STRIEDER JACOB. Zur Genesis des modernen Kapitalismus. Forschungen zur Entstehung der grossen bürgerlichen Kapitalvermögen am Ausgange des Mittelalters und zu Beginn der Neuzeit, zunächst in Augsburg. Leipzig, 1904: Verlag von · Duncker & Humblot.
. . (Nagy 8.-rét, X I V és 233 lap.) Ára 5 márka.
ÍHEYNEN REINHARD. Z u r E n t s t e h u n g d e s K a p i t a l i s m u s i n V e n e d i g , ( M ü n - tz .chener Volkswirtschaftliche Studien. Herausgegeben von Lujo - · ... Brentano und Waither Lötz. Einundsiebzigstes Stück,) Stuttgart - ' und Berlin 1905. J. G. Cotta'sche Buchhandlung Nachfolger. (8,-rétj
129 lap.1) Ára 3 márka.
A két dolgozat, a mint a czímek hasonlatossága mutatja, közös czèlt szolgál. STRIEDER az augsburgi, HEYNEN a velenczei középkori tőke- gazdaság keletkezését vizsgálja. A feladatok egyenlősége közös indokból ered. Mindkét szerző rektifikálni kívánja egy nagy elmének, SOMBART WERNER-nek, a nemzetgazdaságtan fiatalabb német művelői elismert vezérének tévedéseit, a ki a tőkegazdaságról írt alapvető nagy munká- jában1) e gazdasági rendszer keletkezéséről sajátságos, eredeti s idegen- szerű elméletet fejtett ki. Ez elmélet szerint a tőkegazdaság két leg- elemibb feltétele, a legkorábban keletkezett tőkék, s a kapitalista-szellem, máshonnan eredt, mint a hol azok képződését eddig keresték. A régi ' (SOMBART előtt divott) elmélet a középkori kereskedelem és ipar jövedelmé- ből származtatta a primär tőkéket s a középkori kereskedők és iparosok lelkében keletkeztette a kapitalisztikus szellemet. Űgymint a közép- kori városok köz-háztartása a modern államháztartás mintaképe volt, úgy a polgárság iparűzés és kereskedés által meggazdagodott osztályá- ban támadtak az első tőkések, a jelenkor öntudatos vállalkozóinak ősei.
SOMBART szerint ezen állítások, A mennyiben a tőkegazdaság keletke- zésére vonatkoznak, helytelenek. A középkori tőkék nagyobbára vidéki és városi földjáradékból, továbbá más közjogi jövedelmekből, gyarmatok kifosztásából keletkeztek. Az első tőkések nagyobbára városokba telepe- dett (Németország) vagy telepített (Olaszország) földesurak. Ezek körében születik meg a kapitalisztikus szellem, azon sajátságos gazdálkodási elv, nem a megélhetés biztosítását keresni, de minél nagyobb haszonra töre- kedni a gazdaságba fektetett tőkék mind sikeresebb kamatoztatása által.
SOMBART ezen elméletének támogatására nagyobbrészt negativ bizonyítékokat igyekezett felhozni, A középkor első századaiban felvirágzó felsőolaszországi városok viszonyait vizsgálván, azt kivánta bizonyítani, h o g y ' e városrespublikák' — elsősorban Velencze és Genua — gazdag
*) SOMBART WERNER. Der moderne Kapitalismus. 2 kötet. Leipzig, 1902.
.105
arisztokracziája alaptőkéit nem az ipar és kereskedelem jövedelméből gyűjtötte, mert·, ezen foglalkozási ágak fejletlensége^ az egyes
üzemek
aprósága, az ipari és kereskedelmi tiszta_ nyereségek csekély 1 volta nagyobb tőkék gyűjtését lehetetlenné tette. Ezen állítások* cfógfò dások tarthatatlanságát HEYNEN mutatja , ki, Velencze I X — < század?
beli kereskedelemtörténetének ismertetése kapcsán·, " K i m u t a ^ m i i ó g y Yelenczében a kereskedelem már a IX. és X. században. virá^zöMfjbfgíy már abban az időben aránylag nagy tőkékről, értesülünk, hogyi Velencze legális és illegális kereskedelme nagy arányokat öltött, továbbá, i hogy, é városban földjáradékból tetemesebb tőkék egyáltalán nem keletkezhettek;
Ha tehát mégis, nagy jövedelmek létezését konstatálhatjuk,. ügy ezek bizonyára csak a kereskedelem nyereségeiből eredtek. Veléncze -keres- kedelmi politikája HEYNEN dolgozatában alapos és szellemes méltatásra talál. Itt megjegyezhetjük különben, hogy a velenczei kereskedelem későbbi (XI—XII. századbeli) fejlődését. SOMBART csak úgy elemzi, mint HEYNEN, az eltérés az „aborigo" feltüntetésében· mutatkozik; Eltérő ered- ményekre HEYNEN ismét dolgozata azon fejezeteiben jut, a melyekben Velencze kereskedelmének belső szervezetével foglalkozik, a midőn kimutatja, hogy az, mit SOMBART az üzemek, különösen hajósvállalatok apróságáról s a kereskedelem csekély nyereségeiről állított, nem helyes- Ellenérvelését különösen egy konkrét eset részletes vizsgálatával támogatja, bemutatván azon- adatokat, a melyek MAIRANO ROMÀNO XII. századbeli hajós vállalkozó s kereskedő üzleti tevékenységére vonatkoznak s a m e - lyekből kitűnik, hogy ezen velenczei „¡kapitalistaa vállalatai úgy az azok- ban érvényesített szellem dolgában, mint. az üzletbe befektetett s a forgalomban szereplő tőkéket tekintve,, egészen modern jellegűek.
Hogy SOMBART elméletét a német várospatricziátus története, sem támogatja, STRIEDER mutatja ki az itt ismertetett munkában. A város- patricziátus keletkezésének s evvel kapcsolatosan azon állítása bizonyí- tásának, hogy a gazdag augsburgi polgárok nagy része alaptőkéit vidéki ïés városi földjáradékból nyerte s ezen alaptőkék birtokában bocsát- kozott bányászati, ipari és kereskedelmi nagyvállalatokba, SOMBART külön
„e^cursus"-t szentel művében, a hol STETTEN PÁL augsburgi patriczius könjyvére1) támaszkodik, a ki az augsburgi „nemzetségek" (Geschlechter) t ö r t e n e t é t írta m e g . STRIEDER m i n d e n e k e l ő t t r á m u t a t STETTEN m e g - bízhatatlanságára, a ki az augsburgi városnemességnek eredetét igen gyanfus, gyakran hamis adatokkal fényesnek s előkelőnek feltüntetni kivont, azután pedig az augsburgi adókönyvek felhasználásával szám- szerűen ecseteli a polgárság vagyonosságának fejlődését 1396 tói 1540-ig.
Végül az egyes polgárcsaládok történetével foglalkozva, bizonyítja, hogy 1. a városba bevándorolt vidéki nemesség szerepe az augsburgi tőkések közt vajmi csekély, 2. hogy a patricziátus osztályrésze is sokkal kisebb, mint azon elemeké, a kik a czéhekből származván, kis kezdetekből jutottak el a gazdagság akkori legmagasabb fokáig.. Az augsburgi közép- kori milliomosok legnagyobb része kisiparosoktól (pld.takácsoktól: FUGGER!, Höchstetteí, Ehem stb.) és -szátócsóktól (Zink, Ulstett, Adler stb°.) szár-
• . *) Geschichte der adeligen „Gésehlechte in der freyen Reichs-Stadt Augspurg.
Augspurg, 1763. . • •
.106
mäzik. STRIEDER beható és kifogástalan kutatásaival szemben SOMBART elmélete tehát az augsburgi példa alapján is tarthatatlanná vált.
Mindkét itt ismértetett mü azonban korántsem puszta polémia, bíráló ellenirat. Gondos fo.rrástanulmány az azokban feldolgozott érdekes problémáknál fogva élvezetessé és tanulságossá teszi s önálló, magas tudományos^ értékkel ruházza fel mindkét munkát. Különben sem leg- nagyobb· érdeme a két szerzőnek, hogy SOMBART érvelései ellen foglaltak állást; "A mester nagy müve 1902—1904. évek folyamán számos helyről biráltatott s a ki.SOMBART modern tőkegazdaságának tudományos értékét s hatását a nemzetgazdaságtan jelenlegi művelésére megítélni kívánja, az olvassa mindénékelőtt azon bírálatokat, a melyek egy BELOW,1) egy SCHMOLLER,2) egy· POOLE,3) e g y KEÜTGEN,4) e g y DELBRÜCK,5) é g y MATLE- KOVITS,6) egy HEISZ7) s mások tollából eredvén, nemcsak a mü hibáit, de nagv erényeit is méltányolják. Úgy a történészek, mint a nemzet- gazdákj az egy POOLE kivételével kiemelték már SOMBART azon elméletének helytelen voltát, a melyet STRIEDER és HEYNEN bíráltak. Ezen szerzők munkája tehát a SoMBART-polemia tekintetében nem volt éppen feltétlenül szükséges, sokkal nagyobb érdemet tulajdoníthatunk nekik azon körül- ménynél fogva, hogy a szakirodalmat két értékes gazdaságtörténeti monográfiává! gazdagították meg. Végül meg kell jegyeznük, hogy STRIEDER polémiájának hangja sok helyütt ízléstelen, tudományos munkába nem illő, mely körülmény a dolgozat értékét legkevésbé sem nagyobbítja.
SOMBART tévedése nem oly világra szóló tudományos bün, mint a melyé- nek azt STRIEDER feltüntetni kívánja, hogy így á . magai helyesbítése nagyobb fontossággal bírjon, mint a mely megilleti. Részletkérdésben helyesbítthette a kezdő a mester állításait, de hogy azt a hatalmas, eredeti vüágrészletet megértette-e, a mely SOMBART nagy műve minden
során átérzik, igen kérdéses. : ,
Historische Zeitschrift. 91. köt. :
2) Jahrbuch für Gesetzgebung etc. 1903.
3) Jahrbücher f. Nationalökonomie und Statistik. 81 köt..
4) Hanseatische Geschichtsblätter. 1903.
s) Preussische Jahrbücher. 1902.
6) Közgazdasági Szemle. 1904.
')' Beilage zur Allg. Zeitung. 1902. 257—258. — SOMBAKT kereskedelemtörténeti nézeteivel foglalkozik s az itt ismertetett munkákkal hasonló eredményre jut : BECKMANN GUSTAV. Die Bedeutung des Handels im Wirtschaftsleben des Mittelalters
• nach den Darstellungen Sombarts und Lamprechts. — B e i l a g e zur Allg. Zeitung. 1904.
106—110.
KOVÁTS FERENCZ.
