• Nem Talált Eredményt

Mi nisz te ri ren de le tek

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Mi nisz te ri ren de le tek"

Copied!
144
0
0

Teljes szövegt

(1)

LVII. ÉVFOLYAM 12. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. jú ni us 28.

T A R T A L O M

S z á m T á r g y O l d a l

Mi nisz te ri ren de le tek

44/2006. (VI. 13.) FVM r. Az ön ál ló in gat la nok hely raj zi szá mo zá sá ról és az al rész le tek megjelölésérõl - - - - 1906 45/2006. (VI. 15.) FVM r. A szik víz gyár tá sá nak, töl té sé nek, va la mint a szik vi zes pa lack és bal lon tá ro lá sá nak és szál lí tá sá nak

Biz ton sá gi Szabályzatáról - - - - 1923

Köz le mé nyek

A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 43/2006. (V. 31.) MVH köz le mé nye a 2006-os támoga -

tási évi anya te hén tar tás tá mo ga tás igénylésérõl - - - - 1926 A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 44/2006. (V. 31.) MVH köz le mé nye a me zõ gaz da sá gi te -

rü le tek er dõ sí té se tá mo ga tás 2006. évi tá mo ga tá si ké rel meinek be nyúj tá sá hoz kap cso ló dó egye di

blokk tér ké pek igénylésérõl - - - - 1967 A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 45/2006. (V. 31.) MVH köz le mé nye a me zõ gaz da sá gi te -

rü le tek er dõ sí té se tá mo ga tás 2006. õszi és 2007. ta va szi te le pí té sek re vo nat ko zó 2006. június–jú li u -

si igénylésérõl - - - - 1977 A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 46/2006. (VI. 2.) MVH köz le mé nye az ag rár-kör nye zet -

gaz dál ko dá si ké rel mek tá mo ga tott te rü let és ál lat ál lo má nyá nak csök ken té sé rõl, vissza vo ná sá ról,

va la mint a cél prog ram váltásról - - - - 2013 A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 47/2006. (VI. 6.) MVH köz le mé nye a gabonainterven -

cióban résztve võ mi nõ ség vizs gá ló la bo ra tó ri u mok ki vá lasz tá sá ról szó ló 74/2004. (X. 29.) MVH

köz le mény módosításáról - - - - 2020 A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 48/2006. (VI. 6.) MVH köz le mé nye a gabonainterven -

cióban résztve võ mi nõ ség vizs gá ló la bo ra tó ri u mok min ta vé te le zé si el já rás ba va ló bevonásáról - - 2022 A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 49/2006. (VI. 6.) MVH köz le mé nye a rizs in ter ven ci ó ban

résztve võ min ta ve võ és mi nõ ség vizs gá ló la bo ra tó ri u mok kiválasztásáról - - - - 2030 Az FVM Veszp rém Me gyei Föld mû ve lés ügyi Hi va ta lá nak köz le mé nye a tá mo ga tás ban ré sze sí tett elõ -

ze te sen el is mert ter me lõi csoportokról- - - - 2043 Az FVM Fej ér Me gyei Föld mû ve lés ügyi Hi va ta lá nak köz le mé nye a tá mo ga tás ban ré sze sí tett elõ ze te -

sen el is mert ter me lõi csoportokról- - - - 2043 Az FVM Jász-Nagy kun-Szol nok Me gyei Föld mû ve lés ügyi Hi va ta lá nak köz le mé nye a 2005. év ben tá -

mo ga tást nyert új tí pu sú szervezetekrõl - - - - 2043 Ér vény te len er dé sze ti szol gá la ti igazolvány - - - - 2044

ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT!

2006. jú li us 3-tól a Köz löny bolt új hely re, a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó jo gi szol gál ta tó és tá jé koz ta tó köz pont já ba köl tö zik, ahol a meg szo kott ki ad vá nyo kon kí vül bõ vebb szol gál ta tá sok (jog sza bály ke re sés, iro dai és nyom dai szol gál ta tá sok, ter mék tá mo ga tás,

in ter net ká vé zó, ol va só sa rok stb.) áll nak az ügy fe lek ren del ke zé sé re.

Az új el ér he tõ sé gek:

Köz löny Cent rum 1072 Bu da pest, Rá kó czi út 30. (be já rat a Do hány ut ca–Nyár ut ca sar kán).

Te le fon: 321-5971, fax: 321-5275, e-ma il: koz lony cent rum@mhk.hu, www.koz lony cent rum.hu

(2)

Mi nisz te ri ren de le tek

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 44/2006. (VI. 13.) FVM

rendelete

az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelölésérõl

Az ön ál ló in gat la nok azo no sít ha tó sá ga ér de ké ben az in - gat lan-nyil ván tar tás ról szóló 1997. évi CXLI. tör vény 90. § (2) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö - vet ke zõ ket ren de lem el:

1. § E ren de let al kal ma zá sá ban

a) do mí ni um: a köz igaz ga tá si egy ség hez tar to zó, ön - álló KSH kód dal ren del ke zõ, föld raj zi lag kü lön ál ló egy - ség;

b) kü lön le ges kül te rü let: a ter mõ föld rõl szóló 1994. évi LV. tör vény ha tály ba lé pé sé ig zárt kert nek mi nõ sü lõ te rü let;

c) köz pon ti bel te rü let: a köz igaz ga tá si egy ség köz pont - já ban levõ bel te rü let, amely a te le pü lés össze füg gõ, be épí - tett rész e, ahol jel lem zõ en a köz igaz ga tá si szer vek he lyez - ked nek el;

d) kü lön ál ló bel te rü let: a köz igaz ga tá si egy ség köz pon ti bel te rü le té vel föld raj zi lag össze nem füg gõ bel te rü let.

2. §

(1) A köz sé gek ben, a vá ro sok ban, a me gyei jogú vá ro - sok ban és a fõ vá ros ban (a továb biak ban: köz igaz ga tá si egy ség) min den egyes föld rész le tet – egy ér tel mû azo no sít - ha tó sá guk ér de ké ben – hely raj zi szám mal kell meg je löl ni.

(2) A hely raj zi szá mo zást köz igaz ga tá si egy sé gen ként kü lön-kü lön kell el vé gez ni. A köz igaz ga tá si egy sé gen be - lül egy hely raj zi szám csak egy szer for dul hat elõ.

(3) A köz igaz ga tá si egy ség hez tar to zó do mí ni u mo kat a köz igaz ga tá si egy ség hely raj zi szá mo zá si rend sze ré be kell il lesz te ni.

(4) Hely raj zi szá mo zás szem pont já ból a köz igaz ga tá si egy ség föld rész le tei bel te rü le ti, kül te rü le ti és kü lön le ges kül te rü le ti egy sé get (a továb biak ban: fek vés) al kot nak.

(5) A köz igaz ga tá si egy ség vagy az ah hoz tar to zó fek - vés új fel mé ré se, tér kép fel újí tá sa so rán a föld rész le tek ko - ráb bi, meg lé võ hely raj zi szá ma it csak in do kolt eset ben sza bad meg vál toz tat ni (át-hely raj zi szá moz ni).

3. §

(1) A köz igaz ga tá si egy ség hez tar to zó fek vé se ket el - helyezkedésük sor rend jé ben – Bu da pest fõ vá ros ki vé te lé - vel – nul lás szá mok kal kell el lát ni. A 01 szám mal min den eset ben a bel te rü le tet – több bel te rü let ese tén a köz pon ti bel te rü le tet – kell meg je löl ni (mel lék let 1. ábra).

(2) Bu da pest fõ vá ros ban – köz igaz ga tá si egy ség re és fek vés re te kin tet nél kül – a hely raj zi szá mo zást a tér kép ké - szí tés sor rend jé ben 1-gyel kell kez de ni.

(3) A bel te rü le ten át ha la dó va la mennyi vo na las lé te sít - mény te rü le tét a bel te rü let ha tár vo na lá nál le kell zár ni (mel lék let 1. ábra).

(4) Ha a kü lön le ges kül te rü le tet vas út, or szá gos köz út, fo lyó vagy ha józ ha tó csa tor na meg sza kít ja, az ezek ál tal meg osz tott kü lön le ges kül te rü let egyes ré sze it ön ál ló fek - vés ként kell ke zel ni és nul lás szám mal meg je löl ni. Egyéb vo na las lé te sít mény te rü le tét a kü lön le ges kül te rü le ti fek - vés ha tá rá nál le kell zár ni, és a fek vé sen be lül lévõ föld - rész le tek kel azo nos mó don kell hely raj zi szá moz ni (mel - lék let 1. ábra).

(5) Ha a vo na las lé te sít mény a bel te rü le ten és a kü lön le - ges kül te rü le ten 1500 m-nél, kül te rü le ten 3000 m-nél hosszabb, al kal mas he lyen (pl. út ke resz te zõ dés, híd stb.) le kell zár ni, és az egyes ré sze ket ön ál ló föld rész let ként kell hely raj zi szá moz ni.

4. §

(1) Az egy mást ke resz te zõ vo na las lé te sít mé nye ket a kö vet ke zõk sze rint kell hely raj zi szá moz ni:

a) ha a vo na las lé te sít mé nyek egy szint ben ke resz te zik egy mást, az ala cso nyabb ren dû vo na las lé te sít mény te rü le - tét a ma ga sabb ren dû vo na las lé te sít mény ha tár vo na lá nál le kell zár ni és kü lön kell hely raj zi szá moz ni;

b) ha a vo na las lé te sít mé nyek több szint ben ke resz te zik egy mást, a föld fel szí nén ha la dó vo na las lé te sít ményt egy hely raj zi szám mal, az ál ta la meg osz tott vo na las lé te sít - ményt pe dig kü lön-kü lön hely raj zi szám mal kell meg je löl - ni. Nem mi nõ sül több szin tû ke resz te zõ dés nek a vas úti vagy köz úti át eresz.

(2) Hely raj zi szá mo zás szem pont já ból „föld fel szí nén” a be mé rés idõ pont já ban ta lált ter mé sze tes vagy mes ter sé ge - sen ki ala kí tott fel színt (pl. be vá gás, fo lyó) kell ér te ni.

(3) Az (1) be kez dés a) pont já ban fog lalt ren del ke zés al - kal ma zá sa szem pont já ból a vo na las lé te sít mé nyek ren dû - sé gé nek sor rend je a kö vet ke zõ:

a) köz for gal mú vas út;

b) út; ezen be lül a sor rend or szá gos köz út (au tó pá lya, au tó út, el sõ ren dû, má sod ren dû fõút stb.), ön kor mány za ti köz út, sa ját hasz ná la tú út, ta laj út;

c) gaz da sá gi vagy ipar vas út;

d) fo lyó (fo lyam), csa tor na, árok.

(3)

5. §

(1) A kö zös ud var ból a kü lön bö zõ tu laj don ban lévõ épü le tek ál tal el fog lalt te rü le te ket – ha ezek már ko ráb ban is ön ál ló hely raj zi szám mal vol tak meg je löl ve – ön ál ló hely raj zi szám mal kell el lát ni még ab ban az eset ben is, ha az épü le te ket idõ köz ben le bon tot ták.

(2) A hely raj zi szá mo zás ból ki ma radt föld rész le tet a mel let te lévõ ki sebb hely raj zi szá mú föld rész let hely raj zi szá má nak alá tö ré sé vel kell meg je löl ni. Ugyan így kell el - jár ni, ha egy hely raj zi szá mot is mé tel ten fel hasz nál tak. A fel nem hasz nált hely raj zi szá mo kat az írá sos munka - részekben „át ug rott”-ként kell ke zel ni.

6. §

(1) Az in gat lan-nyil ván tar tá si adat bá zis ban a hely raj zi szám al fa nu me ri kus vál to zó, amely ma xi mum 18 ka rak ter hosszú sá gú le het.

(2) Ha egy föl rész le ten több épü let van, meg kü lön böz - te té sük ér de ké ben min den egyes épü le tet kü lön-kü lön a ma gyar abc nagy be tû i vel kell meg je löl ni. A ma gán hang - zók kö zül csak az „A” be tût, a más sal hang zók kö zül pe dig csak az egy je gyû ek – a Q, W, X, Y és Z ki vé te lé vel (össze - sen 17 betû) – hasz nál ha tók. Ha a fel hasz nál ha tó be tûk nem ele gen dõ ek, a je lö lést az „AA”, „AB”, „AC”, ...,

„BA”, „BB”, „BC”, ... stb. jel lel kezd ve kell foly tat ni. Egy épü le ten be lül a la ká sok hely raj zi szá mo zá sát 1-tõl 999-ig le het vé gez ni (pl. 128265/2858/BA/118).

7. §

(1) A bel te rü le ti föld rész le te ket a bel te rü let köz pont já - ból, több bel te rü let ese tén a köz pon ti bel te rü let köz pont já - ból ki in dul va az óra mu ta tó já rá sá val egye zõ en, el he lyez - ke dé sük nek meg fe le lõ sor rend ben kör kö rö sen – a (3) be - kez dés ben fog lal tak ki vé te lé vel – eggyel (1-gyel) kez dõ dõ foly ta tó la gos egész szá mok kal kell hely raj zi szá moz ni.

(2) Ha a köz igaz ga tá si egy sé gen be lül több kü lönálló bel te rü let van, ak kor a kü lön ál ló bel te rü le tek föld rész le te it – az egyes bel te rü le ti egy sé gek nul lás szá má nak sor rend jé - ben – a köz pon ti bel te rü let nél, ille tõ leg az elõ zõ bel te rü let - nél fel hasz nált leg ma ga sabb hely raj zi szám után követ - kezõ száz eggyel kezd ve – de leg alább öt ven szám ki ha - gyá sá val – kell hely raj zi szá moz ni. In do kolt eset ben a ki - ha gyan dó szá mok mennyi sé gét a me gyei (fõ vá ro si) föld hi - va tal (a továb biak ban: me gyei föld hi va tal) et tõl el té rõ en is elõ ír hat ja.

(3) A kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott me gyei jogú vá ro sok föld rész le te it ke rü le ten ként el kü lö nít ve is le het hely raj zi szá moz ni. A hely raj zi szá mo zást az I. ke rü let föld - rész le te i nél 1-gyel kell kez de ni, a II. ke rü let föld rész le te it az elõ zõ ke rü let nél fel hasz nált hely raj zi szá mok után

– szük ség sze rin ti mennyi sé gû szám jegy ki ha gyá sa után – a kö vet ke zõ ezer eggyel kez dõ dõ szám cso port szá ma i val kell vé gez ni. A me gyei jogú vá ro sok ke rü le te i nek szám - cso port ja it az ille té kes me gyei föld hi va tal ál la pít ja meg.

(4) Bu da pest fõ vá ros ese tén a 3. § (2) be kez dé sé ben fog - lalt ren del ke zést kell al kal maz ni.

(5) Az uta kat, ut cá kat és más köz te rü le te ket el ne ve zé - sük sze rint – a 3. § (5) be kez dés ben fog lal tak figye lembe - véte lével – ál ta lá ban egy hely raj zi szám mal kell meg je löl - ni. Ut cák ke resz te zõ dé se ese tén a kes ke nyebb ut cát a szé - le sebb, egyen lõ szé les sé gû ut cák ese tén a rö vi debb ut cát a hosszabb utca ha tár vo na lá nál le kell zár ni és ön ál ló föld - rész let ként kell hely raj zi szá moz ni.

(6) Ha va la mely köz te rü let egy rész e or szá gos köz út át - ke lé si sza ka sza (az or szá gos köz út nak a bel te rü le ten át ha - la dó rész e), az or szá gos köz út te rü le tét – Bu da pest fõ vá ros ki vé te lé vel – az át ke lé si sza kasszal érin tett egyéb köz te rü - let tõl el kü lö ní tet ten kell hely raj zi szá moz ni.

8. §

(1) A kü lön le ges kül te rü le ten be lül lévõ föld rész le tek hely raj zi szá mo zá sát – ide ért ve a kü lön le ges kül te rü le ti egy ség hez tar to zó vo na las lé te sít mé nyek hely raj zi szá mo - zá sát is – a bel te rü le ti föld rész le tek leg ma ga sabb hely raj zi szá ma után kö vet ke zõ száz eggyel – de leg alább öt ven szám ki ha gyá sá val – kell kez de ni. In do kolt eset ben a ki ha - gyan dó szá mok mennyi sé gét a me gyei föld hi va tal et tõl el - té rõ en is elõ ír hat ja.

(2) Ha a köz igaz ga tá si egy ség ben több kü lön ál ló kü lön - le ges kül te rü let van, a má so dik és a to váb bi kü lön le ges kül te rü le ti egy ség föld rész le te it – nul lás szá ma ik sor rend - jé ben – az elõ zõ kü lön le ges kül te rü le ti egy ség föld rész le - te i nek leg ma ga sabb hely raj zi szá ma után kö vet ke zõ száz - eggyel kezd ve – de leg alább öt ven szám ki ha gyá sá val – kell hely raj zi szá moz ni. In do kolt eset ben a ki ha gyan dó szá mok mennyi sé gét a me gyei föld hi va tal et tõl el té rõ en is elõ ír hat ja.

9. §

(1) A kül te rü le ti föld rész le te ket a köz pon ti bel te rü let 01-es szá mát kö ve tõ nul lás szá mok kal (02, 03, 04 stb.) a föld rész le tek el he lyez ke dé sé nek sor rend jé ben – ide ért ve a to váb bi bel te rü le ti és a kü lön le ges kül te rü le ti egy sé ge ket is – kell meg je löl ni.

(2) A 2. § (3) be kez dés sze rin ti kü lön ál ló egy sé gek föld - rész le te it az elõ zõ kül te rü le ti egy ség föld rész le te i nek leg - ma ga sabb hely raj zi szá mát kö ve tõ száz eggyel kezd ve – de leg alább öt ven szám ki ha gyá sá val – kell hely raj zi szá moz - ni. In do kolt eset ben a ki ha gyan dó szá mok mennyi sé gét a me gyei föld hi va tal et tõl el té rõ en is elõ ír hat ja.

12. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 1907

(4)

10. §

(1) A hely raj zi szá mot le he tõ leg a föld rész let áb rá já nak kö ze pé be, az észa ki irány ra me rõ le ge sen, kes keny föld - rész let be pe dig a mér ték adó hossz ten gellyel pár hu za mos el for ga tás sal, dõlt szá mok kal kell be ír ni oly mó don, hogy a hely raj zi szám könnyen ol vas ha tó le gyen. Amennyi ben a hely raj zi szám a föld rész let ge o met ri ai alak já ba nem he - lyez he tõ el, a hely raj zi szá mot ún. zász ló zás sal is fel le het tün tet ni.

(2) A köz igaz ga tá si egy ség át te kin tõ váz la tán a bel te rü - let ben és a kü lön le ges kül te rü let ben fel kell tün tet ni a fek - vés nul lás szá mát, alat ta zá ró jel ben a föld rész le tek hely raj - zi szá mát tól-ig. A kül te rü le ten sû rûn egy más mel lett lévõ föld rész le tek hely raj zi szá mát ugyan csak tól-ig kell fel tün - tet ni.

11. §

Egyéb ön ál ló in gat lan ként nyil ván tar tott in gat la nok hely raj zi szá mo zá sát a be fog la ló föld rész let hely raj zi szám ból ki in dul va a 6. § sze rint kell vé gez ni.

12. §

(1) Az al rész le te ket – a föld rész le ten be lü li el he lyez ke - dé sük meg ha tá ro zá sa, egy más tól való meg kü lön böz te té - sük, valamint nyil ván tar tá suk ér de ké ben – a ma gyar abc kis be tû i vel kell meg je löl ni, ha az al rész le tek te rü le te a kü - lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott leg ki sebb te rü le ti mér té - ket el éri.

(2) A meg je lö lés re a ma gán hang zók kö zül csak az „a”

be tût, a más sal hang zók kö zül pe dig csak az egy je gyû e ket sza bad hasz nál ni.

(3) Ha azo nos, de egy más sal nem ha tá ros mû ve lé si ág egy föld rész le ten be lül több ször elõ for dul – és te rü le tük kü lön-kü lön el éri a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott leg ki sebb te rü le ti mér té ket –, va la mennyit kü lön-kü lön al - rész let ként kell meg je löl ni.

(4) Kü lön al rész let ként kell meg je löl ni – az (1) be kez - dés ben fog lal tak figye lembevétele mel lett – a kü lön jog - sza bály ban meg ha tá ro zott mû ve lé si ága kat (mû ve lés alól ki vett te rü le tek).

(5) Ha a föld rész le ten be lül a mû ve lé si ág te rü le te (mû - ve lés alól ki vett te rü let) a leg ki sebb te rü le ti mér té ket nem éri el, a kü lön jog sza bály ban fog lalt ren del ke zé sek sze rint kell el jár ni.

(6) Ha egy föld rész le ten be lül az al rész le tek szá ma a huszat meg ha lad ja, a föld rész le tet – al kal mas he lyen – meg kell osz ta ni oly mó don, hogy húsz nál több al rész let egyik föld rész le ten se ke let kez zen. A meg osz tás so rán a

föld rész le te ket a 14. §-ban fog lalt ren del ke zé sek sze rint kell hely raj zi szá moz ni.

13. §

(1) Az al rész le tek be tû je lét le he tõ leg az al rész let áb rá já - nak kö ze pé ben kell el he lyez ni. Ab ban az al rész let ben, amely ben a föld rész let hely raj zi szá ma ta lál ha tó, az al rész - let be tû je lét a hely raj zi szám alá – ha ez nem le het sé ges, mel lé, szük sé ges eset ben a hely raj zi szám mal azo nos mó - don tör té nõ el for ga tás sal –, a hely raj zi szám tól tá vo labb kell fel tün tet ni. Vo na las lé te sít mény ese tén az al rész let be - tû je lét a hossz ten gely re me rõ le ge sen kell meg ír ni.

(2) A mû ve lé si ágak jel zé sét min den eset ben az al rész let be tû je le mel lett, ha a föld rész let egé sze egy mû ve lé si ágba tar to zik, a hely raj zi szám alatt kell el he lyez ni.

14. §

(1) Föld rész le tek meg osz tá sa ese tén a meg osz tás ered - mé nye ként ke let ke zett va la mennyi föld rész le tet tört hely - raj zi szám mal kell meg je löl ni:

a) egész hely raj zi szá mú föld rész let meg osz tá sa ese tén a tört hely raj zi szám szám lá ló ja – va la mennyi ke let ke zett föld rész let re vo nat ko zó an – a föld rész let ere de ti hely raj zi szá ma, a tört ne ve zõ je pe dig 1-tõl kez dõ dõ sor szám (mel - lék let 2. ábra);

b) tört hely raj zi szá mú föld rész let meg osz tá sa ese tén az új hely raj zi szám szám lá ló ja – va la mennyi ke let ke zett föld rész let re vo nat ko zó an – a meg osz tás sal érin tett föld - rész let szám lá ló já val azo nos; ne ve zõ je pe dig az ere de ti hely raj zi szám ad dig fel hasz nált leg ma ga sabb alá tö ré se után kö vet ke zõ szám mal kez dõ dõ sor szám (mel lék let 3. ábra);

c) a meg osz tás után ke let ke zõ új föld rész le tek hely raj - zi szá mo zá sát a szom szé dos ki sebb hely raj zi szá mú föld - rész let tõl kezd ve, a szom szé dos na gyobb hely raj zi szá mú föld rész let felé ha lad va kell el vé gez ni.

(2) A szom szé dos föld rész le tek kö zöt ti ha tár vo nal mó - do sí tá sa (pl. te lek ha tár ren de zés) so rán az érin tett föld rész - le tek hely raj zi szá ma it – te rü le tük mó do sí tá sa mel lett – vál to zat la nul kell hagy ni (mel lék let 4. ábra).

(3) Bel te rü le ten 50-nél ke ve sebb ház hely ki ala kí tá sa ese tén – a (4) be kez dés ben fog lalt ki vé te lé vel – a ke let ke - zett új föld rész le te ket az (1) be kez dés ben fog lal tak sze rint tört hely raj zi szám mal kell meg je löl ni. Ha a ház he lye ket több föld rész let te rü le té bõl ala kí tot ták, a föld rész le te ket elõ ször a 16. §-ban fog lal tak sze rint össze kell von ni. Ha a ki ala kí tott ház he lyek szá ma az 50-et el éri vagy meg ha lad - ja, a hely raj zi szá mo zást az érin tett bel te rü le ti egy ség föld - rész le te i nek leg ma ga sabb hely raj zi szá mát kö ve tõ szám - mal kell kez de ni. Ha a tar ta lé kolt szám cso port a ki ala kí tott ház he lyek hely raj zi szá mo zá sá ra nem ele gen dõ és a kö vet -

(5)

ke zõ szá zas szám cso por tot egy má sik bel te rü le ti vagy kü - lön le ges kül te rü le ti egy ség nél már fel hasz nál ták, a bel te - rü le ti vagy kü lön le ges kül te rü le ti föld rész le tek leg ma ga - sabb hely raj zi szá mát kö ve tõ száz egyes szám mal – de leg - alább öt ven szám ki ha gyá sá val – kell kez de ni.

(4) A fõ vá ros te rü le tén az össze vo nás sal ke let ke zett és meg osz tan dó föld rész let alá tö ré sé vel kell az új on nan ki - ala kí tan dó föld rész le tek hely raj zi szá ma it meg ha tá roz ni.

15. §

(1) Több föld rész le tet érin tõ új vo na las lé te sít mény ke - let ke zé se ese tén mind a vo na las lé te sít mény, mind a vissza ma ra dó te rü le tek hely raj zi szá mát – fi gye lem mel a 3. §-ban, valamint a 7. § (5) és (6) be kez dé sé ben fog lal tak - ra – a 14. §-ban fog lalt ren del ke zé sek sze rint kell meg ál la - pí ta ni a kö vet ke zõ el té ré sek kel:

a) új vo na las lé te sít mény ke let ke zé se kor a meg osz tott föld rész let hely raj zi szá má nak szám lá ló ja az érin tett föld - rész let ere de ti hely raj zi szá ma, a ne ve zõ je pe dig 1-tõl kez - dõ dõ sor szám, vagy az ad dig fel hasz nált leg ma ga sabb alá - tö rés után kö vet ke zõ szám mal kez dõ dõ sor szám [mel lék let 5. a) ábra];

b) az egyes föld rész le tek ben be kö vet ke zett tu laj don - jog-vál to zás in gat lan-nyil ván tar tá si át ve ze té se után az új vo na las lé te sít mény ben lévõ hely raj zi szá mo kat össze kell von ni, és a vo na las lé te sít mény hely raj zi szá mo zá sá ra – fi - gye lem mel a 16. §-ban fog lalt ren del ke zés re – a leg ki sebb szám lá ló jú tört hely raj zi szá má nak leg na gyobb ne ve zõ jû alá tö ré sét kell fel hasz nál ni. A vo na las lé te sít ménnyel meg osz tott föld rész le tek hely raj zi szá mát vál to zat la nul kell hagy ni [mel lék let 5. b) ábra];

c) ha az új vo na las lé te sít mény el he lyez ke dé se olyan, hogy csak rész ben oszt ja meg a föld rész le te ket, az érin tett föld rész le tek ben lévõ leg ki sebb hely raj zi szá mot ala pul véve kell a vo na las lé te sít mény hely raj zi szá mo zá sát el vé - gez ni (mel lék let 6. ábra).

(2) Az (1) be kez dés c) pont ja sze rin ti rész be ni meg osz - tás az (1) be kez dés a) pont já ban lévõ ren del ke zés alap ján is el vé gez he tõ, eb ben az eset ben azon ban a (3) be kez dés elõ írásait is al kal maz ni kell.

(3) A vo na las lé te sít mény ben lévõ hely raj zi szá mok (1) be kez dés b) pont ja sze rin ti össze vo ná sá ról – az (1) be - kez dés a) pont ja sze rin ti meg osz tás sal egy idõ ben – kü lön vál to zá si váz raj zot kell ké szí te ni. Ugyan így kell el jár ni az (1) be kez dés c) pont ja sze rin ti vo na las lé te sít mény ke let - ke zé se kor is, ha a (2) be kez dés ben fog lal tak sze rint tör tént a meg osz tás.

(4) Meg lé võ vo na las lé te sít mény, va la mint egyéb köz - te rü let ha tár vo na lá nak mó do sí tá sa ese tén sem a vo na las lé - te sít mény, sem a köz te rü let, sem pe dig az érin tett föld rész - le tek hely raj zi szá mát meg vál toz tat ni nem sza bad, csu pán a te rü le te ket kell mó dó sí ta ni. Ha a vo na las lé te sít mény vagy köz te rü let a vál to zás elõtt több föld rész let bõl állt, a

ha tár vo nal mó do sí tá sa után – az (1) be kez dés b) pont já - ban, va la mint a 16. §-ban fog lalt ren del ke zé sek figye - lembe véte lével – egy hely raj zi szám mal kell meg je löl ni (mel lék let 7. ábra).

16. §

Az össze vo nás ered mé nye ként ke let ke zett új föld rész let hely raj zi szá mo zá sá ra az össze vont föld rész le tek hely raj zi szá mai kö zül a leg ki sebb egész szá mot; egész szám hi á - nyá ban a leg ki sebb szám lá ló jú tört hely raj zi szám leg na - gyobb ne ve zõ jû alá tö ré sét kell fel hasz nál ni (mel lék let 8. ábra).

17. §

(1) Köz igaz ga tá si egy sé gek ha tár vo na lá nak vál to zá sa ese tén az új ha tár vo nal ál tal meg osz tott föld rész le te ket a 14. §-ban fog lalt elõ írások sze rint kell hely raj zi szá moz ni.

(2) Az át csa tolt föld rész le tek hely raj zi szá ma it a csök - ke nõ köz igaz ga tá si egy ség ben meg kell szün tet ni, a nö - vek võ köz igaz ga tá si egy ség ben pe dig a kö vet ke zõk sze - rint át kell hely raj zi szá moz ni:

a) kül te rü le ti föld rész le tek át csa to lá sa ese tén az át szá - mo zást ál ta lá ban a nö vek võ köz igaz ga tá si egy ség kül te rü - le ti föld rész le te i nek leg ma ga sabb hely raj zi szá mát kö ve tõ egész szám mal kell kez de ni. Ha az át csa tolt föld rész le tek szá ma nem ha lad ja meg a hu szat, ak kor csat la ko zó föld - rész le tek hely raj zi szá má nak alá tö ré sé vel is sza bad je löl ni az új föld rész le te ket [mel lék let 9. a) és b) ábra];

b) bel te rü le ti és kü lön le ges kül te rü le ti föld rész le tek át - csa to lá sa ese tén a nö vek võ köz igaz ga tá si egy ség bel te rü - le ti – ha kü lön le ges kül te rü let is van, a kü lön le ges kül te rü - let – föld rész le te i nek leg ma ga sabb hely raj zi szá mát kö ve - tõ száz eggyel – de leg alább öt ven szám ki ha gyá sá val – kell az át szá mo zást az át csa tolt bel te rü le ten kez de ni, majd az így fel hasz nált leg ma ga sabb hely raj zi szá mot kö ve tõ száz eggyel kezd ve – leg alább öt ven szám ki ha gyá sá val – az át csa tolt kü lön le ges kül te rü le ti föld rész le te ken foly - tatni;

c) ha az át csa tolt bel te rü le ti vagy kü lön le ges kül te rü le ti föld rész le tek csat la koz nak a nö vek võ köz igaz ga tá si egy - ség bel te rü le té hez, ille tõ leg kü lön le ges kül te rü le té hez, a bel te rü le ti, il let ve a kü lön le ges kül te rü le ti egy ség föld - rész le te i nek leg ma ga sabb hely raj zi szá mát kö ve tõ száz - egyes szám mal kezd ve kell az át csa tolt föld rész le te ket hely raj zi szá moz ni. Ha a meg kez dett szá zas szám cso port az át csa tolt föld rész le tek hely raj zi szá mo zá sá ra nem ele - gen dõ és a kö vet ke zõ szá zas szám cso por tot egy má sik egy ség nél már fel hasz nál ták, va la mennyi át csa tolt föld - rész le tet a b) pont ban fog lal tak sze rint kell hely raj zi szá - moz ni.

12. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 1909

(6)

18. §

Az egye sí tett köz igaz ga tá si egy sé gek föld rész le te it fo - lya ma to san kell hely raj zi szá moz ni. Az egye sí tés re ke rü lõ köz igaz ga tá si egy sé gek kö zül a több föld rész let tel ren del - ke zõ egy sé get kell nö vek võ köz igaz ga tá si egy ség ként ke - zel ni, ahol a hely raj zi szá mo zást vál to zat la nul kell hagy ni.

A töb bi föld rész le tet a 17. § (2) be kez dés sze rint kell át-hely raj zi szá moz ni.

19. §

Új köz igaz ga tá si egy ség ala ku lá sa ese tén az új te le pü lés va la mennyi föld rész le tét a hely raj zi szá mo zás ál ta lá nos sza bá lyai sze rint (2. §) új ból kell hely raj zi szá moz ni, a csök ke nõ köz igaz ga tá si egy sé gek ben ma ra dó föld rész le - tek hely raj zi szá ma it pe dig vál to zat la nul kell hagy ni. A csök ke nõ köz igaz ga tá si egy sé gek ben az egyes szám cso - por tok kö zött fel nem hasz nált hely raj zi szá mo kat „át ug - rott”-ként kell ke zel ni.

20. §

(1) Bel te rü le ti ha tár vo nal vál to zá sa ese tén az új ha tár - vo nal ál tal meg osz tott föld rész le te ket a 14. § (1) be kez dé - sé ben fog lalt ren del ke zé sek sze rint kell helyrajziszá - mozni.

(2) Kül te rü let bõl bel te rü let hez csa tolt föld rész le te ket a bel te rü le ti föld rész le tek leg ma ga sabb hely raj zi szá mát kö - ve tõ szám tól kezd ve kell hely raj zi szá moz ni. Ha a meg kez - dett szá zas szám cso port az át csa tolt föld rész le tek hely raj - zi szá mo zá sá ra nem ele gen dõ – és a kö vet ke zõ szá zas szám cso por tot egy má sik egy ség nél már fel hasz nál ták – a (3) be kez dés ben fog lalt ren del ke zés sze rint kell a hely raj - zi szá mo zást el vé gez ni. Ha az át csa tolt föld rész le tek szá ma nem ha lad ja meg a hu szat, ak kor a csat la ko zó föld rész le - tek hely raj zi szá má nak alá tö ré sé vel is sza bad je löl ni az új föld rész le te ket (mel lék let 10. ábra).

(3) Kül te rü le ti la kott hely kü lön ál ló bel te rü let té mi nõ sí - té se ese té ben az érin tett föld rész le te ket a bel te rü le ti – ha kü lön le ges kül te rü let is van, a kü lön le ges kül te rü le ti – föld rész le tek leg ma ga sabb hely raj zi szá mát kö ve tõ száz - eggyel kezd ve – de leg alább öt ven szám ki ha gyá sá val – kell hely raj zi szá moz ni [mel lék let 11. a) és b) ábra].

(4) Bel te rü let bõl kül te rü let hez csa tolt föld rész le te ket a csat la ko zó kül te rü le ti föld rész le tek hely raj zi szá má nak meg fe le lõ alá tö ré se i vel kell a hely raj zi szá mo zást el vé gez - ni [mel lék let 12. a) és b) ábra].

(5) Kü lön ál ló bel te rü let kül te rü let té mi nõ sí té se ese té - ben a föld rész le te ket az érin tett bel te rü le ti egy ség nul lás szá má nak meg fe le lõ alá tö ré se i vel kell szá moz ni [mel lék - let 13. a) és b) ábra].

21. §

(1) Kü lön le ges kül te rü let bõl a bel te rü let hez csa tolt föld rész le te ket a 20. § (2) be kez dé sé ben fog lalt ren del ke - zés ér te lem sze rû al kal ma zá sá val kell hely raj zi szá moz ni.

(2) Kü lön le ges kül te rü let kü lön ál ló bel te rü let té mi nõ sí - té se ese té ben az érin tett föld rész le te ket a 20. § (3) be kez - dé sé ben fog lalt ren del ke zé sek sze rint kell hely raj zi szá - moz ni.

(3) Kü lön le ges kül te rü let bõl a kül te rü let hez csa tolt föld rész le te ket a 20. § (4) be kez dé sé ben fog lalt ren del ke - zé sek sze rint kell hely raj zi szá moz ni.

(4) Kü lön le ges kül te rü let kül te rü let té mi nõ sí té se ese té - ben a 20. § (5) be kez dé sé ben fog lalt ren del ke zé sek sze rint kell az át-hely raj zi szá mo zást vég re haj ta ni.

22. §

(1) Köz igaz ga tá si egy ség vagy fek vés ha tár vo nal vál to - zá sa kö vet kez té ben át szá mo zott föld rész le tek régi és új hely raj zi szá mai kö zöt ti kap cso lat, valamint a te rü let el szá - mo lás biz to sí tá sa ér de ké ben azo no sí tó jegy zé ket kell ké - szí te ni.

(2) Az azo no sí tó jegy zék „vál to zás elõtt” ro va tá ba az át - csa tolt föld rész le tek nek a csök ke nõ köz igaz ga tá si egy ség - ben vagy fek vés ben ér vény ben volt hely raj zi szá mát és te - rü le ti ada ta it – a régi hely raj zi szá mok nö vek võ sor rend jé - ben – kell be je gyez ni. A „vál to zás után” ro vat ban a nö vek - võ köz igaz ga tá si egy ség ben vagy fek vés ben ér vé nyes hely raj zi szá mot és te rü le ti ada to kat kell fel tün tet ni.

(3) A ha tár vo nal-vál to zás sal érin tett va la mennyi föld - rész let ada ta i nak be jegy zé se után a vál to zás elõt ti és a vál - to zás utá ni te rü le ti ada to kat össze gez ni kell. A vál to zás elõt ti és a vál to zás utá ni te rü le ti vég össze gek nek m2 éles - sé gel kell egy más sal egyez ni.

23. §

(1) Több mû ve lé si ág ban hasz no sí tott föld rész let meg - osz tá sa ese tén a ke let ke zett új föld rész le tek ben az al rész le - te ket – a ke let ke zett új föld rész le tek re vo nat ko zó an kü - lön-kü lön – szük ség sze rint az ere de ti al rész let jel zés tõl füg get le nül kell meg je löl ni (mel lék let 14. ábra).

(2) Több mû ve lé si ág ban hasz no sí tott föld rész let össze - vo ná sa ese tén a ter mé szet ben össze füg gõ, azo nos mû ve lé - si ágba tar to zó te rü le te ket egy al rész let té kell össze von ni és az egyes mû ve lé si ága kat az ere de ti al rész le tek jel zé sé - tõl füg get le nül kell meg je löl ni. Amennyi ben a leg ki sebb te rü le ti mér té ket el nem érõ és ezért az össze vo nás elõtt más mû ve lé si ág hoz csa tolt mû ve lé si ágak te rü le te az össze vo nás után a – kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott –

(7)

leg ki sebb te rü le ti mér té ket el éri, ön ál ló al rész let ként kell ke zel ni (mel lék let 8. ábra).

(3) Mû ve lé si ág vál to zá sa ese tén az (1) és a (2) be kez - dés ben fog lal ta kat kell ér te lem sze rû en al kal maz ni a kö vet - ke zõ ki egé szí té sek kel:

a) ha va la mely al rész let mû ve lé si ága tel jes egé szé ben a vele szom szé dos al rész let mû ve lé si ágá ra vál to zik, a meg vál to zott al rész let te rü le tét be kell ol vasz ta ni a szom - szé dos al rész let te rü le té be, az al rész le te ket pe dig az „a”

be tû vel kezd ve – foly ta tó la go san – kell újra meg je löl ni (mel lék let 15. ábra);

b) ha va la mely al rész let mû ve lé si ága csak rész ben vál - to zik a szom szé dos al rész let mû ve lé si ágá ra, be tû jel zé sü - ket – a te rü le tek meg fe le lõ meg vál toz ta tá sá val – vál to zat - la nul kell hagy ni (mel lék let 15. és 16. ábra);

c) a mû ve lé si ág vál to zás után ke let ke zett új al rész le tet az abc so ron kö vet ke zõ – a föld rész le ten be lül ed dig fel nem hasz nált – kis be tû jé vel kell meg je löl ni (mel lék let 16. ábra).

24. §

(1) A köz igaz ga tá si egy ség fek vé se i ben lévõ föld rész le - tek hely raj zi szá mo zá sát meg vál toz tat ni

a) köz igaz ga tá si egy sé gek egye sí té se, új köz igaz ga tá si egy ség ke let ke zé se, köz igaz ga tá si egy ség vagy fek vés tel - jes új fel mé ré se,

b) a bel te rü let ha tár vo na lá nak nagy mér té kû vál to zá sa, c) a tört hely raj zi szá mok nagy szá ma

ese tén sza bad.

(2) Át szá mo zást a hely raj zi szá mo zás ál ta lá nos elõ írásai sze rint kell vé gez ni.

(3) Az át szá mo zás hoz az ille té kes me gyei föld hi va tal - nak a Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té ri um elõ ze tes en ge dé lyét meg kell kér nie.

25. §

(1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha - tály ba. Ren del ke zé se it a ha tály ba lé pést köve tõen in dult föld mé ré si mun kák nál kell al kal maz ni.

(2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ki sa já tí tá si terv ké szí té sé rõl és fe lül vizs gá la tá ról szóló 11/1977.

(III. 11.) MÉM ren de let 2. mel lék le té nek 28. pont ja he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„28. A ki sa já tí tás ra ke rü lõ és vissza ma ra dó föld rész le - te ket a hely raj zi szá mo zás ról szóló ren de let elõ írásai sze - rint kell hely raj zi szá moz ni.”

(3) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti az in gat lan-nyil ván tar tá si el já rás igaz ga tá si szol gál ta - tá si díj ár ól szóló 118/2005. (XII. 19.) FVM ren de let 3. §-a (1) be kez dé sé nek utol só mon da ta, va la mint az in gat lan-nyil - ván tar tás ról szóló 1997. évi CXLI. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM ren de let (a továb biak ban:

Inyvhr.) 60. § (2) be kez dé sé nek elsõ mon da ta.

(4) Az Inyvhr. 3. szá mú mel lék le te a kö vet ke zõ új III. pont tal egé szül ki, ezzel egy ide jû leg a je len le gi III. és IV. pon tok szá mo zá sa IV. és V. pont ra vál to zik:

„III. Költségviselõ adatai

Költ ség vi se lõ neve (meg ne ve zé se): ...

Költ ség vi se lõ címe (szék he lye): ...

” (5) Az Inyvhr. 4. szá mú mel lék le té nek II. pont ja he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„II. A betekintéssel érintett ingatlan(ok) megjelölése

A te le pü lés neve Az in gat lan fek vé se Az in gat lan hely raj zi szá ma

Gráf Jó zsef s. k.,

föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter

12. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 1911

(8)

Mel lék let a 44/2006. (VI. 13.) FVM rendelethez

(9)

12. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 1913

(10)
(11)

12. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 1915

(12)
(13)

12. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 1917

(14)
(15)

12. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 1919

(16)
(17)

12. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 1921

(18)
(19)

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 45/2006. (VI. 15.) FVM

rendelete

a szik víz gyár tá sá nak, töl té sé nek, va la mint a szik vi zes pa lack és bal lon tá ro lá sá nak és szál lí tá sá nak Biz ton sá gi Szabályzatáról A mun ka vé de lem rõl szóló 1993. évi XCIII. tör vény 11. §-ában ka pott fel ha tal ma zás, va la mint 15. §-ának a) pont já ban fog lal tak alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. §

A szik víz gyár tá sa, töl té se, a szik vi zes pa lack és bal lon tá ro lá sa, szál lí tá sa, va la mint a kap cso ló dó te vé keny sé gek vég zé se so rán a ren de let ben fog lalt biz ton sá gi sza bá lyok sze rint kell el jár ni.

2. § E ren de let al kal ma zá sá ban:

a) Szik vi zes pa lack: nyo más ál ló, üveg bõl vagy mû - anyag ból ké szült, szi fon fej jel el lá tott, szik víz tá ro lá sá ra és ada go lá sá ra al kal mas pa lack.

b) Szik vi zes bal lon: öt vö zött alu mí ni um ból bel sõ be vo - nat tal vagy kor ró zió ál ló acél ból ké szült, sze le pes csap te - lep pel és szi fon fe jes fel ve ze tõ szár ral fel sze relt, szik víz tárolására és ada go lá sá ra al kal mas tar tály.

c) Szi fon fej és sze lep: fém bõl vagy mû anyag ból ké szült nyo más ál ló sze rel vény a szik vi zes pa lack hoz és bal lon - hoz.

d) Sza tu rá lás: ivó víz szén-di oxid dal tör té nõ te lí té se, a szén-di oxid el nye le té se szik víz ké szí tés cél já ból.

e) Sza tu rá ló tar tály: a sza tu rá lás el vég zé sé re szol gá ló álló vagy fek võ tar tály.

f) Gáz tér: a szik vi zes pa lack ban és bal lon ban a szik víz fe lett meg ha tá ro zott nyo má son és tér fo ga ton össze sû rí tett szén-di oxid ren del ke zé sé re álló tér.

II. Fejezet

ÁLTALÁNOS MUNKABIZTONSÁGI SZABÁLYOK A munkavégzés személyi feltételei

3. §

A szik víz gyár tá sát és töl té sét ki zá ró lag olyan sze mély vé gez he ti, aki a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott vég - zett ség gel ren del ke zik, va la mint meg fe lel a mun ka kö ri,

szak mai és sze mé lyi hi gi é nés al kal mas ság or vo si vizs gá la - tá ról és vé le mé nye zé sé rõl szóló kü lön jog sza bá lyok ban elõ írt fel té te lek nek és el sa já tí tot ta a biz ton sá gos mun ka - vég zés kö ve tel mé nye it, va la mint a szik víz gyár tó és a szik - víz töl tõ be ren de zé sek hasz ná la ti uta sí tá sá ban fog lalt ke ze - lé si és kar ban tar tá si sza bá lyo kat.

A munkavégzésre vonatkozó szabályok 4. §

A szik víz gyár tá sá ra és töl té sé re, va la mint a szik vi zes pa lac kok és bal lo nok tá ro lá sá ra szol gá ló lé te sít mény, mun ka hely, tech no ló gia lé te sí té se, át ala kí tá sa és kor sze rû - sí té se so rán min den kor a jog sza bá lyok és elõ írások, va la - mint a szab vá nyok vagy ez zel egyen ér té kû más mû sza ki meg ol dá sok vo nat ko zó elõ írásai sze rint kell el jár ni.

5. §

(1) A szik víz gyár tó és a szik víz töl tõ be ren de zé sen ja ví - tást, kar ban tar tást és tisz tí tást a be ren de zés vil la mos há ló - zat ról le vá lasz tott és be kap cso lás el len biz to sí tott hely ze - té ben kell vé gez ni a kü lön jog sza bály ban, va la mint a be - ren de zés hasz ná la ti uta sí tá sá ban fog lal tak sze rint.

(2) A sza tu rá ló tar tá lyon ja ví tást, kar ban tar tást vagy tisz tí tást an nak nyo más men te sí té se után kell vé gez ni.

(3) A szik víz gyár tó és a szik víz töl tõ be ren de zést üze - mel te té sük alatt el len õri zet le nül hagy ni ti los.

6. §

(1) A szik víz gyár tó be ren de zést a hasz ná la ti uta sí tás ban elõ írt kö ve tel mé nyek nek meg fe le lõ szén-di oxid nyo más - csök ken tõ sze lep pel kell üze mel tet ni.

(2) A szi fon fej ki fo lyó csö vé be du gót vagy más rög zí tet - len tár gyat he lyez ni ti los.

III. Fejezet

SZIKVIZES PALACK ÉS BALLON ELÕKÉSZÍTÉSE 7. §

A szik víz ki zá ró lag a vo nat ko zó szab vá nyok és kü lön jog sza bá lyok figye lembe véte lével gyár tott, a szer ke ze ti el len õr zé sen meg fe le lõ nek mi nõ sí tett, hi bát lan, sé rü lés tõl és el vál to zás tól men tes szik vi zes pa lack ba vagy bal lon ba tölt he tõ.

12. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 1923

(20)

8. §

(1) Idõ sza kos szer ke ze ti el len õr zés nek kell alá vet ni:

a) a szik vi zes pa lac ko kat min den töl tés elõtt szem re vé - te le zés sel,

b) a szik vi zes bal lo no kat – a vo nat ko zó szab vány figye lembe véte lével – a gyár tás tól szá mí tott 3 év el tel té - vel, majd ezt köve tõen a nyo más pró ba vizs gá lat tal egy idõ ben.

(2) Ha bár mely szik vi zes pa lac kon, bal lo non vagy azok sze rel vé nye in sé rü lés ta lál ha tó, mû kö dé sük ben rend el le - nes ség ta pasz tal ha tó, az (1) be kez dés ben fog lal ta kon túl el len õriz ni kell a bel sõ fe lü let, a szer ke ze ti ele mek és a csat la ko zó me ne tek ép sé gét is.

(3) Amennyi ben az idõ sza kos szer ke ze ti el len õr zés során a hasz ná lat biz ton sá gát ve szé lyez te tõ hiba ta pasz tal - ha tó, ak kor a szik vi zes pa lac kot vagy bal lont a for ga lom - ból ki kell von ni, al kal mat lan ná kell ten ni a to váb bi hasz - ná lat ra és el szál lí tá su kig gon dos kod ni kell a kü lön he lyi - ség ben tör té nõ tá ro lá suk ról.

9. §

(1) Az idõ sza kos szer ke ze ti el len õr zés so rán hi bát lan - nak mi nõ sí tett szik vi zes bal lont a vo nat ko zó jog sza bá lyok és szab vá nyok figye lembe véte lével nyo más pró ba vizs gá - lat nak kell alá vet ni.

(2) A nyo más pró ba vizs gá la tot ki zá ró lag az arra fel jo - go sí tott sze mély vé gez he ti.

(3) Azt a szik vi zes bal lont, amely nek nincs meg fe le lõ ered mé nyû nyo más pró ba vizs gá la ta, ti los meg töl te ni.

10. §

A mun ka vál la ló ré szé re a szik vi zes bal lo nok mo sá sá hoz egyé ni vé dõ esz közt (vé dõ kö tényt, gu mi csiz mát és vé dõ - kesz tyût) kell biz to sí ta ni.

IV. Fejezet

SZIKVÍZ GYÁRTÁSA (SZATURÁCIÓ) 11. §

(1) A szén-di oxid pa lack ból a szik víz gyár tó be ren de - zés hez a szén-di oxi dot nyo más csök ken tõ sze le pen ke resz - tül kell át ve zet ni.

(2) A szik víz gyár tó be ren de zés biz ton sá gi ké szü lé ke i - nek (biz ton sá gi sze lep, lég be szí vó sze lep, nyo más mé rõ

mû szer, szint jel zõ stb.) üzem ké pes ál la po tát a gyár tás meg kez dé se elõtt, va la mint a gyár tás so rán fo lya ma to san el len õriz ni kell.

V. Fejezet

SZIKVIZES PALACK ÉS BALLON TÖLTÉSE

12. §

(1) A szik víz gyár tó és a szik víz töl tõ he lyi ség ben a be - ren de zé sek üze mel te té se kor ki zá ró lag az oda be osz tott mun ka vál la lók tar tóz kod hat nak és erre vo nat ko zó an figyelmeztetõ táb lát kell el he lyez ni.

(2) A szik víz töl tés nél fog lal koz ta tott mun ka vál la ló részére egyé ni vé dõ esz közt (vé dõ ál ar cot, vé dõ kö tényt, gu mi csiz mát és vé dõ kesz tyût) kell biz to sí ta ni, amely vé - del met nyújt a szik vi zes pa lac kok eset le ges rob ba ná sa, fel - ha sa dá sa ese tén fel lé põ sé rü lés ve szé lye, va la mint a vi zes kör nye zet ár tal mai el len.

(3) A szik vi zes pa lack és bal lon töl té sé nél a bel sõ nyo - más nagy sá gát – a vo nat ko zó szab vány ban meg ha tá ro zott ér té kek figye lembe véte lével – úgy kell be ál lí ta ni, hogy a gáz tér tér fo ga tá nak nagy sá ga fe lel jen meg a tech no ló gi ai elõ írásoknak.

13. §

(1) A szik vi zes pa lack töl té sé hez olyan szik víz töl tõ berendezést kell hasz nál ni, amely fel ha sa dás vagy rob ba - nás ese tén is biz ton sá gos vé del met nyújt.

(2) A szik vi zes pa lack töl té sé nél fo lya ma to san el len - õriz ni kell a töl tõ nyo más nagy sá gát, és azt a be ren de zés hasz ná la ti uta sí tá sa sze rin ti ér té ken kell tar ta ni.

(3) A szik vi zes üveg pa lac kot a pa lack hõ fo ká nál ala cso - nyabb hõ fo kú szik víz zel meg töl te ni ti los.

14. §

(1) Ti los a szik vi zes bal lont sza tu rá ló tar tály ként hasz - nál ni, köz vet le nül vagy nyo más csök ken tõ sze lep beikta - tásával a szén-di oxid pa lack ra rá kap csol ni.

(2) A szik vi zes bal lon töl té se elõtt el len õriz ni kell a szik víz töl tõ be ren de zés csat la ko zó sze rel vé nye it, va la mint a csõ ve ze té ket.

(21)

VI. Fejezet TÁROLÁS, SZÁLLÍTÁS Szikvizes palack és ballon tárolása

15. §

(1) Mind az üres, mind a meg töl tött szik vi zes pa lac kot és bal lont a kül sõ me cha ni kai ha tás tól (do bá lás tól, ütõ dés - tõl) óvni kell.

(2) A meg töl tött szik vi zes pa lac kot a tá ro ló esz köz be ütõ dés men te sen kell be he lyez ni és on nan ki ven ni.

(3) A szik vi zes pa lac kok tá ro ló esz kö ze it sé rü lés tõl óvni kell. A tá ro ló esz kö zö ket do bál ni ti los.

(4) A hi bás, tö rött tá ro ló esz közt a for ga lom ból ki kell von ni.

16. §

A szik vi zes pa lac kot és bal lont +1 °C és +25 °C kö zöt ti hõ mér sék le ten, nap fény tõl véd ve kell tá rol ni.

Szikvizes palack és ballon szállítása 17. §

A szik vi zes pa lac ko kat ép tá ro ló esz köz ben, a bal lo no - kat pe dig meg fele lõen rög zít ve, nap fény tõl, hõ ha tás tól, hir te len hõ mér sék let-vál to zás tól véd ve kell szál lí ta ni.

18. §

A szik vi zes pa lac kok, bal lo nok ra ko dá sát vég zõ mun - ka vál la ló ré szé re az idõ já rás ká ros ha tá sai, va la mint a kéz- és láb sé rü lés koc ká za tá nak csök ken té sé re egyé ni vé dõ esz - közt (vé dõ kesz tyût, vé dõ láb be lit és vé dõ kö tényt) kell biz - to sí ta ni.

Szén-dioxid gázpalack tárolása 19. §

A szik víz gyár tá sá hoz hasz nált szén-di oxid gáz pa lack szál lí tá sá ra, tá ro lá sá ra és ke ze lé sé re a vo nat ko zó jog sza - bá lyok és szab vá nyok az irány adók.

VII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. §

A ren de let ter ve ze té nek a mû sza ki szab vá nyok és sza - bá lyok, va la mint az in for má ci ós tár sa da lom szolgáltatá - saira vo nat ko zó sza bá lyok te rén in for má ció szol gál ta tá si eljárás meg ál la pí tá sá ról szóló, – a 98/48/EK eu ró pai par la - men ti és ta ná csi irány elv vel mó do sí tott – 1998. jú ni us 22-i 98/34/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi irány elv 8–10. cik ké ben elõ írt egyez te té se meg tör tént.

21. §

Az e ren de let ben meg ha tá ro zott tech ni kai jel le gû elõ - írásoknak nem kell meg fe lel nie az olyan szik víz gyár tó be - ren de zés nek, szik vi zes pa lack nak és bal lon nak, ame lyet az Eu ró pai Unió va la mely tag ál la má ban vagy Tö rök or szág - ban ál lí tot tak elõ, il let ve hoz tak for ga lom ba, vagy az Eu ró - pai Gaz da sá gi Tér ség rõl szóló meg ál la po dás ban ré szes valamely EF TA-ál lam ban ál lí tot tak elõ, az ott irány adó elõ írásoknak meg fele lõen, fel té ve, hogy az irány adó elõ - írások az em be ri egész ség és élet vé del me, va la mint a mun ka kö rül mé nyek ja ví tá sa te kin te té ben az e ren de let ben meg ha tá ro zot tal egyen ér té kû vé del met nyúj ta nak.

22. §

Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ ha to dik hó nap elsõ nap ján lép ha tály ba.

Gráf Jó zsef s. k.,

föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter

12. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 1925

(22)

Köz le mé nyek

A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 43/2006. (V. 31.) MVH

köz le mé nye

a 2006-os tá mo ga tá si évi anya te hén tar tás tá mo ga tás igény lé sé rõl I. A tá mo ga tás ban való rész vé tel ál ta lá nos fel té te lei

Az Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Ori en tá ci ós és Ga ran cia Alap Ga ran cia Rész le gé bõl fi nan szí ro zott egy sé ges te rü let ala pú tá mo ga tá sok hoz kap cso ló dó 2006. évi ki egé szí tõ nem ze ti tá mo ga tás igény be vé te lé vel kap cso la tos egyes kér dé sek rõl szó ló 25/2006. (III. 31.) FVM ren de let sze rint tá mo ga tást csak az a me zõ gaz da sá gi ter me lõ (to váb bi ak ban: ter me lõ) igé - nyel het, aki/amely betartja a ren de let elõ írá sa it, va la mint az Eu ró pai Unió Kö zös Ag rár po li ti ká ja ma gyar or szá gi vég re - haj tá sá ban, il let ve a nem ze ti ag rár tá mo ga tá si rend szer ben érin tett ügy fe lek kel össze füg gõ ügy fél re gisz ter lét re ho zá sá ról és az ez zel kap cso la tos nyil ván tar tás ba vé tel rõl szó ló 141/2003. (IX. 9.) Korm. ren de let ben elõ írt re giszt rá ci ós kö te le - zett ség nek eleget tett.

II. A tá mo ga tás igény be vé te lé nek spe ci á lis fel té te lei

Tá mo ga tás az aláb bi fel té te lek nek meg fe le lõ ál la tok ra nyújt ha tó:

– há zi a sí tott mar ha fé le;

– nõ iva rú;

– a Tá mo ga tá si ké re lem pos tá ra adá sá nak nap ján kora leg alább 8 hónap;

– hús tí pu sú vagy ket tõs hasz no sí tá sú tí pus ba tar to zik;

– olyan ál lo mány hoz tar to zik, amely ben hús ter me lés cél já ból ne vel nek borjakat;

– a kö te le zõ bir to kon tar tás alatt a ter me lõ te nyé sze té ben van;

– te nyé sze te iga zol tan gü mõ kór-, bru cel ló zis- és le u kó zis-men tes.

A tá mo ga tás ra az a ter me lõ jo go sult, aki

– az elõ írt idõ szak ban az MVH ál tal rend sze re sí tett for ma nyom tat vá nyon hi ány ta lan tá mo ga tá si ké rel met nyújt be;

– a ké rel mén leg alább 3 tá mo gat ha tó ál la tot je lent be;

– a ké rel me zett ál la to kat a Tá mo ga tá si Ké re lem pos tá ra adá sá nak nap já tól kez dõ dõ en 6 hó na pig fo lya ma to san a te - nyé sze té ben tart ja;

– gon dos ko dik a te nyé sze té ben lévõ ál lat ál lo mány ra vo nat ko zó an a 99/2002. (XI. 5.) FVM ren de let ben fog lal tak be - tar tá sá ról;

– gon dos ko dik a te nyé sze té ben lévõ ál lat ál lo mány ban az ál lat te nyész té si tör vény ben fog lal tak sze rin ti apa ál lat-hasz - ná lat ról;

– a tá mo ga tás ra be je len tett ál lo má nyá ban köz pon ti lajst rom szám mal el lá tott, tá mo gat ha tó faj tá jú te nyész bi kát, il let ve mély hû tött sza po rí tó anya got használ;

– a ter mé ke nyí té se ket és fe dez te té se ket, pá roz ta tá so kat és emb rió át ül te té se ket az elõ írt bi zony la to kon az OMMI köz - pon ti adat bá zi sá ba be je len tet te és ada ta it a köz pon ti adat bá zis ban re giszt rál ták;

– a ké rel me zett ál la tai leg alább 30%-nak van el lé se a tá mo ga tá si év során

– a ké rel me zett ál lat tól szü le tett bor jak a szü le tést kö ve tõ en, leg alább egy hó na pon keresztül az any juk kal azo nos te - nyé szet ben ta lál ha tók

– a tá mo ga tás alap já ul szol gá ló ál la tai ese tén, a bir to kon tar tás tel jes ide je alatt az üszõk ará nya leg fel jebb 40%

– a tá mo gat ha tó ál lat te nyé sze té nek tar tó ja;

– ügy fél-re giszt rá ci ós szám mal ren del ke zik;

– ügy fél-re giszt rá ci ós szá ma sze re pel a szar vas mar ha ENAR ren de let sze rin ti nyil ván tar tás ban

– a kvó ta ren de let sze rint a 2005/2006-os kvó ta év re vo nat ko zó an nem ren del ke zett 120 000 kgnál több tej kvó tá val vagy ha több, mint a 120 000 kg tej kvó tá ja volt a 2005/2006-os kvó ta év re, ak kor a tá mo ga tá si ké re lem ben fel tün te tett ál - la ta it tej ter me lést nem foly ta tó te nyé szet ben tart ja, és vállalja, hogy azo kat a to váb bi ak ban tej ter me lés re nem haszno - sítja, va la mint a ké re lem ben fel tün te tett ál la tai 2005. áp ri lis 1-jé tõl nem áll nak tej ter me lé si el len õr zés alatt.

– aki/amely nem áll vég re haj tá si, csõd-, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si vagy vég el szá mo lá si el já rás alatt.

(23)

III. A tá mo ga tás igény be vé te lé hez szük sé ges tá mo ga tá si ké re lem be nyúj tá sa A Tá mo ga tá si ké re lem 2 do ku men tum ból áll:

K6600/K6601 Fõ lap

– K6600 Tá mo ga tá si ké re lem a leg fel jebb 120 ezer kg tej kvó tá val ren del ke zõ ter me lõk részére – Fõ lap vagy

– K6601 Tá mo ga tá si ké re lem a 120 ezer kg tej kvó tá nál töb bel ren del ke zõ ter me lõk részére – Fõ lap K6602 Be tét lap

A K6602 Be tét lap ból annyit kell be kül de ni, amennyi szük sé ges az összes ké rel me zett ál lat fel tün te té sé hez. A K6602 Be tét la po kat el kell lát ni sor szám mal.

Tá mo ga tá si ké re lem nek ki zá ró lag a K6600/K6601 Fõ lap és a K6602 Be tét lap(ok) együt tes be adá sa mi nõ sül!

A Tá mo ga tá si ké rel met az MVH il le té kes me gyei Ki ren delt sé gé hez kell be nyúj ta ni, pos tai úton.

A Tá mo ga tá si ké rel met 2006. jú ni us 1. és 2006. jú li us 31. kö zött le het be nyúj ta ni.

A jú li us 31-e után be nyúj tott ké rel mek ese tén az anya te hén tar tás tá mo ga tá sá nak össze ge a ké se del mes mun ka na pon - ként 1%-kal csök ken tés re ke rül. 25 nap tá ri na pon túli ké se del mes be nyúj tás esetén a ké re lem el uta sí tás ra ke rül, még ak - kor is, ha vis ma i or ké rel met nyújt be a kérelmezõ.

IV. A tá mo ga tás igény be vé te lé hez szük sé ges iga zo lá sok be szer zé se Be teg ség men tes sé gi iga zo lás

A be teg ség men tes ség rõl szó ló ál lat or vo si iga zo lást ki ál lí tá sá hoz a K6600/K6601 Fõlap ada ta i nak ki töl té se után a ha - tó sá gi ál lat or vost kell fel ke res ni.

Az MVH csak a K6600/K6601 Fõ la pon sze rep lõ ál lat or vo si iga zo lást fo gad ja el!

IV. A tá mo ga tá si jo go sult ság igény lé se

A K6600 Tá mo ga tá si ké re lem egy ben jo go sult sá gi ké re lem nek is mi nõ sül, amennyi ben a ké rel me zett ál la tok szá ma na gyobb, mint a ké rel me zõ egyé ni tá mo ga tá si fel sõ ha tá ra. Az egyé ni fel sõ ha tár fe let ti jo go sult ság igény re (ál lat lét szám - ra) vo nat ko zó an nem kell kü lön ké rel met benyújtani.

Tá mo ga tá si jo go sult sá got csak az a ter me lõ igé nyel het, aki nem áll csõd-, fel szá mo lá si vagy vég el szá mo lá si, il let ve ter mé sze tes sze mély ese tén vég re haj tá si eljárás alatt.

Azon ter me lõ nek, aki tá mo ga tá si jo go sult ság gal nem ren del ke zik, a ké re lem hez mel lé kel nie kell iga zo lást ar ról, hogy maga vagy a fog lal koz ta tott ja leg alább kö zép fo kú me zõ gaz da sá gi szak irá nyú vég zett ség gel ren del ke zik.

A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal a be ér ke zett jo go sult ság ra vo nat ko zó igények között a kü lön jog sza bály alap ján elõ ír tak sze rint sor ren det ál lít fel. Az or szá gos tar ta lék ki me rü lé se esetén a fel ál lí tott sor rend vé gén álló, azo nos fel té te lû igé nyek ese té ben ará nyos vissza osz tás ke rül al kal ma zás ra.

V. A tá mo ga tás igény lé sé hez kap cso ló dó egyéb for ma nyom tat vá nyok

A 2006-os tá mo ga tá si évre vo nat ko zó anya te hén tar tás tá mo ga tás igény lé sé hez kap cso ló dó egyéb for ma nyom tat vá - nyok az aláb bi ak:

– K6603 Ké re lem mó do sí tá si lap

– K6604 Adat lap Ké re lem mó do sí tá si laphoz – K0707 Át ru há zá si ké re lem

– K0709 Vissza vo ná si ké re lem – K0708 Vis ma i or be je len tõ lap

Eze ket a for ma nyom tat vá nyo kat az adott ese mény(ek) be kö vet ke zé se kor kell kitölteni. A do ku men tu mo kat az MVH il le té kes me gyei ki ren delt sé gé hez kell be nyúj ta ni, pos tai úton.

12. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 1927

(24)

VI. A köz le mény mel lék le tei

– Tá jé koz ta tó az anya te hén tar tás tá mo ga tást igény lõ gaz dál ko dók ré szé re – leg fel jebb 120 000 kg (1. szá mú mel lék let) – Tá jé koz ta tó az anya te hén tar tás tá mo ga tást igény lõ gaz dál ko dók ré szé re –120 000 kg felett (2. szá mú mel lék let) – K6600 Tá mo ga tá si ké re lem – leg fel jebb 120 000 kg (3. szá mú mel lék let)

– K6601 Tá mo ga tá si ké re lem – 120 000 kg fe lett (4. szá mú mel lék let) – K6602 Tá mo ga tá si Ké re lem be tét lap (5. szá mú mel lék let)

– Ki töl té si út mu ta tó a K6600/6601/6602 Tá mo ga tá si ké re lem hez és be tét lap hoz (6. szá mú mel lék let) – K6603 Ügy fé la dat-mó do sí tó lap (7. szá mú mel lék let)

– Ki töl té si út mu ta tó a K6603 Ügy fé la dat-mó do sí tó lap hoz (8. szá mú melléklet) – K6604 Ké re lem mó do sí tó lap (9. szá mú mel lék let)

– Ki töl té si út mu ta tó a K6604 Ké re lem mó do sí tó lap hoz (10. szá mú melléklet) – K0707 Át ru há zá si ké re lem (11. szá mú mel lék let)

– Ki töl té si út mu ta tó a K0707 Át ru há zá si ké re lem hez (12. szá mú melléklet) – K0708 Vis ma i or be je len tõ lap (13. szá mú mel lék let)

– Ki töl té si út mu ta tó a K0708 Vis ma i or be je len tõ lap hoz (14. szá mú melléklet) – K0709 Vissza vo ná si ké re lem (15. szá mú mel lék let)

– Ki töl té si út mu ta tó a K0709 Vissza vo ná si ké re lem hez (16. szá mú melléklet)

VII. Kap cso ló dó jog sza bá lyok Eu ró pai uni ós jog sza bá lyok

– A Ta nács 1782/2003/EK ren de le te (2003. szep tem ber 29.) a kö zös ag rár po li ti ka ke re té be tar to zó köz vet len tá mo ga - tá si rend sze rek kö zös sza bá lya i nak meg ál la pí tá sá ról és a me zõ gaz da sá gi ter me lõk ré szé re meg ha tá ro zott tá mo ga tá si rend sze rek lét re ho zá sá ról, to váb bá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK ren de le tek mó do sí tá sá ról;

– a Ta nács 1254/1999/EK ren de le te (1999. má jus 17.) a mar ha- és bor jú hús pi a cá nak kö zös szer ve zé sé rõl;

– az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 1760/2000/EK ren de le te (2000. jú li us 17.) a szar vas mar ha fé lék azo no sí tá si és nyil ván tar tá si rend sze ré nek lét re ho zá sá ról, továbbá a mar ha hús és mar ha hús ter mé kek cím ké zé sé rõl, va la mint a 820/97/EK ta ná csi ren de let ha tá lyon kí vül he lye zé sé rõl;

– a Bi zott ság 796/2004/EK ren de le te (2004. áp ri lis 21.) a kö zös ag rár po li ti ka ke re té be tar to zó köz vet len tá mo ga tá si rend sze rek kö zös sza bá lya i nak meg ál la pí tá sá ról és a me zõ gaz da sá gi ter me lõk ré szé re meg ha tá ro zott tá mo ga tá si rend - sze rek lét re ho zá sá ról szó ló, 2003. szep tem ber 29-i 1782/2003/EK ta ná csi ren de let ál tal elõ írt köl csö nös meg fe lel te tés, mo du lá ció, va la mint in teg rált igaz ga tá si és el len õr zé si rend szer vég re haj tá sá ra vo nat ko zó rész le tes sza bá lyok meg ál la - pí tá sá ról.

Ha zai jog sza bá lyok

– a me zõ gaz da sá gi és vi dék fej lesz té si tá mo ga tá sok hoz és egyéb in téz ke dé sek hez kap cso ló dó el já rás egyes kér dé se i - rõl és az ez zel össze füg gõ tör vény mó do sí tá sok ról szó ló 2003. évi LXXI II. tör vény;

– a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szó ló 2004. évi CXL. tör vény;

– az ál lat te nyész tés rõl szó ló1993. évi CXIV. tör vény;

– az Eu ró pai Unió Kö zös Ag rár po li ti ká ja ma gyar or szá gi vég re haj tá sá ban, il let ve a nem ze ti ag rár tá mo ga tá si rend szer - ben érin tett ügy fe lek kel össze füg gõ ügy fél re gisz ter lét re ho zá sá ról és az ez zel kap cso la tos nyil ván tar tás ba vé tel rõl szó ló 141/2003. (IX. 9.) Korm. ren de let;

– az Eu ró pai Unió kö zös for rá sa i ból szár ma zó ag rár tá mo ga tá sok, az azok hoz kap cso ló dó, nem ze ti költ ség ve tés bõl nyúj tott ki egé szí tõ tá mo ga tá sok, va la mint a nem ze ti ha tás kör ben nyúj tott ag rár tá mo ga tá sok igény be vé te lé nek ál ta lá nos sza bá lya i ról szó ló 6/2004. (I. 22.) Korm. ren de let;

– az ál lat lét szám hoz kö tött tá mo ga tá si jo go sult ság or szá gos tar ta lék ból való igény lé sé nek fel té te le i rõl szó ló 30/2006.

(IV. 12.) FVM ren de let;

– az Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Ori en tá ci ós és Ga ran cia alap Ga ran cia Rész le gé bõl fi nan szí ro zott egy sé ges te rü let ala pú tá mo ga tá sok hoz kap cso ló dó 2006. évi ki egé szí tõ nem ze ti tá mo ga tás igény be vé te lé vel kap cso la tos egyes kér dé sek rõl szó ló 25/2006. (III. 30.) FVM rendelet;

– az ál lat lét szám hoz kö tött tá mo ga tá si jo go sult sá gok ról szó ló 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet;

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a

Jánk maj tis gyü mölcs és zöld ség elõ ze te sen el is mert MEZÕ KER TÉSZ Tér sé gi Zöld ség-Gyü mölcs Ter me lõi, Fel dol go zó és. Ér té ke sí tõ

A lap te ret biz to sít a köz igaz ga tás-tu do mány te rü le tén szü le tõ ta nul má nyok, ku ta tá si ered mé nyek köz zé té te lé re, ugyan ak kor fel ada tá nak te

Fe le lõs: igaz ság ügyi és ren dé sze ti mi nisz ter Ha tár idõ: 2009.. ha tá

A lap te ret biz to sít a köz igaz ga tás-tu do mány te rü le tén szü le tõ ta nul má nyok, ku ta tá si ered mé nyek köz zé té te lé re, ugyan ak kor fel ada tá nak te

XIV. Igaz ság ügyi és Ren dé sze ti Mi nisz té rium XXVI.. ha tá ro zat hoz X. Mi nisz ter el nök ség.. XI. Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té

Kor mány ren de let fel ha tal ma zá sa alap ján je len te ti meg a Mi nisz ter el nö ki Hi va tal a Ma gyar Köz löny mel lék le te ként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. Té rí té si

1. nap já tól fel vál tó Kr.. szá mú mel lék le te va la mint a Kr. Az Al kot mány bí ró ság ezen kér dé sek tisz tá zá sát köve tõen azt vizs gál ta, hogy a