RÉGI MAGYAR KÖLTÖK TÁRA XVII. század
10. kötet
AZ 1660-AS ÉVEK KÖLTÉSZETE
(1661-1671)
Sajtó e.lé. rendezte Varga Imre
Kötetünk e.z 1661-t61 1671-ig tartó éveknek, e. II. Rákóczi György he.lé.lé.tól e. kuruc bujdosók küzdelmeinek megindulásáig ter- jed6 id6sze.kne.k verses emlékeit te.rte.lme.zze.. Ez e. költészet őrzi e.
szerencsétlen lengyelországi he.d- jé.re.t következtében Erdélyre zú- duló török-te.tár pusztítások, hó- dolte.tások és e. fejedelemségért folyó harcok emlékét; dics6fti Zrínyi haditetteit, majd elsiratja vé.re.tle.n ha.lé.lát; megverseli a WeBBelényi-féle iiBBzeesküvést kii- vet6 megtorlásokat, e.z els6 áldoza- tok és e. bujdosé.sbe. kényszerültek sorsát; kifejezi e. ve.své.ri béke (1664), Bécsnek me.gye.rsé.gellenes török politikája. és e. protestánsok üldözése miatt elégedetlenked6k közhe.ngule.té.t.
A versek '8.núsé.ge. szerint he.ng- vé.lté.s következik be e. történeti énekekben, vir~ik e. pe.ne.szkölté- szet, új típusú vitézi énekek szület- nek. Németellenes gyúlölett61 izzó alkotások jönnek létre. Virágzás- nak indul e. bujdosó költészet, és megszületik e. nemesi nemzet ideo- lógiáját propagáló publicisztikai verselés is.
R~Cil MAGYAR KÖLTÖK TÁRA XVII. SZÁZAD
10.
RÉ{il MAGYAR KOL TÖK T ARA XVII. SZAZAD
10.
SZERKESZT 1:
STOLL BHA B VAll.QA IMRE
1. A TIZENOTtVES HÁBORÚ, BOCSKAY ts BÁTHORI QÁBOR KORÁNAK KOLTtSZETE f. PtCSELI KIRÁLY IMRE. MISKOLCZI CSVLYAK ISTVÁN ts NYtKI VOROS MÁTYÁS VERSEI 3. SZERELMI tS LAKODALMI VERSEK
4. AZ UNITÁRIUSOK KOLTÉSZETE 5. SZOMBATOS tNEKEK
6. SZENCI MOLNÁR ALBERT KOLTOI MllVEI 7. KATOLIKUS EGYHÁZI ÉNEKEK
e. BETHLEN QÁBOR KORÁNAK KOLTÉSZETE 9. A KÉT RÁKÓCZI QYORQY KORÁNAK KOLTÉSZETE
RÉQI MAQYAR KOL TÖK T ARA
XVII. SZAzAD 10.
AZ 1660-AS ÉVEK KOL TÉSZETE (1661-1671)
SAJTÓ ALA RENDEZTE:
VAll({A IMllE
AKADi:MiAI KIADÓ, BUDAPEST 1981
' :
KBZOLT A MAOYAR TVDOMANYOS AKADi:MIA IRODALOMTVDOMANYI INTi:zET.:SEN
--~
\
\
--,
" \ ,'
1! (e;
y~J r
.'1 1 1' /
ISBN 963 05 2007 9
© Akadémiai Ki.a46, Budapsat 1981· Varga Imre
ELŰSZÓ
A Régi Magyar Költők Tára XVII. századi sorozatának tizedik kötetében az 1661 és 1671 közti időszakasz közköltészeti termékei látnak napvilágot.
Ez a költészet egyik arcával a közvetlen múlt, másik arcával a kibontakozó kuruc küzdelmek felé tekint. Első termékei közt még megtaláljuk a II. Rákóczi György szerencsétlen lengyelországi vállalkozásával Erdélyre zúduló megpró- báltatások, a nemrég még virágzó kis ország szörnyű pusztulásának költői visszhangját. Az 1670-1671-es évek költészete másrészt a kudarcba fulladt
főúri szervezkedés, az északkelet-magyarországi nemesség Habsburg-ellenes felkelése bukásának következményeit is visszatükrözi már. Egy évtized elég volt ahhoz, hogy Erdély után a királyi Magyarország is tönkremenjen. Hiába próbálkozott megmentésével Zríllyi Miklós, majd a Wesselényi Ferenc körül
szervezkedő elégedetlen fő- és köznemesség. Eló'bb a török háborúit és ezzel egy idó'ben az idegen császári katonaság garázdálkodásai, majd az ország érdekeit semmibe vevő vasvári békekötés után Bécs ellenreformációs, abszo- lutisztikus törekvései és ezeknek a kivédésére szánt, meggondolatlan lépések:
Zrínyi Péter, 1. Rákóczi Ferenc felkelése, illetőleg a megtorlásául beköszöntő
katonai, politikai, gazdasági, vallási intézkedések a bécsi udvar részéről a nemesi szabadság, a nemzeti önállóság bukását, a nem katolikusok üldözését,
erőszakos áttérítését, a templomfoglalásokat, az ország minden rendű és rangú lakosságának anyagi romlását eredményezték.
A bő évtizednyi időköz súlyos problémáit tükrözi vissza kötetünk vers- anyaga. Nagy költői egyéniségeket nem találunk a verseló'k között. Egyik-má- sik történeti énekünk, Paskó Kristófnak Erdély pusztulásáról, Várad elfogla- lásáról írt siralma, Kállói Fényes István, Lukács deák hosszú lélegzetű histo- riko-lírikus alkotásai, a fejedelemségért folyó harcokhoz fűződő politikai köl- tészet (paszkvillusok) Erdélyben: Zrínyi Miklós harcaihoz kapcsolódó remé- nyek, majd váratlan halálától inspirált keservek, az egyre erősbödő németelle- nes hang kifejezése, a Wesselényi-féle összeesküvéshez, ill. inkább az azt kö-
vető megtorláshoz köthető publicisztikai versek, az első áldozatok (Bónis Ferenc, Czeglédi István) és a bujdosásba kényszerültek sorsának megverselése Magyarországon: ezek fejezik ki leginkább a közhangulatot, a kor közösségi érzéseit. Terjedelmi okokon kívül - minthogy keletkezésük idejénél fogva ebbe a kötetbe került pl. Csernátoni Mártonnak a hun és magyar vezérekről 5
szóló fordítá.sa (2289 sor), Paskó Kristóf históriája (1677 sor), a Miért sírsz a hegyen Sebes (1444 sor) kezdetű ének, a Libanuson term6 cédrus-fának veleje (4966 sor) című munka - elvi meggondolás miatt is választottuk hatá.révként az 1671. esztendő végét. 1672-ben indul meg a kuruc bujdosók első támadása., melybó1 azután Thököly Imre szabadságharca kifejlődik. A szűkebb értelem- ben vett első kuruc küzdelmekről így a sorozat következő kötetében összefüggő
teljes képet tudunk majd nyújtani.
Ami a kötet anyagának tagoláBát illeti, követtük azt az eljáráBt, hogy kü- lön csoportba emeltük ki azokat a szerzőket, akiktől legalább három verses alkotás ránk maradt (Dömötöri György, Kállói Fényes István, Czeglédi Ist- ván, Nógrádi MátyáB). Az énekek második csoportját alkotják az 1661-1671 közt keletkezett, ezek közé az évek közé datálható versek. Ezután következ- nek a keltezetlen, de valamilyen oknál fogva a fenti évek közé helyezhetl:S alko- tások, köztük a ZemlényJános-ék. keltezetlen darabjai. A kötetet végül a nap- tárversekkel zárjuk.
Változatlanok maradtak azok az alapelvek, melyek alapján a versszö- vegeket közöljük. A szövegek után következő jegyzetekben adjuk mindazt, ami az ének ismeretéhez és megértéséhez szükséges, amit a szerzők életéréSl tudnunk kell vagy tudhatunk.
Itt mondunk köszönetet Bán Imrének mindenre kiterjedő gondos lektori munkájáért. Számos észrevételét hasznosítottuk.
DÖMÖTÖRI GYÖRGY
5
10
15
zo
25
30
1.
[IFJ. VITNYÉDY ISTVÁN HALÁLÁRA]
Gyönge Liliom szál Ki szépen virá.gzál
Attyád kedves házában.
Ne sies el menny Tülünk bucsut venny
Legy nemzeted Csillaga.
Tudod, végh kedvének Attyád örömének
Nem régh esik nagy heia.
Mely miát sötetes
S. megh mostis nem sines El bomlot szive háza.
Ez szomoru igyét Keserves életet
Már örömre ki hozza ? Ha szép indulati,
S. tiszta jelenséghi
Kedves báttyád éltének.
Wittnyedi Palkonak, lgy Eöcsed Sigmundnak,
Ki nem bimboztak volna.
Alégh ha az földben Veled most szivében
Edgyüt be nem szállana.
De tudván Mennyeghben Lész Isten kezében
El bocsát halál által.
Mellyet mindnyá.iunknak Kicsinnek es nagynak
Megh köl edgycser kostolnunk.
Az te él mented.ert Ekes termetedert
Sziveben vet fáidalmat.
9
Hiszi könnyebséghre
35 Bá.ttyád Eöcséd élte Fordittya ez életben.
Azert dicsösseged Mellyet erez Lölköd
Nem irigyli közülünk.
40 Senki; hanem vigan Nyugodgyál az Urban
Mighlen velled leendünk.
2.
AD SUOS PATRIAE ACCOLAS IN COMMUNI
5
10
15
20
25
30
7 Maatélete
Sirgy, könyvez, zokogiál, Gyásszal be vonyodgyál,
Igaz tagia hazádnak, Mert keserü sorsát, Utolso romlását,
Kereszteny Nemzetünknek;
MQ,1Jt élete véghe, Véletlen esete,
Groff Zéreny Miklosnak, Kit egész Europa,
S-ez világh csudála;
Siralommal követte.
Sirnak ez let dolgon, Iszonyu romlason,
Minden Kereszteny népek;
Könyvezö orcsával, Kegyés ohaitassal,
Poganyon vet hatalmát, Egymásnak beszélven, Vagy peldaul tévén
Szemek eleiben Képét;
Kiben tekintete.
Vitezi élete,
Mindennek hirdettetik.
Nagy volt .Alexander, Az Kit nép sok ezer,
Regen megh nem birhatot, Nagy Xerxes ereje;
Hectomakis szíve,
Epaminondával edgyüt, De ily keves néppel, Vekony hadi szerré!,
Mint ez dicsöült Vitez;
Enny ieles dolgot,
35 Meltán fön maradot, Világh végeszteighlen, Alégh ha csak edgys Veghben vit sohais
Nemzete oltalmáert.
,0 Hová lehet immár, Egh alat az ki jár,
Dühösseb pogany nemzet ? Mint Török es Tatár,
Rácz, Scytha, Janicsar,
45 Midön Táborban beszál Ezek az Keresztént, Artatlant, iffiat, vént,
Megh fosztany éltektül;
Mint egy fene vadak,
50 Dühös Oroszlányok,
Nem szánnyák ha rabolnak.
Mint ezt szegeny hazánk, Ki volt Arany almánk,
Peldája bizonyttya.
55 Mind azáltal szübül, Megh vinya vitezül,
Ez dicsösséges Vitez ; Egész nap Keletrül Ehszak és Délszünrül
110 Eszvö gyült Pogánysággal;
Kész volt. Melyre vitte, Nemzetünk szerelme,
Eleje dicsösseghe.
Oh tehat te vad kán
115 Ki kü sziklak hátán Mérges teiel tartattáJ.
Ily nagy ferfiunak Világh csudajának
VoltáJe Meszárloia ~
70 Tetüled köllötte, Halalt szenvednye
Vére ki ontasávaH Mely Vitez testebül, Megh sertet erekbül
75 Arr viz gyanánt az földre Ki folt; tündökölven
Mint Rosa dél szünben Hiv szolgai láttokra.
Miert agyaridat,
80 Mérges fogaidat,
71 Véreki
ll
85
90
95
100
Ellensegünk Karára, Inkáb nem tartodtad 1 Es mind föl nem faltad;
Ne pusztulna el hazánk De tudgyuk probája, Istennek bölcz titka,
Cselekedte ezt velünk.
Hogy az bünos éltet, Nagy vakmeröseghet,
Szüveinkbül le tennénk.
Es hozzá Kiáltván Segitséget várván,
Oltalomban tartatnánk.
No tehat mindnyaian, Kiknek nagy bánotban,
Szüvek ez sorsert eset;
Vegyetek uyulást Kedves vigasztalást,
Ertvén Isten io voltat.
Mert ez által része,
űrök dicsösseghe
Adatot Menyországhban.
3.
DEMORTUUS DE TRANSITORIA VITA AGENS, PATRIAE ET SUIS VALEDICIT
5
10
15
Mely hamar az árnyék udvara megh bomlik Mely gyorson az fönek virágja le-omlik;
V gy Embernek élte:
Az melyre emelte,
Istennek egy hatalmas karja;
Minden eszben vétel nélkül el-hagyatni:
Erejétül és szinétül megh fosztatnij:
Ez árnyék Vilá.ghban:
Mint edgy izzó lánghban, Szemünk elöt gyakran láttatik.
Hová lén Iulius Csasárnak hatalma 1 Hová lén Attilla erös birodalma 1
Nem de mint az Virágh 1 A vagy mint az Zöld ágh Földé, Porrá, Hamuvá valtak.
Az Salamon Király mit nem fényeskedet 1 Az Dárius Háza mennyre nem terjet 1
81 Ellenségünnk
20
25
30
35
40
45
50
55
80
Most abban semmi nincz:
El fogyot minden kincz:
Csak mint az sebes szél el multak.
Tekincsed meg amaz erös Hector Vitézt:
Vagy Nagy Sándort, ki tött sok harczban rezzenést:
Nem de nem élteké ! Mind puspáng nyölteké 1 Most pedigh ritkán hirek hallék.
El-romlot életek föld edenyek lévén:
El-hervadot szívek; mert folyta kelevén:
Az halálra utat,
Mely földben be szállat;
Ezzel bizonyossan mutatták.
Ezen sorsom nékem lén most édes, hazám:
En-is te éretted sokat fáradozám;
Es hogy ez életben:
Nagy jó becsületben:
Mindenektül immár tartatnám;
Akkoron te tüled Dajkámtúl megh válnom:
Akkor az véletlen halált megh kostolnom;
Barátim jaijával, Gyermekim káraval,
Kölleték az nagy hidegh utban.
0 kegyetlen halál ki most rám támodtál ! Hová lett jegh szíved, hogy nem gondolkodtál!
Nem de nem voltaké?
S-Nem talaltattaké 1
Az kik után kaszád hajtanád.
Nem de el fogytaké házánknak rontoi 1 Nem de el veszteké vérünk ki ontői 1
Az Poganyságh közöt, Ki megh környékezzet, Nem de elégh praedat löltélé 1
En ugyan hogy lassam édes megh váltomat:
Óhajtva kívántam drágha Zálogomat;
Melyben boldoghságha, Örök vigaságha,
All egyedül minden szenteknek.
Mind az által hogy ha ez Világhban való, Anya-szent-egy-házát, mely keresztben álló;
Edgyszer virágozni : S-mindenüt áldoznij:
Lélekben megh érhettem vólna.
Annál tudom nagyob örömöt szívemben:
Erezhettem vólna be menven Mennyeghben;
Az hova várando : Minden megh tartando :
41 tá.modtá.11 ré.m 52 0 hajtva 58 Edgyeser
13
70
75
80
85
95
100
105
110
75 mint
Igaz Lölki tagja Christusnak.
De hogy boldoghsá.gom tellyes el vételét:
Isten Országában lölkömnek lételét:
Megh ne késleltesse Szivem jelentése
Beszédemet hozzátok tészem.
Mivel azért cserep töredékeny Ember:
Az kiben az vétek csak hamar fészket ver;
En-is v6ltam gyarlo;
Hozzatok haszomlo:
Ha mit ez eletben vétettem.
Ennekem Christusnak kénszenvedéséért Es Szent Halálának drága érdeméért
Valakikkel éltem, Szoltam, jartam költem
Szübül kérem most megh engedgyen.
Isten légyen tehát édes hazám hozzád:
Isten oltalmazza kivül belöl bástyád:
Adgyon csöndességet:
Kivá.nt könnyebséget:
Minden nemzetségek népeközt.
Tikteket-is kegyes Méltóságos Vrak:
Groffok, Szabadosok, kiket nagy kü Várak, Vitézlö szép néppel:
El-rendölt rnreggel:
Ekesitnek mint fejt az tagok;
Istennek hatalma és erös nagy Karja Tégyen erössekke, hol szívetek varja:
Hogy pogány népeknek:
Ti ellenséghteknek:
Légyen elöttetek romlása.
lgy tinéktek szabad Király Városok:
Nemes és Nemzetes Fö rendek Tanácsok:
Az szép szabadságot Fényes igasságot
Istentül adattatnij kivánom.
Engedgye tárháztok bekességhben légyen:
Örökös joszágtok naponként terjedgyen:
Az Christus Vallása:
Igaz Tanitása:
Szivetekben örömöt gyujcson.
Isten veletekis szerelmes magzatim:
Kiken most zokognak rokonym s-barátim:
N evelkedésteket:
Hoszu életteket:
Az Vr kérem engedgye menybül.
Tégyen eröBBekke az jo szándékokban:
Nevellyen az hütben s-töb ajándékokban:
Hogy edgymás szeretök:
Hireteket féltök:
m Lehessetek minden üdöben.
Ezék után Menyben csöndesz halál által:
Az Vrnak Angyali szolgálottyok által:
Tiktek-is vigyen bé Az boldogh örömbe
120 Kívánom azt tellyes szivembül.
15
4.
DEBRECZEN V AROSSANAK, EZ KERESZTYEN RES-PUBLICANAK NAPONKENT ARVIZ KEPPEN NEVEKEDET, EZ ESZTENDÖ FOR- GASIBAN VEGBEN MENT SIRALMAS SORSAINAK, KESERVES MEG BANTODASINAK, HELYTELEN EXPENSAINAK EGY NEHANY VER-
5
10 Die 6 Jan.
Die 20 Jan.
llí Die ultima Jan.
Die 2 Febr.
Die 4 Febr.
20
SEKBEN FOGLALT COMPENDIUMA ANNO DOMIN! JANUAR l. DIE
1. Ezer hat szaz hatvan negyedik esztendo mikoron be erkezek, Debreczen varossa, ez helynek lakossa magarol gondolkozek, Dobozi lstvan ur hetedszer viszontag fö birova t.ététek, Varosunk igaja es directioja töllünk ra bizattatek.
2. Oh felseges Isten, kitül vagyon minden tiszteseges hivatal, Ki mit el vegeztel, magadban fel töttel, nem ha.ghat senki altal, Adgy eröt biranknak, hogy mint te nyajadnak dolgait okossaggal, Boldogul vihesse, s gondgyat viselhesse, legy jelen oltalmaddal.
3. Keves idöt erhet, czendes alig lehet, uy biro hivattatik Varadi basatul, kinek nem szemelye, de penze kivantatik, Holott ezer taller honorariumban basanak igirtetik,
Azon kívül ket azaz taller, mint tavaly jart, tölle e] engedtetik.
4. Az honnet bekevel esküt tarsaival az midon meg erkezet Huszain basatul Ersek Uy varabol ottan levél küldetet, Buzanak, arpanak oda viteleben kiben minket fenyeget, Azt sem mulathattuk, söt vegben is vittük, nem tehettünk
egyebet.
FEBRUARIUS
5. Böjt elö havanak az masodik napja minket meg szomorita, Mert feles szekeret az varadi basa hozza vinni meg hatta, Maga is nepevel, minden seregevel hogy be szal, meg mondotta.
Az szerent mondasat s deliberatumat meg nem is valtoztatta.
6. Izrael pasztora, nem alszol te soha, söt hiveidre vigyasz,
Poganyok tanaczat, el bonthad szandekat, modot mindenben ta- lálsz, Kik te benned bíznak, oltalmoknak tartnak, azoknak melleje
álsz, Az veszedelemböl, nepedet insigbol, ki hozhad, az kit akarilz.
19
„
Dle • :Pebl'•
Dle 9 Febr.
35 Dle 10 Febr.
Dle 12, Dle 13.
&O
'5 Dle 11.
&o
Dle 18.
80
7. Noha Kuczok basa törökkel tatarral az fel földre megindult, Feles hadaival, gyalog janczarival onnet hazul el keszült,
_It nem is mulatot, mint kesz nyeresegre az Tisza fele mozdult~
De Isten szandekat, meg gatolta uttyat, s elmejeben meg bodult.
8. Paranczolt az Isten az havas essöknek, az ki mingyart engedet, Mint az eg szakadot, szemmel ki lathatot? Ember nem is mehetet, Az sürü fergeteg, rettenetes hideg közzülök sokat meg vet, Latvan nem méhetnek, sokan meg ismertek az magyarok Istenet.
9. Nagy szegeny vallassal, orcza pirulassal visza terni kelletet, Az keresztyensegnek Tiszantul, sem innet, semmi kart nem tehetet, Utyaban, Kalloban, hogy be hodolnanak, el külte az levelet, De öket az Isten, ki erös mindenben, meg tartotta mint nepét.
MARTIUS
10. Martius a' Marte, probat et in arte, török lovat patkollya, Balku Pal juhait, balkany czelédit hajnalban fel rabollya, Ide be meg szalvan, egy eczaka halvan, az szallast ki ki tudgya, Mas nap nagy bekevel mind az nyereseggel indul, senki nem bantya.
11. Neveld be szalasa, török it halasa hogy minekünk teczenek, Huszain aganak ektelen szitkai mert az egig erenek,
Büntelen birankra mellyeket ki szora, s elölle be menenek, Ne szenved ur Isten, büntesd meg erössen károm'lasat nevednek.
12. Szekelyhid vara is Erdélyhez bekellik, Dippendal ki üzetik, Leszen könyebsegünk, szünik sok insigünk, az emberek azt velik, Boldvay kapitany, kit örömmel vartak, azonban el erkezik., Kinek irasara s paranczolattyá.ra töllünk követ küldetik.
13. De nem mi javunkra, sem szolgalatunkra Szekelyhidban be szalot · Az elött mint nemet, ö is mint Dippendal, hogy tisztibe be allot, Ajandekot kivan, nagy summat praedical, instructiot mutogat, Ki mellöl el nem al, mondgya, nem recedal, ket embert el sem
boczat.
14. Az honnet jot vartal, oltalmat kivantal, onnan is vagyon bajod, Hogy hogy elegithed, eh gyomrat mint tölthed, kiczoda az
. . gyamolod?
Az szegeny barankat eh farkasra biztak, meg emeszt teged, latod, Boldvay kapitany semmit alab nem hagy, öregbiti te kinod.
15. Az török sem szunik, ejel is nem alszik, magokban devankoznak, Az Barkocziaknak quartelyozasokrul felette tudakoznak, Mint ezer mesterek nagy titkon ki jönek, de mas fele tartanak, Utakat vesztenek, mint ha be mennenek, de mas hova czeloznak.
36 öket Isten [A szóte.gszá.m mie.tt ja.v.] 44 [Előbb:] nevednek káromlasa.t 47 kapi·
ta.nyt
Dle U.
Dle 29.
70
Dle 7.
75
Dle 19.
80
85
Arestum
Die 1.
llO
16. Mint azert az nyulat, Barkoczy urfiat Oroson csak meg lepik, Mint magyar katonak, hitetlen pribekek, az hazat körül veszik, Ki hogy nem vigyazot, strasat nem allatot, pogany kezeben esik, Es lo halalaban veletlen fogsagban Varadda be vitetik.
17. Ez uttal es moddal innen az varosbul hogy ket török vitetnek, Kallay lovaszok reajok vigyazvan, töllök visza nyeretek, Kiert nagy busulas, basanak haragja mi ellenünk ki omlek, Hogy mi ki valtanok s ki szabaditanok, mert tölle meghagyatek.
18. Barkoczy István is levelet küldötte, tuzzel-vassal fenyeget,!
Mondvan, mert az pogányt az eöczéjért nem szan, varosostul fel eget, Az török nemzet is az ket török rabert az karoval ijeszget.
Ily veszedelemben, kerlek, mondgy csak edgyet, ki menthet meg tegedet.
APRILIS
19. Zakmari general, Kob Volphangus Fridrich az is levelet külte, Szekelyhid varaban mit praestaltunk, tudgya, s mind azt
jedzésben vötte, Ket atyank fiait azon dolog veget hozza menni izente,
Kikkel hogy beszellyen, velek meg egyezven, magaban el vegezte.
20. Kik, hogy el menenek s oda erkezenek, Koppal szemben jutanak, Rettenetes adot, nagy contributiot, rajtunk ot kivananak, Vegre utollyara latvan, meg kel lenni, vele convenialnak, Ezer öt szaz köböl buzaban emberink ottan meg alkuvanak.
21. Promissum debitum. Kop czak ezt kivanta, s igen rövid napot hágy:
Lassad te szegenyseg, debreczeni kösseg, ez dolog valoban nagy, Te kicziny javadra, praedáltotasodra vajki sok nemzetség vágy, Hogy ha nem fizethecz, semmire nem mehecz, mint az barany, ollyan vagy.
22. Az nemet jarmaban esel az markaban, valamint szabadulhacz, Az mit meg igirtel, hid el, egy fillert is abban le nem szalithacz, It követ az fogsag, elotted az rabsag, gyamolt senkit nem lathacz, Lassad, mit czelekszel, kinek esedezel, nem hisznek, hogy nem adhacz.
MAJUS
23. Pünkösdnek hava is azonban el juta, az is meg nem uijta, Mert varadi Kuczok Mehemet basanak illyen levele juta:
Szaz lovas szekeret allatnank, küldenenk, azt erössen meg hatta, Varadrul ö neki indulni kellene, azt is bövön meg monta.
24. Mind az idök közben az czaBzar haraczat ejel nappal szerzettük:
Huzassal, vonas.sal, spkaktul fogsaggal nagy nehezen ki szedtük, 21
t5
180
Czaszar levelenek a' tenora szerent, mind az summat be vittük, Feles atyankfiat, feles kisirökkel birankat is be kültük.
25. Azonban az summat, Szent Györgynek adajat hogy Varadda ki szedtek, Az rend tartas szerent, mashoz nein egyebhez, az kincztartohoz
, · vittek,
Az kinek hazaban egy erös ladaban batorsaggal le töttek, Honnet hogy mi romlas, követne pusztulas, ingyen nem is
remeltek.
26. De az kincztartoval Kuczok:basa titkon azt immar el vegezte, Arra az summara, ne hajtana masra, se kezehez ne venne, Mert szüksege van ra, el vinne s akar ki bator ötet keresne, Hozd elö az summat, ugymoiid az basa, lad, had ö maga szemlilne.
105 27. Az mit paranczolnak, valamit mondanak, kelletik azt mivelni,
110
Die 4.
115 Die 5.
120
125 llie 27.
Nincz senki oltalmok, ninczen biztatojok, ninczen tovab mit tenni, Summat elö hozvan; rendel fel olvasvan, kezehez kezde venni, Kesz levelet adni, ismet meg fizetni, azt kezde beszelleni.
28. Jo nagy Isten, szany meg, serkeny fel s tekinczd meg Debreczen- nek romlasat, Ismet azon sum.mat, ha töllünk kivannyak, utolso pusztulasat Szemünkel meg lattyuk, el sem kerülhettyük veszendo allapottyat, Verd meg Kuczuk hasat, oltalmazzad kartul Debreczennek
· varossat!
29. Mas nap keszülettel, tabori nepev.el az varosban be szalla, Az negy ezer taller, kit töllünk el vive, vala mind eppen nalla, N allunk. nem mulata, de sokat tractala, s czak egy eczaka hala.
De sok szegeny embert lova nelkül hagya, mas nap hogy el indula.
30. Az fenyes vezertül meg volt paranczolvan, hogy oda fel siessen, Ki meg tartoztatna, utat meg gatolna, senki is ne lehessen, Nem itil oly nepet, ki az ö hadain diadalmat vehessen,
De Isten nem atta, hógy bekevel visza nepevel meg terhessen.
31. Halvan az magyarok, az fö fö hadnagyok Kuczok basa el mentet, Eok is minden felöl kerik s emlegetik nemetek segitseget, Senki nem gondolta, keves ember tudta, az nagy urak sereget, Kik fegyverben voltak, s kik mentek, nyargaltak Varadnak ö videket.
32. Kedre virradólan, ilidulvan szep lassan, Vara.dhoz el jutanak, Kallay gyalogok, kik elsök es batrok, kapukat be vaganak, Mint az sebes essöt magya.rt>k az szerent löveseket szoranak, De az vitezekben Ra.koczy Laszloval felesen el hullanak.
130
135
Die 29.
140
145 Dio 6.
1:;0
155
160
33. Barkoczy Sidmont, ki kialtot sokat, de visza nem nyerhetek, Eök is hamarjaban, leven nagy haragban, Varadot fel perselek, Sok szep nyereseggel, szep öltözetekkel lovakat meg terheltek.
Feles bulyat nyerven, sok magyar rabot is fogsagbul ki mentek.
34. Ezt hogy czelekedtek, szepen vegben vittek, javallyuk, s nem is bannok, Varasunk romlasat, rettenetes karat, ha abbul mi nem varnok.
De felö, hogy sokkal, barczak ne börünkel, azt mi meg ne potolnok, Mert török fortellyat, annak alnoksagat immar mi regen tudnok.
35. Vice generalis az magyar urakkal mas nap latnunk el jöve, Az nemet sereget be nem szallitana, fö birank arra kerte, Abbeli dolganak, jo akarattyanak jutalmat is igirte,
Ki abban kedveze, nemettül meg örze, az arrat is meg vötte.
36. Mert leg elsöben is egy szep selyem szönyeg ajandekban adatek, Az utan szaz taller, egy aranyas selleg, de azzal sem elegvek, Vegre egy paripa, oda fel utanna, mi töllünk el küldetek,
De mind ezekkel is Pethö Sigmond urnak kedve be nem telhetek.
JUNIUS
37. Ezt Kuczok basanak hogy tudtara attak, igen igen meg ijet, Ki mar annelkül is nemet vitezektül valoban meg veretet, Lo szajat forditvan, Varad fele tartvan, ejel nappal sie~et, Biro hogy be mennyen, egy orat se kessen, küldot illyen levelet.
38. Mit kell czelekedni, mennyene, ne mennyen, az jo tanacz kellene, Ha modgyat találnok, job lenne, gondolnok, ambator be ne menne, Noha semmi vetke ninczen az bironak, de vallyon s ki ne felne, Illyen nagy probara, eletet koczkara, ki volna az, ki vetne?
39. Az igaz beszednek, ninczen az mentsegnek inert ö elötte helye, Az mit meg czelekszik, mikor meg haragszik, ki perelhet ö vele?
Az vizet az farkas latod fel zavarta, de barany lakol erte, Nem czuda, hogy felti, biro magat gyötri, pelda vagyon elötte.
40. It test az Jelekkel minden tehetseggel egymassal hádakoznak, Ha el megyen, testben hogy még meg jöhessen, kevesen .
. gondolkoznak,
Hogyha el nem megyen: varos veszedelme, lattyuk reank czeloz- nak, El megyek, azt mondgya, el nem vesznek, tudgya, az kik az Urban biznak.
· 41. Igy magat meg gyözven, mindent felre teven, mint halalhoz keszüle, Jo akaroitul mikoron buczuznek, könyve alá gördüle,
„Az Urnak ha teczet, s teczet az tanacznak, ennem allok ellene, Isten mar hozzatok, valakik hol vattok", s az szekerre fel ül&.
1eli
170
Dle 8.
42. Tygris tejel tartot, parduta ernlöt szopot, az ki meg nem eset, Meg ertven ez dolgot, halvan ez siralmot, még is mast czelekedet, Bezzeg kemeny szivü es kö termeszetü, ha szeme nem könyvezet, Latvan meszar ezekre birajat halalra menni s meg nem keserget.
43. De Isten ö nepet, mint ö örökseget, ez irant is nem had.gya, Mint eh oroszlannak, szajat az basanak az Isten ugy be zarja, Hogy szegeny birankat, kit halalra szantunk, ingyen czak meg sem szidgya, Hogy vetket nem latta, czak hamar az basa bekevel el boczattya.
JULIUS
44. Bodvay Martonnak sok fogasi vadnak, kit el nem viselhettünk, Az kiért Erdélyben az fejedelemhez emberinket küldöttünk,
175 Rab atyankfiait hogy el boczatatna, urunknak könyörgöttünk,
Dle 10.
180
185
180 Arestum
185
1'76 min
Az mint hogy instaltunk, s az mint supplicaltunk, tölle meghalgatattunk.
45. De czalard Bolvay czigany, mint moldvay, semmit meg is nem szunik, Ez szegen varosnak, s ennek lakosinak karara igyekezik,
Mikeppen es honnet, kitül mit vohasson, agyaban gondolkodik Rab atyankfiait el nem boczathattya, mondgya, hyaban kerik.
46. Nemet commendantal vadnak baratsaggal, minden gonoszt forralnak, En te rad mutatok, ti okoskodgyatok, magokban igy tractalnak, Debreczen varossa lassuk mint alhattya, hogy ha be nem hodolnak, Tömlöczel, fogsaggal, ijeszd musketakkal, hogy ha meg nem alkusznak.
4 7. Az fejedelmet is immar busitottak, am levelet is hoztak,
Rab atyokfiait hogy el boczatanam, en töllem azt kivannyak, Tovab en nem tartom, ma is el boczatom, az vitezek ök lassak, De ha ök akarjak, azt is arestallyak, kik az levelet hoztak.
48. Ez szep kis tanaczot mint mezes madzagot az commendant javallya, Urunk levelere nem hajt ö senkire, teczik, hogy arestallya, Mint Pilatus vizben, Boldvay czak színben, kezeit mosdogallya, Hogy ö nem czelekszi, az nemet ha teszi, nem tehet rolla, vallya.
49. Zakmarhoz is vonnak, ot is fogva tartnak, hogy mondanok ezeket, Ezer öt szaz aranyt oda is kivannak, arrul, mondgya, nem tehet, Egy özvegy aszony is azt megfizetheti, Debreczenbül ki telhet, Még nagy boszusagra, masok hallasara, beszel ö illyeneket.
50. Eleg sok huzassal, sok igyel es bajai az mint meg szerezhettü.k, Szathmar varossa is bennünket meg szanvan, kölczön penzt ot is kertünk,
Dle 21. Nemet kivansagat, mind az egesz summat am be tellyesitettü.k,
200 Rab atyankfiait a zakmari varbul summan szabaditottuk.
Dle 1.
201i Dle 4.
ZlO
215
Die 28.
220
Die 30.
Z21i
AUGUSTUS
51. Egy hitvan görög is generalist futtya, rajtunk nagy summat kivan, Rabsagot mi ertünk hogy szenvedet volna, bennünket be vadolvan Ket szaz tallerokban, illyen nagy summaban ketelen meg alkuvan, Meg attuk, s fizettük, söt hogy el szabadult, busz tallerral
megtoldvan.
52. Meg is Szekelyhidban mint erös fogsagban, emberink ot tartatnak, Collegium penzet, kiket ezer forint, egyel töbet kivannyak, Az kapu szam utan valo fizetest is böven rajtunk meg vontak, Lassuk, mit czelekszunk, addig emberinket onnet el nem
boczattyak.
53. Mit tucz tehat tenni, kinek könyörgeni, senki nem szan tegedet, Erdely rementelen, maga is erötlen, kivannya czak penzedet, Valamint s valahogy, de ketelenseggel meg igirtük ezeket, Mig mind egy fillerig nem tellyesitettük, ot czigaztak bennünket.
54. Meg czelekedhetted, am vegben is vitted Boldvay szandekodat, Debreczen varossan, ennek ö lakossan ki tölthetted boszudat, Az nemet mar nem hant, söt te veled fen lat, kedveltetted
magadat, De el hidgyed, Isten nem szenvedi könnyen, s meg fizeti dolgodat.
55. Az idök forogvan, urak discuralvan, Tiszantul meg egyeztek Szent Job ala menni, ottan sokat nyerni magokban el vegeztek, De Isten hirevel nem jöttek jo veggel, s meg partoltak nemetek, Hol semmit nem nyertek, szellel el oszolvan, hyaban visza tertek.
56. De Barkoczy Istvan, Debreczeni quartelyt, miben allyon, hogy tudgya, Az ö katonait s az Czaki hadait az Toczohoz szallittya,
Elegseges elest, bort, arpat, kenyeret, hust vigyenek, kialtya, A szölös kerteket, adgyunk mind eleget, ugy meg oltalmazhattya.
57. Ezzel ketelen vagy, az mit adhacz czak adgy, mert külömben nem lehet, Mind kertben, mezöben, it az kerületben, mert nagy karokat tehet, Az bort böven hordgyad, azt jo szoval adgyad, ugy örzi meg szölödet, Am egy hajdu lopott, kiert meg fuladot, egy nagy füz fan szen-
vedet.
2&
ltie 11.
230
Die 14.
235
240
M.
245 24.
ao.
250
fi 8bris 255
SEPTEMBER
58. Az hir czendesedven, keves idö telven, Kuczok hasat hivattya Az hatalmas vezer, ejel nappal mennyen, azt el nem
mulathattya,
„Meny el, de meg ne terj, soha felenk se ferj," a szegenyseg kialtya,
„Büntesse meg Isten, mert az el vött summat minekünk meg nem atta."
59. Kire nezve mingyart az fenyes vezerhez emberinket boczatok, Hogy meg elözhetnenk, azon igyekeztünk, s elegge instrualok, Kuczok basa ellen nagy batran mindenben panaszolni tanitok, De leg kivaltképpen az negy ezer tallert hogy meg kernek,
oktatok.
60. Kik nagy felelemmel, de nagy sietseggel fö vezerhez el mennek, Az mint el küldöttük, mint nekik meg hattuk, szivesen
· remenkedtek,
De czak az faratsag, ninczen az igazsag, vekony valaszt nyerhettek, Noha levelet ad, de nincz az summa, lad, czak hijaban meg tertek.
61. Uy basa azonban levelet boczatvan, birankat be kivannya, Az is nem szemelyet, de az emberseget hogy lathassa, akarja, Ki hogy köszöntetnek s ajandekoztatnék, erössen paranczollya, Szavat meg fogadgyuk, akarattyat tegyük, ö Varadnak basaja.
62. Ezt alig vegeztük, palatinus urunk kunok dolgat allattya, Magokat fel vigyük, vagy el igazítsuk, mert velünk meg banattya, Azert nagy nehezen hat szaz forint penzben ket kun embert meg hadgya, De mas felöl ismet töb kun s jaszok ellen az levelet ki adgya.
63. Ninczen az jo tanacz, nem is kell az törveny, el költ az igazsag is, '.
Sic volo, jubeo, nem kel törvenytudo, had jusson ennekem is, Praedan kapo tisztek így teczik ti nektek, meg romlotok még ti is, Saska am marhat hajt, kit sok szegeny sohajt, de sohajtok meg ti is.
OCTOBER
64. Varnad szíved szerint bar czak keves idöt ha czendesen elhetnel, Ez sok inseg között, kit bün read hozott, ha pihenest vehetne}, De íme Szolnakbúl török csauzoktul erkezek egy nagy levei:
Az híd czinalasra, az kovacz munkara s feles embert küldene!.
65. Annak is irasat, ö paranczolattyat el nem mulatathatod, Az szegeny emberek, hogy el keszüllyenek, meg kelletik
mondanod,
%49 költ (mar) az
Mint hogy czaszar dolga, noha nehez munka, de czak meg kell fogadnod,
2ao De czauz markaban, mit vets az torkaban, ez a leg nagyub bajod.
265
19 8briH 270
275 22.
280
285
25.
27. 280
66. Jo az szolnoki hid, de hitetlen czauz ö azt helyben nem hadgya, Szegeny emberinket veri es kergeti, mod nelkul haborgattya, Az nagy bialoknak, lövö szerszamoknak azon leszen az uttya, Azert ugy czinallyuk, mondgya, jol meg lassuk, mert ez az varos dolga.
67. Konnyu paranczolni, nehez vegben vinni, hol talalsz anny szal fat, Bontattya, hanyattya, hoszan fel allattya ottan az hidnak karjat, Lovara, magara, mint czaszar dolgara, kivan igen nagy summat, Alig hat szaz taller, (mert fa ot sokat er), vegben vitte ez munkat.
68. Az hid am immar kesz, de vallyon s hova lesz, ha erre jö az tabor, Jelen van az szüret, de oda ki mehet? Haszontalan az labor, Tatar duhosseget, ö kegyetlenseget hozton hozza az rumor,
Maradasod felöl nincz remenseg sehol, környül vöt minket timor.
69. Tengernek habjaban, sillyedö gallyaban midon igy hanyatatnal, Sehonnan senkitül, gyamolyt az embertül ingyen nem is gondolnál, Söt az bekesegert az hatalmas Istent szivesen sem imadnal, Meg van az bekeseg, el ment az ellenseg, bar ö neki szolgalnal.
70. Seregeknek ura, ki meg sujthacz noha, de veg keppen el nem hacz, Ki noha töröknek jarmaban vetettel, de lelkünkben meg tarthacz, Haborusag utan zurzavar el mulvan, bekeseget te adhacz,
Az veszedelemben, mint az mely veremben, be vets s ismet ki hozhacz.
71. Adgyad hogy ez az frigy, kit ember alig hit, legyen immar allando, Ez nyomorult helynek, mint Isten nepenek ne legyen valtozando, Lenne könnyebsegünk, egy kis pihenesünk, ne lenne czak mulando, Söt diczössegedre, te tisztesegedre örökke maradando.
72. Most kel mar vigyaznunk, minden fele mennünk, Erdelyt is fel keresnünk, Hatalmas ket czaszar mi modon es forman alkudtanak, meg tudnunk, Tahaczbul ket embert kesedelem nelkül illendö el küldenunk, Latnok, ki lesz urunk, kitül kell fuggenünk, ne huzna minden bennunk.
7'3.
Ezt hogy vegben vittük, czak hamar Zakmarbol ime levei erkezik, Kiben Cop general paranczolattyara ket emberünk küldetik, : · Mit kivan, nem tudgyuk, de hogy rank halaszon, tanaczbanvegeztetik, Mert az idö közben, hihetö, emberünk Erdelybul meg erkezik:
27
9bri• 10 2115
9bris 15
300
305
310
Die 15.
315 Die 16.
320 Die 28.
325
NOVEMBER
74. Valamit de eztet Boldvay kapitany az dezmat urgeallya, Artalmas lelkeit igen hamarjaban közinkben expediallya,
Mind borbul, buzabul, szintugy az arpabul az dezmat exigallya, Hogy nem telik kassa, latvan keves haszna, az alkuvast
tractallya.
75. Ket szaz veka arpat, huzat mas fel szazat az torkaban be vetenk, De az bor dezmaban, hogy nagy czalardsag van, nehezen vegez-
hetenk, Az török mi keppen, ö is azt mind eppen kivannya, s meg egyezenk, Barany dezmabul is kedveket keresök, egyebet sem tehetenk.
„
76. Hallottuk azonban Zakmart alattomban Szekelyhidnak rontasat, Az szerent ertette, Boldvai, s el hitte ket czaszar alkuvasat, Nehez neki ez hir, felesegestül sír, halalra atta magat,
Az kit gyüjtot kinczet, felti az eletet, latvan maga romlasat.
77. Had, had gonosz ember, feneketlen tenger, minket elegge gyötrel, Nem haza javara, de magad hasznara Szekelyhidban te ültel, Te sok szegeny embert czak kicziny dologert hamissan meg
eskettel, Nem szan senki teged, akarvan, mint az eb, talygarul le estel.
78. Edgyk alig mulik, masik következik, rajtad Isten ostora, Az honnet nem felnel, karod lesz, nem velnel, veszedelmes az ora, Az hitetlen ember teged meg ejthessen igyekezik karodra, Az mint hogy meg is czap, el hidgyed rövid nap, ha nem vigyaz
magadra.
79. Barakony Ferencz tolvaj katonait azonban el boczata,
Az maczi telekrül minden törveny kívül czordankat el hajtata, Kik utan az varos követ atyokfiat sietven expedialta,
De ninczen az biro, sok ember czak siro, batran ö azt patralta.
80. 0 nyomorult varos, felette vagy karos, az ag is vonszon teged, Tudgya Barakony, azert nem kimilli, latvan nincz segitseged, Nyolcz szaz forintokat, ket szaz veka arpat azert kivan te tölled, Azt ha meg nem adod, oda lesz az czordad, tölle ki nem veheted.
81. Zakmarbol Rottaltul, az czaszar kepetül emberink meg jutanak, Zabolcz es Biharrol, annak hatarirol elegge disputaltak, Mint Zabolcs megyeböl, ez nyomorult helybül feles huzat kivantak, Ha szabad meg írni, majd negy ezer köblöt rajtunk venni
akarnak.
82. Az ket gonosz között, ha ki kereshetnök, az jobbik reszt követnök, Az mellett allanank, hogy kart ne vallanank, kinek hatunk vethetnök,
317 [Az i8 beszúrva. e. sor fölött.]
Dle S xbris 330
Dle'- 335
Dle 13.
3'0
3'5 Ifi.
350
355
Ne czak az sirunkat szednek az gyapjunkat, uttyat ha ki . : lelhetnök, Ez dolgot az Isten ö igazittya el, ha neki kedvét tennök,
DECEMBER
83. Az negy ezer tallert, kit Kuczok basa el vit, meg sem atta meg nekünk, Noha az fö vezer levelet irt neki, kit oda fel küldöttünk.
Szepen szol, de meg czal, s azon mesterkedik, hogy el veszthesse tölünk, Amaz mely levelet onnan felül küldöt, mar Varadda be vittunk.
84. Kit ot el olvasvan, az summat nem latvan, igen meg haragvanak, Az fenyes vezerhez embert keszitenenk, mindgyart paranczolanak, Az szerint emberünk igen hamarsaggal az litra indulanak, Enny költseg utan, Ur Isten, hyaban, adgyad hogy ne jarnanak.
85. Szekelyhid varanak, el pusztulasanak közel mar veszedelme, Boldvay az oka, akarki meg vallya, tudgya az fejedelme,
Meg is dezmat kivant, kit exigalt s nem szant, az lesz ö jövedelme, Kit meg ne emeszen, miatta el veszen, s halai legyen erdeme.
86. (Egy üstökös czillag az egen fel teczet, nem tudgyuk mit causal, Rettenetes czapast, dög halalt, valtozast hihetö, hogy opera}, Avagy meltosagnak, kiraly pompanak veget talam ominal, Vagy orszag indulast, pogany közt ver ontast ne talantam
praedical.) 87. Ily veszedelemben, tengeri szelveszben midön ez hely forgana,
Vilag czudajara, noha sok karara, im meg is meg marada, Isten utan nem mas, de az tellyes tanacz volt ennek az oszlopa, Azok közöt ezköz volt az meg tartasban varasunk fö biraja.
88. Eleget szenvedet, sok törödest fel vöt, azt meg vallya akarki, Mind futot, faradot, meg ejel sem alut, nem tagadgya azt senki, Ninczen szolgalattyat, ki ö faratsagat meg köszönhetne neki.
Istentelen az, ki illyen birajanak holtat kerne valaki ..
89. Az faratsag utan czendes nyugodalmat hogy adgyon neki Isten, Szamos esztendökig vilagban sokaig egessegben elhessen,
Jovendö tiszteknek, also es felsöknek pelda s tükör lehessen, Vifa,gbul ki mulvan, kivannyuk minnyajan, menyegben fel
mehessen.
5.
Az felseges Leopold nemet ezé.szár vrunk ö felsege Felsö Magyar országban minden fortalitiumban collocalt nemet, horváth és magyar minden vitezit az hajdusaggal edgyütt Strasoldo ö nagysaga, magyar országhi generalissa, kassai
comm~ndantya nagy titkosson egyben gyüjtven nagy hirtelen es veletlen Debreczenben irrumpalvá.n, tizen heted napigh szabad quartélyul lakván, az
idök alatt vegben ment siralmas es soha el nem felejthetö
29
DEBRECZEN VAROSSANAK SIRALMAS ESETINEK ES KESERVES -S- GYÁSZOS PASSIOINAK RÖVID VERSEKBEN LE RAJZOLT
CONSIGNATIOJA
An. 1875. Die 8.
Decembrie 5
10
15
20
25
30
tiez. Dobozi István vr fö biroságában J: Vajha en szemeim kut föve valnanak,
Debreczeni romlást megh siráthatnanák, Egen csillagok is gyászban borulnának, Nap s' hold is ez dolgon el almelkodnának.
2. Mit remélsz s' hova lész Debreczen várossa?
Az te romlasodnak nem lész sehol mássa, Ártatlanságodat akárki megh lassa, Hijaban, senki nincs, ki dolgod forgassa.
3. Az idegen nemzet teged nem segíthet, Migh neki fizethecz, az csak addig szeret, Erdely távoly tüled, veled jól nem tehet, Isten csak egyedül, ki teged megh menthet.
4. Igaz vallásodért már fontban tetette!, Az bünert pediglen koczkára vettette!, Végso romlasodra ez mai nap lettél,
Isten ha megh nem szán, Debreczen, el estei.
5. Ezer hat száz hetven ötöd esztendöben
Hogy jutank, s' el esenk szinten decemberben, Az hatodik napját nagy emlekezetben
Illik megh tartani s' siratni eltünkben.
6. Strasoldo generál sok ezer hadakkal,
Horváth, nemeth, magyar s' mind a hajdusá.ggal, Rendelt seregekben tüzes szerszamokkal
Mert rank jönek eppen hosszu lajtorjákkál.
7. Kiknek elejekben követeket kuldenk, Hogy rank ne jönenek azon remenkedenk.
„Az rebelliseket keresik, ne felnenk,
Mondgyak, lehetetlen, hogy rajtok ne mennenk."
8. Kerdezik, ha török vane az városban, Hát az rebellisek vadnake banatban ?
Fegyvert nem fogtoke? kerdezik gyakrabban, De csak el vegeztek, be szallyanak bátran.
Cím coneequatioja [A városi jegyzőkönyvben olvasható bejegyzés alapján jav.]
3 E(n)gen csillagok(nak) [Az is beszúrva a sor fölé.] 5 [A hova e. sor fölé beszúrva.]
15 romle.sora 20 sirBntni 26 remenkednek
35
40
45
li5
80
Dle 7. Decembrfs
Dle 8. Decembris
70
9. Látvan, hogy az tábor rendelt seregben all,
„Senki fegyvert nem fogh", az követ replical, Nyitva van az kapu, az nep nem reluctal, Lassa, mit cselekszik az nemeth general.
10. Az quartely mesterek elöl be jövenek, Nemeth generálnak szállást rendelenek, Palii Károly es Smid melléje esenek, Az templomhoz közel megh telepedenek.
11. Az ucczak ö nalok mind irasban vadnak, Hol az Nemeth uccza, arrul tudakoznak, Kinek hol quartellya, mind arra czeloznak, Mind lovas, gyalogok, hajduk be szállának.
12. Az gyeneralt birak mindgyart salutallyak, Egy aranyas bottal megh ajandekozzak, Fel dulni az varast, kerik, hogy ne hadnak,
„Ne fellyen az vára.s", csak azzal boczáttyák.
13. „De rebelliseknek házokat ki mutasd, Császár parancsollya, biró, el ne mulasd ! Confusio leszen, mondvan, ne halogasd, Curoczot es lakost magad ki válogasd."
14. „Nincsen abban modunk", az birak felelnek, Lássa, mit cselekszik, de arra nem mennek, Elöl tüz s' hátul viz, ha mind is el vesznek, De keresztyen magyart ök kezben nem visznek.
15. Több grofok, urak is, mind reguiráltatnak, Smid, Palfi, Saffenbergh ajandekoztatnak, Szannyak megh az varast, az bírák instalnak, De már sokan köztök praedat találtanak.
16. Más nap mind az varast ujjonnan czirkállyák, Hit szerint gazdakat mind examinállyák, Szegeny magyar javát mindenütt praedallyak, Nehanyat közzülök porászon hurczollyak.
17. Pater Josa elsö az lada nyitasban,
Tudgya, hol s' ki, hova, akar melyik boltban, Nagy Andrasnet könnyen fel taláta sutban, Kit el vitt magaval hintoban Tokayban.
18. Apagi Györgynekis dolgat nem titkolom, Scholat, parochiat ö dult fel, ki mondom, Az rakott ladakkal elebb allott, hallom, Isten ö nekiis megh fizet, jol tudom.
46 megh [Beszúrva. e. sor fölé.]
31
19. Magyar Mibe.ly, kerczi az praedaban jeles, Pap Mátyás, doroghi hadnagy, az is reszes, 1s Nem utolso köztök hadnagy az Kerekes,
Mind egy inon futnak, egyikis nem kegyes.
20. Hazrul hazra jarnak, ladakat fel törnek, Hol drága joszágot kapnak, ebben tésznek, Az kotya-vetyere azt elö sem visznek,
80 Sok szep keresmenyel nagy bövön töltöznek.
85
21. Az szegeny curuczot mint kopok hajhásszák, Az ket aytajutis immár fel nyittatták, Több fogh hazakatis mind megh látogattak, Csak a kurvak házát bekessegben hadták.
22. Sokan rejtek helyet magoknak nem lelnek, Beczi István s' többen magok elö mennek, Hol Baxa Istvantis csak hamar fel lelnek, Mint okos nemzetsegh, gratiat hirdetnek.
Dle 9. Decembrls 23. Templomban, scholaban, mind az ket toronyban Keresik az cruczot szellyel az varosban,
DO
DS
100
105
110
Szegeny Vay Adám az füstös kunyhoban Nem maradhata megh kis Csapo ucczában.
24. Kezben Komoroczi, ott van Takarois,
Gonda, Simon, Zákány, kezben Cseh Mihalyis, Kocsonnyás Boldisar, ott Mérges Gergelyis, El fogtak Pilissit, ott vannak többekis.
25. Megh van az grátia, de oda mindenek, Siratnád, ha látnad, mert mezítelenek, Hittel ki kerestek, nincs immar semmiek, Egyebek nem maradt, csak az lelkek s' testek.
26. De megh testekben is nemellyek szenyvedtek, Egy nehányan penigh megh ferteztettenek, Nemellyek fogsagra el is vitettenek, Nemellyek, szegenyek, ketsegben estenek.
27. Ki urát siratja, ki az házas társat, Ki draga joszágát, nemelly edes fiát, Nemellyik sirattya hajadon leanyat,
Nemelly csak megh nem hal, s' átkozza oráját.
28. Magyar országh kincse mind kezben akadott, Arany, tallér s' egyeb itt megh nem maradott,
105 [A sor melletti margón:] (Die 11 Xbri.) llO Are.ny(e.n)
115
Dle 10. Decembris 120
125
Dle 11. Decembris 130
135
Die 12. Decemuris 140
Die 13. Decembris
145
13! eze(g)kre
Az Tiszán tul való mind megh karosodott, Szegeny hodoltsagis itt igen megh romlott.
29. Nem volt illyen romláa soha Debreczenben, Török, tatár, Szeydi illy kegyetlen keppen, Varost nem rontotta illy ellenseg keppen, Magyar országh jovát mert el vitte eppen.
30. Szegeny tokaijak mind öszve gyültenek, Az kallaijakis oda erkeztenek,
Szekereket kernek, mert ök haza mennek, Mit cseleked.gyenek, nem tud.gyák szegenyek.
31. Teli futást ertek, s' keservessen sirnak, Mikeppen ellyenek, hanem ha koldulnak, Tugyak, hogy otthonnis semmit nem találnak, Halnanak, szegenyek, ha megh halhatnanak.
32. Mind ezeket, Vram, megh erdemlyük tüled, Mert nem böcsüllyöttük te szentseges neved, Mindenünk el vesszen, bár azt cseleked.gyed, Csak az egy lelkünket pokolra ne vessed.
33. Az lelki pasztorok vannak felelemben,
Parancsollyak nekik, hogy gyüllyenek egyben, Eijel leszen velek az general szemben,
Mint az meszár szekre, alnak éleiben.
34. De velek az Isten, s' ö partyokat fogja, Az veszedelemben oket el nem hadgya, Incsek az rebellist, terjenek megh, mondgya.
Ottan jó válaszszal, bekevel bocsattya.
35. Nyolczad nap el telven, Barattyos erkezett, Varadi basátul hozott egy levelett,
Eliben küldtek volt egy nemet sereget, Kerdi, ez romlasnak az oka mi lehet.
36. Sereggel az grofok Barattyoshoz mennek, Mint egy öregh apost, ötet megh nevetnek, Hany felesege van, tüle azt kerdeztek, Magok nagy kevellyen InaSkeppen kerkednek, 37. Zöld köntöst az grofok magokra öltöznek,
Máa nap Barattyost is generalhoz visznek, Basa levelere, mondgyak, valaszt tesznek, Egy darab aranyat nekie küldenek.
3 Régi Ma11Yar KOltők Tára 10. 33
Die 14. Decembrls 150
155
Die 15. Decembris
160
165 Die 16. Decembris
170
Die 17. Decembri;
175
180
Dic 18. Deccmhri~
165
38. Várta az szegensegh ennek is jo veget, Tudakozza szegeny, nemet keszüleset, Nem viselheti el annak sulyos terhet, Nincsen sohol, kiben vesse remenysiget.
39. Nincsen szabadulás, csak az sivas, rivas, Ki beszelhetetlen varosban az romlás, Megh szaporodott már az ház es bolt asas,
Isten, ha megh nem szansz, megh van az pusztitás.
40. Teczik az generalt innet megh keresnünk, Szep bársonyos nyerget ö nekie vinnünk, Aranyos nemeztis nekie szerzenünk, Talam vidamito valaszt tüle nyerünk.
41. Kedves az ajandek, de nem hágy szolnunk is, Megh elöz beszeddel, panaszt önem hall is, Az officereket megh intette már is,
Mondgya, de dolgabul nem telik semmi is.
42. Naprul napra arad keserves panaszunk, Nincs satisfactionk, akar mint installyunk, Az tisztek cselekszik, csak hijjabban szollunk, Más dolgot tractalnak, hogy elöttök allunk.
43. ln loco delicti nemellet megh fogtak, De megh is semmivel ollyat nem privaltak, Akár mit vegben vit, bekevel bocsattak, Egyet is közzülök megh nem sanyargattak.
44. Collaldo commendant vendegseget indit,
Saffenbergt, grof Greist, több grofot hozza hytt, Barkoczi urakat asztalához szollit,
De maga penzebül nem költött ö semmit.
45. Sir kin az szegenseg, ott benn vigan laknak, Nem kerdik hol termet, paxametat funak, Szent imrei ó bort nagra commendálnak, Ki többet ihatott, azt mondgyák legh jobbnak.
46. Nem birnak már gazdák semmi joszagokkal, Csak vendegeskednek grcfok ó borokkal, El töltek az urak a' drága praedakkal, Vigadnak s' kerkednek paráznaságckkal.
4 7. Város lakossát is borra eröltetik, Ebedre s' estere mindenkor ki telik,
Joszágát el adgyák, de megis megh szerzik, Ha ehel megh halis, azt semminek velik.
160 [.Javítgatás miatt. az utolsó s:i:ó olva.'mta bizonytalan.] (m)em<uy)ünk 164 Mondgyad; semmis 183 az (grofok) urak
100
Die 19. Decembrls 1111
200
Die 20. Decembris
205
210
215
220
Dic 21. Dect>mbris
225
48. Minden szava szitok, szakermentnek kialt, Koszperdel házábul gazdát ki toszigalt, Edes javaibul szabadon disponalt, Kevéllyen hazaban ala s' fel setikalt.
49. Keves gazda vagyon, az ki megh nem sanczolt, Az mit tüle kevant, csak hamar be hodolt, Sok gazdat az szallo házábul ki tudott,
Addigh le nem is ult, migh ur nem parancsolt.
50. Mennyi sok szekeret, mennyi lovat kertek, Mind az officirek ajándekot vettek,
Az utra sok ó bort hordokkal töltettek, Profontal Szathmarigh s' tovább is mehettek.
51. Vgy hadták Debreczent, mint az szedett szölött, Takarodas utan, mint az puszta mezöt;
Ne felly, mert az Isten vidamito szellöt Ad neked rövid nap vigassagos idöt ! 52. Ha testi kenyered teneked el fogyott,
Lelki kenyert neked az Isten mégh hagyott, Az scholat, templomot elegh hogy megh tartott, Lelki pasztorokkal, lam, Isten megh aldott.
53. Ezt Fekete Mihally Becsben vegben vitte, Ö sok hamis vadgyát akar ki el hitte, De csuda, Debreczent ez kár hogy követte, Isten hajdukatis hogy rank eresztette.
54. Örüsz az praedanak, de vegre megh banod, Tegedis praedalnak, szemeddel megh latod, Tenekedis, hajdu, megh telik poharod, Masok miatt leszen neked is romlasod.
55. Siralomra fordul mostani örömed,
Nem leszen Strasoldo mindenkor melletted, Tes fel praedaltatol, hajdu, el hiheted, Mert sok özvegyeknek javait el vetted.
56. Latvá.n Barkocziak, hogy ez nem jol esett, Velek Smid general, az is megh egyezett, Nem ö tanácsokbul az tabor be lepett, Verje megh az Isten, mondgyak, erte öket.
57. Strasoldo generál ennek minden oka, Ki az edictumot senkinek nem adta,
191 java<cI)ibul 192 haza.dban 204 neked <neked) 220 [A sok beszúrva. a sor fölé.]
35
230
235
Dle 29. Deoembrls
240
245
250
255
280
Szabad nyeresegre az hadakat hitta, Az utan hajdukat szemtül szemben szidta.
58. Addig panaszlátok, futatok, járátok, Addig bellicumot solicitaltatok,
Nem csak Debreczennek varossát rontátok, Az egesz orszagra romlast ti hoztatok.
59. Hol maraccz ez után, hajdu, ha mi talál?
Tudod, Debreczenben sokszor megh maradtál.
Debreczenhez, hajdu, az utan ne bizzál, Velem szamot ne agy, romlasodban usszál.
60. Karacson havának huszon kettöd napja, Szabadulasunknak megh jelent oraja, Strasoldo birákat magához hivattya, Kiknek bö beszeddel illyenkeppen szollya:
61. „Birák, az Istenhez jol könyörögtetek,
Hogy török, sem cruczot nem leltünk köztetek, Ez egyszer városnak kegyelmet leltetek, · · lm az hadaktul már megh mentlek bennetek.
62. De ha ez utánnis azoknak kedveztek, Az rebelliseket köztetek szenyvedtek, . Tüzzel es mind vassal el rontom hellyetek,
Lesz vegsö romlástok altalam, hidgyetek."
63. Aldott Jegy Vr Isten, mint madárt a' törbül, Es mint harom ifjat egö kemenczebül, Ki mentet bennünket az veszedelembul, Ez kegyetlen nepnek nem adai praedaul.
64. Tarcs megh ez utannis ez keresztyen nepet, Oltalmazzad, kerünk, az te gerliczedet, Emeld fel az porbul te tiszteletedet,
Hadd, szivböl, lelekbül szolgallyunk tegedet.
65. Vajha decembernek huszon kettöd napját, Megh szabadulasert Istennek nagy hálát, Minden esztendönkent mondanank gloriát,
Nem bocsatana rank soha illy nyavallyat. Amen.
AD LECTOREM
66. Elmet vidámitó czifrás beszedeket
Itt nem lathaccz, hanem siralmas verseket.
Varos birajanak irtam en ezeket,
Nem banom, baratom, irj bár te szebbeket.
6.
[AZ 1677. ÉVI JEGYZŐKÖNYV ZÁRÓ VERSE]
Tied legyen, Isten, minden diczösseg, Az te szent fiaddal es minden tisztesseg, Hogy ezt az esztendöt, kiben volt sok inseg, El attad mulatnunk, s löt diczeretes veg.
7.
[DEBRECEN VÁROS SZÁMADÁSKÖNYVEINEK VERSES . ZÁRADÉKAI]
a) Ez ratjo szepen el igazodott,
Mikor visgaloktul megh citcaltatott, Hiba .benne semmj nem talaltatott, Azert mindekben igy hagyattatott.
b)
Nem igen sarkallya annak alom szemet, Kjnek sok gond es bu furdallya elmejet, Könnyebben az kapas megh nyugottia testet, Mikor keöre hajtia gondtul üres fejet.
e)
Minden perceptumot s az erogatumot rendesen meg visgaltunk, Abban mi defectust, sohul is excessust semmiben sem talaltunk, Tovab valo gondtul azert számadastúl mai nap absolvaltunk, Kiröl jövendöben, meg lathad ez könyvben, s recognitiot adtunk.
d)
QUIETANTIA
Mit kezedben hoztak, azt eppen ki attad, Adossa varosnak magadat nem hattad,
Könyvben, mint jöt s ment, szepen be irattad, Meltan mar magadat ma absolvatathad.
e) QUIETANTIA
Jol vagyon, jo birank, szepen szamot adtal,
Az mit neked attak, vagy tölled el hoztak, ratiodban fel irtal, Az varos javara s meg maradasara rendessen disponaltal, Faratsagod utan, Isten sok jot advan, s esztendeig nyugodgyal.
37
f) QUIETANTIA
Biroi tisztedrül az varos kinczerül helyessen szamot adtal, Az mi ment kezedben szep rendel könyvedben hiba nelkül fel irtal, Varost derek kartul örizted romlastul, s istenessen vigyaztal, Eltessen az Isten szolgalhas ez tisztben, s az exactor quietal.
g) QUIETANTIA
Varos proventussat s annak exitussat laistrumodban be irtad, Az kinek mit adtal, s hova erogaltal rendessen computaltad, Kiben nincz defectus, sem penig excessus, akar ki is meg lathad, Magadat tisztedrül es szamadasodrul meltan quietaltathad.
6
10
h)
QUIETANTIA
1. Harmincz harom adot Debreczen nem érte, Mit tehet, ha Isten azzal ötet verte~
Bün volt annak oka, meltan erdemlette, Az jo lelkű ember bekevel szenvedte.
2. Ez nagy insegben is az Isten nem hadta, Az elöl jarokat meg boldogitotta,
Kihez mi jöt s mi ment, annak helyét adta, Ez laistrumos konyv szepen meg mutatta.
3. Böczülletes birank, tisztedben el jartal, Fizesse meg Isten, jamborul szolgaltal, Faratsagid utan bekevel nyugodgyal, Eleted el mulvan, menyben uralkodgyal.
i) QUIETANTIA
Kilencz esztendöket fö birosagodban Szepen el töltöttel az szegeny varosban, Kincz semmi defectus az szamadasodban, Kerek szamot tölthes, kivannyuk mindnyajan.
j)
Tiz egesz esztendöt fö birosagodban Szepen el töltöttel ez res publicaban, Nincz semmi defectus az szamadasodban, Kiert az jo Isten vigyen menyorszagban.
