KEREKES DÓRA
Tradicionális birodalom - modern birodalom
Az Oszmán Birodalom a 17. század első felében
Köves József emlékére
Az O s z m á n B i r o d a l o m 16-17. századi t ö r t é n e t e r é g ó t a a hazai és k ü l f ö l d i k u t a t á s o k f ó k u - s z á b a n áll. E g y r e n a g y o b b s z á m b a n jelennek m e g olyan m o n o g r á f i á k , t a n u l m á n y k ö t e t e k , cikkek és k ö z l e m é n y e k , a m e l y e k e h a t a l m a s á l l a m k o n g l o m e r á t u m t ö r t é n e t é n e k egy-egy as- p e k t u s á t m u t a t j á k be. Ezek k ö z ö t t számos olyan v a n , amely az o s z m á n á l l a m i d e o l ó g i á t vizsgálja. A 15. s z á z a d t ó l felívelő szakaszában lévő b i r o d a l o m a 16. s z á z a d b a n érte el h a t a l - m á n a k c s ú c s p o n t j á t , m a j d m e g i n d u l t a lassú és h o s s z ú h a n y a t l á s ú t j á n , hogy végül a 19.
s z á z a d l e g v é g é n , a 2 0 . s z á z a d e l e j é n f o k o z a t o s a n á t a l a k u l j o n a z z á a m o d e r n á l l a m m á , a m e l y m a az E u r ó p a i Unió t a g j á v á kíván válni. H a ideológiai a s p e k t u s b ó l vizsgáljuk, a k k o r az O s z m á n B i r o d a l o m kora ú j k o r i t ö r t é n e t e n e m m á s , m i n t az á t a l a k u l á s i f o l y a m a t egy j e - l e n t ő s lépése: a t r a d i c i o n á l i s t á r s a d a l o m és b i r o d a l o m leáldozása, illetve a m o d e r n s t r u k - t ú r á k első ú t k e r e s é s e . Alihoz, h o g y a 17. század k ö z e p é n kialakuló helyzetet, a g y e n g e u r a l - k o d ó k és g y e n g e nagyvezírek k o r á t , a j a n i c s á r l á z a d á s o k a t és egyéb rebelliókat, a g a z d a s á g i és t á r s a d a l m i v á l s á g o t , m a j d a Köprülü M e h m e d nevével f é m j e l z e t t korszakot p o n t o s a n m e g é r t s ü k , a f o l y a m a t o k a t á t l á s s u k , tisztázni s z ü k s é g e s e n n e k az á t m e n e t i k o r s z a k n a k az ideológiai s t r u k t ú r á i t . M i n d e n e k e l ő t t azt, h o g y a t r a d i c i o n á l i s e m b e r g o n d o l k o z á s m ó d j á - n a k m e g é r t é s e n é l k ü l a b i r o d a l m a t sújtó gazdasági, t á r s a d a l m i , politikai válságot s e m értel- m e z h e t j ü k t e l j e s m é r t é k b e n .
Tradicionális b i r o d a l o m — tradicionális e m b e r
Az O s z m á n B i r o d a l o m 1 5 - 1 6 . századi f é n y k o r á b a n klasszikus é r t e l e m b e n vett t r a d i c i o n á l i s b i r o d a l o m ,1 a m e l y b e n a b e n n e élők felfogása s z e r i n t r e n d u r a l k o d i k . Egyensúly v a n a fizikai világ és a m e t a f i z i k a i világ, a h a l a n d ó k és a h a l h a t a t l a n o k világa, a létezés és a k e l e t k e z é s vi- lága, a l á t h a t ó é s t a p i n t h a t ó , v a l a m i n t a n e m - l á t h a t ó és n e m - t a p i n t h a t ó között. M í g a m a i e m b e r s z á m á r a a valóság az, a m i az anyagi világot időben és t é r b e n n e m h a l a d j a m e g , a t r a d i - cionális v i l á g b a n a l á t h a t a t l a n és a m e g f o g h a t a t l a n is a r e a l i t á s része volt. Úgy t a r t o t t á k , h o g y az élet r í t u s , amelyet a z é r t visz véghez az egyén, hogy a világfelettiségből r é s z e s ü l j ö n , és m e g s z a b a d u l j o n azoktól a kötelékektől, a m e l y e k az e m b e r t a földi élethez fűzik.
A t r a d i c i o n á l i s létszemlélet szerint a világot azon i n d i v i d u u m o k léte h a t á r o z t a m e g , akik a t e r m é s z e t e s e m b e r i k o n d í c i ó k felett álló, v e l ü k született vagy m e g s z e r z e t t f e l s ő b b s é - gük által a világi r e n d e n belül egy fentről s z á r m a z ó erő élő és h a t é k o n y jelenlétét t e s t e s í t e t - t é k meg. Ez az i n d i v i d u u m az u r a l k o d ó , aki a f e l s ő b b erőket alattvalói s z á m á r a k ö z v e t í t e t t e
1 Fodor Pál: Szultán, birodalmi tanács, nagyvezír. Változások az oszmán hatalmi elitben és a nagy- vezíri előterjesztés kialakulása. In: A szultán és az aranyalma. Tanulmányok az oszmán-török tör- ténelemről. Budapest, 2001. 47.
az élet m i n d e n t e r ü l e t é n , és akit ezen k é p e s s é g e p r e d e s z t i n á l t a b e t ö l t ö t t pozícióra. Az ural- k o d ó k i v á l a s z t á s á n a k a t r a d i c i o n á l i s l é t s z e m l é l e t szerint n e m volt köze az e r ő h ö z , az erő- szakhoz, az ügyességhez, az o k o s s á g h o z vagy a j ó fizikumhoz. Az u r a l k o d ó h a t a l m a s isten- ség volt e m b e r i a l a k b a n2 ( a h o g y a n az m á r az ókori Egyiptom e s e t é b e n is m e g f i g y e l h e t ő volt). A fizikai v a l ó s á g b a n m e g j e l e n ő k i r á l y / s z u l t á n a t r a d i c i o n á l i s e m b e r h i t e s z e r i n t két részből állt: egy isteniből és egy e m b e r i b ő l . E n n e k megfelelően a király s z i m b ó l u m a általá- b a n a N a p , m i n t az az erő, a m e l y á t j á r j a őt. Az u r a l k o d ó t egyszerre k ö z é p p o n t n a k és h í d n a k (;rex et pontifex) t e k i n t e t t é k ég és föld, e b b e n az e s e t b e n az O s z m á n B i r o d a l o m f ő s é g e alatt élő n é p e k és a P a r a d i c s o m k ö z ö t t .3 Az ő f e l a d a t a volt, hogy a két világ között k ö z v e t í t s e n , hiszen a t r a d i c i o n á l i s n é p e k h i t t e k a b b a n , h o g y a m i a felső világban t ö r t é n i k , az h a t az alsó világ e s e m é n y e i r e és viszont.4 Az u r a l k o d ó t az t e t t e uralkodóvá, h o g y k é p e s volt e r r e a köz- vetítő s z e r e p r e , a f e l s ő b b erők szolgálatba állítása é r d e k é b e n a m e g f e l e l ő m ó d o n t u d t a a rí- tust v é g h e z v i n n i . Ő szimbolizálta a dicsőséget, a c e n t r u m o t , a s t a b i l i t á s t és a b é k é t . Ő volt a t ö r v é n y és a r e n d u r a , a m e l y e k nélkül a n é p e n e m t u d o t t volna élni. Az u r a l k o d ó n a k t e h á t bölcsnek kellett lennie, aki a felsorolt e r é n y e k és e r ő k b i r t o k á b a n van, és b á n n i is t u d velük.
Az O s z m á n B i r o d a l o m b a n is az u r a l k o d ó , a s z u l t á n állt a k ö z é p p o n t b a n , és e g y e s í t e t t e m a g á b a n a z o k a t az erőket, amellyekkel egy t r a d i c i o n á l i s u r a l k o d ó n a k r e n d e l k e z n i e kellett.
Az o s z m á n u r a l k o d ó k ö t e l e s volt alattvalóit m e g v é d e n i , így politikai i d e o l ó g i á j á n a k k ö z é p - p o n t j á b a n az igazságosság állt.5 A h a g y o m á n y a l a p j a i n létrejövő állam s z á m á r a a b i r o d a l o m volt a m e g f e l e l ő á l l a m f o r m a . U g y a n a k k o r a b i r o d a l m i s á g az e m b e r i t ö r t é n e l e m egyik nagy t á r s a d a l o m s z e r v e z ő j e is, a m e l y n e k l é t r e j ö t t é h e z s z ü k s é g e s v a l a m i f é l e r e n d e z ő e l v . A h a - g y o m á n y r a é p ü l ő b i r o d a l m a k n á l , amilyen az O s z m á n Birodalom is volt, á l t a l á n o s a n m e g f i - gyelhető a s p e k t u s , h o g y egy e r e d e n d ő e n kis l é t s z á m ú , á l t a l á b a n törzsi a l a p o k o n l é t r e j ö v ő csoport j e l e n t i a b i r o d a l o m k i a l a k u l á s á n a k a l a p p i l l é r é t .6 Az o s z m á n - t ö r ö k ö k n é l ez az Osz- mán eli, O s z m á n o r s z á g á n a k lakossága volt. A t r a d i c i o n á l i s törzsi t á r s a d a l o m f e l é p í t é s e hi- e r a r c h i k u s , a m e l y n e k c s ú c s á n a t ö r z s v e z e t ő j e állt, őt az e l ő k e l ő k k ö v e t t é k , a k i k e g y b e n a vezető f e g y v e r e s kíséretét és testőrségét, a b i r o d a l o m m á válás i d ő s z a k á b a n p e d i g a h a d - sereg a l a p j á t k é p e z t é k .7 Ez a fegyveres kíséret v é d t e m e g a t ö b b i e k életét a külső t á m a d ó k -
2 Fodor Pál: Állam és társadalom, válság és reform a 15-17. századi oszmán fejedelemi tükrökben.
In: A szultán és az aranyalma. Tanulmányok az oszmán-török történelemről. Budapest, Balassi, 2001. 149.
3 A közép jelképe a köldök, gör. Omphalos, egy szent kő, aminek semmi köze a fetisizmushoz. Sok ilyen köldökkő volt, amelyek általában meteoritok, ún. „égből pottyant kövek". Leghíresebbek a ró- mai Lapis Niger, illetve a kelta-brit hagyományban szereplő Liá Fáil - Stone of the Destiny. Ezek- ről úgy tartották, hogy jelezni tudták egy-egy király legitim vagy illegitim voltát. Erről bővebben lásd: Leiter, Franz: Zum Problem der Forumsinschrift unter dem Lapis Niger. Aalen, 1963.; Kea- ting, Geoffrey: The History of Ireland. From the Earliest Period to the English Invasion. Kansas City, 1983. (Reprint) Vol. I. 205-212.
4 Az Kr. e. 3. évezredben keletkezett és a Corpus Hermeticumban fennmaradt Tabula Smaragdina 2. pontja ezt így fogalmazza meg: „Ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsd."
5 Fodor Pál: Vállalkozásra kényszerítve. Az oszmán pénzügyigazgatás és hatalmi elit változásai a 16-17. század fordulóján. Budapest, 2006. (História Könyvtár, Monográfiák, 21.)
6 Fodor Pál: Az Oszmán Birodalom születése. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk.
Fodor P á l - P á l f f y Géza-Tóth István György. Budapest, 2002. 169-170. (Gazdaság- és Társada- lomtörténeti kötetek, 2.)
7 Káldy-Nagy Gyula: A török hadsereg kialakulása I. Szulejmán korára. In: Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából. Szerk.: Szakály Ferenc-Rúzsás Lajos. Budapest, 1986. 163.
kai s z e m b e n . Az itt k i a l a k u l t h a g y o m á n y o k a t O s z m á n n é p e h o s s z ú i d ő n keresztül m e g t a r - t o t t a , illetve t o v á b b f e j l e s z t e t t e , és ezzel egyidejűleg - a s z u n n i t a iszlám t r a d í c i ó k n a k megfele- l ő e n - a k ö r n y e z ő , m e g i s m e r t vagy m e g h ó d í t o t t n é p e k k u l t ú r á j á v a l , h a g y o m á n y a i v a l ö t - vözte.8 A b i r o d a l o m t ö r t é n e t é b e n a 16-17. század p o n t o s a n az az időszak, a m i k o r a t r a d í c i - ók kezdenek k i ü r e s e d n i , n e m l e s z n e k t ö b b e k p u s z t a b u r o k n á l , a m e l y n e m alkalmas a r r a , h o g y a b i r o d a l o m s o k f é l e n é p e s s é g é t egybetartsa. A t ö r t é n e t t u d o m á n y által t á r s a d a l m i , morális, g a z d a s á g i , politikai v á l s á g n a k nevezett j e l e n s é g h e z ez a világnézeti, s p i r i t u á l i s vagy t r a d i c i o n á l i s v á l s á g is h o z z á j á r u l m a j d .
Egy m á s a s p e k t u s b ó l vizsgálva a b i r o d a l o m n e m m á s , m i n t egy olyan k a t o n a i - p o l i t i k a i szervező elv, a m e l y a r r a épül, h o g y az állam a j a v a k a t a d ó f o r m á j á b a n k i s a j á t í t j a , és a m a g a s z e m p o n t j a i s z e r i n t ú j r a elosztja azokat.9 Mivel e b b e n az e s e t b e n az á l l a m s z e m p o n t j á b ó l teljesen m i n d e g y , h o g y m i b ő l s z á r m a z n a k ezek a b e v é t e l e k , b á r m i l y e n t e r m e l é s i m ó d r a k é - p e s r á t e l e p e d n i ( p é l d á u l ó p e r z s a , asszír, r ó m a i , s p a n y o l , o s z m á n v a g y orosz b i r o d a l o m ) . Ezen államok m i n d e g y i k é t f o l y a m a t o s b ó d í t á s r a ö s z t ö n z i a m i n d i n k á b b fogyó a d ó a l a p . Az iszlám e l t e r j e d é s e k a p c s á n is f o n t o s m e g j e g y e z n ü n k , h o g y e helyek l e g t ö b b j é n csak az u r a l - k o d ó i réteg t a r t o z o t t a m u s z l i m valláshoz, a l a k o s s á g n a g y része n e m . Mivel f e j a d ó t c s a k a n e m m u z u l m á n a l a t t v a l ó k n a k kellett fizetniük, az u r a l k o d ó r é t e g n e k é r d e k é b e n állt, h o g y alattvalóit n e t é r í t s e m e g , h i s z e n az n a g y m é r t é k ű a d ó k i e s é s t v o n t m a g a u t á n . Az idők f o - l y a m á n t e r m é s z e t e s e n a l a k o s s á g egyre nagyobb h á n y a d a csatlakozott a gazdasági és t á r s a - dalmi előnyökkel j á r ó iszlámhoz. így - a katonai e r ő lekötése m e l l e t t - e b b e n az e s e t b e n is az egyre fogyó a d ó a l a p ö s z t ö n ö z t e például az O s z m á n B i r o d a l m a t a r r a , hogy ú j r a és ú j r a h ó d í t á s o k b a k e z d j e n .1 0 E n n e k a l a p v e t ő e n két t é n y e z ő szabott g á t a t : az a d o t t b i r o d a l o m o p - timális n a g y s á g á n a k elérése és az, hogy a köztes t e r ü l e t e k t e l j e s m e g h ó d í t á s a v a l ó j á b a n n e m érte meg.1 1 E z e k a t e r ü l e t e k k ö z t e s részek m a r a d t a k , ahol m i n d k é t h ó d í t ó b i r o d a l o m a diplomácia g a z d a g t á r h á z á t a l k a l m a z t a : szövetség kötése, ideológiai összetartozás h a n - goztatása, k a t o n a i s e g í t s é g n y ú j t á s a b b a n az e s e t b e n , h a az a d o t t b i r o d a l o m érdekei ezt úgy kívánják. Ezt t ö k é l e t e s e n m e g f i g y e l h e t j ü k a kora ú j k o r i Erdély, d e a h ó d o l t s á g és a királyi M a g y a r o r s z á g t ö r t é n e t é t á t t e k i n t v e is.
8 Goldzieher Ignác: Az iszlám. Budapest, 1881. 30., 214-319.
9 Fodor Pál szerint a redisztribúció, az anyagi javak begyűjtése és szétosztása azért szükséges, hogy a birodalom két alapvető rétegét, a hadsereget és a hivatalnokokat megfelelő módon lehessen fi- zetni. Fodor: Szultán, birodalmi tanács, nagyvezir, 47.
10 A folyamatos hódítás szükségszerűségét az európai értelmiség korán felismerte, amikor a keresz- tény országokat és az Oszmán Birodalmat összehasonlítva az egyik megkülönböztető jegynek a bi- rodalom katonai jellegét és terjeszkedési hajlandóságát tekintette. Fodor Pál: Állandóság és válto- zás az oszmán történelemben. In: A szultán és az aranyalma, 12.
11 Ezalatt elsősorban azt értjük, hogy - ahogyan az az Oszmán Birodalom esetében is történt - a tá- vol lévő, kevéssé ellenőrzött területek mindinkább önállósodnak és elszakadnak. Ehhez járul még a szükségképpen fellépő másik birodalom. Két birodalom találkozásánál az történik, amit a 16- 17. századi magyar végvári vonalon is megfigyelhetünk (de akár az oszmán-lengyel végvidéken is):
a területek között létrejön a „harmadik világ", egyfajta „no man's land", amelyet mindkét biroda- lom számára nehéz állandó, közvetlen ellenőrzés alá vonni, mivel ha bármelyik fél egy ilyen lépés- sel próbálkozik, az a másik szemében egyértelműen casus belli (gondoljunk az 1551. és 1552. évi erdélyi eseményekre, de bármelyik oszmán vagy Habsburg hadjáratra). Ugyanakkor ez a köztes te- rület mindegyik birodalom számára csak valamilyen szempontból lenne fontos: például felvonulá- si terület, katonai utánpótlást biztosító emberanyag, kereskedelmi útvonal, és hosszabb távon nem érdemes teljes egészében betagolnia birodalmába.
Az O s z m á n B i r o d a l o m m i n t tradicionális b i r o d a l o m
Az Oszmán Birodalom élén álló szultán12 birodalmának mindenható ura volt olyan érte- lemben, hogy az ő kezében nyugodott a világi és a vallási törvény, a vallástudósok, a kato- nák és a köznép felügyelete, ő irányította az államot. Tehát az oszmán uralkodó akkor, amikor az európaiak kezét mindinkább megkötötték a nemesi jogok, a nemesi alkotmá- nyok, és a rendi monarchiák keretei között uralkodtak, abszolút uralkodó maradt. A szul- tán hatalmát csak az korlátozhatta, ha az uralkodó nem tartotta be a szokásjogot,13 ebben az esetben számíthatott alattvalói - elsősorban a központi közigazgatás, illetve a hadsereg prominens képviselőinek - nemtetszésére, szélsőséges esetben arra, hogy elmozdították trónjáról.14
Az Oszmán Birodalom alapítója I. Oszmán gázi (1281-1326) volt,15 akinek korát Ásik- pasazádé 15. századi történetíró is feldolgozta.16 Munkájában Oszmán álmát a következő- képpen írta le: „4. fejezet, amely arról szól, hogy Oszmán gázi mit álmodott, kinek szólt er- ről, és mi lett álmának megfejtése. Oszmán gázi imádkozott [...] Lefeküdt és elaludt. Látta, hogy maguk között egy bölcs van. Nagy kegyessége megnyilvánult és az egész nép biza- lommal volt iránta. És ennek a dervisnek a belsejében benne volt a világ. Boldogsága, kin- cse és tanítványa sok volt, ő pedig bölcs volt. Vendégszobája üres soha nem volt. Oszmán gázi ennek a dervisnek a vendége volt. Oszmán gázi álmában látta, hogy ennek a dervisnek az öléből hold kel fel, feléje száll és egyenest Oszmán gázi mellébe megy be. És amikor a hold Oszmán gázi mellére ért, a köldökéből fa nőtt ki, amely az egész világnak árnyat adott.
A fa árnyékában hegyek magasodnak, a hegyek tövéből vizek fakadnak. Az emberek isznak, kertet öntöznek, és közkutakat táplálnak a vízből. [Oszmán gázi] a hozzáérkező sejhnek er- ről hírt adott. A sejh azt mondta: »Fiam, Oszmán, a padisahság neked és leszármazottaid- nak adatott, legyetek áldottak. És az én lányom, Maihun hatun a Te kijelölt feleséged.«
Azonnal eljegyzést ültek".17 Sejh Edebáli, az após, aki szent életű ember volt, megfejtette Oszmán álmát: ivadékai egy világbirodalom uralkodói lesznek.18 A Hold jelképezte a vallási aspektust, amely így az oszmán uralkodó attribútumai közé került. Ehhez a történethez köthető Abdul Kumral álma, aki azt látta, hogy az iíjú uralkodó feje mellett egy kerecsensó- lyom repül el. A legrégebbi tradíciók szerint a sólyom és a sas az uralkodó és a Nap jelké-
12 (arab) sultän c P ^ = uralom, uralkodó
13 Fodor: Szultán, birodalmi, tanács, nagyvezír, 50.
14 A hagyományos szemlélet szerint az (oszmán) uralkodó ember és istenség volt egy személyben, így letételének indoka mindig az volt, hogy az emberi része hibázott, mert szembeszállt az istenivel.
15 Oszmán gázi - bár dinasztialapító volt - nem viselte még a szultáni címet. Azt majd csak unokája, I. Murád kezdte használni. ínalcik, Halil: The Ottoman Empire. The Classical Age, 1300-1600.
London, 1988. 56.; Kramers, J. H.: Murád I. In: Encyclopaedia of Islam. Vol. VII. Leiden-New York, 1993. 593-594-
16 Ásikpasazádé, eredeti nevén Dervis Ahmed valahol Kelet-Anatóliában született. Ükapja valószínű- leg tényleg Ásikpasa, a híres költő volt. Körülbelül 1400-ban látta meg a napvilágot, és biztos, hogy 1437-ben részt vett II. Murád szerbiai hadjáratában, 1448-ban ott volt a második rigómezei csatá- nál, 1457-ben pedig részt vett a két szultánfi, Musztafa és Bajezid körülmetélési szertartásán és ünnepségén Edirnében. 1436-ban, Mekkában járt zarándoklaton. Úgy tűnik, Ásikpasazádé szép kort élt meg, fő művét, az Oszmán-ház történetét 1484-ben fejezte be, utána nem sokkal hunyha- tott el. Babinger, Franz: Die Geschichtsschreiber der Osmanen und ihre Werke. Leipzig, 1927.
3 5 - 3 8
17 Giese, Friedrich: Die altiosmanischen anonymen Chroniken. Teil II: Übersetzung. Leipzig, 1925.
7. (Abhandlungen für die Kunde des Morgenlandes, 17.)
18 Fodor: Az Oszmán Birodalom születése, 159.
pei.1 9 Az u r a l k o d ó azt az erőt szimbolizálta ezáltal, a m e l y n e k h a t á s k ö r é t n e m s z a b j á k m e g , és a m e l y n e k t e k i n t é l y e ö n m a g á b ó l f a k a d . Az ú j s z u l t á n t k a r d d a l ö v e z t é k fel ( e n n e k a ke- resztény v i l á g b a n a k o r o n á z á s felel meg), ami a cselekvés, a c s e l e k v ő k é p e s s é g és az e r ő kife- jeződése. Az u r a l k o d ó t ettől k e z d v e m á r n e m t e k i n t e t t é k p u s z t á n e m b e r i l é n y n e k , szakrális lény lett, a k i n e k a f e n t m e g n e v e z e t t szerepeket kellett b e t ö l t e n i e . A k a r d azt az erőt képvi- selte, amellyel a s z u l t á n r e n d e l k e z e t t , a m e l y n e k segítségével b e t ö l t h e t t e a h í d s z e r e p é t . így k a p c s o l ó d o t t e g y b e a f e n t e m l í t e t t N a p a sólyom szimbolikával, a m e l y e n n e k az e r ő n e k egy a s p e k t u s a , az, a m e l y i k legyőzi a s ö t é t s é g e t . Az e u r ó p a i h a g y o m á n y o k b a n a k i r á l y s á g és a N a p (a N a p m e g j e l ö l é s é r e h a s z n á l t s z i m b ó l u m o k k a l együtt) e g y b e f ű z é s e élő h a g y o m á n y volt egészen II. ( H o h e n s t a u f ) F r i g y e s ( 1 1 9 4 - 1 2 5 0 ) n é m e t - r ó m a i c s á s z á r u r a l k o d á s á n a k vé- géig.2 0 U g y a n a k k o r a s a s - s z i m b ó l u m , a m e l y a lényeget tekintve a N a p p a l egyet j e l e n t , vált a H a b s b u r g - h á z u r a l k o d ó i j e l k é p é v é .
A s z u l t á n által irányított r e n d megnyilvánulási f o r m á j a az á l l a m , a m e l y e t stabilitás jel- lemez, a h o g y a n az O s z m á n B i r o d a l m a t is a 16. s z á z a d közepéig. Az á l l a m o t a r í t u s m e l l e t t a h ű s é g t a r t o t t a össze, a m e l y l e g i n k á b b a g y e r m e k a d ó r e n d s z e r e n ( d e v s i r m e ) k e r e s z t ü l b e - kerültek f e l t é t l e n l o j a l i t á s á b a n é r h e t ő tetten. Az ö s s z e t a r t ó erő a b i r o d a l o m b a n a n n a k elle- n é r e erősen h a t o t t , hogy vezetői g á r d á j a a l e g k ü l ö n f é l é b b n é p e k fiaiból t e v ő d ö t t össze, aki- ket egy m a g a s a b b r e n d ű s z e r v e z ő e r ő h a t o t t át: az a t u d a t , h o g y ők O s z m á n o r s z á g á n a k (oszmánli eli) lakói, akik egy n y e l v e t beszélnek ( o s z m á n l i ) , és a k i k n e k közös o s z m á n t r a d í - cióik v a n n a k . Ők k é p e z t é k az á l l a m i g a z g a t á s és a h a d s e r e g f u n d a m e n t u m á t .2 1
Az O s z m á n B i r o d a l o m 1 5 - 1 6 . századi h a t a l m á t ezen időszak u r a l k o d ó i a l a p o z t á k m e g . I. Szelim ( 1 5 1 2 - 1 5 2 0 ) k o r á t ó l egyesült az u r a l k o d ó b a n a h a r c o s és a szakrális szál, a b i r o d a - l o m világi u r a és az iszlám f e j e a s p e k t u s o k .2 2 E g y i p t o m és Szíria m e g h ó d í t á s a a z o n b a n n e m c s a k a kalifa r a n g e l n y e r é s é t j e l e n t e t t e , de azt is, hogy az a d d i g n a g y j á b ó l a z o n o s t e r ü - letű két rész, R u m é l i a2 3 és A n a t ó l i a közül az u t ó b b i erőteljesen m e g n ő t t . Ezzel egyidejűleg csökkent az e u r ó p a i rész p r i m á t u s a az á l l a m i g a z g a t á s b a n , a m i az e t n i k a i és vallási a r á n y o - k a t is e r ő t e l j e s e n m e g v á l t o z t a t t a , az iszlám h i t ű lakosság e g y é r t e l m ű e n t ú l s ú l y b a került.2 4
Mégis e k k o r k e z d ő d ö t t az a k o r s z a k , amelyet az u t ó k o r sokáig „ s z u l e j m á n i a r a n y k o r n a k "
19 A kerecsensólyom Magyarországon turulként ismert.
20 Pál József-Újvári Edit: Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. Budapest, 2001. (elektronikus változat: www.bkiado.hu, a letöltés ideje: 2007. április 1.) Ez a szimbolika megjelenik még Dante Alighieri költészetében is. Kaposi Márton: Magyar Dan- te-kutatások az ezredfordulón. In: Magyar Tudomány, 49. évf. (2004) 4. sz. 491-503.
21 Erről lásd Fodor Pál: Török és oszmán: az oszmán rabszolga-elit azonosságtudatáról. In: A szul- tán és az aranyalma, 25-44.; Kerekes Dóra: Identité d'enfanee et identité de service: mémoire et solidarité ethniques des renégats dans l'Empire ottoman. In: Identitás hongroises, identitás européennes du Moyen Áge á nos jours. Éd. Nagy, Piroska. Rouen, 2006. 103-119.
22 I. Szelim szultán 1516-1517-ben meghódította Szíriát és Egyiptomot, az utolsó Abbászida kalifát, Mutawakilt, aki 1258 óta, amióta a mongolok elfoglalták Bagdadot, Kairóban székelt, Konstanti- nápolyba vitette, és annak halála után felvette a „kalifa" címét. ínalcik: The Ottoman Empire, 3 3 - 34-
23 Rumélia (tör. Rumeli) az Oszmán Birodalom európai tartományainak összefoglaló neve. A szó etimológiaílag a rúm, azaz római, és az eli, vagyis ország, föld szavak összetételéből származik („a ró- maiak országa"), ezzel is hangsúlyozva a jogfolytonosságot Róma-Konstantinápoly-Bizánc és Isz- tambul között.
24 Hegyi Klára: I. Szelim. In: Fodor Pál-Hegyi Klára -Ivanics Mária: Török-tatár hódítók. Buda- pest, 1993. 42.
nevezett,2 5 és a b i r o d a l o m t ö r t é n e t é n e k c s ú c s p o n t j a k é n t t a r t o t t s z á m o n . U g y a n a k k o r ez- alatt az i d ő s z a k alatt i n d u l t a k el azok a f o l y a m a t o k , amelyek k é s ő b b a h a n y a t l á s h o z vezet- tek. A t r a d i c i o n á l i s e m b e r szemlélete szerint ez azért k ö v e t k e z e t t be, m e r t az a m a g a s a b b r e n d ű szellemi erő, a m e l y O s z m á n törzsét á t h a t o t t a , m i n d e r ő t l e n e b b é vált. E n n e k első jele volt, h o g y az u r a l k o d ó e l s z a k a d t alattvalóitól. K o n s t a n t i n á p o l y 1453. évi elfoglalását köve- t ő e n a s z u l t á n eleinte m e g j e l e n t a nyilvánosság előtt, b á r s z e r e p e egyre p r o t o k o l l á r i s a b b á vált. K é s ő b b a z o n b a n m á r csak h e t e n t e kétszer, végül egyszer s e m lépett n é p e elé.2 6 A t r a - dicionális szemléletet t o v á b b követve, ez azt j e l e n t e t t e , h o g y a b i r o d a l o m csúcsa m e g v á l t o - zott, a s z u l t á n m á r n e m t u d t a betölteni addigi szerepét. A r í t u s o k , amelyek s z ü k s é g e s e k voltak a h h o z , hogy a h a g y o m á n y o k r a épülő világ r e n d j e m e g m a r a d j o n , a t á r s a d a l o m m i n - den t a g j a b e t ö l t h e s s e s z e r e p é t , megváltoztak. E n n e k k ö v e t k e z t é b e n átalakult a b i r o d a l o m (alsó világ) és az égi (felső) világ közötti viszony is. Az o s z m á n o k m i n d e n n a p i é l e t é n e k ré- szét k é p e z ő rítusok, a m e l y e k nélkül a hívő n e m is t u d t a elképzelni az életét,2 7 f o k o z a t o s a n k i ü r e s e d t e k . A r í t u s m i n d i n k á b b a külsőségekre szorítkozott, e g y r e j o b b a n m e g s z ű n t spiri- tuális t a r t a l m a , és h a s o n l í t a n i kezdett arra, a m i t a m o d e r n k o r b a n r i t u á l é n a k n e v e z ü n k : szimbolikus, c e r e m o n i á l i s , g y a k r a n b a b o n á k k a l is övezett t e t t é vált. Az u r a l k o d ó h a t a l m a e r e d e n d ő e n a b b ó l f a k a d t , h o g y - mivel k é p e s volt r á - v é g r e h a j t o t t a a r í t u s o k a t , e b b e n a sari'a, a K o r á n r a és a h a g y o m á n y o k r a é p ü l ő szent vallási t ö r v é n y segítette őt. Később a z o n b a n m á r n e m t u d t a b e t a r t a n i a r í t u s o k a t , így elkezdett világi t ö r v é n y e k ( k a n u n ) által k o r m á n y o z n i , a m i m i a t t m e g v á l t o z o t t a h a t a l o m f o r r á s a , m e g s z ű n t a n n a k a b s z o l ú t volta.2 8
A kanunok és a sari'a m e l l e t t a szultán vallási h a t a l m á t a kalifa c í m b i r t o k l á s a b i z t o s í t o t t a s z á m á r a .2 9 A kalifa s z e m é l y e egyesítette a világi és a vallási u r a l k o d ó i h a t a l m a t ,3 0 így a kali- f á t u s n e m c s u p á n egy h i v a t a l volt, h a n e m e g y b e n azt a t e r ü l e t e t is j e l e n t e t t e , a m e l y felett a kalifa u r a l k o d o t t .3 1 A k o r t á r s a k és a 17. századi o s z m á n t ö r t é n e t í r ó k a fent l e í r t a k ellenére
25 Az aranykor az emberiség történetének tökéletes korát szimbolizálja, ami ekkorra már régen el- múlt, de amit - mint sztereotípiát - sokáig alkalmaztak/alkalmaznak a teoretikusok.
26 Fodor: Szultán, birodalmi tanács, nagyvezir, 50.
27 A tradicionális társadalmakban az egyén, így az oszmánok is nem azért hajtották végre a rítusokat, mert azok a vallási előírások részét képezték, hanem azért, mert - hitük és világszemléletük szerint - ezeken keresztül részesültek a felső világ jótéteményeiből, így teljesíthették be sorsukat.
28 Nem véletlen, hogy az oszmán történetírók I. Szulejmánt nem az Európában alkalmazott Nagy, Prächtige, Magnificent, Magnifique stb. uralkodói melléknévvel illették, hanem Kanuninak, azaz Törvényhozónak nevezték el.
29 Schacht, Joseph: Sari'a und Qanun im modernen Ägypten. Ein Beitrag zur Frage des islamischen Modernismus. Der Islam, 20. (1932) 209-236.
30 A szó az arab halifat rasul ullahbó1 származik „a kalifa utódja, helyettese", szó sze- rint véve tehát „Isten küldöttjének utódja". Már az Omajjádok idején tudatosan megváltoztatták a szóösszetételt, kihagyván belőle a rasul (utód) szót, így megmaradt a halifat ul-lahi (Á1 W^-), ami annyit tesz: „Isten földi helytartója". Noth, Albrecht: Früher Islam. In: Geschichte der arabischen Welt. Hrsg. Haarmann, Ulrich. München, 2001. 11-100.; Sourdel, Dominique: Khalifa. The His- tory of the Institution of the Caliphate. In: Encyclodpaedia of Islam. Vol. IV. Leiden, Brill, 1978.
937-
31 A 13. századtól több muszlim uralkodó is igényt tartott a kalifa címre, amely azonban ekkor mái- nem járt politikai hatalommal. A 16. századtól birtokolt cím nyújtotta vélt vagy valós ideológiai le- hetőségeket az oszmán szultánok egészen a 19. századig nem nagyon használták ki. Ekkor azon- ban, amikor egyre több keresztény települt be a korábban muszlim területekre, a szultánok a kalifa címre és azzal együtt az ehhez kapcsolódó ideológiára apelláltak, hogy a környező muszlim biro- dalmak támogatását megszerezzék a keresztények elleni küzdelemhez. Az első világháborúban a szultán kalifai minőségében dzsihádot hirdetett akkor, amikor már a veszteségeket a birodalom
S z u l e j m á n u r a l k o d á s á t t e k i n t e t t é k „ a r a n y k o r n a k " , a m e l y n e k v i s s z a h o z á s á t , az akkori kö- r ü l m é n y e k visszaállítását j a v a s o l t á k .3 2
I. Szelim u r a l k o d á s a idején n a g y m é r t é k b e n m e g v á l t o z o t t a b i r o d a l o m felépítése, d e c s a k fia, I. S z u l e j m á n ( 1 5 2 0 - 1 5 6 6 ) u r a l m a alatt idézett elő s t r u k t u r á l i s , t á r s a d a l m i , politi- kai, gazdasági és ideológiai m e t a m o r f ó z i s t . S z u l e j m á n k o n c e p c i ó j a a M u s z l i m Világbiroda- l o m r ó l n e m volt ö n á l l ó g o n d o l a t , h i s z e n elődei is m i n d i g a r ó m a i c s á s z á r o k ö r ö k ö s e i n e k te- k i n t e t t é k m a g u k a t .3 3 Az á l l a m i g a z g a t á s o n belül ezt az i d e á t e l s ő s o r b a n i b r a h i m pasa n a g y - vezír, S z u l e j m á n g y e r m e k k o r i j á t s z ó p a j t á s a képviselte.3 4 Az ú j s z u l t á n n a k a p j a keleti h ó d í - t á s a i u t á n m i n d e n k é p p e n E u r ó p a i r á n y á b a kellett f o r d u l n i a , m e r t a m u s z l i m o k ellen viselt á l l a n d ó h a d j á r a t o k m á r a h a d s e r e g lázadásával f e n y e g e t t e k . Tervei m e g v a l ó s í t á s á r a j ó t á - m o g a t ó r a talált í b r a h i m b a n , aki e l s ő s o r b a n az e u r ó p a i h ó d í t á s o k a t t e k i n t e t t e szívügyének.
H i t e szerint (és ezzel az u r a l k o d ó is m é l y s é g e s e n m e g volt elégedve) S z u l e j m á n n a k az volt az I s t e n által e l r e n d e l t feladta, h o g y K o n s t a n t i n á p o l y t és R ó m á t egyesítse, a R ó m a i Biro- d a l m a t f e l t á m a s s z a , a világot egyetlen b i r o d a l o m b a n f o g j a össze.3 5 Ezt f e j e z t e ki az is, h o g y a s z u l t á n t e l k e z d t é k az „iszlám p a d i s a h j a k é n t " a p o s z t r o f á l n i .3 6 S z u l e j m á n t ö r e k v é s é n e k leg- f ő b b a k a d á l y o z ó j a V. Károly ( s p a n y o l király 1516-1556, n é m e t - r ó m a i c s á s z á r 1519-1556) volt, aki m a g a is u g y a n e z e n e s z m e r e n d s z e r m e n t é n g o n d o l k o z o t t - t e r m é s z e t e s e n egyete- m e s k e r e s z t é n y u r a l k o d ó k é n t . Károly világuralmi igényeivel s z e m b e n á l l t a k S z u l e j m á n é i . Az u t ó b b i a k k i f e j e z é s é r e i b r a h i m p a s a m e g t a l á l t a a z o k a t az eszközöket, a m e l y e k k e l a szul- t á n s z á n d é k á t E u r ó p á b a n is e g y é r t e l m ű v é t e h e t t e : velencei ötvösökkel a r a n y s i s a k o t készít- t e t e t t az u r a l k o d ó s z á m á r a , a m e l y r e e g y m á s fölé négy, drágakövekkel d ú s a n díszített k o r o -
nem bírta tovább elviselni. Az oszmánoknak a kalifa címhez fűződő viszonyának ismeretében talán ironikusnak tűnhet, hogy ez volt az utolsó címe a szultánnak, amely még megmaradt. Amikor 1922-ben Kemál Atatürk átvette a hatalmat, és az utolsó szultánt, VI. Mehmedet (1918-1922) száműzetésbe küldte, annak unokatestvére és utódja, II. Abd al-Medzsid (1922-1924) a török par- lamenttel kalifává választtatta magát, és még további másfél évig ezt a névleges vallási hatalmat gyakorolta. Ez a spirituális kalifátus egészen 1924. március 3-ig tartott, amikor a török parlament egy Atatürk által szorgalmazott törvénnyel a kalifátus intézményét megszüntette, és II. Abd al- Medzsidnek (aki magasan képzett és sokak által tisztelt, tanult ember volt) néhány nappal később el kellett hagynia Isztambult. Sourdel, Dominique: Khalifa. The History of the Institution of the Caliphate. In: Encyclodpaedia of Islam. IV. Leiden, 1978. 937-947.; Lambton, Ann K. S.: Khalifa.
The Political Theory. In: Encyclopaedia of Islam. IV. Leiden, 1978. 947-950.
32 Fodor: Állam és társadalom, 147-170.
33 Kós Károly: Sztambul. Várostörténet és architektúra. Budapest-Konstantinápoly, 1918.16. (A Kons- tantinápolyi Magyar Tudományos Intézet Közleményei, 1918. 4 - 6 . füzet)
34 ibrahim pasa nagyvezír 1494-ben született (a velencei fennhatóság alatt álló epiroszi Pargában), ugyanabban az évben, mint Szulejmán szultán. 1523 és 1535 között volt nagyvezír. Fodor Pál:
A Bécsbe vezető út. Az oszmán nagyhatalom az 1520-as években. In: Két tárgyalás Sztambulban.
Hyeronimus Laski tárgyalása a töröknél János király nevében. Habardanecz János jelentése 1528.
nyári sztambuli tárgyalásairól. Szerk. Kőszeghy Péter. Budapest, 1996. 8 6 - 8 7 . (Régi Magyar Könyv- tár, Források, 5.)
35 A hagyományos muszlim világszemlélet a világot két részre osztotta: a Dar al-Harbra (a háború háza) és a Dar al-Iszlámra (az iszlám háza). Az utóbbi azt a területet jelentette, ahol az iszlám tör- vényei uralkodnak, egyetlen iszlám szultán fősége alatt. Amikor azonban a nagy hódítások leálltak, és a háború, valamint az iszlám háza közötti frontvonal megmerevedett, a muszlim ideológia új ka- tegóriát vezetett be: Dar al-Ahd (a szövetség háza) vagy Dar al-Szulh (a béke háza) elnevezéssel.
Ágoston Gábor: Az oszmán és az európai diplomácia a kölcsönösség felé vezető úton. In: Híd a századok felett. Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára. Főszerk.: Hanák Péter, szerk.:
Nagy Mariann. Pécs, 1997. 8 3 - 8 4 .
36 Fodor: Szültem, birodalmi tanács, nagyvezír, 46.
nát h e l y e z t e t e t t . Ez m a g á b a n egyesítette V. Károly k o r o n á j á t és a p á p a i t i a r á t . S z u l e j m á n t e h á t b e j e l e n t e t t e az igényt m i n d k e t t e j ü k h a t a l m á r a .3 7 Ezek m e l l e t t a s z u l t á n n a k t ö b b , az e u r ó p a i a k s z á m á r a i s m e r t , a m u s z l i m v i l á g b a n a z o n b a n i s m e r e t l e n h a t a l m i j e l v é n y t is ké- szíttetett. Az o s z m á n u r a l k o d ó csak akkor viselte ezeket, a m i k o r e u r ó p a i k ö v e t e k k e l , feje- d e l m e k k e l találkozott, a m i világosan kifejezi: n e m a m u z u l m á n világnak, h a n e m E u r ó p á - nak a k a r t ü z e n n i ezekkel. Ezt szolgálta a k o r á b b i egyszerű szófát felváltó ékes t r ó n u s is.3 8
S z u l e j m á n e u r ó p a i t e r v e i n e k c s ú c s p o n t j a az 1532. évi, Bécs elleni h a d j á r a t volt, a m e l y n e k f o l y a m á n Kőszegnél J u r i s i c s Miklóssal k e r ü l t s z e m b e . A vár v é d ő j e m e g á l l í t o t t a az o s z m á n t á m a d á s t . A s z u l t á n s i k e r t e l e n s é g e egy i d ő r e levette a n a p i r e n d r ő l a v i l á g u r a l m i t e r v e k e t . K u d a r c á n a k egyik l e g m a r k á n s a b b m e g n y i l v á n u l á s a az volt, a m i t az u t ó k o r a s z u l t á n leg- n a g y o b b t e t t e i közé sorolt: a világi t ö r v é n y e k e t S z u l e j m á n f o g l a l t a t t a írásba a k o r két leg- n a g y o b b v a l l á s t u d ó s á v a l , E b u s z u u d efendivel és Dzselálzáde M u s z t a f á v a l . S z u l e j m á n csele- k e d e t e az egyik e g y é r t e l m ű j e l e a n n a k , h o g y a m u s z l i m v i l á g b i r o d a l o m m á r n e m volt létre- h o z h a t ó , és az o s z m á n á l l a m s z á m á r a a vallási törvények n e m n y ú j t o t t a k m á r k e l l ő irány- m u t a t á s t . A b i r o d a l o m a h a n y a t l á s avagy - egy m á s a s p e k t u s b ó l s z e m l é l v e - a m o d e r n b i r o d a l o m m á válás ú t j á r a l é p e t t .
M i n d e n n e k k ö v e t k e z m é n y e k é n t a m e r e v o r t o d o x iszlám t ú l s ú l y b a j u t o t t a b i r o d a l m i e s z m é b e n , a h a t a l m i s t r u k t ú r á b a n , az á l l a m e l m é l e t b e n , a j o g r e n d s z e r b e n és a s z e l l e m i életben, és e g y a r á n t h a t o t t a b i r o d a l o m m i n d e n t e r ü l e t é n . A h a t a l m a s á l l a m k o n g l o m e r á - t u m egyes t e r ü l e t e i m e g i n d u l t a k az egységesedés ú t j á n , ez a z o n b a n n e m j e l e n t e t t e azt, hogy a t ö r ö k a d m i n i s z t r á c i ó m i n d e n h o l u g y a n o l y a n lett volna. Az o s z m á n - t ö r ö k t á r s a d a l m a t n e m c s a k az e r ő s c e n t r a l i z m u s jellemezte, d e az a l k a l m a z k o d ó k é p e s s é g , a t a n u l é k o n y s á g és a j ó z a n gyakorlati m e g f o n t o l á s o k o n alapuló k o r m á n y z a t i b ö l c s e s s é g is. A t ö r ö k ö k b e r e n - d e z k e d é s ü k b e n m e s s z e m e n ő e n a l k a l m a z k o d t a k egy-egy t e r ü l e t m e g ö r ö k ö l t , b e l s ő a d o t t s á - gaihoz, h a t á r t a r t o m á n y o k e s e t é b e n pedig a k ö r n y e z ő térség h a t a l m i viszonyaihoz. M i n d e n - hol m e g t a l á l t á k azt az egyensúlyi állapotot, a m e d d i g az a d o t t o r s z á g k a t o n a i és politikai biztosítása és o p t i m á l i s g a z d a s á g i h a s z n o s í t á s a é r d e k é b e n az i r á n y í t á s t a saját k e z ü k b e kel- lett v e n n i ü k . A helyi vezetők e l t é r ő m é r t é k b e n , d e részt k a p t a k a h a t a l o m b ó l , és az o s z m á - nok m i n d i g g o n d o s k o d t a k arról, hogy a h e l y i e k n e k é r d e k ü k b e n álljon az o s z m á n r e n d s z e r kiszolgálása.3 9
A t r a d i c i o n á l i s O s z m á n B i r o d a l o m h a n y a t l á s a
Az O s z m á n B i r o d a l o m b a n az államigazgatás is közvetlenül a s z u l t á n t ó l függött, szervei és szereplői f e l e t t az u r a l k o d ó t e l j h a t a l m a t gyakorolt. A szeráj két u d v a r b ó l (külső - birun, belső - enderun), v a l a m i n t a szultáni h á r e m b ő l állt, és i d e t a r t o z o t t m i n d e n olyan hivatal, a m e l y a s z u l t á n s z e m é l y é h e z k a p c s o l ó d o t t .4 0 A k ö z p o n t i á l l a m i g a z g a t á s l e g f ő b b s z e r v e , a szultáni t a n á c s , a díván ( k o r m á n y z a t i i n t é z m é n y , a b í r á s k o d á s l e g f ő b b f ó r u m a , a h o l b á r - m e l y a l a t t v a l ó e l ő t e r j e s z t h e t t e p a n a s z á t , és j o g o r v o s l a t o t k é r h e t e t t ) u g y a n n e m k é p e z t e a szeráj részét, de a szultán személye összekötötte az előbbiekkel. A 16. század elején j ö t t létre a nagy d í v á n (diván-i áli), a m e l y b e n a l e g f o n t o s a b b állami tisztviselők m i n d h e l y e t k a p t a k . K o r m á n y z a t i csúcsszerv volt, a b i r o d a l o m l e g f e l s ő b b t ö r v é n y h o z ó , v é g r e h a j t ó és b í r ó i h a -
37 Az Egri csillagok című Gárdonyi regény filmváltozatában Major Tamás játssza Szulejmánt, és a fe- jén van a korona, amikor Török Bálintot fogadja.
38 Fodor Pál: A Bécsbe vezető út, 88.
39 Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest, 1995. 17.
40 ínalcik: The Ottoman Empire, 76.
t a l m a .4 1 Mivel a d í v á n a s z u l t á n „ t u l a j d o n a " volt, az ő személyisége s z a b t a m e g m i n d e n k o r i m ű k ö d ő k é p e s s é g é t é s h a t á s k ö r é t . H a n y a t l á s a a 17. s z á z a d első f e l é b e n i n d u l t meg, a m i k o r e l ő b b a d e f t e r d á r i , m a j d 1 6 5 4 - b e n a nagyvezíri h i v a t a l is kivált b e l ő l e . A d í v á n b a n a z o k a f ő b b m é l t ó s á g o k k a p t a k helyet, akik egy-egy tisztségviselői csoport vagy igazgatási ág ve- zetői voltak, és a t a g o k a t úgy v á l o g a t t á k össze, hogy k ö l c s ö n ö s e n ellensúlyozzák e g y m á s t .4 2
A 16. század m á s o d i k f e l é b e n az u r a l k o d ó m á r n e m v e t t részt az ü l é s e k e n , a szeráj m á i g h í - r e s elfüggönyözött a b l a k a m ö g ü l figyelhette az ott t ö r t é n t e k e t .
Az abszolút u r a l k o d ó abszolút h a t a l m a t e h á t m i n d i n k á b b m e g v á l t o z o t t . A 15. s z á z a d végi szultáni e l z á r k ó z á s a s z e r á j b a , m a j d a h á r e m b e , az, h o g y n e m v e t t e k részt a közösség életében, e r e d m é n y e z t e , hogy m á r n e m töltötték b e k o r á b b i „isteni" f u n k c i ó j u k a t . Szulej- m á n kori „újítás" v o l t az is, h o g y a szultánfikat i m m á r n e m k ü l d t é k el t i z e n n é g y - t i z e n ö t éves k o r u k b a n egy t a n í t ó (lala) felügyelete alatt v a l a m e l y t a r t o m á n y i g a z g a t á s á r a .4 3 A h á - r e m nevelte ő k e t , a m i együtt j á r t azzal, hogy egyre k e v é s b é v o l t a k h a r c o s u r a l k o d ó k , kvalitásaik m i n d i n k á b b c s ö k k e n t e k .4 4 E n n e k k ö v e t k e z t é b e n a l e g f ő b b vallási és világi h a - t a l m a t az i s z t a m b u l i f ő m u f t i ( s e j h ül-iszlám) és a n a g y v e z í r kezdték g y a k o r o l n i - eleinte a s z u l t á n n e v é b e n . Az u r a l k o d ó u t á n a b i r o d a l o m első e m b e r e a n a g y v e z í r volt, aki b e f o - l y á s s a l bírt a k ü l - é s a belpolitika alakulására, az igazságszolgáltatásra. F e l a d a t a i közé t a r - t o z o t t a főváros r e n d j é n e k és e l l á t á s á n a k biztosítása, az á l l a m a p p a r á t u s és a h a d s e r e g fel- ügyelete, v a l a m i n t a vallási o r t o d o x i a k é p v i s e l ő i n e k az e l l e n ő r z é s e . A s z u l t á n t á v o l l é t - é b e n ő v e z e t t e a d í v á n üléseit, a m i k o r pedig k é s ő b b a s z u l t á n t e l j e s e n k i v o n u l t az k ö z v e t - len á l l a m i g a z g a t á s b ó l , m i n d i g ő elnökölt.4 5 Voltak o l y a n politikai, jogi és kinevezési ügyek is, a m e l y e k b e n ö n á l l ó a n d ö n t h e t e t t . A nagyvezír t e h á t a civil, a k a t o n a i , a pénzügyi és a p o - litikai ügyek e l ö l j á r ó j a és felügyelője volt.4 6 Ő volt az u r a l k o d ó l á t h a t ó képe, aki h ú s - v é r e m b e r volt, n e m p e d i g egy „árnyék", m i n t a s z u l t á n . E g é s z e n a 16. s z á z a d k ö z e p é i g s o k o l y a n ( e l s ő s o r b a n a g y e r m e k a d ó r e n d s z e r e n k e r e s z t ü l b e k e r ü l t ) nagyvezír volt, aki p á l y á j a k e z d e t é n esze, j ó kvalitásai m i a t t egy szultánfi mellé k e r ü l t a p r ó d n a k , m a j d mellette m a - r a d t később is, és így n y e r t e el a nagyvezíri rangot.
A 16. század v é g é r e a z o n b a n m á r a nagyvezír s e m t u d t a b e t ö l t e n i azt a vezetői s z e r e p e t , a m e l y e t az u r a l k o d ó a század k ö z e p é n fokozatosan á t e n g e d e t t neki. A t i z e n ö t éves h á b o r ú , a z egyre t ö b b b e l s ő p r o b l é m a , a s z u l t á n o k r á t e r m e t t s é g é n e k h i á n y a s t b . k ö v e t k e z t é b e n a nagyvezíri h a t a l o m presztízse egyre csökkent,4 7 m i n d i n k á b b anyagi e r e j ü k a l a p j á n válasz- t o t t á k ki e poszt b i r t o k o s a i t .4 8 A k i n c s t á r deficitje, a k a t o n á k fízetetlensége és az á l l a n d ó lá-
41 Lewis, Bernard: Diwan-i hümayun. In: Encyclopédie de l'Islam. Leiden-Paris, i960. Tome II.348.
42 Fodor: Szultán, birodalmi tanács, nagyvezír, 51-52.
43 Uzun<;ar§ili, ísmail Hakki: Osmanh Devletinin Saray Te$kilati. Ankara, 1945. 125.; Pakalm, Mehmet Zeki: Osmanh Tarih Deyimleri ve Terimleri Sözlügü. c. II. Istanbul, 1971. 354.
44 Matuz József: Az Oszmán Birodalom története. Budapest, 1990.136.
45 Dilger, Konrad: Untersuchungen zur Geschichte des osmanischen Hofzeremoniells im 15. und 16. Jahrhundert. München, 1967. 47.; Necipoglu-Kafadar, Gülru: The Formation of an Ottoman Imperial Tradition: The Topkapi Palace in the 15th and 16th Centuries. Cambridge MA-London, 1991.40.
46 A nagyvezírek konstantinápolyi palotáját a „magasságos Porta küszöbének" nevezték, és az euró- paiak „minisztériumnak" tekintették.
47 Matuz: Az Oszmán Birodalom története, 136.
48 Ab jetzt kann keiner mehr Großvesir werden, der nicht reich ist, um den Engpaß in der Sold- Zahlung zu überwinden." - írja Klaus Röhrborn Szelániki krónikája alapján. Röhrborn, Klaus: Die
zadozások, v a l a m i n t a külföldi h a d i helyzet a nagyvezír energiáit teljes m é r t é k b e n l e k ö t ö t - t é k , d e h a t a l m á n a k c s ö k k e n é s é t m é g i s az idézte elő, h o g y a szultán n e m állt m á r teljes m é r - t é k b e n m ö g ö t t e . A nagyvezír h a t a l m á n a k h a n y a t l á s a u g y a n i s egybeesik a szultáni h á r e m s z e r e p é n e k n ö v e k e d é s é v e l , a m i azt e r e d m é n y e z t e , hogy a h a t a l o m s ú l y p o n t j a megváltozott, és ez á t a l a k í t o t t a a s z u l t á n és a nagyvezír közötti viszonyt is. Amíg S z u l e j m á n szultán és Ib- r a h i m pasa nagyvezír viszonya az együtt eltöltött g y e r m e k k o r , a közös i f j ú s á g , az e g y ü t t e s c s a t á k k ö v e t k e z t é b e n t e l j e s e n közvetlen és szinte b a r á t i jellegű volt,4 9 a 16. század v é g é n e k nagyvezírei m á r n e m is s z e m é l y e s e n , h a n e m feliratokkal (telhisz) é r i n t k e z t e k az u r a l k o d ó - val.5 0 A nagyvezírek ez ellen úgy v é d e k e z t e k , hogy igyekeztek m i n d e n m a r a d é k szálat is el- v á g n i a szultán és a külvilág között. Ez a folyamat a z o n b a n n e m a nagyvezíri poszt m e g e r ő - södését, h a n e m a n n a k gyengülését v o n t a m a g a u t á n . A h á r e m b e n élő u r a l k o d ó d ö n t é s e i t m i n d i n k á b b a b e l s ő u d v a r tisztviselői és az asszonyok befolyásolták, a k i k sokszor e g y m á s - sal is ádáz k ü z d e l m e k e t folytattak. A nagyvezírnek p e d i g m á r n e m volt k ö z v e t l e n k a p c s o l a - t a az uralkodóval.51
A k o r t á r s a k is m e g l á t t á k f o k o z a t o s a n a visszásságokat, és m e g s z ü l e t t e k az első ú n . kele- ti fejedelmi t ü k r ö k , a m e l y e k b e n a s z u l t á n t kívánták visszavezetni a h e l y e s és j ó k o r m á n y z á s ú t j á r a . Az o s z m á n p o l i t i k a i - k a t o n a i vezetés sokáig n e m a k a r t t u d o m á s t v e n n i a b e k ö v e t k e - ző változásokról, és n e m érzékelték azt sem, hogy a b i r o d a l o m igazgatási s t r u k t ú r á j a f o k o - z a t o s a n átalakult. Ez p e d i g b e f o l y á s o l t a az o s z m á n h a t a l m i elit s z e r k e z e t é t is. A k o r á b b i vi- szonylag egységes vezetői réteg s o r a i b a n d i f f e r e n c i á l ó d á s következett b e , így a vélt h a t a l o - m é r t folyó h a r c b a n klikkek és c s o p o r t o s u l á s o k kezdtek k i b o n t a k o z n i .5 2 A f e j e d e l m i t ü k r ö k kiválóan m u t a t j á k azt a f o l y a m a t o t , h o g y az abszolút u r a l k o d ó h a t a l m a h o g y a n k e z d e t t megváltozni, és m i k é n t j u t o t t a k egyre n a g y o b b s z e r e p h e z a h a d s e r e g képviselői, ezzel egyi- dejűleg pedig m i l y e n m ó d o n vált egyre k o r l á t o z o t t a b b á a s z u l t á n h a t a l m a . A 16. század vé- gén, a 17. század e l e j é n e l j u t o t t a k oda, hogy egy-egy s z u l t á n t r ó n r a e m e l é s e , ott m a r a d á s a vagy letétele a k a t o n a s á g t ó l f ü g g ö t t .5 3 Ez volt az az i d ő p o n t , a m i k o r m e g j e l e n t e k az első olyan fejedelmi t ü k r ö k , a m e l y e k b e n a r e n d s z e r b í r á l a t á t l á t h a t j u k .5 4 A nagyvezír szerepé- n e k csökkenése, a h a d s e r e g h a t a l m á n a k növekedése, v a l a m i n t az, h o g y a s z u l t á n o k i m m á r a s z e r á j b a n n e v e l k e d t e k , m a g a u t á n v o n t a , hogy a h á r e m m i n d j e l e n t ő s e b b s z e r e p e t k e z d e t t j á t s z a n i az á l l a m i g a z g a t á s b a n .
Az I s z t a m b u l b a n , a T o p k a p i S z e r á j b a n megbúvó h á r e m m á r a k o r a i időktől fogva le- g e n d á k f o r r á s á v á vált - főleg E u r ó p á b a n , ahol a t ö b b n e j ű s é g i s m e r e t l e n volt. Itt lakott az u r a l k o d ó é d e s a n y j a ( v á l i d e szultána), a lánytestvérei és m á s n ő r o k o n a i (szultánok), a m a - x i m u m négy, k é s ő b b h é t t ö r v é n y e s felesége (kadin) és a t ö b b i h á r e m h ö l g y , a szultán favo-
Emanzipation der- Finanzbürokratie im Osmanischen Reich. Zeitschrift der Morgenländischen Gesellschaft, 122. (1972) 121.
49 Fodor: A Bécsbe vezető út, 89.
5 0 Fodor: Szultán, birodalmi tanács, nagyvezír, 64.
51 Kitab-i miisztetab (Kegyes könyv, 1618 és 1622 között): „Míg korábban az egész világ félt a nagy- vezírektől, most odajutottak e tisztség birtokosai, hogy ők félnek boldog-boldogtalantól."
52 Úgy tűnik, hogy a 17. században egy nyugati (albán, bosnyák) és egy keleti (abház, cserkesz, grúz) lobbicsoport jött létre a hatalmi elit körében. Fodor: Török és oszmán, 42.
53 1421 után a janicsárságnak mind nagyobb beleszólása lett abba, hogy a szultánfiak közül ki legyen az uralkodó. Később abba is, hogy az alkalmatlan(nak vélt) szultánokat le lehessen váltani. ínalcik:
The Ottoman Empire, 59.
54 Lásd: 32. lábjegyzet
ritjai, azok u d v a r h ö l g y e i és személyzete.5 5 A h á r e m h ö l g y e k f e l e t t a legfőbb e u n u c h ( k i z l á r agaszi = dár üsz-száde agaszi) gyakorolta a felügyeletet. M i n d e n e u n u c h neki t a r t o z o t t en- gedelmességgel, és ő felelt az összes, h á r e m e t é r i n t ő p a r a n c s v é g r e h a j t á s á é r t . A hölgyek ál- t a l á b a n n e m f o g a d h a t t a k k ü l s ő l á t o g a t ó k a t , így a kizlár a g á n a k hírvivő s z e r e p e volt a h á - r e m és az a z o n túli világ ( b e l e é r t v e a s z u l t á n t ) között.5 6
A h á r e m b e n az u r a l k o d ó s z u l t á n a n y j a r e n d e l k e z e t t a l e g n a g y o b b h a t a l o m m a l , így ezen poszt m e g s z e r z é s e volt a l e g f ő b b célja m i n d e n h á r e m h ö l g y n e k . Mivel az iszlám t ö r v é n y e k szerint m i n d e n fiú, legyen az t ö r v é n y e s h á z t á r s t ó l , ágyastól vagy r a b s z o l g a n ő t ő l született, az ö r ö k l é s b e n azonos eséllyel szált síkra, n e m csak a szultáni feleségek r e m é l t é k a válide cím e l n y e r é s é t . Az O s z m á n - h á z e s e t é b e n az a n y a és a fiú, azaz a válide és a s z u l t á n között erőteljes és szoros k a p c s o l a t állt f e n n , a m i e l s ő s o r b a n a n n a k k ö s z ö n h e t ő , h o g y egymástól kölcsönös f ü g g é s b e n éltek, és u g y a n a z t a célt követték: m e g s z e r e z z é k a fiú s z á m á r a a t r ó n t . Ez a h a r c n a g y o n sokszor é l e t r e - h a l á l r a m e n t , és a szultánfik s z ü l e t é s ü k t ő l k e z d v e életve- szélyben v o l t a k . Egyetlen v é d e l m e z ő j ü k b e n l e h e t t e k biztosak: az a n y j u k b a n . S o k h á r e m - hölgynek kellett végignéznie, a m i n t fiát a rivális asszony és fia elűzték, m e g ö l t é k vagy meg- ölették, illetve - a m i k o r a testvérgyilkosság t ö r v é n y é t m e g s z ü n t e t t é k - v é g é r v é n y e s e n be- b ö r t ö n ö z t é k .5 7 A 17. s z á z a d t ó l a s z u l t á n o k a t m á r a h á r e m nevelte, a m i m e g l á t s z o t t u r a l k o - dói m a g a t a r t á s u k o n is. N e m i s m e r t é k az igazi világot, b i r o d a l m u k a t , n é p e i k e t .5 8 N e m ol- vastak m á s t , csak a K o r á n t és a t ö r t é n e t í r ó k t ö m j é n e z ő m ű v e i t . M é g a kötelező t e s t m o z g á s t is elhagyták. Az egyetlen, a m i a régi időkből m e g m a r a d t , h o g y m é g j ó ideig s z a k m á t kellett t a n u l n i u k . Azáltal, h o g y a l e e n d ő u r a l k o d ó a h á r e m b e n élt, az o t t a n i a k egyre n a g y o b b sze- rephez j u t o t t a k , beleszóltak az államügyek intézésébe, tisztségek a d o m á n y o z á s á b a , tisztvi- selők l e t é t e l é b e vagy p o s z t h o z j u t t a t á s á b a .5 9 S o k s z o r s z ö v e t s é g e t k ö t ö t t e k a n a g y v e z í r r e l , a sejh ül-iszlámmal, a m i n d h a t a l m a s a b b á váló j a n i c s á r a g á v a l , a kapudán p a s á v a l és m á s vezetőkkel. A t e l j e s í t m é n y e l v helyett a k a p c s o l a t o k kezdtek el s z á m í t a n i , a r á t e r m e t t s é g he- lyett a p o s z t o k a t p é n z é r t m e g lehetett v á s á r o l n i .6 0 Ezzel e l k e z d ő d ö t t az a f o l y a m a t , amely- nek e r e d m é n y e k é p p e n az a b s z o l ú t u r a l k o d ó b ó l f o k o z a t o s a n a h á r e m és a h a d s e r e g csatáro- zásai k ö z ö t t ő r l ő d ő b á b válik, aki csak névleg abszolút, v a l ó j á b a n ezen c s o p o r t o k ö n ö s ér- dekeinek kiszolgálója.
55 Hammer, Joseph von: Des Osmanischen Reichs Staatsverfassung und Staatsverwaltung. Wien, 1815. Teil II. 67-68.
56 Hivatalos neve: dár üsz-száde agaszi, azaz a magasságos boldogság agája, de inkább kizlár aga- színak (lányok agája) nevezték. A hárem eunuch őrségének feje volt, éppen ezért jelentős befolyás- sal rendelkezett a szultánra is. Pakalin: Osmanli Tarih Deyimleri ve Terimleri Sözlügü, 279-280.
57 Azt a lakosztályt, ahová a szultánfikat bezárták, kafesznek (ketrec) nevezték. ínalcik: The Ottoman Empire, 60.
•s8 Erről lásd: Fodor: Szultán, birodalmi tanács, nagyvezir, 60-61.
59 A 16. század második és a 17. század első felét az oszmán történetírás „a feleségek szultanátusának"
(kadinlár szaltanáti) nevezi, kifejezve azt, hogy kik irányították az államot. Matuz: Az Oszmán Bi- rodalom története, 136.; Ágoston Gábor: Rabnők, ágyasok, szultánák. Rubicon, 3. évf. (1992) 4. sz. 19-21.
60 A 16. századi Habsburg állandó konstantinápolyi követ, Oghier Ghiselin de Busbecq még azt hang- súlyozza, hogy az európai modell helyett - ahol a tisztségeket a születési jog, a pénz és a kapcsolat- rendszer alapján adományozták - az Oszmán Birodalomban a rátermettség, a teljesítmény, a tett a meghatározó. Ezeknek köszönhetően lehet érvényesülni. The Life and Letters of Oghier Ghiselin de Busbecq. Ed. Forster, Edward Seymour. London, 1968. 293. Ez a 17. századra teljes mértékben megváltozott.
A 17. s z á z a d végére a s z u l t á n o k m á r a l k a l m a t l a n o k voltak a r r a , h o g y k o r á b b i s z e r e p ü k e t a t á r s a d a l o m é l é n b e t ö l t s é k . M á r a 16. s z á z a d m á s o d i k f e l é t ő l , I I . S z e l i m u r a l k o d á s á t ó l ( 1 5 6 6 - 1 5 7 4 ) kezdve a b i r o d a l m i sikerek a nagyvezírek r á t e r m e t t s é g é n , e r e j é n m ú l t a k . Ek- kor Szokollu M e h m e d , m a j d a 17. század v é g é n Köprülü M e h m e d és fiai, K ö p r í i l ü z á d e Fázil A h m e d és M u s z t a f a l á t t á k el megfelelően a f u n k c i ó h o z k a p c s o l ó d ó f e l a d a t o k a t . A m i k o r a z o n b a n n e m r á t e r m e t t nagyvezírek k o r m á n y o z t a k , a t r a d i c i o n á l i s á l l a m k o n g l o m e r á t u m h a n y a t l á s á n a k jeleit n e m l e h e t e t t e l k e n d ő z n i . Az O s z m á n B i r o d a l o m így t r a d i c i o n á l i s biro- d a l o m b ó l f o k o z a t o s a n m o d e r n á l l a m m á a l a k u l t át.
A szultáni h a t a l o m v á l s á g á n a k k ö v e t k e z m é n y e i Politikai válság
A 16. s z á z a d végén zajló „hosszú t ö r ö k " avagy tizenöt éves h á b o r ú b a n ( 1 5 9 3 - 1 6 0 6 ) az osz- m á n o k ú j a b b nagy t e r ü l e t e k e t foglaltak el a királyi M a g y a r o r s z á g o n . A h á b o r ú s k o d á s t lezá- ró zsitvatoroki b é k e a z o n b a n jól m u t a t t a az á t a l a k u l á s i f o l y a m a t o t : e g y é r t e l m ű lett, h o g y az O s z m á n B i r o d a l o m m i n d i n k á b b az e u r ó p a i á l l a m r e n d s z e r t a g j á v á válik. A s z u l t á n e l i s m e r t e a H a b s b u r g c s á s z á r h a t a l m á t , m e g á l l a p o d á s u k a k ö l c s ö n ö s s é g r e épült. M á r e k k o r h a t á r o z - tak arról, h o g y alattvalóik s z a b a d o n k e r e s k e d h e t n e k a m á s i k b i r o d a l o m t e r ü l e t é n .6 1 Az oszmán á l l a m n a k n e m volt a n n y i ereje, hogy t ö b b f r o n t o n egyszerre k ü z d j ö n , így a 17. század első és m á s o d i k h a r m a d á t a H a b s b u r g o k k a l k ö t ö t t és m e g ő r z ö t t „hosszú b é k e " i d e j é n e k te- k i n t h e t j ü k . E k ö z b e n a z o n b a n - a fentiekből k ö v e t k e z ő e n - a b i r o d a l o m b e l s e j é b e n és a h a - t á r v i d é k e k e n is m e g k e z d ő d t e k azok a k o n f l i k t u s o k , amelyek n é h a c s i l l a p o d t a k u g y a n , de szinte f o l y a m a t o s a n j e l e n voltak a b i r o d a l o m t ö r t é n e t é b e n , és előbb a végvidékek 18. századi e l s z a k a d á s á t , m a j d a b i r o d a l o m 1 9 - 2 0 . századi széthullását okozták.
A 17. s z á z a d első f e l é b e n a legsúlyosabb k ü l s ő k o n f l i k t u s n a k a s z o m s z é d o s síita iszlám á l l a m m a l , a szafavida Perzsiával vívott ú j a b b és ú j a b b ö s s z e c s a p á s o k , h a r c o k , h á b o r ú k s z á m í t o t t a k . M á r a 16. század m á s o d i k f e l é b e n m e g i n d u l t a k (1578 és 1591 között), és végig- kísérik a 17. századot. A vallási a l a p o n ( s z u n n i t a - s í i t a ) indított h á b o r ú k politikai, gazdasági és t á r s a d a l m i ellentétet is j e l e n t e t t e k .6 2 Bár a m u s z l i m h i t t e s t v é r e k elleni c s a t á r o z á s politi- kai, jogi és eszmei f u n d a m e n t u m á t a sejh ül-iszlámok írásos jogi v é l e m é n y e i k k e l (fetva) m e g t e r e m t e t t é k , egy Perzsia elleni h a d j á r a t egyáltalán n e m volt e g y s z e r ű . K o n s t a n t i n á - polyból s o k s z o r h ó n a p o k i g t a r t o t t az út az ellenséges területig, és az u t á n p ó t l á s i ú t v o n a l a k f e n n t a r t á s a h i h e t e t l e n e r ő k e t követelt. így a h a d j á r a t i idő viszonylag rövid volt, és a s a h se- regei g y a k r a n a l k a l m a z t á k a „felperzselt föld" t a k t i k á j á t , ami t o v á b b r o n t o t t a az e l l á t á s le- hetőségeit. A 17. századtól m i n d g y a k r a b b a n e l ő f o r d u l t az is, hogy a s e r e g e k e g y s z e r ű e n fel- l á z a d t a k , n é h a a n a g y v e z í r , m á s k o r v a l a m e l y i k n a g y o b b h í r n e v e t s z e r z e t t b e g l e r b é g állt a felkelések élére.6 3 Sokszor csatlakozott h o z z á j u k ezen vidékek l a k o s s á g á n a k egy r é s z e is,
61 Az egyezményt 1615-ben írták alá. Petri Edit: A görögök közvetítő kereskedelme a 17-19. századi Magyarországon. Századok, 130. évf. (1996) 75.
62 Itzkowitz, Norman: Ottoman Empire and Islamic Tradition. Chicago-London, 1980. 69.
6:1 Például Dzsanbulatoglu Ali aleppói pasa 1606-ban 30 000 gyalogos puskással, és majdnem ugyanennyi lovassal is rendelkezett, uralma alá hajtotta Észak-Szíriát és Adana vidékét, és saját nevére pénzt veretett. Ágoston Gábor: Az európai hadügyi forradalom és az oszmánok. Törté- nelmi Szemle, 34. évf. (1995) 4. sz. 482. Abaza Mehmed erzerumí beglerbég Kelet-Anatólia ura lett, amikor 1623 és 1628 között szekbánjaival fellázadt, és ellenállás nélkül egészen Isztambulig jutott, ahol jelentős szerepet játszott abban, hogy a janicsárok I. Musztafa szultánt letették a trón- ról. Matuz: Az Oszmán Birodalom története, 134-135. Balikeszirli Szolakoglu Iljász, Karaszi hely- tartója, anatóliai pasa Északnyugat-Anatóliát foglalta el. Végül 1632. július 26-án vereséget szen-
h i s z e n a h a t á r v i d é k e n élő o s z m á n a l a t t v a l ó k közül s o k a n s í i t á k v o l t a k , é s i n k á b b a s a h t ő s é - g e a l a t t k í v á n t a k é l n i , e z é r t a 1 6 - 1 7 . s z á z a d f o r d u l ó j á n s z i n t e f o l y a m a t o s a n l á z a d á s o k z a j - l o t t a k e z e n a v i d é k e n .6 4 H o z z á j u k c s a t l a k o z t a k a z o k a p u s k á h o z é r t ő z s o l d o s a l a k u l a t o k ( s z e k b á n o k v a g y s z á r i d z s á k ) , a k i k e t c s a k h a d j á r a t i i d ő r e f o g a d o t t fel az á l l a m , é s a k i k így, a k ö z t e s i d ő k b e n , m e g é l h e t é s ü k e t e z e n a m ó d o n p r ó b á l t á k m e g k e r e s n i .6 5
A s z í r i a i é s l i b a n o n i d r ú z o k II. ( M a a n o g l u ) F a h r e d d i n e m í r ( 1 5 8 1 - 1 6 3 5 ) v e z e t é s é v e l - és e u r ó p a i t á m o g a t á s s a l - 1 6 1 3 - b a n f e l l á z a d t a k az o s z m á n u r a l o m e l l e n . Az e m í r az első, s i k e r t e l e n , M ü e z z i n - z á d e H á f i z A h m e d p a s a által l e v e r t f e l k e l é s t k ö v e t ő e n E u r ó p á b a m e n e - k ü l t , a h o n n a n c s a k 1 6 1 8 - b a n t é r t v i s s z a . 1633 és 1635 k ö z ö t t i s m é t e l t e n l á z a d á s t s z e r v e z e t t , d e n e m j á r t s i k e r r e l . E l f o g t á k , és 1635. április 13-án K o n s t a n t i n á p o l y b a n k i v é g e z t é k .6 6
A p e r z s i a i l e k ö t ö t t s é g e t és II. F a h r e d d i n l á z a d á s á t h a s z n á l t a ki J e m e n u r a , a K á s z i m i d a - d i n a s z t i a a l a p í t ó j a , a l - M u a j j á d M o h a m e d . Az o s z m á n o k 1 5 3 8 - b a n v e t t é k b e J e m e n t , é s A d e n t f l o t t a t á m a s z p o n t t á é p í t e t t é k ki. A h ó d o l t s á g i i d ő s z a k a l a t t ú j r a és ú j r a m e g k e l l e t t e r ő s í t e n i ü k u r a l m u k a t a t a r t o m á n y b a n , a m e l y - k i h a s z n á l v a a b i r o d a l o m egyéb l e k ö t ö t t s é - geit és s z o r u l t h e l y z e t é t - 1 6 3 5 - b e n f ü g g e t l e n í t e t t e m a g á t .6 7
É s z a k - A f r i k á b a n az o s z m á n h a t a l o m k e z d e t t ő l f o g v a m á s j e l l e g ű volt, m i n t a b i r o d a l o m e g y é b t e r ü l e t e i n , az i t t e n i k a l ó z á l l a m o k a b i r o d a l o m a l a t t v a l ó i n a k s z á m í t o t t a k , d e - a k á r - c s a k Erdélyt, M o l d v á t v a g y H a v a s a l f ö l d e t - n e m t a g o l t á k b e ő k e t . Az o s z m á n o k - u g y a n - úgy, m i n t a 15. s z á z a d v é g é n , a 16. s z á z a d elején a s p a n y o l o k6 8 - c s u p á n a k e s k e n y t e n g e r - p a r t i sávot t u d t á k m e g h ó d í t a n i , és az o s z m á n a d m i n i s z t r á c i ó s a j á t e m b e r e i t c s a k a l e g f o n - t o s a b b p o s z t o k r a n e v e z t e ki, a k ö z é p s z i n t ű t i s z t v i s e l ő i r é t e g a h e l y i e k k ö r é b ő l k e r ü l t k i .6 9
E n n e k m e g f e l e l ő e n a h á r o m k a l ó z á l l a m , Algír, T u n i s z é s T r i p o l i s z t á r s a d a l m i b e r e n d e z k e - d é s e a l a p v e t ő e n k é t p ó l u s ú volt: a k ö z p o n t i á l l a m i g a z g a t á s és a s z ú f i k i r á n y í t o t t a r u r á l i s j e l - legű t á r s a d a l o m j e l l e m e z t e .7 0 A 16. s z á z a d b a n az o s z m á n f l o t t á n a k m é g volt a r r a e r e j e , h o g y s z ü k s é g e s e t é n m e g r e g u l á z z a v a l a m e l y i k vazallusát, d e a 17. s z á z a d b a n ez m á r n e m volt j e l - l e m z ő . E u r ó p a , e z e n b e l ü l is e l s ő s o r b a n Anglia és a F r a n c i a K i r á l y s á g p e d i g e g y r e n a g y o b b
vedett Kücsük Ahmed damaszkuszi pasa seregeitől. ÖStA HHStA Staatenabteilungen Türkei I. Kt.
112. Konv. 4. fol. 13. és 17., 20 (Johann Rudolf Schmid állandó követ levelének kivonata), valamint Kt. 112. Konv. 5. fol. 152-175. (Johann Rudolf Schmid részletes beszámolója az Oszmán Biroda- lomban történtekről, 1629-1632). A 17. század legnagyobb felkelése Abaza Haszán pasa nevéhez fűződik. Ágoston: Az európai hadügyi forradalom, 483.
64 Itzkowitz: Ottoman Empire and Islamic Tradition, 73. A dzseláli felkeléseknek nevezett lázadás- sorozatról lásd Griswold, William J.: The Great Anatolian Rebellion 1000-1020/1591-1611. Ber- lin, 1983. (Islamkundische Untersuchungen, 83.)
65 Ágoston: Az európai hadügyi forradalom, 482.
66 Benke József: Az arabok története. Budapest, 1987. 2 8 7 - 2 8 8 . ; Lapidus, Ira Marvin: A History of Islamic Societies. Cambridge-New York-New Rochelle et al., 1988. 363.; Hammer, Joseph von:
Geschichte des Osmanischen Reiches. Dritter Band: Vom Regierungsantritte Murad des Vierten bis zum Frieden von Carlowicz, 1623-1699. Pest, 1835. 143. Fahreddin európai kapcsolatait részle- tesen tárgyalja: Zinkeisen, J o h a n n Wilhelm: Geschichte des Osmanischen Reiches in Europa.
Band IV. Zunehmender Verfall und neuer Aufschwung des Reiches bis zu dem Frieden von Vas- var und dem Falle von Candia in den Jahren 1664 und 1669. Gotha, 1856. 78-116.
67 Benke: Az arabok története, 302.; Lapidus: A History of Islamic Societies, 669.
68 Korpás Zoltán: A spanyol védelmi rendszer Észak-Afrikában V. Károly uralkodása alatt. Afri- cana Hungarica, 1. évf. (1998) 1. sz. 53-55.
69 Lapidus: A History of Islamic Societies, 399.
70 Mantran, Robert: Le Statut de TAlgérie, de la Tunisie et de la Tripolitaine dans l'Empire ottoman.
In: uő.: L'Empire ottoman du XVIe au XVIII0 siécle. Administration, économie, société. London, 1984. XV.
