Kormányrendeletek
121/2007. (V. 31.) Kor m. r. A ki emelt épí tés ügyi igaz ga tá si ügyek ben el já ró ha tó sá gok ille té kességi te rü le té rõl, a ki je lö lé si el já rás ról, va la - mint a szak mai fel té te lek rõl szóló 220/1997. (XII. 5.) Kor m. ren de let, va la mint az épí tés ügyi és az épí tés fel ügye le ti ha tó sá gok ki je lö lé sé rõl és mû kö dé si fel té te le i rõl szóló 343/2006. (XII. 23.) Kor m. ren de let mó do sí tá sá ról . . . . 626 128/2007. (VI. 8.) Kor m. r. A te lep en ge dély alap ján gya ko rol ha tó ipar i és szol gál ta tó te vé keny sé gek rõl, va la mint a te lep en ge dé lye zés rend jé -
rõl szóló 80/1999. (VI. 11.) Kor m. ren de let mó do sí tá sá ról . . . . 626
Miniszteri rendeletek
26/2007. (VI. 7.) EüM r. A ve szé lyes anya gok kal és a ve szé lyes ké szít mé nyek kel kap cso la tos egyes el já rá sok, il let ve te vé keny sé gek rész le tes sza bá lya i ról szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM ren de let mó do sí tá sá ról . . . . 626 43/2007. (VI. 1.) FVM r. A nit rát ér zé keny te rü le tek nek a Me PAR sze rin ti blok kok szint jén tör té nõ köz zé té te lé rõl . . . . 626 19/2007. (VI. 1.) KvVM r. A Márk há za pusz tai fás le ge lõ ter mé szet vé del mi te rü let lé te sí té sé rõl. . . . 627 20/2007. (VI. 8.) KvVM r. A kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi, va la mint a víz ügyi ha tó sá gi el já rá sok igaz ga tá si szol gál ta tá si dí ja i ról szóló
33/2005. (XII. 27.) KvVM ren de let mó do sí tá sá ról . . . . 629
Kormányhatározatok
2085/2007. (V. 23.) Kor m. h. A szom szé dos or szá gok kal lét re jött meg ál la po dá sok alap ján mû kö dõ egyes ki sebb sé gi ve gyes bi zott sá gok ál tal el fo ga dott aján lá sok Kor mány ál ta li jó vá ha gyá sá ról . . . . 640 2086/2007. (V. 23.) Kor m. h. A Ma gyar–Hor vát Ki sebb sé gi Ve gyes Bi zott ság IX. ülé sén szü le tett aján lá sok meg erõ sí té sé rõl . . . . 640 2089/2007. (V. 23.) Kor m. h. A köz pon ti költ ség ve té si szer vek nél 2006–2007. év ben el ren delt szer ve ze ti és egyéb in téz ke dé sek kel össze füg -
gõ ki adá sok tá mo ga tá sá ról . . . . 640 2090/2007. (V. 23.) Kor m. h. A zá ho nyi tér ség kü lön le ges gaz da sá gi öve ze té nek kom plex gaz da ság fej lesz té si prog ram já ról . . . . 641
A külügyminiszter határozata
18/2007. (V. 30.) KüM h. A Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Hor vát Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a kör nye zet vé de lem és a ter mé szet vé - de lem te rén való együtt mû kö dés rõl szóló, Bu da pes ten, 2006. ja nu ár 26-án alá írt Egyez mény ki hir de té sé rõl szóló 127/2006. (V. 30.) Kor m.
ren de let 2–3. §-a ha tály ba lé pé sé rõl . . . . 643
Közlemény
A kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter köz le mé nye A vé det té nyil vá ní tást elõ ké szí tõ el já rás alá vont, vé de lem re ter ve zett ter mé sze ti te rü le - tek jegy zé ké rõl . . . . 643
Helyesbítések
A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ
TARTALOM
Oldal
Kor mány ren de le tek
A Kormány 121/2007. (V. 31.) Korm.
ren de le te
a kiemelt építésügyi igazgatási ügyekben eljáró hatóságok ille té kességi területérõl, a kijelölési eljárásról, valamint a szakmai feltételekrõl szóló
220/1997. (XII. 5.) Korm. rendelet, valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok
kijelölésérõl és mûködési feltételeirõl szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról*
* A ren de let tel jes szö ve ge a 2007.má jus 31-i Ma gyar Köz löny 67. szá - má ban je len t meg.
A Kormány 128/2007. (VI. 8.) Korm.
ren de le te
a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekrõl, valamint
a telepengedélyezés rendjérõl szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet módosításáról
A Kor mány az Al kot mány 35. § (2) be kez dé sé ben meg - ál la pí tott ere de ti jog al ko tói ha tás kö ré ben el jár va, va la mint a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény 174/A. §-ának b) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de li el:
1. §
A te lep en ge dély alap ján gya ko rol ha tó ipar i és szol gál - ta tó te vé keny sé gek rõl, va la mint a te lep en ge dé lye zés rend - jé rõl szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. ren de let (a továb biak - ban: R.) 1. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép:
„(2) A ren de let ha tá lya nem ter jed ki a Ma gyar Hon véd - ség szer ve ze te i re, a kü lön jog sza bály sze rint kör nye ze ti ha tás vizs gá lat-kö te les, a kör nye zet hasz ná la ti engedély - köteles te vé keny sé gek re, to váb bá a mû kö dé si engedély - köteles ke res ke del mi te vé keny sé gek re.”
2. §
Az R. 5. §-a (3) be kez dé sé nek c) és j) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
(A jegy zõ a hely szí ni szem lé rõl ér te sí ti)
„c) az ÁNTSZ ille té kes kis tér sé gi (fõ vá ro si, ke rü le ti) in té ze tét,
j) a foly tat ni kí vánt te vé keny ség tõl füg gõ en, va la mint ter mõ föl det érin tõ te vé keny ség ese tén az ille té kes Me gyei Me zõ gaz da sá gi Szak igaz ga tá si Hi va tal Nö vény- és Ta laj - vé del mi Igaz ga tó sá gát, il let ve Élel mi szer lánc-biz ton sá gi és Ál lat egész ség ügyi Igaz ga tó sá gát,”
3. §
Az R. 8. §-a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé szül ki:
„(5) A jegy zõ a te lep en ge dély-kö te les te vé keny ség engedély nél kü li gya kor lá sát meg tilt ja. A jegy zõ ha tá ro za - ta el len nincs he lye fel leb be zés nek.”
4. §
Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály - ba. E ren de let ren del ke zé se it a ha tály ba lé pé se kor fo lya - mat ban lévõ ügyek ben is al kal maz ni kell.
Gyur csány Fe renc s. k.,
mi nisz ter el nök
Mi nisz te ri ren de le tek
Az egész ség ügyi mi nisz ter 26/2007. (VI. 7.) EüM
ren de le te
a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek
részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet
módosításáról*
* A ren de let tel jes szö ve ge a 2007. jú ni us 7-i Ma gyar Köz löny 70. szá - má ban je len t meg.
A föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter 43/2007. (VI. 1.) FVM
rendelete
a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történõ közzétételérõl*
A kör nye zet vé del mé nek ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 1995. évi LIII. tör vény 110. § (14) be kez dé sé ben ka pott
fel ha tal ma zás alap ján, a föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz - té si mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 162/2006.
(VII. 28.) Kor m. ren de let 1. §-ának a) pont já ban meg ha tá - ro zott fel adat kö röm ben el jár va – a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 165/2006.
(VII. 28.) Kor m. ren de let 1. §-ának a) pont já ban meg ha tá - ro zott fel adat kör ében el já ró kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter rel egyet ér tés ben – a kö vet ke zõ ket ren de lem el:
1. §
(1) A vi zek me zõ gaz da sá gi ere de tû nit rát szennye zés sel szem be ni vé del mé rõl szóló 27/2006. (II. 7.) Kor m. ren de - let ben fog lalt nit rát ér zé keny te rü le te ket a Me zõ gaz da sá gi Par cel la Azo no sí tó Rend szer rõl (a továb biak ban:
MePAR) szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM ren de let sze rint te ma ti kus ré teg ként, blok kok szint jén – a nit rát ér zé keny te rü le tek ál tal érin tett te le pü lé sek sze rin ti bon tás ban – e ren de let mel lék le te ként köz zé te szem.
(2) A Me PAR éven kén ti fe lül vizs gá la ta so rán be kö vet - ke zõ blokk vál to zá sok alap ján a Föld mé ré si és Táv ér zé ke - lé si In té zet ál tal át adott blokk azo no sí tó vál to zá so kat a Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té ri um, vala - mint a Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Mi nisz té ri um hi va ta - los lap já ban is köz zé kell ten ni.
2. §
A nit rát ér zé keny te rü le tek azo no sí tá sa ér de ké ben a talaj védelmi ha tó ság, va la mint a kör nye zet vé del mi, ter mé - szet vé del mi és víz ügyi fel ügye lõ sé gek a Me PAR Bön gé - szõ fel adat el lát ás ra al kal mas for má tu má hoz té rí tés men te - sen fér nek hoz zá.
3. §
Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 3. na pon lép ha - tályba.
Gráf Jó zsef s. k.,
föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter
A kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter 19/2007. (VI. 1.) KvVM
ren de le te
a Márkházapusztai fás legelõ természetvédelmi terület létesítésérõl
A ter mé szet vé del mé rõl szóló 1996. évi LIII. tör vény 24. § (1) be kez dés a) pont já ban, va la mint 85. § b) pont já - ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 165/2006.
(VII. 28.) Kor m. ren de let 1. § b) pont já ban meg ha tá ro zott
fel adat kö röm ben el jár va – az er dõk re vo nat ko zó an a föld - mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter fel adat- és ha - tás kö ré rõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Kor m. ren de let 1. § g) pont já ban meg ha tá ro zott fel adat kör ében el já ró föld mû - ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter rel egyet ér tés ben – a kö vet ke zõ ket ren de lem el:
1. §
Márk há za pusz tai fás le ge lõ ter mé szet vé del mi te rü let elnevezéssel vé det té nyil vá ní tom a Nóg rád me gyé ben, Bátonyterenye, Nagy ke reszt úr és Sal gó tar ján köz igaz ga - tá si te rü le tén lé võ, az 1. szá mú mel lék let ben fel so rolt in - gat lan-nyil ván tar tá si hely raj zi szá mú, össze sen 273,2 hek - tár ki ter je dé sû te rü le tet.
2. §
A vé det té nyil vá ní tás cél ja a te rü le ten ta lál ha tó össze - füg gõ fás le ge lõ, mint táj ké pi tí pus és a mo za i kos er dõs - sztyepp és a mo csár ré ti élõ hely tí pu sok meg óvá sa, a vé dett nö vény fa jok és a hoz zá juk kap cso ló dó ál lat kö zös sé gek élet fel té te le i nek meg õr zé se, to váb bá a te rü let természet - védelmi cé lú be mu ta tá sa.
3. §
(1) A te rü let ter mé szet vé del mi ke ze lé sé ért fe le lõs szerv a Bük ki Nem ze ti Park Igaz ga tó ság (a továb biak ban: igaz - ga tó ság).
(2) A te rü let ter mé szet vé del mi ke ze lé si ter vé ben meg - ha tá ro zott te vé keny sé ge ket az igaz ga tó ság és – er dõ ese té - ben – a kü lön jog sza bály sze rin ti er dé sze ti ha tó sá gi nyil - ván tar tás ban sze rep lõ er dõ gaz dál ko dó együt te sen lát ja el.
(3) A te rü let ter mé szet vé del mi ke ze lé si ter vét a 2. szá - mú mel lék let tar tal maz za.
4. §
Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály ba.
Dr. Fo dor Gá bor s. k.,
kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter
1. számú melléklet
a 19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelethez A Márkházapusztai fás legelõ természetvédelmi
terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai
Bá tony te re nye
052/1; 053 hrsz.-ból 9,0 ha (053/9a); 053 hrsz.-ból 7,7 ha (053/9b); 053 hrsz.-ból 4,7 ha (053/9c); 053 hrsz.-ból
3,9 ha (053/10a); 053 hrsz.-ból 13,0 ha (053/10b); 053 hrsz.-ból 1,3 ha (053/10c); 053 hrsz.-ból 0,5 ha (053/10d);
053 hrsz.-ból 1,2 ha (053/12a); 053 hrsz.-ból 0,2 ha (053/12b); 054/5; 054/6; 054/9; 054/12; 054/15; 054 hrsz.-ból 0,3 ha (054/18a); 054 hrsz.-ból 5,6 ha (054/18b);
054 hrsz.-ból 65,0 ha (054/18c); 061/1; 061 hrsz.-ból 1,8 ha (061/2a); 061 hrsz.-ból 0,8 ha (061/2b); 061 hrsz.-ból 0,6 ha (061/2c); 061/3; 061/6
Nagy ke reszt úr
0196; 0198; 0199; 0200; 0202; 0205; 0206; 0207 Sal gó tar ján
0303 hrsz.-ból 0,2 ha (0303/5a); 0303 hrsz.-ból 2,3 ha (0303/5b); 0303 hrsz.-ból 3,0 ha (0303/5c); 0303 hrsz.-ból 5,6 ha (0303/8a); 0303 hrsz.-ból 14,7 ha (0303/8b); 0303 hrsz.-ból 5,1 ha (0303/8c); 0305 hrsz.-ból 1,6 ha (0305a);
0305 hrsz.-ból 5,3 ha (0305b); 0305 hrsz.-ból 9,9 ha (0305c); 0305 hrsz.-ból 0,9 ha (0305d); 0305 hrsz.-ból 3,2 ha (0305f); 0305 hrsz.-ból 0,3 ha (0305g); 0305 hrsz.-ból 0,4 ha (0305h); 0305 hrsz.-ból 2,4 ha (0305j)
2. számú melléklet
a 19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelethez A Márkházapusztai fás legelõ természetvédelmi terület ter mé szet vé del mi
ke ze lé si terv e
1. Gya kor la ti ter mé szet vé del mi cél ki tû zé sek Õriz ze meg
– a ter mé szet vé del mi szem pont ból je len tõs élet kö zös - sé ge ket (fás le ge lõ ket, sztyepp ré te ket, mo csár ré te ket, cse - res-töl gye se ket és pa tak men ti li get er dõ ket),
– a ter mé szet sze rû élõ he lye ket, kü lö nö sen a fás le ge lõk ma rad vá nya it, és nö vel je ezek te rü le ti ki ter je dé sét a nem õs ho nos fa jok ál tal uralt élõ hely tí pu sok – fõ ként aká co - sok – ro vá sá ra,
– a föld ta ni ér té ket je len tõ fel tá rá so kat be mu tat ha tó for má ban,
– a fás le ge lõk, er dõ fol tok és sztyepp ré tek al kot ta táj - ké pi egy sé get.
Biz to sít sa
– a ter mé szet kö ze li gaz dál ko dá si for mák, ki e mel ten a le gel te té ses nagy ál lat tar tás le he tõ sé gét, fenn tart va és ja - vít va a te rü let fél ter mé sze tes élõ he lye i nek ál la po tát,
– az õs ho nos, ter mõ hely nek meg fe le lõ fa fa jok kal spon - tán er dõ sü lõ te rü le te ken faj gaz dag, ön fenn tar tó er dõk lét - re jöt tét,
– a te rü let to váb bi, ter mé szet vé del mi cé lú ku ta tá sát, be mu ta tá sát és fej lesz té sét.
2. Ter mé szet vé del mi stra té gi ák
– A gye pek, fás le ge lõk ter mé szet vé del mi szem pont ból ér té kes élet kö zös sé ge i nek meg õr zé se, a vé dett és ter mé - szet vé del mi szem pont ból ér té kes ál lat- és nö vény fa jok állományainak fenn tar tá sa és erõ sí té se ter mé szet vé del mi ke ze lés sel és ha gyo má nyos te rü let hasz ná la ti mó dok vissza ál lí tá sá val.
– A fás le ge lõk idõs fá i nak, va la mint a raj tuk élõ állat- populációk meg õr zé se, az el pusz tult idõs fák pót lá sá ról való gon dos ko dás.
– A mo csá ri élõ he lyek ter mõ he lyi adott sá ga i nak és élet kö zös sé ge i nek meg õr zé se az öko ló gi a i lag szük sé ges víz mennyi ség biz to sí tá sá val és ka szá lás sal.
– A le gel te tés op ti má lis in ten zi tá sá nak meg ál la pí tá sá ra min ta te rü le tek ki je lö lé se a fás le ge lõ kön és gye pe ken, valamint a le gel te tés re leg in kább al kal mas ha szon ál lat faj - ták ki vá lasz tá sa.
– A nem õs ho nos fa fa jok ból álló er dõk fo ko za tos át - ala kí tá sa õs ho nos, a ter mõ hely nek meg fe le lõ ál lo má - nyok ká.
– Az õs ho nos fa fa jok ból álló er dõk bi o ló gi ai sokféle - ségének meg õr zé se.
– A te rü le ten ta lál ha tó fel ha gyott ho mok bá nyák re kul - ti vá ci ó ja, föld ta ni be mu ta tó he lyek ki ala kí tá sa.
– Ter mé szet vé del mi ke ze lé se ket meg ala po zó és azo kat to vább fej lesz tõ ku ta tá sok be in dí tá sa.
3. Ter mé szet vé del mi ke ze lé si mó dok, kor lá to zá sok és ti lal mak
A ter mé szet vé del mi ke ze lé si mó dok ra, kor lá to zá sok ra és ti lal mak ra vo nat ko zó elõ írásokat – a ter mé szet vé del mi ke ze lé si ter vek ké szí té sé re, ké szí tõ jé re és tar tal má ra vonatkozó sza bá lyok ról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM ren de let 2. § (2) be kez dés c) pont já ban, il let ve a ren de let mel lék le té nek 7. pont já ban meg ha tá ro zot tak sze rint – a 3.1. és 3.2. fe je zet tar tal maz za.
3.1. Mû ve lé si ág hoz köt he tõ ter mé szet vé del mi ke ze lé - si mó dok, kor lá to zá sok és ti lal mak
3.1.1. Gye pek ke ze lé se
– Ki kell je löl ni azo kat a ki sebb, ked ve zõ ter mé szet es - sé gi ál la po tú sztyepp rét fol to kat, ame lye ket ti los le gel tet ni.
Ezek fenn tar tá sa cser je ir tás sal vé gez he tõ.
– A gyep te rü le tek – a le gel te té si ti la lom ra ki je lölt sztyepp rét fol tok ki vé te lé vel – le he tõ ség sze rint le gel te tés - sel ke ze len dõk. A le ge lõ ál lat csak szar vas mar ha, juh, kecs ke és ló le het. A szá mos ál lat-sû rû ség az 1 számos - állat/ha-t nem ha lad hat ja meg.
– A be cser jé se dõ gyep ré sze ken cser je ir tást kell vé - gezni. Azo kat a te rü le te ket, ahol a cser je ir tást el vé gez ték, legeltetéssel, szár zú zás sal, ka szá lás sal kell ke zel ni. A ki - ter melt fa anya got, le ka szált szé nát 1 hó na pon be lül el kell tá vo lí ta ni a te rü let rõl.
– A ter mé szet kö ze li ál la po tú mo csár ré tek, ma gas sá so - sok nem le gel tet he tõk. E te rü le te ket leg alább évi egy sze ri ka szá lás sal és a szé na le hor dá sá val kell ke zel ni.
– A gye pek trá gyá zá sa, fe lül ve té se, va la mint szinte - tiku s gyom ir tók al kal ma zá sa ti los.
– A szán tó mû ve lé si ágú, gyen ge ter mõ ké pes sé gû te rü - le ten ki ala kult par lag le gel te tés sel, ka szá lás sal ked ve zõbb ter mé szet es sé gi ál la po tú gyep pé ala kí tan dó.
– A te rü le ten épü le tet, épít ményt emel ni, ke rí tést lé te sí - te ni, nem gyep gaz dál ko dás ból szár ma zó anya got tá rol ni ti los. Ki vé telt ké pez nek a le ge lõ gaz dál ko dás hoz fel tét le - nül szük sé ges épü le tek és épít mé nyek, ame lyek a ter mé - szet vé del mi ér de ke ket nem sért ve a je len leg is deg ra dá ló - dott ré sze ken az igaz ga tó ság ese ti en ge dé lye alap ján lé te - sít he tõk.
– A fás le ge lõk le gel te té se a gyep te rü le tek nél meg ha tá - ro zott ál lat fa jok kal és szá mos ál lat-sû rû ség gel tör tén het.
– A fás le ge lõ kön meg fe le lõ mennyi sé gû és fa fa jú fiatal fát vissza kell hagy ni a fás le ge lõ jel leg fenn tar tá sa ér de ké ben. A fás le ge lõ kön az idõs töl gyek ki vá gá sa tilos.
3.1.2. Er dõk ke ze lé se
– A cse res-töl gyes ál lo má nyú er dõ rész le tek ben a ter - mõ hely nek meg fe le lõ, õs ho nos fa fa jok ból álló erdõ meg - õr zé se ér de ké ben az akác be te le pü lé sét, tér fog la lá sá nak nö ve ke dé sét meg kell aka dá lyoz ni. Az er dõ fel újí tá sok során tar vá gás nem al kal maz ha tó.
– A gyer tyá nos-töl gyes jel le gû er dõ rész le tek ben a cse - res-töl gyes ál lo má nyok nál le írt ke ze lés szük sé ges.
– A pa tak men ti li get er dõk ben (ége re sek, fü ze sek) er - dõ gaz dál ko dá si mun kák csak az ide gen ho nos fa fa jok vissza szo rí tá sa és az er dõ fel újí tá sok ér de ké ben vé gez he - tõk. Az ál lo má nyok vá gás érett sé gi kora a kör ze ti er dõ terv készítésekor 999 évre eme len dõ.
– Aká co sok ese té ben az el sõd le ges fel adat az akác ter - je dé sé nek meg aka dá lyo zá sa, il let ve a ter mõ hely nek meg - fe le lõ õs ho nos fa fa jok be te le pü lé sé nek, tér nye ré sé nek elõ - se gí té se. Az aká cos er dõ rész le tek ki ter me lé se után a fel újí - tás so rán ag resszí ven ter je dõ ide gen ho nos fa fa jok nem alkalmazhatóak. Ezek nek az ál lo má nyok nak a ter mõ hely - nek meg fe le lõ õs ho nos fa fa jok kal tör té nõ át ala kí tá sát fokozatosan kell el vé gez ni.
– Az er dõ gaz dál ko dá si mun kák so rán a természet - védelmi szem pont ból ki e mel ten ér té kes, az igaz ga tó ság által ki je lölt élõ hely fol to kon (sztyepp ré tek, mo csár ré tek) ke resz tül a fa anyag nem kö ze lít he tõ és nem szál lít ha tó.
Továbbá eze ken a te rü le te ken ra ko dó nem lé te sít he tõ.
– Gon dos kod ni kell a ter mé szet vé del mi szem pont ból ér té kes élõ vi lá gú tisz tá sok fel mé ré sé rõl és fenn tar tá sá ról, és eze ket a fel mé ré se ket az Or szá gos Er dõ ál lo mány Adat - tá ron való át ve ze tés ér de ké ben az er dé sze ti ha tó ság ré szé - re meg kell kül de ni.
Az er dõ gaz dál ko dás ra vo nat ko zó to váb bi rész le tes elõ - írásokat az ér vé nyes kör ze ti er dõ terv tar tal maz za.
3.1.3. Ki vett te rü le tek ke ze lé se
– A te rü le ten ta lál ha tó föld utak szi lárd bur ko lat tal való bo rí tá sa vagy szé le sí té se ti los.
– Az ár kok ban csak olyan be avat ko zá sok vé gez he tõk, me lyek az ár kok ban, il let ve a kör nye ze tük ben levõ víz hez kö tõ dõ élõ he lye ket nem ve szé lyez te tik. Az ár kok ban lévõ fa ál lo má nyok ke ze lé se csak a nem õs ho nos fa fa jok vissza - szo rí tá sa ér de ké ben tör tén het.
– A te rü le ten ta lál ha tó ener ge ti kai ve ze té kek mû köd te - té sé hez, kar ban tar tá sá hoz szük sé ges te vé keny sé gek kor lá - to zás nél kül foly tat ha tók.
– A te rü le ten ta lál ha tó fel ha gyott bá nyák re kul ti vá ci ó ja so rán meg kell szün tet ni az il le gá lis hul la dék le ra kó kat. Az arra al kal mas he lye ken ge o ló gi ai be mu ta tó he lye ket kell lét re hoz ni.
3.2. Mû ve lé si ág hoz nem köt he tõ ter mé szet vé del mi kezelési mó dok, kor lá to zá sok és ti lal mak
3.2.1. Vad gaz dál ko dás
– A te rü le ten csak õs ho nos vad fa jok tart ha tók fenn.
– A vad ál lo mányt ter mé szet vé del mi szem pont ból el fo - gad ha tó szint en kell tar ta ni a vad gaz dál ko dá si üzem terv - ben fog lal tak nak meg fele lõen.
3.2.2. Köz le ke dés
– Bur kolt és bur ko lat lan utak nem lé te sít he tõk a te rü le - ten.
3.2.3. Lá to ga tás
– A te rü let gya lo go san sza ba don lá to gat ha tó. Az utak - ról gép jár mû vel le tér ni a ter mé szet vé del mi ke ze lé sen kí - vül csak a te rü le ten vég zett jog sze rû gaz dál ko dá si te vé - keny ség ér de ké ben sza bad, amennyi ben az más mó don nem vé gez he tõ el.
A kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter 20/2007. (VI. 8.) KvVM
ren de le te
a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások
igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet módosításáról
A kör nye zet vé del mé nek ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 1995. évi LIII. tör vény 110. §-ának (13) be kez dé sé ben, az il le té kek rõl szóló 1990. évi XCIII. tör vény 67. §-ának (2) be kez dé sé ben fog lalt fel ha tal ma zás alap ján, va la mint a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter fel adat- és ha tás - kö ré rõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. ren de let 1. § a) pont já ban meg ha tá ro zott fel adat kö röm ben – a pénz -
ügyminiszter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 169/2006.
(VII. 28.) Korm. ren de let 1. § b) pont já ban meg je lölt fel - adat kör ében el já ró pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben – a kö vet ke zõ ket ren de lem el:
1. §
A kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi, va la mint a víz - ügyi ha tó sá gi el já rá sok igaz ga tá si szol gál ta tá si dí ja i ról szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM ren de let (a továb biak - ban: R.) 1. mel lék le te II. 9. pont já nak 9.2. al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„
9.2. Gyors for gal mi út
(au tó pá lya, au tó út) 2 500 000
”
2. § Az R.
a) 1. mel lék le té nek I. pont ja he lyé be e ren de let 1. mel - lék le te lép,
b) 2. mel lék le té nek he lyé be e ren de let 2. mel lék le te lép.
3. §
E ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 45. na pon lép ha tály ba, ren del ke zé se it a hatályba lépését köve tõen in dult el já rá - sok ban kell al kal maz ni.
Dr. Fo dor Gá bor s. k.,
kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter
1. melléklet a 20/2007. (VI. 8.) KvVM rendelethez [1. mel lék let a 33/2005. (XII. 27.) KvVM ren de let hez]
„I.
Egyes igazgatási szolgáltatási díjköteles környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások, illetve az igazgatási szolgáltatási díj mértéke
Sor szám
Az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj kö te les kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi, va la mint a víz ügyi ha tó sá gi el já rá sok meg ne ve zé se
Igaz ga tá si szol gál ta tá si díj mér té ke (fõ) al szám (Ft)
1. Hul la dék hasz no sí tást ko or di ná ló, il let ve töl tést ko or di ná ló szer ve zet nyil ván tar tás ba vé te le
a) re gi o ná lis te vé keny ség ese tén b) or szá gos te vé keny ség ese tén
450 000 600 000 2. Nyil ván tar tás ba vé tel lel kap cso la tos igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jak a
kö te le zet tek (ki vé ve a hasz no sí tást ko or di ná ló szer ve ze tek) te kin te té - ben az aláb bi jog sza bá lyok alap ján:
– a cso ma go lás ról és a cso ma go lá si hul la dé kok nyil ván tar tá sá ról szóló 94/2002. (V. 5.) Kor m. ren de let 9. §
– az elekt ro mos és elekt ro ni kai be ren de zé sek hul la dé ka i nak vissza vé te lé rõl szóló 264/2004. (X. 8.) Kor m. ren de let 10. § (1) be kez dés, va la mint 16/2004. (X. 8.) KvVM ren de let – a hul la dék ká vált gép jár mû vek rõl szóló 267/2004. (IX. 23.) Kor m. ren de let 8. § (4) be kez dés
– az ele mek és ak ku mu lá to rok hul la dé ka i nak vissza vé te lé rõl szóló 109/2005. (V. 31.) Kor m. ren de let 6. § (4) be kez dés
– a be tét díj al kal ma zá sá nak sza bá lya i ról szóló 209/2005. (X. 5.) Kor m. ren de let 6. §-a
75 000
3. Hul la dék be gyûj tés en ge dé lye zé se [Hgt. 15. § (3) be kez dés] 72 000 4. Hul la dék szál lí tás en ge dé lye zé se a 9. pont ki vé te lé vel [Hgt. 16. §
(3) be kez dés]
96 000 5. Hul la dék elõ ke ze lés en ge dé lye zé se [Hgt. 14. § (2) be kez dés] 120 000 6. Hul la dék tá ro lás en ge dé lye zé se [Hgt. 14. § (2) be kez dés] 144 000
Sor szám
Az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj kö te les kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi, va la mint a víz ügyi ha tó sá gi el já rá sok meg ne ve zé se
Igaz ga tá si szol gál ta tá si díj mér té ke (fõ) al szám (Ft)
7. Hul la dék hasz no sí tás en ge dé lye zé se [Hgt. 18. § (4) be kez dés] 318 000 8. Hul la dék ár tal mat la ní tás en ge dé lye zé se [Hgt. 19. § (2) be kez dés] 318 000 9. 1. Hul la dék be ho za ta lá nak, ki vi te lé nek, az or szág te rü le tén va ló át szál -
lí tá sá nak en ge dé lye zé se [Hgt. 17. §, 120/2004. (IV. 29.) Kor m. ren - de let]
128 000
10. Egye di hul la dék gaz dál ko dá si terv jó vá ha gyá sa [Hgt. 37. §, 126/2003. (VIII. 15.) Kor m. ren de let 12. § (3) be kez dés]
25 000 11. Ve szé lyes hul la dék ke ze lé sé vel kap cso la tos te vé keny ség en ge dé lye -
zé se [98/2001. (VI. 15.) Kor m. ren de let 8. §]
A 3–10. pont ban meg - állapított díj té tel 150%-a 12. Hely hez kö tött lég szennye zõ pont for rás lé te sí té se, meg lé võ bõ ví té se,
re konst ruk ci ó ja, fel újí tá sa, kor sze rû sí té se, al kal ma zott tech no ló gia vál tá sá nak, mû kö dé sé nek meg kez dé sé nek en ge dé lye zé si el já rá sa [21/2001. (II. 14.) Kor m. ren de let 9. §]
32 000/pont for rás
13. Hely hez kö tött dif fúz lég szennye zõ for rás lé te sí té se, meg lé võ bõ ví té - se, re konst ruk ci ó ja, fel újí tá sa, kor sze rû sí té se, al kal ma zott tech no ló - gia vál tá sá nak, mû kö dé sé nek meg kez dé sé nek en ge dé lye zé si el já rá sa [21/2001. (II. 14.) Kor m. ren de let 10. §]
32 000/dif fúz for rás
14. Ha tár ér ték meg ál la pí tá sa ön ál ló el já rás ban a 15. és 16. pont ki vé te lé - vel [21/2001. (II. 14.) Kor m. ren de let 23. §]
72 000 15. Zaj ki bo csá tá si ha tár ér ték meg ál la pí tá sa [12/1983. (V. 12.) MT ren de -
let 6. §] – a zaj for rás üze mel te tõ je alap ján:
1. Egyé ni vál lal ko zó, jo gi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ gaz da sá gi tár sa ság, költ ség ve té si szerv
112 500
2. Min den egyéb eset ben 150 000
16. A zaj- és rez gés ter he lé si ha tár ér té kek meg ál la pí tá sá ról szóló 8/2002.
(III. 22.) KöM–EüM együt tes ren de let 2. § (2) be kez dé se alap ján határozott idõ tar tam ra az épí tõ ipa ri ki vi te le zé si te vé keny ség tõl szár - ma zó zaj ha tár ér ték túl lé pés en ge dé lye zé se
210 000
17. A zaj- és rez gés ter he lé si ha tár ér té kek meg ál la pí tá sá ról szóló 8/2002.
(III. 22.) KöM–EüM együt tes ren de let 3. § (3) be kez dé se alap ján egyes köz le ke dé si zaj ter he lé si ha tár ér té kek túl lé pé sé nek en ge dé lye - zé se
210 000
18. Egye di szenny víz-ki bo csá tá si ha tár ér ték meg ál la pí tá sa ön ál ló el já rás - ban
100 000 19. El vi víz jo gi en ge dély [1995. évi LVII. tv. 28. § (2) bek. (Vgtv.),
72/1996. (V. 22.) Kor m. rend.]
36 000 20. Víz jo gi lé te sí té si en ge dély, Fenn ma ra dá si en ge dély [Vgtv. 29. §,
72/1996. (V. 22.) Kor m. ren de let 15. §] [Vgtv. 28. § (1) bek., 72/1996. (V. 22.) Kor m. rend. 3. §]
1. ár víz vé de lem, víz ren de zés, fo lyó- és tó sza bá lyo zás (be le ért ve víz kor - mány zást biz to sí tó zsi li pek és duz zasz tó mû vek ví zi lé te sít mé nye it is) – a be ru há zás költ sé gé hez iga zod va
Sor szám
Az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj kö te les kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi, va la mint a víz ügyi ha tó sá gi el já rá sok meg ne ve zé se
Igaz ga tá si szol gál ta tá si díj mér té ke (fõ) al szám (Ft)
1.1. 0–10 000 000 Ft 100 000
1.2. 10 000 001–50 000 000 Ft 126 000
1.3. 50 000 001–100 000 000 Ft 180 000
1.4. 100 000 000 Ft fe lett 360 000
2. Ta vak és duz zasz tó mû vek
2.1. Ta vak 30 000
2.2. Duz zasz tó mû vek és víz ki vé telt biz to sí tó zsi li pek 250 000
2.3. Kis víz erõ mû vek 500 000
3. Víz gaz dál ko dás
3.1. víz hasz ná lat (Vgtv. 1. sz. mel lék let 23. pont) 5 m3/nap mennyi sé gig
20 000 3.2. víz hasz ná lat (Vgtv. 1. sz. mel lék let 23. pont)
5 m3/nap-tól 15 m3/nap mennyi sé gig
60 000 3.3. víz hasz ná lat (Vgtv. 1. sz. mel lék let 23. pont)
15 m3/nap-tól 50 m3/nap mennyi sé gig
90 000 3.4. víz hasz ná lat (Vgtv. 1. sz. mel lék let 23. pont)
50 m3/nap-tól 100 m3/nap mennyi sé gig
120 000 3.5. víz hasz ná lat (Vgtv. 1. sz. mel lék let 23. pont)
100 m3/nap mennyi ség fe lett
150 000 3.6. geo ter mi kus víz hasz ná lat mennyi ség tõl füg get le nül 500 000
3.7. víz vissza saj to lás 5 m3/nap víz mennyi sé gig 10 000
3.8. víz vissza saj to lás 5 m3/nap-tól 15 m3/nap víz mennyi sé gig 30 000 3.9. víz vissza saj to lás15 m3/nap víz mennyi ség fe lett 75 000 3.10. víz ter me lõ és víz vissza saj to ló kút pár en ge dé lye zé se egy el já rás so rán A 3.1–3.5. pont ban meg - ál la pí tott díj té tel 150%-a 3.11. víz bá zis vé dõ te rü let ki je lö lés ön ál ló el já rás ban 200 000 4. ön tö zé si be ren de zé sek en ge dé lye zé si el já rá sa 10 000 5. víz el lá tást (ki vé ve a 3. pont) és szenny víz el ve ze tést és csa pa dék -
víz-el ve ze tést szol gá ló köz cé lú ví zi lé te sít mé nyek – a be ru há zás költ - sé gé hez iga zod va
5.1. 0–100 000 000 Ft 72 000
5.2. 100 000 001–500 000 000 Ft 180 000
5.3. 500 000 001–2 400 000 000 Ft 360 000
5.4. 2 400 000 000 Ft fe lett 540 000
6. víz el lá tást (ki vé ve a 3. pont), szenny víz el ve ze tést és csapadékvíz- elvezetést szol gá ló sa ját cé lú ví zi lé te sít mé nyek – a be ru há zás költ sé - gé hez iga zod va
Sor szám
Az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj kö te les kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi, va la mint a víz ügyi ha tó sá gi el já rá sok meg ne ve zé se
Igaz ga tá si szol gál ta tá si díj mér té ke (fõ) al szám (Ft)
6.1. üze mi ví zi lé te sít mé nyek, ame lyek gaz dál ko dó szer ve ze tek (üze mek, te lep he lyek stb.) víz el lá tá sát (ki vé ve 3. pont), szenny víz el ve ze té sét és csa pa dék víz-el ve ze té sét biz to sít ják – a be ru há zás költ sé gé hez iga - zod va
6.1.1. 0–100 000 000 Ft 72 000
6.1.2. 100 000 001–500 000 000 Ft 180 000
6.1.3. 500 000 001–2 400 000 000 Ft 360 000
6.1.4. 2 400 000 000 Ft fe lett 540 000
6.2. a 6.1. pont ba nem tar to zó egyéb sa ját cé lú ví zi lé te sít mé nyek, 5 m3/nap ka pa ci tás fe lett
36 000 7. víz tisz tí tást, szenny víz tisz tí tást, csa pa dék víz-el ve ze tést szol gá ló köz -
cé lú és sa ját cé lú ví zi lé te sít mé nyek
7.1. ÉME en ge déllyel ren del ke zõ tech no ló gia ese tén 36 000 7.2. egye di leg ter ve zett be ren de zés ese tén a be ru há zás költ sé gé hez iga -
zod va
7.2.1. 0–100 000 000 Ft 72 000
7.2.2. 100 000 001–500 000 000 Ft 180 000
7.2.3. 500 000 001–2 400 000 000 Ft 360 000
7.2.4. 2 400 000 000 Ft fe lett 540 000
8. Szenny víz, il let ve csa pa dék víz elõ tisz tí tás hoz szük sé ges be ren de zés en ge dé lye zé se [72/1996. (V. 22.) Kor m. ren de let 3. § (12) bek.]
8.1. ÉME en ge déllyel ren del ke zõ be ren de zé sek 12 000
8.2. egye di leg ter ve zett be ren de zés ese tén, a be ru há zás költ sé gé hez iga - zod va:
8.2.1. 3 000 000 fo rin tig 36 000
8.2.2. 3 000 001–10 000 000 fo rint kö zött 60 000
8.2.3. 10 000 001 fo rint tól 120 000
9. Kút el tö me dé ke lés víz jo gi en ge dé lye zé se 15 000
10. Mo ni tor ing kút víz jo gi en ge dé lye zé se 25 000
11. Víz mi nõ ség ész le lé sé re szol gá ló fi gye lõ kút 25 000 21. Víz jo gi üze mel te té si en ge dély [Vgtv. 28. § (1) bek.; 72/1996.
(V. 22.) Kor m. rend. 5. §]
a víz jo gi lé te sí té si en ge - dély re meg ál la pí tott díjtételek 80%-a 22. Víz jo gi üze mel te té si en ge dély szü ne tel te té se, vissza vo ná sa Ja va solt díj: a víz jo gi üze mel te té si en ge dély re meg ál la pí tott díjt. 50%-a 23. Víz el ve ze té si szol ga lom, víz hasz ná la ti szol ga lom ön ál ló el já rás ban
– az érin tett in gat la nok szá má hoz iga zod va (Vgtv. 20. §)
Sor szám
Az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj kö te les kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi, va la mint a víz ügyi ha tó sá gi el já rá sok meg ne ve zé se
Igaz ga tá si szol gál ta tá si díj mér té ke (fõ) al szám (Ft)
1. 1–10 in gat lan 36 000
2. 11–50 in gat lan 90 000
3. 51–100 in gat lan 180 000
4. 100 in gat lan fe lett 270 000
24. A fel szí ni vi zek mi nõ sé ge vé del mé nek sza bá lya i ról szóló 220/2004.
(VII. 21.) Kor m. ren de let 28. § (2) be kez dé se alap ján jó vá ha gyott önellenõrzési terv
15 000
25. Az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács a mo só- és tisz tí tó sze rek rõl szóló 648/2004/EK ren de let 4. cikk (2) be kez dé se alap ján be nyúj tott gyár - tói el té rés ké rel me zé se (A mo só- és tisz tí tó sze rek rõl szóló Kor m.
rendelet 5. §)
450 000
26. Vé del mi öve zet meg ál la pí tá sa ön ál ló el já rás ban [21/2001. (II. 14.) Kor m. ren de let 6. §]
216 000 27. Ter mék díj-fi ze té si kö te le zett ség aló li men tes ség en ge dé lye zé se a
28. és 29. pont ki vé te lé vel [53/2003. (IV. 11.) Kor m. ren de let 2. §]
144 000 28. Ter mék díj-fi ze té si kö te le zett ség aló li men tes ség en ge dé lye zé se
[1995. évi LVI. tör vény 2. §-a (1) be kez dé sé nek d) pont ja alap ján]
24 000 29. Ter mék díj-fi ze té si kö te le zett ség aló li men tes ség en ge dé lye zé se a
Cskr. 6. §-a (3) be kez dé sé nek ha tá lya alá tar to zó kö te le zett ese té ben [53/2003. (IV. 11.) Kor m. ren de let 2. §]
8 000
30. Ter mék díj-át vál la lá si szer zõ dés jó vá ha gyá sa [1995. évi LVI. tör vény 2. § (2) be kez dé se és az 53/2003. (IV. 11.) Kor m. ren de let 14. § (4) be kez dé se alap ján]
5 000
31. A hasz nált vagy hul la dék ká vált ke nõ olaj hasz no sí tá sá val kap cso la - tos ter mék díj vissza igény lés [53/2003. (IV. 11.) Kor m. rend. 8. § (4) be kez dés] – egy ne gyed év re ju tó hasz no sí tott (sa ját hasz no sí tás vagy hasz no sí tás ra át adott) hul la dék olaj mennyi sé ge ki lo gramm ban
1. 5 000-ig 10 600
2. 5 001–25 000-ig 53 000
3. 25 001–50 000-ig 106 000
4. 50 001–75 000-ig 159 000
5. 75 001–100 000-ig 212 000
6. 100 001–150 000-ig 318 000
7. 150 001–200 000-ig 424 000
8. 200 001–300 000-ig 636 000
9. 300 001–400 000-ig 848 000
10. 400 001–500 000-ig 1 600 000
11. 500 001–1 000 000-ig 2 120 000
12. 1 000 001–2 000 000-ig 4 240 000
Sor szám
Az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj kö te les kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi, va la mint a víz ügyi ha tó sá gi el já rá sok meg ne ve zé se
Igaz ga tá si szol gál ta tá si díj mér té ke (fõ) al szám (Ft)
13. 2 000 001 fe lett 5 300 000
32. Kár men te sí té si el já rás [219/2004. (VII. 21.) Kor m. rend.]
A kár men te sí té si el já rás több sza ka szá ra egy ide jû leg ho zott dön tés ese tén az el já rá si dí jak össze adód nak
1. Tény fel tá rá si terv en ge dé lye zé se 22. § (5) bek. 106 000 2. Tény fel tá rá si zá ró do ku men tá ció el bí rá lá sa 25. § (1) bek., a szennye -
zett ség mér té ké tõl füg gõ en
(A 2.1. és a 2.2. al pon to kat a szennye zett ség jel le gé tõl füg gõ en külön-külön vagy együt te sen kell al kal maz ni.)
2.1. A föld ta ni kö zeg (ta laj) (B) szennye zett sé gi ha tár ér té két, vagy ha (Ab)>(B), az (Ab) bi zo nyí tott hát tér-kon cent rá ci ót meg ha la dó szennye zett tér fo gat rész m3-be n meg ha tá ro zott mennyi sé gé tõl függõen
2.1.1. 0–5 000 m3 53 000
2.1.2. 5 001–10 000 m3 106 000
2.1.3. 10 001–50 000 m3 318 000
2.1.4. 50 001 m3 fe lett 530 000
2.2. A fel szín alat ti víz (B) szennye zett sé gi ha tár ér té ket, vagy ha (Ab)>(B), az (Ab) bi zo nyí tott hát tér-kon cent rá ci ót meg ha la dó szennye zett te rü let rész fel szí ni ve tü le te m2-be n meg ha tá ro zott kiter - jedésétõl füg gõ en
2.2.1. 0–1 000 m2 53 000
2.2.2. 1 001–10 000 m2 318 000
2.2.3. 10 001 m2 fe lett 530 000
3. Mû sza ki be avat ko zá si terv el bí rá lá sa 26. § (2) és (3) bek., a be ru há - zás költ sé gé tõl füg gõ en
3.1. 5 000 000 Ft alatt 53 000
3.2. 5 000 001–10 000 000 Ft 80 000
3.3. 10 000 001–100 000 000 Ft 200 000
3.4. 100 000 001–500 000 000 Ft 530 000
3.5. 500 000 001–1 000 000 000 Ft 1 200 000
3.6. 1 000 000 001–10 000 000 000 Ft 3 180 000
3.7. 10 000 000 000 Ft fö lött 5 300 000
4. Kár men te sí té si ha tá ro zat mó do sí tá sa
4.1. A kár men te sí tés vég re haj tá sá ra vo nat ko zó ha tá ro zat ha tár ide jé nek mó do sí tá sa 21. § (10) bek.
Az adott kár men te sí té si sza kasz el já rá si díjtéte - lének 10%-a
Sor szám
Az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj kö te les kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi, va la mint a víz ügyi ha tó sá gi el já rá sok meg ne ve zé se
Igaz ga tá si szol gál ta tá si díj mér té ke (fõ) al szám (Ft)
4.2. A kár men te sí té si terv tõl va ló el té rés, a terv mó do sí tá sá nak el bí rá lá sa 23. § (3) bek., il let ve 26. § (6) bek.
Az adott kár men te sí té si sza kasz el já rá si díjtéte - lének 50%-a 5. Mû sza ki be avat ko zá si zá ró do ku men tá ció el bí rá lá sa 28. § (2) bek. A 3.1–3.7. té te lek 50%-a 6. Kár men te sí té si mo ni tor ing terv el bí rá lá sa ön ál ló ha tá ro zat alap ján
29. § (1) bek., va la mint egy adott kár men te sí té si sza kasz ra adott ha - tá ro zat ré sze ként, il let ve azon be lül az el fo ga dott mo ni tor ing terv mó do sí tá sa 25. § (1) bek. d) pont, 28. § (2) bek. d) pont, 29. § (1) bek.
53 000
7. Kár men te sí té si mo ni tor ing zá ró do ku men tá ció el bí rá lá sa 30. § (7) bek.
106 000 8. Tar tós kör nye ze ti ká ro so dás fe lül vizs gá la ta az ügy fél ké ré sé re 33. §
(5) bek. c) pont
80 000 33. Vé dett vagy fo ko zot tan vé dett ter mé sze ti te rü le ten ha tó sá gi en ge -
dély hez kö tött, a jog sza bály ban meg ha tá ro zott te vé keny sé gek kel kap cso la tos el já rás: a Tvt. 38. § (1) be kez dé sé nek
1. b) pont ja ese té ben ki zá ró lag gyep fel tö ré se 10 000/meg kez dett ha 2. g) pont ja nö vény vé dõ sze rek, bio re gu lá to rok és egyéb ir tó sze rek, va -
la mint a ta laj ter mé keny sé gét be fo lyá so ló ve gyi anya gok fel hasz ná - lá sa
21 500
3. h) pont ja hor gá szat 5 500
4. i) pont ja:
4.1. ver seny rend szer ben szer ve zett, nem ki zá ró lag ki je lölt tu ris ta út vo na - la kat érin tõ ver seny ren de zé sé hez 500 fõ fe lett
50 000 4.2. 500 fõ fe lett ki zá ró lag kül te rü le ten zaj ló tö meg sport ese mé nyek ren -
de zé sé hez
50 000 4.3. ke rék pár hasz ná la tá val meg va ló su ló sport te vé keny ség foly ta tá sá hoz
a részt ve võk szá ma alap ján:
4.3.1. 50–100 fõ kö zött 10 000
4.3.2. 100–500 fõ kö zött 25 000
4.3.3. 500 fõ fe lett 50 000
4.4. 20 cm3-nél na gyobb hen ger ûr tar tal mú bel sõ égé sû mo tor ral haj tott esz köz fel hasz ná lá sá val meg va ló su ló tech ni kai jel le gû sport te vé - keny ség foly ta tá sá hoz
120 000
5. j) pont ja jár mû vel tör té nõ köz le ke dés, az ar ra ki je lölt utak, az en ge - dé lye zett te vé keny sé gek vég zé sé hez szük sé ges mun ka gé pek, va la - mint a fel ada tu kat el lá tó – kü lön jog sza bá lyok ban er re fel jo go sí tott – sze mé lyek jár mû vei ki vé te lé vel
30 000
34. Vé dett nö vény fa jok kal kap cso la tos, a jog sza bály ban meg ha tá ro zott te vé keny ség en ge dé lye zé se el já rá son ként: a Tvt. 42. § (3) bekezdé - sének
Sor szám
Az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj kö te les kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi, va la mint a víz ügyi ha tó sá gi el já rá sok meg ne ve zé se
Igaz ga tá si szol gál ta tá si díj mér té ke (fõ) al szám (Ft)
1. a) pont ja vé dett nö vény faj egye dé nek, vi rá gá nak, ter mé sé nek vagy sza po rí tás ra al kal mas szer vé nek gyûj té se
5 500 2. b) pont ja vé dett nö vény faj egye dé nek bir tok ban tar tá sa, adás vé te le,
cse ré je, ker tek be, bo ta ni kus ker tek be tör té nõ te le pí té se
2 200 3. c) pont ja vé dett nö vény faj egye dé nek kül föld re vi te le, az or szág ba
be ho za ta la, az or szá gon va ló át szál lí tá sa
5 500 4. f) pont ja ese té ben (vé dett nö vény faj egye dé vel vagy egye dén vég zett
ne me sí té si kí sér let)
26 500 5. g) pont ja vé dett nö vény faj egye dé nek bio tech no ló gi ai cél ra tör té nõ
fel hasz ná lá sa
265 000 35. Fo ko zot tan vé dett nö vény faj egye dé nek, vi rá gá nak, ter mé sé nek vagy
sza po rí tás ra al kal mas szer vé nek el tá vo lí tá sá hoz, el pusz tí tá sá hoz, meg szer zé sé hez szük sé ges en ge dé lye el já rá son ként [Tvt. 42. § (6) be kez dé se]
21 500
36. Vé dett, fo ko zot tan vé dett ál lat fa jok kal kap cso la tos te vé keny ség re vonatkozó en ge dély el já rá son ként, a kár té tel meg elõ zé se ér de ké ben ri asz tá si mód szer al kal ma zá sá hoz és az egye de fész ké nek át te le pí té - sé hez szük sé ges en ge dély ki vé te lé vel: a Tvt. 43. § (2) be kez dé sé nek
a) pont ja vé dett ál lat faj ál lo má nyá nak sza bá lyo zá sa 5 500 b) pont ja vé dett ál lat faj egye de i nek gyûj té se, be fo gá sa, el ej té se, bir -
tok ban tar tá sa, ido mí tá sa
10 600 c) pont ja vé dett ál lat faj egye de i nek sza po rí tá sa 26 500 d) pont ja vé dett ál lat faj egye dé nek ki ké szí té se, pre pa rá lá sa, a pre pa -
rá tu mok bir tok ban tar tá sa
5 500 e) pont ja vé dett ál lat faj egye dé nek élõ ál lat gyûj te mény ben tör té nõ
tar tá sa
5 500 h) pont ja vé dett ál lat faj egye dé nek cse ré je, adás vé te le 10 600 i) pont ja vé dett ál lat faj egye dé nek kül föld re vi te le, on nan tör té nõ
behozatala, az or szá gon va ló át szál lí tá sa
26 500 m) pont ja vé dett ál lat faj egye dé nek há zi a sí tá sa 26 500 37. Ál lat gyûj te mé nyek, ál lat ker tek, ide ért ve az egyéb, de vé dett, va don
élõ ál la tok tar tá sá ra, ido mí tá sá ra szol gá ló lé te sít mé nyek, tevékeny - ségek ki ala kí tá sá ra, fenn tar tá sá ra, il le tõ leg te vé keny ség foly ta tá sá ra vo nat ko zó en ge dély [Tvt. 44. § (1) be kez dé se]
106 000
38. Vé dett és rend sze re sen hasz no sí tott ál lat faj fenn tart ha tó hasznosítá - sára vo nat ko zó en ge dé lye zé si el já rás [Tvt. 44. § (4) be kez dé se]
2 fo rint/ki lo gramm 39. Bar lang, bar lang sza kasz hasz no sí tá sá nak, il let ve a hasz no sí tá si
mód meg vál toz ta tá sá nak en ge dé lye [Tvt. 51. § (1) be kez dé sé nek c) pont ja]
53 000
40. A nem ku ta tá si cé lú bar lan gi bú vár me rü lés hez szük sé ges en ge dé lye - zé si el já rás [Tvt. 51. § (3) be kez dé sé nek c) pont ja]
10 600
Sor szám
Az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj kö te les kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi, va la mint a víz ügyi ha tó sá gi el já rá sok meg ne ve zé se
Igaz ga tá si szol gál ta tá si díj mér té ke (fõ) al szám (Ft)
41. Bar lang vé dõ öve ze tét meg ál la pí tó mi nisz te ri ren de let ben meg ha tá ro - zott te vé keny sé gek en ge dé lye [Tvt. 51. § (3) be kez dé sé nek f) pont ja]
21 500 42. A ve szé lyez te tett va don élõ ál lat- és nö vény fa jok nem zet kö zi ke res -
ke del mé rõl szóló egyez ménnyel (CITES) kap cso la tos en ge dé lyek ( bizonylatok) ki ál lí tá sa:
1. A Kö zös ség te rü le té re tör té nõ be ho za tal hoz, il let ve a Kö zös ség bõl tör té nõ ki vi tel és új ra ki vi tel hez szük sé ges en ge dély ki ál lí tá sa szál lít - má nyon ként (A Ta nács 338/97/EK ren de le te 4. és 5. cikk):
10 600
2. A Ta nács 338/97/EK ren de le té nek 10. cik ké ben meg ha tá ro zott Bizonylat ki ál lí tá sa pél dá nyon ként:
2 000 3. Szár ma zá si iga zo lás ki ál lí tá sa pél dá nyon ként [271/2002. (XII. 20.)
Kor m. ren de let 12. § (4) bek.]:
2 000 4. Te nyész tõi bi zony lat ki ál lí tá sa sza po ru lat be je len té se ese tén, be je len -
té sen ként és fa jon ként [271/2002. (XII. 20.) Kor m. ren de let 12. § (7) bek.]:
5 500
43. Kör nye zet vé del mi en ge dé lye zé si, il let ve egy sé ges környezethasz - nálati en ge dé lye zé si el já rást meg elõ zõ elõ ze tes vizs gá lat
250 000 44. Az 1–43. pont ban fog lalt en ge dé lyek mó do sí tá sa ese tén a 45. pont
kivételével
Az 1–44. pont ban fog - lalt díj té tel 50%-a 45. Az 1–43. pont ban fog lalt en ge dé lyek mó do sí tá si el já rá sa, ha az csak
az ugyan azon en ge dé lyes ada ta i ban be kö vet ke zett vál to zá sok miatt szük sé ges
5 500/en ge dély
46. A kör nye zet vé del mé nek ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 1995. évi LIII. tör vény 74. §-a (2) be kez dé sé nek c) pont ja alap ján le foly ta tott, a mû kö dé si en ge dély ki adá sá ra vo nat ko zó el já rás
A II–V. pont ban meg - határozott díj té tel 47. Iga zo lás ki adá sa pá lyá za ti el já rás ke re té ben igé nyelt
tá mo ga tá sok hoz
6 000
1. Amennyi ben a víz jo gi lé te sí té si és fenn ma ra dá si en ge dély ese té ben egy be ad vány ban ter jesz te nek elõ több olyan ké rel met, amely el bí rá lá sa ugyan azon szerv azo nos ha tás kö rét érin ti, de más funk ci ó jú ví zi lé te sít mé nyek en ge dé lye zé sé - re irá nyul, az igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat úgy kell meg fi zet ni, mint ha kü lön ké rel met ter jesz tet tek vol na elõ. Ezen en ge - dé lyek ese té ben az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj fi ze tés alap ja a be ru há zás nak az en ge dé lyes ál tal meg ha tá ro zott lé te sí té si költ sé ge.
2. Az elvi víz jo gi en ge dély ese té ben az igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat mû sza ki meg ol dá son ként kell meg fi zet ni.
3. A víz el ve ze té si szol ga lom, víz hasz ná la ti szol ga lom ese té ben az igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat az in gat la nok szá má - hoz iga zod va kell meg fi zet ni.
4. A kár men te sí tés mû sza ki be avat ko zá si terv ese té ben az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj fi ze tés alap ja a kö te le zett ál tal a be ru há zás nak a be avat ko zá si terv ben be mu ta tott költ sé ge.
5. Szenny víz elõ tisz tí tás hoz szük sé ges (egye di leg ter ve zett) be ren de zés ví zi köz mû be tör té nõ be kö té sé nek en ge dé - lye zé se ese té ben az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj fi ze tés alap ja a be ru há zás nak az en ge dé lyes ál tal meg ha tá ro zott lé te sí té si költ sé ge.”
2. melléklet a 20/2007. (VI. 8.) KvVM rendelethez
[2. mel lék let a 33/2005. (XII. 27.) KvVM ren de let hez]
A közigazgatási szervek elõirányzat-felhasználási számláinak megnevezése
Sor szám El já ró szerv Elõ irány zat-fel hasz ná lá si szám lák meg ne ve zé se
1. Or szá gos Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fõfelügyelõség
10032000-00287261-00000000
2. Észak-Du nán tú li Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Vízügyi Fel ügye lõ ség
10033001-01711899-00000000
3. Kö zép-Du na-Völ gyi Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség
10032000-01711806-00000000
4. Kö zép-Du nán tú li Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség
10029008-01711882-00000000
5. Dél-Du nán tú li Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Vízügyi Fel ügye lõ ség
10024003-01711837-00000000
6. Nyu gat-Du nán tú li Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség
10047004-01711947-00000000
7. Fel sõ-Ti sza-Vi dé ki Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség
10044001-01711923-00000000
8. Észak-Ma gyar or szá gi Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség
10027006-01711868-00000000
9. Ti szán tú li Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség
10034002-01711916-00000000
10. Kö zép-Ti sza-Vi dé ki Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség
10045002-01711930-00000000
11. Al só-Ti sza-Vi dé ki Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség
10028007-01711875-00000000
12. Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Mi nisz té ri um 10032000-01468216-00000000
Kor mány ha tá ro za tok
A Kormány 2085/2007. (V. 23.) Korm.
ha tá ro za ta
a szomszédos országokkal létrejött megállapodások alapján mûködõ egyes kisebbségi vegyesbizottságok
által elfogadott ajánlások Kormány általi jóváhagyásáról
A Kor mány
1. jó vá ha gyó lag tu do má sul ve szi a Ma gyar–Hor vát Kisebbségi Ve gyes Bi zott ság 2006. áp ri lis 16-án tar tott VIII., a Ma gyar–Ro mán Ki sebb sé gi Ve gyes Bi zott ság 2005. de cem ber 15-én, Bat to nyán tar tott VI., a Ma gyar–
Szer bia és Mon te neg rói Ki sebb sé gi Ve gyes Bi zott ság 2005. no vem ber 10-én, Sza bad kán tar tott II., a Ma gyar–
Szlo vák Ki sebb sé gi Ve gyes Bi zott ság 2006. szep tem ber 22-én, Po zsony ban tar tott VI., va la mint a Ma gyar–Szlo - vén Ki sebb sé gi Ve gyes Bi zott ság 2005. má jus 24-én fél - be sza kadt és 2006. áp ri lis 3-án foly ta tott VIII. ülé sén kidolgozott és el fo ga dott aján lá so kat;
2. fel hív ja a kül ügy mi nisz tert, hogy a Kor mány dön - tésérõl dip lo má ci ai úton ér te sít se az érin tett szom szé dos or szá go kat;
Fe le lõs: kül ügy mi nisz ter Ha tár idõ:ha la dék ta la nul
3. fel hív ja az érin tett mi nisz te re ket az aján lá sok ban fog lalt in téz ke dé sek fo lya ma tos vég re haj tá sá ra, il let ve az ezek hez, va la mint a to vább ra is ha tá lyos fel ada tok hoz szük sé ges pénz ügyi for rá sok ter ve zé sé re a mi nisz té ri u mok költ ség ve té sé ben.
Fe le lõs: Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter pénz ügy mi nisz ter
föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter
gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter igaz ság ügyi és ren dé sze ti mi nisz ter kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter kül ügy mi nisz ter
ok ta tá si és kul tu rá lis mi nisz ter
ön kor mány za ti és te rü let fej lesz té si mi nisz ter szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter
Ha tár idõ:fo lya ma to san, il let ve a költ ség ve tés ter ve zé si rend jé nek meg fele lõen
Gyur csány Fe renc s. k.,
mi nisz ter el nök
A Kormány 2086/2007. (V. 23.) Korm.
ha tá ro za ta
a Magyar–Horvát Kisebbségi Vegyes Bizottság IX. ülésén született ajánlások megerõsítésérõl
A Kor mány
1. jó vá ha gyó lag tu do má sul ve szi a Ma gyar–Hor vát Kisebbségi Ve gyes Bi zott ság 2007. má jus 2-án, Zág ráb - ban meg tar tott IX. ülé sén ki dol go zott és el fo ga dott aján - lásokat;
2. fel ké ri a kül ügy mi nisz tert, hogy a tu do má sul vé tel rõl dip lo má ci ai úton ér te sít se az érin tett Fe le ket;
Fe le lõs: kül ügy mi nisz ter Ha tár idõ:azon nal
3. fel hív ja az érin tett mi nisz te rek fi gyel mét az aján lá - sok ban fog lalt in téz ke dé sek fo lya ma tos vég re haj tá sá ra, illetve a to vább ra is ha tá lyos fel ada tok ese tén az ezek hez szük sé ges anya gi esz kö zök ne ve sí tett ter ve zé sé re a mi nisz - té ri u mok költ ség ve té sé ben a 2008. és azt kö ve tõ évek ben.
Fe le lõs: Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter pénz ügy mi nisz ter
föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter
gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter igaz ság ügyi és ren dé sze ti mi nisz ter kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter kül ügy mi nisz ter
ok ta tá si és kul tu rá lis mi nisz ter
ön kor mány za ti és te rü let fej lesz té si mi nisz ter szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter
Ha tár idõ:fo lya ma tos, il let ve a költ ség ve tés ter ve zé sé hez kap cso ló dó an
Gyur csány Fe renc s. k.,
mi nisz ter el nök
A Kormány 2089/2007. (V. 23.) Korm.
ha tá ro za ta
a központi költségvetési szerveknél 2006–2007. évben elrendelt szervezeti és egyéb intézkedésekkel
összefüggõ kiadások támogatásáról
A Kor mány
1. en ge dé lye zi, hogy – a Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl szóló 2006. évi CXXVII. tör vény 4. §-ának (2) be kez dé sé ben fog lal tak alap ján – a 2006–
2007. év ben el ren delt szer ve ze ti és egyéb in téz ke dé sek kel össze füg gõ aláb bi jog cí mû, a ter ve zet tõl el té rõ fi ze té si kötelezettséget igény lõ sze mé lyi ki fi ze té sek a köz pon ti költ ség ve tés cél tar ta lé ká ból rész ben vagy egész ben tá mo - ga tás ra ke rül je nek:
a) a lét szám ala pú tá mo ga tás-el vo nás és a lét szám le épí - tés bõl ere dõ tény le ges ki adás vál to zás kö zöt ti kü lön bö zet ren de zé se,
b) a 2007. évi ha tá lyo su lás sal el ren delt létszám - csökken tések ter ve zet tõl el té rõ idõ pont tal tör té nõ meg - valósítása,
c) az in téz mény- és fel adat meg szû nés miatti lét szám le - épí tés más for rás ból már nem fi nan szí roz ha tó ré szé nek biz to sí tá sa,
d) az ere de ti leg el ren delt lét szám le épí tés mér té ké nek csök ken té sé bõl ere dõ tá mo ga tás-vissza pót lá si igé nyek,
e) az ál lás hely meg szün te té se nél kü li fi ze té si kö te le - zett sé gek (re gi o na li zá lás ha tá sa, új ál lás he lyek, munka - körök),
f) a jog vi szony, jut ta tá sok meg vál to zá sá ból adó dó több let ki adá sok;
2. fel ké ri a pénz ügy mi nisz tert, hogy az 1. pont sze rin ti jog cí men je lent ke zõ több let ki adá sok fel mé ré sét köve tõen te gyen ja vas la tot az elõ irány zat-át cso por to sí tá sok ra.
Fe le lõs: a) az adat szol gál ta tá sért az érin tett fe je zet fel ügye le tét el lá tó szer vek ve ze tõi b) a fel mé rés vég re haj tá sá ért a pénz ügy-
mi nisz ter
Ha tár idõ:fel mé rés re azon nal, Kor mány hoz tör té nõ be nyúj tás ra 2007. jú ni us 15., majd fo lya ma tos
Gyur csány Fe renc s. k.,
mi nisz ter el nök
A Kormány 2090/2007. (V. 23.) Korm.
ha tá ro za ta
a záhonyi térség különleges gazdasági övezetének komplex gazdaságfejlesztési programjáról
A Kor mány
1. meg tár gyal ta a zá ho nyi tér ség gaz da ság fej lesz té si prog ram ját, és úgy dönt, hogy azt az Új Ma gyar or szág Fej - lesz té si Terv (a továb biak ban: ÚMFT) ke re té ben kom plex
prog ram ként ke ze li (a továb biak ban: kom plex prog ram).
A kom plex prog ram – to váb bi mun ka alap já ul szol gá ló – fõ ele me it az 1. mel lék let tar tal maz za;
2. fel hív ja a tu laj do no si jo go kat gya kor ló gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz tert an nak biz to sí tá sá ra, hogy a Ma gyar Fej lesz té si Bank Zrt. (a továb biak ban: MFB Zrt.) tu laj do - no si ha tá ro zat ban je löl je ki a Re gi o ná lis Fej lesz té si Hol - ding Zrt.-t (a továb biak ban: RFH Zrt.) a kom plex prog ram elõ ké szí té sé re, a ko or di ná ci ós és pro jekt gaz da fel ada tok el lá tá sá ra;
Fe le lõs: gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter Ha tár idõ:azon nal
3. fel hív ja a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz tert és a fej lesz tés po li ti ká ért fe le lõs kor mány biz tost, hogy – az érin tett mi nisz te rek kel együtt mû kö dés ben – te gyék meg a szük sé ges in téz ke dé se ket az 1. mel lék let sze rin ti komplex prog ram ki dol go zá sa ér de ké ben, gon dos kod ja - nak az 1. mel lék let ben sze rep lõ ele mek nek az ÚMFT ope - ra tív prog ram ja i ba tör té nõ in teg rá lá sa elõ ké szí té sé rõl és en nek a Kor mány elé ter jesz té sé rõl;
Fe le lõs: gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter fej lesz tés po li ti ká ért fe le lõs kor mány biz tos pénz ügy mi nisz ter
kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter ok ta tá si és kul tu rá lis mi nisz ter
ön kor mány za ti és te rü let fej lesz té si mi nisz ter föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si
mi nisz ter
igaz ság ügyi és ren dé sze ti mi nisz ter Ha tár idõ:2007. ok tó ber 31.
4. a kom plex prog ram fel ügye le té vel a Stra té gi ai Irányító Bi zott sá got bíz za meg, amit a zá ho nyi tér ség komplex fej lesz té sé nek elõ se gí té sé re ki ne ve zett mi nisz - ter el nö ki meg bí zott (a továb biak ban: mi nisz ter el nö ki meg bízott) ve zet, és amely nek tag ja it a 2. mel lék let sze rint érin tett mi nisz té ri u mok de le gál ják szak ál lam tit ká ri szin - ten, il let ve a Nem ze ti Fej lesz té si Ügy nök ség, va la mint az Észak-al föl di Re gi o ná lis Fej lesz té si Ta nács el nö ki szint en (1-1 fõ). A Stra té gi ai Irá nyí tó Bi zott ság a mû kö dé sét sza - bá lyo zó ügy rend alap ján ko or di ná ci ós fel ada to kat lát el és dön té se ket kez de mé nyez a kor mány za ti szer vek nél;
5. fel hív ja a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz tert, hogy a) 2007-ben 70 mil lió Ft-ot biz to sít son a kom plex prog ram elõ ké szí té sé nek, ki dol go zá sá nak fe de ze té re, és kös sön tá mo ga tá si szer zõ dést a ko or di ná ci ós és pro jekt - gaz da fel ada to kat el lá tó RFH Zrt.-vel. A tá mo ga tás fel - hasz ná lá sa a mi nisz ter el nö ki meg bí zott el len jegy zé se mel - lett le het sé ges,
b) in téz ked jen a kom plex prog ram ré szét ké pe zõ köz úti és vas úti inf ra struk tú ra fej lesz té sek hez kap cso ló dó rész le -
