közi Statisztikai Intézetnek és az MTA Statisz- tikai Bizottságának.
A KSH-val jó szakmai kapcsolatot tartott, már az 1950-es években is segítette az ottani időszerű módszertani munkákat (például a ma- tematikai-statisztikai módszerekről 1956-ban megjelent művével). A hivatalos statisztikai szolgálatokkal az évek során főként a hazai mintavételek tervezésében, új becslési mód- szerek kidolgozásában és kísérleti számítások- ban működött együtt. Eredményes részt vállalt a külkereskedelem árszínvonalának vizsgálata- iban és az átlagárindex alkalmazásában. Az előadó részletesen bemutatta Párniczky fonto- sabb kutatási területeit az árstatisztika, a repre- zentatív megfigyelés és az automatikus osztá- lyozás témaköreiben.
Mindezeken túl, a nagy statisztikus nem- zetközi szervezetek (például az Egyesült Nem- zetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szer-
vezetének) vezető szakértőjeként adott hely- színi tanácsokat az újonnan függetlenné vált afrikai államoknak a statisztikai rendszerek ki- alakításához.
Az előadás címének hármas minősítése (professzor, tudós, szakember) is utalt arra, hogy a nagy formátumú, kiemelkedő tudású, széles műveltségű statisztikus életpályája pél- daértékű a későbbi nemzedékek számára. Kora egyik nagy magyar statisztikusaként az elmé- letben, az egyetemi oktatásban, valamint a gyakorlati statisztikai feladatok megoldásában egyaránt maradandót alkotott.
Lencsés Ákos,
a KSH Könyvtár osztályvezetője E-mail: Akos.Lencses@ksh.hu
Nádudvari Zoltán, a KSH ny. főtanácsosa
E-mail: nadyzol@freemail.hu
Beszámoló a Magyar Statisztikai Társaság
„Merre tart az európai és a magyar statisztika?”
címû éves konferenciájáról
A Magyar Statisztikai Társaság (MST) éves rendes konferenciáját Budapesten, a Ho- tel Benczúr tanácstermében tartotta 2013. no- vember 20-án és 21-én. A rendezvény első szekciója a „Nemzetközi együttműködés, kihí- vások” címet viselte, és azon elsősorban kül- földi meghívottak kaptak szót. A szekciót el- nöklő Laczka Éva, a társaság főtitkára a konfe- renciát bevezető mondataiban méltatta azt a tevékenységet, amit az MST a statisztika nem- zetközi éve kapcsán végzett. „Vigyük köze- lebb a statisztikát az emberekhez!” szólt a hangzatosnak tűnő jelmondat, és valóban, a társaság akciói nagyszerűen szolgálták ezt a célt. A főtitkár beszámolt a múzeumokhoz,
köztük a Szabadtéri Néprajzi Múzeumhoz ki- települt megjelenésekről, ahol összességében több mint kétezer ember ismerkedett meg játé- kos formában a fontosabb statisztikai fogal- makkal és adatokkal. Sikertörténetként emlí- tette a Nemzetközi Statisztikai Intézet (International Statistical Institute – ISI) Bernoulli szakosztályának nyári budapesti konferenciáját, melyen az MST saját szekciót szervezett. Ezen magyar fiataloknak adatott meg a lehetőség, hogy megmutassák magukat, és előadásaikból várhatóan színvonalas nem- zetközi publikációk is születnek. Ugyancsak sikeresnek ítélte meg az ez évi, fiatal statiszti- kusok részére kiírt Keleti Károly pályázatot,
amire tizennégy pályamunka érkezett, több mint az elmúlt két alkalommal összesen. E szép eredmények késztették az MST vezetősé- gét arra, hogy az éves konferencián lehetősé- get adjanak mind a Bernoulli Társaság rendez- vényén részt vett, mind a Keleti Károly pályá- zaton legjobb eredményt elért fiataloknak munkáik bemutatására.
Laczka Éva beszámolt arról is, hogy az ISI nagy kongresszusán Hongkongban volt alkalma bepillantani abba, hogy merre tart a nemzetközi statisztika, melyek a világ statisztikájának leg- fontosabb, legaktuálisabb kérdései. Az ott hal- lott előadások közül válogatta ki az MST veze- tősége azokat, amelyek vitathatatlan színvona- luk mellett a leginkább számot tarthattak a ma- gyar statisztikusok érdeklődésére. Ezekből állt össze a konferencia első szekciója.
Elsőként Maurizio Vichi, a római La Sapienza Egyetem professzora tartott előadást a FENStatS-ról, az Európai Nemzeti Statiszti- kai Társaságok Szövetségéről (Federation of European National Statistical Societies). A szövetség megalakításának célja az volt, hogy elősegítse a társaságok kapcsolatainak elmélyí- tését, információkkal lássa el őket, összehan- golja tudományos tevékenységeiket, biztosítsa jobb kapcsolattartásukat az ISI-vel, illetve szakmai események rendezésében, szervezésé- ben tevékenykedjék. A „történet” 2010-ben kezdődött, amikor levelezés útján megindult az előkészítés, ami 2011 decemberében jutott el a megvalósításig. Ekkor tíz alapító európai or- szág társasága indította el a FENStatS műkö- dését, amihez 2013-ban tíz továbbinak a társa- sága is csatlakozott (köztük az MST is). Az előadó, aki egyben a szövetség elnöke, beszá- molt a FENStatS szervezetéről és tevékenysé- géről. Ez utóbbinak talán legfontosabb eleme az, hogy a szövetség rendszeres kapcsolatot tart az ISI-vel, előmozdítandó a tagszervezetek részvételét annak munkájában. Ezért tagokat delegál az ISI egyes bizottságaiba (konferen-
cia-programbizottságaiba, Etikai Tanácsadó Testületébe stb.), és más módon is elősegíti a statisztikusok és a felhasználók összeurópai kommunikációját. Emellett ajánlásokat fogad el a statisztika főbb módszertani fejlesztési irányaira. A legfontosabb módszertani terüle- tek, amelyeket jelenleg a FENStatS támogat a következők: döntéselmélet, a „big data” (nagy adatállományokkal kapcsolatos) problémák kezelése, statisztikai indikátorok fejlesztése, nemstrukturált adatbázisok elemzése (szentimentanalízis, vélemények elemzése, szövegbányászat), valamint statisztikai vizua- lizáció és kommunikáció.
A szövetség tevékenységének egyik fontos része a publikációs tevékenység elősegítése.
Ennek érdekében a Springer Kiadóval megál- lapodásra jutott egy új („Selected Papers of the Statistical Societies” (Statisztikai társaságok válogatott dolgozatai) című) periodika létreho- zásáról. Ezen túlmenően határozott szándéka a fiatal statisztikusok célzott támogatása. Ennek formái változatosak: európai uniós szintű sta- tisztikai versenyek, illetve ifjúsági statisztikai találkozók szervezése, valamint európai szintű doktori iskolák és kurzusok beindítása. Az ezekkel kapcsolatos projektek 2020-ig terjed- nek, részletes kidolgozásuk most van folya- matban.
Végezetül az előadó szólt az európai akkreditációs programról (az angol tapasztala- tokról tervezett előadás a Királyi Statisztikai Társaság (Royal Statistical Society – RSS) képviselőjének és felkért előadójának távolléte miatt elmaradt). E program hátterében az a fel- ismerés áll, hogy a statisztika fontos kompe- tencia az élethosszig tartó tanuláshoz. Ezért a statisztikusok diploma utáni továbbképzése és minősítése egyre fontosabb kérdéssé válik. A professzionális statisztikusok képzésére és mi- nősítésére Nagy Britanniában, Kanadában és az Egyesült Államokban ma is van működő rendszer, ez előírja a megszerezhető fokozato-
kat és az azok eléréséhez szükséges vizsgákat, amelyeket meghatározott időközönként (pél- dául ötévenként) kell teljesíteniük. A FENStatS ezen a téren az RSS modelljét sze- retné követni, értelemszerű módosításokkal.
„Egy egységes európai minősítési rendszer komoly segítséget jelenthetne a képzések és a szakemberek kölcsönös elismeréséhez.” – zár- ta beszédét Vichi.
A következő előadást Mario Giampietro, a Barcelonai Egyetem professzora és vezető ku- tatója tartotta „Mennyiségi információk keze- lése skálákon és dimenziókon keresztül” cím- mel. Nagy ívű előadásának mottója az az idé- zet lehetett volna, hogy „kezeljük a problémá- kat olyan egyszerűen, ahogy lehet, de annál ne egyszerűbben”. Kiindulópontja az volt, hogy mai életünk rengeteg mennyiségi információ- val rendelkezik, ám ezek konzisztens rendsze- rekbe való illesztése segít csak megérteni a problémákat és meghozni a helyes döntéseket.
Ezt a bonyolult világot rengeteg komplex mu- tatóval próbáljuk jellemezni, ám ezek – nem kis részben komplexitásuk folytán – gyakran torz képet alkotnak a valóságról. Két példán keresztül illusztrálta mondanivalóját: az egyik a munkahatékonyságot és a termelékenységet, a másik az energiafelhasználást érintette. Be- mutatta, hogy a nemzetgazdasági termelékeny- ségi mutatók közvetlen összehasonlítása mi- lyen félrevezető következtetésekre adhat okot.
Kína és Olaszország összehasonlítása esetét véve abból adódóan, hogy a komplex mutatók mögött egymást kioltó részhatások húzódhat- nak meg. Az energiagazdálkodás példáján ke- resztül azt kívánta illusztrálni, hogy a komplex mutatókban szükségszerűen megtestesülő (ágazati, területi) aggregáció miként fedi el a valódi tendenciákat. Arra is utalt ennek kap- csán, hogy az energia termelését, illetve fel- használását nem mindig célszerű ugyanolyan skálákon, mértékegységben mérni. A túlzott egyszerűségre való törekvés – amely a közvé-
leményt maximálisan kiszolgáló modern mé- dia jellemzője – hibás ítéletalkotáshoz és hely- telen döntésekhez vezethet. Téziseit összefog- lalva leszögezte, hogy a statisztika 2013-ban nem lehet ugyanolyan, mint 1813-ban volt, amikor az csak egyszerű számtáblázatok be- mutatását jelentette. A számok megfelelő mér- tékegységeket és skálákat feltételeznek, így jellemzőik nem kellő figyelembe vétele esetén azok nem igazán relevánsak. A hangsúlyt a megfigyelhető jelenségekre szükséges helyez- ni, és tudomásul kell venni, hogy az egyes, lát- szólag egymáshoz közel álló jelenségek cél- szerűen más skálákon és más dimenziókkal jellemezhetők. Ebből következik, hogy a sta- tisztikai hivataloknak, bár elsődlegesen termé- szetesen megfigyelési egységekre vonatkozó számszerű információkat gyűjtenek, azok fel- dolgozásakor és a felhasználók felé történő kommunikációjakor olyan szabályrendszerek („grammar”) kialakítására kell törekedniük, amelyek jól értelmezhetővé és relevánssá te- szik azokat. Ez szemléletváltást igényel, hi- szen az egyre összetettebbé váló világ egyre komplexebb leírást igényel.
A szekció záró előadását Daniel Vertesy, az Európai Bizottság szerveként működő Kö- zös Kutatóközpont munkatársa tartotta, aki nagymértékben támaszkodott munkatársai, Andrea Saltelli és Michaela Saisana az ISI hongkongi kongresszusán tartott előadásainak anyagára. Prezentációjának címe „Érvelés, elemzés és minőség – a statisztika Bermuda- háromszöge” volt, és alapvetően a kompozit indikátorok filozófiai kérdéseit feszegette.
Azokét a kompozit indikátorokét, amelyek szerepe a statisztika világában rohamosan nő.
Elsőként három statisztikai modellszemléletet definiált: a racionális pozitivista felfogás ob- jektív módon kívánja alátámasztani a politikai döntéseket („jó politikát csak jó döntésekre le- het alapozni”). A vitatkozó-interpretáló szem- lélet elsősorban az egyes alternatíváknak a szé-
lesebb közvélemény számára is áttekinthető értékelését állítja a középpontba. Végül a stra- tégiai megközelítés a pártok és érdekcsoportok már meghozott döntéseinek (utólagos) igazolá- sát tartja fő céljának. E három szemlélet együttélése indokolja azt, hogy a kompozit tár- sadalmi indikátorokat egy háromdimenziós térben helyezzük el, melynek tengelyei az ér- velés, az elemzés és a minőség. A mutatók ki- alakításakor figyelembe kell venni azt, hogy ezek a (gazdaság)politika döntéshozóinak tá- mogatására szolgálnak, és mint ilyeneket kell őket elsősorban értékelni. Az érveléssel kap- csolatban kifejtette, hogy a statisztika jobban érdekelt az érvelésalapú politikában, mint a politikaalapú érvelésben. Ez adja e dimenzió jelentőségét. Az elemzés ugyancsak fontos dimenziója a statisztikai mutatóknak, hiszen ez adja meg inherens tartalmukat. A kompozit mutatók az érvelés és az elemzés között he- lyezkednek el, ám a minőség az, ami szelektál a tényeken alapuló valóság és a retorika közt.
E mutatók tulajdonságát illetően vitába száll a Stiglitz-jelentés azon kitételével (amely egyébként a közfelfogásban is elterjedt), mi- szerint ezek fő problémája abban rejlik, hogy az egyes elemek összesúlyozásához használt súlyok lényegileg tetszőlegesek. Ezzel szem- ben szerinte a legnagyobb nehézség az, hogy a kompozit mutatók normatív implikációi ritkán jelennek meg explicit formában. Mondanivaló- ját ezek gazdaság- és társadalomstatisztikában használt fajtáinak elemzésével illusztrálta, és tulajdonságaikra, szemléletmódjukra kitérve helyezte el őket az említett háromdimenziós térben. Így vizsgálta többek között a világ or- szágainak helyzetét a korrupciós és az alkohol- fogyasztási index, a jogok érvényesülését mérő összetett és az üzleti tevékenységet elősegítő környezetet mérő mutatószám, a tudományos eredmények összehasonlítását lehetővé tevő index, az egyetemek rangsorolásának alapjául szolgáló mutató, valamint a globális innováci-
ós tevékenységeket összehasonlíthatóvá tevő mutatószám tükrében.
A délutáni szekció első szereplője az oszt- rák Aurel Schubert volt, aki az Európai Köz- ponti Bank (EKB) képviseletében „Európai statisztika a válság után – két rendszer, egy közös cél” címmel tartott előadást. Ebben el- sőként bemutatta azt a két statisztikai rendszert – az EU statisztikáját (az Európai Statisztikai Rendszert) és az EKB statisztikáját (a Közpon- ti Bankok Európai Rendszerét) –, amelyek bár külön-külön léteznek, sok közös pontjuk van, és közös céljuk az, hogy javítsák a gazdaság- politika statisztikai megalapozottságát és a sta- tisztikába vetett hitet. Ismertette azokat a terü- leteket, amelyekért csak az egyik rendszer fe- lelős, és azokat is, amikért (például fizetési mérleg, európai szektorszámlák, statisztikai infrastruktúra) mindkettő. Ezt követően a sta- tisztika relevanciájának erősítését szolgáló, vi- lágméretű nemzetközi és európai szinten is megjelent új törekvéseket vázolta fel. Külön részletezte azokat a feladatokat, amelyek ezek közül az EKB-ra hárulnak. A válság után az európai döntéshozók egyre inkább felismerték a statisztika kulcsfontosságát, és mindkét sta- tisztikai rendszer létrehozott egy-egy figyel- meztető struktúrát a hasonló válságok megelő- zése érdekében. Ezek egyaránt érintik a mone- táris, a fiskális és a makrogazdasági politikát.
Az EKB 45 mutatóból álló figyelmeztető rend- szert helyezett üzembe, ami kilenc kockázattí- pus monitorozására alkalmas, az Európai Sta- tisztikai Rendszer ezzel párhuzamosan tizen- egy fő és sok részletmutatót tartalmazót dolgo- zott ki, amely kritikus küszöbszintek elérése- kor ad vészjelzést. Az említett tizenegy fő mu- tatóból hat a két statisztikai rendszer közös kompetenciájába tartozik. A figyelmeztető rendszerek kiépítése mellett mindkét szervezet növekvő figyelmet fordít a statisztika minősé- gének állandó javítására. Ebben nagymérték- ben támaszkodnak a Gyakorlati Kódex előírá-
saira, amelyek közül az előadó a statisztika szakmai függetlenségét tekintette a legfonto- sabbnak. Schubert előadásának zárógondolata az volt, hogy a célok ambiciózusak, megvaló- sításukhoz minden résztvevő szoros együttmű- ködése szükségeltetik.
A következő előadást Murai Bálint (KSH) tartotta „A GDP – a kirakó részei” címmel, mely bemutatta azt a fejlesztést, amit a KSH Nemzeti Számla főosztálya hajtott végre a GDP számítása terén. Munkájuk céljai közül kiemelte a feldolgozási folyamat korszerűsíté- sét, gyorsítását, a számítások átláthatóságának növelését. A módszertani keretet az SNA (System of National Accounts (Nemzeti Szám- lák Rendszere)) és az ESA (European System of National and Regional Accounts (a Nemzeti és Regionális Számlák Európai Rendszere) mellett az EU jogszabályrendszere jelölte ki.
„Hogyan készül a GDP?” – tette fel a kérdést az előadó, és a választ részletes sémákban adta meg, melyekben központi szerepet játszik a
„process table”, ami a nemzetiszámla- összeállítás EU-s ellenőrzésekhez is alkalma- zott keretrendszere. Ezt követően részletesen bemutatta a megvalósítás folyamatát a kon- cepció kialakításától a döntésen keresztül a tesztszámításokon át az éles alkalmazásig. Két érdekes folyamatábrán hasonlította össze a fej- lesztés előtti és utáni állapotot, amelyen jól lát- szott az egyszerűbb, áttekinthetőbb új szerke- zet. Összefoglalóan megállapította, hogy az újítás eredményeként egy világviszonylatban is élenjáró rendszer jött létre, amelyben a ko- rábbinál jobban követhető a GDP összeállítása, és gyorsabban, kényelmesebben végezhetők el a számítások, a korrekciók, valamint az ellen- őrzések. A „process table” szemlélet az adatvalidálás új dimenzióját nyitotta meg. A megvalósult fejlesztés keretet biztosít a többi szektor migrálásához, de természetesen továb- bi feladatokat is generál: ki kell alakítani az új üzemeltetési rendet, meg kell ismertetni az új
rendszert a készítésében és felhasználásában érdekelt valamennyi szervvel és személlyel, valamint folytatni kell a fejlesztést a többi (al)szektor integrálása érdekében.
Várpalotai Viktor (Nemzetgazdasági Mi- nisztérium) frappáns idézetekkel bőven tűzdelt előadása két részből állt. Először a gazdaság- statisztika fogalmát, tartalmát, jellemzőit te- kintette át a külső felhasználó szemével. Majd a második részben a revíziók hatását mutatta be: azt, hogy a korábbi gazdaságpolitikai érté- kelések miképp változtak a makroadatok egy részének statisztika általi revideálásával. En- nek során terítékre került az 1996. évi és a 2000-re számított, majd felülvizsgált gazdasá- gi növekedés („egy utólag érvénytelenített re- kord”), az 1990-es évek végének a korábban kalkuláltnál lassabb konvergenciája, valamint a 2008-ban kezdődött válság előjeleinek utóla- gos elemzése. A növekedés vagy recesszió (avagy a növekedés előjelváltása) csak megíté- lés kérdése, az előadó azt az elgondolkoztató tényt tárta fel, hogy a 2007 óta tartó időszak- ban az ilyen, revíziókból adódó előjelváltások a korábbinál lényegesen gyakrabban fordultak elő. Befejezésül Várpalotai némi malíciával idézte D. B. Wright statisztikus egy mondását, miszerint „Az adatelemzés olyan, mint a jó bor kóstolása. Fontos megjáratni a pohárban, illa- tát élvezni, apró kortyonként ízlelgetni, hogy a bor összetett zamatát megtapasztalhassuk.
Egyszerre felhörpinteni balgaság.”
Az előadás kapcsán a KSH egy képviselő- je hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy a revíziókra mindig szükség volt, és a jövőben is az lesz, alkalmazásuk előre tervezett és átlát- ható. A szekciót levezető elnök ehhez még annyit tett hozzá, hogy az említett előjelváltá- sok mögött gyakran igen kis elmozdulások rej- lenek, így azoknak nem szükséges különös je- lentőséget tulajdonítani.
A szekció utolsó előadását Hunyadi Lász- ló, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)
Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bi- zottság Statisztikai Tudományos Albizottságá- nak (STAB) elnöke tartotta „A magyar statisz- tika néhány aktuális kérdése” címmel. Az elő- adó először megragadta az alkalmat arra, hogy röviden ismertesse az MTA statisztikai bizott- ságainak történetét, szervezetét, feladatait. Ezt azért tartotta fontosnak elmondani, mivel ké- sőbb azokról a kérdésekről beszélt, amik a STAB hároméves programjának lényegét je- lentik. Az albizottság elnöke szerint a statiszti- kával kapcsolatos gondok kiindulópontja az, hogy az MTA nem veszi figyelembe a statisz- tika tudományának transzdiszciplináris jellegét és azt, hogy sok különböző tudományterületen művelik, illetve még több helyen alkalmazzák.
Az akadémiai besorolás (IX. osztály) egyér- telműen gazdaságtudománynak tekinti, elsza- kítva ezzel a többi, statisztikát művelő és al- kalmazó tudományterülettől. Az előadó ezt követően a statisztikával kapcsolatos problé- mák között a statisztikatudomány és a hivata- los statisztika viszonyáról, a statisztika nyelvé- ről, oktatásáról, a tudományos fokozatszerzés és a publikálás nehézségeiről, a statisztikai kultúra alacsony szintjéről és a statisztikai eti- ka kérdéseiről beszélt. Végezetül azokat a kezdeményezéseket (a hivatalos statisztika és a társadalmi szervek javuló kapcsolatát az egye- temekkel, a STAB nyelvész munkacsoportjá- nak működését, az MST korábban már említett akcióit a statisztikai kultúra és jártasság foko- zására) érintette, amelyek enyhíthetik a gon- dokat. Az előadó utalt arra, hogy ezek a prob- lémák hatékonyan csak minden érdekelt össze- fogásával, hosszabb távon oldhatók meg.
Az esti órákban került sor a „Fiatal statisz- tikusok a fókuszban” című szekció előadásai- ra. Ezt a szervezők az MST Bernoulli szekció- ja néven emlegették, hiszen előzménye – ahogy arról korábban már Laczka Éva is be- szélt – az, hogy az ISI Bernoulli Társaságának nyári budapesti konferenciáján az MST mint
helyi szervező, egy önálló szekciót „harcolt ki” magának, melyben fiatal magyar kutatók számoltak be érdekesebb eredményeikről. En- nek sikerén felbuzdulva a társaság vezetői úgy döntöttek, hogy ezeket az előadásokat a részt- vevők rövidített formában, magyar nyelven is bemutathatják az MST konferenciáján. A szekciót Herman Sándor elnökölte, aki az esti órák hangulatához illően, mókásan Bernoullinak öltözött, és ékes francia nyelvű bevezetővel üdvözölte a megjelenteket, illetve felkérte az előadókat a részvételre.
Elsőként Kehl Dániel (társszerzője Abaligeti Gallusz, mindketten a Pécsi Tudo- mányegyetemről) mutatta be a „Possible Test- ing Method of Strong Non-Causality in Time Series” (Az erős okság egy lehetséges idősoros tesztelési módszere) című kutatás első ered- ményeit. A módszer lényege az, hogy az idő- sor nyomának fogalmát bevezetve, ami az idő- sor egyfajta outliereinek –1-gyel és +1-gyel kódolt idősorát jelenti, a teszteléshez két vagy több idősor nyomának összehasonlítását hasz- nálják fel. Amennyiben a két idősor nyoma (rendellenes értékeinek mintázata) kontingen- ciatáblákon alapuló χ2 próbákkal igazolható- an hasonló, közöttük erős oksági kapcsolatra lehet következtetni. Az előadó pénzügyi időso- rok példáján mutatott szimulációs számításo- kat, melyben alternatív tesztjük viselkedését hasonlította össze a konvencionális Granger- féle oksági teszttel. Az új eljárás tulajdonsága- inak részletes vizsgálata és szisztematikus egybevetése a hagyományos tesztekkel még kutatási fázisban van.
Szilágyi Roland (Miskolci Tudományegye- tem) „Estimation of Non-response Bias” (A nem-válaszolási torzítás becslése) című elő- adása azt a közismert statisztikai problémát fe- szegette, hogy a nemválaszolások azon túl, hogy csökkentik a tervezett mintanagyságot, megváltoztatják a minta arányait is, torzítva ezáltal a mintára épülő becsléseket. A kutatás
tárgyát képező módszertani újítás lényege az, hogy a mintában keres egy olyan segédválto- zót, amely lehetőleg szoros sztochasztikus kapcsolatban áll a vizsgált változóval, majd regressziós összefüggést becsül közöttük, és regressziós becsléseit rávetíti a nemválaszo- lókra. Ezzel voltaképpen egyfajta regressziós imputációt végez, aminek segítségével lénye- gesen csökkenthető a nemválaszolásokból adódó torzítás. Az előadó eljárását a háztartási költségvetési felvételek mintájából vett 900 elemű mintán (amit a továbbiakban sokaság- ként kezelt) mutatta be. Ebből a sokaságból vett mintákat, és azokon szimulálta különböző nagyságú és elrendezésű nemválaszolások fel- tételezésével az eljárás hatékonyságát. Vizs- gált változója a lakossági fogyasztási kiadás volt, segédváltozóként pedig a rétegzéshez is felhasznált jövedelemdeciliseket alkalmazta.
Eredményei meggyőzően bizonyították, hogy az eljárás különböző nemválaszolási arányok esetén egyaránt lényegesen csökkentette a becslés torzítását.
Kincses Áron ((KSH) társszerzői Tóth Gé- za (KSH) és Nagy Zoltán (Miskolci Tudo- mányegyetem)) „The Economic Spatial Structure of Europe Considered by a Modell- ing Approach” (Európa gazdasági térszerkeze- te modellalapú megközelítés alapján) című előadásában először térképes ábrázolással szemléltette a hagyományos, elméleti megfon- tolások alapján készített ún. magkörzeteket.
Bemutatta a „Kék banán”, a „Bumeráng”, a
„Pentagon”, a „Szőlőfürt” és a „Vörös polip”
elnevezésű elméleti modellek eredményeiként kirajzolódó térszerkezeteket. Ezekkel az elmé- leti megközelítésekkel szemben az előadó és szerzőtársai fizikai analógiák alapján gravitá- ciós modellt építettek, amelyben a definiált erőkre épített egyenletek segítségével hoztak létre egy térszerkezetet statikus és dinamikus megközelítésben. Ez, ugyancsak térképekre kivetítve, megjelenítette a sűrűsödési területet,
valamint az egyes régiókra ható vonzási erő- ket; és az elméleti modellek közül leginkább a
„Kék banán” modell által javasolt szerkezettel mutatott hasonlóságot. Az így kapott struktúra előnye a hagyományos szerkezetekhez képest az, hogy egzakt és jól dokumentált modell- számításokon alapul.
A Bernoulli-szekció végén Várpalotai Vik- tor ((Nemzetgazdasági Minisztérium) társzer- zője Rappai Gábor (Pécsi Tudományegyetem)) tartott előadást „Why Parameters Change over Time? Tale of Correlation and Volatility” (Mi- ért változnak a paraméterek időben? Tanmese a korrelációról és a volatilitásról) címmel. A pre- zentáció egy szellemes, de egyszerű ötletre épült: a regressziós együttható mindig leírható a korrelációs együttható és két változó volatilitását kifejező szórások egyszerű függ- vényeként, így a változó paraméterek is szét- bonthatók ezekre a tényezőkre. A korrelációs együtthatót mintabeli szórásokból becsülve, ez a dekompozíció egy GARCH-modellben külö- nösebb nehézség nélkül elvégezhető. A próba- számítások azt mutatták, hogy az eredmények hasonlatosak ahhoz, amit egy Kálmán-filteres modell maximum likelihood becslése ad. A módszert, melyet a szerzők az idősorok széles körére alkalmazhatónak tartanak, pénzügyi idő- sorok (német (DAX) és angol tőzsdeindexek (FTSE)) példáján mutatták be.
A konferencia második napjának program- ja a Keleti Károly pályázat díjnyertes munkái- nak bemutatásával kezdődött. Mivel a díjnyer- tes pályamunkákat a Statisztikai Szemle lénye- gileg teljes terjedelmükben (illetve cikké szer- kesztett változatukban) közölte 2013. novem- beri számában, itt elegendőnek tartjuk az el- hangzott előadások és előadóik felsorolását. A szekcióban tehát, melyet Szabó István elnö- költ, a következő előadások hangzottak el:
– Hajdu Tamás ((MTA Közgazdasági- és Regionális Tudományos Kutatóközpont) társ- szerzője Hajdu Gábor (MTA Társadalomtu-
dományi Kutató Központ)): Szubjektív jóllét és anyagi helyzet: hogyan befolyásolja a vá- lasztott elemzési módszer a levonható követ- keztetéseket?;
– Kadlecsik Roland (KSH): A feldolgozó- ipari vállalkozások statisztikai elemzése jöve- delmezőségi és hatékonysági mutatók alapján;
– Vastagh Zoltán (KSH): Életstílus vagy státusfogyasztás: a kiadási különbségeket meghatározó tényezők Magyarországon;
–Tóth Gergely ((az Eötvös Loránd Tudo- mányegyetem PhD-hallgatója) társzerzője Daróczi Gergely (a Budapesti Corvinus Egye- tem PhD-hallgatója)): Felhőtlen statisztika a felhőben;
– Varga Éva (KSH): Forrás- és felhaszná- lás táblák kiegyensúlyozása a gyakorlatban.
A konferencia utolsó, ám fontos eseménye az MST tisztújító közgyűlése volt. Vavró Ist- ván levezető elnök először megállapította a ha- tározatképtelenséget, és közölte, hogy fél óra elteltével az újra összehívott közgyűlést, amely akkor a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes lesz, megnyitja. Az idő jobb kihasználása érdekében ekkor került sor a Ke- leti Károly emlékérmek átadására. Ebben az évben az MST rangos szakmai kitüntetését a beérkezett hat jelölt közül a választmány sza- vazatai alapján Herman Sándor, Szép Katalin és Végh Zoltán kapta. A díjazottak nevében Herman Sándor mondott köszönetet az elisme- résért, és egyben méltatta az MST és annak el- nökségének áldozatos munkáját.
Az újra összehívott közgyűlést Soós Lő- rinc, a társaság elnöke vezette. Ismertette a tervezett napirendet, és egy kérdésre válaszol- va elmondta, hogy az Etikai Kódex módosítá- sát az Etikai Testület elnöke távollétében nem tartja időszerűnek és etikusnak. Első napirendi pontként az elnöki beszámoló hangzott el. Az előterjesztő először röviden ismertette az MST pénzügyi helyzetét, majd örömmel állapította meg, hogy a társaság a maga több mint 560
rendszeresen fizető tagjával a legnagyobb civil szervezetek egyike. A társaság kapcsolatrend- szere erős, és az elmúlt években látványosan bővült. A hazai kapcsolatokra példaként emlí- tette a más társaságokkal, illetőleg egyes egye- temekkel kötött megállapodásokat, a nemzet- köziek fejlődését pedig a V6-csoport (Auszt- ria, Csehország, Lengyelország, Magyaror- szág, Szlovákia, Szlovénia) munkájában betöl- tött kezdeményező szereppel, a FENStatS- tagsággal, valamint az ISI rendezvényein való egyre nagyobb közreműködéssel jellemezte.
Soós Lőrinc beszámolójában kiemelte a statisztika népszerűsítéséért szervezett MST- akciók sikerét. Ennek keretében részletesen szólt a statisztika nemzetközi évével kapcsola- tos programsorozatról, valamint a felettébb si- keresnek ítélt Keleti Károly pályázatról. A szakosztályokról szólva elmondta, hogy a munka nagy része azokban folyik, ám a sok jó eredmény mellett nem lehet letagadni a szak- osztályi munka egyenlőtlenségeit sem. Meglá- tása szerint két (a területi és az oktatási) szak- osztály volt, amely munkájával döntő mérték- ben hozzájárult a statisztika népszerűsítése és a statisztikai kultúra javítása érdekében szerve- zett akciók sikeréhez. Az MST tevékenységei között említette a növekvő számú és súlyú közszereplést, valamint azt a karitatív tevé- kenységet, amit a társaság rendszeresen folytat a romániai Csokaly (Fényes Elek szülőfaluja) lakosságának támogatásával. Összességében úgy ítélte meg, hogy az MST működése gaz- dagodott, nyíltabbá vált, és a szervezet sokat tett a fiatalok szakmai fejlődése érdekében. Út- ravalóként a következő elnökségnek azt taná- csolta, folytassa a társaság azt az utat, amely- nek fő jellemzői a statisztikai kultúra iránti el- kötelezettség, a szakmai összefogásra és egy- ségre való törekvés, a statisztika etikájának fejlesztése, nyitás más területek statisztikája és statisztikusai felé, valamint az MST működé- sének kiegyensúlyozottabb finanszírozása.
Az elnök szólt arról is, hogy a mostani tisztújítást előkészítő jelölőbizottság jó munkát végzett. Egyes körök megpróbálták ugyan be- folyásolni a jelölést, de sikertelenül. Ezzel kapcsolatban azt kérte a közgyűléstől, tartóz- kodjék mindenki attól, hogy ilyen befolyáso- lásnak engedjen, és csak saját legjobb meg- győződése alapján szavazzon. Végezetül kö- szönetet mondott mindazoknak – elsősorban Laczka Éva főtitkárnak, az alelnököknek, a vá- lasztmánynak, a rendezvények lebonyolításá- ban közreműködő munkatársaknak – akik se- gítették munkáját a most záródó ciklusban.
Következő napirendi pontként Juhászné Hantos Éva, a számvizsgáló bizottság elnöke ismertette az MST gazdálkodásának fontosabb tényeit. Elmondta, hogy a ciklus indulásakor 2010-ben a társaság vagyona 8 616 ezer Ft volt, ami mára 4 159 ezer Ft-ra csökkent. Bár a bevé- telek lényegileg megduplázódtak (ezen belül egyedül a személyi jövedelemadó 1 százaléká- ból adódó hozzájárulás csökkent), a társaság fo- kozódó aktivitása miatt a kiadások (rendezvé- nyek költségei, Keleti Károly pályadíjak, publi- kációk támogatása, pavilonbérlés stb.) még na- gyobb ütemben nőttek. Mivel a látszólag romló egyenleg mögött tervezett és ésszerűen elköltött összegek állnak, az előterjesztő megállapította, hogy a társaság ebben a ciklusban jól gazdálko- dott, anyagi helyzete stabil.
Ezt követően hozzászólások hangzottak el az elnöki beszámolóhoz. Ezek hangsúlyozták az együttműködés fontosságát az ISI-vel és annak szekcióival, felvetették az örökös tagság kérdését (pontosabban azt, hogy az örökös ta- gok egy része elhunyt, helyüket célszerű lenne betölteni), és szóltak arról, hogy a nemzetközi publikációk jelentőségét, az angol nyelvű meg- jelenés fontosságát nem lehet túlértékelni.
A következő napirendi pont az alapszabály módosítása és néhány ezzel kapcsolatos kérdés megvitatása volt. Elnöki kezdeményezésre a közgyűlés megszavazta az „Örökös tiszteletbe-
li főtitkár” cím létrehozását és odaítélését Laczka Évának. Az elnök a választmány javas- latára előterjesztette a tagdíjak emelésére tett javaslatot, miszerint a rendes tagok éves díja 5 000 Ft-ra, a nyugdíjas tagoké 3 000 Ft-ra emelkedjék. A javaslatot kisebb vita után a közgyűlés megszavazta.
Ezt követte a háromévente esedékes tiszt- újítás. Ennek első lépéseként Probáld Ákos, a jelölőbizottság elnöke ismertette azt az alapos munkát, amelyet az elmúlt hónapokban végez- tek, és amelynek eredményeképp összeállt a jelöltlista. A jelölőbizottság elnöke életrajzi adatok és fényképek (!) kivetítésével bemutat- ta a választmány jelöltjeit. Ezen a ponton Né- meth Zsolt, aki a jelöltek közt szerepelt, hozzá- szólásában kiemelte, hogy az MST-nek minél inkább saját lábára kellene állnia, törekednie kellene új területek és tagok bevonására, ezért ő, mivel nem akarja elvonni a lehetőséget a külső (nem KSH-s) jelöltektől, úgy döntött, nem vállalja a jelöltséget. Ezt követően a köz- gyűlés megszavazta Novák Zoltánt a szavazat- számláló bizottság elnökének, megválasztotta a szavazatszámláló bizottság tagjait, majd a hosszúra nyúlt szavazatszámlálás után, az el- nök kihirdette az eredményeket: az MST elnö- ke Soós Lőrinc, alelnökei Rappai Gábor és Szabó István, főtitkára Laczka Éva, az MST Számvizsgáló Bizottságának elnöke Juhászné Hantos Éva lett. (A többi megválasztott tiszt- ségviselő névsorát az érdeklődők a Statisztikai Szemle 2013. évi 12. számának 1334. oldalán olvashatják.)
A konferencia utolsó akkordjaként Laczka Éva régi-új főtitkár köszönte meg a maga és a többi megválasztott tisztségviselő nevében a tagság bizalmát, és zárta a kiemelkedően sike- resnek ítélt konferenciát.
Hunyadi László ny. egyetemi tanár
E-mail: hunyadi44@gmail.com
