Budapest, 2016. november 30. 11. szám
T A R T A L O M J E G Y Z É K
I. PÉNZÜGY 2466–2476
II. GAZDASÁG 2477–2496
III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY 2497–2660
I. PÉNZÜGY I. PÉNZÜGY
JOGSZABÁLYOK 2016. évi
C. törvény Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról 2467 2016. évi
CI. törvény Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény
módosításáról ... 2467 39/2016. (XI. 15.)
NGM rendelet A nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítésére 2017. január 1-jétől kötelezett adózónak az online pénztárgép
beszerzéséhez nyújtott támogatásról ... 2468
HIRDETMÉNYEK 2476
11. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2467 2016. évi C. törvény
az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról*
1. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 53. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Adótitoknak minősül különösen
a) az államháztartás központi alrendszere terhére nyújtott adókedvezmény, jóváírás, b) az adózó által törvényben meghatározott célra nyújtott támogatás, vagy
c) az adózó által törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlás
esetén a támogatást nyújtó, a felajánló adózó megnevezése, az általa igénybe vett adókedvezmény, jóváírás, valamint az általa juttatott támogatás, felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke, továbbá a támogatott megnevezése, a támogatott által kapott támogatás és a támogatott javára felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke.”
2. § Az Art. 53. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minősül adótitoknak
a) a támogatást nyújtó, felajánlást tevő adózó által az adóévben igénybe vett adókedvezmény, jóváírás, b) a támogatott által az adóévben az adózóktól kapott támogatás, és
c) a támogatott javára az adóévben az adózók részéről felajánlott adó vagy adóelőleg összesített mértéke.
(7) Nem minősül adótitoknak a nemzeti vagyont kezelő, azzal gazdálkodó adózó esetében az (1a) bekezdés szerinti a) adókedvezmény, jóváírás,
b) támogatás, és
c) felajánlott adó vagy adóelőleg adóévben összesített mértéke.”
3. § Ez a törvény a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.
Áder János s. k., Dr. Latorcai János s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke
2016. évi CI. törvény
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosításáról**
1. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása
1. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a Kormány külön törvény rendelkezése alapján alapítványt hozhat létre.”
* A törvényt az Országgyűlés a 2016. október 11-i ülésnapján fogadta el.
** A törvényt az Országgyűlés a 2016. október 11-i ülésnapján fogadta el.
2. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása
2. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban Cnytv.) a következő 32/A. alcímmel egészül ki:
„32/A. A Kormány által létrehozott alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló eljárás eltérő szabályai 62/A. § (1) E törvény alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló eljárásra vonatkozó rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a bíróság az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelmet a 28. § (1) bekezdésétől eltérően a benyújtásától számított öt napon belül megvizsgálja,
b) a bíróság az alapítványt legkésőbb a kérelem benyújtásától számított húsz napon belül nyilvántartásba veszi, c) a nyilvántartásba vétel során a hiánypótlásra legfeljebb három napos határidőt kell biztosítani, amely határidő kérelemre, indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb három nappal meghosszabbítható,
d) az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás során a nyilvántartásba vételi kérelem elbírálásáról a bíróság a kérelem érkezését követő tíz napon belül határoz,
e) a bíróság az alapító vagy az alapítvány kérelmére polgári nemperes eljárásban, a kérelem beérkezését követő húsz napon belül dönt a közhasznúvá minősítéséről és a közhasznú jogállás nyilvántartásba történő bejegyzéséről.
(2) Az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban az alapítói jogok gyakorlójának a Kormány határozatában kijelölt személyt kell tekinteni.”
3. § A Cnytv. 44. Felhatalmazó rendelkezések alcíme a következő 96/A. §-sal egészül ki:
„96/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 62/A. § szerinti alapítvány alapítói jogainak gyakorlására jogosult személyt határozatban jelölje ki.”
3. Záró rendelkezések
4. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Áder János s. k., Dr. Latorcai János s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke
A nemzetgazdasági miniszter 39/2016. (XI. 15.) NGM rendelete
a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítésére 2017. január 1-jétől kötelezett adózónak az online pénztárgép beszerzéséhez nyújtott támogatásról
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. alcím 14. pontjában és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. és 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § E rendelet hatálya
a) a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény 1. melléklet XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím 48. Pénztárgépek cseréjének és átalakításának támogatása alcím és
11. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2469 b) a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 1. melléklet XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím 8. Pénztárgépek cseréjének és átalakításának támogatása alcím
[a) és b) pont a továbbiakban együtt: előirányzat] felhasználására terjed ki.
2. § A rendelet hatálya
a) a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. számú melléklete alapján online pénztárgép használatra kötelezett adózóra (a továbbiakban: üzemeltető),
b) a pénztárgép értékesítőjére (a továbbiakban: eladó) és c) az állami adó- és vámhatóságra
terjed ki.
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás,
b) csoportmentességi rendeletek: az Atr. 2. § 2a. pontjában felsorolt bizottsági rendeletek, c) egy és ugyanazon vállalkozás: az Atr. 2. § 5a. pontja szerinti vállalkozás,
d) elsődleges mezőgazdasági termelés: az Atr. 2. § 5b. pontja szerinti tevékenység,
e) halászati és akvakultúra-termék: a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk a) és b) pontjában meghatározott termékek,
f) gazdasági tevékenység: bármely, egy adott piacon termékek és szolgáltatások nyújtásával járó tevékenység, amely feltételezi az ellenszolgáltatásért vállalt kockázatot,
g) mezőgazdasági termék: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) I. mellékletében felsorolt termékek a halászati és akvakultúra-termékek kivételével.
4. § E rendelet alapján csekély összegű (de minimis) támogatás a) az 1407/2013/EU bizottsági rendeletnek,
b) az 1408/2013/EU bizottsági rendeletnek és c) a 717/2014/EU bizottsági rendeletnek megfelelően nyújtható.
II. FEJEZET
A TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
1. A támogatásra való jogosultság feltételei és a támogatás mértéke
5. § (1) Az előirányzat terhére vissza nem térítendő támogatás (a továbbiakban: támogatás) nyújtható az üzemeltetőnek olyan pénztárgép beszerzéséhez, amely rendelkezik a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet módosításáról szóló 9/2016. (III. 25.) NGM rendelettel (a továbbiakban: Mód. rendelet) megállapított műszaki követelményeknek való megfelelést igazoló forgalmazási engedéllyel.
(2) A támogatásra az üzemeltető abban az esetben jogosult, ha
a) a 2015. adóévben legfeljebb 500 millió forint nettó árbevételt ért el vagy tevékenységét 2016. január 1-jét követően kezdte meg,
b) a támogatás iránti kérelem (a továbbiakban: kérelem) benyújtásának időpontjában az adózás rendjéről szóló törvény alapján megbízható adózónak minősül vagy megfelel a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek és
c) a kérelem benyújtását megelőző 5 naptári éven belül az állami adó- és vámhatóság számla, egyszerűsített számla, nyugta-kibocsátási kötelezettség két éven belüli ismételt elmulasztása, vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt jogerősen mulasztási bírságot nem állapított meg terhére.
(3) A kérelem benyújtásának időpontjában megbízható adózónak nem minősülő üzemeltető abban az esetben jogosult a támogatásra, ha
a) rendelkezik adószámmal és nem áll adószám-felfüggesztés hatálya alatt,
b) nem áll végelszámolási, felszámolási, csőd- vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt,
c) nem rendelkezik az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott túlfizetés összegével csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló 1 millió forintot meghaladó adó- és vámtartozással, kivéve, ha arra az állami adó- és vámhatóság részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett,
d) nem rendelkezik munkáltatóként, kifizetőként levont adó tekintetében 10 ezer forintot meghaladó adótartozással, és
e) tevékenységét nem szünetelteti.
(4) A Rendelet 44. § (10) bekezdése szerinti mozgóbolt vagy mozgó szolgáltató helyen működő üzemeltető kizárólag a Mód. rendelet szerinti hordozható pénztárgép üzembe helyezése esetén jogosult a támogatásra.
(5) A támogatáshoz kapcsolódóan előleg nem folyósítható.
6. § (1) A támogatást a Rendelet alapján online pénztárgép használatára 2017. január 1-jétől kötelezett adózó igényelheti.
(2) Támogatás a 2016. december 31-ig üzembe helyezett pénztárgépek után igényelhető.
(3) Támogatás iránti kérelem, illetve az eladási ár támogatás összegével megegyező részének kiutalása iránti kérelem 2017. március 31-ig nyújtható be az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az állami adó- és vámhatósághoz.
A határidő jogvesztő, igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
7. § (1) Az üzemeltető legfeljebb összesen öt darab pénztárgép beszerzéséhez igényelhet támogatást.
(2) A támogatás mértéke pénztárgépenként 50 ezer forint.
8. § (1) A támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amelyet a 4. § szerinti előírásokkal összhangban lehet igényelni, kivéve, ha a kérelmező a támogatást kizárólag olyan tevékenységhez használja, amely nem gazdasági tevékenység.
(2) Ha az e rendelet keretében igényelt támogatás az üzemeltető által igénybe vett más csekély összegű (de minimis) támogatásokkal és egyéb állami támogatásokkal együttesen a 22–24. §-ok szerinti támogatáshalmozási szabályok alapján meghaladja a vonatkozó európai uniós jogi aktusokban meghatározott határértékeket, akkor a támogatási igény ezen határértékek nagyságáig érvényesíthető.
(3) A forintban meghatározott összegek euróra történő átszámításánál az e rendelet kihirdetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó.
(4) Amennyiben a kérelmező a halászati vagy akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával, illetve mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével is foglalkozik gazdasági tevékenységként, és a támogatással érintett pénztárgépet e tevékenységeihez is felhasználja, a pénztárgép utáni támogatásnak a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésére eső részére a 4. § b) pontja, a halászati vagy akvakultúra-termékek előállítására, feldolgozására vagy forgalmazására eső támogatás pedig a 4. § c) pontja szerinti bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Az egyéb gazdasági tevékenységre eső támogatás a 4. § a) pontja szerinti bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
(5) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésére és a halászati és akvakultúra-termékek előállítására, feldolgozására és forgalmazására eső támogatást a kérelmező legutolsó számviteli beszámolója szerinti árbevételnek e tevékenységekre eső aránya alapján kell meghatározni.
9. § A támogatás kiutalása a külön erre a célra megnyitott lebonyolítási számla terhére történik.
2. A támogatás igénybevételére jogosító egyedi kód iránti kérelem
10. § (1) A támogatás igénybevételére jogosító egyedi kód az állami adó- és vámhatóságtól a Rendelet 44. § (1) bekezdése szerinti bejelentés céljára rendszeresített nyomtatványon igényelhető. A kérelmet az elektronikus bevallás benyújtására kötelezettek elektronikusan kötelesek benyújtani.
11. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2471 (2) Az üzemeltetőnek a kérelemben nyilatkoznia kell a folyó pénzügyi évben és az azt megelőző két pénzügyi évben
a részére odaítélt valamennyi csekély összegű (de minimis) támogatás támogatástartalmáról.
(3) A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az üzemeltető hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás igénybevételére jogosító egyedi kódot az eladó az állami adó- és vámhatóság internetes oldalán elérhető elektronikus lekérdező felületen keresztül leellenőrizze.
(4) Az üzemeltetőnek a kérelemben nyilatkoznia kell arról, ha a támogatást a 4. § b) vagy c) pontja szerinti bizottsági rendelet hatálya alá tartozó tevékenységéhez igényli.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben az üzemeltetőnek a kérelemben nyilatkoznia kell arról is, hogy a 4. § b) és c) pontja szerinti bizottsági rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó szabad de minimis keret ellenőrzéséhez szükséges adatok beszerzése érdekében, valamint az Atr. 11/A. §-a szerinti nyilvántartás működtetése céljából hozzájárul
a) nevére, adószámára,
b) az állami (de minimis) támogatás összegére és
c) az állami (de minimis) támogatás kiutalásának időpontjára
vonatkozó adatainak a nyilvántartást vezető szerv részére történő átadásához.
(6) A kérelemben fel kell tüntetni
a) a támogatásra jogosult üzemeltető következő azonosító adatait: nevét vagy elnevezését, székhelyét, adószámát, valamint, amennyiben a kérelmező a támogatást mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez, illetve halászati és akvakultúra-termékek előállításához, feldolgozásához vagy forgalmazásához igényli, úgy a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény szerinti ügyfél-azonosítót és
b) a pénztárgép üzemeltetési helyére vonatkozó adatokat a Rendelet 44. § (2) bekezdés d)–e) pontja szerint.
3. Eljárás a támogatás igénybevételére jogosító egyedi kód iránti kérelem alapján
11. § Az állami adó- és vámhatóság a támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását az általa nyilvántartott adatok alapján ellenőrzi.
12. § Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet a 13. § szerint elutasítja vagy
a) a kérelem elektronikus úton történt benyújtása esetén a beérkezéstől számított 5 napon belül a kérelmet benyújtó elektronikus tárhelyére,
b) a kérelem postai úton történő benyújtása esetén a beérkezéstől számított 8 napon belül postai úton
megküldi az üzemeltető részére – pénztárgépenként – a támogatás igénybevételére jogosító egyedi kódot, amely egyben a pénztárgép üzembe helyezésére szolgáló kód is. Az állami adó- és vámhatóság a támogatás igénybevételére jogosító egyedi kód megküldésével egyidejűleg közli az üzemeltetőt megillető támogatás összegét is.
13. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet a 10. § (3) és (5) bekezdés szerinti nyilatkozatok, valamint az 5. § szerinti feltételek bármelyikének való megfelelés hiánya esetén elutasítja.
(2) A 10. § (5) bekezdése szerint nyilatkozó üzemeltető kérelmét az állami adó- és vámhatóság abban az esetben is elutasítja a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban folytatott tevékenységére és a halászati és akvakultúra-ágazatban folytatott tevékenységéből származó tevékenységére eső támogatásrész vonatkozásában, ha az Atr. 11/A. §-a szerinti nyilvántartást vezető szerv állami adó- és vámhatóság részére adott tájékoztatása alapján a 4. § b) vagy c) pontja szerinti bizottsági rendelet mellékletében meghatározott, de minimis támogatásra rendelkezésre álló tagállami keret kimerült.
(3) A kérelem elutasítása esetén – legkésőbb az elutasításról szóló döntés megküldésével egyidejűleg – az állami adó- és vámhatóság kizárólag a Rendelet 44. §-a szerinti üzembe helyezési kódot küldi meg az üzemeltető részére.
(4) Amennyiben az üzemeltető az elutasító döntéssel szemben jogorvoslattal él és a jogorvoslati eljárás eredményeként megállapítást nyer, hogy az üzemeltető a támogatás igénylésére jogosult, úgy a támogatás összegét az állami adó- és vámhatóság közvetlenül az üzemeltető részére folyósítja. A támogatás esedékessége ebben az esetben a határozat jogerőre emelkedésének a napja.
4. Támogatás igénybevétele a támogatás igénybevételére jogosító egyedi kóddal üzembe helyezett pénztárgépek esetén
14. § (1) Az üzemeltető a támogatás igénybevételére jogosító egyedi kódot a pénztárgép beszerzésekor adja át az eladónak.
(2) Az eladó a támogatás igénybevételére jogosító egyedi kód érvényességét az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján elérhető elektronikus lekérdező felületen keresztül ellenőrzi és az érvényes kóddal rendelkező üzemeltető részére a pénztárgépet értékesíti.
15. § Az eladó a pénztárgép (támogatással nem csökkentett) eladási áráról állítja ki a számlát. A számla alapján fizetendő eladási árból az állami adó- és vámhatóság által a 12. § szerint közölt támogatásnak megfelelő összeg e rendelet szerinti beszámítással kerül rendezésre, az eladási árból fennmaradó összeg az üzemeltető által pénzeszközzel vagy más módon rendezendő.
16. § (1) Az üzemeltetőnél a számla szerinti – levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó, támogatással nem csökkentett – vételárat kell a pénztárgép számviteli törvény szerinti bekerülési értékének meghatározásakor figyelembe venni, a támogatás összegét fejlesztési célra kapott támogatásként (követelésként és bevételként) kell elszámolni. A támogatás elszámolásából eredő követelés eladóra engedményezett követelésnek minősül, amelyet a pénztárgép eladási árának kiegyenlítéseként, az üzemeltetőnek a pénztárgép beszerzéséből származó, a pénztárgép vételárának összegében fennálló kötelezettségébe kell beszámítani.
(2) Egyéni vállalkozó üzemeltető esetében a támogatás összegét költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak kell tekinteni, a támogatással összefüggésben a bevételt és a költséget a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 19. §-ának rendelkezései szerint kell megállapítani.
17. § Az eladó a pénztárgép támogatással nem csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – eladási árát az értékesítés nettó árbevételeként számolja el. Az eladónak a támogatás összegét a pénztárgép számla szerinti eladási árának részbeni kiegyenlítéseként kell figyelembe vennie. A figyelembe vételre beszámítás útján kerül sor, azaz az eladónak az üzemeltető által az eladóra engedményezett követelés átvétele miatti kötelezettségét a pénztárgép értékesítéséből származó, a pénztárgép eladási árának összegében fennálló követelésébe kell beszámítani.
18. § (1) Az eladási ár támogatás összegével megegyező részének kiutalását az eladó a 14. § szerint értékesített pénztárgépek után igényelheti az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyomtatványon az eladó és az üzemeltető adatain (neve/elnevezése, székhelye, adószáma) túl fel kell tüntetni az eladónál érvényesített, a támogatás igénybevételére jogosító egyedi kódot és az igényelt támogatás összegét.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyomtatványon igényelt támogatást az állami adó- és vámhatóság a kérelem beérkezésétől számított 21 napon belül kiutalja vagy a kérelem elutasításáról határozatot hoz. Az állami adó- és vámhatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja az 5. § (1) és (4) bekezdés és a 6. § (2) és (3) bekezdés szerinti feltételek fennállását.
Az eljárás során az állami adó- és vámhatóság a kérelmezőt a számla eredeti példányának bemutatására felhívhatja.
(4) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha annak előterjesztésére vagy az érintett pénztárgép üzembe helyezésére a 6. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott határidő leteltét követően került sor.
5. Támogatás igénybevétele a támogatás igénybevételére nem jogosító egyedi kóddal üzembe helyezett pénztárgépek esetén
19. § (1) Ha a pénztárgép üzembe helyezésére nem támogatás igénybevételére jogosító egyedi kóddal került sor, a támogatást az üzemeltető az üzembe helyezett pénztárgép után, az állami adó- és vámhatósághoz erre a célra rendszeresített nyomtatványon benyújtott kérelmében igényelheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtására csak a 26. §-ban meghatározott határidőt megelőzően benyújtott kérelem alapján kiadott üzembe helyezési kóddal üzembe helyezett pénztárgép esetén van lehetőség.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az állami adó- és vámhatóság annak beérkezésétől számított 21 napon belül határozattal bírálja el, melynek során vizsgálja a támogatás igénybevételének 5–8. §-ban meghatározott feltételei fennálltát. Az eljárás során az állami adó- és vámhatóság a kérelmezőt a számla eredeti példányának bemutatására felhívhatja.
11. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2473 (4) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha annak előterjesztésére vagy az érintett
pénztárgép üzembe helyezésére a 6. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott határidő leteltét követően került sor.
(5) Az állami adó- és vámhatóság a támogatás összegét a (3) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül utalja ki a kérelmező részére.
6. A támogatás igénylésekor elkövetett hiba orvoslása
20. § (1) Amennyiben a támogatás igénybevételére jogosító egyedi kóddal rendelkező üzemeltető a pénztárgép üzembe helyezésekor nem a támogatás igénybevételére jogosító egyedi kódot adta át az eladó részére vagy az eladó nem a támogatásra jogosító egyedi kódot használta fel a pénztárgép üzembe helyezésekor, úgy az állami adó- és vámhatóság a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kérelemre utalja ki a támogatás összegét.
(2) Amennyiben az üzemeltető részére az eladó az (1) bekezdésben meghatározott okból a pénztárgépet támogatással nem csökkentett, teljes vételáron értékesítette, úgy az üzemeltető a támogatás összegének kiutalását az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kérelemmel, a támogatás igénybevételére jogosító, fel nem használt egyedi kódról kiadott igazolás, a felhasznált üzembe helyezési kódról kiadott igazolás, valamint az értékesítésről kibocsátott számla másolatának csatolása mellett igényelheti.
(3) Amennyiben az üzemeltető részére az eladó az (1) bekezdésben meghatározottak ellenére a pénztárgépet támogatással csökkentett vételáron értékesítette, úgy a támogatás összegének kiutalását az eladó az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kérelemmel igényelheti, a támogatás igénybevételére jogosító, fel nem használt egyedi kódról kiadott igazolás, a felhasznált üzembe helyezési kódról kiadott igazolás, valamint az értékesítésről kibocsátott számla másolatának csatolása mellett.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti kérelmet az állami adó- és vámhatóság annak beérkezésétől számított 21 napon belül határozattal bírálja el. Az állami adó- és vámhatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja a támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását. Az eljárás során az állami adó- és vámhatóság a kérelmezőt a számla eredeti példányának bemutatására felhívhatja.
(5) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha annak előterjesztésére vagy az érintett pénztárgép üzembe helyezésére a 6. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott határidő leteltét követően került sor.
(6) Az állami adó- és vámhatóság a támogatás összegét a (4) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül utalja ki a kérelmező részére.
7. A támogatás jogszerű igénybevételének utólagos ellenőrzése
21. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a támogatás igénybevételének jogszerűségét az üzemeltetőnél, valamint az eladónál az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóellenőrzés keretében utólag is vizsgálhatja.
(2) Amennyiben az állami adó- és vámhatóság megállapítja, hogy az üzemeltető a támogatásra nem jogosult, és a részére kiadott igazolás alapján az eladó támogatás kiutalását kérte, úgy a támogatás jogosulatlan igénybevételét és annak jogkövetkezményeit az üzemeltető terhére állapítja meg.
(3) Amennyiben az állami adó- és vámhatóság megállapítja, hogy a támogatás kiutalását kérő eladó az adott igazoláshoz kapcsolódóan pénztárgép értékesítést ténylegesen nem végzett vagy az általa értékesített pénztárgép nem felel meg a Rendeletben foglalt követelményeknek, úgy a támogatás jogosulatlan igénybevételét és annak jogkövetkezményeit a támogatás kiutalását kérő eladó terhére állapítja meg.
(4) Az üzemeltetőnek és az eladónak a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie és az állami adó- és vámhatóság ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni. A csekély összegű (de minimis) támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.
(5) Az állami adó- és vámhatóság írásban tájékoztatja az üzemeltetőt a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
8. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás
22. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozás részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozás esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(2) A támogatás mértékének megállapítása során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év (a továbbiakban: pénzügyi időszak) alatt odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(3) A támogatás az 1408/2013/EU bizottsági rendelet és a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásokkal az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.
(4) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
9. Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás
23. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozás részére az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 15 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(2) A támogatás odaítélése során a pénzügyi időszak alatt odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(3) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében rögzített alkalmazandó felső határig halmozhatók az utóbbi tevékenység(ek)re tekintettel nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásban.
(4) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint a halászati és akvakultúra ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelő ágazatra tekintettel az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások a 717/2014/EU bizottsági rendeletben rögzített felsőhatárig halmozhatók az utóbbi tevékenységekre tekintettel a 717/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön a 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásban.
(5) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
10. A 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás
24. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére a 717/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 30 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a 717/2014/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(2) A támogatás odaítélése során a pénzügyi időszak alatt odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(3) A halászati és akvakultúra-ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a halászati és akvakultúra-ágazatra tekintettel a 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében rögzített alkalmazandó felsőhatárig halmozhatók az utóbbi tevékenység(ek)re tekintettel nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van, hogy a halászati és akvakultúra- ágazati tevékenység ne részesüljön az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásban.
(4) A halászati és akvakultúra-ágazatban, valamint a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a halászati és akvakultúra-ágazatra tekintettel a 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások az 1408/2013/EU bizottsági rendeletben rögzített
11. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2475 felső határig halmozhatók az utóbbi tevékenységekre tekintettel a 717/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van, hogy a halászati és akvakultúra- ágazati tevékenység ne részesüljön az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásban.
(5) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
III. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
26. § A támogatás igénybevételére jogosító egyedi kód iránti kérelem legkorábban e rendelet hatálybalépését követő 8. napon nyújtható be.
27. § Ez a rendelet
a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet,
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet és
c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
Varga Mihály s. k.,
nemzetgazdasági miniszter
HIRDETMÉNYEK
Felhívjuk t. hirdetőink figyelmét arra, hogy az érvénytele- nített bélyegzőkkel és iratokkal kapcsolatos hirdetési megbízá- sukat a következő két cím bármelyikére küldhetik postán vagy faxon:
Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzetgazdasági Közlöny Szerkesztősége
1051 Bp., József nádor tér 2–4., telefon: 795-2721; fax:
795-0295.
Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó
1085 Budapest, Somogyi Béla utca 6. Fax: 266-5099.
Az egyéb címekre küldött megrendelés csak kerülő úton jut el a szerkesztőségbe, ezért megjelenése felesleges késedelmet szenvedhet.
Felhívjuk figyelmüket továbbá arra, hogy a bélyegző (irat) érvénytelenné nyilvánításának napját minden esetben közöljék, mert ennek hiányában kénytelenek vagyunk a megrendelő- levél dátumát feltüntetni, ami az esetek többségében nem fedi a valós helyzetet.
Sajnálattal közöljük egyúttal, hogy a beérkező megrendelé- seket időhiány miatt nem áll módunkban visszaigazolni.
Tájékoztatjuk t. megrendelőinket, hogy a hirdetésnek nem minősülő közlemények, hirdetmények közzétételi díja megkezdett kéziratoldalanként 19 239 Ft; a bélyegzők, okiratok stb. érvény- telenítése egységesen 22 737 Ft, melyet a kiadó a megjelenést követően kiszámláz.
(A Szerkesztőség) Érvénytelenített bélyegző:
Limagrain Central Europe SE Magyarországi Fióktelepe H-2040 Budaörs, Gyár u. 2.
adószáma: 22535524-2-13 58.
feliratú bélyegző elveszett, használata 2016. október 27-től érvénytelen.
Érvénytelenített iratok (alfabetikus sorrendben)
Az Allianz Hungária Zrt. bejelentései:
2364210–2364250 Tölgyesi Fruzsina Krisztina
sorszámú átvételi elismervénylapok használata 2016.
október 21-től érvénytelen;
valamint
2364001–2364050 Bencze Dávid
sorszámú átvételi elismervénytömb használata 2016.
november 3-től érvénytelen.
*
A BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1075 Budapest, Rumbach Sebestyén u. 19–21.) bejelentése:
YK2EA 8451141–8451160 YK2EA 8462161–8462180 YK2EA 8462261–8462280 YK2EA 8462561–8462580 YK2EA 8462641–8462660 YK2EA 8466141–8466160 YK2EA 8466161–8466180 YK2EA 8466501–8466520 YK2EA 8466581–8466600 YK2EA 8467281–8467300
sorszámú készpénzfizetési tömbök használata 2016. október 26-tól érvénytelen.
*
A JMGM Magyarország Kft. (2694 Debercsény, Fő u. 9.) bejelentése:
GV4EA 3657901–3657950
sorszámú készpénzfizetési számlatömb elveszett (utolsó felhasznált számla száma: GV4EA 3657934), használata 2016.
október 8-tól érvénytelen.
11. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2477
II. GAZDASÁG II. GAZDASÁG
JOGSZABÁLYOK 2016. évi
CXI. törvény Egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosítá-
sáról ... 2478 334/2016. (XI. 8.)
Korm. rendelet A 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz egyes, határon átnyúló együttműködési programjainak végrehajtásáról szóló 126/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet módosításáról ... 2479 305/2016. (X. 13.)
Korm. rendelet Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatá- sokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet, valamint a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet módosítá-
sáról ... 2480 1599/2016. (XI. 8.)
Korm. határozat A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. kezelésébe tartozó, egyes kiemelt gazdaságfejlesztési, iparpolitikai és versenyképességi célokat szolgáló tőkealapok létrehozásáról ... 2493 1584/2016. (X. 25.)
Korm. határozat
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében az ipari parkok, iparterületek fejlesztése, a zöld város kialakítása, valamint az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése témájú felhívásokra benyújtott, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatok támogatásához történő hozzájárulásról ... 2494
2016. évi CXI. törvény
egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról*
1. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
1. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 16. § i) pontja helyébe következő rendelkezés lép:
(Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be:)
„i) jelzálogjog (önálló zálogjog, ideértve az átalakításos önálló zálogjogot is),”
(2) Az Inytv. 17. § (1) bekezdés 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:)
„22. a jelzálogjog (önálló zálogjog) ranghelyének előzetes biztosítása,”
(3) Az Inytv. 32. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) E § alkalmazásában a jelzálogjog alapítására, módosulására és megszűnésére vonatkozó bejegyzés alatt az önálló zálogjog, a módosulás és megszűnés tekintetében pedig az átalakításos önálló zálogjog bejegyzését is érteni kell.
(5b) Ha az átalakításos önálló zálogjog bejegyzése iránti eljárásban benyújtott okirat nem tartalmazza a zálogkötelezett (1) bekezdés a) pontja szerinti személyi azonosítóját, úgy ezt az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv megkeresése útján, hivatalból pótolja.”
(4) Az Inytv. 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hivatalból törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból
a) a kisajátítási, illetőleg a telekalakítási eljárás megindítására vonatkozó bejegyzést az eljárás során hozott határozat alapján történt tulajdonváltozás,
b) a jelzálogjog ranghelye előzetes biztosításának tényét az ezen alapuló jelzálogjog (önálló zálogjog), c) a jelzálogjog ranghelye fenntartásának tényét az ezen alapuló jelzálogjog, továbbá
d) az elő- és visszavásárlási jogot, a vételi jogot, az eladási jogot, valamint a tulajdonjog fenntartásával történő eladás tényére vonatkozó feljegyzést az ezeken alapuló tulajdonszerzés
bejegyzésével egyidejűleg.”
(5) Az Inytv. 50. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés d) pont szerinti esetben törölni kell a tulajdonjog fenntartásával történő eladás tényére vonatkozó feljegyzést akkor is, ha a tény feljegyzése alapjául szolgáló okiratban a felek a tény feljegyzését meghatározott időtartamra kérték, és ez az időtartam letelt.”
(6) Az Inytv. 64. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság – az ügyfél kérelmére – előzetesen végrehajtható végzéssel megkeresi az ingatlanügyi hatóságot)
„e) a jelzálogjoggal biztosított követelés vagy az önálló zálogjog – ideértve az átalakításos önálló zálogjogot is – alapján fennálló kielégítési jog érvényesítésére irányuló, valamint”
(per megindítása tényének feljegyzése iránt.)
2. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXVII. törvény módosítása
2. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban:
Ptkm.) 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az átalakításos önálló zálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez a zálogkötelezett bejegyzési engedélye nem szükséges, ha a zálogjogosult (különvált zálogjog esetén a különvált zálogjog jogosultja) az átalakításos önálló zálogjog bejegyzése iránti kérelméhez csatolta a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez előírt alakban tett átalakító nyilatkozatát, továbbá nyilatkozik arról, hogy az átalakító nyilatkozatot a zálogkötelezettel közölte.”
(2) A Ptkm. 29. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A biztosított követelést összeg meghatározásával tartalmazó jelzálogszerződéssel alapított jelzálogjogot és különvált zálogjogot az abban érintett felek átalakításos önálló zálogjoggá az erre irányuló írásbeli szerződésükkel is átalakíthatják, ebben az esetben az átalakításra és az ekként létrejött átalakításos önálló zálogjogra a (2)–(9) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
* A törvényt az Országgyűlés a 2016. október 25-i ülésnapján fogadta el.
11. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2479 (11) Az átalakításos önálló zálogjogra e § eltérő rendelkezése hiányában az önálló zálogjogra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az átalakítással érintett jelzálogjogot alapító, közjegyzői okiratba foglalt jelzálogszerződés, vagy közjegyzői okiratba foglalt zálogkötelezetti jognyilatkozat az átalakításos önálló zálogjog tekintetében az átalakító nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalása nélkül is bírósági végrehajtás alapjául szolgálhat.”
3. Záró rendelkezés
3. § Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
A Kormány 334/2016. (XI. 8.) Korm. rendelete
a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz egyes, határon átnyúló együttműködési programjainak végrehajtásáról szóló 126/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány
az 1. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15a. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15c. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz egyes, határon átnyúló együttműködési programjainak végrehajtásáról szóló 126/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet [a továbbiakban: Korm. rendelet] 9. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A megelőlegezés kifizetése az előirányzat-felhasználási keretszámláról történik.”
2. § A Korm. rendelet a következő 5/A. alcímmel egészül ki:
„5/A. Az előirányzat-felhasználási keretszámla költségei
10/A. § Az előirányzat-felhasználási keretszámla vezetésével és forgalmával kapcsolatban felmerült költség elszámolása az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezete terhére történik.”
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 305/2016. (X. 13.) Korm. rendelete
az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet, valamint a 2014–2020 programozási
időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15d. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet módosítása
1. § Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet]
a) 2. melléklete helyébe az 1. melléklet, b) 5/A. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
2. A 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet módosítása 2. § A 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben
vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet] 7. §-a a következő 30. ponttal egészül ki:
(Ha a 6. § szerinti célra nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül, a 6. §)
„30. 2. pontja alapján a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás”
(nyújtható.)
3. § A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 17/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/C. § Ha a 17/B. § szerinti célra nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül, a 17/B. § 1. 1. pontja alapján tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységhez nyújtott támogatás,
2. 1. pontja alapján az erdészeti ágazatban megvalósuló tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységhez nyújtott támogatás,
3. 2. pontja alapján tanácsadási szolgáltatáshoz nyújtott támogatás,
4. 2. pontja alapján az erdészeti ágazatban tanácsadási szolgáltatáshoz nyújtott támogatás,
5. 3. pontja alapján a mezőgazdasági termék termelőjének minőségrendszerekben való részvételéhez nyújtott támogatás,
6. 3. pontja alapján a mezőgazdasági termékkel kapcsolatos promóciós intézkedéshez nyújtott támogatás, 7. 4. és 6. pontja alapján regionális beruházási támogatás,
8. 5. pont a) alpontja alapján a mezőgazdasági termék nem mezőgazdasági termékké való feldolgozásával vagy a gyapottermeléssel kapcsolatos beruházáshoz nyújtott támogatás,
9. 5. pont b) alpontja alapján az induló vállalkozás által vidéki térségben folytatott nem mezőgazdasági tevékenységhez nyújtott támogatás,
10. 1., 5., 6. pontja, 7. pont d) és f) alpontja, 11. és 12. pontja alapján csekély összegű támogatás, 11. 6. pontja alapján a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás,
12. 6. pont a) alpontja alapján sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás, 13. 4. és 6. pontja alapján megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás,
14. 6. pontja alapján helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás, 15. 7. pont a) alpontja alapján agrárerdészeti rendszerhez nyújtott támogatás,
16. 7. pont b) és c) alpontja alapján az erdőtűz, természeti katasztrófa, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség, egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenség, növénykárosító vagy katasztrófaesemény által okozott erdőkár megelőzéséhez és elhárításához nyújtott támogatás,
17. 7. pont g) alpontja alapján erdőgazdálkodási technológiára, valamint erdei termék feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházáshoz nyújtott támogatás,
11. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2481 18. 7. pont e) alpontja alapján az erdei ökoszisztémák ellenálló képessége és környezeti értéke növelését célzó beruházáshoz nyújtott támogatás,
19. 7. pont f) alpontja alapján erdőtelepítéshez és fásításhoz nyújtott támogatás, 20. 8. pontja alapján általános csekély összegű támogatás,
21. 9. pontja alapján a Natura 2000 erdőterülethez kapcsolódó hátrányok leküzdéséhez nyújtott támogatás,
22. 10. pont a) alpontja alapján az erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatáshoz, valamint erdővédelmi célra nyújtott támogatás,
23. 10. pont b) alpontja alapján az erdő genetikai erőforrásainak megőrzéséhez nyújtott támogatás, 24. 4. és 6. pontja alapján energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás,
25. 1. pontja alapján a vidéki térségekben működő kkv-k számára tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás,
26. 2. pontja alapján a vidéki térségekben működő kkv-k számára tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás, 27. 6. pont b) alpontja alapján közszolgáltatás ellentételezésére nyújtott támogatás
nyújtható.”
4. § (1) A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem ítélhető meg támogatás)
„a) – a 46., 47. és 50. alcím szerinti támogatás kivételével – azon szervezet részére, amely az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget,”
(2) A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Nem ítélhető meg)
„h) a 11–45. és 47. alcím szerinti támogatás a 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbányák részére.”
(3) A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 19. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A 12–16., 18., 22., 48/A., 51–54. és 67–69. alcím szerinti támogatás kis- és középvállalkozás vagy a támogatást kis- és középvállalkozásnak továbbadó vállalkozás részére nyújtható.
(4) A 63. alcím szerinti támogatás mikro- és kisvállalkozás, a 65. és 66. alcím szerinti támogatás mikrovállalkozás, a 17. alcím szerinti támogatás kisvállalkozás részére nyújtható.”
5. § A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege]
„23. a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási támogatás esetén projektenként meghaladja a 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító működési támogatás esetén vállalkozásonként évente meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget,”
6. § A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 23/A. § a) pontja a következő 6. alponttal egészül ki:
[Az Atr. 18. § (2) bekezdés d) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege]
„6. a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként”
(meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,)
7. § A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet a következő 23/B. §-sal egészül ki:
„23/B. § (1) A támogatást nyújtó köteles adatot szolgáltatni a Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére
a) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a 11–45. alcím hatálya alá tartozó, 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásról,
b) a 702/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából ba) a 48/A. és az 55–69. alcím hatálya alá tartozó, 500 000 eurónak, bb) az 51–54. és a 66–69. alcím hatálya alá tartozó, 60 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás módjára, az adatszolgáltatással érintett adatok körére és azok közzétételére vonatkozó szabályokat az Atr. 18/A–18/D. §-ai határozzák meg.”
8. § A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet IV. Fejezete a következő 48/A. alcímmel egészül ki:
„48/A. A mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás
102/A. § (1) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) olyan beruházáshoz nyújtható, amely mezőgazdasági termékek feldolgozásához vagy mezőgazdasági termékek forgalmazásához kapcsolódik.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) a közép-magyarországi régióban megvalósuló beruházáshoz kapcsolódó elszámolható költségek 40%-át,
b) az észak-magyarországi, az észak-alföldi, a dél-alföldi, a dél-dunántúli, a közép dunántúli és a nyugat-dunántúli régióban megvalósuló beruházásoz kapcsolódó elszámolható költségek 50%-át.
(3) A támogatási intenzitás 20 százalékponttal növelhető
a) a termelői csoport vagy szervezet egyesüléséhez kapcsolódó műveletek vagy b) az európai innovációs partnerség keretében támogatott műveletek
esetén.
(4) A támogatás keretében a 103/I. § (3) bekezdés a)–e) pontja szerinti költségek számolhatóak el.
(5) A támogatás feltétele, hogy a támogatás odaítéléséről szóló döntés időpontját megelőzően a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti eljárás lefolytatásra kerüljön.
(6) Nem nyújtható támogatás
a) a hatályos uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházás finanszírozásához, b) az élelmiszeralapú bioüzemanyagok előállításával kapcsolatos beruházás finanszírozásához.
(7) A támogatás nem nyújtható az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított valamely tiltás vagy korlátozás – ideértve a kizárólag az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben szabályozott uniós támogatásra vonatkozó esetet is – megszegésével.”
9. § A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 103/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Támogatás az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 17. § (1) bekezdése szerinti erdőgazdálkodó (a továbbiakban: erdőgazdálkodó) és az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet [a továbbiakban: 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet] 1. § (3) bekezdés c) pontja szerinti szervezet részére nyújtható.”
10. § (1) A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 103/I. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Támogatás erdőgazdálkodó és a 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet 1. § (3) bekezdés c) pontja szerinti szervezet részére nyújtható.”
(2) A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 103/I. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A támogatás keretében – figyelemmel a 702/2014/EU bizottsági rendelet 35. cikk (7) bekezdésére –]
„f) a megvalósíthatósági tanulmány költsége – ideértve, ha a megvalósíthatósági tanulmány eredménye alapján nem merül fel az a) és a b) pont szerinti költség –”
(számolható el.)
11. § A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 103/K. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Támogatás erdőgazdálkodó és a 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet 1. § (3) bekezdés c) pontja szerinti szervezet részére nyújtható.”
12. § A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 103/L. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A támogatás keretében
a) a szakképzéshez és a készségek elsajátításához kapcsolódó tevékenység, valamint bemutató és tájékoztatási tevékenység szervezésének és lebonyolításának költsége,
b) a résztvevők utazási és szállásköltsége, napidíja, c) a 103/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti költség számolható el.”
11. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 2483 13. § A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 103/N. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az erdőgazdálkodási technológiára, valamint erdei termék feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) keretében a 103/I. § (3) bekezdése szerinti költség számolható el.
(2) Támogatás erdőgazdálkodó és a 702/2014/EU bizottsági rendelet 41. cikk (1) bekezdése szerinti kedvezményezett részére nyújtható.”
14. § A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 103/O. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A támogatás keretében
a) az erdők genetikai erőforrásainak in situ megőrzését, ex situ megőrzését, jellemzését, összegyűjtését és hasznosítását segítő intézkedés költsége – beleértve a jelenleg in situ megőrzött genetikai erőforrások webes nyilvántartásait, ideértve az erdőgazdálkodási üzemen belüli megőrzést és az ex situ gyűjteményeket és adatbázisokat is –,
b) az uniós erdők genetikai erőforrásainak megőrzésére, jellemzésére, gyűjtésére és felhasználására vonatkozó információknak a tagállamok illetékes szervezetei közötti cseréjét elősegítő intézkedések költsége,
c) a nem kormányzati szervezetek és más érdekelt felek részvételével megvalósuló tájékoztatási, ismeretterjesztési és tanácsadási tevékenységek, tanfolyamok, valamint szakmai jelentések készítésének költsége
számolható el.”
15. § A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 103/P. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A támogatás keretében a 103/I. § (3) bekezdés a)–d) és f) pontja szerinti költség számolható el.”
16. § A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 103/U. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A támogatás keretében)
„1. a 103/I. § (3) bekezdés a)–d) és f) pontja szerinti költség”
(számolható el.)
17. § A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 103/Z. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A támogatás keretében a 103/L. § (4) bekezdése szerinti költség számolható el.”
18. § A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet
1. 2. § (1) bekezdés 95. pontjában a „határozatban” szövegrész helyébe a „határozatban (a továbbiakban:
2010/787/EU tanácsi határozat)” szöveg,
2. 3. § (4) bekezdésében a „hozható meg” szövegrész helyébe a „hajható végre” szöveg, 3. 5. § 22. pontjában az „1–3., 5., 7., 8., 10.,” szövegrész helyébe az „1–10.,” szöveg, 4. 19. § (2) bekezdés g) pontjában a „49–54.” szövegrész helyébe a „48/A., 49–54.” szöveg,
5. 20. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „beruházás” szövegrész helyébe a „11. és 12. alcím szerinti támogatás esetén a beruházás” szöveg,
6. 21. § (4) bekezdésében a „46.” szövegrész helyébe a „46., 47., 50.” szöveg, 7. 23/A. § nyitó szövegrészében a „d)” szövegrész helyébe a „c)” szöveg,
8. 24. § e) pontjában az „az 50–69.” szövegrész helyébe az „a 48/A. és az 50–69.” szöveg,
9. 92. § (3) bekezdésében a „veszteség” szövegrész helyébe a „veszteség és ésszerű nyereség” szöveg, 10. 100. § (4) bekezdésben a „b)” szövegrész helyébe az „a)” szöveg,
11. 103/A. § (4) bekezdésében a „b)” szövegrész helyébe az „a)” szöveg,
12. 103/A. § (6) bekezdésében az „a 717/2014/EU” szövegrész helyébe az „az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU” szöveg,
13. 103/I. § (3) bekezdés c) pontjában az „az” szövegrész helyébe az „a lízing kivételével az” szöveg, 14. 103/L. § (5) bekezdésében a „b)” szövegrész helyébe a „c)” szöveg,
15. 103/O. § (2) bekezdésében az „az erdészeti szaporítóanyagokról szóló” szövegrész helyébe az „a” szöveg, 16. 103/Q. § (2) bekezdés a) pontjában a „kis- és középvállalkozásnak” szövegrész helyébe a „mikrovállalkozásnak”
szöveg,
17. 103/Q. § (2) bekezdés b) pontjában a „mikro- és kisvállalkozás” szövegrész helyébe a „mikrovállalkozás” szöveg, 18. 105. § f) pontjában a „29.” szövegrész helyébe a „29. és 30.” szöveg, a „14.,” szövegrész helyébe a „14., 17.,” szöveg lép.
19. § Hatályát veszti a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet a) 17/A. §-a,
b) 19. § (5) bekezdése, c) 27. § g) pontja,
d) 103/A. § (1) bekezdésében a „ , valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014.
június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 717/2014/EU bizottsági rendelet) 3. cikk (5)–
(8) bekezdését és 5. cikkét” szövegrész,
e) 103/I. § (3) bekezdésében a „– figyelemmel a 702/2014/EU bizottsági rendelet 35. cikk (7) bekezdésére –”
szövegrész,
f) 103/L. § (3) bekezdése és g) 103/U. § (4) bekezdés a) pontja.
3. Záró rendelkezések
20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 305/2016. (X. 13.) Korm. rendelethez
„2. melléklet a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelethez
A támogatástartalom számításának módja
Az alábbi támogatástartalom-számítási képletektől eltérő számítási módszertanok alkalmazása akkor elfogadható, ha azt
a) az Európai Bizottság közzétette,
b) a miniszter az Európai Bizottsággal egyezteti, és azt az Európai Bizottság jóváhagyja vagy
c) a támogatást nyújtó a miniszterrel egyezteti, és azt az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban a miniszter jóváhagyja.
A) Vissza nem térítendő támogatás
Fogalom: a kedvezményezett olyan közvetlen pénzjuttatásban részesül, amelyet nem terhel visszafizetési kötelezettség.
Támogatástartalom: a kapott támogatás teljes összegének jelenértéke.
ahol:
Q1 = a több részletben folyósított állami támogatás első évi részösszege (az 1. év a támogatás odaítélésének éve), Q2 = a több részletben folyósított állami támogatás második évi részösszege,
Q3 = a több részletben folyósított állami támogatás harmadik évi részösszege, (...)
Qn = a több részletben folyósított állami támogatás n. évi részösszege, i = diszkont kamatláb.
B) A kedvezményes kamatú vagy kamatmentes hitel vagy kölcsön, változó kamatlábon alapuló kamattámogatás Fogalom: a kedvezményezett a piaci kamatnál kedvezőbb feltételekkel (alacsonyabb kamatláb mellett) kap hitelt.
Támogatástartalom: a piaci kamatlábbal számított elvi kamatelemek jelenértékeinek összegéből levonva a kedvezményes kamattal ténylegesen megfizetendő kamatelemek jelenértékeinek összege.
E számítási mód olyan hitel esetén alkalmazandó,
