A bíráló bizottság értékelése
Az értekezés a Felföld népeinek kapcsolatait vizsgálja levéltári, statisztikai és néprajzi források alapján. Figyelmét az 1770-1920 közötti másfél évszázad viszonyaira és történeti folyamataira összpontosítja.
Igen részletesen adatolja az eltérı természeti adottságokkal rendelkezı régiók, történeti nagytájak közötti gazdasági kapcsolatokat, különös tekintettel a Felföld és a Kárpát- medence többi nagytájának termékcseréjére. Kiemelten kezeli az árucsere helyszíneinek és hagyományos formáinak, a közlekedı útvonalaknak, a vízi és szárazföldi szállító eszközöknek, technikáknak, a szállításhoz kapcsolódó foglalkozásoknak valamint az árucsere tárgyaiként említett termékeknek a kérdéskörét.
A dolgozat feltárja a kultúrtáj-fejlıdés és a gazdasági térszervezıdés folyamatait, a táji munkamegosztást és az ebbıl következı lokális, regionális és interregionális kapcsolatokat.
Az értekezés jelentıs új eredménye a felföldi vármegyék 18-19. századi áruforgalmát, gazdasági kapcsolatrendszerét megvilágító megyei investigatiok feltárása és gondos elemzése.
Az 1770-1772 években keletkezett források feldolgozása révén nem csupán a táji munkamegosztás, a Magas-Felföld kistájainak gazdasági szakosodása, valamint a Felföld déli alrégiójának vásárvárosi övezete kap új megvilágítást, de a tárgyalt megyék, kistérségek társadalmának tagozódása, gazdasági tevékenységének szerkezete is tényszerően megragadhatóvá vált.
Fontos megállapítása, hogy az eltérı létformák nemcsak különbözı gazdasági stratégiákat alakítottak ki az emberekben, hanem különféle életminıséget és szemléletmódot is. Meggyız arról, hogy az etnikai és kulturális folyamatok a gazdasági kapcsolatok elválaszthatatlan kísérıi, és a különbözı népcsoportok gazdasági érintkezései mindig magukban hordozzák a mőveltségi hatások lehetıségét.
