprémi székesegyházi könyvtárban). In: Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról. (Az OSZK kiadvá- nyai. Új sorozat 3.) Szerk. SZELESTEIN. LÁSZLÓ. Budapest, 1989. 77-120.
az azonosítást elősegítő néhány „törvényszerűség" leírása elengedhetetlen a to- vábbi kutatások elősegítésére.
Először is: ha a káptalannak több azonos keresztnevű tagja van, akkor megfigyelhető, hogy azonos oklevél szövegén belül valamiképpen megkülön- böztetik őket. Ugyanakkor abban az esetben, amikor több azonos nevű tagja van a káptalannak, de azok - és ez fordul elő legtöbbször - külön-külön okleve- lekben bukkannak fel, akkor is majdnem mindig feltüntetik az azonosítást elő- segítő mellék- vagy származásra utaló helynevet. (Kivéve természetesen azokat a kutatás számára szerencsétlen eseteket, amikor az egy oklevélen belül szerep- lő azonos nevű tagokat csak az altér szóval különböztetik meg.) Egyértelműnek tűnik továbbá, hogy a teljes kanonoki testület egyetlen évi rekonstruálásához is a kitűzött céldátum előtti és utáni minimum tíz évet kell áttekintenünk. Ennek oka könnyen magyarázható: a kanonok többsége, azaz a politikailag „inaktí- vak", igen hosszú ideig, általában halálukig viselik javadalmukat. Adattáram alapján kijelenthetem, hogy az átlagos kanonoki idő megközelíti a 15, de egyes esetekben a 30 évet.92 Mindezek mellett, amint arra fentebb már utaltam, a ka- nonokok egy részének neve igen ritkán bukkan fel forrásainkban. Természete- sen a nehézségek ellenére a megfelelő forrásadottságú káptalanok prozopo- gráfiai adattára kellő kitartással összeállítható. Ebben persze könnyebbséget jelent, ha az adott korszakra van „rendszeres" forráskiadvány, amelynek segít- ségével a teljes forrásanyag megismerhetővé válik. Jelen esetben ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ameddig eljutott a Zsigmondkori Oklevéltár, addig a teljes káptalani testület összeállítható volt. (Az általunk vizsgált időszak tekintetében kutatásainkat és azonosításainkat az is nagyban elősegítette, hogy a vatikáni levéltárban feltárt források megtalálhatók az Oklevéltár vonatkozó köteteiben.) Ezzel szemben 1426-tól mindössze 10 kanonokot sikerült össze- gyűjteni az általam használt módszerrel.
Összefoglalóan kijelenthető, hogy a feladat nehézsége nem jelenti azt, hogy ne tudnánk, ne lehetne, illetve nem kellene a megtalált adatok alapján bármilyen intézmény vagy tisztség archontológiáját elkészíteni. Az efféle archontológiák (jelen esetben egy káptalani) készítése ugyanakkor - amellett természetesen, hogy nem megterhelő feladat - korántsem jelenti a kutatások végpontját. Hiszen az ún. egyházi középréteg vizsgálata ezen összeállítások nélkül nem lehetséges, sőt, az ezekben szereplő adatoknak gyakran politikatör-
92 Schosperger/Schospurger Fülöp 1407-1434; János kereskedő fia Jakab őrkanonok 1409-1433;
Seratoris/Slossar János 1408-1436; Márton székesegyházi plébános 1401-1437; utóda, Márton 1437- 1462; nagyszombati Kálmán fia List Miklós szentlőrinci plébános 1408-1429. A jelzeteket lásd az Adattárban az egyes neveknél.
113
téneti vonatkozásai is lehetnek.93 A hiányos archontológia is nagyobb segítséget jelent tehát a kutatások számára, mint a nem létező vagy évtizedek óta publiká- latlanul heverő kézikönyv.94
Adattár
A pozsonyi káptalan kanonokai (1408-1437)95
A társaskáptalan élén a prépost állt, a testületnek a préposton kívül 14 kanonoka volt, közéjük tartozott a székesegyház, azaz a Szent Márton-, más- képp Üdvözítő-egyház és a falakon kívüli Szent Lőrinc-egyház plébánosa is.96 Balázs 1410-1419 - Uski97
pozsonyi kanonok: 1410. V. 25. (ZsO II. 7610. sz.), 1413. IX. 15. (a pápa jóváhagyja, hogy Kanizsai János érsek neki adta azt a pozsonyi kanonokságot, amelyről Liczovia-i Péter mondott le, BTOE98 EL 637. sz.), 1418. IV. 27. (DL 10646.), Vm. 29. (ZsO VI. 2278. sz.), 1419. VI. 16. előtt elhunyt (uo. XII. 189. sz.)
Benedek 1430-1452 - Váradi (de Waradino, ? m.); magister in artibus (1430)
pozsonyi kanonok: 1430. IX. 27. (DL 12300.), 1434. V. 4. (DF 273817.), VIII. 22.u.
(DL 61481.), XII. 4. (DL 48643.), 1435. II. 15. (DL 102455.), III. 20. (DL 48461.), VI.
24. (DF 226345.), XI. 26. (DL 12768.), 1436. V. 15. (DL 48462.), 1437. IV. 2. (DL 13013.), IV. 14., 15. (DF 226927., 239657.), IV. 26. (DF 239643.),99 V. 11. (DL 13003.), 1450. IV. 24. (DF 227770.), 1452. III. 17. (DF 228199.)
Cristannus 1421-1429 - Miklós fia; Rozsnyói (de Rossnaw, Barcaság vagy Gömör m.) esztergomi egyházmegyei presbiter: 1416. IX. 18., IX. 22. (ZsO V. 2302., 2317. sz.)
93 Lásd erre legújabban FEDELES TAMÁS: Ördögi sugallatéi vezérelve. Egy 15. századi gyilkosság nyomában. Századok 147 (2013) 433-456., különösen 437-438.
94 Lásd erre SEBESTYÉN BÉLA: Magyar archontológia 1000-1526. (Kézirat.) Idézi ÉRSZEGI GÉZA: A leleszi monostor alapítóleveléről (1214). Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv 16 (2003) 13- 28., 13. 5. jz.
95 Az adattár elkészítéséhez átnéztem az 1408. I. 1. és 1437. XII. 31. között 1) a pozsonyi káptalan által és 2) a mások által kibocsátott és a pozsonyi káptalan magánlevéltárába (Slovensky národny archív, Bratislava, Súkromny archív Bratislavskej kapituly) került okleveleket.
96 KÖBLÖS 1994. 16.; MÁLYUSZ 2007. 110. A pozsonyi kanonokok mára meglehetősen elavult, jegyzeteletlen listáját lásd RIMELY 1880.254-256.
97 MÁLYUSZ ELEMÉR: A konstanzi zsinat és a magyar főkegyúri jog. Máriabesnyő-Gödöllő, 2005.2
119. azt feltételezi, hogy Uski János testvére vagy rokona.
98 Budapest történetének okleveles emlékei. Monumenta diplomatica civitatis Budapest. III.
(1382-1439). Ad edendum praeparavit / Összeállította KUMOROVITZ L. BERNÁT. Budapest, 1987.
99 Az oklevélben csak mint magister Benedictus socium et concanonicum szerepel.
pozsonyi kanonok: 1421. (Pozsonyi viszály 16. sz.), 1424. II. 9. (ZsO XI. 65. sz.), 1424. IV. 19. (uo. 451. sz.),100 1428. VII. 22. (DF 227861.), 1429. X. 19. (DF 279599.)101
pozsonyi dékán: 1423. II. 10. (ZsO X. 129-130. sz., mint káptalani ügyvéd) pozsonyi falakon kívüli Szent Lőrinc-egyház temetőjében álló Szent Jakab- kápolna rektora: 1422. III. 26. (ZsO IX. 338. sz.)
Egyed 1406-1407
pozsonyi kanonok: 1406. III. 3. (ZsO II. 4506., vö. uo. 6147. sz.), 1407. I. 8. (Pan- nonhalmi konv.102 II. 316.)
Fábián 1408-1411 - Frerther/Fryether (1411)
pozsonyi kanonok: 1408. VI. 8. (DF 228353.), 1409. X. 10. (DF 228344., mint kápta- lani ügyvéd), 1411.1.1. (ZsO III. 3. sz.)
Fülöp 1407-1434 - Schozperger Jakab fia (1407) / Schosperger (1421)103 / Schospurger (1434) pozsonyi kanonok: 1407.1. 22. (megkapja a Kupodem János halálával megüresedett kanonokságot, ZsO II. 5256. sz.), 1408. VI. 8. (DF 228353.), 1410. VII. (DF 228056., mmt káptalani ügyvéd), 1411. I. 1. (ZsO III. 3. sz.), 1412. VII. 19. (DF 239327.), 1413.1. 8. (ZsO. IV. 287. sz.), 1415. III. 12. (DF 226058.), 1416. IX. 16. (ZsO V. 2299.
sz.), 1421-1425. (Pozsonyi viszály 7., 10., 16-17. sz.) 1421. VIII. 16. (ZsO VIII. 865.
sz.), 1421. IX. 30. (uo. 1022. sz.), 1423. IV. 25. (uo. X. 460. sz.), IX. 28. (uo. 1128. sz.), 1425. II. 24. (uo. XII. 189. sz.), 1432. III. 30. (DF 239567.), 1434. III. 22. (végrendelete, Prot. Test. I. 57.10. sz.)
decimator in monte Teben: 1421. (Pozsonyi viszály 16. sz.) Gáspár 1429-1460 - Poroszországi (de Prussia), mag. art. (1452)104
pozsonyi kanonok: 1429. I. 28. (DF 228392., mint káptalani ügyvéd), 1436. X. 29.
(DF 239640.), 1439. V. 11., 1452. III. 17. (DF 228199., 228235.)
György 1418-1430 - Soproni (de Sopronio, Sopron m.); magister in artium (1418),105 artium liberalium professor (1425),106 a perben a káptalan ügyvédje (Pozsonyi viszály 6-17. sz.)
100 Mindkét újkori másolatban Kristóf szerepel, ami valószínűleg a Cristannus félreolvasásából keletkezett.
101 A pozsonyi városi jegyző 1455-1457 között keletkezett végrendeletében (Prot. Test. I. 241. 183.
sz.) említi, hogy attól a Cristannus kanonoktól vett könyvet, aki az ispotályban halt meg (uo. 242.:
herrn Cristan, korherrn, der im spital starb).
102 DRESKA GÁBOR: A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének oklevéltára. Monumenta credibilia conventus de monte Pannoniae. II. (1399-1438) (A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványai.
Publikationen des Diözesenarchiv von Raab - Források, feldolgozások. Quellén, Studien 8.) Győr, 2008.
103 ZsO VIII. 1022. sz.
134 KÖBLÖS 1994. 461. 45. sz.
105 Talán azonos vele az a pozsonyi György bécsi borostyánkoszorús, aki 1414.1. 2-án (ZsO IV. 1527.
sz.) jelentkezett a licentiatus-i vizsgára, majd IH. 18-án (uo. 1779. sz.) engedélyezték neki előadás tartását.
106 Pozsonyi viszály 7. sz.
115
pozsonyi kanonok: 1418. X. 30. (a győri egyházmegyei klerikus a Pesko János halálával megüresedett kanonokságot Kanizsai János esztergomi érsektől kapta: LUKCSICS 1.146.
sz.), 1422. VE. 15. (ZsO IX. 801. sz.), 1430. IV. 16. (DF 228221.) decimator in Módra: 1421. (Pozsonyi viszály 16. sz.) Illés 1418-1430
pozsonyi káptalani jegyző:1071418. XE. 6. (Károlyi E. 48.), 1419. IV. 20. (ZsO VE. 329. sz.) pozsonyi kanonok: 1421. II. 14. (ZsO VIII. 102. sz.), V. 26. (uo. 557. sz.), VII. 26. (uo.
822., mint káptalani ügyvéd), VIII. 19. (uo. 874. sz.), 1423. II. 2., 10. (uo. X. 105., 129-130. sz.), VI. 6. (uo. 602. sz.), 1424. VI. 3. (uo. XI. 633. sz.), 1425. (Pozsonyi vi- szály 14., 17. sz.), 1425. V. 23. (ZsO XII. 453. sz.), X. 21. (uo. 1146. sz.), XI. 30. (uo.
1208. sz.), 1426. VII. 26. (DL 11807.), X. 26. (DF 226077.), 1427. IX. 22. (DF 227966., mint káptalani ügyvéd), 1428. III. 7. (DL 56768.), IX. 16. (DF 226048.), 1429. II. 21.
(DL 12032.), V. 31. (DL 37515.), VI. 29. (DL 12079.), XI. 15. (DL 86794.), XII. 15. (DL 12161.), 1430. IX. 28. előtt (LUKCSICS I. 1426. sz.) elhunyt, javadalmát Zsigmond fia Péter kapta Zsigmond király bemutatására.
István 1397-1415 - Ulrik fia (1406);108 Snierer (1408) / Schryner109
pozsonyi kanonok és a falakon kívüli Szent Lőrinc-egyház plébánosa: 1397. IV. 26.
(ZsO I. 4728. sz.), 1401. XI. 12. (ZsO E. 1304. sz.), 1406. El. 3. (uo. 4506. sz.), VI. 7. (uo.
6147. sz.), 1407.1. 8. (Pannonhalmi konv. E. 316.), 1408. VI. 8. (DF 228353.), 1411. I. 1.
(ZsO El. 3. sz.), 1415.1. 29. (uo. V. 150. sz.) 1415. V. 3-án már néhai, a megüresedett plébániát Miklós kapta meg a várostól (uo. 585., 587. sz.)
István 1408
pozsonyi kanonok: 1408. VI. 8. (DF 228353.)
István 1436-1449 - [László fia];110 Berényi (de Berin, de Beryn, Győr m.)
pozsonyi kanonok: 1436. III. 9. (DF 225972., 273816.), VII. 23. (DL 12925.), IX. 6.
(DL 48463.), 1449. V. 29. (DL 44547.) Jakab 1406-[1410]
pozsonyi kanonok: 1406. III. 3. (ZsO II. 4506., vö. 6147. sz.), 1407. I. 8. (Pannon- halmi konv. II. 316.), 1411.1.1. (uo. III. 3. sz.)111
107 SEDIVY 2007.167. szerint 1418-1430 között ő a jegyző.
108 RIMELY1880. 254. szerint korponai.
109 Egy i4i8 v. 7-én (LUKCSICS I. 88. sz.) kelt pápai kérvényben.
110 Azonos a pozsonyi építkezéseket írányító Berényi Kakas János testvérével. Vö. Szűcs JENŐ: A középkori építészet munkaszervezetének kérdéséhez. Budapest Régiségei 18 (1958) 313-356., 322., továbbá DF 249243., DF 249244.; CsÁNKI DEZSŐ: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I-ffl., V. Budapest, 1890-1913. III. 564.
ni Neve csak az egyik példányban szerepel, valószínűleg ekkor már nem élt, mivel vele együtt tizenöten lennének a kanonokok.
Jakab 1409-1433 - pozsonyi (de Posonio) János kereskedő fia; esztergomi egyházmegyei presbiter (1414)
pozsonyi őrkanonok: 1409. VI. 9. (DF 228343., mint káptalani ügyvéd), 1411. I. 1.
(ZsO III. 3. sz.), II. 21. (uo. 171. sz., mint ügyvéd), 1412. I. 15., II. 12. (uo. 1581., 1733. sz., mint káptalani ügyvéd), IX. 20. (uo. 2706. sz.), 1414. VI. 12. (DL 10527.), 1414. V. 30. (a Ganas Vencel őrkanonok halálával112 megüresedett javadalmat Zsigmond király már neki adta, s ezt megerősíti a pápa is: ZsO IV. 2041. sz.), 1416.
VI. 28. (ZsO V. 2064. sz.), VIII. 16. (uo. 2212., 2214. sz.), IX. 22. (uo. 2317. sz.), 1417.
II. 18. (uo. VI. 125. sz.), IX. 22. (uo. 947. sz.), 1418.1. 24. (uo. 1412. sz.), 1419. IV. 20.
(uo. VII. 331. sz.), 1421-1425. (Pozsonyi viszály 7., 12., 14. sz.), 1421. VII. 30., VIII.
9. (ZsO VIII. 834., 855. sz., mint káptalani ügyvéd), 1421. IX. 30. (uo. 1022. sz.), [1423. II. 5., 22. (uo. X. 98., 125. sz.), IV. 25., V. 15. (uo. 460., 605. sz.)],113 1425. II. 24.
(uo. XII. 189. sz.), 1427. VII. 8. (DL 86793.), 1428. IX. 19., 23. (DF 239496., DF 239497.), 1433. XI. 19., 22. (DF 228111.)
pozsonyi viceprepositus: 1433. XI. 19., 22. (DF 228111.)
Jakab 1421-1433 - Budai (de Buda, Pilis m.); artium liberalium professor, az oklevelekben mint magister is előfordul.
pozsonyi kanonok: 1421-1425. (Pozsonyi viszály 6-7., 16-17. sz.), 1423. VI. 26.
(ZsO X. 888. sz.), 1425. (7., 16-17. sz.) 1426. IX. 16. (DF 225936.), X. 31. (DL 86790.), XI. 21. (DL 11860.), XII. 7. (DL 11875.), 1427. VIII. 30. (DL 11919.), 1429. V. 20. (DF 226043.), XI. 30. (DL 12149.), 1433. XI. 19. előtt meghalt (javadalmát Zsigmond ki- rály révén a prágai egyházmegyei Nürnbergi János fia Jaxo Jakab kapta. A kano- nokságot Jakab alprépost, őrkanonok és a káptalan tagjai adtak át neki. DF 228111.)
decimator in monte Dombo: 1421. (Pozsonyi viszály 16. sz.) Jakab 1433-1437 - Nürnbergi (de Neurnberga, Németo.) János fia; Jaxo
pozsonyi kanonok: 1433. XI. 19. (a Zsigmond király által neki adott kanonoki ja- vadalmat átadja neki a káptalan, DF 228111.), 1437. III. 10. (DF 239651.)
János 1417-1418 - Peschko/Pesko-, vö. 1412.1. 2. (ZsO III. 1555. sz.)
pozsonyi kanonok: 1417. IX. 15. (ZsO VI. 925. sz.), 1417. (uo. 1325. sz.), 1418. X. 30.
előtt elhunyt (javadalmát Soproni György kapta. LUKCSICS 1 . 1 4 6 . sz.)
János 1408-1436 - Sclasser/Slossar/Sleusser (1408) / Serator fia/Seratoris (1415) / senior (Po- zsonyi viszály 10. sz.) - Péter serator pozsonyi polgár fia (1395)114
1121408. VI. 7. (ZsO II. 6147. sz.) és 1408. VI. 8. (DF 228353.): még élt.
113 Az oklevelek mindegyikében csak kanonokként szerepel.
114 DF 228095. (E szerint az avunculus-a néhai Puczhan Jakab pozsonyi polgár volt.)
117
pozsonyi kanonok: 1408. VI. 8. (DF 228353.), 1411.1. 1. (ZsO III. 3. sz.),1151. 19. (DL 76117.),116 VIII. 22. (DL 104962.), 1415. II. 23. (DL 10301., vö. DF 226198.), 1417. V.
17.k. (ZsO VI. 447. sz.), 1418. VIII. 11. (uo. 2239.), 1421-1425. (Pozsonyi viszály 10., 14., 16-17. sz.), 1421. VIII. 12. (ZsO VIII. 744. sz.), IX. 30. (uo. VIII. 1022. sz.), 1425.
I. 7., 20. (ZsO XII. 19., 77. sz.), 1430. X. 3. (DF 241557., dictus Seratoris), 1435. VI. 27.
(DF 226201.), 1435. XI. 24. P L 12755.), 1436. VI. 4.u. p L 99587.), 1436. VIII. 1. (DF 225803.)
decimator in monte Rechschen: 1421. (Pozsonyi viszály 16. sz.)
pozsonyi Szent Márton-, másképp Üdvözítő-egyházban lévő Krisztus teste-oltár javadalmasa, 1425. I. 7. előtt lemondott róla, s a város Aspnar Miklós fia János esztergom-zöldmezei karionoknak adta.117
János 1397-1417 - Esztergomi vagy Újvárosi Miklós fia; birodalmi alkancellár (1411- 1417),118 esztergom-szentistváni prépost (1399-1417)119
pozsonyi kanonok: 1397. VI. 24. (ZsO I. 4847. sz.), 1413. V. 20. (uo. IV. 612. sz.), 1417.
Xn. 29. (halála napja, uo. VI. 2684. sz., vö. 1418. m. 11., uo. 1623. sz.) János 1425-1426 - Péter fia
pozsonyi kanonok: 1425. IX. 19. (ZsO XII. 1070. sz.), 1426. V. 13. (DL 11791.) János 1436 - pozsonyi (de Posonio) Aspnar!Aspmer István fia; esztergom-zöldmezei kano- nok (1424—1425)120
pozsonyi kanonok: 1436. III. 22. (DL 37516.)
pozsonyi Szent Márton-egyház Krisztus teste oltár javadalmát121 megkapta 1425.1.
7. előtt (ZsO XII. 19. sz., vö. uo. 77. sz.) János 1437 - Kraft
pozsonyi kanonok: 1437. VII. 17. (DF 239671.) Kálmán 1411-1423 - Bazini Miklós káplánja (1423)
pozsonyi kanonok: 1411.1.1. (ZsO III. 3. sz.), 1423. XI. 19. (uo. X. 1424. sz.)
115 A nyitrai káptalan okleveleiben (1411.1.1., ZsO III. 3. sz.) Flosser/Flosseer néven szerepel.
116 Csak szimplán János szerepel.
117 1423. XII. 4-én (ZsO X. 1482. sz.) egy bizonyos Konrád presbiter volt a kápolna rektora. Az oltár javadalmasaira vö. MAJOROSSY 2004. 81. 49. jz. és 107.
118 BÓNIS GYÖRGY: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Budapest, 1971. (a továb- biakban: BÓNIS 1971.) 102.; SZILÁGYI LORÁND: A Német Birodalom és Magyarország personális uniója 1410-1439. In: A gróf Klebersberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve IV. KÁROLYI ÁRPÁD közreműködésével szerkeszti ANGYAL DÁVID igazgató. Budapest, 1934.159-203., 165-167.
119 C. TÓTH NORBERT: A székes- és társaskáptalanok prépostjainak archontológiája 1387-1437. (Subsidia ad históriám medii aevi Hungáriáé inquirendam 4.) Budapest, 2013.40.
1 2 01424: ZsO XI. 763. sz.; 1412. IV. 14-én (SCHRAUF 1892. 33.) beiratkozott a bécsi egyetemre.
121 MAJOROSSY 2004.81. 49. jz. és 107.
Márton 1401-1437 - Kwpoden Pál fia (1401, 1406, 1437);122 senior kanonok (Pozsonyi vi- szály 10. sz.)
pozsonyi kanonok és a Szent Márton-, másképp Üdvözítő-egyház plébánosa:
1401. XI. 12. (ZsO II. 1304. sz.), 1406. III. 3. (uo. 4506. sz.), 1408. VI. 8. (DF 228353.), 1411. I. 1. (ZsO III. 3. sz.), 1412. I. 15., II. 12. (uo. 1581., 1733., mint káptalani ügy- véd), 1416. VIII. 16. (uo. V. 2212. sz.), IX. 22. (uo. 2317. sz.), 1421-1425. (Pozsonyi viszály 7., 9-10., 15. sz.), 1421. VII. 26., 30. (ZsO VIII. 822., 834., mint káptalani ügyvéd), VIII. 9. (uo. 855. sz.), IX. 30. (uo. 1022. sz.), 1423. VII. 17. (uo. X. 967. sz.), 1425. II. 3., 24. (uo. XII. 112., 189. sz.), 1426. II. 20. (DL 11755.), 1426. IV. 18. (DF 239463.), 1427. III. 24. (DF 228290.), IV. 14. (DF 228284.), 1437. VI. 12. előtt elhunyt (DF 239669.)
pozsonyi prépost vicarius in spiritualibus-a: 1423. VII. 17. (ZsO X. 967. sz.) Márton 1437-1462 - Stomfai (de Sthompa, Pozsony m.) Lipót fia; Neitler123
pozsonyi kanonok és a Szent Márton-egyház plébánosa: 1437. VI. 12. (DF 239669.) Mihály 1405-1425 - Jakab fia (1407); Nagyszombati (de Tyrnavia, Pozsony m.);
Caler/Colari Choler/Koler
pozsonyi kanonok: 1405. IV. 3. (ZsO II. 3772. sz.), 1407. I. 8. (Pannonhalmi konv.
II. 316.), 1407. VII. 6. (ZsO II. 5607. sz.), 1408. VI. 8. (DF 228353.), 1416. IX. 16. (ZsO V. 2299. sz.), 1421-1425. (Pozsonyi viszály 7., 16-17. sz.), 1421. II. 14. (ZsO VIII.
117. sz.), 1424. (Pozsonyi viszály 7. sz.), 1425. II. 24. (ZsO XII. 189. sz.) komáromi főesperes a győri egyházban: 1407. VII. 6. (ZsO II. 5607. sz.) pozsonyi dékán: 1425.1. (Pozsonyi viszály 7., 17. sz.)
decimator in monte Posyng: 1421. (uo. 16. sz.)
Mihály 1 4 1 2 - 1 4 2 0 - Suchenschacz; sacre pagine professor et in artibus magister, bécsi kano- nok, pozsonyi kanonok, Székely Tamással pereskedik kanonoksága miatt a préposttal és káptalannal: Róma, 1 4 1 2 . III. 2 . (ZsO III. 1 8 1 2 . , 1 8 1 6 . sz.), 1 4 1 2 . V . 1 5 . (uo. 2 1 4 0 . sz.); 1 4 1 8 . V I I I . 2 3 . (LUKCSICS I. 1 3 6 . sz.) Mérai Tamással pereskedik a kanonokságért; 1 4 2 0 . V I I I . 8 .
(ZsO V I I . 2 0 5 6 . sz.) Kanonokságát valószínűleg sohasem tudta elfoglalni.
Mihály 1420-1431
magyari plébános és esperes, kanonok: 1411. XI. 5. (DF 226180.), 1412. X. 21. (ZsO III. 2817. sz.), 1414.1. 20. (DL 10167.), 1417. IX. 22. (ZsO VI. 945. sz.), 1420. III. 31.
(uo. VII. 1544. sz.), 1421. VII. 22. (uo. VIII. 793. sz.), X Á (uo. 796. sz.), XII. 12. (uo.
1237. sz.), 1422.1. 20. (uo. IX. 67. sz.), 1422. IV. 19. (uo. 138. sz.), VI. 7„ 14. (uo. 506., 678. sz.), VIII. 7. (uo. 828. sz.), 1423. V. 25. (uo. X. 516. sz.), 1426. III. 26. (uo. XII.
1072. sz.), 1431. VI. 2. (Eszterházy 55.)
122 Előde Mihály volt: 1397. IV. 26. (ZsO I. 4728. sz.)
123 KÖBLÖS 1994. 471. 64. sz.
119
Mihály 1420-1438 - Maurpergi János fia; iunior (Pozsonyi viszály 7. sz. és 1421. ZsO VIII.
554., 901. sz.);124 passaui egyházmegyei, esztergomi egyházmegyei káplán, kanonoksá- gát Hohenlohe Györgynek köszönhette
pozsonyi kanonok: 1418. V. 7. (kéri a pápát, hogy a [néhai] Schryner István lemon- dásával megüresedett kanonokságot, amelyért Schuta-i (Molnári) Pállal pereske- dik, adja neki. LUKCSICS 1.88. sz.), 1420. IV. 24. (ismét kérte, LUKCSICS I. 280. sz.), V.
8. (megkapta, uo. 287-288. sz.), 1421. VI. 6. (ZsO VIII. 554. sz.), VII. 26. (uo. 822., mint káptalani ügyvéd), VIII. 28. (uo. 901. sz.), IX. 30. (uo. 1022. sz.), X. 13. (uo.
1050. sz., mint káptalani ügyvéd), 1425. (Pozsonyi viszály 7. sz.), 1429. X. 4. (DF 227973., mint káptalani ügyvéd),125 1438. III. 11. (kéri a pápát, hogy adja neki a po- zsonyi Keresztelő Szent János-oltárhoz tartozó örökös káplánságot, amely egy bi- zonyos Jakab útján üresedett meg, nem véve figyelembe pozsonyi kanonokságát, passaui egyházmegyei Ansveld-i plébánosságát és máshol lévő kápolnaigazgató- ságát. LUKCSICS II. 545. sz.), 1438. IX. 15. (Pannonhalmi konv. II. 307.)
pozsonyi Szent Jakab-kápolna rektora: 1420. IV. 24. (LUKCSICS I. 280. sz.) würzburgi kanonok: 1420. IV. 24. (LUKCSICS I. 280. sz.)
Miklós 1400-1411 - [Péter fia? (1400)];126 Szécsényi (de Zechen, Nógrád m.); Kis (1405)
pozsonyi kanonok: 1400. XI. 27. (ZsO II. 655. sz.), 1404. XI. 25. (uo. 3510. sz., mint ügyvéd), 1405. IV. 3. (uo. II. 3772. sz.), 1406. III. 3. (uo. 4506. sz.), 1410. VII. 1. (DL 9663.), 1411.1.1. (ZsO III. 3. sz.)
pozsonyi kanonok és nótárius:1271408. VI. 8. (DF 228353.)
Miklós 1408-1429 - Kálmán fia; Nagyszombati (de Tyrnauia, Pozsony m.); List; királyi speciális káplán128
pozsonyi kanonok: 1408. VI. 8. (DF 228353.), 1410. VI. 21. (DF 239310.), XI. 4. (DL 9692.), 1411. I. 1. (ZsO III. 3. sz.),129 1412. VI. 8. (uo. 2246. sz.), 1412. VII. 14. (DF 225984.), 1413.1. 9. (DF 228197., mint káptalani ügyvéd)
pozsonyi falakon kívüli Szent Lőrinc-egyház plébánosa: 1415. V. 3. (az István po- zsonyi kanonok, királyi speciális káplán halálával megüresedett plébániát kapja meg a várostól, ZsO V. 585., 587. sz., vö. még Vicedomini Máté vikárius kinevezé- sével: uo. 616. sz.)130
pozsonyi kanonok és plébános: 1416. VI. 28. (ZsO V. 2064. sz.), VIII. 16., IX. 18.. 22.
(uo. 2212., 2214., 2302., 2317. sz.), 1417. II. 18. (uo. VI. 125. sz.), IV. 22. (DL 10545.),
124 1425-ben a káptalannak három Mihály keresztnevű kanonoka volt, s mivel Maurpergi János fia Mihály került be legkésőbb a káptalanba, így minden bizonnyal őt illették kezdetben „ifjabb" néven.
125 Bizonytalan adat, mivel szimplán csak Mihály szerepel.
126 Az oklevélben nem szerepel a helynév, ezért bizonytalan az azonosítás.
127 SEDIVY 2007.166.1391-1407 közé teszi működését.
4281412. VI. 8. (ZsO III. 2246. sz.)
129 Az oklevélben szimplán csak Miklós szerepel.
130 Előde, István királyi speciális káplán, kanonok 1415.1. 29-én (ZsO V. 150. sz.) még életben volt.
