A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A 2010. január 28., csütörtök
Tartalomjegyzék
8/2010. (I. 28.) Korm.
rendelet
A vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól 6471 9/2010. (I. 28.) Korm.
rendelet
A krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI. 24.)
Korm. rendelet módosításáról 6485
10/2010. (I. 28.) Korm.
rendelet
Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet és az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 291/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról 6485 2/2010. (I. 28.) MNB
rendelet
A forint- és az eurobankjegyek utánzatáról 6486
3/2010. (I. 28.) MNB rendelet
A forint- és az euroérmék utánzatáról 6489
4/2010. (I. 28.) FVM rendelet
Az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítõ nemzeti támogatások (top up) 2009. évi igénybevételével kapcsolatos
egyes kérdésekrõl szóló 37/2009. (IV. 3.) FVM rendelet módosításáról 6493 5/2010. (I. 28.) FVM
rendelet
Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási rendjére vonatkozó részletes szabályokról szóló 18/2009. (III. 6.) FVM rendelet, valamint az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében a kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztésére igénybe vehetõ támogatások
részletes feltételeirõl szóló 9/2008. (I. 24.) FVM rendelet módosításáról 6494 3/2010. (I. 28.) IRM
rendelet
A tûzvédelem és a mûszaki mentés különös szabályairól
a büntetés-végrehajtási szervezetnél címû 14/1999. (X. 22.) IM rendelet
módosításáról 6508
5/2010. (I. 28.) ÖM rendelet
A belterületi belvízrendezési célok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenõrzésének részletes
szabályairól 6509
6/2010. (I. 28.) PM–ÖM A helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat 2010. évben
MAGYAR KÖZLÖNY 10. szám
10/2010. (I. 28.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság határozata 7082
11/2010. (I. 28.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság határozata 7085
1014/2010. (I. 28.) Korm.
határozat
Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közremûködõ Erõk (ISAF) mûveleteiben történõ további magyar katonai szerepvállalásról szóló
2186/2008. (XII. 29.) Korm. határozat módosításáról 7088 1015/2010. (I. 28.) Korm.
határozat
Az Oktatásért Közalapítvány alapító okiratának módosításáról 7089
1016/2010. (I. 28.) Korm.
határozat
A 2010. évi központi költségvetés általános tartalékának elõirányzatából
történõ felhasználásról 7090
Tar ta lom jegy zék
III. Kormányrendeletek
A Kormány 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelete
a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól
A Kormány a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény 91. § (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény (a továbbiakban:
költségvetési törvény) IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezetében szereplõ 11. „Vis maior tartalék” cím elõirányzatára terjed ki.
(2) A támogatás célja az egyes természeti károkból adódó indokolt és szükséges védekezési kiadások – részbeni vagy teljes – megtérítése, valamint a 3. § szerint részletezett önkormányzati, kisebbségi önkormányzati tulajdonban lévõ építményekben a vis maior események okozta károk helyreállításának részbeni vagy teljes támogatása.
(3) A benyújtott igények alapján a vis maior tartalék felhasználásáról a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) dönt.
(4) Nem nyújtható támogatás annak a pályázónak, amely
a) a benyújtott támogatási kérelemben valótlan vagy megtévesztõ adatot szolgáltatott,
b) nem járul hozzá ahhoz, hogy a nevét, a támogatás tárgyát, a támogatás összegét, a helyreállítás összköltségét, a védekezés, helyreállítás megvalósítási helyét, idõpontját nyilvánosságra hozzák,
c) nem nyilatkozott arról, hogy a kérelem szabályszerûségének és a támogatás rendeltetésszerû felhasználásának az e rendeletben meghatározott szervek által történõ ellenõrzéséhez hozzájárul.
(5) A támogatás formája vissza nem térítendõ támogatás.
(6) A pénzügyi lebonyolítással (különösen az utalványozással, az elõirányzat átcsoportosításával, a nyilvántartással) kapcsolatos feladatokat a miniszter végzi.
(7) Az elõirányzat felhasználásának vonatkozásában az államháztartás mûködési rendjérõl szóló Korm. rendeletet az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.
Értelmezõ rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában:
1. vis maior: olyan, alapvetõen a természeti erõk által okozott esemény, amelynek bekövetkezése egyrészt nem elõre kiszámítható, másrészt emberi beavatkozás kevés ahhoz, hogy elhárítsa,
2. beruházás: a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. § (4) bekezdésének 7. pontjában meghatározott tevékenység,
3. fejlesztés: a beruházás és a felújítás, valamint immaterális javak beszerzése,
4. felújítás: a számviteli törvény 3. § (4) bekezdésének 8. pontjában meghatározott tevékenység,
5. földcsuszamlás: a természetes egyensúlyát vesztett lejtõ vagy csúszólap mentén mozgó földtömeg, amely
közintézményt vagy legalább három beépített ingatlant érint, illetve a csuszamlás árvizet vagy más
katasztrófahelyzetet idézhet elõ,
9. saját forrás: a helyi önkormányzatok által képviselõ-testületi, közgyûlési határozattal jóváhagyott, illetõleg a képviselõ-testület, közgyûlés költségvetési rendeletébe foglalt felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatával, többcélú kistérségi társulás esetén a társulási tanács határozatával önerõként jóváhagyott forrás, 10. többcélú kistérségi társulás: a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény
alapján létrejött önkormányzati társulás,
11. megelõzõ munkálatok: minden olyan munkálat, amely a káresemények megelõzésére szolgál és nem közvetlenül a védekezéssel és kárelhárítással függ össze, így különösen a káreseményt megelõzõ csatorna-, illetve ároktisztítás, takarítási munkálatok.
Támogatási alapelvek
3. § (1) A helyi önkormányzat támogatást igényelhet
a) az elõre nem látható természeti vagy más eredetû veszély miatt szükségessé váló, indokolt védekezés többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatására, valamint
b) az önkormányzati, kisebbségi önkormányzati tulajdonban lévõ építményt (kötelezõ feladatok ellátását szolgáló épületet, utat, hidat, kompot, ár- és belvízvédelmi létesítményt, közmûvet és mûtárgyait) sújtó, elõre nem látható természeti vagy más károk helyreállításának részbeni támogatására a biztosításból vagy egyéb módon megtérülõ károk figyelembevételével.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján az önkormányzatokkal azonos feltételek mellett támogatást igényelhet a többcélú kistérségi társulás, amennyiben a tulajdonában levõ épületet elõre nem látható természeti vagy más kár sújtja.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben támogatás – az ár- és belvízvédelmi létesítmények kivételével – kizárólag akkor igényelhetõ, ha a károk az önkormányzat kötelezõ feladat ellátását szolgáló épületében, épületrészében következtek be, illetve – utak, hidak, kompok esetében – a károsodás a helyi közlekedés biztonságát veszélyezteti.
(4) A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás az elõre nem látható, váratlan esemény bekövetkezésétõl, illetõleg – védekezési kiadások esetén – a védekezés megkezdésétõl számított 5 munkanapon belül az 1. melléklet szerinti adatlapon elektronikusan – a miniszter által mûködtetett ebr42 rendszerben (http://ebr42.otm.gov.hu) –, továbbá faxon bejelentést tegyen önkormányzatokért felelõs miniszter által vezetett minisztérium részére (a továbbiakban: minisztérium) a vis maior eseményrõl. A bejelentésre nyitva álló határidõ elmulasztása jogvesztõ.
(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a miniszter a bejelentést követõen haladéktalanul megkeresi az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságot (a továbbiakban: OKF), amely 5 munkanapon belül a 2. melléklet szerinti adatlapon – elektronikusan az ebr42 rendszerben – köteles tájékoztatást nyújtani a bejelentés valódiságáról, a vis maior esemény jellegérõl, a védekezési munkálatok szükségességérõl. Ennek igazolására az OKF illetékes területi igazgatósága helyszíni ellenõrzést is folytat.
(6) A bejelentést követõen haladéktalanul – legkésõbb 20 munkanapon belül – a területileg illetékes államigazgatási hivatal által kinevezett és koordinált, legalább 2 fõs bizottság helyszíni vizsgálatot végez (a továbbiakban: elõzetes helyszíni vizsgálat). Az elõzetes helyszíni vizsgálatban részt vesz a területileg illetékes államigazgatási hivatal, az OKF területi igazgatósága, továbbá az államigazgatási hivatal felkérése alapján:
a) ár-, illetve belvíz elleni védekezés esetében a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, b) utakban, kompokban, hidakban keletkezett károk esetében a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ képviselõje.
(7) A (6) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatásáról a 3. melléklet szerinti jegyzõkönyvet elektronikusan – az ebr42 rendszerben – kell kiállítani.
(8) Pince-, illetve partfalomlás, valamint földcsuszamlás esetén a támogatás igénylésének további feltétele, hogy az önkormányzat az esemény bekövetkezésétõl számított 5 munkanapon belül az 1. melléklet szerinti adatlapon az ebr42 rendszerben, továbbá faxon bejelentést tegyen a településfejlesztésért és településrendezésért felelõs miniszter által kinevezett szakértõi bizottság felé. A bejelentésre nyitva álló határidõ elmulasztása jogvesztõ.
A szakértõi bizottság a bejelentést követõen haladéktalanul – legkésõbb 11 munkanapon belül – a helyszínen megvizsgálja a káreseményt, és azt a 4. melléklet szerinti veszélyeztetettségi kategóriába sorolja, majd errõl az ebr42 rendszerben továbbá faxon tájékoztatja az önkormányzatot.
(9) Támogatás – pince-, illetve partfalomlás, valamint földcsuszamlás kivételével – csak a káresemény bekövetkezését
megelõzõ állapot visszaállítására igényelhetõ. Nem igényelhetõ támogatás a vis maior keretbõl az elmaradt
felújításból, karbantartásból eredõ, korábban megelõzhetõ károk helyreállítására, új beruházásra, fejlesztésre, illetve felújítási elõirányzatok pótlására.
(10) A települést ért különösen súlyos természeti csapás esetében, amelynek következtében a lakóépületek jelentõs része életveszélyessé vált, illetve helyre nem állítható, kivételesen a támogatás a lakosság egyszeri, rendkívüli szociális támogatására is kiterjedhet. A lakossági támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben elõírt eljárási szabályokkal egyezõen az önkormányzati kötelezettségbõl eredõ kiadások (átmeneti segély nyújtása a létfenntartást veszélyeztetõ rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére az életveszély megszüntetéséhez) részbeni vagy teljes megtérítését jelenti. Ez a támogatás a kárt szenvedett lakosok biztonságát szolgálja, az ingatlan helyreállításának vagy újjáépítésének fedezetét nem tartalmazza. A támogatás elõleg formájában is folyósítható a 7. § (2) bekezdésben részletezett eljárás szerint.
A támogatás igénylése
4. § (1) Az önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás az 5. melléklet szerinti adatlapon rögzített támogatási kérelmét – a (3) bekezdés szerinti kötelezõ mellékletek becsatolásával – a 3. § (4) bekezdése szerinti bejelentést követõ 22 munkanapon belül köteles benyújtani papír alapon egy eredeti és egy másolati példányban a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervének (a továbbiakban: Igazgatóság), továbbá egy másolati példányban a területileg illetékes államigazgatási hivatalnak. A benyújtási határidõ meghosszabbítására nincs lehetõség, annak elmulasztása jogvesztõ.
(2) A kérelemben meg kell határozni a védekezés, illetve helyreállítás kezdési és befejezési határidejét. Az Igazgatóság megvizsgálja a kérelmet, és hiányosság észlelése esetén az Áht. 64/B. § (3) bekezdése alapján az önkormányzatot, többcélú kistérségi társulást hiánypótlásra szólítja fel. A hiány pótlásáról a felszólítás kézhezvételétõl számított 5 munkanapon belül – elektronikusan és papír alapon is – gondoskodni kell az Igazgatóság és a területileg illetékes államigazgatási hivatal felé. Amennyiben az önkormányzat a hiánypótlásnak a megadott határidõn belül nem tesz eleget, vagy nem megfelelõen teljesíti azt, az Igazgatóság a támogatási igényt nem továbbítja, és errõl tájékoztatja a minisztert és a kérelmet benyújtót. Az Igazgatóság a pályázatokat papír alapon egy eredeti példányban részletes véleményének egyidejû csatolásával küldi meg a minisztérium részére.
(3) A támogatási kérelem kötelezõ mellékletei:
a) az ebr42 rendszerben elektronikusan rögzített, és kitöltést követõen kinyomtatható 5. melléklet szerinti vis maior pályázati adatlap, továbbá amennyiben az önkormányzat már elvégzett védekezési/helyreállítási munkálatokhoz igényel támogatást, úgy a költségeket alátámasztó bizonylatok, számlák, vállalkozói/megbízási szerzõdések, megrendelések hiteles másolata;
b) a károsodás szempontjából illetékes, szakértõi névjegyzékben szereplõ mûszaki szakértõ által készített nyilatkozat, amely tartalmazza:
ba) a keletkezett károk tételes felsorolását (a kár helye, mértéke), a károk kialakulásának okait,
bb) a károsodott építmény általános jellemzését (építés éve, legutóbbi felújítás dátuma, karbantartás gyakorisága – tételesen felsorolva a felújítás, karbantartás munkálatait és idõpontját –, építés technológiája stb.),
bc) az utakban, hidakban, kompokban keletkezett károk esetén a közlekedés biztonságára vonatkozó nyilatkozatot indokolással (az adott kár mennyire és miben veszélyezteti a közlekedés biztonságát, illetve milyen helyreállítási munkálatok szükségesek a biztonságos közlekedés megteremtéséhez),
bd) az építmény károsodás elõtti állapotnak megfelelõ helyreállítására vonatkozó javaslatot, a helyreállítás költségeinek tételes bemutatását;
c) a képviselõ-testület, illetve társulási tanács határozata arról, hogy ca) a káreseményhez kapcsolódóan milyen biztosítással rendelkezik, cb) más – a tulajdonában lévõ – épületben ezt a feladatát nem tudja ellátni,
cc) saját erejébõl – részben vagy egészében – a vis maior helyzetet nem tudja megoldani,
cd) vállalja a károsodott ingatlanra – az 5. § (10) bekezdése szerinti – értékkövetõ biztosítás megkötését;
e) a rendkívüli idõjárás által közvetlenül okozott károk esetében az Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása az idõjárási körülményekrõl;
f) a bejelentett védekezési eseményekrõl, károkról készített fotódokumentáció;
g) az OKF tájékoztatója, illetve helyszíni ellenõrzés jegyzõkönyvét tartalmazó 2. melléklet;
h) az elõzetes helyszíni vizsgálat jegyzõkönyvét tartalmazó 3. melléklet;
i) a pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás kárelhárítás tekintetében a településfejlesztésért és településrendezésért felelõs miniszter által kinevezett szakértõi bizottság támogató vagy elutasító javaslatot tartalmazó szakvéleménye (4. melléklet);
j) az önkormányzati, kisebbségi önkormányzati és a társulási tulajdon igazolása (30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolata);
k) amennyiben az önkormányzat adósságrendezési eljárás alatt áll, úgy a bíróság által az adósságrendezés megindításáról szóló jogerõs végzés hiteles másolati példánya;
l) az 5. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti magasabb mértékû támogatás igénylése esetén az önkormányzat költségvetési rendelete;
m) a miniszter által a kérelmek elbírálása során egyedileg meghatározott, a káresemények, illetve a bekövetkezett károsodások megfelelõ vizsgálatához szükséges egyéb dokumentumok.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti szakértõnek függetlennek kell lennie a kérelmet benyújtó önkormányzattól, többcélú kistérségi társulástól és a helyreállítás késõbbi kivitelezõjétõl egyaránt.
(5) Ár- és belvíz-védekezési költségek elszámolásával kapcsolatos kérelmek esetén – kizárólag a védekezési költségek vonatkozásában – a (3) bekezdés b), ca), cb), cd), d), e), h) és i) pontjában megjelölt dokumentumok csatolása nem kötelezõ.
5. § (1) Az igényelhetõ, illetve megítélhetõ támogatás mértéke a védekezési költségek támogatására vonatkozó vis maior kérelem esetén alapesetben a költségek 70%-a. Helyreállításra vonatkozó kérelem esetén a támogatás maximális mértéke a károsodott építmény jellegétõl függõen:
a) utak, hidak, kompok károsodása esetén alapesetben a helyreállítás költségeinek 60%-a, b) pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás esetén alapesetben a helyreállítás költségeinek 70%-a,
c) oktatási, kulturális, szociális, illetve egészségügyi intézmények károsodása esetében alapesetben a helyreállítás költségeinek 70%-a,
d) egyéb kötelezõ feladatot ellátó épületek károsodása esetében alapesetben a helyreállítás költségeinek 60%-a, e) ár- és belvízvédelmi építmények károsodása esetében a helyreállítás költségeinek 70%-a.
Amennyiben az önkormányzat vagy többcélú kistérségi társulás a c), illetve d) pont szerinti épületre a káresemény idõpontjában is biztosítással rendelkezik, vagy ha az adott ingatlanra nem köthetõ biztosítás, úgy a támogatás maximális mértéke 15 százalékponttal magasabb lehet. Amennyiben az ingatlanra nem köthetõ biztosítás, ezt a tényt az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás legalább három, országos biztosítótársaság – káreseményt megelõzõen kiadott – nyilatkozatával igazolja az Igazgatóság felé.
(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb, de legfeljebb a helyreállítási, védekezési költségek 90%-ának megfelelõ mértékû támogatást igényelhet, illetve a miniszter magasabb mértékû támogatást nyújthat abban az esetben, ha az önkormányzat
a) a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérõl szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellékletében szerepel, vagy
b) 2008-ban és 2009-ben az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ helyi önkormányzatok támogatásában részesült,
c) teljesítõképességét a felmerült károk helyreállítására jelentõsen meghaladja, feltéve, hogy a vis maior esemény rövid idõszakon belül ismétlõdõ természeti vagy idõjárási csapások következményeként alakult ki, és az adott térségben több települést is érintett.
(3) A többcélú kistérségi társulás az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb mértékû támogatást igényelhet, illetve a miniszter magasabb mértékû támogatást nyújthat abban az esetben, ha a társulás a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. mellékletében szereplõ kistérségben jött létre.
(4) A pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás kárelhárítás esetén a településfejlesztésért és településrendezésért felelõs
miniszter által kinevezett szakértõi bizottság szakvéleményében szereplõ veszélyességi kategóriát is figyelembe kell
venni a támogatás mértékének meghatározásánál.
(5) A védekezéssel összefüggõ, elismerhetõ költségekhez az érintett önkormányzatot 100%-os támogatás illeti meg, amennyiben azok a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet idõszakában keletkeztek. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény melléklete szerinti kötelezõ feladatot ellátó, önkormányzati tulajdonú építmények helyreállításához 100%-os támogatás illeti meg az önkormányzatot, amennyiben az esemény idõpontjában adósságrendezési eljárás alatt áll.
(6) A költségek között nem számolhatók el a) a gépbeszerzések,
b) a megelõzõ munkálatok, c) a fejlesztések,
d) a rovar- és kártevõirtás költségei, e) a folyó jellegû mûködési kiadások.
(7) Utakban, járdákban keletkezett károk esetén kizárólag a károsodott szakasz olyan jellegû helyreállítása támogatható, amely a helyi közlekedés biztonságának visszaállítását szolgálja. Külterületen, illetve árterületen levõ utak helyreállításához támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha azok lakott külterület megközelítését szolgálják.
(8) Ár-, illetve belvíz elleni védekezés esetén a védelmi készültség megkezdésének napjától a készültség megszüntetését követõ 22 munkanapig tartó idõszakban kiállított számlával, bizonylattal igazolható költségek számolhatók el.
(9) Nem támogathatók azon kérelmek, amelyeknél a védekezési költségek biztosítása, illetve a jelzett károk helyreállítása az önkormányzattól, többcélú kistérségi társulástól a rendelkezésére álló források alapján elvárható.
(10) Amennyiben a kárt szenvedett önkormányzati, kisebbségi önkormányzati, többcélú kistérségi társulási tulajdonú épületre az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás nem rendelkezik értékkövetõ biztosítással, úgy a támogatás igénylésének feltétele, hogy a képviselõ-testület, illetve társulási tanács határozatot hoz arról, hogy az épületre határozatlan idõtartamú biztosítást köt, és vállalja annak négy éven keresztüli fenntartását.
(11) Az önkormányzatnak, többcélú kistérségi társulásnak a 7. § (4) bekezdés szerinti elszámolással egyidejûleg kell igazolnia a biztosítási szerzõdés megkötését az Igazgatóság felé. Ezt követõen az önkormányzat köteles valamennyi szerzõdéssel kapcsolatos változásról tájékoztatni az Igazgatóságot. Az Igazgatóság jogosult a szerzõdés meglétét évente ellenõrizni. Amennyiben nem történik biztosítási szerzõdéskötés, vagy a biztosítás négy éven belül az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás felmondásából, vagy a díj nem fizetésébõl megszûnik, akkor a támogatást vissza kell fizetni a költségvetés javára.
(12) A (10)–(11) bekezdésben foglalt feltétel alól mentesül az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, ha az adott ingatlanra nem köthetõ biztosítás. Ezt a tényt az önkormányzat, többcélú kistérségi társulás legalább három, országos biztosítótársaság nyilatkozatával igazolja az Igazgatóság felé.
6. § A területileg illetékes államigazgatási hivatal a pályázati dokumentáció alapján az 5. melléklet szerinti adatlapon a szakértõi nyilatkozatok alapján észrevételt tesz a Vis maior eseményekkel kapcsolatos költségekrõl és az igényelt támogatás segítségével megvalósítandó feladatokról.
7. § (1) A támogatási igényekrõl – a területileg illetékes államigazgatási hivatal 6. § szerinti véleményének figyelembevételével – a miniszter dönt. Az utalványozás és az elõirányzat-felhasználás módosításának alapdokumentuma a miniszter által jóváhagyott döntésrõl készült feljegyzés. A támogatásokat a minisztérium – e feljegyzésen alapuló – utalványozása alapján a Kincstár folyósítja.
(2) Különösen súlyos természeti, a település nagyobb részét érintõ károk (pl. földrengés, árvíz, lakott területen belüli nagy kiterjedésû belvíz, tornádó, tûzvész, robbanás, pince- vagy partfalomlás) mérséklésére a támogatás azonnali segítségnyújtásként, elõleg formájában is folyósítható a miniszter elõzetes döntésével, a kedvezményezettet terhelõ elszámolási kötelezettséggel.
(3) Vis maior tartalékból történõ támogatás kifizetése a következõ évre nem vihetõ át.
(4) A támogatott önkormányzat, többcélú kistérségi társulás (a továbbiakban: Támogatott) a támogatás felhasználásáról
– a befejezési határidõt követõ 22 munkanapon belül, de legkésõbb a támogatásnak az önkormányzat, társulás
c) a helyreállításhoz, illetve védekezéshez kapcsolódó saját kivitelezésben végzett helyreállítás esetén belsõ bizonylat és kimutatás a felmerült költségekrõl (pl. géphasználat, üzemanyag stb.),
d) a helyreállításhoz, illetve a védekezéshez kapcsolódó vállalkozói szerzõdések, megbízási szerzõdések, megrendelõk, árajánlatok hiteles másolata,
e) a mûszaki átadás-átvételi jegyzõkönyv hiteles másolata (építés esetén),
f) építmény helyreállításához nem kapcsolódó vis maior esemény esetén teljesítés igazolás hiteles másolata a munka teljesítésérõl,
g) építési napló hiteles másolata (építéssel történõ helyreállítás esetén),
h) bankbizonylatok hiteles másolata a kapott támogatás összegérõl, valamint a számlák ellenértékének átutalásáról, i) készpénzes fizetés esetén kinyomtatott pénztárnapló, illetve a bankszámlakivonat hiteles másolata
a pénzfelvételrõl, valamint a bevételi és kiadási pénztárbizonylat hiteles másolata,
j) kinyomtatott banknapló és fõkönyvi kivonat a kapott támogatás, a számlák, valamint azok kiegyenlítésének lekönyvelésérõl,
k) tárgyi eszköz karton építmény esetén,
l) helyreállítás/védekezés befejezése utáni fotódokumentáció (elektronikusan cd-n vagy színes nyomtatásként), m) biztosítással, kártérítéssel kapcsolatos dokumentumok hitelesített másolatai (amennyiben az épületre nem lehet
egyik biztosítónál sem biztosítást kötni, akkor az errõl szóló nyilatkozat három különbözõ országos biztosítótársaság részérõl), továbbá
n) a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzések esetében az eljárás lefolytatását igazoló iratok másolata becsatolásával köteles az Igazgatóság és a területileg illetékes államigazgatási hivatal felé – papír alapon és a 6. melléklet tekintetében elektronikus úton is az ebr42 rendszerben – elszámolni.
(5) Az elszámolás elfogadását megelõzõen – a területileg illetékes államigazgatási hivatal által koordinált – elõzetes helyszíni vizsgálatban részt vevõ szervek képviselõibõl álló legalább kétfõs bizottság a helyszínen ellenõrzést folytat, melyrõl 5 munkanapon belül értesíti az Igazgatóságot.
(6) Az elszámolásokról, illetve az esetleges visszafizetési kötelezettség elõírásáról az Igazgatóság dönt, amelyrõl értesíti a Támogatottat és a minisztert. Az Igazgatóság ellenõrzi az esetleges visszafizetési kötelezettség teljesítését.
(7) Amennyiben a Támogatott a támogatást vagy annak egy részét jogtalanul vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használta fel, vagy a munka a tervezettnél alacsonyabb összköltséggel valósult meg, akkor a támogatásról vagy meghatározott részérõl haladéktalanul köteles lemondani, és a támogatást a központi költségvetés javára visszafizetni. A jogtalanul igénybe vett összeg után a Támogatott a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelõ mértékû kamatot fizet a jogtalan igénybevétel napjától a visszafizetés napjáig.
Átmeneti és záró rendelkezések
8. § (1) Az e rendelet hatálybalépéséig a helyi önkormányzatok vis maior támogatása és a vis maior tartalék elõirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 33/2009. (II. 20.) Korm. rendelet alapján el nem bírált és 2009. december 5-éig nem továbbított kérelmeket, és bejelentett káreseményeket a regionális fejlesztési tanácsok legkésõbb 2010.
január 31-éig kötelesek megküldeni a miniszternek.
(2) Amennyiben az 5. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti magasabb mértékû támogatás igénylése esetén az önkormányzatnak, illetve a többcélú kistérségi társulásnak a vis maior kérelem benyújtásáig nem áll rendelkezésére az adott évi költségvetésérõl szóló önkormányzati rendelet, illetve a társulási tanácsi határozata, akkor annak elfogadását követõ 8 munkanapon belül azt pótlólagosan be kell nyújtania az Igazgatóságnak.
(3) A tárgyév december 5-ét követõen beérkezett kérelmekrõl a miniszter a tárgyévet követõ év elõirányzata terhére dönthet.
9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba.
(2) A helyi önkormányzatok vis maior támogatása és a vis maior tartalék elõirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 33/2009. (II. 20.) Korm. rendelet, valamint a 8. § (1) bekezdése 2010. december 31-én hatályát veszti.
Bajnai Gordon s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelethez
BEJELENTÕ ADATLAP
VIS MAIOR támogatás igénylésére
1. Önkormányzat/Többcélú kistérségi társulás neve:
2. Önkormányzat/Többcélú kistérségi társulás címe:
3. Kapcsolattartó neve:
4. Telefon:
5. E-mail:
6. Fax:
7. Vis maior esemény megnevezése (több is választható): (az elõre nem látható természeti vagy más eredetû veszély miatt szükségessé váló
védekezés, önkormányzati épület, út, híd, komp, ár-, belvízvédelmi létesítmény, közmû és mûtárgyai, pince-
partfal) 8. Vis maior esemény pontos idõpontja:
9. Vis maior esemény és rövid leírása a helyszín megjelölésével (ingatlan károsodása esetén a pontos cím és helyrajzi szám megjelölése is szükséges):
10. Helyreállítás elõzetesen becsült költségigénye:
11. Helyreállítás várható kezdési határideje:
12. Helyreállítás várható befejezési határideje:
13. Helyreállítás várható pénzügyi forrásösszetétele:
a) Saját forrás: Ft %
b) Egyéb források (pl. biztosítás): Ft %
c) Elõzetesen becsült igény: Ft %
A 13. c) szerinti elõzetesen becsült igény megegyezik a 10.–13.a)–13.b) eredményével Kelt: ..., 20... év ... hó ... nap
P. H.
... ...
polgármester/elnök (kör)jegyzõ/munkaszervezet vezetõ
2. melléklet a 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelethez
ADATLAP
Az OKF tájékoztatójához, helyszíni ellenõrzés jegyzõkönyvéhez
1. Önkormányzat/Többcélú kistérségi társulás neve:
Helyszíni ellenõrzés jegyzõkönyve
Helyszíni ellenõrzéssel [kizárólag a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti védekezés esetében] kapcsolatos adatok:
Helyszíni ellenõrzés idõpontja:
Helyszíni ellenõrzés megállapításai:
Kelt: ..., 20... év ... hó ... nap P. H.
... ...
Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részérõl: Önkormányzat részérõl:
Név: Név:
Beosztás: Beosztás:
Telefon: Telefon:
3. melléklet a 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelethez
Elõzetes helyszíni vizsgálat jegyzõkönyve Az ellenõrzés tárgya:
A jegyzõkönyv felvételének helyszíne:
A jegyzõkönyv felvételének idõpontja:
Az ellenõrzéshez felhasznált iratok:
Jelen vannak
Önkormányzat/Társulás részérõl:
Regionális Államigazgatási Hivatal részérõl:
Beosztás: Beosztás:
Telefon: Telefon:
Fax: Fax:
Email: Email:
P. H.
...
P. H.
...
Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részérõl:
Megyei Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
részérõl:
Beosztás: Beosztás:
Telefon: Telefon:
Fax: Fax:
Email: Email:
P. H.
...
P. H.
...
Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
részérõl:
Pince- és Partfalveszély Elhárítási Szakértõi
Bizottság részérõl:
Beosztás: Beosztás:
Telefon: Telefon:
Fax: Fax:
Email: Email:
P. H.
...
P. H.
...
Önkormányzati Minisztérium részérõl:
Egyéb felkért szerv (megnevezése és név):
Beosztás: Beosztás:
Telefon: Telefon:
Fax: Fax:
Email: Email:
P. H.
...
P. H.
...
Vis maior esemény adatai:
Vis maior esemény leírása:
Sor-
szám Vis maior esemény megnevezése Település Utca Házszám Hrsz.
Érintett alapterület
(m2, fm)
1.
2.
3.
4.
Védekezési fokozat mértéke:
Védekezési fokozat elrendelésének idõpontja:
Védekezési fokozat megszüntetésének idõpontja:
Védekezés kezdési ideje:
Védekezés befejezési ideje:
Megállapítások
A kár önkormányzati/Többcélú Kistérségi Társulási tulajdonban keletkezett (igen/nem):
A káreseményt az önkormányzat idõben
– 5 munkanapon belül – bejelentette (igen/nem/nem vonatkozik):
A bejelentett esemény vis maiornak tekinthetõ-e (igen/nem):
Indokolás:
A helyreállítás megvalósításával kapcsolatos egyéb megállapítások:
Záradék:
Megjegyzés: A jegyzõkönyvet a helyszíni vizsgálat lefolytatásánál jelenlévõ személyeknek kell aláírnia. A jelenlévõk az
esetleges külön véleményt „A helyreállítás megvalósításával kapcsolatos egyéb megállapítások” rovatban rögzíthetik.
4. melléklet a 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelethez
Veszélyeztetettségi kategóriákba való besorolás és szöveges értékelés
Kategória Kategória leírása/Szöveges értékelés Besorolás
1.
kategória
A földtani környezet tönkremenetele (beszakadás, omlás, gyors ütemû csuszamlás) a település mûködését különösen veszélyezteti, hatására közintézmények mûködtetése, illetve lakóépületek használata életveszélyes;
belterületi szakaszt érintõ, országos közforgalmú vasutak, közutak, közmûvek sérültek, forgalomlezárás vált szükségessé, a vízi- és energiaellátás szünetel.
Kerülõútként nincs figyelembe vehetõ szilárd burkolatú, megfelelõ teherbírású út.
2.
kategória
Az 1. kategóriában felsoroltak 2. földtani kategóriájú* földmozgásokkal veszélyeztetettek. A földtani környezet tönkremenetele a település érintett részének megközelítését sem a veszélyeztetett úton, sem más irányból nem teszi lehetõvé. Az érintett szakaszon mûködõ közmûvek megsérültek, de kiváltásuk megoldható.
3.
kategória
Az 1. kategóriában felsoroltak 3. földtani kategóriájú földmozgásokkal
veszélyeztetettek. 2. földtani kategóriájú mozgások gyûjtõutakat és lakóövezeti utakat, közmûveket veszélyeztetnek. 1. földtani kategóriájú mozgások a település élete szempontjából gazdaságilag fontos, külterületre vezetõ utakat, pince-, illetve pihenõövezetekben lévõ gazdasági építményeket, utakat, közmûveket veszélyeztetnek.
4.
kategória
4., 5. földtani kategóriájú földmozgások az 1. kategóriában felsoroltakat, 3. földtani kategóriájú mozgások kiszolgáló és lakóövezeti utakat, 2. földtani kategóriájú mozgások a település élete szempontjából gazdaságilag fontos, külterületre vezetõ utakat, pince-, illetve pihenõövezetekben lévõ gazdasági építményeket, utakat, közmûveket veszélyeztetnek.
5.
kategória
A helyszín állapota gyors beavatkozást nem igényel, mivel a megvédendõ objektumok helyzetébõl, távolságából adódóan a további mozgások esetén sem kell azok veszélyeztetésével rövid távon számolni.
Szakértõi vélemény:
* A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal által megállapított földtani veszélyességi kategóriát kell érteni.
Kelt: ..., 20... év ... hó ... nap
P. H. ...
Pince- és Partfalveszély Elhárítási Szakértõi Bizottság részérõl:
Beosztás:
Telefon:
Fax:
Email:
5. melléklet a 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelethez Vis maior pályázati adatlap
1. A kérelmezõ önkormányzat/többcélú kistérségi társulás adatai:
Önkormányzat/többcélú kistérségi társulás neve:
Önkormányzat/többcélú kistérségi társulás címe:
Település Irányítószám Utca Házszám Kapcsolattartó személy/pályázatkészítõ Telefon
Fax Email
2. Kérelemhez kapcsolódó adatok Káresemény idõpontja:
A káresemény rövid leírása:
3. A káresemény helyszínének és mennyiségi mutatóinak ismertetése:
adatok forintban
Sor- szám
Vis maior esemény megnevezése (az elõre nem látható természeti vagy más eredetû veszély miatt szükségessé váló védekezés, önkormányzati épület, út, híd,
komp, ár-, belvízvédelmi létesítmény, közmû és mûtárgyai, pince- partfal stb.)
Rövid leírás Település Utca, házszám Hrsz.
Érintett alapterület
(m2, fm)
A szakértõi nyilatkozat szerinti megvaló-
sítandó munkafeladat:
Mennyiség Egységár Nettó Bruttó
Számlával eddig alátámasztva
összesen bruttó
Számla sorszáma
Állam- igazgatási
Hivatal észrevétele a szakértõi nyilatkozat alapján
1.
2.
3.
4.
ARKÖZLÖNY
•
2010.évi10.szám5. 3. § (6) bek. szerinti elõzetes helyszíni vizsgálat idõpontja:
6. A helyreállítás megkezdésének idõpontja:
7. A helyreállítás tervezett befejezési idõpontja:
8. Védekezési fokozat elrendelésének idõpontja:
Védekezési fokozat mértéke:
Védekezés megszüntetésének idõpontja:
A 8. pont ár- vagy belvíz elleni védekezés esetén töltendõ 9. A 3. pontban bemutatott költségek részletezése,
költségelõirányzata Tárgyi eszközökben keletkezett kár helyreállítása
Védekezési költség
Egyéb költségek összesen (1-5. pontok összesen):
1. OMSZ igazolás díja 2. szakértõi díj 3. tervezési költségek 4. mûszaki ellenõrzési díj 5. egyéb költségek Nettó költségek összesen:
Vissza nem igényelhetõ ÁFA Bruttó költségek összesen:
10. A helyreállítás pénzügyi forrásösszetétele (vis maior támogatás nélkül)
Önerõ Hitel
Biztosító kártérítése Egyéb támogatás
Források összesen (vis maior támogatás nélkül)
MAGYARKÖZLÖNY
•
2010.évi10.szám11. Vis maior támogatás igénylésének jogcímei:
Az 5. § (2) bek. a) pontjának megfelel (igen/nem)
Önhikiben 2008. és 2009. évben részesült (igen/nem)
Az 5. § (2) bek. c) pontjának megfelel (igen/nem)
Az önkormányzat adósságrendezési eljárás alatt áll (igen/nem)
Védekezési költséghez igényelt támogatás a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet kihirdetése esetén
Védekezési költséghez igényelt támogatás vészhelyzet kihirdetése nélkül
Helyreállítási költségéhez igényelt támogatás
Igényelt támogatás utak, hidak, kompok károsodása esetén
Igényelt támogatás pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás esetén
Az oktatási, kulturális, szociális, illetve egészségügyi intézmények károsodása esetében biztosítással, illetve arra vonatkozó igazolással, hogy az adott ingatlanra nem köthetõ biztosítás rendelkezik-e
Igényelt támogatás oktatási, kulturális, szociális, illetve egészségügyi intézmények károsodása esetén
Egyéb kötelezõ feladatot ellátó intézmények károsodása esetében biztosítással, illetve arra vonatkozó igazolással, hogy az adott ingatlanra nem köthetõ biztosítás rendelkezik-e
Igényelt támogatás egyéb kötelezõ feladatot ellátó, illetve ár- és belvízvédelmi
építmények károsodása esetén Vis maior támogatás összesen:
Nyilatkozat:
ARKÖZLÖNY
•
2010.évi10.szám6. melléklet a 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelethez
Adatlap a vis maior támogatás elszámolásához
1. Támogatott Önkormányzat/Többcélú kistérségi társulás 2. Vis maior esemény rövid leírása
3. Tervezett kezdési idõpont 4. Tervezett befejezési idõpont 5. Tényleges kezdési idõpont 6. Tényleges befejezési idõpont
7. Vis maior esemény bekövetkezésének idõpontja 8. Támogatás jóváírásának idõpontja
9. Támogatott (elismert) bruttó helyreállítási költség (Ft) 10. Folyósított támogatás (Ft)
11. Folyósított támogatás az elismert költség %-ában (10./9.) 12. Helyreállítás/védekezés tényleges bruttó költsége (Ft) 13. Tényleges bruttó költség alapján elismerhetõ támogatás
(Helyreállítás/védekezés tényleges bruttó költsége * Folyósított támogatás az elismert költség %-ában) (12.*11.) 14. A támogatott mûszaki tartalomra felhasznált támogatás, mely
nem lehet magasabb mint a 13. pont szerinti elismerhetõ támogatás (Ft)
15. Visszafizetendõ támogatás (Ft) [10.–14.]
Számlaösszesítõ a vis maior támogatás elszámolásához
Sor-
szám Számla kiállítója
Számla sorszáma/egyéb
bizonylatok
Számla/egyéb
bizonylatok kelte Teljesítés dátuma Nettó összeg Áfa Bruttó összeg
1. 0
2. 0
3. 0
4. 0
5. 0
6. 0
7. 0
8. 0
9. 0
10. 0
11. 0
12. 0
13. 0
14. 0
15. 0
Összesen 0 0 0
Kelt:
P. H. P. H.
... ...
polgármester/elnök Jegyzõ/munkaszervezet vezetõ
A Kormány 9/2010. (I. 28.) Korm. rendelete
a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI. 24.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következõket rendeli el:
1. § A krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Nem jogosult támogatásra az a személy,]
„a) akinek a kérelem benyújtását megelõzõ 12 naptári hónap folyamán 15 ezer forintot meghaladó összegben átmeneti segélyt állapítottak meg,”
2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
(2) Az R.
a) 1. § (1) bekezdés a) pontjában a „(2009-ben 57 815 forintot)” szövegrész helyébe a „(a 2010. február 1-jét megelõzõen benyújtott kérelem esetén az 57 815 forintot, az ezt követõen benyújtott kérelem esetén a 60 236 forintot)” szöveg,
b) 2. § (2) bekezdésében a „2010. január 31-e” szövegrész helyébe a „2010. április 30-a” szöveg, c) 5. § (3) bekezdésében a „2010. január 15-éig” szövegrész helyébe a „2010. április 15-éig” szöveg, d) 6. § (1) bekezdésében a „2010. január 31-éig” szövegrész helyébe a „2010. április 30-áig” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti az R. 5. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérõl szóló törvény” szövegrész.
Bajnai Gordon s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 10/2010. (I. 28.) Korm. rendelete
az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának
részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet és az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló
43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 291/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
1. § Nem lép hatályba az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 291/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése.
2. § (1) Ez a rendelet 2010. január 31-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes
IV. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 2/2010. (I. 28.) MNB rendelete a forint- és az eurobankjegyek utánzatáról
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 60. § (1) bekezdés f), g) és i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. A rendelet alkalmazási köre 1. § E rendeletet kell alkalmazni
a) a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által kibocsátott és forgalomban lévõ forintbankjegyek – ideértve az emlékbankjegyeket is – (a továbbiakban együtt: forintbankjegy) utánzatára,
b) a 8. § tekintetében az eurobankjegyek utánzatára.
2. Értelmezõ rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában
1. bankjegy- vagy biztonsági papír: különleges, optikai fehérítõt nem tartalmazó [ultraibolya (UV) fény alatt természetes fényben észlelt jellegét megtartó, sötét, nem fluoreszkáló], esetenként vízjelképet, biztonsági szálat, jelzõrostokat és hologram hatású fémcsíkot is tartalmazó papír;
2. forintbankjegy-utánzat: a forintbankjegy egészének, egy részének vagy egyes egyedi képi elemeinek felhasználásával – bármely eljárással – készült olyan tényleges (kézzel fogható) vagy virtuális (kézzel nem fogható) ábrázolás, amely alkalmas lehet arra, hogy forintbankjegy látszatát keltse, függetlenül az ábrázolás méretétõl, anyagától, színétõl és attól, hogy az adott forintbankjeggyel megegyezõ, módosított vagy az azon nem szereplõ alkotóelemet is tartalmazó bankjegyképet jelenít meg;
3. forintbankjegy egyedi képi elemei: az adott forintbankjegy kibocsátásáról rendelkezõ jogi normában meghatározott alábbi elemek:
a) az arckép, b) a hátoldali kép,
c) az értékjelzés számokkal és betûkkel, d) a Magyar Nemzeti Bank felirat,
e) az alapnyomat (az a)–d) pontban felsoroltak nélkül ábrázolt bankjegy);
4. papír vagy papír alapanyag: a bankjegy- vagy biztonsági papírtól minden kétséget kizáróan eltérõ, íráshoz, sokszorosításhoz, nyomtatáshoz használatos, optikai fehérítõt tartalmazó [ultraibolya (UV) fény alatt természetes fényben észlelt jellegét megváltoztató, kékes-fehéren fluoreszkáló] író-, nyomópapír és más, a kereskedelmi forgalomban szabadon beszerezhetõ papír, papír alapanyag.
3. Tiltott forintbankjegy-utánzat
3. § Tilos olyan forintbankjegy-utánzat készítése, készíttetése (a továbbiakban együtt: készítés), amely valamely forintbankjeggyel összetéveszthetõ.
4. Engedély nélkül készíthetõ forintbankjegy-utánzat
4. § (1) Az MNB engedélye nélkül készíthetõ papíron vagy papír alapanyagon a forintbankjegy-utánzat, ha
a) anyaga a bankjegy- vagy biztonsági papírtól minden kétséget kizáróan eltérõ papír, és
b) egyoldalas kivitelben – valamely forintbankjegynek csak az elõ- vagy csak a hátoldala alapján – készül, feltéve, hogy
ba) mérete nem éri el az adott forintbankjegy hosszúsági és szélességi méretének 75%-át, vagy meghaladja az adott forintbankjegy hosszúsági és szélességi méretének 125%-át, vagy
bb) az adott forintbankjegy elõ- vagy hátoldalának csak egy részét jeleníti meg, és a megjelenített rész mérete kisebb az adott forintbankjegy elõ- vagy hátoldalának egyharmadánál, vagy
c) kétoldalas kivitelben – valamely forintbankjegynek az elõ- és a hátoldala alapján – készül, feltéve, hogy mérete az adott forintbankjegy hosszúsági és szélességi méretének legalább 200%-a, vagy legfeljebb 50%-a, vagy d) az adott forintbankjegy egyedi képi elemeinek felhasználásával készül, feltéve, hogy az egyedi képi elemek
ábrázolása nem bankjegyre hasonlító háttérben történik.
(2) Az MNB engedélye nélkül készíthetõ nem papír alapanyagon a forintbankjegy-utánzat, ha anyaga a bankjegy vagy biztonsági papírtól minden kétséget kizáróan eltér, valamint az elektronikus eszköz útján, internetes honlapon, vezetékes vagy vezeték nélküli eszközzel hozzáférhetõvé tett forintbankjegy-utánzat.
5. Engedélyhez kötött forintbankjegy-utánzat
5. § (1) Ha a készítendõ forintbankjegy-utánzat a 4. §-ban foglalt elõírások bármelyikétõl eltér, vagy az azoknak való megfelelése tekintetében kétség merül fel, az csak az MNB-nek az Mnbtv. 29/A. § e) pontja szerinti jogkörében kiadott engedélye alapján készíthetõ el.
(2) Az engedélykérelmet a forintbankjegy-utánzat készíttetõje vagy – ha a forintbankjegy-utánzatot annak tényleges elõállítója használja fel – készítõje (a továbbiakban együtt: felhasználó) az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon nyújtja be.
(3) Az engedélykérelemhez a felhasználó mellékeli a forintbankjegy-utánzat grafikai tervét vagy képét.
(4) A forintbankjegy-utánzat készítésére irányuló hatósági engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díj mentes.
6. § (1) Az MNB engedélye alapján elkészített forintbankjegy-utánzat mintapéldányát vagy elektronikus megjelenítését a felhasználó nyolc munkanappal a felhasználás megkezdése elõtt bemutatja az MNB-nek.
(2) Ha az MNB engedélye alapján a forintbankjegy-utánzat eltérhet a 4. §-ban foglalt elõírásoktól, a felhasználó a forintbankjegy-utánzat elõállítása és felhasználása során gondoskodik a forintbankjegy-utánzat zárt helyen történõ biztonságos tárolásáról és õrzésérõl, valamint olyan nyilvántartásról, amelybõl pontosan megállapítható az elkészített, a felhasznált, a fel nem használt – ideértve a selejtet is – és a megsemmisített forintbankjegy-utánzat darabszáma.
A felhasználó gondoskodik továbbá az elõállítás során keletkezett selejt és a fel nem használt forintbankjegy-utánzatok megsemmisítésérõl.
6. A forintbankjegy-utánzat készítésére és felhasználására vonatkozó egyéb elõírások
7. § A forintbankjegy-utánzat készítésének és felhasználásának e rendeletben nem szabályozott kérdései tekintetében a szerzõi jogról szóló törvény megfelelõen irányadó.
7. Az eurobankjegy-utánzat
8. § (1) Az eurobankjegyek formatervezési mintájára vonatkozó szerzõi jogok jogosultja az Európai Központi Bank.
(2) Az eurobankjegy-utánzatra az Európai Központi Bank által az eurobankjegy-utánzat készítésére, valamint a szabálytalan eurobankjegy-utánzatok készítése elleni intézkedések végrehajtására meghatározott elõírások az irányadók.
8. Záró rendelkezések
2. a szabálytalan eurobankjegy-utánzatok készítése elleni intézkedések végrehajtásáról, valamint az eurobankjegyek cseréjérõl és bevonásáról szóló, 2003. március 20-i 2003/206/EK európai központi banki iránymutatás 1–3. cikkének való megfelelést szolgálja.
11. § E rendelet tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekrõl folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés elsõ és második francia bekezdése szerinti elõzetes bejelentése megtörtént.
12. § Hatályát veszti a magyar törvényes fizetõeszköz és az euro utánzatáról szóló 1/2006. (II. 15.) MNB rendelet.
Simor András s. k.,
a Magyar Nemzeti Bank elnöke
1. melléklet a 2/2010. (I. 28.) MNB rendelethez
Forintbankjegy-utánzat készítésére, készíttetésére irányuló kérelem 1. A forintbankjegy-utánzat
felhasználójára* és annak képviselõjére vonatkozó adatok
Felhasználó neve:
Felhasználó lakcíme vagy székhelye:
Képviselõ neve:
Képviselõ lakcíme vagy székhelye:
Elektronikus levél (e-mail) cím**:
Telefon**:
Telefax**:
2. A forintbankjegy-utánzatra vonatkozó adatok
Felhasználás célja:
Készítendõ darabszám:
Sokszorosítás módja:
Forintbankjegy-utánzat leírása:
* Felhasználó: a forintbankjegy-utánzat készíttetõje vagy – ha a forintbankjegy-utánzatot annak tényleges elõállítója használja fel – készítõje.
** Az adat megadása nem kötelezõ.
Dátum: ...
...
Felhasználó aláírása
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 3/2010. (I. 28.) MNB rendelete a forint- és az euroérmék utánzatáról
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 60. § (1) bekezdés f), g) és i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. A rendelet alkalmazási köre 1. § E rendeletet kell alkalmazni
a) a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által kibocsátott, illetve forgalomba hozott és forgalomban lévõ forintérmék – ideértve az emlékérméket is – (a továbbiakban együtt: forintérme) utánzatára,
b) a 8. § tekintetében – a 46/2009/EK tanácsi rendelettel módosított, az euroérmékhez hasonló érmekrõl és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendeletben nem szabályozott kérdésekben – az euroérmék utánzatára.
2. Értelmezõ rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában
1. forintérme-utánzat: a forintérme egészének, egy részének vagy egyes egyedi képi elemeinek felhasználásával – bármely eljárással – készült olyan tényleges (kézzel fogható) vagy virtuális (kézzel nem fogható) ábrázolás, amely alkalmas lehet arra, hogy forintérme látszatát keltse, függetlenül az ábrázolás méretétõl, anyagától, színétõl és attól, hogy az adott forintérmével megegyezõ, módosított vagy az azon nem szereplõ alkotóelemet is tartalmazó érmeképet jelenít meg;
2. forintérme egyedi képi elemei: az adott forintérme kibocsátásáról rendelkezõ jogi normában meghatározott alábbi elemek:
a) az értékjelzés számokkal, b) a forint megnevezés, c) a verési évszám, d) a „BP.” verdejel,
e) a különféle témákat megjelenítõ ábrázolások;
3. mûszaki jellemzõk: az adott forintérme kibocsátásáról rendelkezõ jogi normában meghatározott alábbi jellemzõk:
a) átmérõ, b) tömeg,
c) peremvastagság és -kialakítás, d) anyagösszetétel;
4. nemesfém: aranyat, ezüstöt vagy platinát tartalmazó ötvözet, amelynek finomsági foka ezrelékben (‰) kifejezve az arany esetében legalább 375‰, az ezüst esetében legalább 500‰, a platina esetében pedig legalább 850‰.
3. Tiltott forintérme-utánzat
3. § (1) Tilos olyan forintérme-utánzat készítése, készíttetése (a továbbiakban együtt: készítés), amely valamely forintérmével összetéveszthetõ.
(2) Tilos – a 4. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak kivételével – fémbõl olyan forintérme-utánzatnak minõsülõ tárgy – így különösen az érem, a medál, a plakett, a zseton, a fémkorong, a játék- és a kellékpénz, ide nem értve az érmeveréshez használt félgyártmányokat – készítése, amely
a) értékjelzés feltüntetése mellett tartalmazza a forint megnevezést, és
b) mérete az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott referenciasávon belül van.
b) mérete az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott referenciasávon kívül van, vagy c) mérete az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott referenciasávon belül van, feltéve, hogy
ca) anyagösszetétele eltér az 1. melléklet 2. pontjában az adott átmérõ-tartományra meghatározott anyagösszetételtõl, és
cb) átmérõjének és peremvastagságának kombinációja egyértelmûen kívül esik az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott átmérõ és peremvastagság tartományokon.
(2) Az MNB engedélye nélkül készíthetõ fémbõl az értékjelzést és a forint megnevezést is tartalmazó forintérme-utánzat, ha
a) középpontjában 6 mm-t meghaladó átmérõjû lyukasztás található, vagy formáját tekintve maximum hatszögletû, vagy
b) forgalmi érmérõl nemesfém alapanyagból, a vonatkozó fémjelzési szabályok betartásával készül.
(3) Az MNB engedélye nélkül készíthetõ nem fém alapanyagból a forintérme-utánzat, amennyiben valamely forintérmével nem téveszthetõ össze.
(4) Az MNB engedélye nélkül készíthetõ a forintérme-utánzat illusztrációként papír és egyéb nem fém alapanyagon, valamint az elektronikus eszköz útján, internetes honlapon, vezetékes vagy vezeték nélküli eszközzel hozzáférhetõvé tett forintérme-utánzat.
5. Engedélyhez kötött forintérme-utánzat
5. § (1) Ha a készítendõ forintérme-utánzat a 4. §-ban foglalt elõírások bármelyikétõl eltér, vagy az azoknak való megfelelése tekintetében kétség merül fel, az csak az MNB-nek az Mnbtv. 29/A. § e) pontja szerinti jogkörében kiadott engedélye alapján készíthetõ el.
(2) Az engedélykérelmet a forintérme-utánzat készíttetõje vagy – ha a forintérme-utánzatot annak tényleges elõállítója használja fel – készítõje (a továbbiakban együtt: felhasználó) a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon nyújtja be.
(3) Az engedélykérelemhez a felhasználó mellékeli a forintérme-utánzat grafikai tervét vagy képét.
(4) A forintérme-utánzat készítésére irányuló hatósági engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díj mentes.
6. § (1) Az MNB engedélye alapján elkészített forintérme-utánzat mintapéldányát vagy elektronikus megjelenítését a felhasználó nyolc munkanappal a felhasználás megkezdése elõtt bemutatja az MNB-nek.
(2) Ha az MNB engedélye alapján a forintérme-utánzat eltérhet a 4. §-ban foglalt elõírásoktól, a felhasználó a forintérme-utánzat elõállítása és felhasználása során gondoskodik a forintérme-utánzat zárt helyen történõ biztonságos tárolásáról és õrzésérõl, valamint olyan nyilvántartásról, amelybõl pontosan megállapítható az elkészített, a felhasznált, a fel nem használt – ideértve a selejtet is – és a megsemmisített forintérme-utánzat darabszáma.
A felhasználó gondoskodik továbbá az elõállítás során keletkezett selejt és a fel nem használt forintérme-utánzatok megsemmisítésérõl.
6. A forintérme-utánzat készítésére és felhasználására vonatkozó egyéb elõírások
7. § A forintérme-utánzat készítésének és felhasználásának e rendeletben nem szabályozott kérdései tekintetében a szerzõi jogról szóló törvény megfelelõen irányadó.
7. Az euroérme-utánzat
8. § (1) Az euroérmék közös oldalának formatervezési mintájára vonatkozó szerzõi jogok jogosultja a Bizottság.
(2) Az euroérme-utánzatra a 46/2009/EK tanácsi rendelettel módosított 2182/2004/EK tanácsi rendelet, valamint
a Bizottság által az euroérmék közös oldalának formatervezési mintájára vonatkozó szerzõi jogi védelemre
meghatározott elõírások az irányadók.
8. Záró rendelkezések
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
10. § E rendelet 8. §-a az euroérmék közös oldalának formatervezési mintájára vonatkozó szerzõi jogi védelemrõl szóló, 2001. október 22-i COM/2001/0600 bizottsági közleménynek (HL C 318., 2001.11.13., 3. o.) való megfelelést szolgálja.
11. § E rendelet tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekrõl folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés elsõ és második francia bekezdése szerinti elõzetes bejelentése megtörtént.
Simor András s. k.,
a Magyar Nemzeti Bank elnöke
1. melléklet a 3/2010. (I. 28.) MNB rendelethez
1. A forintérme-utánzatok készítésénél figyelembe veendõ referenciasáv meghatározása
Az érmeutánzatok méretére vonatkozó referenciasáv az átmérõ és a peremvastagság referenciatartományába tartozó átmérõ- és peremvastagság-értékek kombinációja, az alábbiak szerint:
1.1. Az átmérõ referenciatartománya 20,50 millimétertõl 29,00 milliméterig terjed.
1.2. A peremvastagság referenciatartománya az átmérõ referenciatartományába tartozó átmérõ-értékek 5,0%-a és 13,1%-a közötti valamennyi érték.
2. A forintérme-utánzatok anyagösszetételére vonatkozó korlátozások meghatározása
Átmérõ (mm) Anyagösszetétel
1. 20,50 – 23,39 Cu75/Ni4/Zn21
2. 23,40 – 24,39 Galvanizált lágyacél
3. 24,40 – 29,00 Cu75/Ni4/Zn21 és
Cu75/Ni25 3. A forintérme-utánzatok átmérõ és peremvastagság tartományára vonatkozó korlátozások meghatározása
Átmérõ (mm) Peremvastagság (mm)
1. 20,8 – 21,6 1,25 – 2,05
2. 24,4 – 25,2 1,30 – 2,10
3. 25,9 – 26,7 1,40 – 2,20
4. 27,0 – 27,8 1,40 – 2,20
5. 27,9 – 28,7 1,60 – 2,40
6. 23,4 – 24,2 2,25 – 3,05
4. Grafikus ábrázolás
Az alábbi ábra – tájékoztató jelleggel – az 1–3. pontban foglaltakat szemlélteti, a forgalomban lévõ forintérmékrõl
készítendõ utánzatokra vonatkozó paraméterekkel.
2. melléklet a 3/2010. (I. 28.) MNB rendelethez
Forintérme-utánzat készítésére, készíttetésére irányuló kérelem 1. A forintérme-utánzat
felhasználójára* és annak képviselõjére vonatkozó adatok
Felhasználó neve:
Felhasználó lakcíme vagy székhelye:
Képviselõ neve:
Képviselõ lakcíme vagy székhelye:
Elektronikus levél (email) cím**:
Telefon**:
Telefax**:
2. A forintérme-utánzatra vonatkozó adatok
Felhasználás célja:
Készítendõ darabszám:
Sokszorosítás módja:
Alapanyag megnevezése:
Forintérme-utánzat leírása:
* Felhasználó: a forintérme-utánzat készíttetõje vagy – ha a forintérme-utánzatot annak tényleges elõállítója használja fel – készítõje.
** Az adat megadása nem kötelezõ.
Dátum: ...
...
Felhasználó aláírása
V. A Kormány tagjainak rendeletei
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 4/2010. (I. 28.) FVM rendelete
az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítõ nemzeti támogatások (top up)
2009. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 37/2009. (IV. 3.) FVM rendelet módosításáról
A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el:
1. § Az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítõ nemzeti támogatások (top up) 2009. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 37/2009. (IV. 3.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 22/A. §- a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„22/A. § A kölcsönös megfeleltetés ellenõrzései megállapításaihoz kapcsolódó jogkövetkezményeket a III. fejezet VIII. címében meghatározott kiegészítõ nemzeti támogatásokra – a 49. §-ban meghatározott támogatás kivételével – megfelelõen alkalmazni kell.”
2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba.
(2) Az R. e rendelettel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.
(3) Az R. 41. § (2) bekezdésének 2009. október 13-án hatályos rendelkezéseit az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítõ nemzeti támogatások (top up) 2009. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 37/2009. (IV. 3.) FVM rendelet egyes jogcímeihez kapcsolódó támogatási összegekrõl szóló 132/2009. (X. 14.) FVM rendelet hatálybalépésének idõpontjában folyamatban lévõ ügyekben nem kell alkalmazni.
3. § Az 1. § e rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. E § az e rendelet hatálybalépését követõ második napon hatályát veszti.
Gráf József s. k.,
földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
