GAZDASÁGSTATISZTI KA A TERMELÉS
KÖZGAZDASÁGI ELEMZÉSÉNEK STATlSZTIKAI MÓDSZEREI
(Sztatiszticseszkie metodü v ékonomicseszkom ana- lize proizvodsztvav) Szerk. B. B. Razin. Novoszibirszk.
1968. Izd Nauka 2001)
(Akademija Nauk SDZSZSZR Szibirszkoe Otdelenie Insztitut Ékonomiki i Organizacii Promüslennogo Proizvodsztva. —— Novoszibirszkij Goszudarsztvennüj Universzitet. Laboratorija Ékonomiko— Matematicsesz- kih Iszszledovanij. )
A tizennégy önálló tanulmányból álló gyűj- teményes kötet a matematikai statisztika gya—
korlati alkalmazásával és felhasználásával fog- lalkozik. A népgazdaság számos területén alkal—
mazható számítási módszereket, képleteket, táblázatokat, grafikonokat tartalmazó elem- zések témájuk szerint három csoportba sorol- hatók.
Az első témakörbe azok a tanulmányok tartoznak, amelyek a gazdaságstatisztikai elem- zésekben alkalmazható matematikai módsze- rekről tájékoztatják az olvasót. Szerzők ismer- tetnek néhány hálótervezési módszert, a kvan- titatív becslés okozati összefüggéseit a kritéri- umok egyeztetésével a valószínűségi változók eloszlásai alapján, amelyek meghatározott in—
tervallumok között mozognak stb. Az első csoportba az alábbi tanulmányok sorolhatók:
— A statisztikai becslések oksági összefüggéseinek kérdései;
-— A döntési módszerek megközelítése a lineáris programozás alkalmazásával;
—- A statisztikai becslés empirikus eloszlásának függvényei és az elmélet közötti összefüggés.
A második csoportba azok a gazdaságsta- tisztikai vizsgálatok sorolhatók, amelyek a termelőfolyamatok belső összefüggéseivel kap- csolatosak. Szerzők megkísérlik, hogy általános érvényű következtetéseket vonjanak le a sta- tisztikai módszerek gyakorlati alkalmazásának hatékonysági fokáról. E témakörrel —— többek
között — az alábbi tanulmányok foglalkoz- nak:
-— A termelés önköltségének tervezése és gazdaság—
statisztikai elemzése az örmény réz- és ólomiparban;
—- A naptári normák tervezésének statisztikai becs—
lése a. fémtermelésben;
-- A korrelációs elemzés tapasztalatainak felhasz- nálása a bányászatban.
A harmadik témakör azokat a statisztikai modelleket tartalmazza, amelyek az ipar-válla:
latok gazdasági mutatóinak kidolgozására al—
kalmazhatók. Ilyen például a fakitermelő vál- lalatok termeléstervezésére alkalmazott modell a diszperziós és korrelációs elemzés felhaszná—
lásával, továbbá a gazdasági információk elem- zése, a faktorok sorrendiségének megállapí-tása kizárásos módszerrel stb.
Szerzők arra törekedtek, hogy az alkalma- zott módszerek a népgazdaság más területén is felhasználhatók legyenek. Ezért elkerülték a bonyolult számítási módszereket és kísérleti megoldásokat.
A tanulmánykötet hasznos segítőeszköze le-
het a vállalatoknak, a tudományos kutatók-
nak és a termelés szervezésével és elemzésével foglalkozó szakembereknek.
(Ism.: Sulász Kosztász)
*
BROWN, A. J.:
ALKALMAZOTT KÖZGAZDASÁGTANI ÁTTEKINTÉSEK: Ramon/ius GAZDASÁGTAN,
KULÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGYESULT KIRÁLYSÁGRA
(Surveys of applied economic: regional economies.
with special reference to the United Kingdom.) — Eco—
nomic Journal. 1969. december. 759—796. p.
A cikk azok közé a jól használható áttekintő tanulmányok közé tartozik, amelyeket a nagy közgazdaságtudományi folyóiratok egy-egy té- makörről újabban rendszeresen közölnek.
Különösen hasznos az ilyen áttekintés a re- gionális kutatásokról, mert azokban különböző
érdeklődési területű kutatók vesznek részt,akik
egymás munkájáról nehezen értesülnek. A szer- ző elsősorban az angliai tanulmányokat tekinti
át, de kitér az érdekesebb külföldi munkákra is. A magyar szakemberek számára a tanul- mány egyrészt módot nyújt a magyar és kül, földi regionális témájú kutatások összehason-
lítására, másrészt ösztönzéseket, ötleteket ad- hat a regionális problémák vizsgálatának mód- szereire vonatkozóan.
A szerző szerint arra lehetne számítani, hogy
a regionális gazdaságtan a nemzetközi kap—
csolatok gazdaságtanából fejlődik ki. Nem ez
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
történt. A regionális közgazdaságtan témakö- rébe tartozó kutatások forrásai: a régiók defini—
ciós kritériumainak keresése (többnyire a föld—
rajztudósok részéről), az input-output elemzés módszerének felhasználása a régiók közötti kapcsolatok elemzésére, valamint programo- zási problémák. Tehát a regionális gazdaság—
tan főleg konkrét részproblémák tanulmányo- zásából indul ki.
A szerző a következő regionális problémák köré csoportosítja áttekintését: a régiók kö- zötti egyéni jövedelmi és termelési különbsé- gek, a munkanélküliségi arányszám különb- ségei, a régiók közötti vándorlások, a termelés lokalizációjá, a regionális multiplikátorok ha—
tása a régiók fejlődésére.
Az egyéni jövedelem színvonala Angliában ——
más országokhoz viszonyítva —— meglehetősen kis különbségeket mutat régiónként. Ez alá- , támasztani látszik azt az általános tételt, hogy a nagyon szegény országokban (például India) és a legfejlettebb országokban viszonylag kicsik a regionális jövedelemkülönbségek, viszont a közbenső fejlettségi szinteken (például Brazili- ában) sokkal nagyobbak. Williamson dol- gozott ki egy mutatószámot a regionális jö- vedelemkülönbségek mérésére. x
Keresték ezeknek a jövedelmkülönbségeknek okait is. Két szélsőséges álláspont van:
1. a regionális jövedelemkülönbségek kizárólag a régiók eltérő ágazati struktúrájából származnak, vagyis a szegényebb régiókban az alacsonyabb átlagos bórszintű ágazatok vannak túlsúlyban, a magas jövedelmű régiók- ban pedig a jó kereseteket biztOsító ágazatok;
2. az egy főre jutó jövedelem regionális különbsé- geinek oka, hogy a gazdagabb régiók általánosságban jobb gazdasági teljesítményeket érnek el, mint a sze- gényebb régiók.
A szerző két módszert ír le a kérdés megoldá- sára. Az első abból áll, hogy mintegy ,,stan- dardizálják" a regionális jövedelemszinteket az országos foglalkozási struktúra alapján. A má- sik javasolt módszer a varianeia analizis.
Körülbelül ötven év óta nagyjából azonos maradt Anglia ,,munkanélküliségi térképe":
Észak-lrországban a legnagyobb a munkanél—
küliség, utána következik Skócia és Wales, a középső és déli régióban pedig a legkisebb.
Érdekes megjegyezni, hogy az első világháború előtt a kép sok tekintetben a jelenleginek for- ditottja volt: Skóciában volt a legkisebb a munkanélküliség, London környékén pedig a legnagyobb.
A regionális munkanélküliségi különbségek- nek ez a tartóssága (illetve megváltozása a századforduló előtti helyzethez képest) indokol- ja, hogy különös figyelmet fordítsanak rá. A kérdés ismét az: vajon a régiók eltérő foglalko- zási struktúrája (a stagnáló ágazatok túlsúlya egyes területeken) okozza a munkanélküliség különbségeit, vagy pedig egyes régiókban minden ágazatot többé-kevésbé hasonlóan nagy vagy kis munkanélküliség jellemez. Úgy
7 Statisztikai Szemle
601
látszik, hogy Angliában mindkét emlitett ható- eró érvényesül.
A munkanélküliség kérdése felveti a terme—
lőmunka területi elhelyezkedésének problémá—
ját. Az újabb angliai kutatások azt mutatják, hogy az üzemek elhelyezkedésében nem érvé—
nyesülnek olyan egyszerű törvényszerűségek (például a szállítási költségek hatása), mint azt a klasszikusnak számító lokalizációs elmé- letek feltételezték.
Leginkább igazolódni látszik ezen elméletek közül a ,,jövedelmi potenciál" hipotézise, a—
mely szerint az új munkahelyek oda települ- nek, ahol a ,,jövedelmi potenciál" (a népesség- számok és egyéni jövedelmek szorzatai a telep helyétől való távolsággal súlyozva) a legna- gyobb. Más szóval apiac vonzza a vállalatokat.
Különböző vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy lényeges szerepet játszik a szállítás és a közlekedés gyorsasága és megbízhatósága (in—
kább mint az ára), a vállalati vezetők számára ismerős vagy ismeretlen környezet, más üze- mek jelenléte, a kapcsolatok a szállítókkal és vevőkkel, általában kényelmi szempontok is.
Összefoglalva azt lehet mondani, hogy az ipari üzemek elég nagy része (egy Vizsgálat szerint kétharmada) ,,helyhez nem kötött", máshova is települhetett volna.
A régiók növekedési ütemének különbségeit multiplikátor hatásokkal próbálták magya—
rázni. Ezek azt fejezik ki, hogy külső hatások—
ra, elsősorban a régió termelése iránti külső kereslet változásaira hogyan reagál a régió gazdasága. Az ilyen kutatások alapgondolata az, hogy a régiók növekedésében kumulatív folyamatok játszanak szerepet, nevezetesen ha egy régió elkezd gyorsabban növekedni, akkor olyan mechanizmusok érvényesülnek, amelyek ezt a növekedést tovább gyorsítják.
Megforditva: a stagnáló régiókban a növeke—
dés ellen ható erők lépnek fel. Az ilyen multipli—
kátorok számszerű meghatározása azonban ——
a régiók közötti gazdasági kapcsolatokra vo- natkozó adatok hiányosságai miatt — nehéz- ségekbe ütközik.
A régiók eltérő gazdasági fejlődésével össze—
függenek a régiók közötti vándorlások. A lakó—
helyváltozási statisztika hiánya miatt nehéz a vándormozgalmat Angliában tanulmányozni, a népszámlálási és néhány más forrásból szár- mazó adatok alapján azonban meg lehet álla—
pítani, hogy általában a nagyobb munkanél- küliségű régiók mutatnak negatív vándorlási egyenleget. Szerepet játszanak azonban olyan más tényezők is, mint demográfiai és klima- tikus adottságok.
A tanulmány befejező részében a szerző is- merteti az angol regionális politika céljait és eszközeit. A fő célok a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentése és a túlságosan nagy városi tömörülések létrejövetelének fékezése.
(Ism.: Andorka Rudolf)
