STATISZTIKAI ,,EGYPERCESE "
A SZEGÉNYEK LAKÁSHELYZETE
Egyre több szó esik a szegénységről, annak mértékéről, elterjedé'séről, de viszonylag kevés reprezentatív felmérés áll rendelkezésre e témában. Az 1989. évi háztartási költségvetési felvétel adatai, melyek 12 000 háztartás feljegyzéseim alapulnak, lehetővé teszik, hogy képet kapjunk a szegények1 életkörülményeit meghatározó néhány fontos tényezőről, így például a lakáshelyzetről.
Sajnos, a felmérések —— jellegükből adódóan — nem terjednek ki a hajléktalan, nem tipikus, rendezetlen életvitelű, szegény családokra, valamint azokra, akik koruk vagy egészségi állapotuk , miatt nem képesek a ,,Háztartási napló" vezetésére. Ez különösen a lakáshelyzet vizsgálatánál jelent veszteséget, mert a helyzetet a ténylegesnél jobbnak mutatja. E korlát ismeretében kell
az adatokat értelmezni.
A lakások tulaj donjellegének vizsgálatakor megállapítható, hogy összességében a szegények kisebb arányban élnek tanácsi bérlakásban, mint az átlagos jövedelműek. E téren eltérés tapasz- talható az aktív és a nyugdíjas háztartások között. Az aktív keresős létminimum alatt élő háztar- tásoknak az átlagosnál kissé magasabb aránya él tanácsi bérlakásban, míg a nyugdíjasoknál for—
dított a helyzet: a kedvezőbb jövedelmi helyzetűek jóval nagyobb arányban élnek bérlakásban.
így nem állíthatjuk, hogy a szegények általában tanácsi bérlakásokban élnek.
A lakások nagyságában, akár az alapterületet, akár a szobák számát tekintjük, igen mérsé- keltek a különbségek, bár a szegények az átlagosnál valamivel kisebb lakásokban laknak. Ebben az játssza a fő szerepet, hogy hosszú ideig szinte kizárólag kis lakások épültek.
A háztartások lakáshelyzetének néhány jellemzője
Az aktív Az inaktív
öítggglogű lé átlaglosü lét
j e tminimum jövede m minimum
Mamma (noe—soon fo- alatt élő (amo—7000 fo- alatt élő
rint/fö) rint/fő)
háztartások
Átlagos lakásnagyság (négyzetméter) ... 74,4 ea.-3 67,9 59,2
A lakások aránya (százalék), ahol
nincs szoba ... 0,2 0,6 0,0 0,3
6,9 14,2 21,9 25,8
45,5 46,7 51,9 43,6
37,5 33,2 23,3 262
4 e. több szoba van ... 9,9 5,3 2,9 3,5
Bérlakások aránya (százalék) ... 17,6 19,0 28,0 19,1
Fürdősmbás es WC—s lakások aránya (százalék) 88,2 64,l 81,6 40,9
Fürdőszoba el WC nélküli lakások aránya (szá-
zalék) ... 6,5 30,6 13,2 48,l
Folyóvizzel ellátott lakások aránya (százalék) 95,4 73,8 92,0 63,1
Telefonnal ellátott lakások aránya (százalék) . . 18,6 5,3 l9,4 7,l
Hagyományos fűtésű lakások aránya (százalék) 19,7 46,3 34,7 69,1
A laksűrűség a szegényeknél jóval kedvezőtlenebb, mint az általános jövedelműeknél. Ez első—
sorban a nagyobb családnagysággal függ össze, s a lakások méretkülönbsége kevésbé meghatá- rozó, mivel az aktív háztartásoknál jelenleg Magyarországon a 2-3 szobás, a nyugdíjasoknál pedig az 1-2 szobás lakás a jellemző.
* A szegények meghatározásánál a KSH által l989. évre megállapított aktív és nyugdijas háztartásokra vonatkozó létminimum-összegeket vettük alapul, s az e szint alatt élőket tekintettük szegényeknek.
1 70 ,,EGYPBRCESEK"
A lakások minőségét vizsgálva elmondható, hogy a szegények az átlagos szintenlélőknél rosszabb minőségű lakásokban élnek. A folyóvízzel, fürdőszobával, korszerű fűtéssel rendelkező lakások aránya a szegények körében jóval kisebb, mint az átlagos jövedelműeknél. A létminimum alatti inaktív háztartások lakásminőségi mutatói még kedvezőtlenebbek: lakásaiknak csaknem—
kétötödében nincs folyóvíz, csaknem felében nincs sem fürdőszoba, sem WC, és a helyiségeknek 70 százaléka hagyományos fűtésű. ,
Ez a tény valószínűleg összefügg azzal, hogy a nyugdíjasok körében a szegénység eléggé korspeciiikus: a létminimum alatt élők között csaknem hétszer akkora a 70 év felettiek aránya, mint az átlagos jövedelemmel rendelkező nyugdíjas családokban. Az átlagos jövedelműeknél 23, a szegények körében 38 százalék. Az idősebb nyugdijasok lakásaira viszont általában az a jel- lemző, hogy azok minősége, komfortossága, nagysága a 20-30 évvel ezelőtti szinten maradt, amikor még aktív keresőként lehetőségük volt lakásaikra költeni. (Nyugdíjba vonulásuk óta inkább lakáshelyzetük további romlása tapasztalható, elsősorban annak állagát illetően.) Ez azonban nem a teljes nyugdíjas rétegre értendő, mert az átlagos szinten élő "fiatalabb" nyugdíjasok lakásának minősége az elmúlt 5-10 évben kedvezőbbre fordult.
S. P.—né
