IFJÚSÁGI IRODALOM. 4 9
neti műveivel s kiterjedt levelezésével gazdagította a franczia irodalmat.
Bajos eldönteni, hogy Racinenek melyik drámája kiválóbb; némelyik ezt, másik azt tartja legjobbnak. Az az egy bizonyos, hogy a Britannicus úgy alkotásra, mint cselekvényre, jellemrajzra, s írásmódra nézve egyike a franczia drámák remekeinek. A költő a jó és rossz között ingadozó fiatal Nerot mutatja be benne, kiben végre a rossz indulatok diadalmas- kodnak.
A Siécle de Louis XIV Voltaire történeti munkái között is az elsők közül való. Évtizedek fárasztó munkásságának gyümölcse e mű s szer- zőjük megbízható források és megfigyelések nyomán alkotta meg. Füze- tünk a műből 10 fejezetet közöl, még pedig XIV. Lajos kiskorúságától kezdve Villars denaini győzelméig; a nagy király koráról kellő áttekin- tést nyerünk benne.
Töpffer, kit a leányiskolák számára készült új Tanítási-terv ajánl, nem az első rangú írók közül való, de humoros elbeszéléseivel s bájos leírásaival figyelemre méltó. A Nouvelles Genevoises 3 közölt elbeszé- lése közül különösen a Lac de Gers hat élénkségével, a Col d'Anterne pedig az egyes alakok lelki állapotának nyújtja érdekes rajzát.
E 3 füzet az új Tanítási-terv értelmében is alkalmas az ifjúságnak magánolvasmányra s így mind a hármat, ajánlom az ifjúsági könyv-
tárakba való beszerzésre. OLÁH BÉLA.
Itabamis M a u m s der praeceptor Germanite. Ein Beitrag zur Ge- schichte der Pádagogik des Mittelalters, von Dr. Dietrich Türnau, München, Lindauersche Bucliliandlnng, Schöpping, 1900.
Rabanus Maurus (némely középkori krónikában Hrabanus) életé-' vei és psedagogiai főbb elveivel foglalkozik a fent említett mű.
Rabanus, kit a nprasceptor Germaniae» epitheton ornanssal ékesí- tettek fel, a VIII. század vége felé a fuldai iskolát alapította és azt a virágzás nagy fokára emelte; életének főbb phasisaival ismerkedünk meg a könyv első fejezetében. Rabanus Mainzban született 784-ben és annyit tudunk meg Türnau művéből, hogy 801-dik évben már a fuldai iskolában van, hol azonban nem maradt sokáig. Szive őt Toursba vonzza, itt^ma- rad egy évig, hol megszerzi amaz ismereteket, melyek neki a fuldai ko- lostoriskola reformálására szükségesek voltak. Rabanus most már meg- kezdhette tanítói működését Fuldában s itt oly eredményt vivott ki, hogy a fuldai iskola fénykora Rabanus nevével szoros összefüggésben van.
A fuldai iskolába, mely Németország első iskolájává lett, a kor leg- kiválóbb férfiai küldik gyermekeiket kiképeztetés czéljából. Itt találjuk a kor legkiválóbb fejedelmeinek gyermekeit, itt Einkardus, Nagy Károly
Magyar Paedagogia. X. /. 4
5 0 IRODALOM.
. életrajzírójának "Vussinus nevű gyermekét, sőt Nagy Károly unokája is : itt nyeri kiképeztetését.
E kiváló tanítónak, emez «eximius praeceptor»-nak főbb psedago- . giai elveit vázolja Tiirnau művének második fejezete.
Rabanus szerint a nevelés fő feladata : hogy a gyermekeket töké- . letes erényes keresztényekké nevelje, hogy végső czélját — Istenhez való
jutását — ut perveniamus ad Deum — elérje.
A mi a tanítás módját illeti, Rabanus azt követeli, hogy a tanító . tanítványainak individiuaiitására, korára, tehetségére és felfogási képes-
• sógére ügyeljen. «Pro qualitate ergo audientium formari debet sermo . doctorum, ut per singula singulis congruat ut a communis íedificationis
arte nunquam recedat».
Rabanus határozottan megköveteli, hogy a tanító hallgatóinak , felfogási képességéhez leszálljon «non sic dicatur út a doctis sed potius
ut ab índoctis dici sólet®.
A fnldai iskolában használt tanítási módszer tehát leginkább ma-
• gyarázás és előadásból állott. A Rabanus vezetése alatt álló tanítók már e korban oda törekedtek, hogy a tanulók önállóságot és mindinkább /fokozódó értelmiséget tanúsítsanak.
Rabanus még az ekkor tanított minden egyes tantárgyra (trivium . és quadrivium) nézve kidolgozta előadási módszerét, melyekkel Türnau
könyve részletesen be is számol.
Tagadhatatlan nagy-befolyást gyakorolt Rabanus nemcsak a né- met közoktatásügyre, hanem nemzeti irodalmára is. Ezt bizonyítják Türnau könyvének további jegyzetei. Szerzőnek különösen irodalmi
működését teszi beható ismertetés tárgyává. Rabanus ugyanis 832-ben az apáti méltóságról leköszönt és a Fulda melletti Petersbergre vonult - vissza, hol kizárólag irodalmi tevékenységnek szentelte magát.
Ismeretes, hogy Rabanus a 837. év junius 26-án rnainzi érsekké .'választatott meg, mely méltóságot a S56. év február 4-én bekövetkezett haláláig viselte. Rabanus után a tanítványok nagy sora követte az ő elveit és a fuldai kolostor-iskola mintájára később számos iskola alapíttatott.
Türnau művében Rabanusnak már félig-meddig elfelejtett alakját a legszebben jellemezve találjuk ós így a mű azt a czélját, liogy Rabanust a feledés homályából kiragadja, — teljesen elérte.
tj•
